Kísérleti jelleggel fél órával később kezdődött a tanítás hat debreceni középiskolában szeptember elsejétől. Ezt a városháza sajtószolgálata közölte az MTI-vel még hétfőn, jelezve, az intézkedés csökkentheti a zsúfoltságot a közösségi közlekedés járművein a jelenlegi járványügyi helyzetben.
Barcsa Lajos (Fidesz-KDNP) alpolgármester azt mondta: az önkormányzat kérte két oktatási intézményfenntartótól, a debreceni tankerületi központtól és a helyi szakképzési centrumtól, hogy vizsgálják meg a tanítási nap későbbi kezdésének lehetőségét egyes tanintézményekben.
Megállapodásuk értelmében hat debreceni középfokú oktatási intézményben szeptember 1-jétől kísérleti jelleggel 8.30-kor kezdődik a tanítás. Az egy tanéven át tartó kísérlettől azt várják, hogy a tapasztalatok alapján ezt a gyakorlatot a jövőben több iskolára is kiterjeszthetik.
A helyi tankerületi központ két intézményében (Csokonai Vitéz Mihály gimnázium; Kós Károly művészeti szakgimnázium és kollégium), valamint a szakképzési centrum két intézményében (Bethlen Gábor közgazdasági technikum; vegyipari technikum) teljes körűen, valamennyi osztályra kiterjedően vezetik be szeptember 1-jével a későbbi iskolakezdést. Két intézményben (Mechwart András gépipari és informatikai technikum; Baross Gábor technikum, szakképző iskola és kollégium) részben, az informatikai ágazatban tanuló diákok, illetve a technikusi képzésben részt vevők számára léptetik életbe a késleltetett iskolakezdést.
A szakemberek szerint a későbbi kezdés megkönnyítheti a Debrecenbe bejáró diákok és a kisgyermekes pedagógusok helyzetét, továbbá csökkentheti a zsúfoltságot a közösségi közlekedés járművein, aminek a jelenlegi járványügyi helyzetben, az egészségügyi kockázatok mérséklésében is jelentősége van
- írta az önkormányzat.
Karácsony Gergely főpolgármester korábban többször is felvetette a csúsztatott reggeli iskolakezdést. Nemrég azt javasolta, hogy a 14 évnél idősebb tanulóknak egy órával később kezdődhessen a tanítás szeptembertől.
Kísérleti jelleggel fél órával később kezdődött a tanítás hat debreceni középiskolában szeptember elsejétől. Ezt a városháza sajtószolgálata közölte az MTI-vel még hétfőn, jelezve, az intézkedés csökkentheti a zsúfoltságot a közösségi közlekedés járművein a jelenlegi járványügyi helyzetben.
Barcsa Lajos (Fidesz-KDNP) alpolgármester azt mondta: az önkormányzat kérte két oktatási intézményfenntartótól, a debreceni tankerületi központtól és a helyi szakképzési centrumtól, hogy vizsgálják meg a tanítási nap későbbi kezdésének lehetőségét egyes tanintézményekben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor nyolcórás késéssel csatlakozott az uniós állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozójához, mivel a Békemeneten tartott beszédet október 23-án. A miniszterelnök azt mondta, ekkora rendezvényt még nem látott: „Az nagyon nagy volt, ekkorát még sose láttam”. Azt is hozzátette: „Én csak a saját rendezvényünkről tudok beszámolni, azon voltam ott”.
A beszéd kapcsán reagált arra a felvetésre, hogy nem említette Moszkvát, csak Brüsszelt. „Ez tévedés” – jelentette ki, és hozzátette: „Olvassa el még egyszer. Ott a szovjet birodalom összeomlásáról és a szovjetekről végig beszéltünk.”
A Telex számításai szerint a „Moszkva” szó egyszer sem hangzott el a beszédben, az „orosz” szó mindkét előfordulása az orosz–ukrán háború kontextusában volt, nem 1956-tal kapcsolatosan.
A brüsszeli csúcs kezdetén Robert Fico szlovák miniszterelnök képviselte a magyar álláspontot. Orbán erről így nyilatkozott: „Késő délutántól itt hadakoztam”, előtte pedig Fico „derekasan és becsületesen képviselte a magyar nemzeti érdekeket”. A szlovák kormányfő felolvasta Orbán írásban elküldött álláspontját, amelyben a magyar kormány jelezte: nem támogatja Ukrajna csatlakozási tárgyalásának megkezdését, és semmilyen olyan pénzügyi intézkedést, amely a magyar forrásokat Ukrajnába irányítaná vagy azokat veszélyeztetné.
A tanácskozáson Ukrajnáról is született közös állásfoglalás, amelyet 26 tagállam fogadott el – Magyarország ismét nem csatlakozott ehhez.
Ez már a negyedik alkalom, hogy az ilyen következtetések Orbán részvétele nélkül születtek meg. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is jelen volt Brüsszelben, de mire a magyar miniszterelnök megérkezett, már túl volt a sajtótájékoztatóján, így nem találkoztak.
Orbán a konfliktusról azt mondta: „Oka van a véleménykülönbségeknek, nem alap nélküli a konfliktus.”
Úgy fogalmazott, hogy az ukrán érdek az, hogy minél több országot bevonjanak a háborúba, de Magyarország nem kíván részt venni ebben.
Hozzátette: „szívesen segítünk egy béketárgyalás nyélbe ütésével”, és „a budapesti békecsúcs napirenden van”.
A csúcstalálkozón tárgyaltak arról is, hogy az orosz vagyont felhasználják egy jóvátételi hitel finanszírozására. A döntést decemberre halasztották. Orbán korábban jelezte: „Magyarország soha nem lesz része bármiféle döntésnek, amely más pénzét venné el, az biztos.” Elmondta, hogy egyeztettek az orosz féllel, milyen megtorlásokra lehet számítani, például elkoboznák-e az Oroszországban működő magyar cégek vagyonát.
A csúcs után a miniszterelnök úgy nyilatkozott: „nagyon világos, azt írták – jogi nyelven, de ez azt jelentette –, hogy ellenlépéseket fognak tenni. Az azt jelenti, hogy az Oroszországban lévő vállalati vagyonok” „bajba kerülhetnek”. Kiemelte, hogy „több nagy magyar stratégiai cég is jelen van” ott, és ezt nem akarja kockáztatni.
Az ülésen elfogadtak egy újabb szankciós csomagot is, amiről Orbán úgy nyilatkozott: „Mindent kivettünk belőle, ami rossz volt Magyarországnak.” Bár
a csomag „folytatja a szankciós politikát, amely gyökerében elhibázott”, a miniszterelnök szerint Magyarországot „nem érinti negatívan”.
Orbán arról is beszélt, hogy a háború a magyar gazdaságnak eddig 20 és 30 milliárd euró közötti veszteséget okozott. Nem részletezte, hogy ebből mennyi köthető az uniós szankciókhoz, amelyeket a magyar kormány eddig minden esetben jóváhagyott.
Orbán Viktor nyolcórás késéssel csatlakozott az uniós állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozójához, mivel a Békemeneten tartott beszédet október 23-án. A miniszterelnök azt mondta, ekkora rendezvényt még nem látott: „Az nagyon nagy volt, ekkorát még sose láttam”. Azt is hozzátette: „Én csak a saját rendezvényünkről tudok beszámolni, azon voltam ott”.
A beszéd kapcsán reagált arra a felvetésre, hogy nem említette Moszkvát, csak Brüsszelt. „Ez tévedés” – jelentette ki, és hozzátette: „Olvassa el még egyszer. Ott a szovjet birodalom összeomlásáról és a szovjetekről végig beszéltünk.”
A Telex számításai szerint a „Moszkva” szó egyszer sem hangzott el a beszédben, az „orosz” szó mindkét előfordulása az orosz–ukrán háború kontextusában volt, nem 1956-tal kapcsolatosan.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nagy győzelmet aratott a Tisza az online térben október 23-án
Orbán Viktor, majd Magyar Péter ünnepi beszédét élőben közvetítették az interneten. A két politikus hivatalos oldalain elérhető adatok alapján jelentős különbség alakult ki a nézettségek között.
Ahogy lezajlottak az október 23-i rendezvények, máris megkezdődött a szokásos vita arról, melyik politikai oldal tudott több embert utcára vinni. Pontos, megbízható adat azonban nincs arra, hogy a pártok közül ki gyűjtötte össze a nagyobb tömeget, ezért ezt a kérdést nehéz eldönteni. Az online térben viszont összehasonlíthatók a nyilvános számok.
A Fidesz kampánystratégiájának egyik fő eleme az elmúlt időszakban az volt, hogy az interneten is minél nagyobb jelenlétet biztosítson magának.
Ennek részeként több százmillió forintos hirdetési kampányokat indítottak, létrejött a Harcosok Klubja és a digitális polgári körök, valamint rengeteg mesterséges intelligenciával készített videót is használnak.
Orbán Viktor, majd Magyar Péter ünnepi beszédét élőben közvetítették a Facebookon és a YouTube-on. A két politikus hivatalos oldalain elérhető adatok alapján jelentős különbség alakult ki a nézettségek között, mutatott rá a Telex.
Orbán Viktor beszédét YouTube-on 27 ezren, Facebookon 570 ezren nézték. Magyar Péter beszédére ennél jóval többen voltak kíváncsiak: YouTube-on 322 ezren, Facebookon pedig 2,2 millióan követték az élő közvetítést.
Az adatok október 24-én reggel 9:40-es állapotot mutatják.
Orbán Viktor Facebook-oldalán az ünnep napján 19 bejegyzés jelent meg a megemlékezéssel kapcsolatban. Magyar Péternél ez a szám 8 volt. A bejegyzésekre érkezett reakciók száma viszont hasonlóan alakult: Orbán oldalán 609 ezer, Magyar oldalán 613 ezer reakció érkezett péntek reggelig.
Ahogy lezajlottak az október 23-i rendezvények, máris megkezdődött a szokásos vita arról, melyik politikai oldal tudott több embert utcára vinni. Pontos, megbízható adat azonban nincs arra, hogy a pártok közül ki gyűjtötte össze a nagyobb tömeget, ezért ezt a kérdést nehéz eldönteni. Az online térben viszont összehasonlíthatók a nyilvános számok.
A Fidesz kampánystratégiájának egyik fő eleme az elmúlt időszakban az volt, hogy az interneten is minél nagyobb jelenlétet biztosítson magának.
Ennek részeként több százmillió forintos hirdetési kampányokat indítottak, létrejött a Harcosok Klubja és a digitális polgári körök, valamint rengeteg mesterséges intelligenciával készített videót is használnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dmitrij Medvegyev, Oroszország volt elnöke élesen reagált arra, hogy elmarad a budapesti Trump–Putyin találkozó. A politikus a Telegram-oldalán azt írta:
a békecsúcs lemondását és az új amerikai szankciókat Oroszország elleni háborús cselekménynek tartja.
Bejegyzésében arról is írt, hogy szerinte Donald Trump, az Egyesült Államok volt elnöke „nem mindig harcol aktívan a banderista Kijev oldalán, de ez most már az ő konfliktusa, nem a szenilis Joe Bidené”. Úgy fogalmazott, hogy
Trump „teljes mértékben szolidaritást vállalt az őrült Európával”.
Medvegyev szerint Washington döntései azt mutatják, hogy az Egyesült Államok Oroszország ellensége. Hozzátette: meglátása szerint van „egyértelmű előnye is az amerikai elnök ingájának újabb kilengésében”, mivel így még erőteljesebben lehet támadni Ukrajnát, és „nem kell tekintettel lenni a felesleges tárgyalásokra, és a győzelmet a terepen, nem pedig az íróasztal mögött elérni”.
Dmitrij Medvegyev, Oroszország volt elnöke élesen reagált arra, hogy elmarad a budapesti Trump–Putyin találkozó. A politikus a Telegram-oldalán azt írta:
a békecsúcs lemondását és az új amerikai szankciókat Oroszország elleni háborús cselekménynek tartja.
Bejegyzésében arról is írt, hogy szerinte Donald Trump, az Egyesült Államok volt elnöke „nem mindig harcol aktívan a banderista Kijev oldalán, de ez most már az ő konfliktusa, nem a szenilis Joe Bidené”. Úgy fogalmazott, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor: Zsarnokság, elnyomás, gazdasági csőd jön a Tisza elképzeléseiből
A miniszterelnök úgy gondolja, a tiszások fejében van egy elgondolás, milyen az igazságos élet, és azt rá akarják kényszeríteni az emberekre. Orbán szerint ezt már végigcsinálták egyszer.
Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott szokásos, pénteki interjújában beszélt arról, hogy szerinte mi történne, ha a Tisza Párt megvalósítaná az elképzeléseit.
„A modern politikában nem lehet semmit sem mondani anélkül, hogy azok gyorsan ki ne kerülnének képek vagy mondatok a nyilvánosság elé. A saját fülünkkel hallhattuk, amikor a tiszások arról szavaztak, hogy az egykulcsos adó helyett progresszív adó legyen, a progresszív adó pedig adóemelést jelent. Arról beszéltek a szakértőik, hogy a nyugdíjrendszerbe be kell avatkozni – mondta Orbán, majd hozzátette harminc éve küzd azokkal a politikusokkal és közgazdászokkal, akik ezen az állásponton vannak.
„Társadalmi mérnökösködésnek hívják ezt – jelentette ki a kormányfő. -
Az ő fejükben van egy elgondolás, milyen az igazságos élet, és rá akarják kényszeríteni az emberekre, hogy az igazságos élet szabályai szerint éljenek. Ebből jön a zsarnokság, az elnyomás és a végén a gazdasági csőd.
Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott szokásos, pénteki interjújában beszélt arról, hogy szerinte mi történne, ha a Tisza Párt megvalósítaná az elképzeléseit.
„A modern politikában nem lehet semmit sem mondani anélkül, hogy azok gyorsan ki ne kerülnének képek vagy mondatok a nyilvánosság elé. A saját fülünkkel hallhattuk, amikor a tiszások arról szavaztak, hogy az egykulcsos adó helyett progresszív adó legyen, a progresszív adó pedig adóemelést jelent. Arról beszéltek a szakértőik, hogy a nyugdíjrendszerbe be kell avatkozni – mondta Orbán, majd hozzátette harminc éve küzd azokkal a politikusokkal és közgazdászokkal, akik ezen az állásponton vannak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
