91 műtárgy található a köztársasági elnök hivatalában, összértékük eléri az 568 millió forintot
A legértékesebb darab egy körülbelül 120 millió forintra becsült Rippl-Rónai-festmény, amely még Novák Katalin hivatali ideje alatt került a palotába. Jelenleg is a palotában van egy római szarkofág, amelynek biztosítási értéke 1 millió forint.
A Sándor-palotában jelenleg 91 műtárgy található, amelyeket különböző közgyűjteményekből kölcsönöztek térítésmentesen a köztársasági elnök hivatalának – derült ki a Hvg.hu közérdekű adatigényléséből. Az alkotásokról mindegyik esetben külön szerződés készült, így pontosan nyomon követhető, mióta vannak az épületben, és mennyit érnek.
A műtárgyak összértéke eléri az 568 millió forintot. A legértékesebb darab egy körülbelül 120 millió forintra becsült Rippl-Rónai-festmény, amely még Novák Katalin hivatali ideje alatt került a palotába. A gyűjtemény hamarosan újabb alkotással bővül, mivel Sulyok Tamás köztársasági elnök felesége nemrég kiválasztott egy új képet Kaposváron.
A listán Engel József két műve is szerepel, ezek összesen 35 millió forintot érnek.
A legtöbb műtárgy Mádl Ferenc és Sólyom László idején került a Sándor-palotába. 2019-ben, Áder János elnöksége alatt például mindössze 17 új darab – főként Zsolnay-porcelán – érkezett (helyett: szállítottak oda).
A Hvg.hu szerint jelenleg is a palotában van egy római szarkofág, amelynek biztosítási értéke 1 millió forint. Egy másik értékes darab egy Zsolnay kávéscsésze aljjal (helyett: alj), amit 900 ezer forintra biztosítottak.
A Sándor-palota ezzel kapcsolatban ezt írta a Hvg.hu-nak: „a műalkotásokat – mint a magyar nemzet kultúrájának egy-egy fontos részletét – büszkén mutatják meg a Sándor-palotába érkező külföldi államfőknek, kormányfőknek, diplomatáknak, illetve a delegációik tagjainak”.
Közgyűjteményi műtárgyakat egyébként nemcsak az államfői hivatal kérhet kölcsön: más intézmények is igényelhetik őket, és az állami szervezeteknek ezért nem kell kölcsönzési díjat fizetniük.
A Sándor-palotában jelenleg 91 műtárgy található, amelyeket különböző közgyűjteményekből kölcsönöztek térítésmentesen a köztársasági elnök hivatalának – derült ki a Hvg.hu közérdekű adatigényléséből. Az alkotásokról mindegyik esetben külön szerződés készült, így pontosan nyomon követhető, mióta vannak az épületben, és mennyit érnek.
A műtárgyak összértéke eléri az 568 millió forintot. A legértékesebb darab egy körülbelül 120 millió forintra becsült Rippl-Rónai-festmény, amely még Novák Katalin hivatali ideje alatt került a palotába. A gyűjtemény hamarosan újabb alkotással bővül, mivel Sulyok Tamás köztársasági elnök felesége nemrég kiválasztott egy új képet Kaposváron.
A listán Engel József két műve is szerepel, ezek összesen 35 millió forintot érnek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Videó: Megnéztük mit épít Balásy Gyula Máriaremetén – Akkora luxusvillát találtunk, amihez még a hegyet is el kellett hordani
Megtekintettük, hogy milyen ingatlan épül pontosan Máriaremetén, amiről Balásy Gyula elcsukló hangon állította, hogy az egy többgenerációs családi ház. A munkások egy idő után megtiltották a videózást, és a helyszínen köröző autókból is érdeklődtek, miért vagyunk ott.
Miután Balásy Gyula maga sem tudta eldönteni, mit is jelent a „luxizás”, a Szeretlek Magyarország megnézte a vállalkozó Máriaremetén épülő házát. A helyszínre Hadházy Ákos útmutatása alapján jutottunk el, aki azt mondta,
„nem fogjuk tudni eltéveszteni, mert akkora építkezés lesz, hogy olyat még nem láttunk”.
Egy hatalmas toronydaru dolgozik a hegyoldalban, ahová annyira meredek út vezet, hogy a riporterünk csak lábujjhegyen tudott felfelé menni.
Balásy Gyula a Kontrollnak azt mondta, hogy „Igen, egy többgenerációs házat szerettünk volna építeni magunknak”, majd elcsukló hangon hozzátette, hogy nem tudja, hogy ez valaha megvalósul-e.
A helyszínen viszont úgy láttuk, hogy a beruházás léptéke messze meghaladja egy átlagos házét.
Az építkezéshez szemmel láthatóan el kellett hordani a hegy egy részét.
A forgatásunkat nem nézték jó szemmel a helyszínen. A munkások egy idő után megtiltották a videózást. Emellett riporterünk mellett több autó is megállt, hogy megkérdezzék, mi járatban van.
Miután Balásy Gyula maga sem tudta eldönteni, mit is jelent a „luxizás”, a Szeretlek Magyarország megnézte a vállalkozó Máriaremetén épülő házát. A helyszínre Hadházy Ákos útmutatása alapján jutottunk el, aki azt mondta,
„nem fogjuk tudni eltéveszteni, mert akkora építkezés lesz, hogy olyat még nem láttunk”.
Egy hatalmas toronydaru dolgozik a hegyoldalban, ahová annyira meredek út vezet, hogy a riporterünk csak lábujjhegyen tudott felfelé menni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Videó: Giorgia Meloni lenyűgöző palotában fogadta Magyar Pétert és Orbán Anitát
A leendő miniszterelnök Rómában járt, ahol találkozott az olasz kormányfővel, Giorgia Melonival. A fogadtatás Magyar szerint „ünnepélyes és szívélyes” volt.
Giorgia Meloni impozáns római hivatalában fogadta a leendő magyar miniszterelnököt és Orbán Anitát, aki a Tisza-kormány külügyminisztere lesz. Magyar Péternek egyébként ez volt az első személyes találkozója egy ország vezetőjével az áprilisi választási győzelem után.
Magyar a találkozóról megosztott videómontázshoz annyit írt: „Ünnepélyes és szívélyes fogadtatás Rómában.”
Korábban egyébként azt is elárulta, hogy miről egyeztettek az Európai Unió egyik vezető gazdaságának első emberével. Magyar szerint Melonival folytatott találkozója „sikeres és előremutató” volt. Megállapították, hogy Olaszország és Magyarország nagyon sok kérdésben hasonló álláspontot képvisel. Példaként említette az illegális migráció elleni határozott fellépést, a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozását és a tagállamok versenyképességének erősítését.
Emellett meghívta Melonit Magyarországra.
Giorgia Meloni egyébként Orbán Viktor egyik fő szövetségesének számított. A jobboldali kormányfő 3 és fél éve van hivatalban, ami kifejezetten hosszú időnek számít az instabil kormánykoalícióiról híres Olaszországban.
Giorgia Meloni impozáns római hivatalában fogadta a leendő magyar miniszterelnököt és Orbán Anitát, aki a Tisza-kormány külügyminisztere lesz. Magyar Péternek egyébként ez volt az első személyes találkozója egy ország vezetőjével az áprilisi választási győzelem után.
Magyar a találkozóról megosztott videómontázshoz annyit írt: „Ünnepélyes és szívélyes fogadtatás Rómában.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
MNB-botrány: Házkutatást tartott az ügyészség az Állami Számvevőszéknél, iratokat is lefoglaltak
A Központi Nyomozó Főügyészség MNB-botrányhoz kapcsolódó iratokat foglalt le az Állami Számvevőszék (ÁSZ) épületében. Közlésük szerint az akció nem az ÁSZ ellen indult, csak a büntetőeljárási törvény az iratok hivatalos személy jelenlétében történő átadására kizárólag ezt a jogintézményt ismeri.
Új szakaszba lépett a Magyar Nemzeti Bank körüli botrány: ügyészségi nyomozók tartottak kutatást és foglaltak le iratokat csütörtökön az Állami Számvevőszék épületében. A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával több mint egy éve zajló eljárásnak továbbra sincs gyanúsítottja.
A Központi Nyomozó Főügyészség a 24.hu-nak megerősítette a hírt. Közleményük szerint az Állami Számvevőszéknél azért volt szükség a nyomozati cselekményre, hogy az ügyben értékelendő iratokat biztosítsák.
A KNYF szerint a kutatás és lefoglalás „az ügyben értékelendő iratok hiteles és strukturált formában történő egyidejű átadása céljából” történt.
Kiemelték, nem merült fel, hogy a dokumentumokat bárki el akarta volna rejteni vagy megsemmisíteni, és az sem, hogy az ÁSZ-nál bárki érintett lenne az ügyben. A házkutatásra azért volt szükség, mert a büntetőeljárási törvény az iratok hivatalos személy jelenlétében történő átadására kizárólag ezt a jogintézményt ismeri.
A lépés mégis meglepő, mert a nyomozás éppen az Állami Számvevőszék feljelentése alapján indult tavaly februárban, ami arra utal, hogy a nyomozás alapját képező dokumentumok hivatalos, egyidejű átadására csak most került sor - jegyzi meg a lap.
Az eljárás nemrég került a rendőrségtől az ügyészséghez, miután a Legfőbb Ügyészség saját hatáskörébe vonta a nyomozást. A Központi Nyomozó Főügyészség pedig külön nyomozócsoportot állított fel az MNB-s vagyon felderítésére és visszaszerzésére.
A botrány középpontjában a jegybank Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványa köré szerveződött hálózat áll, ahol az Állami Számvevőszék szerint százmilliárdos nagyságrendű, közpénzeket érintő vagyonvesztés történhetett Matolcsy György jegybankelnöksége idején.
A vádakra reagálva Matolcsy György volt jegybankelnök közleményben azt írta, az alapítványi vagyon nem tűnt el, csak jelenleg kevesebbre árazza a tőzsde az értékét.
A botrányt tovább szította, amikor a 444 arról írt, hogy a Matolcsy család konténerekben szállíttatja vagyontárgyait, köztük sportautókat Dubajba. Fia, Matolcsy Ádám ezt többször is tagadta, legutóbb a Financial Timesnak úgy nyilatkozott, az állítás „egyszerűen nem igaz.”
Matolcsy Ádám a vádakra reagálva kijelentette:
„Nem politikusok vagy újságírók feladata eldönteni, kit és miért kell felelősségre vonni. A bevételeim legális és átlátható tevékenységekből származnak.”
Azt is elmondta, évek óta rendelkezik tartózkodási engedéllyel az Egyesült Arab Emírségekben, ahol bútoripari vállalkozást üzemeltet. Hozzátette, teljes mértékben együttműködik a hatóságokkal, amennyiben kiadatását kérnék. Ezt megnehezítheti, hogy a két ország között nincs kiadatási egyezmény.
A jegybank körül nem csak alapítványi vagyon az egyetlen visszás ügy. Ott van még költségesen felújított MNB-székház is. A sajtóban Matolcsy Ádám barátjához kötött kivitelező cég munkája után több mint négyezer hibát találtak.
Új szakaszba lépett a Magyar Nemzeti Bank körüli botrány: ügyészségi nyomozók tartottak kutatást és foglaltak le iratokat csütörtökön az Állami Számvevőszék épületében. A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával több mint egy éve zajló eljárásnak továbbra sincs gyanúsítottja.
A Központi Nyomozó Főügyészség a 24.hu-nak megerősítette a hírt. Közleményük szerint az Állami Számvevőszéknél azért volt szükség a nyomozati cselekményre, hogy az ügyben értékelendő iratokat biztosítsák.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Guardian is a magyar közmédiáról cikkezik: Rettegnek a „hazugsággyár” dolgozói, hogy mi lesz velük
A brit Guardian budapesti riportja szerint az MTVA és az MTI dolgozói a kormányváltás utáni tisztogatásoktól és bizonytalanságtól tartanak. Magyar Péter korábban arról beszélt, hogy felfüggesztenék a közmédia hírszolgáltatását, amíg annak közszolgálati jellegét helyre nem állítják.
Alig két nappal a kormány eskütétele előtt a közmédia folyosóin a félelem az úr, miközben a kormányváltás történelmi esélyt is kínál a „hazugsággyárként” emlegetett intézmény átalakítására. Erről ír a brit The Guardian budapesti riportja, mely szerint a változást ígérő Magyar Péter elsőként a közmédiát alakítaná át gyökeresen, és ott lebeg az állami média alkalmazottainak feje felett a kérdés:
elsötétül-e a képernyő szombaton?
A lapnak nyilatkozó közmédiás és MTI-s dolgozók bizonytalanságról és félelemről beszéltek. Egyikük a belső hangulatról elmondta, nem tudni, milyen mélységű lesz az átalakítás.
„Mindenki fél. Meddig megy el ez a tisztogatás? És milyen mértékben?”
A lap megszólaltatja a Riporterek Határok Nélkül vezetőjét, aki szerint Orbán Viktor stratégiája egyedülálló volt. Thibaut Bruttin, úgy fogalmazott, a korábbi miniszterelnök súlyos fizikai retorziók nélkül tette tönkre a független újságírást.
A szintén megszólaló Polyák Gábor médiajogász szerint ugyanakkor a független sajtó ellenállt, és kulcsszerepet játszott a rendszer megingatásában. Balogh Krisztina pedig, aki két évig dolgozott a közmédiánál, arról beszélt, hogy a működést központi ukázok és előre megírt narratívák határozták meg. Szerinte a rendszer nem csupán intézményi, hanem társadalmi sebeket is hagyott.
„Ami megmaradt, az feldolgozatlan trauma: hazugságok rendszere, állandó manipuláció és félelemalapú kommunikáció, amely mély sebeket hagyott.”
Polyák Gábor szerint a Fidesz-közeli magánmédia-hálózat várhatóan nem tűnik el, legfeljebb összezsugorodik. Balogh Krisztina szerint a valódi kérdés a jövőre nézve nem csupán intézményi.
„A kulcskérdés nemcsak az, hogy milyen médiarendszer jön létre, hanem az is, hogy lesz-e valódi társadalmi igény az igazságra.”
A lap még kitér arra, hogy Magyar Péter a választási győzelme után egyértelművé tette, hogy kormányra lépve felfüggesztik a közmédia hírszolgáltatását, amíg annak elfogulatlan, közszolgálati működése helyre nem áll. Emellett új sajtótörvényt és új médiahatóságot is ígért.
Alig két nappal a kormány eskütétele előtt a közmédia folyosóin a félelem az úr, miközben a kormányváltás történelmi esélyt is kínál a „hazugsággyárként” emlegetett intézmény átalakítására. Erről ír a brit The Guardian budapesti riportja, mely szerint a változást ígérő Magyar Péter elsőként a közmédiát alakítaná át gyökeresen, és ott lebeg az állami média alkalmazottainak feje felett a kérdés:
elsötétül-e a képernyő szombaton?
A lapnak nyilatkozó közmédiás és MTI-s dolgozók bizonytalanságról és félelemről beszéltek. Egyikük a belső hangulatról elmondta, nem tudni, milyen mélységű lesz az átalakítás.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
