HÍREK
A Rovatból

Zelenszkij attól tart, hogy az oroszok visszatérnek a már felszabadított területekre

Az ukrán elnök szerint minél erősebb a pozíciójuk Mariupolban, annál erősebbek lesznek az ország keleti részén, a Donyec-medencei régióban. Ha pedig ott erősebbek, akkor előnyösebb helyzetben lesznek a tárgyalásokon Moszkvával szemben.


Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hangsúlyozta, hogy

Ukrajna előnye az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon attól függ, hogy az ukrán erők milyen katonai sikereket érnek el a Donyec-medencében, azon belül is Mariupolban, ellenkező esetben az orosz csapatok ismét megszállhatják Ukrajna már felszabadított területeit.

Erről az államfő az AP hírügynökségnek adott vasárnapi interjújában beszélt, amelyből ukrán hírportálok idéztek. Az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol kikötővárost a "háború szívének" nevezte, és kijelentette, hogy ha a települést az ott élők feladnák, azzal jelentősen meggyengülne az ukrán fél tárgyalási pozíciója Oroszországgal szemben.

"Minél erősebb a pozíciónk Mariupolban, annál erősebb lesz a pozíciónk az ország keleti részén, a Donyec-medencei régióban, és ha erősebbek vagyunk ott, akkor közelebb kerül hozzánk a tárgyalás lehetősége, és előnyösebb helyzetben leszünk azokon Moszkvával szemben"

- fogalmazott Zelenszkij.

Hangsúlyozta: ellenkező esetben az sem biztos, hogy egyáltalán folytatódnak a béketárgyalások, mert az orosz csapatok visszatérnek a már felszabadított területekre, így Moszkva már nem lesz érdekelt a párbeszéd folytatásában. Megjegyezte, hogy a polgári lakosok ellen elkövetett atrocitások után nehéz folytatni a tárgyalásokat Oroszországgal.

"Meg kell viszont ragadnunk a lehetőséget a diplomáciai megoldásra, ha van ilyen"

- emelte ki.

Az ukrán vezérkar vasárnapi helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz erők az ukrán csapatok védelmének áttörésére tesznek kísérleteket keleten, a Harkiv megyei Izjum városnál, a megyeszékhelyt, Harkivot részlegesen blokád alatt tartják, változatlanul ostromolják Mariupolt, légi csapásokat hajtanak végre és próbálják bevenni a város központját. Tüzérségi támadásokat hajtanak végre Harkiv városa és Donyec-medencei települések ellen. A déli országrészben lévő Herszon megyében az orosz erők nem hagynak fel az Olekszandrivka település bevételére tett kísérletekkel. A régió nyomdáiban röplapokat és brosúrákat, plakátokat nyomtatnak, amelyeken -  Donyec-medencei szakadár területek mintájára - az úgynevezett Herszoni Népköztársaság kikiáltása melletti népszavazásra buzdítanak. Luhanszk megye megszállt területein pedig erőszakkal mozgósítják a helyi lakosokat az ukrán hadsereg ellen.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, vasárnapi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 19 300 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 152 orosz repülőgépet, 137 helikoptert, hét hadihajót, 722 harckocsit, 1911 páncélozott harcjárművet, 342 tüzérségi és 55 légvédelmi rendszert, valamint 108 rakéta-sorozatvetőt.

Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó arról számolt be, hogy az ukrán erők vasárnap hajnalban megsemmisítettek egy Izjum felé haladó orosz katonai konvojt. A visszavett Vilhivka településen pedig a terület megtisztítása közben orosz katonák holttesteire bukkantak egy gödörben. "Ez példája annak, hogyan viselkednek ezek az embertelenek még a sajátjaikkal is" - jegyezte meg a kormányzó. Szinyehubov elmondta, hogy Lozova városból folytatódik a polgári lakosok kimenekítése, már csaknem húszezren hagyták el a települést.

Az ukrán határőrség arról adott hírt, hogy visszavertek egy ellenséges támadást és fogságba ejtettek egy orosz tüzért Luhanszk megyében. Szintén a keleti országrészből jelentette a helyi ukrán katonai vezetés, hogy tüzérségük megsemmisítette az orosz csapatok egy lőszerraktárát. A pontos helyszínt nem közölték.

A műholdfelvételek kiértékelésével foglalkozó Maxar Technologies amerikai cég vasárnap nyilvánosságra hozta, hogy egy 12 kilométer hosszú orosz haditechnikai oszlopot észleltek, amely Harkiv megyében keleti irányba halad a Velikij Burluk folyó felé.

Közben Petro Kotyin, az állami atomipari vállalat vezetője megtekintette a csernobili atomerőműnél lévő úgynevezett vörös erdőnek azt a részét, ahol az orosz csapatok korábban lövészárkokba ásták be magukat, és megerősítette, hogy a katonáknak nagy valószínűséggel sugárbetegséggel kell szembenézniük. Kifejtette, hogy a helyszínen "abnormálisan magas szintű" háttérsugárzást mértek. Az egyik mutató, a stroncium 90 radioaktív izotóp szintje a mérési helyeken 160-szorosa a megengedett mértéknek - tette hozzá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kiengedték az ügyészségről Juhász Pétert, egyetlen mondatot üzent
A volt politikus azt mondja, semmivel sem gyanúsítják, mégis elvitték a mobilját is. Közben egyre több részlet derül ki a „Zsolti bácsis” hangfelvételről.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, péntek délelőtt tanúként hallgatták ki Juhász Pétert a budapesti Regionális Nyomozó Ügyészségen, a Szőlő utcai ügy kapcsán. Az Együtt egykori politikusa a meghallgatásra egy nappal azután ment be, hogy házkutatást tartottak nála, és lefoglalták az adathordozóit, köztük a telefonját is.

A kihallgatás után újságíróknak nyilatkozva így fogalmazott: „Mivel tanúvallomást kellett tennem, ezért mindenre válaszolnom kellett. Egyébként hamis tanúzással állítanának elő, vagy nem tudom. Tehát ezért volt hosszú.”

Hozzátette, hogy nem gyanúsítják semmivel.

„Nem, dehogy gyanúsítanak, úgyhogy én azt mindenképp szeretném, hogy mindenki valahogy tegye közhírré, hogy Kocsis Máté kapja be, semmiféle rágalmazás szóba nem került itt, sem bűncselekmény elkövetésével nem vádolnak, semmi vád nincs ellenem”

– mondta.

Azt is elmondta, hogy részletesen beszámolt arról, honnan és hogyan szerezte meg a „Zsolti bácsiról” szóló hangfelvételt. „Ezt nyilván megtettem, ezen kívül pedig – és ez nagyon fontos azt hiszem –, azokban az ügyekben kértek további információkat, amik hozzám befutottak az elmúlt időszak folyamán. Úgyhogy azt szeretném is jelezni és minél hangosabban elmondani, akik jelentkeztek nálam, pláne azok, akikről már beszéltem a nyilvánosságban, ígéretet kaptak hatóságtól, hogy ennek az ügynek lesz következménye.”

Juhász azt ígérte, hogy jogi és anyagi támogatást is biztosít azoknak, akik érintettek az ügyben: „Akár a magánvagyonom kárára is.”

Arról is beszélt, hogy a kihallgatás hangulata nem volt ellenséges: „Nagyon normálisan, együttműködően viselkedtek. Emberileg és szakmailag is azt gondolom, hogy kifogástalanul zajlott maga a kihallgatás. Bízhatunk abban, hogy bár fölülről próbálják ellehetetleníteni ezeket az eljárásokat, az itt dolgozó ügyészek tényleg fel akarják tárni ezeket az ügyeket.”

A volt politikus egyébként a Facebook-oldalán mindössze egyetlen mondatot üzent (amihez hasonlót tegnap is megfogalmazott):

Kocsi Máté kapja be.

(via Index)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Orvos lesz az egészségügyi miniszter, a várólisták 2027-re rövidülnek, jönnek a szuperkórházak
Kormányváltás esetén a kisebb vidéki kórházakban is fejlesztéseket terveznek, és növelnék az orvos- és ápolóképzés kapacitását, hogy tartósan enyhüljön a munkaerőhiány.


Magyar Péter pénteken Vácon, a Tisza egészségügyi konferenciáján ismertette terveit, írja a Telex.

„2030-ra az állami egészségügy az egyik magyar sikerágazat lesz. Transzparencia, őszinteség, emberség, ezek fogják a Tisza-kormány alatt jellemezni az egészségügyet.”

Az „A rendszer és a bizalom újraépítése – Út az egészséges Magyarországhoz” című konferencián délelőtt szakértői előadásokat tartanak. A nap fókuszában a digitalizáció, a kórházi menedzsment, az infrastruktúra fejlesztése, a betegközpontúság és a betegbiztonság áll.

Magyar Péter felidézte, hogy a Tisza a július közepén tartott pártkongresszuson is az egészségügy fejlesztését jelölte meg prioritásként, és jelezte az átalakítás megkezdését.

A tervek szerint a leendő Tisza-kormány Egészségügyi Minisztériumát orvos fogja vezetni. Évente minimum 500 milliárd forinttal emelik az állami egészségügy költségvetését. Fejlesztik az ellátórendszert, és hét régiós szuperkórházat hoznak létre.

Cél a nővér–orvos arány javítása, hogy több ápoló segítse a betegek gyógyulását. Bérrendezést terveznek a nem orvosi munkakörökben is. A szakmai szervezetekkel együttműködve szigorú protokollokat és teljesítményösztönző rendszert vezetnek be.

A várólistákat 2027 végére legfeljebb hat hónaposra rövidítik. Létrehozzák a Semmelweis lovagok hálózatát, és minden intézményben kiemelt figyelmet kap a tisztaság, a fertőtlenítés, valamint az, hogy minden kórházi ágynál legyen kézfertőtlenítő. Fejlesztések várhatók kisebb vidéki kórházakban is, többek között Fehérgyarmaton, Mátészalkán, Keszthelyen és Hévízen. Jelentősen növelik az orvos- és ápolóképzésre szánt forrásokat.

Az orvosi hiányszakmákban – például a háziorvoslásban, a sürgősségi ellátásban, az aneszteziológia–intenzív területen, a radiológiában, a pszichiátriában és a patológiában – 15 milliárd forintos Hugonnai Vilma program indul. A program az egyetemi és rezidensképzésre is kiterjed, és a fiatal orvosokat a hiányszakmák felé ösztönzi.

Az ápolóhiány mérséklésére 15 milliárd forintos Andrássy Katinka képzési és ösztöndíjprogramot indítanak. Önálló Egészségügyi Minisztérium felállítását tervezik, és együttműködnek a szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel. Fejlesztik a digitális egészségügyet.

„Az utánam felszólaló Hegedűs Zsolt főorvos úrnak kiemelt szerepe lesz a 16 év után újra felálló Egészségügyi Minisztérium vezetésében, ezért felkérem, hogy november végére véglegesítse a minisztériumot vezető csapatot, akikkel együttműködve a következő 4 év során a nap 24 órájában, az év 365 napjában azért fognak dolgozni, hogy minél több magyar ember minél hosszabb életet tölthessen jó mentális és fizikai egészségi állapotban”

– mondta a Tisza Párt elnöke.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Fotók: így lépett trónra Vilmos koronaherceg
Henrik luxemburgi nagyherceg 25 évnyi uralkodás után adta át fiának a trónt. Vilmos 43 éves korával Nyugat-Európa legfiatalabb örökletes államfője.


Henrik luxemburgi nagyherceg 25 év uralkodás után lemondott trónjáról, és átadta a nagyhercegi címet fiának, Vilmosnak, aki hivatalosan is letette az uralkodói esküt a luxembourgi parlament előtt – írta meg az MTI a Luxembourg Times című, angol nyelvű luxemburgi hírportál alapján pénteken.

Vilmos a mintegy 660 ezer lakosú ország fővárosának parlamentjében írta alá az uralkodás átvételéről szóló dokumentumot, amelyet az eskütétel követett a képviselőház előtt, az alkotmányban előírtak szerint. Az eskütételt megelőzően elődje, Henrik a nagyhercegi palotában mondott le uralkodói jogairól európai uralkodóházak, valamint az ország állami képviselőinek jelentlétében. A lemondásról szóló dokumentumot Luc Frieden miniszterelnök ellenjegyezte.

Az 70 éves Henrik egy évvel ezelőtt, 2024. október 8-án adta át az uralkodói feladatok egy részét legidősebb fiának, Vilmos koronahercegnek, aki ettől kezdve apja helyetteseként képviselhette a luxemburgi udvart. A 43 éves Vilmos Nyugat-Európa legfiatalabb örökletes államfője lett.

Vilmos 1981. november 11-én született Luxembourgban, középiskolai tanulmányait Svájcban végezte, majd a brit Sandhurst Királyi Katonai Akadémián tanult. Egyetemi tanulmányait a durhami egyetemen és a londoni Brunel egyetemen kezdte. 2006-tól egy évig tanult filozófiát és antropológiát a svájci Fribourgban. Később politikatudományt tanult a franciaországi Angers egyetemén, ahol 2009-ben diplomát szerzett.

Vilmost fiai, a jelenleg övéves Károly herceg és a most kétéves Ferenc herceg követi az utódlási sorban.

Az önkéntes lemondás és a hatalom átadása Luxemburgban több mint egy évszázados hagyománnyá vált. Henrik nagyherceg és édesapja is hasonló módon örökölte meg a trónt.

A megválasztásról készült fotókat itt nézhetitek meg (kattintás oda galéria nyílik):


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A Bloomberg szerint a forinterősödésben Magyar Péter is szerepet játszhat, mert a piac arra fogadhat, hogy ő nyeri meg a választást
A dollárhoz képest a forint idén 20 százalékot is visszanyert. Szakértők a 18 milliárd eurós EU-források gyors megnyílásával számolnak, mások óvatosságra intenek.


A Bloomberg szerint a forint erősödésében szerepet kaphat, hogy a piac Magyar Péter és a Tisza Párt lehetséges győzelmét árazza. Az év elején még 415 volt, most pedig már 388 forint körül jár az euró, ami 6 százalékos forinterősödés. A dollárhoz képest a forint 2025-ben 20 százalékot is visszanyert.

A forint mozgását több tényező befolyásolja, köztük a magas kamatkörnyezet. A Bloomberg politikai tényezőt is említ:

a befektetők elkezdték beárazni a lehetséges kormányváltást.

A Barclays stratégái augusztusban azt javasolták a befektetőknek, hogy vizsgálják meg közelebbről a forintot, és olyan opciókat vásároljanak, amelyek profitálnak, ha Orbán elveszíti a választásokat. A bank a magyar államkötvényeket is magasabb polcra helyezte, és arra hivatkozott, hogy „pozitív piaci reakciók valószínűsíthetők az ellenzék 2026 áprilisi választásokon elért győzelme esetén”.

A várakozások szerint egy kormányváltás gyorsan felszabadíthatná a befagyasztott, 18 milliárd eurós uniós támogatást. Ez a magyar GDP nagyjából tizedének felel meg, és feléleszthetné a gazdasági növekedést.

Magyar Péter a Bloombergnek korábban arról beszélt, hogy kormányra kerülve az EU-s források mielőbbi megszerzését tartaná fontosnak, mint Lengyelországban Tusk győzelme után.

„Egy új kormány kiszámíthatóbb gazdaságpolitikával visszanyerné a piacok bizalmát, ha nem változtatja naponta a törvényeket és nem bünteti a külföldi befektetőket. Ezzel jelentősen csökkenne az országkockázat, és az államadósság jóval alacsonyabb kamatszinten lenne újrafinanszírozható”

– mondta, jelezve, hogy az euró bevezetésére is szeretne céldátumot.

Cser Tamás, a Hold Alapkezelő Zrt. vezető részvényportfólió-kezelője szerint az erősödő forintárfolyamban már politikai várakozások is szerepet játszhatnak. „A forintnak további hátszele van, ami a választásoknak tulajdonítható. A piac elkezdte ezt beárazni” – mondta a Bloombergnek.

Más szakértők óvatosabbak. Adnan El-Araby, a Barings Eastern Europe Fund alapkezelője szerint „reálisan nézve messze vagyunk attól, ahol Orbán már nem uralja a politikai tájképet”. Hozzátette: „Elköltheti a pénzét a választásokig, és nincs garancia rá, hogy elfogadja a választási eredményeket, ha veszít.”

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk