prcikk: Zsiday Viktor: A mutyiszféra leharapja a versenyszféráról a dolgokat, évtizedekig tartó mocsár jöhet Magyarországon | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Zsiday Viktor: A mutyiszféra leharapja a versenyszféráról a dolgokat, évtizedekig tartó mocsár jöhet Magyarországon

A neves közgazdász szerint az ország két részre szakadt, és a „mutyiszféra” mindent bekebelez. Szerinte csak az Európához való visszatérés menthet meg minket a teljes lecsúszástól.


A jelenlegi turbulens időkben megkönnyebbülést jelent, hogy nem kell mások pénzét kezelnie – mondta Zsiday Viktor közgazdász, befektető. Szerinte nem is a gazdasági trendekkel van a fő probléma, hanem egy olyan háborús helyzettel, amiben a döntéshozók lépései teljesen kiszámíthatatlanok.

„Szerintem nincs ember, aki megmondja, hogy meddig akarják folytatni háborút, maguk se tudják. Én azt gondolom, hogy az amerikaiak nem is tudják, hogy miért kezdték el valójában”

– fogalmazott, hozzátéve, hogy szerinte az izraeliek húzhatták bele az Egyesült Államokat a konfliktusba. Úgy látja, a tőkepiaci és gazdasági szempontból is az a legnagyobb baj, hogy nem lehet előre jelezni a döntéshozók következő lépéseit.

A közgazdász szerint Donald Trump megszólalásaiban keményen kalkulált tőzsdei mozgások lehetnek, és elképesztőnek tartja, hogy az amerikai elnöki pozíció ilyen szintre silányult. „Tehát az egész olyan szintre le lett silányítva ez az amerikai elnöki pozíció, amit én soha nem gondoltam volna, hogy ilyen lehetséges, és azt sem gondoltam, hogy a világnak a legnagyobb demokráciájában ezt egy másodpercig eltűrik, hogy gyakorlatilag kiderül, hogy benfentes kereskedések zajlanak az ő bejelentéseikkel” – jelentette ki, felháborítónak és elfogadhatatlannak nevezve a jelenséget.

Zsiday Viktor egy két hónappal ezelőtti, „Geopolitikai buborék?” című írásával kapcsolatban elismerte, hogy az nem öregedett jól. Akkoriban úgy gondolta, hogy a piacok túlárazzák a geopolitikai kockázatokat, és ennek köszönhetően szárnyaltak a fegyvergyártók és a nemesfémek árfolyamai. Az iráni háborúval azonban nem számolt. Szerinte ez egy nagyon rosszul kiszámított háború volt, amelynek gazdasági következményeivel senki nem számolt. Úgy véli, a döntéshozóknak csak egy A-tervük volt a bombázásra, de nem készültek fel más eshetőségekre.

„Voltam már én is ilyenben, még fiatalabb koromban, amikor a kockázatkezelésben nem voltam azért annyira otthon. Nem jó, amikor ellened megy a pozíció és nem készültél rá, hogy mi fog bekövetkezni, és egy nagyon nagy pozíciód van. Akkor nagyon rossz döntéseket tudsz hozni”

– magyarázta.

A befektető szerint a háború egy nem létező problémát oldott meg, hiszen a konfliktus előtt viszonylag olcsó volt az energia. Most viszont, ha a Hormuzi-szoros lezárása miatt tartósan napi 5-10 millió hordó olaj hiányzik a piacról, az olajár 120-160 dollár közé emelkedhet. Ez szerinte nemcsak az üzemanyagárakon, hanem a szállítmányozáson és az élelmiszerárakon keresztül is hatalmas sokkot okozna a világgazdaságnak.

„Ha ez elhúzódik mondjuk mondok valamit fél évig, akkor azért a világgazdaságban elég nagy az esélye, hogy recesszió lesz. Tehát, hogy én nem vagyok benne biztos, hogy ez nagyon jól ki volt találva”

– mondta.

Magyarország különösen ki van téve ennek a helyzetnek. Zsiday emlékeztetett, hogy 2022-ben a felrobbanó gázárak miatt a forint majdnem összeomlott. A holland tőzsdén a gáz ára az elmúlt hetekben a duplájára, 100-ról 200 forintra emelkedett köbméterenként, és ha a katari LNG-szállítások leállnak, az ár akár 300-400 forintra is felmehet. „Itt már a magyar nemzetgazdaságra vetítve 1000 milliárd forint fölötti költségekről beszélünk, ha ez tartósan fönnmarad” – figyelmeztetett. Ez begyengítheti a forintot, ami kamatemelésre kényszerítheti az MNB-t, és egy negatív spirált indíthat el.

