Török Gábor a Balásy Gyula interjúról: Ezektől a bánatos szemű, könnyezős, kéztördelős interjúktól mit remélnek?

A KlikkTV vendége volt Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere. Az interjúban a volt tárcavezető a nemrég nyilvánosságra került, Szijjártó Péter és orosz kollégája, Szergej Lavrov közötti beszélgetés hangfelvételéről is beszélt, melyen a Wagner-lázadás idején személyes segítségéről biztosította a háborús agresszor ország külügyminiszterét, aki ezt kinevette, mondván nem jelent semmi problémát Prigozsin felkelése.

Jeszenszky szerint egy „szégyen” amit a felvétel leiratában olvashatunk, de őt már korábban is megütközéssel töltötte el a két miniszter közötti viszony. Úgy fogalmazott, ez egy egyoldalú, viszonzatlan szerelem volt, bár hozzátette, hogy Lavrov a maga módján viszonozta ezt. A volt külügyminiszter szerint ugyanez a hangnem jellemezte a Putyin-Orbán viszonyt is, amit Orbán Viktor maga is az oroszlán és a kisegér viszonyaként írt le. Ezzel szemben ő maga számos kollégájával, köztük osztrák, holland és lengyel külügyminiszterekkel is baráti viszonyt ápolt, akik mind barátságot tanúsítottak Magyarország iránt.

Jeszenszky Géza szerint ugyanis a diplomácia egyik legfontosabb célja a barátszerzés, ezzel szemben Szijjártó sértegette kollégáit és ellenségeket szerzett. Úgy véli, Putyin és Lavrov kivételt képeztek, velük szemben a szervilizmus nyilvánult meg, a magyar érdekek pedig háttérbe szorultak. Példaként a 3-as metró felújítását hozta fel, amelyet szerinte egy orosz cég végzett magasabb áron, mint egy észt ajánlattevő.

A Prigozsin-féle lázadás idején Szijjártó Péter telefonon érdeklődött Lavrov hogyléte felől, amit Jeszenszky óriási kontrasztnak és szégyennek nevezett, különösen annak fényében, hogy nem tudni, hányszor hívta fel ukrán kollégáját.

A magyar-orosz kapcsolatok jövőjével kapcsolatban úgy fogalmazott, nem bánná, ha az Orbán-kormány által kötött szerződések érvényüket veszítenék. A Paks II. beruházásról azt mondta, bár az atomenergiát szükségesnek tartja, soha nem hitte el, hogy az orosz ajánlat a legjobb. „És azt sem tartottam helyesnek, hogy még növekedjen a függésünk Oroszországtól” – tette hozzá. Szerinte az orosz energiafüggőség csökkentése nemcsak brüsszeli elvárás vagy erkölcsi kérdés, hanem fizikai biztonsági érdek is. Úgy véli, Orbán Viktor sikeresen csapta be Donald Trumpot azzal, hogy elhitette vele, Magyarország tengerpart híján rá van szorulva az orosz energiára, miközben létezik az Adria-vezeték és más beszerzési források is.

Az új kormány és Oroszország viszonyáról Jeszenszky azt mondta, Moszkva egy nyilatkozat erejéig azonnal elengedte Magyarországot, ahogy Peszkov kormányszóvivő jelezte, készek a gyakorlati együttműködésre az új kormánnyal is. Ugyanakkor nem gondolja, hogy Oroszország lemondana a csatlós szerepről, amit Magyarország betöltött.

Úgy véli, amíg a háború tart, Oroszországot minden lehetséges szankcióval sújtani kell.

Magyar Péter ukrán csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatos vétójáról azt mondta, nem tartja helyesnek vétónak nevezni, mivel az nem Ukrajna jövőbeli tagságát, hanem a gyorsított eljárást kifogásolta. Ez szerinte összhangban van a Tisza Párt eddigi kommunikációjával.

Hangsúlyozta, Ukrajna Magyarország legfontosabb szomszédja lehet, de a jó viszony nem mehet a kárpátaljai magyar kisebbség rovására. A kárpátaljai magyarság helyzetével kapcsolatban a legnagyobb problémának nem is a jogaik csorbítását, hanem a háború miatti belső menekültáradat okozta demográfiai arányok megváltozását tartja.

Az interjú végén a Visegrádi Együttműködésről (V4) is beszélt, amelynek alapítója volt. Elmondta, 1991-ben a fő cél a Varsói Szerződés felszámolása és a minél gyorsabb európai integráció volt, emellett „Visegrádnak a célja tulajdonképpen a közép-európai érdekek biztosítása mind a keleti veszélyekkel szemben, mind a nyugati érdekekkel szemben.”

A cseh és szlovák vezetőkről is lesújtó véleménnyel van: Andrej Babišt óvatos duhajnak és cinikus üzletembernek, Robert Ficót pedig magyarellenes politikusnak tartja, aki szereti kijátszani a magyar kártyát.

A Nyugat-Európából közelítő hőhullám közepette Ürge-Vorsatz Diána klímakutató a Facebookon hívta fel a figyelmet a hőség elleni védekezés leghatékonyabb, természetes eszközére.

Bejegyzését egy kérdéssel indította: „Mi az egyetlen, ami TÉNYLEG hűti a településeinket az elviselhetetlen hőhullámokban, és védi az életünket? A nagy, lombos #fák.”

Szerinte a fák a párologtatás révén hűtenek, amely az egyetlen természetes hűtő folyamat, mivel hőt von el. A fák a talaj mélyéről felhozott vízzel hűtik a városi fák, és minél idősebb egy fa, annál ügyesebben éri el ezeket a vízkészleteket. A hűtőhatás egyenesen arányos a levelek összfelszínével.

A klímakutató egy műholdas felvételt is említett, amely szerint Brüsszelben, ahol 47 fokos felszínhőmérsékletet mértek, a közeli városi erdőben csupán 24 fok volt. „Ez a hatás az utcáinkon ugyanúgy működik!” – írta.

A mostani, nyugat-európai hőhullámot a Meteorológiai Világszervezet (WMO) is dokumentálta pénteken. A Copernicus Sentinel–3 műhold keddi felvételei látványos felszíni hőmérsékleti kontrasztokat mutattak, az EU űrprogramjának anyagai szerint pedig ez a felszínhőmérséklet (LST) jó mutatója a burkolt területek felmelegedésének.

Róna Péter a Klikk TV-nek adott interjújában mondta el, mit gondol a Tisza-kormány Tisztítótűz-művelet néven emlegetett intézkedéseiről és az alkotmányozás folyamatáról.

A közgazdász összességében támogatja a Tisztítótűz-műveletet, de van egy komoly kifogása. Szerinte Sulyok Tamás lemondatása, Polt Péter eltávolítása és a 70 éves korhatár visszaállítása az Alkotmánybíróság esetében akkor lenne igazán értékelhető, ha a kormány ezzel egy időben bejelentette volna az alkotmányozási folyamat elindítását.

Úgy véli, két részre kell bontani az intézkedéseket: az egyikbe tartoznak azok, amelyek a kormány működéséhez szükségesek, mint Sulyok Tamás és Polt Péter elmozdítása, a másikba pedig azok, amelyek egyáltalán nem sürgősek. Ide sorolta a miniszterelnöki tisztség 8 évre és a képviselői mandátum 12 évre korlátozását.

A professzor szerint a mostani helyzet kísértetiesen hasonlít a rendszerváltás utáni időszakra, amikor az Antal-kormány és a kerekasztal is új alkotmányt ígért, de abból végül nem lett semmi. Az akkori politikai elit, elsősorban az SZDSZ, végül megtartotta a régi alkotmányt, amelynek alapvető koncepcióját, az összpontosított hatalmi szerkezetet nem bontották szét. „Ennek következtében jött a NER, és továbbra is fennáll az a helyzet, hogy Magyarország jogrendszere puszta, nyers erőre támaszkodik, nincs megfelelő alkotmánya, egy központosított erőről van szó, amelyik irányítja az országot” – mondta.

Róna Péter szerint teljes mértékben alaptalan az az uralkodó elmélet, hogy a kétharmados többség egyben alkotmányozó többséget is jelent.

Logikája szerint, ha az alkotmány feladata a hatalom önkényének korlátozása, akkor abszurd lenne éppen a hatalomra bízni ennek a korlátozásnak a kidolgozását. Ehelyett egy olyan, politikától független testületet javasol, amely a társadalom széles körű bevonásával dolgozná ki az új alaptörvényt. Ez a testület a modern kommunikációs eszközök segítségével folyamatosan egyeztetne a polgárokkal olyan kérdésekről, mint az egy- vagy kétkamarás parlament, vagy a közvetlen elnökválasztás. „Ez a testület nem politikai testület, a tagjai nem megválasztott tisztséget betöltő politikusok, hanem a társadalom különböző rétegeinek, érdekcsoportjainak, szervezeteinek és szakértőinek a tömörülése. Ezt így csinálták a németek ’47-ben” – mondta példaként.

Ugyanakkor elismerte, valós veszély, hogy a magyar társadalom esetleg nem tudna élni egy ilyen lehetőséggel. „És akkor megint ott vagyunk, hogy kell egy erős kezű vezér, és nem lesz Magyarországnak jogállama” – vázolta a lehetséges negatív forgatókönyvet.

A képviselői mandátum korlátozásával tartalmilag egyetért, de a módját elfogadhatatlannak tartja. Kifogásolta, hogy a javaslat nem volt része a választási kampánynak, így a kormánynak nincs rá mandátuma, a közvéleménynek adott ötnapos vitaidőt pedig súlyos hibának tartja. „Az, hogy öt napot ad a közvéleménynek, a nemzetnek arra, hogy ezt megvitassa, ez egy nagyon-nagyon rossz jel. Ez egy hiba” – hangsúlyozta.

Azzal az alapelvvel, hogy mindenki választható, Róna Péter nem ért egyet. „Az az elv, de az az elv nem jó” – jelentette ki, majd az ókori görögökre és rómaiakra hivatkozott, akik szintén korlátokat szabtak a tisztségviselésnek. Szerinte a hatalom idővel elkerülhetetlenül korrumpál, aminek intézményes és személyes határokat kell szabni.

– szögezte le.

A professzor szerint a kormány hibái nem a Fidesz visszatérésének esélyét növelik, hanem egy másik veszélyt hordoznak magukban.

Ezt a gyanúját az alkotmányozás elnapolására alapozza, ami a '89-90-es tapasztalataira emlékezteti. Akkor a hatalom korlátozásának szószólói a hatalomba kerülve éppen annak maximalizálására törekedtek. „Én azért aggódom, hogy Magyar Péterék most megszerezték a hatalmat – nagyon helyes, nagyon örvendetes, támogatom őket ebben –, de nagyon megkedvelik a hatalmat, és nem akarják annak bármiféle korlátozását elviselni.”

A 70 éves korhatár visszaállítását az Alkotmánybíróságon helyesnek és indokoltnak tartja. Elmondta, hogy ha ez a szabály érvényben lett volna, amikor őt köztársasági elnöknek jelölték, akkor is egyetértett volna vele.

Róna Péter szerint a legutóbbi választás történelmi mérföldkő, mert Magyarországon a rendszerváltások eddig mindig külső események következtében jöttek létre. „Április 12-ig ez az első olyan történés a magyar történelemben, amikor a magyar társadalom a saját erejéből buktatott meg egy nem kívánt rendszert. Nagyon fontos” – állapította meg. Emiatt optimista a jövőt illetően, de saját feladatának tartja, hogy felemelje a szavát, ha a kormány rossz irányba lép.

Úgy érzi, a rendszerváltás óta először a magyar közvéleményt komolyan érdeklik a közügyek, és bele is akarnak szólni. „Én egy független szellemiségű egyén vagyok, és hozom, amit tudok ehhez a vitához. Amíg van iránta érdeklődés – és úgy tapasztalom, hogy van –, addig ezt fogom csinálni” – zárta gondolatait.

VIDEÓ: Róna Péter: A nép buktatta meg az Orbán-rendszert

A Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának korábbi tanácselnöke, Laczó Adrienn a Szinten túl Krug Emíliával YouTube-csatornán adott interjút, amelyben a Tisza Párt kormányzásának első heteit, a tervezett elszámoltatást és a legérzékenyebb korrupciós ügyeket elemezte.

A jelenleg ügyvédként dolgozó Laczó szerint az aranykonvoj-ügyben a tényekből egyértelműen látszik, hogy a nagy sajtónyilvánosságot kapott rajtaütés idején a hatóságoknak nem volt alapos gyanújuk semmilyen bűncselekményre, a szállítmány papírjai rendben voltak. Az ukrán pénzszállítmány része volt egy sok-sok szállítmányból álló sorozatnak, amelyek egy részét a magyar rendőrség biztosította. És amikor bejött a pénzszállító autó a határon, ugyanúgy, ahogy szokták, leellenőrizték.

Laczó Adrienn szerint tehát pontosan tudták, hogy mikor érkezik a szállítmány.

Laczó szerint a miniszterelnök valószínűleg nem fáradozott a részletekkel, azokat rábízta egy stábra. „Én nem hiszem, hogy Orbán Viktor arra adott utasítást, hogy hátrabilincselt kézzel,  csuklyában üvöltsenek az arcukba, az már a túlbuzgó végrehajtás, de azért nagyon komoly dolgok történtek.”

A volt bíró szerint mindez nem tudott működni máshogy, mint a legfőbb ügyészség tudtával, a NAV vezetőjének, a TEK vezetőjének, az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőjének a tudtával, mert ők mind kellettek ahhoz, hogy ez a rajtaütés létrejöjjön. „És én azt gondolom, hogy azok a vallomások, amiket mi még nem ismerünk, pont ezt tartalmazzák.”

Az akció szerinte egyértelműen politikai indíttatású volt, amit Orbán Viktor és Lázár János nyilatkozatai is alátámasztanak.

Hozzátette, hogy a terrorcselekmény egyik formája, amikor valaki jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és azok visszaadását egy másik állam felé intézett követeléstől teszi függővé.

Szerinte a Központi Nyomozófőügyészséget vezető Fürcht Pál lemondásához éppen az vezetett, hogy neki az volt a benyomása, hogy meg akarnak állni egy alacsonyabb szinten, nem akarják igazán felderíteni, honnan jött az ötlet.

A legfőbb ügyész Laczó szerint „valószínűleg kétségbe esett, próbálta megállítani nyomozást egy olyan szinten, ahol az ő felelőssége, meg a nagyobbak felelőssége nem merül fel. Az látszik, hogy ez nem sikerült, és szerintem az is látszik, hogy az ügyészségen belül kialakult egy törésvonal, és bizonyos ügyészek Fürcht Pál oldalára állva, mondjuk így, az a törvényességet képviselve azt mondják, hogy addig megyünk, ameddig kell, és ha ez túl magas, akkor is, és vannak olyanok, akik jobb a békesség alapon ezt nem szeretnék.”

„Nekem az az érzésem, nem ez az egyetlen ügy, de ez a zászlóshajója ennek, hogy a választások előtti utolsó pár hónapban már elszabadult hajóágyúként működött az egész gépezet, semmi nem számított. Ez a történet nem fordulhatott volna szerintem még egy fél évvel korábban sem.”

Az NKA-ügyről a volt bíró elmondta, a nyomozás a kormányváltás után rendkívüli mértékben felgyorsult. Az ügy lényege szerinte az, hogy a szokásos, szigorú pályázati rendszert megkerülve, leegyszerűsített eljárásban, gyakorlatilag egy e-mail alapján utaltak óriási összegeket Fidesz-közeli művészeknek és szervezeteknek.

„Maga az eljárásrendből látszik, hogy nem az volt a cél, hogy a kulturális alap céljainak megfeleljen a pénz, hanem az volt a cél, hogy a Fidesz-pártoló művészek jussanak pénzhez” – állította. „A választások előtti utolsó pár hónapban már elszabadult hajóágyúként működött az egész gépezet, semmi nem számított.”

Úgy véli, az ügyben a felelősség legalább miniszteri szintig felér.

A Balásy Gyula-féle kommunikációs tenderekkel kapcsolatban elmondta, a túlárazást nehéz bizonyítani, de nem lehetetlen. Ha például a teljes munkát alvállalkozók végzik el töredékáron, és a fővállalkozó óriási haszonkulccsal dolgozik, az felveti a korrupció gyanúját. Emellett ha elindulnak a nyomozások, akkor szerinte ki fog derülni, hogy valahol készpénz csorgott ki, ami valakinek a zsebében landolt, akárcsak a számlagyáras ügyekben.

A műsorban szóba került a közjogi vezetők elmozdítása is. Laczó Adrienn szerint a  Tisza Párt nem diktatúrát épít, hanem a választói akaratot hajtja végre, mivel Magyar Péter a kampányban nyíltan beszélt terveiről. „Magyar Péter nem árult zsákbamacskát, pontosan azt mondta a választási kampányban, hogy ezt fogja csinálni, most pedig megcsinálja” – jelentette ki.

Úgy véli, a kormány a kétharmados felhatalmazás birtokában jogállami keretek között cselekszik, és a jelenlegi intézkedések egyáltalán nem eltúlzottak. A Török Gábor által felvetett párhuzamra, miszerint a Fidesz is elmozdíthatott volna 2010-ben egy legitim köztársasági elnököt, Laczó Adrienn úgy reagált, a hasonlat sántít. Szerinte a most leváltott vagy leváltani kívánt vezetők, mint Sulyok Tamás, eleve a jogállamiság megkerülésével, a Fidesz kétharmadával való visszaélés révén kerültek pozícióba.

Azt is vitatta, hogy Sulyok Tamás eltávolítása személyre szabott jogalkotás lenne, mivel szerinte az azt jelenti, amikor egy általános érvényű szabályt hoznak egy konkrét személy pozícióba juttatása érdekében, példaként Varga Zs. András kúriai elnöki kinevezését említve.

Laczó Adrienn csalódásának adott hangot, amiért a Tisza Párt nem egyetlen deklaratív jogszabállyal szabadul meg az összes, NER által kinevezett vezetőtől, ahogy azt a kampányban elhangzott olasz maffiaellenes hasonlatok alapján várta.

Különösen rossz ötletnek tartja, hogy a Kúria és az OBH elnökének elmozdítását a bírák kezébe adták. Szerinte ez „dogmatikai hiba”, mivel a bíróságok munkája az egész társadalomra hatással van, nem csak a bírói karra. Úgy véli, a kúriai bírák közül sokan hálásak Varga Zs. Andrásnak, ezért nem valószínű, hogy kezdeményezni fogják a leváltását.

A jelenlegi bírósági vezetés működését is kritikával illette, Senyei György OBH-elnökről azt mondta, egyszerűen „nagy rá a kabát”, míg a korábbi elnökkel, Handó Tündével kapcsolatban megjegyezte, hogy bár sok megkérdőjelezhető döntése volt, legalább volt víziója a szervezet működéséről. „Azért egy ekkora szervezet, aminek ennyire fontos társadalmi feladata van, az nem fulladhat bele olyan technikai kérdésekbe, hogy nincs, aki kinyomtassa az ítéleteket” – mondta.

Az ügyészségi reformot egyszerűbbnek látja a bíróságénál, mert ott szerinte elég lesz a fejeket lecserélni a megfelelő működéshez.

A képviselői mandátumok korlátozását teljes mértékben támogatja, szerinte ez nem a nép akaratát korlátozza, hanem megakadályozza az élethosszig politizáló, a valóságtól elszakadó réteg kialakulását. „Elveszítik a kapcsolatot a valósággal, teljesen más dimenzióban működnek. Nem jobb az, hogyha időről időre frissül ez a gárda?” – tette fel a kérdést.

Laczó személyes jövőjével kapcsolatban kijelentette, bár a lehetősége meglenne, már biztosan nem lesz újra bíró.  Ezt azzal indokolta, hogy a közéleti szerepvállalásai miatt már nem látszik pártatlannak, ami a bírói hivatás alapfeltétele. Ezt a helyzetet egyfajta személyes áldozatként éli meg. „A miniszterelnökünk mondta azt hiszem, hogy a húga kapcsán, hogy hát mindannyian meghozzuk a magunk áldozatát a rendszerváltás oltárán. Én is” – fogalmazott.

Azt is elmondta, nem bánja, hogy exponálta magát, mert hisz benne, hogy ezzel ő is hozzájárult a változáshoz. „Én nagyon-nagyon szeretném hinni, hogy én is néhány szöget belekalapáltam ebbe a koporsóba, és ebből a szempontból nyugodtan alszom” – tette hozzá.