Újraválasztották Frank-Walter Steinmeiert államfőnek Németországban
A 2017-ben hivatalba lépett államfő 73,3 százalékos támogatottsággal kezdi meg második ciklusát. Megválasztása után elmondott beszédében kiemelte, hogy "egy katonai konfliktus, egy kelet-európai háború veszélyének kellős közepén vagyunk", és "Oroszország viseli a felelősséget ezért". Azt kéri Vlagyimir Putyin orosz elnöktől, hogy "vegye le a kötelet Ukrajna nyakáról".
A jelképes szerepet betöltő, reprezentatív feladatokat ellátó szövetségi elnököt az alaptörvény értelmében nem közvetlenül a választópolgárok választják meg, hanem a szövetségi közgyűlés (Bundesversammlung), amelynek kizárólag ez a feladata.
A testület felét a szövetségi parlament (Bundestag) mindenkori képviselői teszik ki. Ugyanennyi küldöttet delegál a 16 tartomány a helyi parlamenti erőviszonyok arányában. Mivel a tavaly szeptemberi szövetségi parlamenti választással felállt Bundestag minden korábbinál nagyobb - 736 képviselőből áll -, a szövetségi közgyűlés is rekord nagyságú, 1472 tagja van.
A szövetségi közgyűlés ülését rendszerint a Bundestag székháza, a Reichstag épület plenáris üléstermében tartják. A választásra jogosultak nagy száma és a társadalmi távolságtartás járványügyi szabálya miatt az ülést ezúttal az egyik képviselői irodaházban, a Paul Löbe-házban tartották meg. A testület tagjai az aulában és az aulára nyíló emeleti folyosókon foglaltak helyet.
Frank-Walter Steinmeier a második világháború utáni Németország 12. szövetségi elnöke. Államfői megbizatása előtt az SPD politikusaként tevékenykedett. Jogász végzettségű, 1991 óta hivatásos politikus. Angela Merkel első, nagykoalíciós kormányában (2005-2009) külügyminiszter volt, 2007-ben az alkancellári tisztséget is megkapta, és 2009-ben pártja kancellárjelöltjeként indult a Bundestag-választáson. Angela Merkel harmadik - ismét nagykoalíciós, vagyis CDU/CSU-SPD összetételű - kormányában (2013-2017) államfővé választásáig ismét a külügyminisztériumot vezette.