A közgazdász a magyar gazdaság 5-10 éves kilátásait illetően a mainsteamnél optimistább. Úgy látja, a közép-kelet-európai régió elmúlt húszéves fellendülését az európai integráció hozta, de az elmúlt években Magyarország uniós elkötelezettségével kapcsolatban kérdések merültek fel.

„Nyilvánvalóan van egy bizonytalanság, egy félelem, illetve egy Európai Unióból való kisodródás, ezt meg lehet fordítani. Tehát amennyibe ezt meg tudjuk fordítani, akkor a magyar gazdaság vissza tud kerülni egy növekedési pályára”

– állítja. Szerinte ehhez nem kell feltalálni a spanyolviaszt.

Európa helyzetét ugyanakkor problémásnak látja. Elismerte, hogy a kontinens harapófogóban van: a modern digitális technológiákban lemaradt az Egyesült Államoktól, miközben az iparban utolérik a jóval olcsóbban termelő kínaiak. A megoldást a mélyebb gazdasági integrációban látná, de szerinte erre nincs meg a politikai akarat, mivel a lakosság nem akar „európai Egyesült Államokat”.

A fejlett világ eladósodásával kapcsolatban kifejtette, hogy a probléma gyökere az 1971-es aranyalapról való lejövés. Azóta az államok elméletileg bármennyi pénzt nyomtathatnak, és a demokratikus kormányok a szavazók igényeinek kielégítésére folyamatosan növelik az államadósságot. „Most békeidőben adósodunk el, tehát hogy ilyen hosszú, tehát ilyen nem volt. Erre nincsen történelmi példa” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy nem látja a megoldást a problémára.

A magyar gazdaság fő problémájának a piaci mechanizmusok kiiktatását és a „mutyiszféra” térnyerését tartja.

„Két szektor van szerintem a magyar gazdaságban, van ez a versenyszféra, meg van a mutyiszféra. És akkor az a baj, hogy ez a mutyiszféra egyre nőtt az elmúlt években, és harapja le a versenyszféráról a dolgokat”

– mondta. A mutyiszférában szerinte nem a hatékonyság, hanem a jó kapcsolatok és a pályázati ügyesség számít, ami nem viszi előre a gazdaságot. Ennek ellenére úgy véli, már az Európába való visszaintegrálódás és az eurózónához való csatlakozás bejelentése is 2-3 százalékos növekedést hozhatna 3-5 éves távon.

Zsiday szerint Magyarország „az utolsó utáni pillanatban” van, de még nem sodródott ki annyira az EU-ból, hogy ne tudna visszakerülni a belső körbe. „Szerintem olyan sérülés egyelőre, én azt remélem, vagy azt gondolom, hogy nem történt, ami ilyen visszavonhatatlan” – fogalmazott.

A befektető egy sajátos, gazdasági adatokon alapuló modellel próbálta megbecsülni a Fidesz szavazóinak számát. Azt vizsgálta, hogy a reálbérek és a kiskereskedelmi fogyasztás alakulása hogyan függ össze a kormánypártok támogatottságával 1990 óta. Arra a meglepő következtetésre jutott, hogy a 2014-es, 2018-as és 2022-es választási eredmények sem lógnak ki a korábbi mintázatból, ami szerinte azt jelenti, hogy a propaganda nem hoz annyi plusz szavazót, mint sokan gondolnák. „Olyan, mintha a magyar embereket tényleg semmi más nem érdekelné, mint hogy mennyi a pénz, mennyi a fizetésük. Mennyi a vásárlóerőjük? Olyan, mint hogyha ez érdekelné csak őket, és nem semmi más” – állapította meg.

A modellje alapján a Fidesznek a reálbérek alapján 2,5 millió, a visszafogottabb kiskereskedelmi forgalom alapján viszont csak 2 millió szavazója lehetne. A kettő között, 2,3-2,4 millióra becsüli a kormánypárt belföldi szavazótáborát.

