Lakner Zoltán: A magyar társadalom már túl van Orbán Viktoron, ami egy fantasztikus dolog és nagy tette Magyarországnak
Lakner Zoltán a Partizán és a Válasz Online közös műsorában, Az elemző-ben fejtette ki véleményét a magyar politika elmúlt hetének legfontosabb eseményeiről, kezdve a köztársasági elnök-jelölés körüli helyzettel. Szerinte a Polgár Judit-jelölés kudarcát követő, miniszterelnöki fotókkal kísért egyeztetések egyfajta „úgy castingolunk, mintha nem castingolnánk” stratégiát mutatnak. Úgy látja, a folyamat zavaros, mert nem egyértelmű, mire is szolgál a társadalmi egyeztetés. .
A Polgár Judit körül kialakult helyzetet Lakner egy előre megtervezett, de rosszul elsült folyamatként értékelte. Álláspontja szerint a kormány egy számára rokonszenves jelölt mögé akart társadalmi támogatást generálni, de a terv megbukott a heves elutasításon. „Engem is meglepett az, hogy akik megszólaltak Facebook kommentelőként, azoknak mennyire nagy tömege fogalmazott meg véleményt Polgár Judittal szemben, és hogy ezt milyen hevességgel tették” – mondta.
Hozzátette, hogy a kommentekből nem lehet teljeskörű következtetést levonni, de a jelenség szerinte reflektálhat egy olyan társadalmi elvárásra, amely a NER-rel szemben kritikus, „rendszerváltó” hőst látna szívesen az államfői székben.
„Lehet, hogy tényleg azt várják el, hogy egy olyan államfője legyen az országnak, akinek valamilyen része volt a rendszerváltó folyamatban, valamilyen kritikát megfogalmazott a NER-rel szemben.”
Úgy véli, a Fidesz most ugyanazt a hibát követi el, mint korábban az ellenzék, amikor nem élt a közjogi pozíciói adta lehetőségekkel. „Hogyha bent vagyok a parlamentben, azt az utat választottam, hogy egy szerintem illegitim hatalommal szemben én betöltöm a nekem jutó közjogi pozíciókat, akkor számomra sosem volt logikus az, hogy akkor miért nem veszek részt azokban az aktusokban, amelyeket ezek a közjogi pozíciók kínálnak.”
Szerinte a Fidesz mostani, jogállamiságot védő retorikája hiteltelen, különösen a korábbi nyilatkozataik fényében. Felidézte Kövér László 2019-es kijelentését: „A fékek és egyensúlyok rendszere, én nem tudom, önök mit tanulnak, de az egy hülyeség. Annak semmi köze se jogállamhoz, se a demokráciához. Az a baj, hogy egyesek komolyan veszik, hogy fékezni kell a demokratikus akaratnyilvánítás eredményeképpen létrejött kormányt” – idézte a házelnököt, hozzátéve, hogy a Fidesz hatalomgyakorlása ennek szellemében zajlott, így a mostani pálfordulásuk nehezen vehető komolyan.
Sulyok Tamás és Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész távozásával kapcsolatban az elemző úgy látja, a Fidesz által kinevezett vezetők magukra maradtak. Szerinte mindketten felmérték, hogy a Fidesz már nincs abban az állapotban, hogy politikai küzdelmet folytasson értük.
Úgy véli, a távozó vezetők látták, hogy az a szereplő, amelyikre támaszkodhattak volna, egyszerűen eltűnt a küzdőtérről.
Úgy látja, a legfőbb ügyész próbált taktikázni, jó pontokat szerezni, de felmérhette, hogy a jó pontok nem voltak elegendőek. Emellett ő legalábbis megpróbálkozik azzal, hogy az ügyészi státuszát megőrizze, és talánezért is választotta ezt a módszert.
A TISZA kormányának első intézkedéseit Lakner a valódi kormányzás jeleinek tekinti, de kritikát is megfogalmazott. Az iskolakezdési támogatás kapcsán hiányolta a valódi társadalmi egyeztetést és a visszajelzést a beérkezett javaslatokról. A Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervvel kapcsolatban pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a források oda áramlanak, ahol már léteznek kész tervek, ami háttérbe szoríthatja az új kormányzat humáninfrastruktúrával kapcsolatos céljait.
A benzinár-szabályozásról szóló kommunikációt a „közpolitikai hazugságok lebontásaként” értékelte. Kiemelte Magyar Péter kijelentését, amely szerinte a kormányzás eddigi legkockázatosabb mondata volt, amikor úgy fogalmazott, drágulhat a benzin és a gázolaj, és annyit tud ígérni, hogy az ár a közép-európai átlagnak mindig az alján lesz. Lakner szerint a miniszterelnök ezzel tudatosan kerülte el a „nem lesz gázáremelés” típusú, később betarthatatlanná váló ígéreteket.
Az elemző kitért a Fidesz belső állapotára is, Gulyás Gergely frakcióvezetői posztról való lemondását egyértelmű menekülésként értelmezte.
Szerinte Gulyás egy lehetetlen feladatra vállalkozott, amikor elvállalta egy kétharmados társadalmi többséggel szemben álló, széteső párt vezetését.
Orbán Viktor gyengülését mutatja szerinte az is, hogy a volt miniszterelnök egy alkotmányos válság közepén külföldre utazott. „Az biztos nem hatásos, hogy elmegyek odébb egy kontinensse, és onnan üzenem, hogy mekkora baj van otthon” – fogalmazott.
Az interjú végén Lakner Zoltán a Fidesz ideológiai fordulatáról és a tusványosi beszédről is beszélt (ami az interjú másnapján hangzott el). Szerinte a Fidesz opportunista módon tért vissza a jogállami érveléshez, amit kormányon még elutasított. Úgy véli, Orbán Viktor politikai pályája a végéhez közeledik, és a tusványosi beszéde már inkább csak a jövő történészei számára lesz érdekes.
Úgy látja, Orbán Viktor politikai agóniája azt bizonyítja, miért fontos a politikai váltógazdaság, mert egy leválthatatlan vezető egy idő után megbénítja a saját politikai közösségét.