HÍREK
A Rovatból

800 ezer ukrán vesztette el az otthonát, 15 millió négyzetméternyi ukrán lakást tettek tönkre a megszálló oroszok

Közben Oroszország Ukrajna támadása közben saját légelhárító rendszerével lőhette le saját rakétáját, amelynek töredékei lakott területre hullottak.


Mintegy 800 ezer ukrán vesztette el az otthonát az Oroszország által Ukrajna ellen február 24-én indított háború miatt - jelentette ki Olena Suljak ukrán parlamenti képviselő, a törvényhozás közigazgatási bizottságának alelnöke vasárnap, akinek szavait kulturális minisztériumhoz tartozó Stratégiai Kommunikációs és Információbiztonsági Központ idézte Facebook-oldalán.

"Az orosz megszállók több mint 15 millió négyzetméternyi ukrán lakást tettek tönkre. A legtöbb kár a lakásállományban Donyeck, Harkov, Kijev és Csernyihiv megyékben keletkezett"

- mutatott rá a politikus. Hozzátette, hogy eddig mintegy 220 ezren nyújtottak be kártérítési kérelmet lerombolt lakásuk miatt az államhoz.

Közben Vadim Ljah, a Donyeck megyei, stratégiai fontosságú Szlovjanszk polgármestere a Facebookon jelentette, hogy az orosz erők heves támadásokat intéznek a város ellen rakéta-sorozatvetőkkel. Az ukrán hatóságok eddig hat halálos áldozatról és 15 sérültről tudnak. A városban 15 helyen ütött ki tűz.

Olekszandr Honcsarenko, a szintén Donyeck megyei Kramatorszk polgármestere a Facebookon arról tájékoztatott, hogy az orosz erők Szmercs típusú rakéta-sorozatvetővel lövik a várost már második napja. Szavai szerint békés civil lakókra és a polgári infrastruktúrára mérnek csapásokat. "Az előzetes adatok szerint személyi sérülés nincs, de a károk súlyosak" - írta a polgármester. Kérte a lakosokat, hogy vegyék komolyan a légvédelmi riasztásokat, és ne hagyják el az óvóhelyeket.

A megyei kormányzói hivatal későbbi közlése szerint az oroszok három rakétát lőttek ki vasárnap Kramatorszkra, megsemmisítettek egy szállodát, és megrongáltak lakott területen egy utat. A Dom helyi ukrán tévécsatorna szerint a támadások következtében kigyulladt a város piaca is.

Oleh Szinyehubov, a keleti országrészben lévő Harkiv megye kormányzója a Telegram üzenetküldő portálon közölte, hogy reggel helyi idő szerint négy óra tájban az orosz erők rakétatámadást hajtottak végre a megyeszékhely, Harkiv városa ellen, ahol létfontosságú infrastrukturális objektumot találtak el. Arra nem tért ki, konkrétan milyen létesítményről van szó. Közölte, hogy találat ért egy magánházat is Harkivban, és egy 54 éves nőt sérülésekkel kórháza szállítottak. "Az elmúlt egy nap alatt az oroszok ágyúzták a régióban a megyeszékhely és környékén kívül a csuhijivi, a bohoduhivi és az izjumi járást is" - számolt be a kormányzó.

Ivan Fedorov, az orosz erők által megszállt, Zaporizzsja megyei Melitopol polgármestere a Telegramon közzétett videofelvételén azt mondta, hogy vasárnapra virradó éjjel az ukrán erők több mint harminc csapást mértek a városban lévő négy orosz támaszpont egyikére, amely ennek következtében megsemmisült.

Szavai szerint ezen felül kisiklattak egy orosz lőszerszállító páncélvonatot is. Fedorov szavai szerint az oroszok civil célpontok elleni támadással igyekeznek megvádolni az ukrán hadsereget, de ez nem igaz.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál az orosz The Insider című független hírportálra hivatkozva arról számolt be, hogy oknyomozó újságírók meggyőződése szerint az oroszországi Belgorod városban egy Pancir légvédelmi rakéta egy darabja zuhant az egyik többszintes lakóházra. Ezt az újságíróknak megerősítette Oleh Zsdanov ukrán katonai szakértő, valamint a független orosz bloggerekből álló Conflict Intelligence Team (CIT) nevű csoport. Ukrajnának nincsenek Pancir típusú rakétái - mutattak rá.

A házat eltaláló rakétáról készült fotó megjelent egy belgorodi Telegram-csatornán. Ennek alapján az oknyomozó újságírók úgy vélik, hogy Oroszország Ukrajna támadása közben saját légelhárító rendszerével lőhette le saját rakétáját, amelynek töredékei a lakott területre hullottak.

Az Ukrajinszka Pravda szerint pontos információ egyelőre még nincs a történtekről. Vjacseszlav Gladkov, az Oroszországi Föderáció belgorodi régiójának kormányzója korábban azt mondta, hogy a városban több "hangos robajt" hallottak. Eddig az orosz hatóságok négy halálesetről számoltak be. Gladkov ugyanakkor nem részletezte, mi történt pontosan. Szerinte "a légvédelmi rendszer működött a városban", de a kormányzó nem árulta el, hogy konkrétan mi okozta a tüzeket Belgorodban - fűzte hozzá az ukrán hírportál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Legmagasabb szintű riadót rendelt el a NATO, felszálltak Kecskemétről a Gripenek egy izraeli utasszállító miatt
Azért riasztott a NATO, mert a Tel-Aviv–Prága járat nem vette fel a kapcsolatot a légiirányítással. A magyar vadászgépek az osztrák határig kísérték az utasszállítót, amely folytatta útját.


Magyar Péter számolt be arról, hogy egy izraeli utasszállító miatt riasztották a magyar Gripeneket.

„Egy izraeli Airbus A321-es utasszállító miatt nemrég a legmagasabb szintű riadót rendelt el a Magyar Honvédségnek a NATO Egyesített Légi Hadműveleti Központja” – írta.

A poszt szerint a JAS–39 Gripen készültségi géppár azért emelkedett a magasba, mert a Tel-Aviv–Prága között közlekedő járat nem vette fel a kapcsolatot a civil légiirányítással.

„A Gripenek a felszállás után röviddel vizuális kapcsolatot létesítettek az utasszállító gép pilótáival, akik ezt követően felvették a rádiókapcsolatot a magyar földi irányítással” – tette hozzá.

A vadászgépek – az ilyenkor szokásos előírásoknak megfelelően – a légtérhatárig kísérték az utasszállítót, amely a repülési tervének megfelelő útvonalon 20:10-kor Ausztria irányába kilépett a magyar légtérből.

A riasztást követően a vadászgépek rendben visszatértek a kecskeméti repülőbázisra.

A bejegyzés azzal zárul, hogy az eset során a Magyar Honvédség légirendészeti készenléti szolgálata és a NATO-integrált légvédelmi rendszere hatékonyan működött.

Hétfőn az iráni–izraeli feszültség miatt a Wizz Air és az Austrian Airlines is ideiglenesen felfüggesztette több Tel-Aviv-járatát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A Tisza-kormány megszüntetné a jelzáloghitelek kamatstopját: 200 ezernél is több hitel törlesztője nőhet meg
Egy kormányzati tervezet szerint 2026. szeptember 30-ával kivezetik a jelzáloghitelek kamatstopját. A rászoruló adósoknak a kivezetésig lenne lehetőségük a bankjukkal újratárgyalni a feltételeket.


Csaknem öt év után, 2026. szeptember 30-ával megszűnhet a jelzáloghitelek kamatstopja egy társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet szerint - írja a Portfolio. A döntés több mint kétszázezer lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitel-szerződés törlesztőrészletét érintheti, a rászoruló adósoknak a kivezetésig lenne lehetőségük a bankjukkal újratárgyalni a feltételeket.

A kormány indoklása szerint a 2022 elején bevezetett, majd a 2026-os választás után határozatlan időre meghosszabbított referencia-kamatstop nem fenntartható – írja már a 444.hu.

A Pénzügyminisztérium később pontosított a hírt eredetileg közlő Portfolionak, hogy a szeptember 30-ai dátum nem a végleges kivezetést jelenti, hanem eddig a napig kell kidolgozni a megoldást a ténylegesen rászoruló adósok számára. A cikk részletezi továbbá, hogy

A Magyar Nemzeti Bank szerint a sérülékeny adósok száma 19 ezer fő, nekik a szeptember 30-ai határidőig kell megegyezniük a pénzintézetekkel.
pp

Az MNB 2025 végi adatai szerint 848 milliárd forintnyi hitelállomány volt a kamatstop hatálya alatt, ami az összes jelzáloghitel-tartozás 11 százalékát teszi ki.

A lépésre a bankok régóta várnak, az intézkedés ugyanis 2025 végéig már 440 milliárd forintjába került a szektornak, a végső számla pedig megközelítheti az 500 milliárd forintot.

