Teherbe ejtünk egy nemzeti hőssel! – a háborús nemi erőszak kegyetlenségei

Belicza Bea, Címkép: MTI/EPA/Natalija Dubrovszka - szmo.hu
2022. április 27.

Szeme láttára erőszakolták meg anyját és 15 éves húgát egy 17 éves lánynak Irpinben. A három katona olyan kegyetlenül támadt rájuk, hogy mindketten meghaltak. A túlélő lányt nem bántották, azt mondták neki, nem nyúlnak hozzá, mert csúnya. "Élj tovább és add át másoknak, mi történt" - mondták neki. A sokkos állapotban lévő lány négy napig élt a holttestekkel egy házban. Most a nagymamájához került, pszichológusok segítik. Ez az egyik legfrissebb eset, amit Ukrajna ombudsmanja hozott nyilvánosságra.

Az ukrán állam forródrótot működtet, ahol az áldozatok vagy szemtanúk, családtagok kérhetnek segítséget. Április 1-je óta több mint 400-an telefonáltak - mondja az dolgozó pszichológusok egyike, aki egy ukrán lapnak beszélt tapasztalatairól.

Oleksandra Kvitko a legnehezebb eseteket kapja. Azt mondja, elsősorban nőket erőszakolnak meg, de vannak férfi áldozatok is. Például egy 45 éves mozgássérült, aki nem mehetett katonának és menekülni sem tudott, így lett áldozat.

Azok közül, akikkel foglalkozik, a legfiatalabb gyerek mindössze tíz éves. Az erőszaktevő katonák többsége huszonéves, és maszkban van. "Bárki lehet az erőszak tárgya náluk, bármilyen korú és nemű" – mondja a pszichológus. Szerinte az erőszak során nem a szex a fontos. Sokszor nem is nemi erőszak, hanem szexuális erőszak történik, nem a behatolás a cél, hanem az, hogy fájdalmat okozzanak.

- magyarázza az ukrán szakember.

"Régóta tudjuk, hogy a nemi erőszak nem a szexualitás agresszív formája, hanem az agresszió szexuális formája" – erősíti meg Lator Anna kulturális antropológus is, aki összehasonlító kutatást végzett a délszláv háború és a ruandai népirtás idején történt nemi erőszakról.

Azt mondja, nemi erőszak minden háborúban előfordul - különböző mértékben és különböző módon. Akárcsak Ukrajnában, a kilencvenes években a délszláv háborúban és Ruandában is háborús fegyverként alkalmazták a nemi erőszakot, igaz, az elkövetési módszerekben voltak különbségek.

"Mindig az adott konfliktus körülményei, az adott társadalmi kontextus tudja megmagyarázni, hogy miért éppen úgy történik, kik az elkövetők, kik az áldozatok, hol és mikor történik, mi a leggyakoribb elkövetési forma".

A délszláv háború területekért folytatott konfliktus volt Jugoszlávia felbomlása után, ahol etnikai tisztogatás zajlott. Akkor a népesség nagysága és az etnikai viszonyok kaptak nagy hangsúlyt a közbeszédben. Vallási és  politikai vezetők hirdették, hogy a nők felelőssége, hogy világra hozzák a következő generációt, és a férfiak felelőssége, hogy ezt az új generációt megteremtsék. A háborúban gyakori volt a kényszerterhesség.

A hivatalos hadsereg, illetve a paramilitáris egységek tagjai így akarták továbbörökíteni a szerintük jó géneket.

„A bosnyák, horvát és szerb katonák is azt mondták erőszak közben, hogy most teherbe ejtünk téged egy nemzeti hőssel. A nemi erőszak szimbolikus cselekmény volt a katonának, amivel „jó fajúvá” tehető az áldozat. Azt is mondták a muszlim nőknek, hogy Jézus keresztjét fogod csókolni. Egészen brutális beszámolókat is olvastam. Arra kényszerítettek valakit, hogy imádkozzon, miközben megerőszakolták és keresztet vágtak a hátába egy késsel.”

Ezek a táborok településen kívül voltak, bár mindenki tudott róluk, az erőszak jellemzően nem a közösség szeme láttára történt, és általában éjszaka.

Ruandában azonban gyakran mindez nappal és mások szeme láttára zajlott. Ráadásul Lator Anna szerint ott nemcsak katonák követtek el nemi erőszakot, hanem civilek is.

Az afrikai országban a kisebbségben lévő tuszik és a többségi hutuk között volt konfliktus. A tuszik voltak a gazdagabbak, a hutuk többsége alacsonyabb társadalmi státuszban élt. A feszültség a 90-es években erősödött fel, amikor a hutu vezetésű, hanyatló országba vissza akartak térni a korábban elmenekült tuszik. Elindult a szisztematikus kampány ellenük, tévékben, rádiókban, újságokban.

A történelem során egyébként is elegánsabbnak tartott tuszi nőket a média femme fatale-okként kezdte ábrázolni, akik vonzóak, szexuálisan túlfűtöttek, és nem elég jó nekik egy hutu férfi. Az ezután kitörő zűrzavarban a kilátástalanságban élő - és a tuszik ellen hergelt - hutu férfiak gyakran kényszerházasság formájában követték el a nemi erőszakot.

Az, hogy mindez nappal, mindenki szeme láttára történt, azért is lehetett, mert Ruanda nem kapott elég nemzetközi figyelmet, az elkövetők nem tartottak semmilyen felelősségre vonástól.

Gyakran botokkal, fegyverekkel követték el a nemi erőszakot, és sokszor megcsonkították, sőt, meg is ölték az áldozatot.

Mindkét konfliktusban előfordult, hogy gyerekek is áldozatul estek, és mindkettőben jellemző volt a csoportos nemi erőszak is, ami Lator Anna szerint a katonák összetartozását erősítheti. Olyan helyen van ennek jelentősége, ahol nem összeszokott csapatokat vetnek be, ahol sok a frissen toborzott katona, vagy a külföldi.

A csoportos erőszak Oleksandra Kvitko szerint Ukrajnában is jellemző. A pszichológusnő szerint ha nem is vesz mindenki részt az erőszakban, nézőként gyakran ott vannak a többiek is.

Ezt erősíti meg az ukrán La strada nevű emberi jogi szervezet jogásza, Julia Anosova is. Ők szintén forródrótot működtetnek, amin az áldozatok jelentkezhetnek. A legfiatalabb eddig 12 éves volt.

Julia Anosova szerint ahogy szabadulnak fel a települések, úgy derülnek ki egyre újabb és újabb esetek. 2014-ben is több tucatnyi eset volt, de akkor leginkább azért kínozták a nőket, hogy elmondjanak valamit, sokszor a kihallgató szobában támadták rájuk.

Többnyire otthonukban, általában csoportosan támadnak meg a katonák egy-egy nőt, és vagy mindannyian megerőszakolják, vagy amíg egyikük erőszakolja, a többiek nézik. Annyira elterjedt az ilyen erőszak, hogy Anosova szerint a parancsnokoknak is tudniuk kell róla.

Oleksandra Kvitko szerint az is előfordul, hogy a családtagokat is ott tartják.

- mondja.

A bűncselekményeket elkövető katonákat bátoríthatja, hogy a háborúban elkövetett nemi erőszak esetében a felelősségre vonás többnyire elmarad. Nagyon sok eset ki sem derül. Az áldozatok hallgatnak, nem akarják feltépni a lelki sebeket. És nem bíznak senkiben.

„Ezek az emberek nagyon félnek. Egy lánynak el kellett küldenem a képet az útlevelemről és egy pszichológusi igazolást, hogy merjen velem beszélni” - meséli Oleksandra Kvitko.

Az ukrán pszichológus szerint sokan önmagukat hibáztatják. Megemlít egy lányt, aki anyja figyelmeztetése ellenére ment ki a kertbe. Csak arra emlékszik, hogy orosz katonák fogdosni kezdték. Édesanyja találta meg eszméletlenül. Most azt mondja, az egész az ő hibája, nem szabadott volna kimennie, ahogy az anyja kérte.

Jellemző, hogy az áldozatok ártani akarnak maguknak. Van, aki hóban feküdne, hogy megbetegedjen, más megégetné a bőrét. Jövőképük nincs, a most sem létezik, csak a múlt. Egy 13 éves lány azt mondja, soha többé nem akar férfiakat szeretni.

„A munkám alapján úgy látom, hogy az egyén pszichéjén múlik, hogyan tudja túltenni magát a történteken. Nem a sérülés, az életkor vagy a nem a meghatározó” - véli az ukrán terapeuta.

Olyanok is vannak, akiknek az életét az erőszak következményei végleg megváltoztatják. A klinikán négy terhes tinédzser lánnyal is foglalkoznak.

Lator Anna szerint az ukrajnai nemi erőszak mintázatait még nem lehet elemezni, mert még csak az első eseteket ismerjük. Dokumentálni kell, amit csak lehet.

Az, hogy a felelősségre vonás megtörténjen, szerinte több szempontból is fontos lenne. Egyrészt az áldozatoknak, hogy társadalmi szinten is elismerjék az ellenük elkövetett bűncselekményeket. Másrészt az is cél lenne, hogy a büntetés visszatartson másokat.

Lator Anna egy angol nyelvű honlapon, egy térképen mutatja a megtörtént esetek vallomásait. Szeretné, ha az ukrán áldozatok, családtagok is elmondanák, mi történt, mert minél többet beszélünk erről, annál kevésbé érezhetik az áldozatok, hogy ez az ő szégyenük.

Ez az elkövetők szégyene kell legyen.

Budapesten várhatóan jövőre emlékművet állítanak a háborúban megerőszakolt nőknek. Az elhallgatva.hu-n olvashatók részletek.

Kiss András, címlapkép: MTI/Máthé Zoltán - szmo.hu
2022. szeptember 30.

Megdöbbentő posztot közölt a minap a befektetési alapkezelők által írt Vakmajom Facebook-oldal arról, hogy a Lidl-ben többe kerül a magyar trappista (4070/kg), mint a francia nemespenészes brie (3598/kg). Pedig a trappista egy olcsó tömegsajt, aminél békeidőben legalább 50 százalékkal drágább a sokkal feldolgozottabb és így magasabb minőségű francia sajt - írják.

De hasonlóan drágább lett a magyar párizsi, mint az olasz mortadella, többe kerül a magyar szalámi, mint a dán, a magyar vaj, mint az ír, a francia vagy a belga.

A hazai drágulás nemzetközi összehasonlításban is kiugró: az Eurostat adatai szerint

Ezzel szemben a szomszédos Ausztriában ugyanezen időszakban csak 13 százalékkal nőtt az élelmiszerek ára, Franciaországban a 10 százalékot sem érte el a növekedés, Svájcban pedig alig 2,3 százalékkal kell többet fizetni, mint tavaly ilyenkor.

Ha az egyes termékeket nézzünk, akkor még riasztóbb számokat kapunk. A kenyér ára például a 65,5 százalékkal ment fel egy év alatt Magyarországon, a tojás 42 százalékkal, a sajt és a túró 60,7 százalékkal, a húsok pedig 27,6 százalékkal lettek drágábbak. Ezen termékek esetében szintén Magyarország produkálta a legnagyobb áremelkedést egy év alatt. A húsok esetében ráadásul úgy volt rekord áremelkedés, hogy ezek között vannak ársapkás termékek is. Ezek mellett azonban nőtt többek között a sör, a bor, a rizs és a gabonafélék ára is – nehéz olyan terméket találni, ami nem Magyarországon drágult a legnagyobb mértékben.

A kenyér drágulása az egyes országokban (Eurostat):

Mégis, mi történt?

Raskó György agrárközgazdász szerint az élelmiszer árak ilyen mértékű elszabadulásában szerepet játszott a gyenge forint is, hiszen a magyar termelők a világpiacon is értékesíthetik a termékeiket euróért vagy dollárért. Így van egyfajta „exportnyomás” rajtuk, mert jobban járnak, ha valutát kapnak a termékeikért, mint forintot.

Az áremelkedések másik részéről azonban szerinte pont a kormány tehet,

A kormány februárban döntött arról, hogy hat élelmiszer (kristálycukor, liszt, étolaj, sertéscomb, csirkemell, csirkefarhát, ultramagas hőmérsékleten hőkezelt 2,8%-os tej) árát a tavaly októberi árszinten maximalizálja. Az ideiglenesnek szánt intézkedést azóta meghosszabbították október 1-ig, majd további 3 hónapra, december 31-ig.

„Jól hangzott, hogy ezen termékek árait vissza kell vinni a tavaly októberi szintre, a lakosság ennek örült is. A kereskedők azonban nem vették jó néven Gulyás Gergely kijelentését, miszerint az ebből fakadó veszteségeket nekik kell állni” – mondta a Szeretlek Magyarországnak Raskó György. Szerinte ezért a nagy áruházi láncok azt az összeget, amit elveszítettek az ársapkás termékeken, egyszerűen rárakták a többi árucikkre.

Ez a nagyobb láncoknak, amelyek több ezer terméket forgalmaznak, könnyebben ment, a kisebb, néhány száz terméket forgalmazó boltoknak már nehezebben, vagy sehogy. Ehhez jött még júniusban a kereskedelmi láncokat is sújtó extraprofitadó bejelentése, amelyet szintén rögtön továbbtoltak a fogyasztókra. Ezekkel az intézkedésekkel, és Gulyás Gergely kijelentésével pedig Raskó György megfogalmazása szerint

Azonban nemcsak a kereskedők kezdtek el árat emelni, hanem a termelők, elsősorban az élelmiszeripari cégek is kaptak az alkalmon, hogy az eddig alacsony haszonnal eladott termékeikért többet kérjenek. Úgy gondolták, ezt most a fogyasztók jobban elfogadják.

Ráadásul eközben a nemzetközi piacokon több termék ára már jelentősen csökkent is a tavaszi szinthez képest. Bár Magyarországon az aszály sok helyen megtizedelte a termést, Raskó szerint a nemzetközi piacokon nincs áruhiány – Oroszország például rekord gabonatermést fog betakarítani.

Persze az árakat sem lehet a végtelenségig emelni, hiszen a láncolat végén ott áll a vásárló, aki a pénztárcája alapján dönt: ha túl drága az adott termék, akkor vagy megsem veszi, vagy kevesebbet vásárol belőle. Esetleg pótolja azt egy másik, rosszabb minőségű termékkel.

Ilyen döntéseket pedig úgy tűnik, egyre többen egyre többször hoznak meg. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint ugyanis júliusban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 2,9 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Vagyis, már júliusban látszódott, hogy kevesebb élelmiszert vásároltunk, mint egy éve.

– fogalmazott portálunknak Raskó György. Az agrárközgazdász arra számít, hogy ez a volumencsökkenés jövő tavasszal is folytatódni fog.

Raskó szerint az élelmiszerárak növekedése február, március környékén állhat meg. Az idényáras termékeknél, zöldség és gyümölcsök esetében lehet számítani némi korrekcióra, de a többi termék esetén nem várható, hogy visszacsökkenjenek az árak a 2021-es szintre.

„A mezőgazdaságnak hihetetlen energiaigénye van, ezzel a termelők nem tudnak mit kezdeni. Annak azonban nem látom esélyét, hogy az energiaárak csökkennek a jövőben, ennek költséghatása pedig még évekig át fog szivárogni a mezőgazdasági termékek árába is” – véli Raskó György.

Fischer Gábor, címlapkép: Pixabay - szmo.hu
2022. szeptember 29.

Több alkalommal foglalkoztunk a lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázattal, amit tavaly írtak ki, majd a kiírás után megtorpant. A pályázathoz 100%-os vissza nem térítendő támogatást ígértek, ami remek lehetőségnek tűnt azoknak, akik eddig gondolni sem mertek egy ilyen rendszerre. Holott pontosan a kevés jövedelemből élőknek nagy segítség, ha a sikerül kinullázni a villanyszámlát, illetve lényegesen olcsóbbá tenni a fűtést.

A pályázaton elnyert összegeket az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Alapjából (RRF) fizetnék ki, persze akkor, ha a kormány és a Bizottság közötti alkudozások eredményeképpen az Unió megállapodásra jutna a magyar kormánnyal. Minden bizonnyal ez az oka annak, hogy a pályázattal kapcsolatban semmi érdemi előrelépés nem történik, noha a választás előtt gyorsan bejelentették, hogy mindenki megkapja az igényelt támogatást.

Mivel érdemi párbeszédet nem folytat a kormányzat sem a pályázókkal, sem a kivitelezőkkel, kénytelenek Facebook-csoportokban egymást kérdezgetni, vak vezet világtalant alapon, mi várható, mikor lesz a pályázatból valami.

Ebben a cikkben pályázókat kértem arra, meséljék el a történetüket.

Andrea

– A pályázatot 2021. december 6-ig lehetett beadni, mi napelemre, hőszivattyúra és nyílászáró-cserére egyaránt pályáztunk. A kivitelező sokat segített a beadásnál. De aztán jött ez az időszak, hogy hogyan tovább. Az első mérföldkövünk (részteljesítés határideje) augusztusban le is járt, pedig éppen csak akkor kaptuk meg a támogatási okiratot. Lett volna nyolc napunk, hogy nyílászárót cseréljünk. Az ÉMI-nél (a pályázatokat lebonyolító Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.) is tanácstalanok voltak. Azt mondták, egy-két nap múlva talán tudnak mondani valamit, de ebből sem lett semmi. Nem tiszta az sem, hogy hogyan kell elszámolni. Eleinte arról volt szó, hogy ezt majd a vállalkozó fogja megcsinálni.

A kivitelezőtől jött egy olyan információ, hogy áremelkedések voltak, 30%-ot mondtak, körülbelül ennyi többletkiadással kell számolnunk. De ezt mégis hogyan?

– Mennyi lenne ez a plusz forintban?

– Eleve vállaltunk a nagyobb teljesítményű hőszivattyúra 1,2 milliót. De most már ott tartunk, hogy 4,2 milliót kellene befizetnünk, úgy, hogy a cég bevállalt a 30%-os áremelkedésből 10%-ot. Részletfizetést is ajánlottak, az kamatmentes lenne, de havi 98 ezer forintos törlesztőrészlettel, két évig. Nem tudjuk, hogyan kalkuláljunk, mikor itt van ez az energia-áremelkedés is. A nyílászáró-cserével meg az a baj, hogy amikor öt éve megvettük a házat, akkor már néhány ablakot kicseréltettünk, kétrétegű üveggel. A pályázat azonban három réteget ír elő, ezeket mind cserélni kellene megint. Erre 2,2 millió forint van a szerződésben, egy alvállalkozó csinálja. De mi a garancia, hogy ebből meg tudja csinálni? Viszont az ötéves nyílászárók kerete megengedné a háromrétegű üvegezést, felmerült, hogy a kereteket meghagyjuk, és csak az üveget cseréljük ki. De erre még nem kaptunk választ, hogy ezt így lehet-e. Költség szempontjából nem lenne mindegy.

– Jól értem, hogy úgy kellene önnek aláírnia egy új szerződést és adott esetben elkezdeni fizetni a részleteket, hogy pontos helyszíni felmérést még nem készítettek, értelemszerűen a konkrét számokat senki sem ismerheti?

– A férjemnek kellett lemérnie az ablakok kereteit, amikor a vállalkozó bekérte az adatokat. Csak az energetikai tanúsítvány miatt jöttek ki személyesen.

– Ki tudják fizetni a megemelt önrészt?

– Egy összegben semmiképpen. Részletfizetésben gondolkozunk.

Én hiányolom a kormány részéről is, hogy nincsenek fórumok, nincs tájékoztatás, nem beszélnek róla. Keresgetem a neten is, hogy hol áll a dolog, de semmi nem derül ki. Facebook-csoportokban egymást kérdezgetjük, de mindenki tanácstalan.

Kálmán

– Megkaptam a támogatói okiratot, csak nyolc hónapig nem történt semmi, de ezalatt mindennek felment az ára. A kivitelező, akivel szerződtem, adott egy árajánlatot, az szerepelt rajta, hogy harminc napig érvényesek az árak, 370 forintos euróig. Ráadásul januárban küldtek nekem egy szerződéskiegészítést, decemberre, a beadás napjára visszadátumozva, amiben az áll, hogy amennyiben mégsem kérem a kivitelezést, a vállalkozói díj 10%-át köteles vagyok kötbérként kifizetni.

– Ez melyik pályázat? A napelemes, vagy a komplex?

– Csak napelem. Amit igényeltem, az egy 4,88 kW-os rendszer. Végül is egy 4,92 kW-os rendszerre lenne lehetőség. Viszont kaptam egy e-mailt, hogy fizessek be 400 ezer Ft-ot, és akkor tudják megkezdeni a kivitelezést. Plusz még a három fázist be kell vezetni, amit 380 ezer Ft-og támogat az állam, persze csak utófinanszírozással. Viszont annak is felment az ára, tehát még 250 Ft-ot arra is ki kellene fizetnem.

– Egymillió forintot kellene előteremtenie, még akkor is, ha visszakap valamikor 380 ezret ebből?

– Igen. 6-700 ezer forint fix különbségről beszélünk, és akkor ez még csak egy napelemes rendszer.

– Mivel indokolták? Csak az áremelkedéssel?

– Az e-mailban azt írták nagyon udvarias stílusban, hogy az elszabadult árak miatt sajnos képtelenség kivitelezni a megpályázott rendszert. Így az árkülönbözetet nem tudják átvállalni, a drágulásnak maguk is kárvallottjai.

– Mit tesz végül? Elfogadja az ajánlatot?

– Sajnos nincs annyi jövedelmem, hogy ezt a 700 ezret kifizessem.

Nyolc nap helyett kaptam harminc nap haladékot a döntésre, hogy vagy ezt, vagy azt kifizessem. A kötbért sincs pénzem kifizetni, nemhogy a 700 ezer forintot.

– A cég igényt tart a kötbérre, ha visszalép?

– Igen. Bár nem értem, miért hivatkoznak arra, hogy én lépek vissza a szerződéstől, hiszen ők nem tudják megvalósítani a szerződött feltételekkel.

Az ember nem szívesen fizet ki közel 300 ezer Ft kötbért. Arról volt szó, hogy alacsony jövedelműeknek szól a pályázat, azoknak, akik önerőből nem tudnák megvalósítani ezt a beruházást. Én most rokkantnyugdíjas vagyok, kapok 40 ezer forintot, abból egyértelmű, hogy nem tudnék egy ilyen rendszert megvalósítani.

Balatonné Murányi Piroska

– Komplex pályázatot adtam be az esélytelenek nyugalmával. A mi falunkban rajtam kívül egyetlenegy fiatalasszony pályázott, de ő csak napelemre. Azóta pedig már vissza is lépett a megemelkedett önerő miatt. Egy kedves fiatalember hívott fel a kivitelező cégtől, mindent részletesen elmagyarázott, én magam nem értek ehhez, még azt sem tudtam, van-e három fázis nálunk, vagy sem. Végül mindent meg tudtam csinálni, és magam is adtam be a pályázatot. Azóta várunk.

– Semmit nem kaptak azóta? Semmilyen értesítést sem?

– De. Márciusban egy hiánypótlást kértek, azt megcsináltam. Azóta semmilyen üzenet nem érkezett, pedig többször írtam nekik e-mailt, de azokra csak sablon üzenetet kaptam. Semmilyen tájékoztatást nem kaptunk, hogy miért csúszik a dolog.

– Végül most kapták meg a támogatói okiratot?

– Igen.

– És akkor derült ki, hogy mennyi az annyi?

– Igen. Én 10,1 millió forint támogatást kaptam, de a kivitelezőm azt mondta, hogy ez nem elég, és végül 2,1 millió forintnyi önerőt kért.

– Hogyan lehet ennyi pénzt kigazdálkodni?

– Ez a cég felajánlott részletfizetési lehetőséget.

– Hogyan fogja ezt bírni?

– Az az igazság, hogy egy harmincéves épületben lakom, ahol az ablakokon már befúj a szél. A három gyerekem már régóta mondja, hogy cseréljem ki a nyílászárókat. Mindenképpen ki kellene cseréltetnem kilenc ablakot, meg három ajtót. Aktív koromban félreraktam egy kis pénzt, hogy majd abból gazdálkodom. Most erre a pénzre számítok.

– Ezek szerint fedezni tudja a plusz kiadás egy részét?

– Igen. Igaz ugyan, hogy mást terveztem ezzel a pénzzel, a gyerekeimet támogathattam volna, utazhattam volna, de most

Most jött meg a gázszámlám. 48 ezer forint.

– Akkor aláírta a szerződést és kezdik az ablakcserét hamarosan?

– Nem. Nem tudok semmit. Tegnap küldtem el a szerződést, de nincs információ semmiről. Felvetődött, hogy, ha aláírtam a szerződést, akkor már törlesztenem kell a részleteket is. De a kapcsolattartóm is csak azt mondta, hogy türelmet kér, mert neki is annyira új ez a dolog, hogy át kell rágnia magát a részleteken. Mert még mindig arra várnak, hogy az ÉMI-től kapnak valami tájékoztatást, hogy hogyan csinálják.

– Ezek szerint a szerződésben nincsenek határidők?

– Nincsenek. Az van benne, hogy ha vállalom ezt az önerőt, akkor már biztosan nem kell többet fizetnem, történjen bármi is. Mondjuk nem tudom, ez hogy lehet, de ez van leírva. Ezt ígérték meg, ezt írtuk alá. Majd ezután mondják meg, hogy kell módosítani a mérföldköveket.

– Az sincs benne, mikor kell az első részletet fizetni?

– Nincs benne az sem.

Dániel

– Augusztusban megkaptuk a támogatói okiratot. Azóta is várjuk a csodát, hogy valami történjen, mert igazából nem tudom, mi történik a háttérben. Komplex pályázatot adtunk be. Most a kivitelező jelezte, hogy 30%-ot emelkedett az ár, ebből nekem 20%-ot kellene kifizetnem ahhoz, hogy a kivitelezést meg tudják kezdeni. Ez 1,9 millió forint. Vagy egy összegben, vagy két éves kamatmentes hitelre, ez esetben

Nem mindegy, hogy az első szögbeveréstől kezdve esedékes, vagy onnantól, hogy a kivitelezést befejezték. Itt tartunk, és türelmesen várunk egyelőre. Persze egy 10 milliós rendszernél, ha csak a lehetőséget nézem, még mindig jó opció, hogy csak kétmilliót kell fizetni érte, csak akkor nem azt kellett volna mondani, hogy ez egy 100 százalékos, önerő nélküli támogatás.

– Van olyan forrása, amiből ezt fedezni tudja?

– Részletekben talán. Nehezen, szűkölködés mellett.

– Ezek szerint a részletfizetést vállalják?

– Nem tudom még. Egyelőre van egy támogatói okiratunk, ami már egy hónapja ketyeg, tehát a 26 hónapból egy már elment, ami alatt meg kell valósítani a nyílászáró-cserét, hőszivattyú telepítést, illetve a napelem felszerelését. Van egy előszerződésünk, egy szerződésünk, sőt, egy szerződés-kiegészítésünk is, megvan minden, azon kívül, hogy nem írtam alá azt a plusz 20%-ot.

– A kivitelező elkezdi rögtön a munkát, amint aláírja?

– Nem tudják, mikor kezdik el. Majd amikor az első előleg megjön. Ha az önerőt teljes egészében kifizetném, akkor sem történne semmi. Amíg az EU és az ország közötti helyzet nem rendeződik, amíg az RRF támogatás nincs meg, addig nem történik semmi.

Addig csak annyi történne, hogy befizetek kétmillió forintot valamire, amiből még nem láttam semmit.

– A pályázati honlapon azt írják, a kormány teljes mértékben előfinanszírozza a költségeket, a pályázókat semmi hátrány nem érheti.

– Nem tudom. Nekem is már több, mint egy hónapja megvan a támogatói okirat, de nincsen semmi érdemi információ. A fórumokon vannak olyanok, akik alá is írták a szerződést, a kivitelező megpróbálta lehívni az előlegeket, de nem aktív az a funkció. Áll minden. Amíg nem jön ki egy központi tájékoztatás, hogy na, akkor hajrá, lehívhatjátok az előlegeket, addig csak ülünk és nézünk.

– Mennyit segített volna ez önöknek az idei fűtési szezonban, ha ezt az év során kivitelezik?

– Sokat.

– Mivel fűtenek?

– Gázzal.

Király Péter

– Nekem van már napelemem, nagyon jól működik. Ezen felbuzdulva adtunk be a két lányom részére két pályázatot, napelemre. Az egyik lányomnak megérkezett a döntés, a másik viszont semmit sem kapott. Ugyanazokkal a paraméterekkel adtuk be mindkét pályázatot. Több helyen érdeklődtem, de semmi kézzelfogható választ nem kaptam. A nyertes pályázat kapcsán felvettük a kapcsolatot a regisztrált kivitelezővel, és ő viszont azt mondta, hogy sajnos ebbe az összegbe már nem fér bele a dolog. Küldjem át nekik a támogatói okiratot és kidolgoznak egy újabb lehetőséget. Aztán megjött az új anyag, ami 1,1 millió forinttal magasabb összegről szól.

Kigyűjtöttem a környékbeli kivitelezőket, és sorra hívogattam őket. Tízből három nem vette fel a telefont. A többi felvette, viszont mindegyik azt mondta, hogy sajnálják, de nem tudnak segíteni, mert ők sem tudják, mitévők legyenek. Előre meg nem tudják megfinanszírozni a pályázatot. A Széchenyi Programirodánál arra biztattak, hogy hívjam az országos kivitelezőket is. Végigpróbáltam azt is. Még a Napelem Szövetség elnökének is írtam levelet, de ő sem tud segíteni. Jelenleg itt tartunk. Tanácstalanok vagyunk, azt érzem, senki nem tud igazán semmit.

– Ha minden így marad, akkor vissza kell lépniük? Akkor nem tudják vállalni?

– Igen, sajnos. Az én napelemes rendszerem nagyon jól működik, 5 kW-os rendszert tettem fel és azóta árammal is fűtök. Nekem így nulla az áramköltségem és a gázfogyasztásom is a felére csökkent. De a lányomnak ez nem érné meg, mert a napelem csak annyi lenne neki, ami pont kiváltaná a tízezer forintos áramszámláját. Ha most egymillió forintot kellene kifizetnie, ez majd’ tíz évnyi áramköltség lenne. Utánanéztem pár eszköznek, és úgy látom, elég hasraütésszerűen készülnek az árajánlatok is. Egy inverter például internetes áruházban 500 ezer Ft-ba kerül, az ajánlatban viszont 700 ezret kérnek érte.

– Ugyanaz az inverter?

– Ugyanaz. Ilyenek is vannak.

Szerző: Köller Kristóf, fotó: Nothfoto/CDC - szmo.hu
2022. szeptember 28.

Szeptember 15-től lépett életbe az abortuszszabály-módosítás, amit csak szívhangrendeletként emlegetnek. Kíváncsiak voltunk, milyen változást hozott mindez a gyakorlatban.

Mielőtt azonban rátérnénk a tapasztalatokra, érdemes rendbe rakni a fejekben, hogy pontosan mit is takar a módosított abortusztörvény. Ez a már meglévő protokollt csak adminisztratívan módosítja azáltal, hogy a terhességmegszakításra jelentkező nőknek igazolniuk kell, miszerint a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt egyértelműen azonosítható módon bemutatták nekik. A belügy rendelete kimondottan az egészségügyi szakmai irányelvre vonatkozik, melyben egyetlen mondatot változtattak meg, mégpedig a

Ez Dr. Wafa Dina nőgyógyász szerint gyakorlatban semmi mást nem jelent, minthogy a terhesség megállapításakor a szakrendelőben kap a beteg egy ambuláns lapot, amin ugyan eddig is szerepelt, hogy magzati szívműködés látható – vagy korai fázisban például petezsák látható –, most már szerepelnie kell rajta annak is, hogy „az életfunkciókat a páciensnek bemutattuk”.

Szívhang, dobbanás nélkül

Már ebből látszik, hogy a megfogalmazás elég ködös. Dr. Wafa Dina szerint nem csoda, hogy nem sok változás történt a terhességmegszakítás folyamatában a rendelet életbelépését követően.

A legtöbb esetben a negyedik-ötödik hétre derül ki, hogy valaki állapotos. Ha a páciens az abortusz mellett dönt, egy vizsgálatra kell mennie, ahol ultrahanggal állapítják meg a terhességét.

Dr. Wafa Dina szerint valójában a hatodik-hetedik héten kezd el látszani valamilyen szívpulzáció, de mivel egy 3 milliméteres embrióról beszélünk, az ultrahang berendezések többsége nem tudja egy tizedmilliméteres szívcső pulzációját sem láthatóvá, sem hallhatóvá tenni.

A stressz növeli a beavatkozás rizikófaktorát

A másik ellentmondást maga az egészségügyi törvény okozza. Aszerint ugyanis a betegnek joga van a személyre szabott teljes körű tájékoztatásra, vagy a vizsgálati eredmények megismerésére, de joga van ahhoz is, hogy lemondjon a tájékoztatásról. Dr. Wafa Dina azt mondja, ha az állapotos nő lemond a szívhang meghallgatásáról, és az orvos mégis meghallgattatja vele, akkor ezzel ezt a másik törvényt sérti meg.

Ráadásul az életfunkciók bemutatása egyértelműen stresszeli az abortuszra készülő nőket.

A rezidens szerint az is aggályos lehet, hogy hivatalosan a 18 éven aluliak is kötelezhetőek a magzatuk életfunkcióinak meghallgatására.

A nőgyógyászok mindenesetre sem szeptember 15. előtt, sem pedig azóta nem kaptak semmiféle ajánlást arra vonatkozóan, mit is vár el tőlük pontosan a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium. Így az egészségügyi intézmények kénytelenek voltak a szakorvosokkal közösen külön-külön kidolgozni, miként járjanak el.

Szívhang helyett egy „vonalkód” is kiskapu lehet

Dr. Wafa Dina amúgy maga sem kötelezi arra a pácienseit, hogy meghallgassák a szívhangot. Szerinte ez elfogadhatatlan és abszurd.

Erre pedig szerinte maga a rendelet is felhatalmazást ad, mivel a módosítás egyetlen, jogilag kötelező eleme, hogy a terhességmegszakítás kérőlapjára felkerüljön az a mondat: „az állapotos nő számára az egészségügyi szolgáltató a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt egyértelműen azonosítható módon bemutatta”. Mivel a szívhang meghallgatásáról itt már szó sem esik, csak „a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőkről”, az orvosra van bízva, ő pontosan mit tart ilyen tényezőknek. Erről jogszabály ugyanis nem rendelkezik.

Távolabbi kollégáitól hallott olyanról is, hogy van, ahol saját módszert dolgoztak ki, amivel a rendelet szövegének is megfelelnek, de azokat az abortuszra készülő nőket sem traumatizálják, akiknél már hallható lenne a magzati szívhang.

A Szeretlek Magyarország által kérdezett nőgyógyász egyébként azt sem tudja elképzelni, hogy ellenőrizhető lenne, hogy a nőknek ténylegesen megmutatták-e a magzatuk szívhangját és szív pulzálását. Mint mondja, a vizsgálat során csak a páciens tartózkodhat bent a rendelőben, hozzátartozó is csak olyan esetben, ha kiskorúról vagy gyámság alatt álló személyről van szó. Márpedig ők aligha panaszolják fel, ha az orvos a kiszolgáltatott és bűntudattól szenvedő pácienssel együttérezve kihasználja valamelyik kiskaput, amelyet a rendelet homályos megfogalmazása biztosít.

Szöveg, címlapkép: Kiss András - szmo.hu
2022. október 03.

Öt tanárt rúgtak ki pénteken a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból, mert korábban részt vettek a polgári engedetlenségi akciókban. Van olyan végzős osztály, amelynek menesztették az osztályfőnökét, aki a matektanár is volt, és elküldték a magyartanárukat is.

"Úgy tűnik, nekünk most nincs helyünk a közoktatásban" – mondta lapunknak Törley Katalin, a Kölcsey Ferenc Gimnázium elé szervezett tiltakozáson hétfő reggel.

A tanárnőt és négy kollégáját pénteken rúgták ki az intézményből, mert - ahogy később a tankerület vezetése is megerősítette - részt vettek több polgári engedetlenségi akcióban. Van olyan végzős osztály, amelyik nem csak az osztályfőnökét, hanem a magyar és a tesi tanárát is elveszítette a tanév közben.

A diákok a döntés miatt már péntek este spontán tiltakozásba kezdtek,

A hétfői eseményen több politikus is feltűnt: mi Karácsony Gergely főpolgármestert, Pikó András józsefvárosi, Niedermüller Péter erzsébetvárosi, Soproni Tamás terézvárosi polgármestereket, Csárdi Antal LMP-s, Jámbor András párbeszédes, Orosz Anna Momentumos és a szintén Momentumos Fekete-Győr Andrást,a párt korábbi elnökét szúrtuk ki. A résztvevők többsége azonban láthatóan diák vagy szülő volt, és sokan viseltek kockás kitűzőt.

A tiltakozók megtöltötték az iskola előtti Munkácsy Mihály utcát, amit a rendőrök le is zártak, autóval nem lehetett behajtani.

Pintér Sándornak írtak levelet

A tüntetésen spontán fórumot tartottak, vagyis bárki számára szabad volt a mikrofon. Ezt elsőre némi meglepettség és hatásszünet követte, majd előkerültek a tömegből a felszólalók. Köztük volt egy szülő, aki azt üzente a többi szülőnek, hogy fogjanak össze, és védjék meg a tanárokat. Felszólalt az október 5-re meghirdetett hídfoglalást szervező egyik diák is, aki azt mondta: szolidaritást vállal a kölcseys tanulókkal, akiknek be kell menniük az iskolába úgy, hogy kirúgták a kedvenc tanáraikat.

Törley Katalin is megszólalt, bár ahogy fogalmazott, olyan lelkiállapotban van, hogy nem készült beszéddel. Azt mondta, még mindig nem vette át a levelét, amiben vélhetően a felmondása van, de hétfőn mindenképpen be fog menni tanítani.

– mondta.

Az eseményen egy szülő felolvasta azt a levelet is, amelyet Pintér Sándor belügyminiszternek, Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak és Hajnal Gabriellának, a Klebelsberg Központ elnökének címzett. Ebben azt követelik, hogy helyezzék vissza a kirúgott tanárokat, a levelet pedig hétfőn délután a gimnáziumtól indulva viszik el a Belügyminisztérium Széchenyi téri épületéhez.

Kirúgták a matekot tanító osztályfőnököt, a tesi- és a magyartanárt is

Törley Katalin lapunknak azt mondta, nem tervezi, hogy felhagy a tanári pályával, de most úgy tűnik, nincs helyük a közoktatásban, fegyelmivel küldték el őket, így évekig nem fog tudni tanítani.

A tanárnő

Törley azt is elárulta, még nem tudott elköszönni a végzősöktől.

Az egyik ilyen osztály Palya Tamásé volt, akit szintén pénteken rúgtak ki. Az osztálya azonban többszörösen érintett a váratlan menesztésekben, ahogy Palya – immár volt – diákja fogalmazott:

„Jöttek oda más diákok a tanárnőhöz, akkor láttuk, hogy itt valami van. Gondoltuk, hogy kirúgták őket. Aztán kijött a Palya tanár úr is, akkor mondta el, hogy őt is kirúgták” – mondta az egyik végzős gimnazista. Később kiderült, a magyartanáruk is azok között van, akiket elküldtek.

Bár Törley Katalin még nem vette át a levelet, amelyben nagy valószínűséggel a felmondása szerepel, vele együtt összesen öt tanárt rúgtak ki az intézményből.

Ahogy fogalmaztak, kétségbeesett a hangulat az osztályban, senki sem tudja, mit csináljon.

Szétdobják majd az óráikat

„Ez nonszensz: nincs tanár, és kirúgnak öt embert” – mondta a szülő, aki az említett levelet is megfogalmazta Pintér Sándornak. Ahogy mondta, azért a belügyminiszternek írt, és nem a döntést meghozó illetékes tankerületi központ vezetőjének, mert „Marosi Beatrix súlytalan”, nem is méltó arra, hogy nála tiltakozzon.

Neki mindkét gyerekét tanította az elbocsátott tanárok egyike, összesen három tantárgyban.

Törley Katalin szerint szétdobják majd a kollégák között az óráikat, „amíg nincs helyettünk más, addig mást nem lehet csinálni”.

Ahogy egy szülő elmondta, az egyik kirúgott pedagógus egy olyan tárgyat is tanított érettségi előtt, amit az intézményben más nem. Tankönyv ebből a tárgyból nincs, ezért „nem úgy van, hogy letanítja a 63. oldalig és átadja egy másik kollégának”.

A szülők szerint ilyen gyorsan nem is tudott az iskola reagálni, de mindent meg fognak tenni, hogy megoldják a helyzetet. Azonban nagyon sok óra esik így ki, így jelentősen át kell majd szabni az órarendeket.

– fogalmazott egyikük.

Egy hét sztrájk is elég lenne

Arról, hogy mire számítanak a belügyminiszternek címzett levél kapcsán, azt mondták, hogy várják, lesz-e pozitív visszhangja. Ha nem, akkor tovább kell menni. Ők mindenesetre támogatják a tanárokat, és ahogy egyikük fogalmazott: a diákokat is hagyni kell kibontakozni, hogy megtalálják a tiltakozás módját.

Példaként egyikük az internetadó elleni tiltakozást említette, amikor a hirtelen kipattant többszázezer fős tiltakozással sikerült elgáncsolni az akkori kormányzati akaratot. Szerintük „állandóan mérik a lakosság véleményét”, és ha ez az ügy nagy felháborodást okoz, akkor talán abba az irányba tereli a döntéshozókat, hogy ez nem volt jó lépés, és le kell ülni a tanárokkal egyeztetni, rendezni kell a béreket.

A lapunknak megszólaló kölcseys szülők azt mondták: ők támogatnának egy határozatlan ideig tartó pedagógussztrájkot is, van aki szerint, „egy hét elég is lenne”.