Tényleg jó Magyarországnak, ha minél több hazai terméket vásárolunk?
Ebben az évben – túlzás nélkül – a csapból is az folyik, hogy költsük el itthon a pénzünket, vásároljunk itthon előállított élelmiszert, karácsonyra válogassunk magyarországi vállalkozók termékeiből vagy szolgáltatásaiból, és amiből csak lehet, vegyük meg a magyart. Ezek az üzenetek jönnek szembe velünk a közösségi oldalakon is.
Egyik-másik bejegyzés a nemzeti érzelmekre apellál, és ezek húrjait pengeti, érdemes tehát ezek mögé nézi, és világos képet kapni arról, hogy tényleg jó-e nekünk, pontosabban a magyar gazdaságnak, az országnak, ha magyar árut veszünk, Magyarországon előállított élelmiszert fogyasztunk.
A hazai termék vásárlására buzdítás csupán egy hazafiságra építő, érzelmi alapú kérés, vagy valóban van alapja? Gazdasági, környezetvédelmi szempontok is indokolják?
Erre kerestük a választ a „Megéri-e a magyarabb termékpálya?” című online rendezvényen Benedek Eszterrel, a Magyar Termék Tanács ügyvezetőjével és Éder Tamással, az MCS Vágóhíd Zrt. igazgatósági tagjával közösen.
Termékválasztásnál a fogyasztónál valóban szerepet játszanak emocionális, személyes és racionális okok, de ő személy szerint jobban szereti azt, amikor racionális okokkal támaszthatja alá azt, hogy miért ajánlják a magyar termelők, és azon belül is az MCS Vágóhíd által előállított termékek vásárlását – kezdte a magyarázatát Éder Tamás.
Elmondta, hogy a termékpályának az MCS csupán egy szeletét képviseli, a sertésfeldolgozást: bemegy a disznó a vágóhídra, és késztermékek készülnek belőle hűtve vagy fagyasztva és csomagolva. Ám a teljes termékpálya ennél lényegesen hosszabb, és amellett, hogy az alkalmazott technológiai megoldások és gépek jelentős része külföldi eredetű, a napi működés csupán két elemében szorul tartósan érdemi importra. Az egyik a takarmányok esetén a vitaminok és a premixek, a másik pedig a csomagolóanyag egy része (bár az utóbbi időben amennyire lehet, magyar beszállítókkal próbálták megoldani). A vitaminokat és premixeket elsősorban a Távol-Keletről szerzik be, így a koronavírus-járvány következtében kialakult ellátási nehézségek miatt az idei év tanulságos volt egész Európa számára.
Minden más, a takarmánytól a polcon elhelyezett friss húsig alapvetően magyar hátterű alapanyag.
Arra a kérdésre, hogy nem lenne olcsóbb a sertéseket vagy félsertéseket külföldről beszerezni, Éder Tamás azt válaszolta:
szerencsére nem.
Pillanatnyi piaci zavar során előfordulhat, hogy olcsóbb az import, egyébként nem. „A sertéstenyésztéshez egy jó fajta, megfelelő technológia, munkaerő és takarmány kell. Ha ezt a négy tényezőt jól rakja össze az ember, akkor a saját alapanyagokhoz szükséges állatállományt nemzetközi szinten is versenyképes keretek között állíthatja elő. Idén Mohácson közel 1 millió disznót vágtunk le, ebből 900000 normál sertést. Vágtunk nagy súlyú sertést is, utóbbi a kolbászok, szalámik, szárazáruk készítéséhez szükséges – a mohácsi vágóhíd a Pick meghatározó alapanyag-ellátója. 650 ezer sertés a Bonafarm csoport által koordinált integrációs rendszerből kerül ki; közel száz termelővel, állattenyésztővel állunk kapcsolatban.”
Miért érdemes hazai sertéshúst, sertéshúsból készült terméket vásárolni? Nemcsak azért, mert jó minőségű, színvonalas, hanem azért is, mert akkor a szállítás költségei lényegesen kisebbek, és a szállítás ökológiai lábnyoma is kisebb. A PICK Friss hús prémium termékcsalád ezeket az előnyöket egyesíti magában, hiszen egyszerre teremt hazai munkahelyeket, biztosít megrendelést a magyar termelőknek, miközben megfelel nagyon szigorú állatjóléti, ökológiai szempontoknak is.
Benedek Eszter, a Magyar Termék Tanács ügyvezetője arról beszélt, milyen üzenetekkel lehet elérni az embereket. 15 éve dolgoznak azon, hogy a vásárlók figyelmét felhívják arra, hogy miért érdemes magyar terméket venni. Emocionális és racionális érveket is felsorakoztatnak, ám azzal szembesültek, hogy az érzelmesebb kommunikáció hatékonyabb.