Megalázó, hogy 30 évet és sok milliót fektettem a szakmámba, most mégis el kell mennem „kapálni”

Az Ügyvédkör által a köztársasági elnöki posztra ajánlott Bárándy Péter szerint az államfőjelölés körül kialakult helyzet miatt már komolyan meggondolandó, hogy elfogadna-e egy hivatalos felkérést. Mint mondta, eredetileg habozás nélkül igent mondott volna. „Amikor az Ügyvédkör először nominált, akkor az lett volna a válaszom, hogy minden további nélkül. Ami azóta történt a köztársasági elnöki jelölés és választás előkészítésével, az a méltatlan szituáció, amit kialakítottak, ez meggondolandóvá teszi az igent most már” – jelentette ki.

Bárándy Péter úgy véli, a miniszterelnök „óellenzéki” minősítése egy erősen vitatható állítás, ami kizáró és diszkriminatív. Úgy látja, Magyar Péter meghatározása nemcsak a korábbi ellenzéki pártokra vonatkozhat, hanem azokra a civil és társadalmi szereplőkre is, akik 2024 márciusa előtt kritizálták a Fidesz-rendszert.

„És ebből az következik, hogy kizárólag azokat fogadja barátsággal, akik ezt a kritikát csak 2024 márciusától kezdődően folytatják, ami nem biztos, hogy helyes, mert akkor csak olyan embereket fogadunk barátsággal, akik vagy addig Fidesz mellett álltak, vagy a Földön kívül tartózkodtak” – fogalmazott. Hozzátette, a minősítés nemcsak rá nézve, hanem a választók széles tömegére nézve is sértő, akik már azelőtt is a Fidesz ellen foglaltak állást. „Ez nagy politikai hiba.”

Az ügyvéd, volt igazságügyi miniszter bírálta az államfőjelölési folyamatot is, felidézve, hogy a miniszterelnök először egy széles körű társadalmi egyeztetés ígéretét tette, majd két-három órával később egyoldalúan döntött a jelölt személyéről. Magyar Péter úgy fogalmazott „én így döntöttem, én fel fogom őt kérni, ami nagyon rossz emlékeimet idézte fel” – mondta Bárándy Péter.

Arra a kérdésre, hogy az ideiglenes köztársasági elnök leválthatja-e a legfőbb ügyészt, Bárándy Péter azt válaszolta, hogy az alaptörvény nem korlátozza a helyettesítő államfő jogkörét. Ugyanakkor etikailag nem tartaná szerencsésnek a lépést. „De ez csak etikai kérdés, nem jogi lehetetlenség. Azért egy ennyire fontos pozícióban ülő ember státuszának megszüntetése egy alapos vizsgálódást és személyes felelősségvállalást feltételez” – fejtette ki. Az ideiglenes államfő jogköreivel kapcsolatban tehát jogi akadályt nem lát, de a döntés súlya miatt megfontoltságot javasol.

Bárándy megerősítette korábbi álláspontját, miszerint a választások eredménye egy „forradalomhoz közeli változást” hozott, ami legitimálja a korábbi rendszer kulcsszereplőinek, vagy ahogy fogalmazott, a „báboknak” az eltávolítását. Szerinte ez nem csupán megengedett, hanem egyenesen kötelező.

„Egy rendszer, amelynek az igazságügy-minisztere azt mondja, hogy nincs olyan fogalom, hogy jogállam, amelyik rendszernek a házelnöke azt mondja, hogy a hatalommegosztás az egy tengeren túli elavult fogalom, arra csak azt lehet mondani, hogy az nem volt jogállam, és a forradalmi leváltásában legitim a bábok leváltása” – érvelt. Egyetlen problémájának azt nevezte, hogy ez nem történt meg azonnal, az első parlamenti üléseken.

A Fidesz és a leváltott Sulyok Tamás azon kijelentéseit, melyek szerint az új államfő nem lesz legitim, Bárándy Péter egy mosollyal intézte el. „Nem érdemel többet” – mondta. A Fidesz bojkottját tehát hiteltelennek tartja.

Az új államfő megbízatásával kapcsolatban kifejtette: a jog nem ismeri az ideiglenes megválasztott köztársasági elnök fogalmát, a mandátum öt évig tart, hacsak egy új alkotmány másként nem rendelkezik. Egy új alkotmány létrehozásának folyamatát hosszadalmasnak tartja.

Bárándy Péter méltatta Polgár Judit döntését, amellyel visszalépett a jelöltségtől. „Nagyon becsülöm azt Polgár Juditban, hogy ezt a méltatlan helyzetet megoldotta. Mert ez méltatlan helyzet volt, és ezt ő oldotta meg” – mondta, hozzátéve, elképzelhetetlennek tartja, hogy a miniszterelnök előzetesen ne egyeztetett volna a sakknagymesterrel a jelölés elfogadásáról.

Végezetül saját lehetséges jelölésével kapcsolatban kijelentette: „Én azt mondom, hogy nagyon erősen kell gondolkodnom egy pozitív válaszon ezután.”

Újabb jelek utalnak arra, hogy visszahúzódnak az állami és államközeli pénzek az élvonalbeli klubok finanszírozásából, a Puskás Akadémiánál is megindultak a távozások a szponzori körből. Erre reagálva a Vidéki prókátor, azaz Fülöp Botond egy Facebook-posztban tette közzé véleményét. A bejegyzés nemcsak elvi kritikát fogalmaz meg, hanem egy konkrét példát is hoz egy sportigazgatói fizetésről és juttatásokról, amelyek szerinte piaci alapon nem fenntarthatók.

Fülöp a bejegyzést azzal kezdi, hogy örül az élvonalbeli sportklubok állami és államközeli támogatásának megszűnéséről szóló híreknek. Úgy látja, a közpénzek kivonása hosszabb távon az ágazat érdekét is szolgálja, mivel az állami támogatás „csak az alacsony hatékonyságú, nemzetközi mércével mérve versenyképtelen struktúrák és működésmódok túlélését szolgálja.”

Példaként hozza a magyar válogatott sikertelen világbajnoki selejtezőjét, megjegyezve, hogy „erre az idei labdarúgó világbajnokság szolgáltatja a legjobb példát, melyre a magyar válogatottnak 16 év – iszonyatos mértékű anyagi támogatásban megnyilvánuló – állami futballmánia után sem sikerült kijutnia.” Ebből azt a következtetést vonja le, hogy „az orbánizmus még a futballban is csődöt mondott.”

Ezt követően egy konkrét jogesetet ismertet, amelyet a Kúria tett közzé. A BH.2026.138 számú határozat egy sportigazgató munkaügyi perében született, és az anonimizált iratból kiderül, hogy „a sportigazgató alapbére nettó (!) 8.000,- EUR volt, melyet ösztönzői javadalmazás és ‘minőségi jármű’ is kiegészített.”

Azt írja, „arra pedig az égvilágon nincs semmi szükség, hogy a magyar adófizetők biztosítsanak luxusfizetéseket” olyan sportvezetőknek, akik nem képesek nemzetközileg mérhető teljesítményt elérni. Álláspontja szerint egy sportoló vagy edző bármennyit kereshet, „de ezt ne a magyar adófizetők pénzéből tegye.”

A poszt azzal zárul, hogy az államnak elsősorban a tömegsportot és a fiatalok sportolását kellene támogatnia, a látványsportokból pedig ki kellene vonulnia. „A cél nem a jól fizetett, de nemzetközileg sehol nem jegyzett futballista, hanem az egészséges nemzet és a tehetség érvényesülése” – írja.

Véget értek a mézeshetek a Tisza Párt és Magyar Péter számára, miközben a Fidesz „irtózatos kálváriája” nem látszik véget érni – erről beszélt Török Gábor politikai elemző a 24.hu műsorában, a Törökülésben.

Török Gábor szerint a Tisza Párt esetében az elmúlt napok eseményei, különösen a köztársasági elnök-jelölés körüli folyamatok azt mutatják, hogy lezárult a kormányra kerülés utáni kezdeti, konfliktusmentes időszak.

„Szerintem kívülről azt lehet látni, hogy véget értek a mézeshetek. Tehát a nászút véget ért, vagy legalábbis az első viták megjelentek, az első olyan események, amelyek mondjuk a rózsaszín ködöt valamennyire oszlatják ebben az új formációban” – fogalmazott az elemző. Bár hozzátette, nem akarja túldramatizálni a helyzetet, és szerinte nem arról van szó, hogy a párt lejtőre került volna, de érezhetően megváltozott a politikai események dinamikája.

A Polgár Judit jelölése körüli ügyet egyértelműen politikai hibának tartja, amelynek okait elemezve Magyar Péter politikai karakterét vizsgálta. „Az én hipotézisem az, hogy hogy a politikusi személyiségek azok különböző helyzetekben jók és különböző más helyzetekben pedig kevésbé jók” – mondta, kiemelve, hogy Magyar Péter forradalmi hevülete és „kalapács jellege” sikeres volt a kampányban, de kormányfőként már más kvalitásokra, például megfontoltságra és higgadtságra is szükség lenne.

A folyamat gyorsasága és a látszólagos szervezettség szerinte sokak számára problémát okozott, különösen egy olyan politikai közösségben, amely a kommentekből táplálkozik.

Török Gábor szerint ez a hiba később valószínűleg csak lábjegyzet lesz a történetben, „de mégis most nagyon sokaknak van az az érzése, hogy megtorpant az a lendület, ami a Tisza Pártot és Magyar Pétert jellemezte a választások után, és ahogy az előbb fogalmaztam, egy új időszak jött, ez már nem a mézesheteknek az időszaka, egy küzdelmesebb időszak.”

Ezzel szemben a Fidesz helyzetét Török Gábor továbbra is rendkívül súlyosnak látja. Míg a Tiszánál a mézeshetek értek véget, addig a Fidesz vesszőfutása nem látszik befejeződni.

Úgy látja, a helyzetet súlyosbítja, hogy maguk a szereplők sem hisznek a javulásban, ami korábban sosem volt jellemző a Fideszre.

Bár sokan a 2010 utáni baloldal helyzetéhez hasonlítják a Fideszét, Török szerint a párt belső morálja még annál is rosszabb lehet. Míg 2011-12-ben a szocialisták még hittek a gyors visszatérésben, addig a Fideszen belül ezt most nem érzi. A párton belüli jövőkép nagyon borús.

A Fidesz helyzetének szimbolikus pillanataként említette azt a múlt heti esetet, amikor Orbán Viktor bejelentette a demokrácia végét, majd az Egyesült Államokba utazott a foci-világbajnokságra. Török szerint ezek a lépések elveszik a reményt, hogy Orbán Viktorral és a jelenlegi struktúrával a Fidesz helyzete megváltoztatható lenne.

Felvetette annak a lehetőségét is, hogy a Tisza Párt ellensúlya hosszabb távon nem a jelenlegi politikai térből, hanem akár a párton belülről érkezhet majd.

Az elemző kitért Orbán Viktor közelgő Tusványosi beszédére is, amellyel kapcsolatban kettős várakozásai vannak. „Szerintem az elmúlt hetekben, hónapokban annyira alacsonyra tette Orbán Viktor a saját lécét, hogy tulajdonképpen szinte bármi az többet fog jelenteni az ő szempontjából, mint ami eddig történt” – mondta.

Ugyanakkor a valódi tét magas, mert a hívek csökkenő hitét csak egy nagyon komoly vízióval, egy új misszió meghirdetésével lehetne visszaállítani. Török Gábor szerint a 2002-es vereség utáni visszavonulás stratégiája ma már nem működne, mert a politika tempója sokkal gyorsabb lett.

„Ami a parlamentben történik, az óráról-órára változtatja meg az emberek gondolkodását, tömegesen figyelnek oda az emberek, iszonyatosan sok a politikai üzenet” – magyarázta. A kérdés szerinte az, hogy Orbán Viktor képes lesz-e olyan beszédet tartani, ami elegendő muníciót ad a saját, egyre inkább elbizonytalanodó oldalának.

A teljes adás 24.hu-s előfizetéssel érhető el.

Laczó Adrienn ügyvéd, volt bíró a KlikkTV Mélyvíz című műsorának vendégeként beszélt az igazságszolgáltatás helyzetéről, a legfőbb ügyész elleni beadványukról és a Fidesz-székházban tartott házkutatásról is. Az interjúban arra a kérdésre, hogy ő lehet-e a jövendő államfő, miután Lányi András, Fleck Zoltán és Puzsér Róbert is őt jelölte, úgy reagált, nem szaladna ennyire előre, de a jelölést megtisztelőnek tartja. Szerinte nem feltétlen elvárás, hogy egy államfő jogász legyen, bár a jogi tudás biztosan segít. „Biztos vagyok benne, hogy jogi végzettség nélkül is meg lehet oldani ezt a feladatot. Biztos, hogy a jogi tudás segít, de kellő értelmi és érzelmi intelligenciával más is meg tudja ugrani ezt a feladatot” – fogalmazott.

A Fidesz-székházban tartott házkutatás hírét Laczó Adrienn is a sajtóból ismeri, de rendkívüli fejleménynek tartja. „Kétszer visszanéztem, hogy jól olvasom-e: a ‘házkutatás’ és a ‘Fidesz’ szókapcsolatot. Nagyon érdekel, hogy mit keresnek, és különösen az, hogy mit találnak” – mondta.

Laczó Adrienn és dr. Horváth Lóránt nemrég hivatalvesztési eljárás megindítását kérték az ideiglenes államfőtől Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyésszel szemben. Az ügyvéd elmondta, a beadvánnyal az volt a céljuk, hogy jogászként összegyűjtsék és formába öntsék azokat az eseteket, amelyek szerinte a legfőbb ügyész méltatlanságát támasztják alá. Hangsúlyozta, hogy nem egyedi törvénysértésekről, hanem sokféle kötelességszegésről van szó. Arra a felvetésre, hogy szinte egy időben léptek Magyar Péter miniszterelnökkel, azt mondta, nem volt köztük egyeztetés, de hízelgőnek tartja a gondolatot, hogy talán ők adtak egy kis ötletet.

Az ügyvéd szerint több oka is van, amiért a legfőbb ügyész méltatlanná vált pozíciójára. Az egyik az aranykonvoj-ügy, amelyben ők képviselik az ukrán felet. „Azt gondolom, hogy ami ott történt, az elképesztő jogtiprás; mindenkinek, aki része volt ennek a folyamatnak, felelnie kell érte, nem is csak egyszerűen a hivatalával, hanem büntetőjogilag is” – jelentette ki. Emellett politikai motivációt lát két rágalmazási ügyben is, ahol az ügyészség átvette a vád képviseletét Semjén Zsolttól és Gulyás Gergelytől, majd a választás után nem sokkal ki is lépett az eljárásokból.

További problémaként említette a legfőbb ügyész külföldi útjai során igénybe vett személyvédelmet, amely szerinte jogellenesen történt, mivel a legfőbb ügyész nem szerepel a törvényben felsorolt, védelemre jogosult személyek között. Azt az érvelést, hogy a Legfőbb Ügyészség megtérítette a költségeket, nem tartja elfogadhatónak.

A legsúlyosabb mulasztásnak mégis azt tartja, hogy a legfőbb ügyész tíz hónapja nem tett előterjesztést bűnügyi helyettesének kinevezésére. „Semmilyen értelmezhető indok nem található arra, hogy 10 hónapon keresztül ő miért nem tett ilyen előterjesztést, és az ő előterjesztése nélkül nem indul el a folyamat. Tehát legfőbbügyész-helyettes nélkül működik az ügyészség” – tette hozzá.

Az ügyészségen belüli felelősségről szólva Laczó Adrienn elmondta, a hierarchikus felépítés miatt egy alsóbb szinten lévő ügyésznek engedelmeskednie kell, de a törvénysértő utasításnak ellen kell állnia. „Mondhatják, de ilyenkor meg kell nézni, hogy az a parancs számára is láthatóan törvénysértésre vagy kötelességszegésre irányult-e; ha igen, akkor ellent kell állni.”

Az igazságszolgáltatás megtisztításával kapcsolatban úgy vélte, a politikai befolyástól viszonylag gyorsan meg lehet szabadulni, ám a kialakult kontraszelekcióval sokkal nehezebb lesz megbirkózni.

„Ami nagyobb probléma: a sok év alatt kialakult kontraszelekció, hogy sajnos most már nagyon sok pozícióban ülnek olyan emberek, akiknek igazából se a képességei, sem a személyisége nem teszi őket alkalmassá a feladatbetöltésére, na az sokkal nehezebb lesz visszaépíteni” – fogalmazott. A helyzet kialakulásáért a Fidesz 16 éves kormányzását tette felelőssé, mondván, a pártnak nem állt érdekében egy független és hatékony igazságszolgáltatás működtetése.

A hamarosan megalakuló Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatallal kapcsolatban a legnagyobb problémát a szakemberhiányban látja, mivel az új feljelentés-dömpinghez rengeteg felkészült ügyészre lesz szükség. A volt legfőbb ügyész, Polt Péter felelősségét firtató kérdésre egyértelmű választ adott.

Hozzátette, a vizsgálatok valószínűleg sokáig tartanak majd, de a megalapozottság fontosabb a sietségnél.