HÍREK
A Rovatból

Trump tanácsadója üzent: a Krím elesett, a békére kell összpontosítani nem az elvett ukrajnai terület visszaszerzésére

Az újraválasztott amerikai elnök korábban többször is kijelentette, hogy egyetlen nap alatt képes lenne véget vetni a háborúnak, bár részleteket ezzel kapcsolatban nem közölt. Most munkatársa mondott pár dolgot.


Donald Trump tanácsadója, Bryan Lanza szerint a Trump-kormányzat az ukrajnai háborúban a béke megteremtésére kíván koncentrálni, nem pedig az elvesztett területek visszaszerzésére. A Republikánus Párt stratégája a BBC-nek nyilatkozva elmondta, hogy Trump célja a háború lezárása, és egy reális béketerv kidolgozása, amelyre az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij is nyitott.

Lanza szerint az új kormányzat a békekötés kérdésében arra kíváncsi, hogy Zelenszkij miként látja a „reális béke” megvalósulását. Ha Zelenszkij azt mondja, hogy csak akkor lehet béke, ha a Krím visszakerül Ukrajnához, az Lanza szerint azt mutatja, hogy nem komolyak az ukrán elnök békés szándékai - írja a 444.hu.

„A Krím visszaszerzése irreális elvárás, és nem célja az Egyesült Államoknak”

– mondta Lanza.

A Krím-félszigetet 2014-ben annektálta Oroszország, majd 2022-ben teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, és azóta az ország keleti részének jelentős részeit megszállta. Trump, aki korábban már beszélt Zelenszkijjel, többször is kijelentette, hogy egyetlen nap alatt képes lenne véget vetni a háborúnak, bár részleteket ezzel kapcsolatban nem közölt.

Az ukrán elnöki hivatal egy forrása szerint a Trump és Zelenszkij közötti beszélgetés „meleg és kellemes hangvételű” volt. Az ukrán fél azonban tart attól, hogy Trump béketerve Ukrajna érdekeinek figyelmen kívül hagyásával egyoldalúan csupán a háború lezárását szolgálhatja.

Lanza kijelentései szerint Trumpék nem támogatják Ukrajna területi követeléseit, különösen a Krím visszaszerzését, és az Egyesült Államok inkább a harcok befejezését és a béke megteremtését helyezné előtérbe.

„Ha Zelenszkij azt mondja, hogy a harcok csak akkor érhetnek véget, ha visszaszerzik a Krímet, akkor van egy hírünk számára: a Krímnek vége. Ha ez a prioritás, akkor Ukrajna magára marad”

– nyilatkozta Lanza.

A béke mellett kiálló republikánus bírálta a Biden-kormányzat és az európai országok támogatását Ukrajnának, mondván, hogy ezek nem biztosították Ukrajnának a szükséges fegyverzetet és támogatást a háború sikeres megvívásához. Lanza szerint a nyugati országok nem oldották fel a korlátozásokat időben ahhoz, hogy Ukrajna győzni tudjon, így Ukrajna jelenleg nem rendelkezik elegendő katonai erővel ahhoz, hogy visszafoglalja a megszállt területeket.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a hét elején gratulált Trump győzelméhez, és azt mondta, Trump kijelentése, miszerint képes lenne lezárni az ukrajnai háborút, figyelemre méltó. Ezzel Putyin is jelezte, hogy nyitott lenne egy olyan békekötésre, amely nem tartalmazza a megszállt területek visszaadását Ukrajnának.

A háború folytatásának és a béketárgyalásoknak kérdésében az amerikai politikai vita középpontjában áll az a kérdés, hogy folytatódjon-e az USA fegyverszállítmányai Ukrajnának, és azok milyen feltételekhez köttessenek. Egy májusi dokumentum szerint, amelyet Trump két volt nemzetbiztonsági tanácsadója írt, az USA továbbra is támogatná Ukrajnát, de csak akkor, ha Kijev hajlandó lenne tárgyalni Moszkvával.

Az ukrán fél azonban már korábban elutasította a területek feladását célzó kompromisszumot. Zelenszkij a közelmúltban ismertette győzelmi tervét, amely az ukrán területek és szuverenitás visszaszerzését irányozza elő, elutasítva bármilyen területi engedményt.

Trump szándékai a béketeremtésre irányulnak, de ellenfelei figyelmeztetnek arra, hogy megközelítése Európa biztonságát is veszélybe sodorhatja, mivel az Ukrajna érdekeit figyelmen kívül hagyó békekötés Oroszország megerősödéséhez és a konfliktus kiterjedéséhez vezethet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Alig tíz nap után leváltották a frissen kinevezett megyei rendőrfőkapitányt
Pósfai Gábor belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás altábornagy megbízását a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élén. A döntés hátterében a szakszervezetek és az állomány ellenállása állhat.


Bő egy héttel a kinevezése után a belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás rendőr altábornagy megbízatását, akit múlt szerdán neveztek ki a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élére – értesült pénteken a 24.hu.

A Belügyminisztérium érdemben nem indokolta a gyors cserét, a sajtómegkeresésre mindössze annyit közöltek, hogy amennyiben mondandójuk lesz, arról „közlemények útján tájékoztatják a lakosságot”.

A 24.hu információi szerint Tóth Tamást sok bírálat érte tekintélyelvű vezetési stílusa miatt, és az állományon belüli negatív megítélése egy komolyabb leszerelési hullám kockázatát is magában hordozta.

Ezek a kritikák eljutottak Pósfai Gábor belügyminiszterhez is. A Közszolgálati Rendőrszakszervezet alelnöke, Tóth Zoltán megerősítette, hogy ők határozottan ellenezték a kinevezést, és aggályaikat jelezték is a tárcavezető felé. A leváltás tényét a szakszervezeti vezető sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta.

Lapértesülések szerint Tóth Tamás leváltása után Szabó Vendel ezredes lehet Bács-Kiskun rendőrfőkapitánya.

A mostani eset illeszkedik abba a vezetőcseresorozatba, amely Pósfai Gábor miniszteri kinevezése óta zajlik a rendvédelmi szerveknél. A tárca június elején menesztette a katasztrófavédelem és a Büntetés-végrehajtás országos vezetőit, majd a budapesti és az országos rendőrfőkapitányt is.

Az új országos rendőrfőkapitány-jelölt, Mecser Tamás a parlamenti meghallgatásán a szervezet belső működését bírálta.

Szerinte „az ORFK egy távoli, titokzatos galaxis, aminek az intézkedéseit senki sem érti, mert nem látja, hol hasznosul.”

A Bács-Kiskun vármegyei rendőrség élére azután kellett új vezetőt kinevezni, hogy az előző főkapitány, Gulyás Zsolt május 12-én tragikus hirtelenséggel elhunyt. Az így megüresedett posztra került a korábban Budapest rendőrfőkapitányaként, majd a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának vezetőjeként is dolgozó Tóth Tamás, akinek édesanyja, Tóth Józsefné egy 2010-es sajtóhír szerint a kilencvenes évektől a Fidesz gazdasági igazgatója.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Készen állsz?” - kérdezi Dominic Toretto, de Magyar Péter nem találja a sebváltót
A miniszterelnök a Halálos iramban egyik jelenetében bukkan fel új videójában. Ezzel népszerűsíti a Múzeumok éjszakáját.


Magyar Péter miniszterelnök szombat este egy összevágott videóval hívja fel a figyelmet arra, hogy ma van a Múzeumok éjszakája. A kormányfőtől Dominic Toretto kérdezi, hogy készen áll-e gyorsulásra, ő azonban a Közlekedési Múzeum egyik régi kocsijában nem nagyon találja a sebváltót.

„Készen állsz? Irány a Múzeumok éjszakája!” - írja Magyar a mémvideóhoz.

Magyar ma közös sajtótájékoztatót tartott a múzeumban Vitézy Dáviddal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Mégsem nyújtják be a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt a jövő héten
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló javaslatot társadalmi egyeztetésre bocsátják. A döntés azt jelenti, hogy a törvényt nem terjesztik a parlament elé a jövő héten, ahogy azt korábban ígérték.


A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt mégsem nyújtják be jövő héten, előbb egy rövid társadalmi egyeztetés jön. Magyar Péter miniszterelnök szombaton a Közlekedési Múzeum új időszaki kiállításának megnyitóján jelentette be a döntést – írja a Telex az RTL Híradó alapján.

A kormányfő azzal indokolta a halasztást, hogy nagyon sok észrevételt kaptak a javaslatra, ami így csak a konzultáció után kerül a parlament elé.

A céldátum azonban nem változott, Magyar továbbra is bízik a szervezet szeptemberi felállásában: „És nagyon remélem, hogy szeptember elején fel tud állni maga a hivatal” – tette hozzá.

A miniszterelnök szerdán még arról posztolt, hogy a jogszabályokat már a jövő héten beterjesztik. Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel párhuzamosan indítványozta is, hogy jövő hét hétfőre és keddre hívjanak össze rendkívüli parlamenti ülést.

Itt hét olyan törvényjavaslatról szavaznának, amelyek módosítása elengedhetetlen az uniós forrásokhoz való hozzáféréshez, a vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló javaslat azonban nem szerepel a napirenden. Az intézményről annyit lehet tudni, hogy az Országgyűlés alá tartozik majd, elnökét pedig kétharmados többséggel választják meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hegedűs Zsolt a kétéves kisfiú halála után: Megváltoztatjuk az örökölt, titkolózó rendszert
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kisfiú ügye után ígérte meg az átláthatatlan rendszer felszámolását. A tárcavezető a hibák nyílt beismerésére épülő angol modellt nevezte meg követendő példaként.


„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ezekből az esetekből ne tanuljunk” – reagált Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kétéves kisfiú ügyére, egyúttal rendszerszintű változást ígért a hallgatás kultúrája helyett.

Egy oxigénhiánnyal született kisfiú meghalt a tatabányai kórházban, miután a szülők állítása szerint 41 fokos láza ellenére sem tették lélegeztetőgépre, nem kapott infúziót, és az intenzív osztályra sem vitték át. A rendőrség nyomozást indított az ügyben.

Hegedűs Zsolt a halálesettel kapcsolatban közölte, hogy a felelősség megállapítása az igazságszolgáltatás és a szakmai vizsgálat dolga, de a rendszernek mindenképpen tanulnia kell a történtekből.

„Mindent meg fogunk tenni azért, hogy megváltozzon az a rendszer, amit örököltünk, ami sajnos már nagyon mélyen konzerválta az átláthatatlanságot és a hibák eltitkolásának gyakorlatát” – fogalmazott a miniszter.

A tárcavezető egy angliai mintát, a duty of candour intézményét hozta fel követendő példaként, ami az őszinte, kötelező tájékoztatás és a hibák nyílt feltárásának kultúráját jelenti. A brit gyakorlat a betegbiztonsági incidensek utáni nyílt kommunikációt, bocsánatkérést és a tanulságok levonását írja elő.

Hegedűs felidézte, hogy egy általa 2024-ben társszerzőként jegyzett írásban már foglalkozott a témával, de akkor még csak kívülről tudott nyomást gyakorolni a kormányzatra.

Mostani szerepéről azt mondta: „Hatalmas felelősség, hogy mindaz, amit akkor képviseltem — az őszinteség, a hibák feltárása, a tanuló egészségügy, a betegbiztonság elsődlegessége — ne csak cikkekben, Facebook-posztokban és konferenciákon létezzen, hanem a magyar gyakorlat része legyen.”

A kormány a közelmúltban döntött arról, hogy szeptembertől nyilvánossá teszik a kórházi fertőzések adatait. Emellett több kulcsfontosságú intézményben is vezetőváltás történt: új irányítás került a Szent Imre Kórház és a Dél-pesti Centrumkórház élére, az Országos Mentőszolgálatnál pedig a miniszter új, átlátható kommunikációt sürgetett.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk