KULT
A Rovatból

"Félelmet keltenek, ahelyett, hogy a megoldásra váró problémákról beszélnének" – Bródy János "rezignált nyuggerként" is szól jogainkért

December 10-én lesz 70 éve, hogy elfogadták az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Erre a napra időzítette Bródy János Human Rights 70 című koncertjét a Budapest Kongresszusi Központban.


E nyilatkozat jelentőségéről, a Művész kötődéseiről beszélgettünk a Manó Kávézó teraszán.

-Ez az a nemzetközi dokumentum, amelyre a legtöbbet hivatkoznak, és amelyet sajnos a legkevesebben tartanak be a világban.

-Ezt a dokumentumot az ENSZ valamennyi tagállama elfogadta, a világ összes nyelvére lefordították, egyformán fontosnak tartják keresztények, zsidók, muzulmánok, buddhisták, Lao-ce és Kung Fu-ce hívei. A II. Világháború borzalmai és szörnyű tragédiái után annak érdekében született meg, hogy a világ a szebb jövőben elkerülje ezeket a véres összeütközéseket. Ahogy a preambulum megfogalmazza, „az ENSZ közgyűlése kinyilvánítja az emberi jogok egyetemleges nyilatkozatát, mint azt a közös eszményt, amelynek elérésére minden népnek és minden nemzetnek törekednie kell.” Az első bekezdése így szól: „Minden emberi lény szabadnak, egyenlő méltósággal és jogokkal születik. Értelemmel és lelkiismerettel bírván, testvéri szellemben kell egymás iránt viseltetnünk.”

Azt gondolom, hogy ez olyan alapeszmény, amit ha valaki elutasít és elfogadásra alkalmatlannak talál, azzal megteszi az első lépést az újabb háborús konfliktusok felé.

Minden ENSZ-tagállam beépítette a maga jogrendszerébe ezt az alapegyezményt, de nem egyforma erősséggel és kötelezettséggel, és nyilvánvaló, hogy nagyon sok helyen nemcsak hogy nem tartják be ezeket az ajánlásokat, hanem sok kormányzat nem is tesz erőfeszítéseket annak érdekében, hogy az állampolgárai tudomást szerezzenek az egyezmény létezéséről.

-Így volt ez sokáig Magyarországon is…

-Az 1960-as évek végén, amikor már Magyarország tagja volt az ENSZ-nek, meg is jelent Human Rights néven egy kiadvány, de a központi propagandában nem igazán szerepelt. Amikor az Országgyűlési Könyvtárban tanultam az egyetemi vizsgáimra, egy felvilágosult értelmiségi, aki már nyilván ismerte az Illés Zenekar tevékenységét, hívta fel a figyelmemet rá. Én először kicsit bizalmatlanul fogadtam az elém rakott kiadványt, azt gondoltam, talán valami „szamizdat”, de az az ember azt mondta: „Tinikém, nyugodtan olvasd el, ez hivatalos irat.”

-Ez adta meg a lökést az 1971-es Human Rights című oratóriumotokhoz?

-Az angliai vendégszereplésünk kapcsán összetűzésbe kerültünk az államhatalommal. Állítólag olyanokat nyilatkoztunk az BBC magyar nyelvű adásában, amiket nem kellett volna. Amikor itthon behívattak és megdorgáltak bennünket az illetékes minisztériumban, azzal védekeztünk, hogy nem követtünk el semmi jogtalanságot. Azt felelte a főosztályvezető, hogy természetesen vannak állampolgári jogok, „de nem kell 100%-ig kihasználni azokat.” Azok, akik nincsenek tisztában a jogaikkal, nyilván megfelelnek az ilyen állami elvárásnak… így alakult, hogy fontosnak tartottuk felhívni a figyelmet e jogok létezésére. Nem volt könnyű megjelentetni ezt a lemezt, ami valójában egy költői megközelítése a Nyilatkozatnak, mert annak első öt pontjára írtunk szabad asszociációkkal öt dalt, míg Mensáros László a maga mély tartalmakat hordozó hangján, rendkívül hatásos módon olvasta fel ezt az öt pontot.

-Volt annak némi pikantériája, hogy éppen Mensáros László mondta el ezeket a részleteket, az a színész, akit 1956 előtt és után is elítéltek.

-Nagyon tiszteltük a művészetét, és sokat jelentett számunkra, hogy a felkérést habozás nélkül elfogadta. Aztán a 80-as években, amikor Mensáros már főleg önálló esteket tartott, a XX. század című előadóestjébe belevette a második nagylemezem, a Ne szólj, szám címadó dalának szövegét. Erre nagyon büszke voltam.

-Hogy került bele a történetbe a radikális polgárjogi harcos, Angela Davis?

-Az oratórium megjelenésének lehetősége elég bizonytalan volt, a Hanglemezgyár eleinte elzárkózott a kiadástól. Aztán Erdős Péter nagy ravaszul kitalálta, hogy ajánljuk ezt a lemezt az Amerikában kommunista szimpátiákkal megvádolt Angela Davisnek. Pontosan nem is tudtuk, hogy miért áll bíróság előtt, de nagyon jellegzetes figura volt a hatalmas afro-hajával, és a szocialista tábor hősként ünnepelte. Az első javaslat az volt, hogy írjuk rá az ajánlást a lemezborítóra, de ezt azért nem szerettük volna. Végül megállapodtunk abban, hogy a lemeztasakban lesz egy kis képeslap róla, amint éppen bilincsbe verve vezetik. Ez a kép a legtöbb borítóból az idők folyamán kihullott, de a lemez megmaradt…

-Az oratóriumból többszörösen fogalommá vált a Te kit választanál című dal. A Virágok tengerében pedig ez a refrén: „a hatalom szeretete nem a szeretet hatalma”. Mindkettő aktuális, talán túlságosan is.

-Ennek a műnek az a jelentősége, hogy később is többször visszatértem ehhez a gondolatkörhöz. A Te kit választanál története valóban fantasztikus. Az új generációk azt hiszik, hogy ez az István, a király nyitánya, holott éppen azért választottuk, mert a Human Rights-ban már szerepelt és innen indulunk el, amikor egy olyan komoly konfliktust próbálunk ábrázolni, amilyenek a magyar történelemben mindig szerepet játszottak.

-A lemez után 17 évvel újabb Human Rights-program részese lettél.

-1988-ban, amikor az Amnesty International Human Rights, Now kampányát szervezte egy világturnéval, amelyen részt vett Peter Gabriel, Sting és Bruce Springsteen is, minden állomáson ehhez a szellemhez közelálló helyi művészeket kértek fel a közreműködésre. Magyarországról Hobót és engem. Gondolom, hogy főképp azért, mert a budapesti koncert szervezője, Hegedűs László, megmutatta nekik ez az Illés-lemezt, ők pedig igencsak meglepődtek, hogy ez egy kommunista országban 1971-ben megjelenhetett. Ez a koncert nem jöhetett volna létre 1988-ban, a még kizárólagos állampárti hatalom idején, hogy ha nem úgy gondolkodtak volna, hogy az ország keleti nagyhatalomhoz kikötött komphajóját megpróbálják egy kicsit nyugat felé irányítani. Nyilván az enyhülési és közeledési szándék miatt a szocialista országok közül egyedül nálunk tartottak ilyen koncertet. Tele volt a Népstadion, és a mintegy tíz évig betiltott, de akkor már engedélyezett Ha én rózsa volnék című dalt énekeltem el.

Ezek voltak az előzmények, de miután ez egy olyan egyezmény, amely magába foglalta az emberiségnek azt a mély tapasztalatát, amelyet akár a jézusi tanításból kiindulva minden igazságosság- és szabadsághívő mozgalom a zászlajára tűzött, átjárta a felvilágosodás szellemisége és a modern polgári demokráciák alapvetéseit is tartalmazta, számomra a 60-as évek óta afféle „kiskáté” és sosem éreztem, hogy érvénytelenné vált volna a benne foglalt eszménykép.

-Két évvel a Human Righs, Now! után már Magyarországon is szabad választások voltak. De azóta sem mindig tudjuk, hogy mit vagy mik közül választhatunk.

Mindig választás előtt állunk. Az emberi élet választások sorozata. De ahhoz, hogy választani és dönteni tudjunk a sorsunkat meghatározó kérdésekben, szükségünk van a széleskörű tájékozódásra. Ilyen értelemben a sajtó szabadsága nemcsak azt jelenti, hogy bármit kimondhatunk nyilvánosan, hanem azt is, hogy hozzájuthatunk a döntéseinket megalapozó információkhoz. A márciusi ifjak már 1848-ban elsőként írták a 12 pontjukba, hogy „kívánjuk a sajtó szabadságát és a cenzúra eltörlését.” Tehát elutasították a rendelkezésre álló információ bármilyen szándékú korlátozását. Elfogadom azt, hogy a sajtószabadság ma Magyarországon részlegesen létezik, mert a vélemények valahol meg tudnak jelenni, ha máshol nem, az internet nyilvánosságában.

Amikor azonban az embereknek komoly döntéseket kell hozniuk, nem áll rendelkezésükre az az ismeretanyag, amelyek alapján felelősségteljesen és jól tudnak választani.

A többség, az állami, „közszolgálati” médiából tájékozódik, amelynek még az alaptörvény szerint is az lenne a kötelessége, hogy „biztosítsa a szavazásra, választásra jogosult állampolgárok számára a közügyekkel kapcsolatos teljes körű információhoz jutást és a kiegyensúlyozott tájékoztatást.”. Én ennek az elvárásnak szeretnék a magam részéről eleget tenni azok számára, akik érdeklődnek a művészetem iránt, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata létezik, és 70 éve fennáll…

-Sokan ugyanakkor mintha nem igényelnék ezt az információ-szabadságot, inkább azt szeretik, ha megmondják nekik, hogy mit gondoljanak…

-Van egy híres könyv, A rábeszélőgép. Amerikai szociológusok írták arról, hogy miként próbálják az emberek döntéseit manipulálni és hogyan lehet védekezni ellene. Abból indultak ki, hogy az ember ökonomikus lény, szeret spórolni a befektetett energiával. A gondolkodás, a tájékozódás is energiát igényel és örömmel elfogadjuk, ha valaki ezt a munkát helyettünk elvégzi. Ezt a munkát egyébként a modern társadalmakban hagyományosan az újságírók végezték el. Összeszedték az információkat és a sajtóetika szabályai szerint – „a hír szent, a vélemény szabad” – tájékoztatták a közönséget arról, hogy mi történik a világban. Ennek megvoltak a maga szigorú elvei, például két vagy három egymástól független forrásból kell megerősíteni egy hírt.

Ha ez fennáll, akkor igaz az az emberi természetre, hogy ha körülötte egymástól látszólag független emberek valamit igaznak fogadnak el, akkor még a saját közvetlen, személyes tapasztalatában is hajlamos kételkedni.

Az emberi természetben rejlik az a tulajdonság is, hogy nagyon érzékenyen reagál a veszélyekre. Azokat az információkat keresi, amelyek arról tudósítanak, hogy mire kell vigyáznia, mit kell elkerülnie. Ezeket az emberi tulajdonságokat mára már alaposan kielemezték a szakemberek, és miután az eredmények a mindenkori hatalmaknak is a rendelkezésére állnak, nem szoktak habozni, hogy politikai céljaik elérése érdekében felhasználják. Éppen ilyenkor fontos, hogy azok az információk is eljussanak az emberekhez, amelyek a hatalom számára kellemetlenek, vagy ellentmondanak az állításaiknak. Amikor a központi hatalmaknak látszólag egymástól független rendszerekben közzétett állításaik úgy jelennek meg az emberek előtt, mintha különböző források mondanák ugyanazt, könnyen kelthetik az a benyomást, hogy az állami propaganda állításai igazak. Különösen, ha az ezzel szembenálló vélemények megjelenését korlátozzák és ha nem is tiltják, de megnehezítik a hozzájutást. Így történhet az, hogy a veszélyek, félelmek, szorongások ébresztésére rendkívül alkalmas egy mindenható, központi irányítású propaganda-rendszer, ami igazából elfedi a valóságot a maga számára hasznosnak, az emberek számára izgalmasnak tűnő hírekkel

-Működik a „gonosz világ-szindróma”…

-Úgy érzem, hogy ma Magyarországon éppen ez történik. Félelmet keltenek ahelyett, hogy a megoldásra váró problémákról beszélnének. Nemlétező veszélyekkel riogatnak, amelyekkel szemben természetesen rögtön biztosítják a védelmet számunkra.

De ezt a mechanizmust ismerjük a kereskedelmi televíziók híradóiból is, ahol mindig a szerencsétlenségek, a katasztrófák a legfontosabb hírek. Még akkor is, ha könnyen beláthatjuk: ezek a hírek nem befolyásolják komolyan az életünket.

Azt szokták mondani, hogy a repülőgép a legbiztonságosabb közlekedési eszköz. Mégsem kelt akkora riadalmat, hogy folyamatosan minden évben többszázan halnak meg közúti balesetben, mintha valahol a világban egy repülőgép lezuhan. Félünk az illegális bevándorlástól, miközben Magyarországon állítólag minden negyedik nő szenved a családon belüli erőszaktól. Lehet, hogy történnek a világon időnként szörnyű terrorcselekmények, de csak Magyarországon többen halnak meg kórházi fertőzésben.

-Tehát „Human Rights” 2018-ban is.

-Az a tapasztalatom, hogy a mai Magyarországon is nagyon kevesen tudnak e nyilatkozat létezéséről. Mivel most van a 70. évforduló, menedzseremnek, Mentler Krisztinának volt az ötlete, hogy az idei nagy koncertet erre a dátumra időzítsük, és ez legyen a címe is. Hiszen a dalaim nagy részét áthatja a nyilatkozat szellemisége. Főleg az ilyen témájú dalokból játszom majd azzal a zenekarral, akikkel két éve együtt dolgozom, és akikkel a Ráadás című lemezemet is készítettem. A koncert iránt már most nagy az érdeklődés, ezért a következő napon, december 11-én is megismételjük. Csak azt nem értem, hogy a pályán eltöltött 50 évem ellenére miért hanyagol engem szinte az összes olyan média, ami valamennyire közel áll a központi hatalomhoz? Én elfogadom az emberek akaratát, elfogadom, hogy az a gondolatrendszer, amit én képviselek, talán tényleg kisebbségben van, de nem értem, hogy abban az országban, amelynek, megint csak az alaptörvény szerint, az államformája köztársaság, és állítólag parlamentáris demokrácia, ez a kisebbséginek tartott művészi magatartás mért nem jelenhet meg a szélesebb nyilvánosság előtt?

-A Ráadás szónak van egyfajta „utolsó utáni” értelme. Úgy tűnik azonban, hogy a két évvel ezelőtti lemezed nem a végszó, van még dolgod bőven.

-Némiképp ironikusan szoktam mondani, hogy én egy „rezignált nyugger vagyok”, elmúltam 70 éves. Ilyen idősen az ember már nem legaktívabb korszakát éli. Tudom, hogy a legfiatalabb generációk figyelmének középpontjában nem az áll, amit én csinálok. De azért mégis fontosnak tartom, hogy azoknak a hangja is megszólaljon, akik rendelkeznek némi történelmi tapasztalattal. Ha mással nem, a saját életük tapasztalatával és látják azt, hogy bizonyos dolgok hajlamosak megismétlődni. A mai zenésznemzedéket a menedzsmentek általában lebeszélik arról, hogy bármilyen, politikailag értelmezhető gesztust vagy hangot engedjenek meg maguknak, mert az korlátozhatja a megjelenésüket a médiában. Miközben tudom, hogy nagyon sok zenész kolléga gondolkodik hozzám hasonlóan. És egy kicsit fáj is, hogy az a műfaj, amit én annak idején rendkívüli progresszív és szabad önkifejezési formának szerettem meg, azt ma kizárólag a szórakoztatás céljának rendelik alá. Mindig fontosnak tartottam, hogy a szórakoztatás ne legyen öncélú, ne csak egy felejthető kikapcsolódást, hanem olyan előadásokat hozzunk létre, amelyek alkalmasak arra, hogy elindítsák a gondolatokat az élet mélyebb problémáinak megismerése felé.

A jó művekben egymásra és magunkra ismerünk, felemelő és vigasztaló érezni, hogy nem vagyunk magányosak ebben a világban.

Azt gondolom, hogy ez minden művész, alkotó, kreatív ember feladata, aki képes mások számára élvezhető, szórakoztató formákat létrehozni és ezeken keresztül közössé tenni azt a tudást, élményt, tapasztalatot, amit igaznak tart.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Tiniként betömött szájjal, megkötözve találtak rá egy csomagtartóban, sosem meztelenkedik, és beperelte a Playboyt – 45 érdekesség a 45 éves Jessica Albáról
Azt sem tudják sokan róla, hogy előbb tudott úszni, mint járni, és hogy majdnem ő lett a Fekete Özvegy. Sőt, még sok mindent másról is lerántjuk a leplet vele kapcsolatban.


1. Jessica Marie Alba néven született 1981. április 28-án, 13:51-kor, a kaliforniai Pomonában.

2. Apai ágon mexikói, míg anyai ágon dán, walesi, angol, skót, skót-ír/észak-ír és francia ősökkel rendelkezik.

3. A Henry Louis Gates, Jr. (2012) című tévéműsorban elvégzett DNS-teszt szerint Jessica 72,7%-ban európai, 22,5%-ban amerikai őslakos (mexikói bennszülött, beleértve a majákat), 2%-ban szubszaharai afrikai, 0,3%-ban közel-keleti/észak-afrikai és 0,1%-ban dél-ázsiai származású, további 2,4%-ban pedig nem találtak egyezést. „Közel-keleti” gyökereit a sorozat apai ágon távoli szefárd zsidó ősöknek tulajdonította.

4. Anyai nagyapja 30 éven át tengerészgyalogos altiszt volt, a II. világháború alatt a Csendes-óceánon szolgált, később pedig az Egyesült Államok Tengerészgyalogos Zenekarának helyettes fődobosa volt.

5. Apja, Mark David Alba profi teniszező volt, mielőtt csatlakozott a légierőhöz.

6. Mivel az édesanyja, Catherine vízimentőként dolgozott, Jessica azelőtt tudott úszni, mielőtt megtanult volna járni.

7. A szülei mindössze 20 évesek voltak, amikor ő megszületett.

8. Ötéves korában már színésznő akart lenni.

9. Gyermekkorában számos betegséget legyőzött, többek között a tüdőgyulladást és a vakbélrepedést is.

10. 13 évesen a Seholsincs csapat (1994) című filmben tűnt fel először. Színészi pályafutásának kezdetén pedig olyan márkák televíziós reklámjaiban is szerepelt, mint a J.C. Penney és a Nintendo.

11. Jó tanuló volt, olyannyira, hogy már 16 évesen érettségizett.

12. A középiskola elvégzése után az Oscar-jelölt színész házaspár, William H. Macy és Felicity Huffman tanították őt a szakma rejtelmeire David Mamet Atlantic Theater Company nevű társulatánál.

13. Egy interjúban egyszer elárulta, hogy már gyerekként elkezdett saját magának főzni, hogy kontrollálja a súlyát, és megőrizze az egészségét. Jessica szerint a családja által készített ételek súlyproblémákhoz vezettek náluk, ezért inkább kerülte azokat.

14. 15 éves korában szerepet kapott a Flipper című tévésorozatban. Az ausztráliai forgatás során néhány furcsa telefonhívást kapott, amelyeket azonban csínytevésnek vélt, és nem vett komolyan. 1996-ban azonban elrabolták őt a Flipper forgatása közben. 14 órán át senki sem tudta, hogy hol van, majd a felvételek helyszínétől több kilométerre, egy autó csomagtartójában találták meg bekötött szemmel, betömött szájjal és megkötözve. A fizikai bizonyítékok és a tanúk hiánya, valamint a tény, hogy a megpróbáltatás alatt be volt kötve a szeme, tehát nem látott semmit, az ügy azóta is megoldatlan. Alba a karrierje során sosem beszélt az esetről, és nem is szándékozik a továbbiakban sem. A hivatalos dokumentáció hiánya mindenesetre hozzájárult ahhoz, hogy némi szkepticizmus övezze a történtek pontos körülményeit.

15. Ő és Hayden Christensen a 2007-es Éberség forgatása közben ellátogattak a Bellevue kórházba, hogy együtt legyenek karácsonykor az ott kezelt kisgyerekekkel.

16. A szem (2008) című filmben játszott szerepe miatt megtanult hegedülni.

17. Fél a repülő madaraktól, a struccokkal, a kivikkel és a pingvinekkel tehát semmi baja.

18. Kifejezetten érdeklődik a Harley-Davidson motorkerékpárok iránt.

19. 2001-ben vesegyulladása volt, és még abban az évben anorexiával is küzdött.

20. Fontolóra vették, hogy a kiesett Emily Blunt helyett ő játssza Natasha Romanoff, azaz a Fekete Özvegy karakterét a Vasember 2-ben (2010), de a szerepet végül Scarlett Johansson kapta meg.

21. Bár a színésznők és a női popsztárok gyakran vetkőznek le különböző mértékben magazinok fotózásain, illetve filmes vagy tévés jelenetekben, ő kijelentette, hogy nagyon szemérmes, ezért soha nem vállalna meztelen jelenetet, és nem pózolna félmeztelenül sem egy magazinban.

22. Épp ezért A nyelvtanárnő (2003) című filmben testdublőr segített neki a szexjelenetek forgatásában. A Machetében (2010) látható meztelen jelenete is hamis volt. Valójában fehérneműt viselt, amit később digitálisan eltávolítottak. Alba minden szerződésében szerepel egy „meztelenség tilalma” záradék.

23. 2003-ban felbontotta hosszú ideje tartó eljegyzését a Michael Weatherlyvel, akivel a Sötét angyalban játszottak együtt.

24. A nyakán egy margarétát és egy katicabogárt ábrázoló tetoválása van.

25. Eleanor Roosevelt a kitartásának köszönhetően Alba egyik kedvenc történelmi alakja.

26. Egy zártkörű szertartáson 2008. május 19-én mondta ki a boldogító igent Cash Warrennek. Még a legközelebbi barátai sem voltak meghívva.

27. Jessica és Cash házassága majdnem 18 éven át tartott, 2026. február 13-án mondták ki hivatalosan a válásukat. A kapcsolatuk persze korábban befuccsolt, már 2024 decemberében szakítottak.

28. Cash Warrentől három gyermeke született: két lány, Honor Marie Warren (2008) és Haven Garner Warren (2011), valamint egy fia, Hayes Alba Warren (2017).

29. A Sin City – A bűn városa (2005) című filmben játszott karakterének megismerése érdekében sztriptízbárokba járt. Azt mondta azonban, hogy ez nem segített, mert a profi sztriptíztáncosok csak „borravalót próbáltak szerezni”.

30. A Playboy magazin a 2006. márciusi számában a 25 legszexisebb híresség közé sorolta, és az év szexszimbólumának választotta, a kiadvány címlapján ő is szerepelt. Alba ezután pert indított a lap ellen, mert az ő beleegyezése nélkül használták fel a képét (A tenger vadjai című 2005-ös film promóciós fotóját), ami szerinte azt a látszatot keltette, mintha „meztelen vagy félmeztelen fotósorozatban” szerepelt volna abban a számban.

31. Később visszavonta a Playboy-pert, miután Hugh Hefner személyesen kért tőle bocsánatot kapott, és beleegyezett abba is, hogy adományt juttat két, Jessica által támogatott jótékonysági szervezetnek.

32. Közeli, jó barátnői közé tartozik Lindsay Lohan, Eva Longoria, Eva Mendes, Kate Hudson, Nicole Richie, Cameron Diaz, Russell Simmons, Will.i.am és Shay Mitchell.

33. A Sötét angyal egyik 2001-es epizódjában együtt játszott a fivérével, Joshua Albával.

34. Fiatalabb korában a következőket mondta: „Gyerekként Beverly Hillsbe jártam meghallgatásokra, és azt gondoltam: »Miért nem itt élek? Miért nem én vezetem azt az autót?«” 2008-ban aztán ő és a férje, Cash Warren 4 millió dollárt fizettek egy 436 négyzetméteres házért Beverly Hillsben.

35. Christopher Gavigannel együtt társalapítója a The Honest Company nevű cégnek, amely vegyi anyagoktól mentes termékeket, többek között pelenkákat gyárt. A cég piaci tőkeértéke jelenleg kb. 391 millió dollárra tehető.

36. Alba nem hiszi, hogy a hírneve bármilyen előnyt jelentett volna számára a cégének elindításában és fejlesztésében. „Sokan lehetnek hírességek; ehhez nem igazán kell tehetség” – mondta, majd hozzátette, hogy egy jó ötlet sokkal fontosabb.

37. Mindössze két hónappal a Honey (2003) című film forgatásának tervezett kezdete előtt kezdett el Jessica táncot és tae-bót tanulni.

38. A kedvenc színésze Johnny Depp.

39. A melltartó, amelyet a Sin Cityben viselt, 1025 dollárért kelt el egy eBay-aukción.

40. A csuklója belső oldalára lótusz szót tetováltatta szanszkrit nyelven.

41. Mexikói származása ellenére nem beszél folyékonyan spanyolul, sőt, alig ért valamit abból a nyelvből.

42. Az E csatorna „101 legszexisebb test” listáján a harmadik helyet szerezte meg az ezüst érmes Brad Pitt és a győztes Angelina Jolie mögött.

43. Jessica Albának vannak Max Guevara- (Sötét angyal), Sue Storm- (Fantasztikus négyes) és Nancy Callahan- (Sin City) akciófigurái a saját szerepeiről, amelyek mindegyike valóban hasonlít rá.

44. A GQ magazin minden idők 25 legszexisebb filmszínésznői közé választották.

45. Konzervatív nevelést kapott, de ő maga abszolút liberális beállítottságú. Állítása szerint már ötéves korában feministának tartotta magát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Megvette a Művészetek Völgye főtulajdonosa a Bánkitó Fesztivált, idén Kapolcson lesz saját helyszínük
A Bánki-tó partján már nem tudták volna időben megszervezni a fesztivált, de a cél az, hogy a következő években az eredeti helyszínen folytatódhasson.
L.D. - szmo.hu
2026. április 28.



Az idén 35. jubileumát ünneplő Művészetek Völgye egy különleges hírrel készült az idei évre: a tavaly véget ért Bánkitó Fesztivál 2026-ban Kapolcsra költözik július 24. és augusztus 2. között.

A Művészetek Völgye szakmai főtulajdonosa, a Művészetek a Vidékfejlesztésért Alapítvány 2025-ben megállapodást kötött a Bánkitó Fesztivál kivásárlásáról. Az elsődleges cél az volt, hogy a Bánkitó Fesztivál rendezze anyagi helyzetét, miközben az alapítvány lehetőséget teremtett ezzel a magyar kulturális élet egyik meghatározó rendezvényének a jövőbeni, megújult formában történő esetleges újraindítására.

Az átadás-átvételi folyamat hosszú egyeztetések eredményeként nemrég zárult le, az idő rövidsége miatt az idei évben a Bánki-tó partjára teljes körűen már nem nyílt lehetőség fesztivált szervezni. A Művészetek a Vidékfejlesztésért Alapítvány célja a rendezvénnyel, hogy a következő években megvizsgálja és megteremtse a feltételeket ahhoz, hogy a Bánkitó Fesztivál fenntartható módon kerüljön vissza a kulturális körforgásba és újra a közösségek fontos találkozóhelyévé váljon, a jövő évtől már remélhetőleg a jól megszokott helyszínén. Egy dologban a Bánkitó Fesztivál új tulajdonosai már az elejétől egyértelmű álláspontot képviseltek:

a 2026-os év nem maradhat Bánkitó nélkül!

Ebben a különleges átmeneti időszakban az ország legnagyobb összművészeti fesztiválja látja vendégül az eseményt. A Völgy programjában önálló helyszínként jelenik meg a Gástya-Árok, ahová Beköltözik a Bánkitó. Ahogy a tó partján mindig egyedi hangulatot teremtett a fesztiválozók együttgondolkodása, így az Árokban sem maradnak a Völgylakók szellemi táplálék nélkül. Közéleti, kulturális beszélgetések is várják az érdeklődőket több alkalommal, melynek során aktív társadalmi kérdések kerülnek majd előtérbe.

A tervek szerint a programban nagy hangsúlyt kapnak a Bánkitó Fesztivál szellemi örökségéhez köthető tematikák. A Bánkitó alapítóival a kezdetekről és a fesztivál mással összetéveszthetetlen identitásáról lesz szó, de külön panelben ismerkedhet meg a közönség a magyarországi független kulturális kezdeményezések fenntarthatósági lehetőségeivel. A fiatal generációk közéleti szerepvállalása és a fesztiválok közösségformáló ereje is egy olyan téma, amit a Bánkitó pozitív billogként viselt és visel majd továbbra is magán, így természetesen ez sem maradhat ki a beszélgetések sorából.

A helyszín a hazai underground élet izgalmas szereplőivel zenei programokkal idézi meg az idei nyárban a Bánkitó Fesztivál szellemiségét. A Gástya-Árok zenei kínálata tükrözi majd a fesztivál hagyományait: alternatív, feltörekvő, szubkultúrák rajongott előadói kapnak lehetőséget, hogy Kapolcs egyik ikonikus színpadára álljanak fel.

A részletes műsor a Művészetek Völgye sajtótájékoztatója után, a teljes programmal együtt válik elérhetővé. A Művészetek Völgye szervezői bíznak abban, hogy ez az együttműködés nemcsak méltó módon őrzi meg a Bánkitó Fesztivál értékeit, hanem egyben új perspektívát is nyit a jövőbeni újraindítás reményében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Demjén Ferenc visszakozott, mégis engedélyezte a letiltott NER-paródiát
Ismét elérhető a „Mi vagyunk a NER” című paródiavideó, miután az alkotók sikeresen megegyeztek a zenésszel. A videót korábban Demjén Ferenc szerzői jogi igénye miatt távolították el a YouTube-ról.


Ismét elérhető a YouTube-on a „Mi vagyunk a NER” című, mesterséges intelligenciával készült paródiavideó, amit a választás előtt Demjén Ferenc szerzői jogi követelésre hivatkozva letiltatott. A videó készítői megegyeztek a zenésszel és menedzsmentjével, akik a pereskedés elkerülésével és a jogi helyzet bizonytalanságával indokolták a megegyezést – írja a Telex.

A menedzsment a lapnak küldött válaszában a fordulat hátterét is megvilágította:

„Az újbóli megkeresés az alkotó részéről és az egymásnak ellentmondó jogi állásfoglalások a paródia illetve a szerzői jog kérdésében. Pereskedni nem akartunk. Ezt jelenti a konstruktivitás. A kérdést így a magunk részéről lezártnak tekintjük.”

A „Mi vagyunk a NER” című videó a választás előtt kezdett terjedni, és Muppet Show-szerű bábfigurákként ábrázolta a politikai és gazdasági elit ismert szereplőit, köztük Orbán Viktort, Mészáros Lőrincet, Várkonyi Andreát és Rogán Antalt.

A videó a rendszer működését gúnyolta, refrénje pedig így szólt:

„Mi vagyunk a NER, mi vagyunk a tolvajok, lehet más a kormány, mi leszünk a küllők között a bot.”

A videót április 8-án távolították el a YouTube-ról, miután Demjén Ferenc szerzői jogi panaszt tett, mert a paródiában felhasználták az általa a nyolcvanas években írt Jelszó: Love című dal egy részletét.

Ahogy arról a Szeretlek Magyarország is beszámolt, a vita a paródiakivétel jogi értelmezése körül forgott, mivel annak gyakorlati határai nem egyértelműek. A letiltásnak politikai olvasatot is adott, hogy Demjén korábban fellépett a Fidesz március 15-i kampányrendezvényén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Nudista nyári táborokban töltötte a gyerekkorát, nácinak vallotta magát, és Björk szexuális zaklatással vádolta – 30 érdekesség a 70 éves Lars von Trierről
A zseniális rendező élete régóta hemzseg a botrányoktól, miközben halálosan fél a repüléstől, és gyakran depresszióban szenved, 2022 óta pedig Parkinson-kórban is.


1. Lars Trierként született Koppenhágában, 1956. április 30-án.

2. Nudista, zsidó, kommunista szülők nevelték fel, akik – ahogy von Trier fogalmazott egyszer – az otthonukban nem hagytak sok teret az érzelmeknek, a vallásnak vagy az élvezetnek.

3. A fiatal Lars gyermekkorában többször is nudista táborokban töltötte a nyaralását, és megjegyezte, ateista családban nőtt fel. Bár az apja zsidó volt, vallásos azonban aligha.

4. Von Trier édesanyja, Inger 1995-ben, a halálos ágyán vallotta be az akkor már 39 éves fiának, hogy az igazi apja nem Ulf Trier volt, akit addig annak hitt, hanem egykori munkaadója, Fritz Michael Hartmann. Inger ugyanis egy „művészi génekkel” rendelkező férfit akart a gyermeke apjának, és Hartmann, aki egy jeles dán zeneszerzőcsalád tagja volt, úgy tűnt, megfelel a követelményeknek. Lars akkor úgy döntött, meg akarja ismerni az igazi apját, és fel is kereste őt, de csalódás lett a vége, nem jöttek ki jól egymással. Hartmann végül azt mondta neki: ha van még mondanivalója, azt az ügyvédjén keresztül teheti meg.

5. Gyerekként egy ifjúsági tévésorozatban (Hemmelig sommer) játszott, illetve néhány saját filmjében is szerepelt (A bűn mélysége, Járvány, Európa, A Birodalom).

6. A korszak két legfontosabb dán kommunista írója, Hans Kirk és Hans Scherfig gyakran látogatták von Trier gyermekkori otthonát, édesanyja pedig Bertolt Brechtet imádta (akinek hatása nyilvánvaló a rendező Dogville: A menedék című filmje alapján).

7. 19 évesen publikálta első cikkét egy helyi újságban. A cikk a festő és író August Strindbergről, valamint a festő Edvard Munchról szólt, illetve az ő megőrülésükről. Von Triernek ugyanis tetszettek az őrült, szenvedő művészek.

8. Az érettségi után a Koppenhágai Egyetemen filmelméletet, a Dán Nemzeti Filmiskolában pedig filmrendezést tanult. 25 évesen a müncheni Nemzetközi Filmiskolai Fesztiválon két díjat nyert a Nocturne (1980) és a Last Detail (1981) című rövidfilmjeiért. Egész estés diplomafilmje, az Images of Liberation pedig már moziforgalmazásba is került 1982-ben.

9. Fiatalkorában szarkasztikus tréfaként passzintotta oda a „von” előtagot a nevéhez, mivel a Dán Nemzeti Filmiskola hallgatói így hívták őt. Azóta folyamatosan használja is.

10. Számos híres rendező és színész fejezte ki elismerését von Trier munkássága iránt. Quentin Tarantino a Dogville: A menedék (2003) című filmjét említi a valaha írt legjobb forgatókönyvként, Paul Thomas Anderson azt mondta, hogy „bárhová elvinné Lars von Trier poggyászát”, Martin Scorsese a Hullámtörés (1996) című filmjét a ’90-es évek 10 legjobb filmje közé sorolta, Johnny Depp pedig így nyilatkozott egy dán filmmagazinnak: „Mondd meg von Triernek, hogy várom az ajánlatát, ha ő készen áll, én is készen állok.”

11. Soha életében nem járt az Egyesült Államokban. Ennek legfőbb oka egyébként, hogy halálosan fél a repüléstől.

12. Három színésznője is megkapta a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon a legjobb színésznő díját: Björk a Táncos a sötétbenért (2000), Charlotte Gainsbourg az Antikrisztusért (2009) és Kirsten Dunst a Melankóliáért (2011).

13. Steven Spielberg felajánlotta neki, hogy rendezzen filmet Amerikában, miután megnézte az Európa (1991) című filmjét, de von Trier elutasította a neki szánt forgatókönyvet.

14. Abban az évben, amikor elnyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál Arany Pálma-díját (a Táncos a sötétbenért), majdnem kihagyta az átadó ünnepséget. Annyi fóbiája van, hogy csak egy speciálisan felszerelt lakókocsiban tudta megtenni az odavezető utat.

15. Egy filmesekből álló csoporttal együtt segített létrehozni a Dogme 95 nevű kollektívát. A szervezet megállapodott abban, hogy bizonyos szabályok szerint készítenek filmeket, például csak kézi kamerákat használnak, és kizárólag eredeti helyszíneken forgatnak. Ő maga egyetlen Dogma-filmet rendezett, az 1998-as Idiótákat.

16. A 2011-es cannes-i filmfesztiválon „persona non gratának” nyilvánították a Melankólia  sajtótájékoztatóján elhangzott vitatott megjegyzései miatt (többek között azt monta, hogy ő náci, és megérti Hitlert…), amelyek szerinte ironikusak voltak, és önéletrajzi poénoknak szánta őket, de a sajtó és a közönség nagy része félreértette. 2011 októberében, öt hónappal a fesztivál után kijelentette, hogy a vita következtében a jövőben tartózkodik minden nyilvános nyilatkozattól és interjútól.

17. Szakított a második gyermekét váró terhes feleségével, Caecilia Holbekkel, és összeköltözött a (sokkal fiatalabb) bébiszitterükkel, Bente Frøgéval, akit 1997-ben szintén feleségül vett. Tőle két fia született, és 2015-ben váltak el.

18. Rendezett egy Oscar-jelölt alakítást is: Emily Watsonét a Hullámtörésben.

19. A tavaly novemberben elhunyt német színész, Udo Kier volt a lánya, Agnes keresztapja.

20. A Manderlay forgatása során a drámai hatás kedvéért levágtak egy szamarat; ez a cselekedet arra késztette többek között a színész John C. Reillyt is, hogy tiltakozásul kilépjen a filmből az állatokkal szembeni kegyetlenség miatt. A jelenetet még a premier előtt kivágták a filmből.

21. A 2004-es Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon elnyerte az UNICEF „Cinema for Peace Award” díját. Azért kapta, mert szinte minden filmje olyan témákkal foglalkozik, mint az irgalom és az etika.

22. 2007 májusában (amikor éppen nekilátott volna az Antikrisztus forgatásának) arról számoltak be, hogy Lars depresszióban szenved, és lehet, hogy teljesen felhagy a filmkészítéssel.

23. A tervek szerint ő rendezte volna Wagner Ring-ciklusának négy operáját a 2006-os németországi Bayreuth-i Fesztiválon, de 2004-ben visszalépett a projekttől, mivel úgy érezte, ez meghaladná a képességeit, és nem érzi magát képesnek saját ambíciói megvalósítására.

24. Az egyik kedvenc filmje az 1940-es Philadelphiai történet.

25. A Dogville: A menedék című filmjét tartja a legjobbjának, mert „annyira átkozottul jól meg van írva”. Ezzel szemben a folytatását, a Manderlayt (2005) tartja a legrosszabbnak a sajátjai közül.

26. Jobb keze ujjperceire az F, U, C, K betűket tetováltatta.

27. Tervezett Amerika-trilógiája soha nem teljesült be, mivel a Dogville: A menedék és a Manderlay után a harmadik film, amelynek címe Washington lett volna, végül nem készült el.

28. 2017 októberében, miután több tucat szexuális visszaéléses ügy indult a filmproducer Harvey Weinstein ellen, Björk a Facebook-oldalán közzétette, hogy egy dán filmrendező szexuálisan zaklatta. A Los Angeles Times bizonyítékot talált arra, hogy az énekesnő Lars von Trierről beszélt. A rendező tagadta, hogy szexuálisan zaklatta volna őt a Táncos a sötétben forgatásán során. Von Trier nyilatkozata után Björk további vádakat tett közzé a rendező ellen személyes Facebook-oldalán.

29. 2022 augusztusában von Triernél Parkinson-kórt diagnosztizáltak. Akkor azt nyilatkozta: „Egy kis szünetet tartok, és kitalálom, mit tegyek, de remélem, hogy az állapotom javulni fog. Ez egy olyan betegség, amit nem lehet eltüntetni; a tünetekkel viszont együtt lehet élni.” 2025. február 12-én a Zentropa producere, Louise Vesth az Instagramon keresztül jelentette be, hogy von Triert a betegség miatt egy gondozóintézetbe szállították.

30. 2023 augusztusában von Trier az Instagramon közzétett egy kritikus bejegyzést az F-16-os vadászgépek Ukrajnába történő szállításával kapcsolatban, és a bejegyzését azzal zárta, hogy „az oroszok élete is számít!” Két nappal később újabb bejegyzést tett közzé ugyanott, amelyben azt írta: „Minden szívdobbanásommal támogatom Ukrajnát! Csak a nyilvánvalót mondtam ki: hogy minden élet számít ezen a világon!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk