25 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma májusról júniusra
Az április-júniusi három hónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 214 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,6 százalékos volt. A koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot teljes egészében érintették, így hatásai a közölt munkanélküliségi adatokban megjelennek - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A mostani a 2017. február–április óta a legmagasabb munkanélküliség mutató.
Júniusban az előző hónaphoz viszonyítva mintegy 25 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma, tavaly júniushoz képest pedig 92 ezerrel. A munkanélküliségi ráta egy év alatt 1,9 százalékponttal emelkedett.
A KSH módszertana szerint az számít munkanélkülinek, akinek nincs állása, de aktívan keres munkát és két héten belül munkába tudna állni, ha kellene. Aki nem dolgozik, de nem is keres munkát vagy nem tudna azonnal visszatérni, azt inaktívnak könyvelik el. A járvány elején amiatt volt olyan látványosan alacsony a munkanélküliségi ráta, mert a korlátozások miatt alig volt valaki, aki megfelelt volna mindkét feltételnek - elemezte a HVG.
Az inaktívak száma júniusra jelentősen, közel 84 ezer fővel csökkent májushoz képest. Ennek a magyarázata logikus: azoknak, akik korábban elvesztették a munkahelyüket, a nagy része most tudott elkezdeni munkát keresni. 58 ezren találtak is új állást, 25 ezren viszont hivatalosan már nem inaktívnak, hanem munkanélkülinek számítanak.
A munkanélküliek több mint egyötöde a 15-24 éves korcsoportból került ki, számuk 44 ezerre nőtt. A legjobb munkavállalási korú 25-54 évesek munkanélküliségi rátája 4,2 százalékra nőtt, az 55-74 évesek munkanélküliségi rátája gyakorlatilag nem változott, 2,6 százalékos volt.
A válság egyébként jobban sújtotta a munkaerőpiacon alapból hátrányban lévő nőket: az ő munkanélküliségi rátájuk 1,7 százalékkal nőtt, míg a férfiaké csak 1,0 százalékkal.
A munkanélküliségi ráta Észak-Magyarország kivételével valamennyi régióban nőtt.
A legmagasabb ráta 7,0 százalékos volt, ez Észak-Alföldet jellemezte.
A legnagyobb változás Dél-Alföldön következett be, ahol a ráta értéke 2,7 százalékponttal, 5,5 százalékra emelkedett - közölte a KSH.
A munkanélküliség átlagos időtartama majdnem a felére csökkent, 8,0 hónap volt, a munkanélküliek 20,9 százaléka keresett legalább egy éve állást – ez rendes körülmények között nagyon jó hír volna, de a mostani helyzetben itt torzít a statisztika, hiszen azok, akik a járvány miatt vesztették el a munkahelyüket, értelemszerűen még nem kereshetnek állást minimum egy éve.
