SZEMPONT

Újra napirenden az ásványkincs-megállapodás, de miért fontos ez ennyire Trumpnak?

Ukrajna ásványkincse a béke záloga, vagy a háború valódi oka? Alighanem mindkettő. És úgy tűnik, hogy a lerohant ország előbb-utóbb kénytelen lesz lemondani a ritkaföldfémek és más ásványkincsek jelentős részéről.

Szerző: Gábor János, Fotó: MTI/EPA pool/Jim Lo Scalzo - szmo.hu
2025. március 14.

Bár február végén csúfos kudarcba fulladt az ukrán-amerikai ásványkincs-megállapodás aláírása, a jelek szerint Donald Trump továbbra sem tett le róla. A Reuters úgy tudja, az amerikaiak már az amerikai elnök keddi kongresszusi beszéde előtt szerettek volna dűlőre jutni az ügyben, hogy Trump a beszédében eldicsekedhessen vele, de ez végül nem sikerült. Az elnök ugyanakkor arról beszélt, levelet kapott Zelenszkijtől, amelyben jelezte, hogy kész aláírni a megállapodást.

A megállapodás Ukrajnának is érdekében áll, mert külföldi - jelen esetben amerikai - partnerség nélkül talán sosem látna pénzt a kihasználatlan lelőhelyeiből. Márpedig az anyagi forrásokra nagyon nagy szüksége van és lesz, hiszen jelentős területeket kell egy az egyben újra felépíteni az orosz invázió után.

Ukrajna jelentős ipari nyersanyag- és ritkaföldfém-készletekkel rendelkezik, viszont ezek egy része olyan területeken található, amelyeket az orosz hadsereg jelenleg is támad vagy már elfoglalt. De mekkora szerep jut ezeknek az ásványkincseknek az invázióban és a majdani béketárgyalásokon?

Az oroszoknak valójában a ritkaföldfémek kellenek?

Nem sokkal az orosz invázió 2022 február 24-i megindítása előtt Szvetlana Grincsuk ukrán környezetvédelmi és természeti erőforrásokért felelős helyettes miniszter arról beszélt az ENSZ-ben, hogy az ország értékes ritkaföldfém-készletei a világ tartalékainak körülbelül 5 százalékát teszik ki, miközben Ukrajna a Föld felszínének csak 0,4 százalékát foglalja el.

Ukrajnában komoly mennyiségben találhatók olyan lényeges ipari nyersanyagok, mint lítium, kobalt, grafit, tantál vagy nióbium, meg persze néhány ritkaföldfém, köztük szkandium, lantán, cérium és neodímium. Ezek az anyagok kulcsszerepet játszanak modern informatikai eszközök, elektromos autók és például zöld energia fejlesztéséhez szükséges rendszerek gyártásában is.

Az Ukrajnai Nemzeti Tudományos Akadémia jelentése szerint az ország csak lítiumból mintegy 500 ezer tonnával rendelkezik. Két fontos lelőhelyén pedig, a Donyecki területen található Sevcsenkivszkijben és a Kruta Balka országrészben fekvő Zaporizzsjában jelenleg is harcok dúlnak.

„A lítium a nagy hatékonyságú energiatárolása révén gyakorlatilag nélkülözhetetlenné vált az elektromos járművek akkumulátorainak gyártásában, ezért az ukrán területek felszabadításának támogatása felgyorsíthatja és kiszélesítheti Ukrajna, valamint az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának partnerei számára a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférést” – mondta a 2022-es találkozón Grincsuk. A politikus nyilván azt remélte, hogy hazája nem válik háború sújtotta övezetté, ha még időben tető alá hoz egy nemzetközi megállapodást az ásványkincsek kitermeléséről. Nem volt rá ideje. Most, három évvel és 300-400 ezer halottal később, az ásványok, köztük a ritkaföldfémek kapják a főszerepet a béketárgyalások előkészítése során.

Nyilatkozatháború és alkudozás előzte meg az amerikai-ukrán találkozót

Bár Trump és Zelenszkij látványos összeveszése mindenkit megdöbbentett, nem minden előzmény nélkül történt. A Fehér Ház először Moszkvával - az ukránok és az európai országok nélkül - kezdett egyeztetni a béke feltételeiről. Donald Trump korábban is élesen bírálta Volodimir Zelenszkijt, sőt, egyenesen Ukrajnát okolta a háború kirobbanásáért. Az ukrán elnök erre azzal reagált, hogy az amerikai elnök „dezinformációs térben él”.

Az amerikai sajtó beszámolói szerint Trump ezen kijelentései azután hangzottak el, hogy Zelenszkij nem volt hajlandó aláírni az ásványkincsekkel kapcsolatos megállapodás első tervezetét. A találkozótól nyilván mást remélt az amerikai elnök, mert az előzetes nyilatkozatokban sokat finomított az álláspontján: igyekezett elmaszatolni például, hogy Zelenszkijt diktátornak nevezte.

Ami az ásványkincsek jelentős részének átadásáról szóló szerződést illeti, továbbra is hiányozhattak belőle olyan elemek, amelyek Ukrajna számára kellő biztonsági garanciát vagy további katonai támogatást jelentenek. Márpedig Zelenszkij világossá tette, hogy ezek nélkül nem írja alá, hiszen országának további fegyverellátmányra van szüksége Putyin seregeivel szemben, akik ukrán álláspont szerint Európa más országait is fenyegetni fogják, ha nem állítják meg őket. Trump ehhez képest azt mondta a Fehér Házban, hogy „én középen állok, Ukrajna és Oroszország pártján is”, ami egyértelműen jelzi a távolságtartását és ez éles ellentétben állt Zelenszkij követeléseivel.

Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

Pedig az ukrán elnök már tavaly ősszel jelezte, hogy hajlandó hozzáférést biztosítani országa ritkaföldfém-készleteihez, amelyek értékét ezermilliárd dollárra becsülte - idézi fel a Telex. Február elején aztán megerősítette, hogy a további amerikai támogatásokért cserébe az USA részesedést kaphat az ásványkincsekből. Nem sokkal később újra felajánlotta az együttműködést, a katonai segítség folytatását kérve, majd hetek tárgyalásai vezettek el a washingtoni, végül kudarcba fulladt találkozóhoz.

A megállapodás, amely a kedélyek lenyugvása után - más tartalommal - minden bizonnyal újra asztalra kerül, egy ukrán–amerikai pénzügyi alap létrehozásáról is rendelkezik, de ennek részletes feltételeit csak további tárgyalásokon véglegesítik.

Az elképzelés szerint Ukrajna a jövőbeli ásványkincs-kitermelésekből (pl. ritkaföldfémekből, olajból és földgázból) származó bevételeinek ötven százalékát fizeti be az alapba és az amerikaiak állják a másik felét, ezzel hosszú távú pénzügyi kötelezettséget vállalva „egy stabil és gazdaságilag prosperáló Ukrajna” kialakítására. Cserébe kivennék a részüket a kelet-európai állam nagy mennyiségben rendelkezésre álló ásványkincseiből, amelyekre nagy szüksége van az elszálló nyersanyagáraktól szenvedő világpiacnak és a jelentős importra szoruló USÁ-nak is.

Növekszik a kereslet a grafit, a nikkel és a ritkaföldfémek iránt

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) becslése szerint a világ szén-dioxid-semlegességi céljának elérése érdekében a megújuló energiába történő beruházásokat 2030-ig a duplájára, 2050-re pedig a háromszorosára kell növelni. Az Antonio Guterres ENSZ-főtitkár által 2024-ben összehívott szakértői testület szerint az energiaátmenet – amely a fosszilis forrásokról a tiszta technológiákra való áttérést jelenti – 2030-ig megháromszorozza a réz, a lítium, a nikkel, a kobalt és más anyagok iránti keresletet. Emellett a következő két évtizedben a réz és a ritkaföldfémek iránti kereslet várhatóan több mint 40, a nikkel és a kobalt iránti 60-70, a lítium iránti pedig közel 90 százalékkal növekszik - írja az ENSZ fentebb hivatkozott riportja.

Mindez egyet jelent: új bányákat kell üzembe helyezni, méghozzá hamar.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) arra jutott, hogy a termelés jelentős bővítésére van szükség ahhoz, hogy 2030-ig teljesíteni lehessen az alapvető ásványi anyagok iránti keresletet. Az IEA szakértői úgy számolnak, hogy a globális szén-dioxid-semlegességi célok eléréséhez 2030-ig további 50 lítium-, 60 nikkel- és 17 kobaltbányát kell nyitni. Ez az őrületes üzlettel kecsegtető lehetőség Ukrajna területén vajon kihez kerül?

A képen sárgával az ásványkincsekben gazdag ún. Ukrán-pajzs kontinentális földkéregrész. Keleti és dél-keleti részének jó része jelenleg orosz megszállás alatt áll.

Ábra: Alex Tora/Wikipedia

A háború nélkül az oroszok talán képbe sem kerültek volna, de egy nekik kedvező békével hivatalosan is birtokba vehetnének olyan területeket, amelyek alatt jelentős nyersanyagkészlet lapul, míg az amerikaiak a katonai segítségért vagy a sokat emlegetett biztonsági garanciákért cserébe Ukrajna más területein szállhatnának be a kitermelésbe. Jelen helyzetben úgy tűnik, Ukrajna csak az ásványkincsei – és bizonyos területei – beáldozásával tudja majd elérni az áhított békét. Nehéz megítélni, hogy egy ekkora invázió után mi a lehető legjobb opciója, de önerőből talán bele sem tudott volna vágni a nagyszabású kitermelésbe.

Ukrajna nagy mennyiségű kritikusan fontos ásványkincs felett rendelkezik

A szomszédos országban található ásványokat széles körben használják többek között az elektronikában, az akkumulátorgyártásban, az orvosi eszközökben, az űrtechnológiában és a védelmi iparban. A BBC az Ukrán Földtani Szolgálatra hivatkozva azt írja, az ország mintegy 19 millió tonnás készlettel bír az elektromos járművek akkumulátorainak gyártásához használt grafitból, ezzel a világ öt vezető grafitkitermelője közé tartozik. Náluk található továbbá Európa titánkészletének hét százaléka, így kiemelten fontos szállítói a repülőgépek, erőművek és más ipari létesítmények építéséhez szükséges nyersanyagnak.

Az öreg kontinens lítiumkészletének harmada ugyancsak ukrán föld alatt rejtőzik, és ez a fém kulcsfontosságú az akkumulátorgyártásban.

Ukrajnában található egyébként berillium és urán is, amelyek elengedhetetlenek a nukleáris fegyverek és reaktorok gyártásához, és szintén bőséggel bányászható az országban réz, ólom, cink, ezüst, nikkel, kobalt, illetve mangán. Mindezen felül jönnek a ritkaföldfémek, amelyek nélkülözhetetlenek a fegyvergyártásban, a szélturbinák és az elektronikai eszközök előállításában, illetve számos más modern iparágban.

Mennyit szereztek meg mindebből az oroszok?

Jelen állás szerint Ukrajna egyes ásványkincs-lelőhelyeinek jelentős részét Oroszország megszállta. Julija Szviridenko ukrán gazdasági miniszter azt állítja, az elfoglalt területeken található erőforrások értéke eléri a 350 milliárd dollárt (kb. 134 ezer milliárd forintot), míg a kanadai SecDev geopolitikai kockázatelemző már 2022 során arra jutott, hogy

Oroszország ellenőrzése alá vonta az ukrán szénbányák 63 százalékát, valamint a mangán-, cézium-, tantál- és ritkaföldfém-készletek felét is.

Dr. Robert Muggah, a SecDev vezetője szerint ezek az ásványkincsek stratégiai és gazdasági szempontból játszanak szerepet Oroszország folyamatos agressziójában. Azáltal, hogy Moszkva megszerezte őket, Ukrajnát jelentős bevételektől fosztotta meg, miközben növelte a saját nyersanyagkészletét és nagyobb befolyást szerzett a globális ellátási láncokban.

Miért érdeklik az Egyesült Államokat Ukrajna ásványkincsei?

Muggah úgy fogalmazott, a kritikus ásványok „a 21. századi gazdaság alapját jelentik”, hiszen kulcsfontosságúak a megújuló energiaforrások, a hadiipar és az ipari infrastruktúra szempontjából, ezáltal egyre nagyobb szerepet játszanak a geopolitikában és a geogazdaságban.

Az Egyesült Államok számára azért is kiemelten fontos az ukrán ásványkincsek egy részének megszerzése, mert csökkenteni szeretné a függőségét Kínától. A Geological Investment Group adatai szerint Peking a világ ritkaföldfém-készleteinek 75 százalékát ellenőrzi, és 2023-ban korlátozta egyes ásványok exportját az Egyesült Államokba, majd 2024 decemberében teljes tilalmat rendelt el bizonyos ritkaföldfémek kivitelére.

Mire menne Kijev egy amerikaiakkal kötött megállapodással?

A Világgazdasági Fórum adatai alapján az országban kb. húszezer ásványkincslelőhely található, amelyek 116 különböző nyersanyagot tartalmaznak, de 2022-ben, az orosz invázió kezdetekor ezeknek csupán 15 százalékát hasznosították. A jelentős lítiumtartalék nagyrészt érintetlen volt, és ugyanez igaz a ritkaföldfémekre is, amelyeket egyáltalán nem kezdtek el kitermelni – a szükséges befektetések hiánya miatt.

A lítium bányászat környezeti hatása. A kép illusztráció - a világ legnagyobb, Ausztráliában működő lítiumbányájában készült.

Fotó: Calistemon/Wikipedia

„Ha sikerül amerikai befektetőket vonzani az ásványkincsek kiaknázásához, az óriási előnyt jelentene Ukrajna gazdaságának” – nyilatkozta még a washingtoni balhé előtt az ukrán Geological Investment Group bányászati tanácsadó cég vezérigazgatója. Irina Szuprun szerint a kérdéses ásványkincsek kitermelése rendkívül összetett és költséges feladat, de az amerikai egyezséggel eljutnának hozzájuk azok a technológiák, amelyek hiányoznak a bányászati iparukból. A megállapodás aláírására számítva hozzátette:

Megkapjuk a tőkét is, ami több munkahelyet és adóbevételt jelent. Bevételünk lesz az ásványkincsek kitermeléséből.

Az ukrán érdek tulajdonképpen világos: a lehető legkevesebb veszteséget hosszútávon akkor tudja elérni, ha alkut köt az amerikaiakkal. De – ha ez egymáshoz közelebb kerülő álláspontok mentén meg is történik – van valami, amivel egyelőre sem a lerohant ország vezetése, sem Suprun nem számol, és ez az, hogy a kritikus nyersanyagok, különösen a lítium bányászata jelentős hátrányokkal jár. Rendkívül energiaigényes, nagy karbonlábnyommal járó folyamatok ezek, amelyek nyomán hatalmas mennyiségű hulladék is keletkezik. Persze helyben. Ezt jelen állás szerint a háborútól elgyötört ukrán lakosság lesz kénytelen elviselni a saját biztonsága érdekében.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Angolóráról rohant ki egy 15 éves budapesti diák, hogy megmentse egy férfi életét

A fiú a SzívCity alkalmazás riasztására hagyta el a tantermet, hogy egy közeli parkban segítsen egy eszméletlen férfin. A beteg keringése kétszer is összeomlott, de a fiú a mentők kiérkezéséig folytatta az újraélesztést.

