„Ha az első hónapban az eredeti forgalmunk 10-20 százalékára visszajövünk, az már valami” – vendéglátósok a terasznyitásról

Délutánra Hadházy Ákos tüntetést hirdetett meg a gyülekezési törvény korlátozása miatt. Bár hétfőn arról posztolt, hogy ezt nem engedélyezték, később kiderült, a rendőrség a közlekedés aránytalan sérelmére hivatkozva csak azt nem engedte, hogy az Erzsébet téren tartsák a demonstrációt, ami emiatt a Ferenciek terén lesz.

A Pride betiltását lehetővé tevő jogszabálymódosítás ellen a független képviselő mellett a Momentum is fellép, a TISZA azonban nem állt bele az utcai politizálásba, bár Magyar Péter jelezte, ha hatalomra kerülnek, senkinek a gyülekezési jogát nem korlátozzák majd. Hadházy Ákossal arról beszélgettünk, mit gondol a legnagyobb ellenzéki erő hozzáállásáról, és miért kell szerinte az utcára vinni az emebereket ebben a helyzetben.

– Tisztázzuk, nem tiltották be a tüntetést, csak nem engedélyezték az Erzsébet hídon, ezért nem ott, hanem a Ferenciek terén lesz, de ott teljesen legális demonstrációt tartanak.

– Igen, ez egy fontos információ, igen.

– Hány embert vár?

– Ezt nem tudom megmondani.

Az, hogy ez mennyire lesz sikeres és mennyi értelme van, ez csak attól függ, hogy hányan jönnek el.

– A tüntetés a gyülekezési szabadság korlátozása ellen tiltakozik. Mit gondol, egy ilyen ügy Magyarországon hány embert tud megszólítani?

– Nem tudom. Azt tudom, hogy hány embert kellene tudni megszólítani: nagyon sokat. Ez rajtunk, politikusokon is múlik, hogy el tudjuk-e magyarázni azt, hogy miért fontos tiltakozni. Ez most „csak” egy melegellenes, hergelő törvény, és csak néhány elemét nehezíti a gyülekezési törvénynek. Azonban nyilvánvalóan ez egy pontosan, jó előre kiszámított intézkedéscsomagnak a része, és valamikor most már el kell kezdeni megálljt parancsolni a hatalomnak.

– Ön szerint milyen számítások vannak emögött?

– Ez az orosz mintát követi, amit aztán több országban pontról-pontra átvettek. Fehéroroszországban, Szerbiában, Törökországban, amiket most csinálnak, mind az Oroszországban már végigvitt minták alapján tették, minden jel erre mutat.

– Török Gábor a poloskázós beszéd és a Pride betiltását lehetővé tevő jogszabálymódosítás elfogadása után azt írta, a Fidesz azt próbálja megakadályozni, hogy Magyar Péter megszólítsa a törzsszavazóit. Ezért az ellenzéket hisztériába kergető témákkal áll elő, és minél ellenállóbb lesz a Tisza, annál messzebb megy. A nekünk nyilatkozó Somogyi Zoltán is úgy gondolja, ha Magyar Péter nyerni akar, nem szabad belemennie az Orbán Viktor által kínált csapdákba. Ha most beleállna ebbe a történetbe, azonnal rá lehetne fogni, hogy az LMBTQ+ lobbi érdekeit védi, veszélyezteti a gyermekek jogait, és erről szólna a közbeszéd, nem pedig a nem működő államról, a korrupcióról, az összeomló gazdaságról.

