Tóka Gábor: Parádésan jelentkezett be Orbán Viktor Tusványoson a végkimerült Thürmer Gyula szerepének átvételére

Forradalom zajlik Magyarországon, de felvetődik a kérdés, hogy egy tekintélyuralmi rendszert le lehet-e bontani a demokratikus játékszabályok feszegetése nélkül – ezt a dilemmát járja körül az osztrák Die Presse friss vezércikke, amelyet a HVG szemlézett.

Mint írják, az új kormány 80 nap alatt messzebbre jutott az állam átalakításában, mint azt sokan egy teljes ciklustól remélték. Olyan, az orbáni évekből ismerős módszerekhez nyúlnak, mint az alkotmány átírása, hogy megszabaduljon a köztársasági elnöktől. Azonbn ha a hatalomváltás után le lehet cserélni államfőt és bírákat, azzal a Tisza pont azt a hatalommegosztást gyengítheti, amit elvileg erősíteni szeretne.

ami visszaütött, amikor anélkül jelölte államfőnek Polgár Juditot, hogy előtte egyeztetett volna vele.

A lap úgy látja, a Fidesz szétverése jól halad, és

Erre reagálhatott a volt miniszterelnök, amikor Tusványoson ellenállásra szólított fel.

A cikk szerint a „Tisztítótűz” legnehezebb része az állami és a kormányközeli cégek összefonódásának megszüntetése lesz, ami gazdaságilag fájdalmas átmenettel járhat.

A Die Presse egyébként már a kormányváltás előtt is rendszeresen és kritikusan foglalkozott a magyarországi helyzettel.

Orbán Viktor nemcsak hibáztatja a fiatalokat, hanem egyenesen hülyének nézi őket – értékelte a volt miniszterelnök tusványosi beszédét a HVG-nek Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. Az elemző szerint iszonyatos lenézés van abban, ahogy Orbán a kampányban soha nem látott aktivitást mutató fiatalokról beszél.

A szakértő szerint Orbán Viktor útmutatást ígért, de ehelyett csak egy homályos párhuzamokkal tarkított helyzetleírást adott a saját táborának. A beszédéből nem derült ki, hogy a Fidesz mit fog tenni a jövőben, az okfejtés végletekig zavaros volt, ami Virág szerint „kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy fogalmuk sincsen arról igazából, hogy mit kellene csinálni.”

Az elemző a Tisza-kormányt Venezuelához hasonlító párhuzamot is bírálta, szerinte az a választók többségének „teljesen értelmezhetetlen volt.”

A tusványosi beszéd közvetlen előzménye az a szerdai sajtótájékoztató volt, ahol Orbán Viktor bejelentette, a Fidesz „ellenállást” hirdet a „tiszás önkényuralommal” szemben. Ezt azután közölte, hogy az ügyészség az NKA-ügyben házkutatást tartott a párt szerverközpontjában, és szervereket foglalt le. A Fidesz a héten választotta meg Bóka Jánost új frakcióvezetőjének, miután Gulyás Gergely lemondott.

A párton belüli feszültségeket jelzi, hogy Tusványoson volt fideszes kormánytagok, köztük Navracsics Tibor és L. Simon László is élesen kritizálták a párt elmúlt évekbeli politikáját. A lemondott Gulyás Gergely pedig végül el sem ment a rendezvényre.

Lakner Zoltán a Partizán és a Válasz Online közös műsorában, Az elemző-ben fejtette ki véleményét a magyar politika elmúlt hetének legfontosabb eseményeiről, kezdve a köztársasági elnök-jelölés körüli helyzettel. Szerinte a Polgár Judit-jelölés kudarcát követő, miniszterelnöki fotókkal kísért egyeztetések egyfajta „úgy castingolunk, mintha nem castingolnánk” stratégiát mutatnak. Úgy látja, a folyamat zavaros, mert nem egyértelmű, mire is szolgál a társadalmi egyeztetés. .

A Polgár Judit körül kialakult helyzetet Lakner egy előre megtervezett, de rosszul elsült folyamatként értékelte. Álláspontja szerint a kormány egy számára rokonszenves jelölt mögé akart társadalmi támogatást generálni, de a terv megbukott a heves elutasításon. „Engem is meglepett az, hogy akik megszólaltak Facebook kommentelőként, azoknak mennyire nagy tömege fogalmazott meg véleményt Polgár Judittal szemben, és hogy ezt milyen hevességgel tették” – mondta.

Hozzátette, hogy a kommentekből nem lehet teljeskörű következtetést levonni, de a jelenség szerinte reflektálhat egy olyan társadalmi elvárásra, amely a NER-rel szemben kritikus, „rendszerváltó” hőst látna szívesen az államfői székben.

„Lehet, hogy tényleg azt várják el, hogy egy olyan államfője legyen az országnak, akinek valamilyen része volt a rendszerváltó folyamatban, valamilyen kritikát megfogalmazott a NER-rel szemben.”

Úgy véli, a Fidesz most ugyanazt a hibát követi el, mint korábban az ellenzék, amikor nem élt a közjogi pozíciói adta lehetőségekkel. „Hogyha bent vagyok a parlamentben, azt az utat választottam, hogy egy szerintem illegitim hatalommal szemben én betöltöm a nekem jutó közjogi pozíciókat, akkor számomra sosem volt logikus az, hogy akkor miért nem veszek részt azokban az aktusokban, amelyeket ezek a közjogi pozíciók kínálnak.”

Szerinte a Fidesz mostani, jogállamiságot védő retorikája hiteltelen, különösen a korábbi nyilatkozataik fényében. Felidézte Kövér László 2019-es kijelentését: „A fékek és egyensúlyok rendszere, én nem tudom, önök mit tanulnak, de az egy hülyeség. Annak semmi köze se jogállamhoz, se a demokráciához. Az a baj, hogy egyesek komolyan veszik, hogy fékezni kell a demokratikus akaratnyilvánítás eredményeképpen létrejött kormányt” – idézte a házelnököt, hozzátéve, hogy a Fidesz hatalomgyakorlása ennek szellemében zajlott, így a mostani pálfordulásuk nehezen vehető komolyan.

Sulyok Tamás és Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész távozásával kapcsolatban az elemző úgy látja, a Fidesz által kinevezett vezetők magukra maradtak. Szerinte mindketten felmérték, hogy a Fidesz már nincs abban az állapotban, hogy politikai küzdelmet folytasson értük.

Úgy véli, a távozó vezetők látták, hogy az a szereplő, amelyikre támaszkodhattak volna, egyszerűen eltűnt a küzdőtérről.

Úgy látja, a legfőbb ügyész próbált taktikázni, jó pontokat  szerezni, de felmérhette, hogy a jó pontok nem voltak elegendőek. Emellett ő legalábbis megpróbálkozik azzal, hogy az ügyészi státuszát megőrizze, és talánezért is választotta ezt a módszert.

A TISZA kormányának első intézkedéseit Lakner a valódi kormányzás jeleinek tekinti, de kritikát is megfogalmazott. Az iskolakezdési támogatás kapcsán hiányolta a valódi társadalmi egyeztetést és a visszajelzést a beérkezett javaslatokról. A Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervvel kapcsolatban pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a források oda áramlanak, ahol már léteznek kész tervek, ami háttérbe szoríthatja az új kormányzat humáninfrastruktúrával kapcsolatos céljait.

A benzinár-szabályozásról szóló kommunikációt a „közpolitikai hazugságok lebontásaként” értékelte. Kiemelte Magyar Péter kijelentését, amely szerinte a kormányzás eddigi legkockázatosabb mondata volt, amikor úgy fogalmazott, drágulhat a benzin és a gázolaj, és annyit tud ígérni, hogy az ár a közép-európai átlagnak mindig az alján lesz. Lakner szerint a miniszterelnök ezzel tudatosan kerülte el a „nem lesz gázáremelés” típusú, később betarthatatlanná váló ígéreteket.

Az elemző kitért a Fidesz belső állapotára is, Gulyás Gergely frakcióvezetői posztról való lemondását egyértelmű menekülésként értelmezte.

Szerinte Gulyás egy lehetetlen feladatra vállalkozott, amikor elvállalta egy kétharmados társadalmi többséggel szemben álló, széteső párt vezetését.

Orbán Viktor gyengülését mutatja szerinte az is, hogy a volt miniszterelnök egy alkotmányos válság közepén külföldre utazott. „Az biztos nem hatásos, hogy elmegyek odébb egy kontinensse, és onnan üzenem, hogy mekkora baj van otthon” – fogalmazott.

Az interjú végén Lakner Zoltán a Fidesz ideológiai fordulatáról és a tusványosi beszédről is beszélt (ami az interjú másnapján hangzott el). Szerinte a Fidesz opportunista módon tért vissza a jogállami érveléshez, amit kormányon még elutasított. Úgy véli, Orbán Viktor politikai pályája a végéhez közeledik, és a tusványosi beszéde már inkább csak a jövő történészei számára lesz érdekes.

Úgy látja, Orbán Viktor politikai agóniája azt bizonyítja, miért fontos a politikai váltógazdaság, mert egy leválthatatlan vezető egy idő után megbénítja a saját politikai közösségét.

Meglepő gyorsasággal rendelték el a nyomozást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által finanszírozott Baross Gábor Tőkeprogrammal kapcsolatos ügyben – mondta Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. A szervezet a múlt héten tett feljelentést hűtlen kezelés gyanúja miatt öt magántőkealap finanszírozása kapcsán, amelyekbe összesen 281 milliárd forintnyi állami pénz került.

A jogi igazgató szerint a fejlemény az, hogy „ezúttal nem utaztatták az aktát, hanem meglepő gyorsasággal döntöttek a nyomozás elrendeléséről”. Hozzátette, a feljelentést az ügyészségen tették, az néhány napon belül a Nemzeti Nyomozó Irodához került, ahonnan kedden érkezett a tájékoztatás. „Szintén szokatlan módon e-mailben válaszoltak nekünk, nem is a Cégkapun keresztül” – jegyezte meg.

Ligeti szerint más ügyeikben nem tapasztaltak ilyen gyorsaságot, példaként említette az Orbán Győzőhöz köthető bányatársaságok ügyét, ahol a gyanú szerint az állami megrendeléseknél akár nyolcszoros túlárazással vásároltak kőalapanyagot. Az a június elején tett feljelentésük még mindig „valahol úton van”.

A vizsgálatuk alapja viszonylag egyszerű volt – magyarázta Ligeti Miklós. Állítása szerint csupa olyan cégről van szó, amelyeknek az éves beszámolójukban közzé kellett volna tenniük, hova mennyi pénzt küldenek. „Olyan adatokért pereltünk részben, amelyeknek meg kellett volna jelenniük az éves beszámolóban” – mondta, hozzátéve, hogy ezek az adatok egy idő után eltűntek a frissebb iratokból. Hosszú pereskedés után jutottak hozzá a döntés-előkészítő anyagokhoz, amelyekből arra a következtetésre jutottak, hogy „nem nagyon aggódtak az állami befektetők”.

„A pecsétjükkel, nevükkel hozzájárultak ahhoz, hogy tulajdonképpen elbábozzák, hogy itt minden rendben van. A magatartásuk az lehet, hogy nem tettesi, hanem részesi, de ugyanúgy a hűtlen kezelés körében ítélhető meg” – fogalmazott.

A felelősséggel kapcsolatban kifejtette, hogy az elsősorban az MFB-csoport különböző szintű vezetőit terheli, de szerinte felelősségük van azoknak a szakértőknek, ügyvédeknek, könyvvizsgálóknak  is, akik közreműködtek a folyamatban.

Ligeti egy konkrét példát is említett, amely szerinte jól mutatja a gondatlanságot: „sok esetben az állam, a magyar-fejlesztési bankcsoport, amikor ezekbe a magántőkealapokba pénzt tolt, akkor

tehát lényegileg olyan, mintha ez egy állami zseb lenne, hiszen 70 százalékig az összes kockázata az állami befektetőt terhelte, ehhez képest megelégedett azzal, hogy nem vagy csak nagyon kis százalékot megtestesítően küldött tagokat az irányító testületbe, kért beleszólást a döntéshozatalba”.

Az elszámoltatással kapcsolatban Ligeti azt mondta, nem túlzás a NER-t, az Orbán-rendszert foglyul ejtett államnak titulálni. Úgy látják, hogy a NER prominens döntéshozói sokszor a saját zsebüket tömködték, és ezt büntetőbíróság előtt kell megvizsgálni.

A Magyar Péter által bejelentett átfogó felülvizsgálattal kapcsolatban, amely az Állami Számvevőszéket (ÁSZ) is érinti, Ligeti Miklós azt mondta, a szervezet működésére „igen-igen ráfér az alapos átvilágítás”. Úgy véli, az ÁSZ alulhasználja a lehetőségeit. Amikor például a Transparency azt kérte a számvevőszéktől, hogy vesse össze a kutatási adataikat a pártok kampányköltési bevallásaival, sablonválaszt kaptak. „Akkor jött a rutin válasz, hogy ők egyébként mindent törvényesen tesznek, mi meg általában azt reagáltuk, hogy mi is ettől féltünk, hogy marad minden úgy, ahogy eddig volt” – idézte fel. Elmondta, hogy a Baross Gábor Tőkeprogram ügyében is kérték az ÁSZ vizsgálatát, de azt a választ kapták, hogy megfontolják, és egyelőre egy kisebb, átláthatóbb részterületet vizsgálnak.

Az interjúban szóba kerültek az Eximbankhoz köthető, a kormány által feljelentett nagy értékű, magas kockázatú külföldi projektek is. Ligeti Miklós szerint ezekben az ügyekben is valószínűsíthető a hűtlen kezelés.

„Ezeknél az Exim-sztoriknál is ki fog derülni, hogy semmi nem stimmelt, hogy mindig is tisztában voltak azzal, hogy túl kockázatos, nem indokolható a magyar közpénzekre vonatkozó törvényi szabályok által megjelölt célok fényében, tehát, hogy a közpénzeket elsősorban a magyar közfeladatokra, a magyar emberek érdekeire kell fordítani, hogy áthágták az összes banki kockázatkezelési szabályt, és ha összeadjuk ezeket a különböző elemeket, ha mozaikokat összetoljuk, akkor a kép együttesen megint csak ki fogja adni a hűtlenkezelésnek a tényállás elemét” – fejtette ki.

A jogi igazgató szerint ezekben az esetekben a felelősség nem áll meg a bankok üzleti vezetőinél, mivel szerinte egyértelmű, hogy politikai utasításra cselekedtek. Állítása szerint a nyomozásnak ki kell derítenie, ki adta az utasításokat a pénzek kihelyezésére.

Ligeti szerint ugyanez a helyzet az Eximbank esetében is. „Ezeket valaki utasította, ezek állami pénzkihelyezések. Ezek az intézmények, az MFB csoport, az Exim mind a magyar állam részei, tehát például az Európai Unió statisztikai elszámolása szerint ők költségvetésbe számítanak. Államadósságot sem lehet oda elrejteni, hogy hát az nem is államadósság, az MFB ,meg Exim adósság.”