Trump üzleti sikere egy óriási szemfényvesztés - állítja a The New York Times
A szerénységgel nemigen jellemezhető amerikai elnök évtizedek óta zseniális üzletembernek nevezi magát, aki vagyonát rendkívüli tárgyalóképességeinek és az ingatlanpiac iránti szimatának köszönheti. A valóság azonban egész más.
A The New York Times oknyomozásából kiderült, hogy
Trump 2016-ban, vagyis megválasztása évében és a rá következő évben mindössze 750 dollár jövedelemadót fizetett be, és az azt megelőző 15 év alatt volt 10 olyan éve, amikor egyáltalán nem adózott, ugyanis cégei veszteségesek voltak.
Az erről szóló terjedelmes cikk alig több mint egy hónappal az elnökválasztás előtt jelent meg. Dean Baquet főszerkesztő szerint azért időzítették így, hogy „az amerikai polgároknak lehető legtöbb információjuk legyen vezetőikről és képviselőikről, nemcsak politikájukról, hanem pénzügyeikről is.”
Az elnök elődeinek több évtizedes hagyományát felrúgva mindeddig megtagadta adóbevallásainak nyilvánosságra hozatalát, annak ellenére, hogy a Kongresszus többször is felszólította erre, és hogy Cyrus Vance manhattani főügyész vizsgálatot indított ellene adócsalás gyanújával. A Times újságíróinak azonban sikerült áttanulmányozniuk a bevallásokat egészen 2000-ig visszamenőleg.
Kiderült, ha van, amiben Donald Trump valóban zseniális, az, ahogyan a hírnevét pénzzé tette.
Szinte mindent a 2004-ben indult The Apprentice (A tanonc) című valóságshow-nak köszönhet, aminek az ötlete Mark Burnett-től, a Survivor túlélő show producerétől származott. A műsor olyan, mintha a Való Világot keresztezték volna a Cápákkal. A show-ban csapatokban versenyeztek egymással üzletember-jelöltek egy cég vezetéséért, Trump pedig házigazdaként az elhíresült "You're fired!" kiáltással rúghatta ki azokat, akik egy-egy fordulóban alulmaradtak.
VIDEÓ: Így festett a második évad 10 percben
Bár a műsor azt sugallta, hogy Trump maga egy hihetetlenül sikeres üzletember, fantasztikus vállalkozások tulajdonosa, a lap szerint ez nem volt több szemfényvesztésnél.
A műsor indulásakor épp komoly bajban volt, mert akkorra eltapsolta az apja által ráhagyott vagyon jelentős részét. Megpróbált például elindítani egy saját légitársaságot, de nem jött össze, ahogy a kaszinóbizniszein is veszített.
Bár a stáb tagjai már az előkészületek során rájöttek arra, hogy az üzleti birodalom a csőd szélén áll, Burnett úgy gondolta, fenn kell tartaniuk Trump sikerének illúzióját.
Miközben a műsorban olyan milliárdosként fényezte magát, akinek sikerült úrrá lennie pénzügyi nehézségein, a The New York Times szerint egy évvel korábban 89,9 millió dollár veszteséget könyvelhetett el. Ez persze nem akadályozta meg abban, hogy 2004. januárjában kijelentse a valóság-show első résztvevőinek, minden problémát megoldott, és cégbirodalma nagyobb és erősebb, mint valaha.
A tanonc sikere azután tényleg megoldotta Trump pénzügyi problémáit.
Már a valóság-show beindulása előtt kapott egy 500 ezer dolláros csekket a Big ’N Tasty hamburgereinek reklámozásáért. Adóbevallásai szerint az első évben 5,2 millió dollárt keresett 11 reklámkampányból és előadásokból.
A műsor összesen 197,3 millió dollárt hozott neki a konyhára. Emellett 2000 és 2017 között 230 millió dollárt keresett azon, hogy hozzájárult nevének felhasználásához a világ különböző pontjain, például Törökországban, Azerbajdzsánban és más volt szovjet köztársaságokban épülő szállodáknál, valamint mindenféle fogyasztási cikkeknél. Nevét adta szinte bármihez steaktől a társasjátékig, mosószertől a vodkáig.
„Az üzleti élet Midász királya”, a saját erőből feltört és önmagát megmentő nagyvállalkozó imázsának folyamatos erősítése és fenntartása végül a Fehér Házig repítette.
A tanonc sikere ugyanakkor 2011 után fokozatosan csökkent, és Trump a befolyt pénzt sem a legjobban fektette be.
Azok a cégek, amelyeket közvetlenül irányított, mint például a floridai Mar-a-Lago luxusrezidenciái, a New York-i Central Park korcsolyapályája, és egyéb ingatlanok, hatalmas veszteségeket termeltek. Különösen nagy ráfizetést jelentett 19 golfklubja Miamitól Baliig, amelyeken 315 millió dollárt bukott.
Ellentétben apjával, Freddel, aki lakások bérbeadásával alapozta meg vagyonát,
Donald Trump kockázatos és nehezen irányítható vállalkozásokba fogott bele, amelyek egy stabil gazdasági helyzetben jól működhetnek, de gazdasági válság idején pénznyelő automataként funkcionálnak.
Márpedig most épp válság van.
A Forbes ugyan szeptemberben 2,5 milliárd dollárra becsülte az elnök vagyonát, de hozzátették, hogy egy év alatt 600 milliót veszített. A koronavírus-járvány miatt ugyanis kiürültek manhattani irodaházai és szállodái. Ezek az ingatlanok a Trump Organization konszernhez tartoznak, amelyet Trump elnöksége óta két fia vezet. A cég legfőbb bevételi forrása maga a Trump név. A Forbes szerint azonban ennek is esett az értéke, a tavalyi 80 millió dollárról 56 millióra.
A Times úgy tudja, hogy az elnök adósságai jelenleg 421 millió dollárra rúgnak, és van egy 100 milliós ingatlan-kölcsöne is, amelyet 2022-ig kell visszafizetnie. Ráadásul adóbefizetéseit is vizsgálják.
Az bizonyosnak látszik, hogy Trump az elmúlt évtizedekben alaposan kihasználta az adózás kiskapuit.
Például céges költségként számolt el egy sor személyes kiadást a mosodai számláktól kertjei karbantartásáig, az étkészletektől a fodrászig. Az Americans for Tax Fairness nevű civil szervezet szerint legalább 70 ezer dollárt írt így le adóalapjából, amikor A tanoncban szerepelt.
Rengeteg adót takarított meg veszteséges golfklubjai miatt is. Az amerikai adótörvény lehetőséget ad ugyanis a cégtulajdonosoknak, hogy ha veszteségesek, csökkenthessék a következő években a befizetett adójukat, az ingatlanban utazó cégek pedig a veszteségeiket elszámolhatják más területeken, ahol a nyereség miatt adózniuk kellett volna. Az amúgy híresen szigorú amerikai adózási szabályokon 2008-ban egyébként épp Barack Obama enyhített, hogy segítsen a pénzügyi válság miatt bajba került cégeken.
Ezzel együtt akadnak olyan manőverek, amelyeknek törvényessége még így is megkérdőjelezhető. A már említett manhattani főügyészi vizsgálat kiterjed például arra a közel 750 ezer dollárra, amelyet a Trump Organization számolt el költségként, egy olyan tanácsadó cégnek számlázva, amelynek társigazgatója Ivanka Trump, az elnök lánya.
Trump már 2016-os elnökjelöltsége idején is jelentős anyagi támogatást kapott lobbistáktól, politikusoktól, és a Times arra is tesz utalást, hogy korábbi orosz üzleti kapcsolatai és bizonyos alvilági körök révén is landolhattak dollármilliók a Trump Organization kasszájában.
Az újraválasztásáért küzdő elnök még jelenlegi nem túl rózsás helyzetében is visszanyúlt sikertörténetének ősforrásához. A republikánus elnökjelölő konvencióra két olyan tapasztalt tévés szakember készítette fel, akik korábban A tanonc produceri csapatában dolgoztak.
Lehet, hogy Trump abban reménykedik, hogy segítségükkel meg tudja ismételni a 16 évvel ezelőtti szemfényvesztést? - teszi fel a kérdést a The New York Times.