– Ez számomra teljesen érthetetlen, hiszen bőven van hely a megmaradt sajtóban mind a két témának. És amiatt sem értem, mert

Magyar Péter bármit csinál, akkor is brüsszelita, háborúpárti lesz. Tehát én ezt nem látom ilyen szempontból relevánsnak. Ha ez ellen tenni akarunk, akkor magát a propagandát kell megszüntetni. Ehhez egyébként úgy tűnik, egyre inkább megvan az eszköz, hiszen képviselő úrnak sok követője van, nagyon sok embert tud utcára vinni, tehát ebben ő is részt vehetne. Úgy tűnik, hogy ezt ő nem szeretné, de én nem vagyok abban a helyzetben, hogy utasítgassam, vagy tippeket adjak. Én csak azt tudom mondani, hogy ahogy a rák gyógykezelésében szerepet játszik a műtét is, és a kemoterápia is, ugyanúgy, amikor választást akarunk nyerni, akkor természetesen fontos, hogy legyen egy viszonylag hiteles és erős ellenzéki párt, de az is fontos, hogy egyáltalán legyenek választások.

– Azt gondolja, hogy addig is elmehet a kormánypárt, hogy maga a választás kerüljön veszélybe?

– A Fidesz mindenképpen emelni fogja a tétet, és

Ez teljesen független attól, hogy mit válaszol, vagy mit nem válaszol rá a Tisza, akkor is emelni fogja a tétet, és akkor is meg fogja csinálni. Ezek, ahogy mondtam, előre eltervezett lépések, és nem arról szólnak, hogy a Tisza mit mond, lép, vagy mit nem lép. Viszont ha csöndben maradunk, akkor ezeket a lépéseket végigcsinálják. Nem a Tiszát provokálják, ezek elhatározott lépések azért, hogy a civil embereket, magyar újságírókat, ellenzéki politikusokat lehetetlenítsenek el, vagy vegzáljanak. Erről van szó, és ez teljesen független Magyar Pétertől.

– De az ön szerint nem igaz, hogyha a Tisza Párt beleállna ezekbe az ügyekbe, azzal elriasztaná azokat a szavazókat, akik bizonytalanok, talán átjönnének a Fidesztől, de ezekre a dolgokra nem nyitottak még?

– A propaganda úgyis azt fogja mondani, amit akar, a normális, független sajtó pedig úgyis tényszerűen fog ezekről a kérdésekről beszélni. Ahogy már mondtam az előbb, lehet ezeket a dolgokat párhuzamosan csinálni, meg lehet ezeket osztani, ezeket a feladatokat, és különösen igaz ez azokra az emberekre, akikre szükség van ezeken a megmozdulásokon.

– Ön régóta azt mondja, hogy akkor változnak meg a dolgok, ha több százezer ember megy ki az utcára. Ez azt jelenti, hogy ön inkább forradalomban gondolkodik?

– Ez így butaság. Régen elmondtam, hogy egy hibrid rezsimben hibrid forradalom kell, de ez egy talán túl erős szó. Úgy fogalmaznék, hogy ki kell küzdeni a választások feltételeit, hogy valódi választások legyenek. Eddig sem azok voltak, de a mostani beígért „tavaszi nagytakarítás” és az alkotmánymódosítás egyértelműen azt mutatja, hogy

Ezt, ha valaki tétlenül nézi, akkor szerintem komoly hibát követ el, mint akkor is, ha azt gondolja, hogy a következő választások csupán egy eddiginél jobb kommunikációval, vagy jobb jelöltekkel simán abszolválhatóak lennének.

– Miért fél a forradalom szótól? Amiről beszél, az tulajdonképpen egy „színes forradalom”.

– Azért, mert a forradalom az erőszakos. De „hibrid forradalomról” valóban beszéltem, ami semmi más, mint a nyomásgyakorlás békés eszközeinek nagyon határozott és elszánt, konzekvens alkalmazása.

– Ehhez kell a százezres nagyságrendű tömeg.

– Vagy akár több tízezres. Nem az a lényeg, hogy mennyire nagy, hanem az, hogy a tiltakozás ne maradjon abba addig, amíg nincs eredmény.

Pálinkás József atomfizikus, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, a napokban többször is posztolt arról a Facebook-oldalán, hogyan kezdte el leépíteni az amerikai tudományos életet a Trump-kormány. Donald Trump második elnöki ciklusának kezdetétől Elon Musk vezetésével költségcsökkentésbe kezdtek. Ennek egyik része, hogy rengeteg támogatást vonnak el a kutatóintézetektől. Mindemellett Trump első intézkedései között szerepelt, hogy kiléptette az Egyesült Államokat az Egészségügyi Világszervezetből (WHO), illetve a USAID-támogatások nagy részét is megszüntetik. A kormány egészségügyi és szociális miniszterre pedig az az ifjabb Robert F. Kennedy lett, aki összeesküvés-hívő, oltásellenes, és a Covid-oltásokkal kapcsolatban is voltak megbotránkoztató kijelentései. Több amerikai tudományos szaklapban nemrég pedig már olyan hírek is megjelentek, miszerint betilthatják az mRNS szó használatát, illetve az mRNS vakcinákkal kapcsolatos kutatásokat sem finanszíroznák az Egyesült Államokban.

Pálinkás Józseffel többek között arról beszélgettünk, hogy milyen hatása lehet mindennek világszinten, illetve, hogyan profitálhat ebből Európa. De arra is kitértünk, hogy milyen állapotban van jelenleg a magyar tudományos élet.

– Az egyik posztjában arról írt, hogy Amerikában betilthatják az mRNS szó használatát, illetve az mRNS vakcinákkal kapcsolatos kutatásokat sem finanszíroznák. Mit jelent ez pontosan?

– Ez azt jelenti, hogy egy nagyon fontos gyógyszerkutatási technológia egészét lehetetlenné teszik. De hát micsoda őrült az, aki egy tudományos kifejezés használatát akadályozza vagy megtiltja? Ilyen alapon a gravitáció vagy az elektromágneses hullámok szót, vagy tulajdonképpen bármit be lehetne tiltani. Ez egy olyan fajta ostobasága a Trump-adminisztrációnak és az őt körülvevő embereknek, amit nagyon nehéz megérteni.

– Lehet ebben szerepe annak, hogy Trump egészségügyi és szociális minisztere az az ifjabb Robert F. Kennedy lett?

– Abszolút, és ez megint csak a tudományos élettel, a racionális gondolkodással való olyan szembenállást jelent, ami több mint aggasztó.

Az elmúlt időszakban megkurtították a National Science Foundation (az Egyesült Államok független szövetségi szervezete, amelynek célja a tudomány haladásának támogatása - a szerk.) költségvetését, és a dolgozók egy részét elbocsátották. Rengeteg támogatást elvesznek a különböző kutatóintézetektől. Hozzáteszem, hogy ez az amerikai költségvetésben mikroszkóppal sem látható összeg, hiszen ezek a támogatások annyira kicsik. Összehasonlításképp: amikor Trump bejelentette, hogy vámokat vezetnek be, egy nap alatt nagyjából 3000 milliárd dollár veszteség volt a tőzsdén. Ehhez képest a tudományos kutatásokra szánt pénzek, amikről Elon Musk (a Trump-kormány Kormányzati Hatékonysági Hivatalának vezetője - a szerk.) úgy beszél, hogy mennyit megspóroltak az amerikai adófizetőknek, egyáltalán nem érzékelhető összegek.

– Miért jó ez Trumpnak? Hiszen tudományos területen Amerika világszinten az élen jár. Miért jó, ha ezt elkezdik leépíteni?

– Nem ismerem személyesen Donald Trumpot és az ifjabb Kennedyt sem, viszont ismerek politikusokat, akiknél azt tapasztaltam, hogy van egyfajta kisebbségi érzetük a tudomány művelőivel szemben. Pedig attól, hogy valaki nem ért a mikrobiológiához, vagy a részecskefizikához, még nem kell, hogy kisebbségi érzete legyen.

Trump esetében pedig az is közrejátszhat szerintem, hogy a Covid idején ő volt az elnök, ő szenvedett attól, hogy leállt a gazdaság, és különböző nehézségekkel kellett megküzdenie. Ő pedig egész egyszerűen megharagudott a Covidra, és ezzel azokra is, akik a vakcinakutatással foglalkoznak.

– Milyen következményei lehetnek annak, ha nem finanszírozzák a kutatásokat?



– Ha nem finanszírozzák a kutatásokat, akkor egyrészt ezek a tudományos folyamatok megakadhatnak, másrészt a kutatói közösségben is bizonytalanságot kelthetnek. Ezeknek pedig hosszútávú hatásai lehetnek. Természetesen világszinten is, mert nagyon sok kutatásban amerikai technológiákat használnak. De hosszútávú globális hatása azért elsősorban Amerikára lesz, mert a kutatások áttevődnek más területekre. Kínát semmi sem fogja akadályozni abban, hogy haladjanak a kutatások, és Európa is magára fog találni, mint ahogy tette azt a háború kapcsán a védelem területén. Európa jelenleg egy főre esően kevesebbet költ kutatásokra, mint az Egyesült Államok. De a kutatások át fognak tevődni Európába. Tehát

Európát pedig erősítheti.

– Tehát elképzelhetőnek tartja, hogy Európa úgymond profitálni tud ebből a helyzetből?



– El tudom képzelni, sőt, hogyha nekem Európában beleszólásom lenne, és én lennék a kutatásért felelős biztos, akkor arra biztatnék mindenkit az Európai Bizottságban, hogy használjuk ki most ezt az alkalmat, hogy megerősítsük az európai kutatásokat. Biztosan megkétszerezném például az European Research Council költségvetését, hiszen ennek a feladata éppen az, hogy máshonnan Európába jöjjenek a kutatók. 



– Visszatérünk még Európához, de Amerikával kapcsolatban az még egy fontos dolog, hogy nemcsak a kutatóintézetektől vonnak el pénzt, hanem a USAID-támogatások nagy részét is megszüntetik, illetve Amerika kilépett a WHO-ból, amivel az Egészségügyi Világszervezet költségvetése is megcsappan. Ezeknek milyen globális hatásai lehetnek?

– Ezzel azt veszélyeztetik, hogy egy esetleges újabb világjárvánnyal szemben még kevésbé lesz védett az emberiség, hiszen ezeknek a szervezetként a munkája nagyon fontos egy ilyen helyzetben. Plusz megint csak visszautalok arra, hogy az Egyesült Államok maga alatt is vágja a fát. Egyrészt azért, mert külpolitikailag is fontos, hiszen ezeken a segélyeken keresztül úgymond hatalmat gyakorolhat. Másrészt pedig azért, mert ha például Afrikában kitör egy járvány, és nincs senki, aki ezt kezelni tudja időben, akkor az a járvány el fog jutni Európába és Amerikába is.


– Visszakanyarodva Európához. Az Európai Uniónak van egy Horizont Európa elnevezésű kutatási és innovációs programja, amelyből Magyarország jelenleg kimarad. Ezt, illetve az amerikai helyzetet nézve, hogyan látja most a magyar tudomány helyzetét?

– Az Egyesült Államokban történő dolgok ránk talán kisebb hatással vannak. Az viszont

A Horizont program egy egész Európára kiterjedő közös erőfeszítés, amiben mi most nem veszünk részt. Ehelyett a magyar politikusok arról beszélnek, hogy majd Magyarország finanszírozza ezeket a kutatásokat. Csakhogy az EU egy európai méretű programot finanszíroz, amivel Európa versenyképes akar lenni Kínával, és az Egyesült Államokkal szemben. Magyarország nem lehet ezekkel a kutatónagyhatalmakkal szemben egyedül versenyképes. Itthon ráadásul pillanatnyilag az is probléma, hogy olyan emberek ülnek a tudománnyal kapcsolatos adminisztrációkon, akik még soha nem láttak élőben laboratóriumot vagy kutatást, nem ismerik a magyar kutatókat sem. És hogy mit tesznek? Átnevezgetik a kutatóintézet hálózatot és csinálnak neki flancos új irodaházat. De érdemben nem csinálnak semmit.

– Az látszik, hogy jelenleg nemhogy közelítenénk az EU-hoz, hanem inkább távolodunk. Mi történhet akkor a magyar tudományos élettel, ha ez a távolság ezen a téren is csak növekedni fog?

– Egy fizikusi választ fogok erre adni: a két test közti vonzóerő, gravitáció a távolság négyzetével csökken.

A magyar tudományos élet számára létkérdés, hogy erős, élő kapcsolata legyen az európai, az amerikai és a kínai tudományos élettel.

Egy újságíró véletlenül megkapta az Egyesült Államok háborús terveit, miután a Trump-kormány nemzetbiztonsági vezetői hozzáadták egy Signal-csoportos beszélgetéshez. Az üzenetküldő csoportban a jemeni húszi célpontok elleni légicsapások részleteit egyeztették. Az Atlantic újságírója már két órával a nyilvános bejelentés előtt tudta, hogy támadás készül, miután Pete Hegseth védelmi miniszter elküldte neki az akció tervét, amely pontos információkat tartalmazott a célpontokról és a fegyverekről.

A történet 2023 októberében indult, amikor a húszik támadásokat indítottak Izrael és a tengeri szállítmányozás ellen. A Biden-kormány nem tudta megfékezni őket, Trump pedig azt ígérte, hogy megoldja a helyzetet. Március 11-én az újságíró kapott egy megkeresést Signalon egy „Michael Waltz” nevű felhasználótól, aki Trump nemzetbiztonsági tanácsadójának tűnt. Bár nem volt biztos benne, hogy valóban ő az, elfogadta a meghívást.

Az első üzenetekben arról egyeztettek, kik lesznek az egyes minisztériumok kapcsolattartói a művelet ideje alatt.

Másnap reggel már részletes műveleti terveket osztottak meg a csoportban. Az alelnök, JD Vance kétségeinek adott hangot az akcióval kapcsolatban, például azért, mert kilőhetnek az olajárak miatta. Felvetette azt is, hogy a közvélemény nem fogja érteni a támadás indokát. Hegseth válaszában azt írta, hogy a cél az amerikai elrettentő erő visszaállítása, és annak hangsúlyozása, hogy Biden kudarcot vallott. „De ha kell, várunk. Csak tartsuk a műveleti titkosságot 100%-osan” - írta a védelmi miniszter a beszélgetésben, aminek minden sorát olvasta az Atlantic újságírója is.

A vita során felmerült az is, hogy ha várnak a csapással, az információk kiszivároghatnak, és az Egyesült Államok gyengének tűnhet. Hegseth azt írta: „Ha rajtam múlna, indítanám.” Az utolsó hozzászólások arról szóltak, hogy az USA-nak kell újranyitnia a hajózási útvonalakat, és az elnök kérésére részben az európai országokkal fizettetnék ki a művelet költségeit.

Vance végül azt írta Hegsethnek: „Ha szerinted menni kell, menjünk. Csak utálom, hogy megint Európát mentjük.” Hegseth három perccel később válaszolt: „Egyetértek, utálom az európai ingyenélőket. SZÁNALMAS. De Mike-nak igaza van – csak mi vagyunk képesek erre.”

Az Atlantic ebből az üzenetből nem idézett a cikkben, mert az ezekben szereplő információk, ha Amerika ellenségei kezébe kerülnének, komolyan veszélyeztethetnék az amerikai katonákat, különösen a Közel-Keleten, a Középső Parancsnokság működési területén. Annyit azért leírtak, hogy Hegseth üzenetében ismertette a Jemen elleni légicsapások hadműveleti részleteit – beleértve a célpontokat, az alkalmazott fegyvereket és a támadások sorrendjét.

Az egyetlen, aki válaszolt Hegseth üzenetére, az alelnök volt. „Imádkozom a győzelemért” – írta Vance. Később két másik felhasználó pedig imádkozó kéz emoji-t küldött válaszként.

Az Atlantic újságírója egy szupermarket parkolójában várta, mi lesz. Úgy volt vele, ha a Signal-üzenetek valódiak, hamarosan bombák hullanak majd a húszi célpontokra.

A jemeni egészségügyi minisztérium szerint legalább 53 ember halt meg a támadásban, de ezt független források nem erősítették meg. Másnap Waltz az ABC This Week műsorában megerősítette, hogy a támadás elsöprő erejű válasz volt, amely több húszi vezetőt célzott meg és ki is iktatott.

Az újságíró ekkor már biztos volt benne, hogy a Signal-csoport valódi. Kilépett a csoportból, majd több résztvevőnek is üzenetet küldött, de nem kapott választ arra, hogy tudtak-e róla, hogy ott van. Később a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője megerősítette a csoport valódiságát, és azt írta: „Úgy tűnik, ez egy hiteles üzenetlánc, és vizsgáljuk, hogyan kerülhetett véletlenül egy ismeretlen szám a csoportba.”

Több nemzetbiztonsági jogász szerint a történtek súlyos törvénysértéseket vetnek fel. A Signal nem engedélyezett platform bizalmas információk kezelésére, és az üzenetek automatikus törlése is megsértheti az iratmegőrzési törvényeket.

Donald Trump korábban Hillary Clintont támadta azért, mert magánszervert használt hivatalos levelezésre, miközben őt pedig titkosított dokumentumok nem megfelelő kezelésével vádolták meg – amit ejtettek, miután megnyerte az elnökválasztást. Most saját kormányának tagjai hasonló módon osztottak meg érzékeny információkat.

Hasonló megbeszéléseket kizárólag úgynevezett „érzékeny, elkülönített információs helyiségben” folytathatnak a kormányzat tagjai, ahol nem használhatnak mobilokat. A Signal-beszélgetés alatt a résztvevők maguk is folyamatosan hangoztatták, mennyire fontos a titoktartás és az operatív biztonság. Miközben ennek minden sorát olvashatta az újságíró, akit ők maguk hívtak meg.

Kedd este több ezren tüntettek a gyülekezési törvény módosítása, a Pride betiltása ellen. A tüntetők a Ferenciek terén gyülekeztek, ahol beszédet mondott az esemény szervezője, Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester, és Daniel Freund német politikus, az Európai Parlament képviselője is.

A beszédek után a tömeg spontán módon a Szabadság hídra vonult, el is foglalva azt. Miután a rendőrök nem engedték le őket a budai oldalon, a demonstrálók egy része ott maradt, míg a tömeg többi része kettészakadva az Erzsébet és a Petőfi híd felé vonult – egy időre elfoglalva mindhárom hidat.

Az estéről készült riportunkban többen azt mondták, több százezer embernek kellene most az utcán lenni. Volt, aki arról beszélt, hogy ugyan kiment tüntetni, de nem gondolja, hogy ezzel sokat el tudnának érni.

- fogalmazott egy fiatal.

Baranyi Krisztina azt mondta a felszólalásában, „fontos elvi ügyekben taktikai okokból lapítani nemcsak rettenetes morális megalkuvás, hanem a kormányváltás szempontjából is végzetes hiba.”

Az általunk megkérdezett tüntetőket többsége ezt másként látja, ez derült ki, amikor arról kérdeztük őket, mit szólnak ahhoz, hogy Hadházy Ákossal ellentétben Magyar Péter nem áll bele ebbe az ügybe.

- fogalmazott egy fiatal.

De van, aki szerint ez gyávaság Magyartól.

A beszédek után a tömeg a Szabadság hídra vonult, ahol farkasszemet néztek a rendőrökkel.

- üvöltötte a rendőrökkel szemben az egyik tüntető.

De nemcsak a tüntetőket nem engedték át a hidakon, azokat sem, akik csak munkába vagy akár haza siettek volna, és azért szerettek volna átmenni a hidakon.

A tömeg többször is azt skandálta: mocskos Fidesz, Ruszkik haza!, hazaárulók, elegünk van, demokráciát!