Tudott az orosz kibertámadásokról a magyar külügy, mindezt belső dokumentumok bizonyítják
2022 márciusában a külügy még kampányhazugságnak nevezte a Direkt36 információit. Most a 444 olyan dokumentumokhoz jutott, amelyek bizonyítékként szolgálnak a támadásokról és arról, hogy a külügy tudott a támadásokról.
A Direkt36 írta meg még két évvel ezelőtt, hogy orosz titkosszolgálatok széles körű kibertámadást hajtottak végre a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai hálózat ellen.
A 444 ezúttal olyan dokumentumokhoz jutott, amelyek bizonyítékként szolgálnak a támadásokról, sőt azt is bizonyítják, hogy a magyar külügy tudott a támadásokról,
ugyanis az egyik magyar titkosszolgálat vezetőjének leveléből kiderül, milyen kiterjedt kibertámadásokról van szó, és azt is tisztázza, kik az elkövetők.
A külügy tehát tudott arról, hogy nemzetbiztonsági szempontból felbecsülhetetlen értékű adatokat lophattak a minisztérium gépeiről.
2022 márciusában a külügy kampányhazugságnak nevezte az oknyomozó újság által feltártakat, amely kiderítette többek között azt is, hogy a minisztérium mellett több fideszes politikus is egyértelműen tagadta, hiába fedte fel háttérbeszélgetések segítségével részletesen az újság a magyar diplomácia ellen elkövetett orosz titkosszolgálati műveleteket.
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) az összes többi titkosszolgálat technikai igényeinek kiszolgálását végzi. Az akkori főigazgató, Szabó Hedvig altábornagy 2021 szeptemberének végén jelentést adott a külügy informatikai hálózatának helyzetéről. A jelentésben aggasztó tényeket közölt a főigazgató. A 444 birtokába jutott jelentés címzettje Vargha Tamás, aki korábban akkor a polgári hírszerzésért felelős államtitkár volt a külügyminisztériumban.
„A KKM rendszereinek kiszolgálását biztosító, a felhasználók azonosítását és jogosultságkezelését végző Címtár szolgáltatás, a levelező szolgáltatás, a fájlkiszolgáló szolgáltatás, a felhasználó munkaállomások egy pontosan nem meghatározott része kompromittálódott, beleértve a legmagasabb jogosultságú adminisztrátori fiókokat. A teljes érintettség okán több mint 4000 munkaállomás és 930-nál több szerver vált megbízhatatlanná”
– olvasható a jelentésben, melynek alapján kiderült, hogy a hekkerek láthatták a leveleket, fájlokat, a külügy munkatársainak személyes adatait és még rengeteg más érzékeny információt is, azonban a jelentésből kiderül az is, hogy kik voltak a támadók:
„Az elmúlt időszakban történt támadások a támadási attribútumok révén az APT 28 (orosz, GRU) és APT 29 (orosz, FSB v. SVR) csoportokhoz köthetőek.”
A 444 tájékoztatása szerint az APT az angol advanced persistent threat kifejezésre utal, így jelölik a jellemzően állami vagy államok által finanszírozott hekkercsoportokat. A GRU az orosz Felderítő Főcsoportfőnökség rövidítése (azaz a katonai hírszerző szolgálaté). Az FSB (FSZB) az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatot jelöli, Oroszország legkiterjedtebb belföldi titkosszolgálatát, az SVR (SZVR) pedig Oroszország külföldi hírszerző szolgálata.
2024. május 13-án - pár napra rá, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a Telexnek azt nyilatkozta, Magyarországnak van a legjobb nemzetbiztonsági rendszere Európában - Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter lakossági fórumot tartott a Pilisben.
A 444 megkérdezte a külügyminisztert, hogy ha igaz, amint a kormányfő mond, hogy fordulhatott elő, hogy orosz hekkerek bejutottak a minisztérium rendszerébe.
A miniszter azt válaszolta:
„Tehát amikor adott esetben történik egy ilyen, akkor a kormánynak vannak olyan intézményei, amelyek ennek az elhárításáért felelősek… Vannak olyan intézményei a kormánynak, amelyek ilyenkor elvégzik a szükséges munkát, műszakilag detektálnak, ellenlépéseket tesznek.”
Miután a 444 megmutatta neki az NBSZ főigazgatójának levelét, azt állította a behatolásokról, hogy „az erre hatáskörrel és képességgel rendelkező szervezetek” megtették a szükséges lépéseket a veszély elhárításához. Mellette megkérdőjelezte, hogy jogszerűen vannak-e az újságnál a dokumentumok; Szijjártó azt feltételezi, hogy külső titkosszolgálat segítségével jutottak hozzá az információkhoz.
„Óvatosak legyenek szerintem”, mondta a beszélgetés során Szijjártó.
A lap forrásai szerint az orosz támadások ténye annyira ismert volt, hogy egy időben a nagykövetségeken diplomatafedésben külszolgálatot teljesítő hírszerzők nem használhatták a külügyes levelezésüket.
A Direkt36 írta meg még két évvel ezelőtt, hogy orosz titkosszolgálatok széles körű kibertámadást hajtottak végre a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai hálózat ellen.
A 444 ezúttal olyan dokumentumokhoz jutott, amelyek bizonyítékként szolgálnak a támadásokról, sőt azt is bizonyítják, hogy a magyar külügy tudott a támadásokról,
ugyanis az egyik magyar titkosszolgálat vezetőjének leveléből kiderül, milyen kiterjedt kibertámadásokról van szó, és azt is tisztázza, kik az elkövetők.
A külügy tehát tudott arról, hogy nemzetbiztonsági szempontból felbecsülhetetlen értékű adatokat lophattak a minisztérium gépeiről.
2022 márciusában a külügy kampányhazugságnak nevezte az oknyomozó újság által feltártakat, amely kiderítette többek között azt is, hogy a minisztérium mellett több fideszes politikus is egyértelműen tagadta, hiába fedte fel háttérbeszélgetések segítségével részletesen az újság a magyar diplomácia ellen elkövetett orosz titkosszolgálati műveleteket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Orbán Viktorra láthatóan rossz hatással volt a május 1-jei hideg virsli és langyos sör az erős napsütésben
A TISZA Párt vezetője szerint: „Attól nem lesz valaki nagy magyar mert folyamatosan a nemzetre hivatkozik, ha közben szétrabolja a saját hazáját és gyűlöletet kelt magyar és magyar közt. Sőt.”
Magyar Péter a közösségi oldalán reagált Orbán Viktor kijelentésére. A magyar miniszterelnök ugyanis május 1-én egy videót tett közzé, melyhez azt írta: "Ne hagyjuk, hogy Brüsszel a Tisza pártot felhasználva beavatkozzon a magyar választásokba!".
Erre válaszul a TISZA Párt vezetője azt írta:
"Orbán Viktorra láthatóan rossz hatással volt a május 1-jei hideg virsli és langyos sör az erős napsütésben.
A miniszterelnök 15 éves kormányzás után most épp nemzeti ellenállást hirdetett. Természetesen nem az ipari méretű korrupció, vagy a családja és az oligarchái urizálása, vagy a Nemzeti Bank kirablása ellen, hanem az általuk kreált, képzelt ellenségek ellen.
Orbán szerint a TISZA Párt felhasználásával akarnak beavatkozni a választásokba. Jól látja: a magyar emberek a TISZA segítségével fognak beavatkozni a választásokba, veszik kézbe a saját sorsukat és vissza a hazájukat.
És tegyük tisztába még valamit miniszterelnök elvtárs! Attól nem lesz valaki nagy magyar mert folyamatosan a nemzetre hivatkozik, ha közben szétrabolja a saját hazáját és gyűlöletet kelt magyar és magyar közt. Sőt."
Magyar Péter a közösségi oldalán reagált Orbán Viktor kijelentésére. A magyar miniszterelnök ugyanis május 1-én egy videót tett közzé, melyhez azt írta: "Ne hagyjuk, hogy Brüsszel a Tisza pártot felhasználva beavatkozzon a magyar választásokba!".
Erre válaszul a TISZA Párt vezetője azt írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos: Én tényleg nem akartam hidat zárni, de a rendőrök megtették – Fotók
A politikus a Margitszigetre indult a tüntetők tömegével, hogy ott a pedagógus szakszervezet sátránál fejezzék ki szolidaritásukat. Nem akartak lezárást, de rendőrsorfal várta őket.
Hadházy Ákos a Kossuth térre szervezett demonstráció végén azt kérte az egybegyűltektől, hogy békésen sétáljanak el a Margitszigetre, hogy ott meglátogassák a pedagógus szakszervezet sátrát.
Azt is elmondta, hogy nem szeretne hídlezárást, és nem akar balhét. Bejelentette azt is, hogy nem hagyják abba a tüntetést, és ezentúl minden kedden a Ferenciek terén fog békésen demonstrálni, bízva abban, hogy sokan csatlakoznak hozzá.
A beszéd után megindult a tömeg a szigetre. A hídon azonban rendőrök zárták le az utat, így jutottak be a Margitszigetre. A kordonról fotókat is megosztott a politikus:
A Kossuth térről a Momentum Mozgalom a Várba indult el, hogy ott a Karmelita kolostornál kitűzzék az uniós zászlót. A vonulókat azonban a rendőrség sorfala nem engedte át a Szabadság hídon. Ezért most a Belügyminisztériumhoz mennek. Fotókon az eddigi események:
Hadházy Ákos a Kossuth térre szervezett demonstráció végén azt kérte az egybegyűltektől, hogy békésen sétáljanak el a Margitszigetre, hogy ott meglátogassák a pedagógus szakszervezet sátrát.
Fotók: „Szabad járdát” – a Karmelitába vonuló Momentumot a rendőrök feltartóztatták a Szabadság hídnál, pedig csak a járdán akartak tovább menni
A Kossuth téri demonstráció után a momentumosok bejelentették, hogy egy Európai Uniós zászlót szeretnének a Karmelitánál elhelyezni. A rendőrség azonban nem engedte őket, ezért a Belügyminisztériumhoz vonultak és ott tűzték ki a zászlót.
A május 1-i Kossuth téri tüntetés után a szervező Hadházy Ákos a Margit-szigetre hívta az embereket, ahol a pedagógus szakszervezt sátrát látogatják meg. Kifejezve ezzel is szolidaritásukat mellettük.
A Momentum Mozgalom pedig bejelentette, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás 21. évfordulója alkalmából a Karmelita-kolostor volnulnak, hogy ott egy uniós zászlót helyezzenek el. Ezzel is üzenni akarnak a kormánynak, hogy továbbra is Európa és az uniós részei akarnak maradni.
A tömeget azonban a Szabadság-hídnál a rendőrök sorfala fogadta. A rendőrség a híd mindkét oldalát lezárta és senkit nem enged át. A tüntetők többször is elmondták, hogy nem akarnak az úttesten haladni, csak a járdán. Elhangzott az is: "Szabad járdát".
A helyszíni beszámolók szerint a turisták sem jutnak át, így egyre nagyobb tömeg gyűlik a híd két oldalán. A rendőrök pedig azt tanácsolják, hogy aki át akar jutni a túlpartra, az másik hidat válasszon. A videós közvetítés szerint egy babakocsis családot a tömeg átengedett, majd az ő skandálásuk után a rendőrök is engedték, hogy távozzanak.
Este fél 7-kor a helyzet nem változott, a tiltakozók és a rendőrök egymással szemben állnak, és várnak. A rendőrség vezetői azt közölték Bedő Dáviddal, hogy nem engedik fel a tömeget a Várba. A bejelentés után a tömeg sakndálni kezdte: "gyülekezés alapjog".
Bedő végül azt közölte, hogy mivel nem mehetnek tovább, ezért a Belügyminisztériumhoz mennek, és ott teszik ki az uniós zászlót. Elmondásuk szerint nem akarnak balhét, nem akarnak a rendőrökkel összetűzni, csak a zászlót szeretnék elhelyezni.
A tömeget azonban a pesti oldalon is rendőrök várják, akik megkezdték az igazoltatást is. A tüntetők végül lejutottak a hídról és a Belügyminisztérium rácsos oldalára felkötötték az uniós zászlókat. Ezt követően páran még maradtak és a köztévé egyik riporterével szálltak vitába.
A Momentum legközelebb kedden tüntet, ahogy Hadházy Ákos is közölte, hogy minden kedden ott lesz a Ferencziek terén.
A május 1-i Kossuth téri tüntetés után a szervező Hadházy Ákos a Margit-szigetre hívta az embereket, ahol a pedagógus szakszervezt sátrát látogatják meg. Kifejezve ezzel is szolidaritásukat mellettük.
A Momentum Mozgalom pedig bejelentette, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás 21. évfordulója alkalmából a Karmelita-kolostor volnulnak, hogy ott egy uniós zászlót helyezzenek el. Ezzel is üzenni akarnak a kormánynak, hogy továbbra is Európa és az uniós részei akarnak maradni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Zacher Gábor reagált arra, hogy megtiltották az energiaitalok árusítását a 18 éven aluliak számára
Nem elég a tiltás, felvilágosításra lenne szükség - mondja a toxikológus. Úgy véli, hogy a gyerekek más koffeintartalmú italokhoz így is hozzá fognak jutni.
Zacher Gábor szerint nem elég, ha csak megtiltják az energiaitalok árusítását a 18 éven aluliaknak, mert ez önmagában nem fogja megoldani a problémát. A toxikológus úgy véli,
fontos lenne felvilágosítani a fiatalokat is, mivel szerinte a gyerekek más koffeintartalmú italokhoz így is hozzá fognak jutni.
Az ATV riportjában több szakértő is megszólalt a napokban elfogadott törvényről, amely megtiltja, hogy energiaitalt adjanak el fiatalkorúaknak. A riportból kiderült, hogy évente 64 millió liter energiaital fogy el Magyarországon, ami fejenként körülbelül 27 darab negyedliteres dobozt jelent.
Zacher arról is beszélt, hogy más italokban is lehet sok koffein.
„Ha mondjuk egy jó erős ristrettot vagy espressot főz valaki, ott akár 150 miligram koffein is előfordulhat benne, ami jóval több mint másfélszerese annak, ami 1 doboz energiaitalban van”
– fogalmazott.
A Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke, Szűcs Zsuzsanna szerint sem elég csak a tiltás. Úgy véli, sokan nem elég egészségtudatosak, ezért további lépésekre lenne szükség.
A Magyar Energiaital Szövetség főtitkára, Csibi Sándor is úgy gondolja, érdemes lenne megvizsgálni azt is, hogy miért fogyasztanak egyáltalán koffeint az emberek. Emellett ő is a kávé szerepét emelte ki.
Zacher Gábor szerint nem elég, ha csak megtiltják az energiaitalok árusítását a 18 éven aluliaknak, mert ez önmagában nem fogja megoldani a problémát. A toxikológus úgy véli,
fontos lenne felvilágosítani a fiatalokat is, mivel szerinte a gyerekek más koffeintartalmú italokhoz így is hozzá fognak jutni.
Az ATV riportjában több szakértő is megszólalt a napokban elfogadott törvényről, amely megtiltja, hogy energiaitalt adjanak el fiatalkorúaknak. A riportból kiderült, hogy évente 64 millió liter energiaital fogy el Magyarországon, ami fejenként körülbelül 27 darab negyedliteres dobozt jelent.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