A pénzintézetek a referencia-kamatstop miatt többször is az Alkotmánybírósághoz fordultak, legutóbb májusban, de döntés eddig nem született az ügyben.

Az előző kormányzat korábban többször meghosszabbította a kamatstop intézményét, a családok védelmével indokolva a lépést. A bankszektor eközben folyamatosan a piaci torzulásokra és a jelentős veszteségekre hívta fel a figyelmet, a Magyar Nemzeti Bank pedig többször jelezte, hogy az intézkedés célzottabb formája lenne indokolt.

Miután a Pénzügyminisztérium jelezte a Portfolionak, hogy egyelőre tervezetről van szó, cikkünket mi is módosítottuk.

Kármán András pénzügyminiszter arról tájékoztatott minket, hogy: „Az előző kormányzat által 2022. január 1-től eredetileg fél évre bevezetett, de 2026. április 17-től határozatlan időre meghosszabbított a jelzáloghitelek referencia-kamatstopja a jelenlegi feltételek mellett érvényben marad szeptember 30-ig, amennyiben az országgyűlés elfogadja a kormány törvényjavaslatát.

A kormány a következő hónapokban fontos társadalmi és a szakmai egyeztetéseket fog kezdeményezni, hogy a valódi rászorulók számára kidolgozzuk a tényleges segítséget.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Újabb vezetőcsere: Leváltották a Magyar Pétert is védő Készenléti Rendőrség parancsnokát
Markó Attila István rendőr dandártábornok vette át a Készenléti Rendőrség irányítását a belügyminiszter döntése nyomán. Az új parancsnok a BRFK-tól érkezik.


Csütörtökön a belügyminiszter felmentette Tarcsa Csabát, és pénteki hatállyal Markó Attila Istvánt nevezte ki a Készenléti Rendőrség parancsnokának - közölte a Belügyminisztérium az MTI-vel.

Markó Attila István rendőr dandártábornok eddig a Budapesti Rendőr-főkapitányságon töltött be rendészeti rendőrfőkapitány-helyettesi pozíciót.

Az új belügyminiszter sorcserét hajt végre a rendőri vezetésben, korábban felmentette Terdik Tamást, a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjét, helyére Baricska Norbert Tamás rendőr ezredes került, de az Országos Rendőr-főkapitányság élén is változás történt, szerdán iktatták be Mecser Tamás új országos főkapitányt, akiről már egy hete azt pletykálták, hogy ő veheti át az ORFK irányítását.

A Készenléti Rendőrség az országos rendőrfőkapitány közvetlen irányítása alatt álló, országos hatáskörű szerv. Feladatai közé tartozik a tömegrendezvények biztosítása, a határőrizeti feladatok támogatása, védett létesítmények őrzése, és alá tartozik a Nemzeti Nyomozó Iroda is, amely a legkomolyabb bűnügyekben nyomoz.

Május 4-én az új miniszterelnök, Magyar Péter bejelentette, hogy személyi védelmét a Terrorelhárítási Központ helyett a jövőben a Készenléti Rendőrség látja el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Bárki hazaviheti a Nemzeti Hitvallást a hivatalokból, Ruff Bálintnak adtam a Miniszterelnökség példányát
Életbe lépett a kormányhatározat, lekerül a Nemzeti Hitvallás a közintézmények faláról. A Fidesz–KDNP a lépést az alkotmányosság elleni támadásnak nevezte.


Magyar Péter azt írja, hogy

„Mától eltávolításra kerül a közintézményekből a Nemzeti Együttbűnözés Rendszerének egyik szimbóluma, az úgynevezett Nemzeti Hitvallás”

A miniszterelnök hozzátette, a Miniszterelnökségen lévő példányt Ruff Bálintnak ajándékozta, mert szerinte nála jó helyen lesz a nappaliban. A posztot azzal a felhívással zárta, hogy

aki szeretne egy igazi NER-kordokumentumot az unokáinak, az most bármelyik hivatalban leveheti a falról. „Siess, mert gyorsan el fognak fogyni” – tette hozzá.

A bejelentést követően kormány döntése csütörtökön a Magyar Közlönyben is megjelent, hivatalossá téve, hogy a közintézményekből el kell távolítani a táblákat.

Nemzeti Hitvallás a fideszes Alaptörvény bevezető része, az előző kormány tetette ki az ezt ábrázoló képeket a közintézményekben. A volt kormánypártok, a Fidesz és a KDNP ma tiltakoztak a lépés ellen, „alkotmányosság elleni újabb támadásként” értékelve az intézkedést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk