Buda Péter a kihallgatásos videóról: Az Orbán és Kocsis kommunikációjában látható erőlködés csúsztatásokon és hazugságokon alapul
Buda Péter volt nemzetbiztonsági főtiszt elemezte a kormány kommunikációját a Tisza Párttal kapcsolatos titkosszolgálati botrány ügyében. Álláspontja szerint az ügy, amennyiben igaz, a rendszerváltás utáni magyar történelem egyik legsúlyosabb politikai botránya, amely a kormány lemondásához kellene, hogy vezessen. A volt főtiszt szerint
Úgy véli, a helyzetet egyszerűen lehetett volna kezelni, ha a kormány tételesen cáfolja a vádakat, de ehelyett olyan stratégiát választottak, amely tovább mélyíti a gyanút. „Az AH vezetőjének levele, illetve a napokban nyilvánosságra hozott videó az egyik érintett informatikus titkosszolgálati meghallgatásáról ugyanis pontosan azt az irányvonalat folytatja, amely az ügyben nyomozó rendőrök gyanúját felkeltette: tudniillik
– írja Buda, majd idézi Orbán Viktor és Kocsis Máté kommentárjait a nyilvánosságra hozott videóval kapcsolatban.
A volt főtiszt szerint a két politikus, a videóhoz hasonlóan, egyetlen szót sem ejt arról a gyanúról, hogy hazai titkosszolgálati háttérrel próbálták bedönteni az ellenzéki pártot, ehelyett egy másik irányba próbálják elvinni a diskurzust.
– fogalmaz.
Buda Péter részletesen elemzi a meghallgatásról készült videót is. Meglátása szerint az első nézésre feltűnik, hogy
ami azért lényeges, mert így keverednek a Tisza pártot támadó „speciális műveleti egységgel” és az informatikusok külföldi tevékenységével kapcsolatos részletek. Úgy látja, a kormány szándékosan nem hívja fel erre a figyelmet, hogy az a benyomás keletkezzen, a Tisza pártot támadók azonosak azzal a külföldi entitással, amellyel az informatikusok korábban együttműködtek. „Miért állhatna érdekében a kormánynak az, hogy ez a benyomás alakuljon ki a nézőben?
– írja.
A poszt írója szerint
Állítja, a videóból nem derül ki, hogy az informatikus Magyarország elleni ukrán titkosszolgálati műveletben vett volna részt, csupán az, hogy a fiatalt megkörnyékező külföldi személyek külföldi titkosszolgálathoz tartoztak, és a műveletek Ukrajna Oroszországgal szembeni kibertámadásainak elhárítására irányultak. A csúsztatás szerinte abban áll, hogy a miniszterelnök úgy tesz, mintha az informatikus korábbi tevékenysége cáfolná a Tisza bedöntésére irányuló hazai titkosszolgálati műveletekről szóló vádakat, noha a két ügy teljesen különböző.
Buda kitér a videóban elhangzó nyelvi érvekre is, például az „agancsoskodni” kifejezésre, amellyel az AH tisztje a külföldi hátteret próbálta bizonyítani. „A tiszt azonban sajnos téved, és
– írja, majd kifejti, hogy a szó, bár ritka, de létezik a magyar nyelvben, így használata éppenséggel erősítheti a magyar hátteret. Hozzáteszi, a külföldi hátteret gyengíti az is, hogy a csoport személyes találkozót forszírozott Budapesten, és az informatikusok megfigyelése (lehallgatás, kutatás, szoros figyelés) is nehezen képzelhető el egy külföldi szolgálat részéről a hazai elhárítás tudta nélkül.
A volt nemzetbiztonsági főtiszt szerint árulkodó az is, hogy az informatikusok ellen éppen akkor indult rendőrségi eljárás, amikor rejtett kamerás felvételt akartak készíteni a beszervezési kísérletről, megakadályozva ezzel a leleplezést és lehetővé téve a bizonyítékként szolgáló üzenetváltások lefoglalását. A poszt végén felteszi a kérdést: „amennyiben mégis külföldi szolgálat állna a Tisza elleni művelet mögött, vajon miért dekonspirálta a kormány az ellenük folyó feldolgozást azzal, hogy nyilvánosságra hozta az üggyel kapcsolatos, minősített információnak számító műveleti meghallgatások felvételeit, mielőtt maga a feldolgozás lezárult volna?!” Szerinte ez szakmailag nonszensz, ami arra utal, hogy
A Direkt36 2026. március 24-i oknyomozása szerint 2025. július 1-jén névtelen bejelentés alapján indult eljárás, amelynek során július 8-án a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) házkutatást tartott két, a Tisza Párthoz köthető informatikusnál. A cikk szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) nyomást gyakorolt a rendőrségre, és elérte, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) is részt vegyen az adatmentésben. Bár a gyermekpornográfia gyanúja nem igazolódott be, előkerültek egy „Henry” nevű kontakt befolyásolási kísérleteiről szóló üzenetváltások. Az informatikusokat végül egy rejtett kamerás öv miatt haditechnikai termékkel való visszaéléssel gyanúsították meg. Másnap Szabó Bence, az NNI századosa egy videóinterjúban arról beszélt, hogy az AH szokatlanul intenzíven avatkozott bele az eljárásba, és a nyomozókban felmerült egy politikai megrendelésre dolgozó, „speciális titkosszolgálati csoport” létezésének gyanúja.
