Tényleg bármikor lelőhetik a kutyádat, ha póráz nélkül sétáltatod?
Tegnap mi is beszámoltunk Michna Sándor történetéről, aki múlt pénteken Budapest közigazgatási határán belül, a mátyásföldi repülőtér mellett sétált keverék kutyájával.
A férfi az Indexnek azt nyilatkozta, tizenkét éve járnak arra. A környéken működik egy kutyaiskola, körülbelül két éve pedig természetvédelmi területet jelző táblákat is kitettek. Magaslesek is vannak ott, mégse gondolta volna álmában sem, hogy az egyikből lelőhetik a kutyáját.
Pedig ez történt: ötven méterre lehetett tőle az állat, amikor nagy durranást hallott. Már szürkület volt, éppen hazafelé tartottak a sétából. Azonnal odarohant, de a kutya már halott volt, mire elért hozzá. Közben látta, hogy a magaslesen mozgolódik valaki, és hamarosan oda is ért a láthatóan zavarban lévő vadász.
"Azt mondta, nagyon sajnálja, és láttam rajta, hogy tényleg sajnálja" – fogalmazott a kutya gazdája. Kihívta a rendőröket, ők kikérdezték mindkettejüket, majd eljárást indítottak. Ennek végén derül majd ki, hogy ki hibázott.
Sándor azóta utánanézett, és megtudta, hogy gyakorlatilag az egész ország vadászterület. Ezért is mesélte el történetét: mint mondja, szeretné mindenkiben tudatosítani, nagyon vigyázzon a kutyájára, mert bármikor lelőhetik.
De tényleg ez a helyzet?
Megkerestük az Országos Vadászkamarát, hogy segítsenek tisztázni a kérdést. A szervezet jogi képviselője, Dr. Székely István elmondta, hogy a törvény pontosan szabályozza, mi NEM minősül vadászterületnek. Ilyen a települések belterülete, a körbekerített lakóingatlanok (akkor is, ha külterületen vannak), a tanyák, közutak, repülőterek, temetők, vasútvonalak.
Ezeken kívül viszont a szakember szerint valóban minden vadászterületnek számít az országban, Szombathelytől Nyíregyházáig. A kutyalövéssel kapcsolatban szintén egyértelműen rendelkezik a törvény:
ha az állat tulajdonosának közvetlen felderítésére nincsen lehetőség, a vadász engedélyezett fegyverével ártalmatlanná teheti a vadat űző kutyát. Feltéve, hogy mindez vadászterületen történik.
A "közvetlen lehetőség" kitétel azért fontos, mert ha például egy faluban élő kutya elkóborol, és kilométerekkel arrébb az erdőben elkezd hajkurászni egy őzsutát, a vadász lelőheti – hiába tudná kideríteni a faluban kérdezősködve, ki a gazdája, ez abban a pillanatban nem számít.
Ami a mostani hírt illeti, Dr. Székely István szerint fontos, hogy a rendőrség tisztázza a pontos körülményeket, mivel a sajtóban elég sok bizonytalan információ jelent meg. "Amennyiben a vadász szabálytalanul járt el, szembe kell néznie a következményekkel. Ha viszont az elejtés szabályos volt, nyilván nem" – mondta.
Szerinte hiába volt csak 50 méterre a kutyája a gazdájától, könnyen előfordulhat, hogy a vadász csak az állatot vette észre. Ehhez elég annyi, ha az ember mondjuk egy bokor takarásában volt épp. Különösen, hogy a beszámoló szerint mindez szürkületben történt. "Úgy gondolom, hogy ilyen fényviszonyok mellett egy felelős kutyatartó pórázon vezeti a kutyáját, ha az nem annyira fegyelmezett, hogy két-három méternél messzebb ne távolodjon el" – fejtette ki véleményét a szakember. Ezzel lehet a legkönnyebben megelőzni a hasonló eseteket.
A törvény szerint leghamarabb napkelte előtt egy órával, legkésőbb pedig napnyugta után egy órával lehet vadászni, így ebből a szempontból biztosan nem történt szabálysértés.
Ezen az idősávon túl külön hatósági engedéllyel lehet csak vadászni, kizárólag vaddisznóra és rókára, puskára szerelt lámpa segítségével.
Arról nincs hivatalos adat, mennyire gyakoriak a hasonló balesetek. Dr. Székely István tudomása szerint évente néhány alkalommal fordulhat elő ilyesmi, pontos számot azonban nem tud mondani, mivel sem az érintett vadásznak, sem a rendőrségnek nincs feléjük jelentési kötelezettsége. Ha a rendőrség kimondja egy vadász felelősségét, arról az adott megyei Vadászati Hatóságot tájékoztatják, ők továbbítják aztán az ügyet a Kamarának.
Összefoglalva: a törvény elég tág mozgásteret biztosít a vadászoknak a mostanihoz hasonló esetekben, így
az a legjobb, ha külterületen járva minden kutyatulajdonos kizárólag pórázon sétáltatja a kedvencét.
Nem tökéletes fényviszonyok esetén pedig egy láthatósági mellény sem árt.
Ha ismerőseidnek is ajánlanád a cikket, kattints a megosztásra!