KÉK HÍREK

„Megtörtént az első letartóztatás” - Nagy Ervin feljelentése után házkutatást tartottak és elfogtak egy férfit

A TISZA Párt képviselője arról írt, hogy a Fejér vármegyei rendőrség gyanúsítottként hallgatott ki egy férfit. A politikus a választási kampányban tett feljelentést szavazatvásárlás gyanúja miatt.

KÖZÖSSÉG

128 millió forintot nyert pókeren egy magyar üzletember, az egészet eladományozza

Nagygyörgy Tibor nyerte meg kedden az EPT Monte-Carlo egyik pókerversenyét, 352 ezer euróval lett gazdagabb. A teljes összeget a hátrányos helyzetű gyerekeket támogató Biggeorge Alapítvány az Esélyekért kapja.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Lengyel Tamás egyetlen posztban beszólt Rákay Philipnek és Balásy Gyulának is

Új filmjének bejelentése mellett Lengyel Tamás kemény politikai-üzleti utalásokat is tett a közösségi médiában. A színész Rákay Philip mellett Balásy Gyulát és a NER-hez köthető „kitartott oligarchákat” is bírálta.

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.

Lengyel Tamás egy keddi bejegyzésben számolt be legújabb filmje, Az örökség elkészültéről. A színész a posztot azzal a felütéssel indítja, hogy „Jó hát nem Rákay Philip volt a producere a nyolc éve dédelgetett filmtervünknek, mert akkor nem annyi lett volna a film költségvetése, mint a producer úr két autója, hanem valószínűleg milliárdos nagyságrend.”

A színész szerint a független filmekkel foglalkozó Vertigo Média látta meg a lehetőséget a projektben.

„Végre elkészült Az örökség című trhillerünk.”

A színész ezután felvetette, hogy vajon az ő alkotásuk sikeresebb lesz-e a kormányközeli producer filmjénél.

Lengyel szerint az biztos, „hogy a filmben, amikor harcolni kell nem egy narrátor érkezik elmesélni, mit kellene látnunk, mint az Aranybullában, hanem komoly verekedés van.”

Az akciójelenetek forgatásának nehézségeiről szólva bevallotta, hogy eléggé megterhelő volt.

A színész a forgatási nehézségeket egy politikai párhuzammal zárta: „Mondhatom, eléggé tele is volt a gatya, mint ahogy Balasy Gyulának tegnap, vagy a többi érdemtelenül, verseny és szakmaiság nélkül meggazdagodott és kitartott oligarchának most.”

A szóban forgó filmben szerepel még rajta kívül többek között Molnár Áron és Mucsi Zoltán is. Az új magyar thriller előzetesét itt lehet megnézni:

Kapcsolódó

Ledarált iratokkal teli kukát fotózott Lengyel Tamás az MTI hátsó bejáratánál

A színész-műsorvezető fotókat tett közzé egy szemetesről, amely tele volt ledarált papírokkal. A képek az állítólag az MTI Fém utcai hátsó bejáratánál készültek.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Sírva fakadt Curtis a bíróságon, amikor döntöttek a gyilkossággal vádolt testvére ügyében

A rapper és családja könnyekben tört ki a tárgyalóteremben, miután a bíróság döntést hozott. Az ügy most visszakerül a Fővárosi Törvényszékre, új eljárásban, egy másik bírói tanács előtt folytatódik a bizonyítás.

KULT

Rákay Philipék a választás után visszaléptek a mohácsi csatáról szóló filmhez kért támogatástól

Rákay Philip csapata visszavonta a film támogatási kérelmét. A 956 millió forintos összeg nem a film teljes költségvetését fedezte volna, csupán az előkészületeket. A forgatókönyv első változatára már kaptak korábban 5 milliót.

KÉK HÍREK

Londonban fogták el a magyar férfit, aki felrobbantotta volna a pesti amerikai követséget

A magyar rendőrség terrorizmus gyanúja miatt körözi Juhász Mihályt, akit a Blikk szerint már le is tartóztattak Angliában. A férfit azzal gyanúsítják, hogy 2023 és 2025 között háromszor is megfenyegette a budapesti amerikai nagykövetséget.

SZEMPONT

Geszti Péter elmagyarázza, hogyan kereshetett Balásy Gyula ennyi pénzt, és felteszi a kérdést: hol lehet a többi?

A dalszerző-reklámszakember egy posztban fogalmazott meg súlyos állításokat Balásy Gyuláról. Szerinte a 2015 után bevezetett 15%-os jutalékrendszer torzította a piacot és károsította az államot.

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.

Geszti Péter dalszerző-reklámszakember egy közösségi médiában közzétett bejegyzésben fejtette ki véleményét a kormányzati kommunikációs költésekről és annak vélt rendszeréről. A poszt apropóját az adta, hogy Balásy Gyula, a kormányzati kommunikáció kulcsszereplője egy hétfői interjúban bejelentette, cégcsoportját és magántőkealapokban lévő vagyonának jelentős részét felajánlja a magyar államnak.

Geszti a posztját egy drámai felütéssel kezdi: „Megborult az első dominó. Hamarosan dől a többi is. Szinte magától.” A bejegyzés visszatérő mondata, hogy „Balásy sír”, de a szerző szerint nincs ok az örömre, mert a probléma az egész rendszert érinti. „De mi sem nevetünk” – teszi hozzá.

A dalszerző felidézi, hogy állítása szerint 2015 után az állami reklámtendereken egy fix, 15 százalékos ügynökségi jutalékot vezettek be. Úgy véli, ez az arány „messze fölötte volt a piaci átlagnak, hiszen a nagyobb cégek akár 2-3%-ért is vállaltak ilyen munkát komoly megrendelések esetén”. A poszt írója szerint ez a gyakorlat egyszerre torzította a piacot, károsította meg az államot, és „brutális fix nyereséget biztosított a kijelölt csókosoknak”.

A bejegyzés szerint az állam vált a legnagyobb hirdetővé az országban, ami felveti a kérdést a visszacsorgatott pénzekkel kapcsolatban.

„Adja magát a kérdés, hogy mindazok a cégek, amelyek kijelölésre kerültek, mennyi alkotmányos költséggel kellett, hogy számoljanak, vagyis mennyit kellett visszatömni megrendelőik zsebébe?”

Geszti Péter szerint ezek a „pénzszivattyúk” nélkülözhetetlenek voltak a NER korrupciós rendszerének működéséhez.

A szerző úgy látja, a korábban ismeretlen Balásy Gyula súlytalansága miatt válhatott ideális, problémamentes közvetítővé. „Kellett valaki, aki bevállalta a szakmailag védhetetlen médiaelhelyezéseket, például azt, hogy egy - egy útszakaszon rendszeresen eszetlen mennyiségben jelent meg ugyanaz a plakát.” Ezt a gyakorlatot Geszti „totálisan felesleges pénzszórásnak” nevezi, amely szerinte ráadásul árt az üzenetnek.

A poszt szerint a túlzásba vitt kormányzati hirdetések sokakat elidegenítettek. „A mindent ellepő kormányzati hirdetésektől egyre többen fordultak el undorodva, és az ilyen »túlhirdetés« nemcsak a politika felé terelte a korábban közélettel nem foglalkozó választókat, hanem felbőszítette a későbbi szavazók nagy részét.”

Geszti Péter úgy fogalmaz, a megrendelő ezzel saját magának ártott. A dalszerző szerint a közpénz nem volt szempont. „De a közpénz nem számított, orrán-száján dőlt a propaganda, mert közben csengett a fix jutalék. De kinek?” – teszi fel a kérdést.

A bejegyzés számszerűsíti is a vélt profitot. Azt állítja, Balásy Gyula cégein 2017-től legalább 1200 milliárd forint közpénz folyt át. Ennek 15%-os jutalékát 180 milliárd forintra teszi, majd hozzáteszi: „Ebből 1500 Ferrarit lehet venni. Balásynak egy tucat sincs. Ki járhat a többivel? Egy feltaláló? Egy gázszerelő? Egy utcai harcos?” A legfrissebb sajtószámítások szerint egyébként Balásy államnak felajánlott cégei 2017 óta 92,5 milliárd forint osztalékot fizettek ki.

Geszti Péter szerint a történet a pénzügyi oldalon túl morálisan is siralmas. Felteszi a kérdést, „hogy milyen emberek azok, aki a gyűlöletkampányokat kitalálták, kivitelezték, akik bevállalták a védhetetlent?”

„Mi lehet a lelkiismeretük helyén? Egy széf?”

A poszt konkrét példákat is említ, szerinte voltak, „aki bombákat nyomtattak az utcai hirdetésekre fenyegetésként, és kampányvideókban magyar apákat küldtek AI üzemmódban meghalni egy kitalált és sosem létezett háborús frontra”.

Geszti szerint a kampányok készítői „cselekvő bűntársak lettek abban, hogy szénné abuzálták a magyar társadalmat”. Majd felteszi a kérdést: „És vajon mikor jön el a pillanat, amikor előkerül a rémisztő mondat: parancsra cselekedtem?”

A posztot a refrén ismétlésével és egyfajta figyelmeztetéssel zárja: „Balásy sír. Felkészül Matolcsy, Mága, a tizedes meg a többiek…”

Kapcsolódó

„Tehetségtelen amatőr” – forrong a reklámszakma Balásy Gyula felajánlása után

A NER-közeli reklámvállalkozó hétfőn felajánlotta cégeit az államnak, mire a szakma éles kritikával válaszolt. Szerintük a vállalkozó működése felszámolta a piaci versenyt és százmilliárdos károkat okozott.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Hivatalos: hűtlen kezelés miatt nyomoz a rendőrség Mészáros Lőrinc egyik cégénél

A Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés és versenykorlátozó megállapodás gyanújával vizsgálódik a Mészáros M1 Autókereskedő Kft.-nél. A nyomozás tényét a legfőbb ügyész erősítette meg egy képviselői kérdésre.

KÉK HÍREK

A NAV zárolta Balásy cégének milliárdjait, pénzmosás és hűtlen kezelés a gyanú

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda hivatalos közleményben erősítette meg a vagyonbiztosítási intézkedéseket. A nyomozás a NAV pénzmosás elleni irodájának jelzése alapján indult.

KULT

Itt a Tűzben edzett férfi – „Újraélesztette” a Netflix a kultikus akciófilmet sorozatformában, de vajon megérte?

Most Denzel Washington nélkül folytatódik a Man on Fire. A hangulat ismerős, mégis egészen más élményt nyújt, mint az eredeti. Ez az a fajta feldolgozás, ami biztosan reakciókat vált ki. A kérdés csak az, hogy ez előnyére válik-e.

SZEMPONT

Fotógaléria: Ellepték a mémek az internetet a Balásy-interjú után

A tegnap nyilvánosságra került interjú után elszabadultak a mémgyárak. Jobbnál jobb alkotások látnak napvilágot.

K.O., Fotó: Facebook - szmo.hu
2026. május 05.

Egyetlen interjú, egy elcsukló hang és egy nyilvános, könnyes bejelentés elég volt ahhoz, hogy május 4-én este a kormányzati kommunikáció egyik legfontosabb alakja és cégbirodalma mémmé váljon az interneten. Balásy Gyula, akinek cégei az elmúlt évtizedben szinte az összes nagy állami kommunikációs tendert elnyerték, a Kontroll című online műsorban közölte, hogy önként és ingyenesen felajánlja az államnak teljes médiaportfólióját.

Az interjú után az internetet elárasztották a mémek. Lilu műsorvezető Instagram-sztorija önmagában is szállóigévé vált:

„Haver, te nem felajánlod a vagyonod, hanem visszaadod.”

A választások előtt nagyot ment az a kalendár, amiben napról napra gyűjtötték az újabb és újabb napvilágra került NER és kormányhoz köthető visszaéléseket, most hasonló módon elkezdődött egy ilyen gyűjtés.

Összeszedtünk egy kis válogatást a legjobbakból:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Több fontos változás jön az Oscar-díj jelölésekben, a hatása jövőre lesz látható

A több módosítás között van egy engedmény is: megszűnik az a korábbi korlátozás, amely egy színésznek kategóriánként csak egy jelölést engedélyezett.

BUDAPEST

Magyar Nobel-díjas irodalom és látványdesszertek a Centrálban – megújult étlappal és új élményekkel várnak

Megújult étlappal és különleges, magyar Nobel-díjas írók előtt tisztelgő kezdeményezéssel és desszertekkel jelentkezik a Centrál Grand Café, miközben ősszel újraindulnak a középiskolások körében már most is népszerű ingyenes irodalmi programjuk is.

KULT

Megszólalt Radnai Márk, miután egy külföldi ügynökség letiltotta a darabját a Thália Színházban

A Thália Színház leveszi műsoráról A nagy kézrablást, mert a jogkezelő kifogásolta a feketére maszkírozott színészt. A darab rendezője, Radnai Márk állítja, hogy nem volt sértő szándék a színpadi megoldás mögött.

SZEMPONT

Vidéki Prókátor: Örülök Varga Judit podcastjének, de választ kell adnia, miért figyeltek meg magyarokat az izraeli kémszoftverrel

A Vidéki Prókátor a volt igazságügyi miniszter új podcastjére reagálva a Pegasus-ügyben való felelősségét firtatja. A 2021-es incidens során a hatóság civileket hallgatott le bírói végzés nélkül, és ma sem tudni, ki írta alá a kiberfegyver bevetését.

M.M. / Fotó: MTI/Bodnár Boglárka - szmo.hu
2026. május 06.

A kegyelmi botrányt kirobbantó, Vidéki Prókátor álnéven író jogász Varga Judit új podcastjének hírére reagált egy bejegyzésben.

A Varga Judit politikai karrierjébe kerülő kegyelmi botrányt kirobbantó jogász örül a fejleménynek, mert ez azt a reményt kelti benne, hogy „ezentúl remélhetőleg olyan országban fogunk élni, melyben a törvényes keretek között bárki szabadon kinyilváníthatja bármiről nyilvánosan is a véleményét és nem kell emiatt semmiféle retorziótól tartania”. Ezt az ideális állapotot állítja szembe azzal a rendszerrel, amelyet szerinte Varga Judit is szolgált, és „amelyben az állami szektorban sunyi módon fortélyos félelemben tartották a munkavállalókat”.

A jogász szerint a volt miniszternek ugyanakkor elszámolással kellene szolgálnia a nemzet felé.

Úgy véli, Varga Judit adós egy válasszal arra, hogy „milyen okból, milyen célból és milyen jogi alapon figyeltetett meg és hallgattatott le a minisztersége idején az Orbán-kormány olyan magyar állampolgárokat egy titokban beszerzett izraeli kémszoftverrel, akikkel szemben tudomásom szerint azóta sem merült fel semmilyen bűncselekmény gyanúja”.

Varga Judit nem kerülheti meg a válaszadást, és amennyiben kiderül, hogy a megfigyelések jogszerűtlenek voltak, akkor „vállalnia kell a jogi felelősséget” - írja a Vidéki Prókátor.

Majd elvárásokat fogalmaz meg az új kormány, és külön az új igazságügyi miniszter felé. Azt kéri, hogy egy mindenre kiterjedő vizsgálat után hozzák nyilvánosságra a Pegasus-ügy megállapításait, és ha kell, indítsák el a szükséges eljárásokat. Emellett követeli, hogy a törvénysértő módon megfigyelt embereket részesítsék anyagi és erkölcsi jóvátételben.

Kapcsolódó

Varga Judit visszatér, egy podcast műsorvezetője lesz

A kegyelmi botrányba belebukott politikus a Miskolci Egyetem Közép-európai Akadémiájának készített jogtudományi szakműsor házigazdája lesz. Az első évad hat részét már tavaly ősszel rögzítették, de a megjelenés időpontja egyelőre nem ismert.