21 Kutatóközpont: Zárkózik a Fidesz, de még így is 115 mandátumot szerezne a Tisza Párt
A 21 Kutatóközpont márciusi felmérése szerint Magyar Péter pártja 14 százalékponttal vezet a biztos szavazóknál. A Fidesz-KDNP mozgósítása erősödik, de ez egyelőre kevés a parlamenti többséghez.
A Tisza Párt stabilan vezet a Fidesz–KDNP előtt, miközben a kormánypárti mozgósítás láthatóan erősödik – derül ki a 21 Kutatóközpont március eleji, a 24.hu megbízásából készült felméréséből.
A pártot választani tudók körében mért tíz százalékpontos különbség a modell szerint akár 115 mandátumos Tisza-többséget is jelenthetne egy most vasárnapi választáson. A teljes népesség körében a Tisza Párt 38, a Fidesz 30 százalékon áll, ami nyolc százalékpontos előnyt jelent. Ez a Tisza Párt történetének legjobb eredménye, de a kormányoldal sem teljesített ilyen jól 2024 ősze óta az összes megkérdezett körében.
A pártot választani tudók között 51:41 az arány a Tisza javára, míg a részvételüket biztosra mondók körében 53 százalék támogatja a Tiszát és 39 százalék a kormányoldalt. Ez utóbbi csoportban a Fidesz némileg felzárkózott: a decemberi 17 és a januári 16 százalékpontos hátránya március elejére 14 százalékpontra olvadt. A választás közeledtével a kormánypárti szavazók mozgósítottsága – hibahatáron belül, de – némileg erősödött, a Tisza-táboré pedig stagnál. Ugyanakkor továbbra is az ellenzéki párt választói mondják nagyobb arányban biztosra a részvételüket.
A felmérés szerint a pártrendszer koncentrációja rég nem látott szintre erősödött: a választani tudók 92 százaléka a két nagy párt valamelyikére szavazna.
A maradék nyolc százalékon a többi párt osztozna: a Mi Hazánk 6, míg a Demokratikus Koalíció és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 1-1 százalékot szerezne. A „más párt” opciót fél százaléknál is kevesebben választották, a szavazólapon pedig várhatóan már csak az öt említett párt neve lesz látható.
Az intézet a pártválasztók körében mért 10 százalékpontos differenciából kiindulva készítette el mandátumbecslését. Ennek alapján a Tisza nagyjából 115, a Fidesz (a nemzetiségi képviselővel együtt) 78, a Mi Hazánk pedig 6 mandátumra számíthatna.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a konkrét számok – választókerületi kutatások híján – nagyságrendet jelölnek, nem precíz mérési eredményt.
A Tisza Párt stabilan vezet a Fidesz–KDNP előtt, miközben a kormánypárti mozgósítás láthatóan erősödik – derül ki a 21 Kutatóközpont március eleji, a 24.hu megbízásából készült felméréséből.
A pártot választani tudók körében mért tíz százalékpontos különbség a modell szerint akár 115 mandátumos Tisza-többséget is jelenthetne egy most vasárnapi választáson. A teljes népesség körében a Tisza Párt 38, a Fidesz 30 százalékon áll, ami nyolc százalékpontos előnyt jelent. Ez a Tisza Párt történetének legjobb eredménye, de a kormányoldal sem teljesített ilyen jól 2024 ősze óta az összes megkérdezett körében.
A pártot választani tudók között 51:41 az arány a Tisza javára, míg a részvételüket biztosra mondók körében 53 százalék támogatja a Tiszát és 39 százalék a kormányoldalt. Ez utóbbi csoportban a Fidesz némileg felzárkózott: a decemberi 17 és a januári 16 százalékpontos hátránya március elejére 14 százalékpontra olvadt. A választás közeledtével a kormánypárti szavazók mozgósítottsága – hibahatáron belül, de – némileg erősödött, a Tisza-táboré pedig stagnál. Ugyanakkor továbbra is az ellenzéki párt választói mondják nagyobb arányban biztosra a részvételüket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lázár lebuktatta magát! Olyat mutatott a kamerának, amit nagyon nem kellett volna
Lázár János a paksi Lázárinfó Expresszre tartva, autós interjú közben villantotta fel a kampányforgatókönyvét. Az irat az állami és pártforrások összemosása mellett adatvédelmi aggályokat is felvet.
Egyetlen óvatlan mozdulat elég volt ahhoz, hogy kedden nyilvánosságra kerüljön Lázár János kampányrendezvényének teljes forgatókönyve, miután a miniszter az autóban a kamerák felé tartotta a felkészüléshez használt papírjait. A miniszter a keddi paksi Lázárinfó Expresszre tartva adott interjút a saját stábjának, amikor a felvételen láthatóvá váltak a „FORGATÓKÖNYV” című dokumentum részletei – írta a 444.
A dokumentumon egy „Minisztérium részéről” címszó alatt minisztériumi dolgozók sora szerepelt, miniszterhelyettestől a személyi titkáron és a videóson át a sajtósig.
Ez azért vet fel kérdéseket, mert Lázár János elvileg nem miniszterként, hanem szigorúan fideszes politikusként kampányol, ami miatt a miniszterségét fel is függesztette, így kérdéses, hogy összekeverednek-e a párt erőforrásai az állami, adófizetői pénzből fenntartott erőforrásokkal.
A papírokon emellett rengeteg mobiltelefonszám és név, sőt, egy autó rendszáma és a használójának a neve is olvasható volt.
A nyilvánosságra került iratokból kiderült az is, hogy a Lázárinfó Expresszen részt vesz Süli János országgyűlési képviselő, Berlinger Attila szekszárdi polgármester, valamint kapcsolattartóként Zsikó Zoltán fideszes népdalénekes és Biró Marcell, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója is.
Biró Marcell nevének felbukkanása azért lehet különösen érdekes, mert Lázár egyik korábbi fórumán romák tiltakoztak a politikus vécépucolós mondatai miatt, amire válaszul a Fidesz nyilvánosságra hozta néhány tiltakozó állítólagos priuszát. Bár egyetlen politikus sem mondta ki, utalásokat tettek arra, hogy a szolgálatoknak szerepük lehetett a tüntetők beazonosításában.
A lap megkeresésére Lázár János egyik munkatársa nem hivatalosan annyit közölt, hogy a telefonszámok nyilvánosságra kerülése nem volt szándékos,
ő pedig a Lázárinfós napokon mindig szabadságon van. Hivatalos választ későbbre ígértek.
Egyetlen óvatlan mozdulat elég volt ahhoz, hogy kedden nyilvánosságra kerüljön Lázár János kampányrendezvényének teljes forgatókönyve, miután a miniszter az autóban a kamerák felé tartotta a felkészüléshez használt papírjait. A miniszter a keddi paksi Lázárinfó Expresszre tartva adott interjút a saját stábjának, amikor a felvételen láthatóvá váltak a „FORGATÓKÖNYV” című dokumentum részletei – írta a 444.
A dokumentumon egy „Minisztérium részéről” címszó alatt minisztériumi dolgozók sora szerepelt, miniszterhelyettestől a személyi titkáron és a videóson át a sajtósig.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Guardian: Donald Trump a földkerekség első számú közellensége
Simon Tisdall publicista szerint az amerikai elnök felelőtlen politikája robbantotta ki a konfliktust Iránnal. A Guardian szerzője Trump és Netanjahu felelősségre vonását sürgeti háborús bűnökért.
Donald Trump a földkerekség első számú közellensége, aki újabb, eleve vesztes háborúkba sodorja Amerikát – ezt állítja Simon Tisdall, a The Guardian külpolitikai szakírója a brit lapban megjelent kommentárjában. A szerző szerint az országra megalázó kudarc vár Iránban, ami súlyosan árt majd a nemzetközi tekintélyének és a nemzeti önbecsülésének, ahogyan az Afganisztánban és Irakban is történt. Tisdall úgy véli,
az elnök veszélyezteti a világot, mert háborút indított, de képtelen azt befejezni, miközben Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő terrorizálja Libanont.
A cikk szerint az átlagemberek mindenütt azzal szembesülnek, hogy a biztonságuk veszélyben forog, miközben ők fizetik meg Amerika felelőtlen őrültségének hatalmas gazdasági számláját.
A kommentár azt is felrója Trumpnak, hogy legázolja a demokráciát, megbékíti Oroszországot, büntetővámokat alkalmaz, tagadja a klímaváltozást és semmibe veszi a nemzeti jogot, ezért az amerikaiaknak meg kell állítaniuk.
A washingtoni kormányzat ezzel szemben teljesen másképp látja a helyzetet. Az elnöki hivatal szerint a „Béke Erő Által / Epikus Harag Hadművelet” néven futó katonai akció célja az amerikaiak és érdekeik védelme, Irán katonai és nukleáris képességeinek szétzúzása, valamint a tengeri szállítási útvonalak biztonságának helyreállítása.
„Ez egy kulcsfontosságú és szükséges hadművelet az amerikaiak és az amerikai érdekek védelmében”
– áll a Fehér Ház közleményében. Donald Trump elnök az Axiosnak nyilatkozva azt mondta, a háború hamarosan véget ér, mert „gyakorlatilag nincs már mit célba venni”.
A nemzetközi közösség megosztott a kérdésben. Emmanuel Macron francia elnök jelezte, országa nem kíván a jelenlegi háborús művelet részeként fellépni. „Készek vagyunk segíteni a Hormuzi-szoros biztosításában, de nem a mostani háború részeként” – üzente a francia államfő.
A kommentár szerzője szerint Trumpnak semmiféle terve nincs Iránban, és képtelen volt megakadályozni a Hormuzi-szoros lezárását. Tisdall úgy véli, ha Teheránnak sikerül atomfegyvert előállítania, az Trump és Netanjahu bűne lesz, ezért a két politikust odahaza és nemzetközi bíróság előtt is felelősségre kell vonni háborús és emberiesség elleni bűncselekményekért.
A cikk szerint az amerikai Kongresszusnak alkotmányos vádemelési eljárást kellene indítania a Fehér Ház ura ellen.
A kongresszus ugyanakkor elutasította a háborús felhatalmazást korlátozó indítványokat, a kormányzat pedig egy küszöbön álló fenyegetésre hivatkozva indokolta a katonai lépéseket.
Donald Trump a földkerekség első számú közellensége, aki újabb, eleve vesztes háborúkba sodorja Amerikát – ezt állítja Simon Tisdall, a The Guardian külpolitikai szakírója a brit lapban megjelent kommentárjában. A szerző szerint az országra megalázó kudarc vár Iránban, ami súlyosan árt majd a nemzetközi tekintélyének és a nemzeti önbecsülésének, ahogyan az Afganisztánban és Irakban is történt. Tisdall úgy véli,
az elnök veszélyezteti a világot, mert háborút indított, de képtelen azt befejezni, miközben Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő terrorizálja Libanont.
A cikk szerint az átlagemberek mindenütt azzal szembesülnek, hogy a biztonságuk veszélyben forog, miközben ők fizetik meg Amerika felelőtlen őrültségének hatalmas gazdasági számláját.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tömeges felmondás a Bajcsy Kórházban: hét orvos távozik - Mi lesz a X. és XVII. kerület betegeivel?
Áprilistól a budapesti kórház belgyógyászatán tizenkettő helyett csak öt szakorvos marad. A főigazgató más osztályokról vezényel át orvosokat az ellátás fenntartására.
A távozásokkal kapcsolatban a kórház azt közölte: „A Bajcsy-Zsilinszky Kórház belgyógyászati osztályai a hatályos jogszabályi feltételeknek megfelelően működnek és a szakorvosi létszám is elegendő. A betegellátás és a gasztroenterológiai vérző ügyelet is folyamatosan és maradéktalanul biztosított, ezért az ezzel kapcsolatos aggályok alaptalanok.”
A Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet hatalmas területet lát el a fővárosban, elsősorban a X. és a XVII. kerület betegei tartoznak ide, de a szomszédos kerületekből is fogadnak pácienseket.
A terhelést növeli, hogy a kórház több orvosának a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban is ügyelnie kell, mivel ott is orvoshiány van. A Telex kérdésére a kórház azt írta, a felmondások ellenére a Jahn Ferenc Kórház ügyeleti működése zavartalan.
A Hvg.hu információi szerint a távozó orvosok nem a magánszférába mennek, hanem más állami kórházakban dolgoznak tovább.
A lap úgy tudja, a Bajcsy főigazgatója a kieső munkaerőt két másik, kisebb belgyógyászati osztályról átvezényelt orvosokkal pótolná, így próbálva fenntartani az ellátást áprilistól.
A mostani tömeges felmondás nem előzmény nélküli. Január végén a Telex írta meg, hogy a kórházban a belgyógyászati betegeket tartósan más, nem szakirányú osztályokon kellett elhelyezni a személyzethiány miatt. Révai Róbert, a kórház orvosigazgatója akkor a Népszavának azzal magyarázta a helyzetet, hogy „a megnövekedett betegforgalom miatt, a szakmai és betegbiztonsági szabályok maradéktalan betartásával, átmeneti megoldásként belgyógyászati betegeket – alapbetegségük figyelembevételével – más osztályokon helyezték el”.
Hazugságnak nevezte az iráni háborút, és lemondott Trump terrorelhárítási főnöke
Joe Kent, a Nemzeti Terrorelhárítási Központ igazgatója kedden nyílt levélben jelentette be távozását. A különleges erők veteránja szerint Izrael és lobbicsoportok nyomására indult a hadművelet.
Lemondott a Trump-kormány terrorelhárítási csúcsvezetője, mert ellenzi az Irán elleni háborút, és felszólította az elnököt, hogy „forduljon meg az iránytól”.
Joe Kent, a Nemzeti Terrorelhárítási Központ leköszönő igazgatója egy kedden az X-en közzétett levelében azt írta, Irán nem jelent közvetlen fenyegetést az Egyesült Államokra – írja a bbc.com.
Szerinte a Trump-kormányzat „Izrael és befolyásos amerikai lobbicsoportja nyomására kezdte ezt a háborút”.
Távozásával ő lett a kormányzat legmagasabb rangú tisztségviselője, aki nyilvánosan bírálja az amerikai-izraeli hadműveletet.
A 45 éves Kent az amerikai különleges erők és a CIA veteránja. Felesége, Shannon Kent, a haditengerészet kriptográfiai technikusa 2019-ben vesztette életét egy szíriai öngyilkos merényletben.
Levelében a katonai múltjára és felesége halálára is hivatkozott.
„Nem támogathatom a következő generáció harcba küldését és halálát egy olyan háborúban, amely semmilyen hasznot nem hoz az amerikai népnek, és nem indokolja az amerikai életek költségeit”
– írta.
Kent azt is állította, hogy „magas rangú izraeli tisztviselők” és befolyásos amerikai újságírók félretájékoztatással ásták alá Trump „Amerika az első” programját.
„Ezt a visszhangot arra használták, hogy elhitessék Önnel, hogy Irán közvetlen fenyegetést jelent az Egyesült Államokra” – folytatta a levél.
„Ez hazugság volt.”
Kent régóta Trump támogatója, kétszer is sikertelenül indult a kongresszusi választásokon. Számos demokrata bírálta a szélsőséges csoportokhoz, köztük a Proud Boys tagjaihoz fűződő kapcsolatai miatt. Megerősítő meghallgatásán arról sem volt hajlandó lemondani, hogy szövetségi ügynökök szították a január 6-i zavargásokat, vagy hogy Trump nyerte a 2020-as választásokat.
Az utóbbi időben több más magas rangú tisztviselő is lemondott a Trump-adminisztrációban, köztük Margaret Ryan, a Biztonsági és Tőzsdefelügyelet végrehajtási igazgatója és Ric Grenell, a Kennedy Center elnöke. Az elnök második ciklusa a forrás szerint ugyanakkor jóval kevesebb személycserével járt, mint a 2017 és 2021 közötti hivatali ideje.
Lemondott a Trump-kormány terrorelhárítási csúcsvezetője, mert ellenzi az Irán elleni háborút, és felszólította az elnököt, hogy „forduljon meg az iránytól”.
Joe Kent, a Nemzeti Terrorelhárítási Központ leköszönő igazgatója egy kedden az X-en közzétett levelében azt írta, Irán nem jelent közvetlen fenyegetést az Egyesült Államokra – írja a bbc.com.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