Szerinte a magyar társadalom rendkívül paternalista, a kormánytól várja a megoldást, amit a politika ki is használ. „Ha úgy trenírozod a társadalmat, hogy én oldom meg az összes problémádat [...], akkor ha nem tudom megoldani a problémát, akkor az emberek kiszeretnek belőled” – magyarázta. Úgy látja, a 2022 óta tartó gazdasági nehézségek, különösen a magas élelmiszer-infláció, ezt a folyamatot erősítették.

Végezetül egy S&P-elemzésre hivatkozva azt mondta, bármelyik kormány is alakul a választások után, nagyon nehéz dolga lesz, és gyors intézkedéseket kell hoznia, különben Magyarországot leminősíthetik. A 2026-os osztogatást már nem biztos, hogy meg lehet ismételni. Pozitív példaként az argentin elnököt, Javier Mileit hozta fel, aki drasztikus, de szükséges reformokat tudott végrehajtani a népszerűsége elvesztése nélkül. „Ha az argentinoknak ment, nem lehetetlen, hogy sikerül nekünk is” – zárta gondolatait.

A teljes beszélgetés


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Pirospontot érdemel, nem is egyet” – ügyvédje szerint hős a Tisza-ügyet kirobbantó nyomozó
Szabó Bence ügyvédje azt mondja, elhamarkodottan gyanúsították meg a századost, és egy ideig azt sem tartotta kizártnak, hogy őrizetbe veszik. Úgy látja, főnyomozó rendkívüli kockázatot vállalt, és amit feltárt, egy nagyon súlyos történet.


A Direkt36 oknyomozó cikke utáni napon, a délutáni órákban kezdődtek az események a Nemzeti Nyomozó Iroda épületében – mondta a Partizánnak adott interjúban Laczó Adrienn, Szabó Bence volt nyomozó ügyvédje. Állítása szerint a cikk megjelenése után az NNI-n belül ki akarták deríteni, hogyan szivárogtak ki az információk, ami szerinte egy munkahelyen normális eljárás. Az ügyvéd elmondása szerint ennek során „mindenféle magasrangú személyek jelentek meg” az irodában.

Laczó szerint a helyzet akkor változott meg, amikor egyértelművé vált, hogy az érintett csoport összes dolgozóját „valamiféle vegzálásnak fogják alávetni”. Ekkor lépett elő Szabó Bence.

„Bence maga fölállt, és azt mondta, hogy ő nem szeretné ennek kitenni a kollégáit, és elmondja, hogy ő volt” – közölte az ügyvéd, aki szerint ez egy rendkívül bátor dolog volt védencétől.

Az ügyvéd hozzátette, hogy Szabó Bence már korábban bejelentette a lemondását, és májusban mindenképpen leszerelt volna, mert az egész helyzet „nagyon komoly meghasonlást okozott a választott hivatásával szemben”. Az események hatására azonban önként aláírt egy kérelmet, hogy a szolgálati viszonyát azonnali hatállyal, a felmondási idő lejárta előtt szüntessék meg.

Miközben ez zajlott, már várták a Központi Nyomozó Főügyészség ügyészeit, akik egy idő után meg is érkeztek – folytatta Laczó Adrienn. Elmondása szerint közölték Szabóval, hogy házkutatást fognak tartani a munkahelyén, a lakásán és a gépkocsijában. Az ügyvédet este kilenc óra körül hívta fel a nyomozó, addigra a kutatás a munkahelyén már megkezdődött. A házkutatások során elsősorban adathordozókat – merevlemezt, telefont, pendrive-okat –, valamint néhány feljegyzést foglaltak le.

Laczó elmondása szerint az NNI-ben közölték velük, hogy a nap a főügyészségen fog folytatódni, ahol Szabó Bencét gyanúsítottként hallgatják majd ki.

„Megmondom ezt, hogy ez engem egy kicsit váratlanul ért. A kutatás részét azt értem, de hogy milyen alapon gyanúsították meg úgy, hogy egy árva nyomozati cselekmény még nem történhetett, milyen alapon jutottak arra a következtetésre, hogy itt egészen biztosan bűncselekmény történt, azt nem” – fogalmazott az ügyvéd.

A volt nyomozót hivatali visszaéléssel gyanúsítják. Laczó Adrienn szerint a bűncselekmény megvalósulásához az is szükséges, hogy az elkövető jogtalan előny szerzése vagy jogtalan hátrány okozása célzatával cselekedjen. „Én a magam részére úgy gondolom, hogy ez a célzat semmiképpen nem megállapítható az ő esetében” – jelentette ki, hozzátéve, hogy szerinte az ügyészségnek jelenleg nem lehet annyi adata, amivel ezt a célzatot meg tudná állapítani.

Véleménye szerint ez egy „rendkívül elhamarkadott gyanúsítás” volt.

A gyanúsításban az szerepel, hogy konkrét nyomozati iratokat, jelentéseket adott át a sajtó munkatársainak, akik ezzel jogtalan előnyhöz jutottak. Lacu ezt egy „nagyon erőltetett dolognak” tartja.

Szabó Bence a kihallgatásán nem tett vallomást. Ügyvédje szerint olyan idegi és fizikai állapotban volt, hogy nem tudott volna józanul gondolkodni.

„Tehát én nem tartottam volna jónak ebben a szituációban” – mondta Laczó, aki szerint egy ilyen horderejű lépést akkor kell megtenni, amikor valaki „a szellemi képességei teljes birtokában van, és nem amikor hullafáradt és nyilván érzelmileg is rendkívül kizsigerelt, hiszen éppen az élete omlott össze”.

Az ügyvéd szerint a bűncselekmény egyik alapkritériuma, hogy a cselekmény veszélyes legyen a társadalomra. Úgy véli, ebben az esetben a Szabó Bence által feltárt „rendkívüli visszaélés” napvilágra kerülése társadalmi érdek.

„Nemhogy veszélyes lenne a társadalomra, aki ezt végre hagyja, hanem hát pirospontot érdemel, nem is egyet. Mert nagyon komoly személyes kockázatot vállalt és egy nagyon fontos dolgot hozott mindannyiunk tudomására” – fogalmazott.

Laczó Adrienn elmondta, volt egy pont, amikor nem volt biztos abban, hogy védencét nem veszik-e őrizetbe, de erre végül nem került sor, hajnali négy órakor hazamehetett. Tudomása szerint az ügyben kizárólag Szabó Bence ellen folyik eljárás. Az azonnali gyanúsítást rendkívülinek tartja, és szerinte nehéz nem arra gondolni, „hogy ezt valahol valaki elhatározta, hogy este gyanúsítás lesz”.

Az ügyvéd nem tartja reménytelennek az ügyet. Szerinte a másik oldalon egy „olyan ordas visszaélés” történt, amit minden jogász átlát.

„Én azért azt gondolom, hogy a magyar bíróságokon bőven dolgoznak olyan bírók, akik nem asszisztálnának ahhoz, hogy itt a hírvívőt lőjék le, ahelyett, hogy a visszaélést tárják fel” – mondta.

Emellett jogi érvei is vannak, mivel álláspontja szerint a bűncselekmény törvényi tényállási elemei nem valósultak meg, így szerinte vádemelésre sem kellene sort keríteni. A nyomozás lezárulta szerinte legalább több hónapot vesz igénybe.

A volt nyomozó jelenlegi állapotáról Laczó elmondta, hogy védence most próbálja feldolgozni a történteket. Mivel a telefonját elvették, viszonylag el van vágva a külvilágtól, és rendkívül fáradt mind fizikailag, mind érzelmileg. Az ügyvéd szerint ha valami egyértelmű volt a kutatás során, az az, hogy Szabónak a hivatása volt az élete.

„Iszonyatosan sajnáltam őt tegnap, mert ha valami egyértelmű volt, abból, amit a kutatás során megismerhettünk, hogy őneki ez volt az élete. Ez a hivatás” – mondta.

Az NNI-ben megjelent magas rangú tisztekről az ügyvéd elmondta, rendkívüli volt a jelenlétük. „Olyan vezetők, akik nem szoktak ezekben a régiókban megjelenni, annál magasabban mozognak. Nyilvánvalóvá tették, hogy itt magasabb érdek munkál, és hogy mindenképpen ki akarják deríteni, hogy mi történt” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a vezetők egyértelművé tették, addig nem mennek haza, amíg ki nem derül a szivárogtató személye. Ez volt a pont, amikor Szabó Bence felállt.

Laczó Adrienn arról is beszélt, hogy egy ilyen ügyben a bíróság értékelhetné az erkölcsi, lelkiismereti szempontokat. „Én azt gondolom, hogy minden további nélkül ezt lehetne értékelni a mai jogrendszer keretein belül is” – mondta.

A volt bíró szerint az eset egy „állatorvosi ló”, ami rávilágít mindenre, ami a rendszerben diszfunkcionális. „Ha igaz az, ami körvonalazódik, hogy ezt a bejelentési lehetőséget kihasználva hozták olyan helyzetbe a Nemzeti Nyomozóiroda munkatársait, hogy egy abszolút fals gyanúra repüljenek rá, és végezzenek olyan házkutatást, amit az Alkotmányvédelmi Hivatal nem végezhet el, akkor ez egy nagyon-nagyon súlyos történet” – jelentette ki.

Az interjú végén az ügyvéd elmondta, végtelenül büszke arra, hogy Szabó Bence őt választotta.

„Én annyira tisztelem őt ezért az elhatározásáért, hogy olyan sziklaszilárd elvei vannak, amivel úgy élt velük, hogy igazából a saját karrierjét feláldozva és egy nagyon komoly személyes kockázatot vállalva kiállt a nyilvánosság elé, tehát én azt gondolom, hogy ezt meg kell süvegelnünk mindannyiunknak” – zárta szavait.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Hann Endre a Tisza előnyéről: Most először határozottan úgy látszik a számainkból, hogy meglehet a kétharmad
A választani tudó, biztos szavazók körében 23 százalékos előnyt mért a Medián, amelynek vezetője a hvg podcastjában hosszabban is elemezte, mire jutottak. Hann Endre szerint nem hisza rejtőzködő Fidesz-szavazókban sem.


A Medián legfrissebb, március 17. és 20. között készült közvélemény-kutatása szerint tovább nőtt a Tisza Párt előnye a Fidesszel szemben – erről Hann Endre, a kutatócég ügyvezető igazgatója beszélt a HVG Fülke című podcastjában. A kutató szerint a felmérésük egyik legfontosabb megállapítása, hogy rekordrészvételre lehet számítani a választáson.

„Ilyen magas, előzetes, részvételi szándékot talán még soha nem mértünk, tehát 80 fölött van most már hónapról hónapra, és azt kell mondanom, hogy ebből azért az következik, hogy könnyen lehet, hogy rekordrészvétel lesz” – fogalmazott Hann.

Második fontos pontként azt emelte ki, hogy a jelenlegi adatok alapján valószínűsíthető, hogy kétpárti parlament alakul, amelyben a Fidesz-KDNP és a Tisza Párt szerez mandátumot. Ezt azzal indokolta, hogy a Mi Hazánk mostani méréseik szerint nem tűnik befutónak, de hozzátette, ez nem előrejelzés.

Szerinte elképzelhető, hogy „olyan kiélezett lett a két erős politikai szereplőnek a versenye, hogy gravitációs ereje van ezeknek, és az is lehet, hogy a mi hazánkosok egy része úgy érzi, hogy neki segíteni kell a Fidesznek, vagy éppen a Tiszának”.

A konkrét pártpreferenciákról szólva Hann Endre elmondta, a múlt havi mérésükhöz képest a Tisza Párt előnye nemhogy csökkent, hanem tovább nőtt. „Minden várakozással, vagy mondjuk egyesek reményével ellentétben ez a távolság, ez a Tisza-előny nem csökkent, hanem nőtt, tehát úgy is lehet mondani, hogy nyílt az olló” – jelentette ki.

A teljes népesség körében a Tisza 46, a Fidesz 30 százalékon áll. A választani tudók körében 56-36, míg a választani tudó, biztos szavazók körében 58-35 az arány a Tisza Párt javára. Ez utóbbi kategóriában a különbség 23 százalékpontra nőtt a múlt havi 20-ról.

A kutató szerint egy nagyon fontos lélektani fordulat is bekövetkezett: most először többen számítanak a Tisza Párt győzelmére, mint a Fideszére. A felmérés szerint a megkérdezettek 47 százaléka a Tisza, míg 35 százaléka a Fidesz győzelmét valószínűsíti.

„Olyan soha nem fordult elő, hogy a társadalomnak nagyobb része elhitte, vagy el tudta volna képzelni, hogy nem a Fidesz, és most szerintem ez egy nagyon fontos lélektani fordulat” – hangsúlyozta Hann Endre. A számokból az is kiolvasható, hogy akár a kétharmados többség is meglehet a Tisza Pártnak.

„Most először határozottan úgy látszik a számainkból, hogy meglehet a kétharmad” – mondta.

A Fidesz támogatottságának hibahatáron belüli csökkenésével kapcsolatban megjegyezte, hogy egy-két százalékpontos elmozdulásokat nehéz magyarázni, de általános hangulatváltozást érzékel. „Én, ha nem mint közvéleménykutató, hanem mint társadalomkutató, vagy mint megfigyelő, akkor azt kell éreznem, hogy a Fidesz kampányában érzékelhető bizonyos zavar, bizonyos a reakció idejük, mintha kicsit megnyúlt volna, és mintha nem mindig adekvát lenne” – vélekedett.

A kisebb pártok, így a DK és a Kutyapárt esélyeiről azt mondta, a bejutásuk valószínűtlen, de közvélemény-kutatóként nem jelentheti ki, hogy esélytelenek. „Én nem mondhatok olyat, hogy nincs esélyük, érted? Nem mondhatok olyat” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a két nagy párt gravitációs ereje elszívja a szavazókat a kisebbektől.

A Medián felmérte a március 15-i beszédek ismertségét is. Orbán Viktor beszédét a teljes népesség 68 százaléka hallotta vagy ismerte meg a tartalmát utólag, míg Magyar Péter esetében ez az arány 63 százalék. A kutatás szerint a Tisza szavazói nyitottabbak voltak Orbán beszédére, mint a fideszesek Magyar Péterére.

„Az, hogy a tiszások nagyobb része kíváncsi, vagy nyitott arra, hogy Orbán Viktor beszédét is meghallgassa, vagy legalábbis utólag megértse, értelmezze, mint a Fideszesek a Tiszára, ez nem olyan nagyon meglepő” – mondta Hann.

A miniszterelnöki alkalmasság kérdésében mindkét politikus mutatói javultak, de a kutató szerint meglepő, hogy Magyar Péter már megelőzi Orbán Viktort.

A rejtőzködő Fidesz-szavazók jelenségével kapcsolatban Hann Endre szkeptikus.

„Én kételkedem abban, hogy a mi kutatási eredményeinket, vagy adott esetben, hogyha választási előrejelzésekről beszélünk, hogy ezeket érdemben, masszívan befolyásolnák valamiféle rejtőzködő szavazók” – mondta.

Felidézte, hogy a 2002-es választás után több kutató a rejtőzködő MSZP-szavazókkal magyarázta a tévedését. „A saját kudarcukat, a saját tévedésüket megpróbálták utólag a rejtőzködő MSZP szavazó toposzával korrigálni” – emlékeztetett.

Az utóbbi napok eseményeivel kapcsolatban, mint a Panyi Szabolcs újságíró elleni támadás vagy a Direkt36 lehallgatási ügyekről szóló cikke, a kutató úgy vélte, ezek nem lesznek nagy hatással az eredményre.

„Amiket felsoroltál, azok egyikét sem tekintem olyannak, vagy nem érzem olyannak, hogy esetleg megfordítaná, vagy ellenkező irányba billentené a trendet” – jelentette ki.

Hozzátette, a Fidesz nagy erőkkel próbálkozik a fordítással, de ezek az erőfeszítések eddig nem hozták meg a várt eredményt.

Szerinte az, hogy a Fidesz egyik kampánycélpontja egy tényfeltáró újságíró, azt mutatja, hogy komoly bajok lehetnek. „A mostani számokat semmiképp se tekintem előrejelzésnek” – zárta gondolatait, de azt valószínűnek tartja, hogy „kétharmada lehet a TISZÁ-nak”.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
A Nézőpont is gyorsan közzétett egy mérést, Török Gábor már össze is vetette a Mediánnal
A Medián 23 pontos Tisza-előnyére a Nézőpont 6 pontos Fidesz-vezetéssel válaszolt. A politológus szerint a példátlan eltérés miatt a választás után az egyik intézet hitelessége megkérdőjeleződik.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 26.



Egy nappal azután, hogy a Medián közzétette a Tisza Párt 23 százalékpontos előnyét mutató felmérését a választani tudó biztos szavazók körében, csütörtökön a kormányközeli Nézőpont Intézet is publikálta saját adatait. Ezek alapján egy mostani országgyűlési választáson a Fidesz 46, a Tisza Párt 40 százalékot szerezne. A két kutatás közötti hatalmas eltérésre Török Gábor politikai elemző is reagált, aki szerint a kialakult helyzet példa nélküli.

„Bár voltak korábban is eltérő közvélemény-kutatási adatok, ilyen jelentős, semmilyen módszertani érvvel nem magyarázható, tartós különbségre még nem volt példa”

– fogalmazott Török, aki szerint a választás napja után az egyik intézet hitelessége megkérdőjeleződhet. Úgy látja, április 12. után „az egyik adatközlő (illetve a hozzá hasonló eredményeket publikálók) minden bizonnyal a komolyan nem vehető kategóriába kerül(nek) át – számomra biztosan”.

A Nézőpont Intézet nemcsak saját, Fidesz-előnyt mutató számait közölte, hanem reagált a Medián mérésére is. Közleményükben azt írták, hogy az ő adataik

„a választástörténet alapján sokkal realistábbak.”

Török Gábor szerint ezzel a Nézőpont egyértelműen beleállt a vitába a Mediánnal szemben. „A felmerülő szubjektív politikai szempontokról április 12. után talán többet is megtudhatunk” – tette hozzá a politológus.

A két intézet közötti különbség leginkább a módszertanból fakad. Míg a Medián többek között a „választani tudó biztos szavazók” kategóriáját használja, ahol a Tisza Pártnak 23 pontos előnye van, addig a Nézőpont a „legvalószínűbb listás eredményt” tekinti irányadónak, ami 6 pontos Fidesz-vezetést mutat. A Nézőpont az összehasonlíthatóság kedvéért saját adatait a Medián által használt bázisokra is átszámolta: eszerint a „választani tudóknál” 46–40-re, a „biztos szavazóknál” pedig 47–44-re vezetne a Fidesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Buda Péter szerint azonnal le kellene mondania a kormánynak, ha igaz a Tisza Párt elleni titkosszolgálati akció
A volt főtiszt szerint a kormány hallgatása felér egy beismeréssel a Tisza Párt elleni akció ügyében. Állítja, a Fidesz már nem tud kimászni a hazugságspirálból.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 26.



A kormánynak azonnal távoznia kellene, ha igaz, amit a Direkt36 a Tisza Párt informatikusai elleni akcióról írt – erről beszélt a 444-nek Buda Péter nemzetbiztonsági elemző. A volt nemzetbiztonsági főtiszt szerint a kormány részéről semmilyen érdemi cáfolat nem hangzott el az üggyel kapcsolatban, miközben a kormányoldal és a szolgálatok az ukrán kémvád narratíváját építik.

Buda Péter szerint az elmúlt hetekben megszaporodott, titkosszolgálati hátterűnek tűnő akciók egy része kifejezetten a választásokra lett időzítve.

„Amit az elmúlt napokban látunk, nyilvánvalóan összekapcsolódik azzal, hogy a kampány utolsó szakaszába érkeztünk, és a legfrissebb közvéleménykutatások nem kedvezők a kormánynak”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy szerinte a Direkt36 oknyomozó anyagának publikálása sem véletlenül történt a választások előtt. Az elemző úgy látja, az orosz beavatkozás veszélyét sokan nem vették komolyan, pedig ő már 2023-ban felhívta a figyelmet az orosz hamis zászlós műveletek erősödésére. „Most látszik, hogy mégis komolyan kellett volna venni, mert látható volt, hogy ide fog kifutni, ha az eredmény nem kedvező a kormánypártoknak” – mondta.

Az orosz hatás szerinte folyamatos, és olyan automatizált, dömpingszerűen terjesztett anyagokban nyilvánul meg, amelyek a választás eredményét próbálják befolyásolni, jellemzően az ellenzéki párt lejáratásával és a kormánypárt támogatásával. Példaként említette azt a hamis hírt, amely az Euronews arculatát használva azt állította, hogy Magyar Péter sértő kijelentéseket tett Donald Trumpra.

Buda Péter szerint ezeknek az álhíreknek két fő céljuk van. „Ezek az orosz hátterű álhírek egyik része a magyar-ukrán feszült viszonyt akarják tovább rontani, növelni a fenyegetettségérzést a magyarokban – ez az, amire a Fidesz kampánya alapvetően épül” – magyarázta. A másik gyakori téma az ellenzék összekapcsolása az ukránokkal és a korrupcióval. Úgy véli, bár ezek a hírek már-már unalmasak, és nem mindig keltenek nagy botrányt, mégis elérik a céljukat. „Azt a korróziós hatást, amit a közvéleményre tud gyakorolni egy ilyen kampány elérik, bár ennek a mértékét nehezen lehet mérni” – fogalmazott.

A Direkt36 cikkében foglaltakat, amely a Tisza informatikusai elleni nyomozásról és az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) állítólagos szerepéről szól, Buda Péter nagyon súlyos vádaknak nevezte.

„Ha az elhangzottak igazak, akkor a kormánynak azonnal le kellene mondania egy demokráciában”

– szögezte le. Az elemző szerint a felelősség azért is egyértelmű, mert a titkosszolgálatok a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter felügyelete alatt állnak. „Különösen igaz ez azért, mert Magyarországon a titkosszolgálatok a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter felügyelete alatt állnak, vagyis a felelősség közvetlenül a miniszterelnökhöz van becsatolva” – tette hozzá.

Buda Péter szerint a kormánynak kötelessége lenne tájékoztatni a közvéleményt, ám az AH igazgatójának válaszlevele erre nem alkalmas, mert nem cáfol semmit. „Tehát ez a levél kommunikációs szempontból öngól, mert jelzi, hogy a kormány reagálási kényszerbe került, ugyanakkor éppen azokra az információkra és rendőrnyomozói vallomásokra nem reagál, amelyek miatt ez a kényszer kialakult” – értékelte a helyzetet. A kormány hallgatását azzal magyarázza, hogy a tények túlságosan egyértelműek lehetnek.

„Valószínűleg annyira egyértelműek a tények, hogy nem akarnak egy újabb hazugságba belebonyolódni”

– vélekedett. Azt is hozzátette, hogy mivel egy rendőr névvel és arccal vállalta az állításait, és nyomozati anyagokról van szó, nehéz lenne azokat egyszerűen letagadni. A kormányzat hallgatásából a volt főtiszt arra következtet, hogy „túl sok minden derült volna már ki, túl erősek volnának a bizonyítékok, ezért nem álltak még elő semmi érdemivel, amely cáfolja az oknyomozó anyag megállapításait.”

Amennyiben a vádak igazak, az Buda Péter szerint azt jelenti, hogy súlyos bűncselekmények történtek, mint például a hivatali visszaélés, a jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy a választás rendje elleni bűncselekmény. „Ez nem nemzetbiztonsági, hanem államvédelmi vagy még inkább állampártvédelmi tevékenység” – mondta.

A nemzetközi helyzetről szólva kifejtette, hogy a nyugati szövetségesek Magyarországot résnek tekintik a védelmi rendszerükön. „A jelenlegi helyzetben Magyarország rés a nyugati szövetségesi rendszer a bástyáján” – fogalmazott. Úgy látja, a nyugati országok reakciója érthető, mivel a magyar külpolitika az ő nemzetbiztonságukat is fenyegeti.

„Mindezen nem megsértődni kell, hanem el kell dönteni, tagjai akarunk-e maradni ennek a klubnak, vagy nem”

– jelentette ki. Szerinte amíg Magyarország a NATO tagjaként a klub érdekeit sértő tevékenységet végez, nem meglepő, ha a szövetséges szolgálatok megpróbálják megakadályozni az orosz érdekek érvényesülését.

Az egyszerű állampolgároknak azt tanácsolja, ne hagyják, hogy a hírek áradata elterelje a figyelmüket a lényegről. „A tényleges botrányok, mint például a Direkt36 anyagában foglaltak, demokráciánk alapjait érintő kérdésekről szólnak, ezek esetében különösen megengedhetetlen, hogy ne járjunk a végére” – hangsúlyozta. Végezetül arra figyelmeztetett, hogy a titkosszolgálatok pártpolitikai célokra való felhasználása az egész ország biztonságát veszélyezteti. „A pártpolitika titkosszolgálati kiszolgálása tehát közvetlenül veszélyezteti működőképességüket és ezáltal közvetve az ország biztonságát” – mondta. Szerinte a civil társadalomnak ki kell kényszerítenie, hogy a szolgálatok pártbefolyástól mentesen működhessenek. „Ha ezt nem sikerül a közvéleménynek kikényszerítenie, akkor arra az ország fog rámenni” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET: