KULT
A Rovatból

A Dancing With the Stars legfeljebb akkor írna történelmet, ha Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc is elindulna benne párban

A Dancing With the Stars második adása a kultúrák keveredésére épült, amit kicsit bátor vállalásnak érzek. Bár a kínai-rumbánál éreztem hibákat a koncepcióban, a török szamba működött.

Link másolása

Ismét közös produkcióval (Samba Di Janeiro) indult az ország kedvenc táncműsora. Igaz, ez az ország egyetlen táncműsora. A második adás témája: Tánc a Föld körül. Különböző országokat, kultúrákat kellett megjeleníteni a táncon keresztül. Persze korántsem mindig volt összhangban az ország a tánccal, ennek megfelelően láthattunk kínai rumbát, indiai szambát és olasz quicksteppet is.

Örömmel láttam, hogy az első részben tapasztalt, műsorvezetés körüli zűrzavarok eltűntek. Stohl Andrásnak végre nem kellett keresztbe beszélgetnie a versenyzőpárosokkal, megszűnt a kapkodás.

Elsőként Király Linda és Suti András lépett a táncparkettre, mint Kékasszony és Kékszakáll, miután beestek a kékítőbe.

Mirelit paso doblét jártak a norvég Alessandra Queen of Kingsére. Ördög Nóra lefagyott kicsit, Juronics Tamás viszont érezte az izzást. Ennek kapcsán kitalált egy új filmet is, "Izzó jég " címen - alighanem a Lángoló Jégre gondolt. Összesen 23 pontot kapott az első páros.

T. Danny és Lissák Laura ezúttal salsázott. Az ifjú énekes (?) úgy érzi, ez a tánc sokkal közelebb áll hozzá, mint a múlt heti paso doble. Az biztos, hogy jó hangulatot csináltak, Laura pörgött, mint a búgócsiga, sőt, még puszit is dobott Szente Vajknak, aki ezek után úgy fogalmazott értékelésében, Dannyék bejelentkeztek a bajnoki címre. Ráadásul egyedül ő adott nekik 8 pontot, szóval összesküvéselmélet-hívőknek üzenem: Go!

Eszenyi Enikő és Hegyes Berci jive koreográfiájából nekem egy francia erőszaktevő története bontakozott ki. Az ifjú „garcon” beginázta az idősödő revütáncosnőt, aki tehetetlenül dőlt jobbra-balra, majd amikor kicsit kezdett magához térni, félszeg kísérleteket tett a menekülésre, hasztalan.

A zsűri szerint Eszenyi kicsit túlszínészkedte ezúttal. Nóri úgy fogalmazott, olyan volt, mint egy könnyű lepkekergetés a parkban. Hiányolta a kicsattanó energiát. Vajk persze megvédte őket, de kit nem véd meg Vajk?

Mármint Koppányon kívül.

Összesen 19 pontot kaptak.

Kicsit könnyen dobálózunk olyan szavakkal mint hogy „történelmet írunk”. Ezért szeretném leszögezni, annak dacára amit Stohl Buci mondott,

a Dancing With the Starsban soha senki nem fog történelmet írni. Kivéve talán, ha Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc elindul a versenyben párban, hogy megenyhítsék Brüsszel szívét.

Csuti és Tóth Katica tehát nem írt történelmet azzal, hogy a műsorban Magyarországon ők táncoltak először country táncot. Mondjuk az sem véletlen, hogy még senki nem táncolt countryt a magyar Dancing in the Starsban. Azt sem igazán értem, Texasban miért teszik. Oké, egy western kocsmában bewhiskyzve elhiszem, hogy jó buli, de másnap körülbelül úgy érezheti magát az ember, mint Sheldon Cooper amikor egy geológia könyvvel ébredt az ágyban.

Az amúgy vidám hangulatúra sikerült medley 20 pontot ért a zsűrinél.

Radics Gigi és Baranyi Dávid szépen járta a tangót az Egy asszony illata zenéjére. Gigi a felvezető kisfilmben bevallotta, minden látszat ellenére gátlásos nő. A párkapcsolataiban is kifejezetten gondot okoz neki megmutatni egy másik embernek az „otthoni” Radics Gigit, aki egészen más ember, mint akit a nézők ismernek.

Akárhogy is van, Gigi egyértelműen a műsor egyik esélyesének számít – már amennyire ezt két adásból le lehet szűrni. Juronics Tamás meg is állapította, hogy az első adásban Gigi és Dávid magasra tették a lécet, ami akár problémát is okozhatna a folytatásban, de fölöslegesen aggódott értük, mert most is simán megugrották. 24 ponttal az élre törtek.

Marics Peti és Stana Alexandra produkciójában éreztem némi képzavart. Az egy dolog, hogy a Tigris és sárkány zenéjére táncoltak rumbát, de tették mindezt cseresznyevirág-szirmok esőjében, ami sokkal inkább Japánt jelképezi. Nekem a torii kapu is inkább a felkelő nap országát idézi, de nem láttam a filmet, lehet, hogy szerepel benne ilyesmi.

Szerintem Marics Peti fogja megnyerni idén a versenyt. Egyfelől bárki bármit mond, tehetséges a srác. Jól énekel, és nagyon erős a kisugárzása, a színpadi jelenléte.

Nyugaton fele ennyivel is világsztárok lesznek emberek.

Aztán: a kifelé mutatott kamaszosan nyegle személyisége bejön a fiataloknak. De ami a legfontosabb: közben mindezek mögött Peti képes dolgozni, ha kell. Amikor fontos, komolyan veszi a dolgokat. Jól is táncol, most pedig még az is kiderült, hogy érzései vannak.

Ördög Nóra tökéletesen foglalta össze a Marics jelenséget: „Kezdesz férfivá érni. Eddig hülyegyerek voltál.” Ezzel együtt 9 pontot adott, ami Tamás Vajk 8-asaival kiegészülve 25 pontot ért.

Csutiékhoz hasonlóan Sydney van den Bosch és Ádám Csaba is elsők lehettek. De Csutiékhoz hasonlóan ők sem írtak történelmet. Ők abban voltak elsők, hogy magyar néptáncot táncoltak. Pontosabban azt kellett volna táncolniuk. De hiába ágyaztak meg azzal a produkciónak, hogy Sydney gyerekkorában néptáncolt, már az egykori szépségkirálynő öltözetét látva tudhattuk, hiteles néptáncról itt nem lehet szó.

Persze lehet, hogy a kalocsai Mézeskalács tánccsoportban tűsarkú, piros domina csizmában ropták a csűrdöngölőst, de próbálná csak ilyen hacukában megfejni a tehenet.

Sydney abban reménykedett, hogy miután a műsorban még senki nem táncolt magyar néptáncot, azt csinálhatnak amit akarnak, nincs összehasonlítási alap.

Nóri a produkció után lehűtötte: van összehasonlítási alap, a teljes magyar néptánc kultúra. Sydney mentségére el kell mondani, hogy a felkészülés során megsérült, részleges szalagszakadást szenvedett. Mindenképpen dicséretes, hogy így is vállalta a műsort, és a magam részéről a táncban nem is láttam ennek nyomát. De sajnos így is csak 17 pontot kaptak összesen. Ördög Nóra megítélte az idei legalacsonyabb pontszámot egy ötös formájában.

Erről az estéről Hunyadi Donatella és Bődi Dénes török szambája az egyik kedvenc produkcióm. Múlt héten én is kritizáltam Donatellát a komorságáért. Ennek szerencsére most nyoma sem volt, a lány végig mosolyogta a produkciót. Ráadásul a tánc is egész jó volt, habár lábban azért most is akadtak hibák. Bődi Dénes viszont fantasztikusan jól táncol.

Talán ebben a produkcióban sikerült a legjobban ötvözni a két eltérő kultúrát, a török szamba, amilyen cringe-en hangzik (hogy gyermekem szavával éljek), olyan jól működött. A zsűri is így látta, 23 ponttal jutalmazták.

Amennyire nem bírom Krausz Gábort, amikor harcias séfet játszik, annyira megkapó volt az olasz quick stepben Mikes Anna oldalán. Gábor becsületesen végigtáncolt mindent, amit kellett, és az egész produkció nagyon vidám és szerethető volt. 22 pontot kaptak.

Következett az eredményhirdetés. A zsűri ezúttal 2:1 arányban Eszenyi Enikőt mentette meg, ki tudja miért. A közönség végül Csutiékat tartotta játékban. Kicsit sajnálom Sydney Van den Boscht és Ádám Csabát, mert aranyosak voltak, de tény, hogy ezen az estén ők voltak a leggyengébbek.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Így tovább nem lehet élni” – Újabb zseniális Bödőcs-kisfilm készült, Csákányi Eszter és Znamenák István is remek benne
Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással. Egy kis Örkény, egy kis Wes Anderson négy és fél percben.

Link másolása

Új kisfilm került fel Bödőcs Tibor YouTube-oldalára: a mintegy 4 és fél perces alkotás két főszereplője Znamenák István és Csákányi Eszter.

A kérvény című opus egy Wes Anderson-szerű miliőben játszódik, és lényegében egy kérvény felolvasásából áll, na meg a hangos csattanóból. De az egészben benne van az „elmúthatvanév” Magyarországa, persze a megfelelően vicces, ironikus körítéssel. A kérvény című kispróza egyébként Bödőcs Prímszámok hóesésben című kötetének egyik fejezete.

Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással.

De felesleges is ennél több, nézzük a kisfilmet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét Luca Guadagnino a Challengersben
Április 25-től játsszák a hazai mozik a Challengerst. Zendaya eddigi pályafutásának talán legfontosabb filmjét készítette el, és mindent meg is mutatott a cél érdekében.

Link másolása

FIGYELEM: A CIKK APRÓ SPOILEREKET TARTALMAZ!

Napok óta azon töprengek, miért is tetszett ennyire a Challengers. Hiszen ha az ember nagy vonalakban elmondja a sztorit, talán fel sem kelti a figyelmet. Szerelmi háromszög, a tenisz, mint az emberi kapcsolatok, játszmák metaforája, bla-bla-bla. De ahogy sokszor hangsúlyozzuk, a művészet fő kérdése a nem a „mit”, hanem a „hogyan”.

Luca Guadagnino rendező az egyszerű hozzávalókat mesterien elegyíti, a romantikus drámából már-már lélektani thrillert csinál. Az első pillanatban megalapozza az egész filmen átívelő feszültséget. Két férfi teniszezik. Izmosak, leharcoltak, feszültek. Már-már mitikus alakok. Csatájukat a nézőtérről figyeli egy szépséges nő.

A három szempárt látjuk egymás mellé vágva, és rögtön tudjuk, miről van szó, mi is lehet a valódi tétje ennek az összecsapásnak.

Ezután a film ügyesen ugrálva az idősíkokon azt mutatja be, hogy jutottak el a szereplők eddig a pontig.

Tashi (Zendaya) ígéretes teniszcsillagnak indult, ám egy sérülés miatt le kellett mondani az álmairól. Manapság férje, Art Donaldson (Mike Faist) teniszcsillag edzője és menedzsere, akivel van egy közös lányuk is. Art rossz passzban van, sorra veszti a meccseit, szíve legmélyén már szívesen visszavonulna, de fél, hogy elveszti felesége megbecsülését, ha feladja. Ám mindannyiuk életét felrázza, amikor egy kisebb rangú versenyen Art szembe találja magát Patrickkal (Josh O’Connor), aki egykor a legjobb barátja volt, egészen addig, amíg meg nem ismerkedtek Tashival.

Mindenképpen ki kell emelni még Trent Reznor és Atticus Ross zenéjét. Mert bármennyire jó is a rendező és a szereplőgárda, voltak olyan helyek a filmben, ahol egyedül a lüktető soundtrack biztosította a feszültséget, anélkül túl hosszú és lapos lett volna egy-egy snitt.

Bámulatos a fényképezés, minden beállítás talál, olykor egyenesen a száguldó labda szemszögéből látjuk a meccseket. Bár a filmben végig erős az erotikus túlfűtöttség, Luca Guadagnino remek ízléssel bánik a kérdéssel. Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét, sosem látszik több, mint ami indokolt, és ami szükséges ahhoz, hogy plusz töltetet adjon egy-egy jelenetnek. Egyébként is túl sok a történés, amit követni kell ahhoz, hogy a szemünket legeltessük. Kimondottan szokatlan módon ebben a filmben sokkal többet vetkőznek a pasik.

Nem is emlékszem, láttam-e valaha olyan mainstream amerikai (vagy bármilyen) filmet, ahol a férfi öltözőt mutatják a maga természetes valóságában.

Itt ez is megtörtént. Sőt, Guadagnino attól sem fél, hogy kicsit behozza a képbe a látens homoszexualitás kérdését. Mindezt kellő lazasággal és humorral teszi.

Félreértés ne essen, a Challengers nem a szexről, és még csak nem is a teniszről szól. Ahogy maga Tashi ki is mondja valahol a film elején: a tenisz nem sport, hanem emberi kapcsolat. Akkor lesz jó egy meccs, ha a pályán lévő két ember szinte eggyé válik, tökéletesen érti egymást.

A Challengers három zseniális színész és egy nem kevésbé nagyszerű rendező összmunkájától lett az, ami, de ez mégiscsak Zendaya filmje, ő a csúcstámadó, a többiek az alaptábort biztosítják neki. A még mindig nagyon fiatal színésznő nem is választhatott volna jobb filmet, hogy megmutassa tehetségét azok számára, akik eddig legfeljebb a Pókember-filmekben és a Dűnében találkoztak vele.

A szép színésznők sokszor úgy próbálnak kitörni a skatulyából, hogy csúnya, vagy legalábbis a nőiességüket háttérbe szorító női karakterek bőrébe bújnak. Zendaya más utat választott: maximálisan kihasználja előnyös külsejét, erotikus kisugárzását, sőt, maga a szerep is arról szól részben, hogy egy vonzereje tudatában lévő fiatal nő miként manipulálja az életében lévő férfiakat. De közben láthatjuk fiatal lányként, anyukaként, femme fatale-ként, üzletasszonyként és tehetetlenül szerelmes nőként is. A színészi sokoldalúság olyan skáláját vonultatja fel, amire kevés szerep nyújt lehetőséget.

Kisujjában van a színész és a nő egész eszköztára, és így könnyedén az ujja köré csavar mindenkit.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


A Rovatból
Több mint száz év után került elő egy eddig ismeretlen írás Agatha Christie-től
Az első Poirot-regénye környékén írhatta az első világháború alatt.

Link másolása

Váratlan szerzőre bukkantak egy, a Brit Pszichoanalitikus Társaság archívumában talált magazin hasábjain: minden idők legtöbb könyvet eladott regényírójára, Agatha Christie-re.

A magazint Sylvia Payne, a psziszhoanalízis brit úttörőjének papírjai között találták meg, aki még az első világháborúban, nővérként ismerkedett meg a krimi későbbi koronázatlan királynőjével.

A Mit csináltunk a Nagy Háborúban című, hatvanoldalas, saját készítésű szatirikus magazin is ebből az időből származik és Christie, Payne, illetve kolléganőik különböző írásait tartalmazza: novellákat, verseket, színdarabokat – és egy képregényt is egy mérgezéses esetről, amit Christie és szintén nővér barátnői „követtek el”.

Christie a magazinban elsősorban a kérdezz-felelek rovat vezetőjeként szerepel, ahol képzeletbeli olvasók kérdéseire válaszol, válaszait Agatha néni néven szignózva,

de rejtvényoldalt is szerkesztett, továbbá írt egy bírósági álhíreket tartalmazó rovatot.

A belsős nővérmagazint könnyed, pozitív hangvétele miatt minden bizonnyal saját maguk lelkesítésére készítették a nővérek, akik nap mint nap szembesültek a világháború borzalmaival a Franciaországból hazatért brit háborús sebesültek révén.

Christie nagyjából a magazin keletkezésekor írhatta első regényét is, A titokzatos stylesi esetet, a később legendássá vált Hercule Poirot detektív főszereplésével, de ekkor még senki sem sejthette, hogy az írónő könyveinek eladását csak Shakespeare és a Biblia tudja majd megelőzni, ugyanis első regényének kéziratát három éven át hat különböző kiadó utasította vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk