HÍREK
A Rovatból

Vitézy Dávid a Fidesznek: Kiírták a kék plakátokra, hogy megállítják Brüsszelt, de a magyar gazdaságot sikerült megállítani

A közlekedési és beruházási miniszter Magyar Péter kérésére jelentette be: lezárultak a tárgyalások az Európai Bizottsággal, hétvégén megszülethet a végleges döntés az EU intézményeiben a Magyarországnak járó pénzek sorsáról. Majd felsorolta és tételesen igyekezett cáfolni a Fidesz öt hazugságát az uniós pénzekkel kapcsolatban.


A hétfői parlamenti ülés elején Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter jelentkezett napirend előtti felszólalásra „Miért hazudtak az uniós pénzekről?” címmel.

A tárcavezető röviden ismertette, hogy 16,4 milliárd eurónyi uniós forrás hazahozása van terítéken. Tájékoztatta a házat, hogy az Európai Bizottsággal a tárgyalásokat lezárták, a Magyarországtól elvárt szupermérföldkövek szövege elkészült. Vitézy úgy tudja, hogy a végleges döntés az EU pénzügyminisztereinek tanácsának hétvégi ülésén várható. A miniszter szerint Magyarország számára pozitív döntés fog születni.

„Sokszor hallottuk, hogy ez nem fog sikerülni. Fog sikerülni” – jelentette ki.

Majd öt olyan „hazugságról” beszélt, amivel szerinte a korábbi kormánypártok megpróbálták elhitetni az emberekkel, hogy miért nincs uniós pénz, miért „félkész” az ország - idézte itt elődjét, Lázár Jánost.

Az első hazugság szerinte az volt, hogy Ukrajnában van a magyarok pénze – „ez nem igaz”, mondta, ezek a korrupció miatt voltak befeagyasztva. Vitézy felidézte, azt is mondták, hogy az Unióban Ukrajna gyorsított csatlakozását kérik a pénzért cserébe, ami szerinte szintén nem igaz, amit véleménye szerint jól mutat, hogy a Tisza-kormány továbbra sem nyitott Kijev gyorsított csatlakozására, és ez mégsem akasztotta meg a tárgyalásokat.

A második hazugság szerinte a migráció volt. A Fidesz szerinte azt mondta, hogy be kell engedni a bevándorlókat az uniós pénzekért cserébe. Elmondta, a szigorú határellenőrzésen nem kellett változtatni, ezt nem szabták feltételül.

Úgy gondolja, az is hazugság volt, hogy a Fidesz hazahozta volna az uniós pénzeket, ha nyer. Majd felsorolta, hogy mennyi pénzt hagytak veszni a korábbi kormányok. Vitézy azt mondta, hogy az is cáfolja ezeket az állításokat, hogy a helyreállítási tervhez kapcsolódó beruházásokat nem indították el, ez szerinte arra utal, a Fidesz nem is hitt abban, hogy például a HÉV-felújításra szánt pénz hazajöhet valaha.

A negyedik hazugság szerinte az volt, hogy valójában nincs is szükség az uniós pénzekre. „Uniós pénzek nélkül is meglennénk” - idézte itt Orbán Viktort, akiről azt mondta, hogy aki ilyet képes állítani, az egyszerűen nincs tisztában a valósággal.

Majd elmondta, hogy csak úgy tudják 7 százalék körülire a költségvetési hiányt, hogy az uniós pénzeket hazahozzák.

Az ötödik hazugság szerinte pedig az volt, hogy a szuverenitásról és nem a korrupcióról kell lemondani. Majd a Fidesz-KDNP-hez intézve megkérdezte, hogy mégis kinek fáj az Unió által elvárt átláthatóbb vagyonnyilatkozat, az átláthatóbb közbeszerzések, a KEKVÁK felszámolása: „kinek a pénze van ezekben?” - tette fel a költői kérdést.

Szerinte az uniós pénzeket Magyarország azért nem kapta meg, mert ezen hazugságok helyett valójában a

„a korrupcióellenes és átláthatósági szabályok voltak azok, amik zavarták a korábbi kormányt. Csak ezt nem mondták el az embereknek. Hivatkoztak Ukrajnára, szuverenitásra, migrációra, arra hogy ezek a pénzek nem is kellenek, majd arra, hogy önök hazahoznák - de a valójában ezek voltak azok” - mondta Vitézy.

A közlekedési miniszter szerint már például járhatnának az új HÉV-ek, és megannyi más beruházás is megvalósulhatott volna, ha ez nem történik meg. Elmondta, ők sem tudják visszahozni a 2 milliárdot, amit a Fidesz-KDNP miatt az ország elvesztett, de mindent megtesznek, hogy a még menthető pénzeket hazahozzák.

Majd szónoklatát azzal zárta, hogy szerinte Fidesz kormány kiírta a kék plakátokra, „hogy megállítják Brüsszelt, de valójában a magyar gazdaságot sikerült megállítani, önök kiírták plakátokra, hogy üzennek Brüsszelnek, de valójában a magyar vasúton utazóknak, a magyar hallgatóknak üzentek hadat.”

Vitézy arra kérte, a Fidesz-KDNP-t, hogy végre mondják el a magyar embereknek az igazságot, hogy miért nem sikerült hazahozni az uniós pénzeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Felmérés igazolja: nyugat-európai árakon vásároljuk az ételt, miközben fizetésünk a legértéktelenebb az egész EU-ban
A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint az élelmiszerek ára már az uniós átlag 95 százalékát is eléri. Eközben a magyar bérek az EU-átlag mindössze 49 százalékán állnak.


A Gazdaságkutató Zrt. annak a sokak által ismert jelenségnek próbált utánajárni, amikor a külföldön dolgozó ismerős hazaérkezik, és panaszkodásba kezd, hogy Magyarországon minden drága, sőt még drágább is, mint abban a nyugat-európai országban, ahol tartózkodik.

Habár a kutatás nem igazolja azt a feltételezést, hogy az élet drágább lenne Magyarországon, mint máshol, arra viszont rávilágít, hogy fizetésünk vásárlóerejének növekedése mellett a drágulás is jelentős volt. Vagyis a boltokban már szinte nyugat-európai árakkal találkozunk, de továbbra is gyengébb vásárlóerővel bíró fizetést tartunk a kezünkben.

Ráadásul a vásárlóerő tekintetében továbbra is az uniós rangsor végén állunk, annak ellenére is, hogy magyar bérek az elmúlt tizenhat évben gyorsabban nőttek az áraknál az uniós átlaghoz viszonyítva,.

2010-ben a hazai árszínvonal az EU-átlag 59 százalékán, míg a bérek csupán a 32 százalékán álltak. 2025-re az árak elérték a 72 százalékot, a bérek viszont csak 49 százalékra emelkedtek.

A kutatás részletesen bemutatja, hogy egyes termékcsoportokban már szinte teljesen elértük az uniós árszintet.

2025-re az élelmiszerek ára az EU-átlag 95 százalékára, az alkohol- és dohánytermékeké 87, a bútoroké és háztartási készülékeké pedig 89 százalékra emelkedett.

A kommunikációs szolgáltatások már 2010-ben is közel uniós áron futottak, ez a mutató 2025-re 96 százalékra mérséklődött. A lakhatás és rezsi 67 százalékon áll, amit erősen torzít, hogy a hatósági áras rezsi a 2010-es 90 százalékról 38-ra esett vissza, miközben a teljes lakhatási költség jelentősen nőtt.

A legnagyobb áremelkedés a szolgáltatásoknál ment végbe a gyors bérnövekedés miatt: a turizmus 33, az oktatás 31 százalékponttal került közelebb az uniós átlagárhoz. Az idei erősödő forint a hazai áremelkedést ugyan visszafogja, de a felértékelődés miatt a forintban mért árak és bérek euróban számolva még közelebb kerülnek az EU-átlaghoz.

A GKI elemzése szerint a gyorsabb bérfelzárkózás érdemi vásárlóerő-növekedést hozott. Azonban ennek ellenére Magyarország az egy főre jutó vásárolt fogyasztás tekintetében az utolsó helyen áll az uniós rangsorban.

Ez azt jelenti, hogy bár a bérek relatíve jobban nőttek, mint az árak, a régiós versenytársak sokkal jobban teljesítettek. Így a magyarok ténylegesen kevesebbet tudnak fogyasztani a jövedelmükből, mint más uniós polgárok.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Szombaton szavaz a Tisza-frakció az új köztársasági elnökről
A Tisza parlamenti képviselőcsoportja a hétvégén szavaz államfőjelöltjéről, és javasolták a keddi parlamenti választást. Az új köztársasági elnököt Sulyok Tamás mandátumának megszűnése miatt, augusztus 19-ig kell megválasztani.


Szombaton dönt a Tisza-frakció az államfőjelöltjéről, hétfő reggelig lezárul a jelölés, kedden pedig akár meg is választhatja az Országgyűlés Magyarország új köztársasági elnökét.

Szombaton szavaz a Tisza parlamenti képviselőcsoportja arról, hogy kit jelöl köztársasági elnöknek – mondta Bujdosó Andrea frakcióvezető csütörtökön az MTI kérdésére.

A frakcióvezető elmondta, a hivatalos jelölés határideje jövő hétfőn tíz órakor jár le, a folyamatot ehhez igazítják. Bujdosó Andrea hozzátette, a jelöltek kiválasztása még folyamatban van, de a céljuk az, hogy a frakcióülésen több ember közül válasszanak. A Tisza-frakció szerdán kezdeményezte, hogy a parlament már jövő kedden válassza meg az új államfőt.

Az államfőválasztásra azért van szükség, mert Sulyok Tamás köztársasági elnök mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt. Ez azután történt, hogy a Tisza-párti többségű Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amit a leköszönő államfő maga írt alá.

Az új szabályozás értelmében a parlamentnek 30 napon belül, legkésőbb augusztus 19-ig kell új elnököt választania. Sulyok Tamás távozása óta az államfői jogköröket ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

Július 19-én a tudomány, a kultúra és a sport tizenhat szereplője levélben javasolta Polgár Judit sakkozót a posztra, Magyar Péter miniszterelnök pedig jelezte, hogy megtiszteltetésnek érezné, ha a sakknagymester elvállalná a felkérést.

Polgár Judit azonban egy nappal később bejelentette, hogy nem vállalja a köztársasági elnöki tisztséget. A miniszterelnök ezt követően többek között találkozott Fülöp Botond ügyvéddel, aki Vidéki Prókátor néven hívta fel a figyelmet a 2024-es kegyelmi ügyre, valamint Romsics Ignác történésszel és Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével is.

A Mi Hazánk július végén Tóth Máté energiajogászt javasolta a tisztségre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Bár jó poénnak tűnik, mindenképp lebeszélnénk róla titeket” - Súlyos veszélyre figyelmeztet a Sziget főszervezője
Kádár Tamás videóban hívta fel a figyelmet a Dunán átgázolás kockázataira a terjedő felvételek miatt. A Dunán átjutók egy természetvédelmi oltalom alatt álló, kezeletlen ártéri erdőbe érkeznek.


Már videók is készültek arról, ahogy a Duna rendkívül alacsony vízállását kihasználva többen megpróbálnak besétálni a Sziget Fesztivál területére. A felvételekre a Sziget főszervezője, Kádár Tamás is reagált, aki szerint a dolog sokkal veszélyesebb, mint amilyennek tűnik. A főszervező egy csütörtökön közzétett videóban elmondta, hogy a Dunán átgázoló emberek egyáltalán nem a fesztivál nyüzsgő részére érkeznek meg.

„Ahova megérkeztek, az itt a mögöttünk elterülő galériaerdő, ami egy ártéri erdő, ennél fogva a természetvédelem szabályai vonatkoznak rá” – magyarázta Kádár Tamás.

A főszervező kiemelte, hogy a terület teljesen kezeletlen. „Itt senki nem nyúlhat hozzá semmihez, a fákat nem lehet karbantartani, a letört gallyakat, ágakat, rönköket nem szabad elmozdítani, ennek megfelelően itt járkálni ezen a területen súlyosan balesetveszélyes, adott esetben életveszélyes is lehet” – tette hozzá.

A szervező szerint a terep és a biztonsági elemek miatt sem reális ez az út.

„Különös tekintettel arra, hogy a galériaerdő tetején még egy őrzött kerítés is van, ami a belépést a fesztiválra finoman szólva is megnehezíti” – mondta.

Kádár Tamás hangsúlyozta, nem a potyázás megelőzése a fő szempont, hanem a biztonság. „Nem azért, mert nem szeretnénk, hogy belógjatok a szigetre, nyilván, ismerjük a sztorikat, tudjuk a történeteket a múltból, de ez a dolog baleset és életveszélyes.”

„Mi azt javasolnánk, hogy használjátok a normális bejáratokat” – zárta a gondolatait.

A trükközés hátterében a hetek óta tartó rendkívül alacsony Duna-vízállás áll, amely Budapestnél július végén megdöntötte a negatív vízállási rekordot. A folyó több szakaszán, így a főváros környékén is hatalmas kavicszátonyok és sekélyes részek bukkantak elő a vízből, azt a látszatot keltve, hogy a meder akár gyalog is bejárható. A vízirendészet azonban korábban külön is figyelmeztetett, hogy a meder tele van veszélyekkel: a csúszós, algás kövek, a hirtelen mélyülő szakaszok és a víz alatti, nem látható akadályok súlyos sérüléseket okozhatnak.

A Sziget főszervezője által említett ártéri erdő szintén komoly kockázatot jelent. Ezek a folyóparti területek természetvédelmi oltalom alatt állnak, ami azt jelenti, hogy a kezelésüket a természetvédelmi terv szigorúan korlátozza, és a beavatkozás csak meghatározott esetekben megengedett.

A viharokban letört, korhadt ágak, kidőlt fák a helyükön maradnak, sűrű és nehezen járható aljnövényzetet alkotva. A terep egyenetlen, rejtett gödrökkel és akadályokkal teli, ami különösen veszélyessé teszi az ott tartózkodást. A fesztivál területe és ez a védett zóna között ráadásul egy őrzött kerítés húzódik, így a Dunán átkelők egy dupla csapdába sétálnak bele.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
800 millióért szerződött Balásyékkal a Honvédelmi Minisztérium cége, Ruszin-Szendi Romulusz feljelentést tett
A honvédelmi miniszter feljelentést tett a Lounge Event Kft. több mint 800 millió forintos szerződései ügyében hűtlen kezelés gyanúja miatt. A lépést a tárca cégénél, a Zrínyi Nonprofit Kft.-nél lefolytatott belső ellenőrzés előzte meg.
F. O. - Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.



Feljelentést tett Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter a HM Zrínyi Nonprofit Kft. és a Lounge Event Kft. között korábban megkötött, összesen több mint 800 millió forint értékű szerződések ügyében. A lépést egy belső ellenőrzés előzte meg, amely komoly kérdéseket vetett fel a szerződések teljesítésével kapcsolatban.

A miniszter a Facebookon közzétett bejegyzésében hangsúlyozta: „Mivel felmerülhet a hűtlen kezelés vagy a csalás gyanúja, ezért a feljelentést megtettem.”

A tárcavezető a közösségi oldalán ma megjelent posztját azzal a kijelentéssel indította, hogy „Nincs helye félrenézésnek – a honvédelmi tárcánál rendet teszünk.” Kifejtette, hogy náluk egyértelmű az alapelv, miszerint a honvédelemre fordított közpénzekkel felelősen, átláthatóan és a honvédség érdekeit szem előtt tartva kell gazdálkodni. Elmondta, hogy a Zrínyi Nonprofit Kft. új vezetésének kinevezését követően azonnal megkezdődött a társaság korábbi szerződéseinek és működésének átvilágítása. A poszt szerint „több, a Lounge Event Kft.-vel kötött szerződés teljesítésével kapcsolatban merültek fel komoly kérdések.” A vizsgálat olyan rendezvényszervezési, illetve videó- és vizuáltechnikai szolgáltatásokat érintett, amelyekért összességében több mint 800 millió forintot fizettek ki.

Ruszin-Szendi leszögezte, nem állítja, hogy bűncselekmény történt, de kötelességének tartja, hogy ne nézzen félre, ha ennek gyanúja felmerül.

A nyomozó hatóság feladatának nevezte annak megállapítását, hogy történt-e bűncselekmény, és ha igen, kit terhel felelősség.

Kiemelte, hogy egy dologban nincs vita: „A honvédségre szánt közpénz nem lehet magánérdekek forrása.”

Világossá tette a tárcánál követett eljárásrendet: ahol szabálytalanság gyanúja merül fel, ott vizsgálatot rendel el, ahol pedig bűncselekményé, ott feljelentést tesz. Hozzátette, ahol a felelősség megállapítható, ott annak következménye kell, hogy legyen. Posztját azzal zárta, hogy a honvédelemben rendet, átláthatóságot és felelős gazdálkodást vár el mindenkitől. „Ebből nem engedek.”

Ruszin-Szendi Romulusz májusi kinevezése óta többször is hangsúlyozta a rendteremtés és az átláthatóság fontosságát a tárcánál. Néhány hete szintén feljelentést tett a honvédségtől eltűnt, mintegy 500 millió forint értékű szünetmentes tápegységek ügyében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk