HÍREK
A Rovatból

Magyarország ismét kimaradt: 26 uniós ország közösen ítélte el az amerikai beavatkozást Venezuelában

Az EU a nemzetközi jog tiszteletére szólított fel Trumpék katonai akciója után. A magyar kormány eközben eddig a helyi magyarok biztonságát hangsúlyozta, és a venezuelai krízis várható árfelhajtó hatásai miatt aggódott.


Miközben az Európai Unió 26 tagállama vasárnap közös állásfoglalásban ítélte el a nemzetközi jog megsértését Venezuelában, Magyarország nem csatlakozott a felszólításhoz.

A szombati amerikai katonai műveletet követően, amelynek során elfogták és az Egyesült Államokba szállították Nicolás Maduro venezuelai államfőt, az unió a feleket önmérsékletre, a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmány elveinek tiszteletben tartására szólította fel. Az 1989-es panamai invázió óta ez volt a legközvetlenebb amerikai fegyveres fellépés egy latin-amerikai ország ügyeibe.

Az Európai Külügyi Szolgálat által kiadott, 26 tagállam által jegyzett hivatalos dokumentum szerint Maduro „nem rendelkezik a demokratikusan megválasztott elnök legitimációjával”, de hangsúlyozza, hogy a békés átmenetnek venezuelai vezetésűnek kell lennie.

„A venezuelai nép akaratának tiszteletben tartása az egyetlen út a demokrácia helyreállításához és a jelenlegi válság megoldásához” – áll a közleményben, amely kitér arra is, hogy a szervezett bűnözés és a kábítószer-kereskedelem elleni fellépést „az érintett országok területi integritására és szuverenitására tekintettel” kell folytatni.

Budapest vasárnap estig nem adott hivatalos magyarázatot a távolmaradásra.

A magyar kormány a hétvégén a helyi magyarok biztonságára fókuszált. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton arról tájékoztatott, hogy a caracasi amerikai akció során magyar állampolgár nem került bajba. Orbán Viktor pedig arról számolt be, hogy egyeztettek a magyar energiaszektor legfontosabb szereplőivel is azért, hogy a venezuelai krízis árfelhajtó hatásait Magyarországon ki tudják védeni. A miniszter hétfőn délelőtt 11 órakor nemzetközi sajtótájékoztatót tart.

Washington eközben egyértelmű üzeneteket küldött. Donald Trump amerikai elnök vasárnap közölte, hogy szükség esetén újabb csapás jöhet. Hangsúlyozta, hogy az USA „irányítani fogja” Venezuelát, amíg a rend helyre nem áll. Marco Rubio külügyminiszter ezt azzal árnyalta, hogy nem napi kormányzásra készülnek, hanem az olajszállítások elleni blokád érvényesítésével akarnak nyomást gyakorolni.

Venezuelában a kormányzat továbbra is Maduro legitimitását hangoztatja. „Itt csak egyetlen elnök van, akit Nicolás Maduro Morosnak hívnak. Senki se dőljön be az ellenség provokációinak” – közölte a Reuters szerint Diosdado Cabello belügyminiszter.

A helyi lakosok félelemről és bizonytalanságról számoltak be. „Tegnap nagyon féltem kimenni, de ma muszáj volt... Az egész helyzet élelem nélkül ért, meg kell oldanom. Végül is a venezuelaiak hozzászoktak a félelem elviseléséhez” – mondta egy maracaibói édesanya az AP hírügynökségnek.

Az unió tagállamai közül több ország külön is megszólalt. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök „a nemzetközi jog megsértésének” nevezte és „határozottan elítélte” a történteket. Robert Fico szlovák kormányfő szerint az amerikai támadás újabb bizonyítéka annak, hogy felbomlóban van a második világháború után kialakított világrend.

Az ügy ma a legmagasabb nemzetközi fórum elé kerül: az ENSZ Biztonsági Tanácsa ül össze, hogy megvitassa a venezuelai helyzetet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk