HÍREK
A Rovatból

Tanítási időben, buszokkal vitték a karcagi középiskolásokat az Elk*rtuk vetítésére

Az egyik iskolában kötelezővé tették a film megnézését, és aki hiányzott, az igazolatlan órát kapott.


Az Elk*rtuk csütörtöki karcagi vetítésén több helyi és környékbeli középiskolából is részt vettek diákok. Kálomista Gábor producer filmjét, amely a botrányos 2006-os események 15. évfordulójára készült,

egymás után háromszor vetítették le a karcagi Déryné Kulturális Központban, az első két vetítést pedig kizárólag a helyi középiskolák diákjainak szervezték.

A reggeli vetítést a Karcagi Nagykun Református Gimnázium diákjainak tartották, akiknek nem volt kötelező megnézni a filmet. Önként jelentkezhettek, és bár a többségük eljött, azért voltak olyanok is, akik inkább kihagyták a programot. A diákok becslései szerint a tanulók 60-80 százaléka volt jelen. A második vetítésen a szintén karcagi Szentannai Sámuel Református Gimnázium és a Varró István Szakközépiskola diákjai közösen vettek részt, akiket több körben, busszal vittek a helyszínre.

A Telex kérdésére a diákok és a tanárok egybehangzóan azt mondták, hogy

a Szentannaiban kötelezővé tették a vetítést. Aki nem ment el, annak igazolnia kellett távollétének okát, különben igazolatlan órát kapott.

Az iskola több tanára is arról beszélt, nem tartják korrektnek, hogy kötelezővé tették a részvételt. Az iskolából a 11., 12. és 13. osztályosok vehettek részt a vetítésen, azaz 17, 18 és 19 évesek nézték a filmet, tehát az a korosztály, amely 2022 tavaszán először voksolhat majd az országgyűlési választásokon.

A Telexnek a Varró István Szakközépiskola diákjai is azt mondták, hogy kötelező volt elmenniük a vetítésre, ahol rajtuk kívül még egy kunhegyesi iskola tanulói is ott voltak.

A lap munkatársai a Nagykun Református Gimnázium vezetőjével, Tóth Barnával beszélgettek az ügy kapcsán, aki azt mondta, náluk nem volt kötelező a vetítés, semmilyen igazolást nem kellett bemutatni azoknak, akik nem akartak menni. Mint mondta, azt gondolja, ez így rendben volt. Megkérdezték arról is, miért tartották fontosnak, hogy részt vegyenek a vetítésen, amire Tóth Barna azt mondta: „az sem biztos, hogy fontosnak tartottuk. Rengeteg lehetőséget kap egy iskola mindenféle témában. Ezeket mi mindig lehetőségként kínáljuk a diákok számára. Ha van érdeklődés, akkor elmegyünk, ha nincs, akkor nem.”

A gimnázium vezetője a Telex kérdésére elárulta, hogy a Déryné Kulturális Központon keresztül érkezett hozzájuk a vetítésről szóló ajánlat.

Mint írják, Tóth Barna és a tanári kar vezetése előzetesen nem látta a filmet, ők is akkor nézték meg először, amikor a diákok. Azzal kapcsolatban, hogy megvitatják-e közösen a látottakat, azt mondta: „Nem fogjuk megbeszélni a diákokkal, hogy ezt hogyan kell látni és értelmezni, ők ezt a szüleikkel otthon meg tudják tenni.”

A kulturális központ alapból nem lát el mozis feladatokat, nem is alkalmas mozizásra. Egy mozis vállalkozó hozta a megfelelő technikát. Ő azt mondta a Telexnek, hogy az önkormányzattal kötött szerződést. Emellett több tanár is arról beszélt a lapnak, hogy nem az iskolák, hanem közvetlenül, vagy a kulturális központon keresztül áttételesen az önkormányzat állta a cechet.

Mint a cikkben említik, a diákok vegyesen reagáltak a filmre. Voltak, akik arról beszéltek, hogy nem nagyon értik a történetet, és szerintük nem az ő korosztályuknak, hanem az idősebbeknek szól a film, de voltak olyanok is, akik azt mondták, tudják, hogy „Gyurcsány akkor megverette az embereket”. Mások a szüleiktől azt hallották, hogy „nem volt jó világ”, meg „most azért jobb, mint akkor volt”.

Az egyik diáklány azzal viccelődött, amikor mentek be a vetítésre, hogy „a Gyurcsány is itt van? Én csak akkor nézem meg!” Többen csalódottak is voltak amiatt, hogy Gyurcsányt csak archív felvételekről, kevésszer mutatták a filmben, „egy színésznek be kellett volna vállalnia ezt” – mondta az egyikük.

A Telex cikke felidézi, hogy az egyik 19 éves fiú szerint máshogy dolgozták fel az eseményeket, mint ahogy megtörténtek. „Rengeteg dolgot kiszíneztek, nem mindig valós események vannak benne. Úgy volt beállítva sokszor, mintha egy maffia lenne” – mondta, hozzátéve: szerinte azért csinálták ezt az alkotók, hogy „ha már botrány, akkor üssön még nagyobbat”.

„Tény és való, hogy abban az időben rosszabb volt a helyzet, mint jelen pillanatban, alapból durva dolgok történtek, de így, hogy még ki is színezik, hamarabb elhiszik az emberek. Valljuk be őszintén, a film fele igaz, fele nem” – mondta, majd azt is hozzátette, hogy nem érdekli a magyar politika, mert „gyász az egész”. A fiú azt mondta a lap munkatársainak: most úgy gondolja, nem fog elmenni szavazni tavasszal.

A Telex az évtizedek óta fideszes vezetésű Karcag jelenlegi polgármesterét, Szepesi Tibort is megkereste. Arra kérték, erősítse meg a tanárok és intézményvezetők által mondottakat, vagyis azt, hogy valóban az önkormányzat állja a vetítés és a buszoztatás költségeit. A városvezető azonban cáfolta ezt. „A filmvetítés költségeit nem az önkormányzat fizeti. A vetítésre érkezők a vetítés helyszínére való utazásukat maguk szervezték” – írta válaszában.

Az ügy kapcsán keresték emellett a kulturális központot, a református egyházat, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumát és az Innovációs és Technológiai Minisztériumot is, de egyelőre sehonnan sem kaptak választ.

Gulyás Gergely korábban arról beszélt a kormányinfón: nem tud arról, hogy kötelező lenne a diákoknak a Gyurcsány-film megnézése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kocsis Máté: Ha Fekete László velünk, ki ellenünk?
Fekete László erőművész januárban ünnepelt, fia egy csülöktortával köszöntötte születésnapján. A Fidesz frakcióvezetője egy közös fotóval és egy rövid bejegyzéssel reagált az eseményre.


Az elképesztő fizikai erejéről ismertté vált Fekete Lászlót egy ország szerette meg, amikor a Friderikusz-show-ban másfél mázsás facölöpökkel mutatott be bámulatos mutatványokat. A szókimondásáról is ismert erősportoló januárban ünnepelte 68. születésnapját, a jeles napon fia, Fekete Miklós egy csülöktortával lepte meg. A korábban rekordok sorát felállító erőemberrel most Kocsis Máté tett közzé közös fotót.

A Fidesz-frakcióvezetője a képhez ezt írta: »Az erő velünk van!«, majd a hozzászólásokban hozzáfűzte: »Ha Fekete László velünk, ki ellenünk?!«.

Fekete László 1988 és 1997 között viselte a »Magyarország legerősebb embere« címet, pályafutását pedig olyan eredmények fémjelzik, mint a 232,5 kilogrammos kőgolyó-emeléssel felállított világrekord.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Török Gábor elmagyarázta, mi az az egyetlen eset, amikor Orbán Viktor kiállna vitázni Magyar Péterrel
A politológus szerint a Fidesznek éreznie kell a vereség szelét, hogy a miniszterelnököt a kamerák elé kényszerítse. Csak akkor állna kötélnek, ha már nincs más választása.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. február 09.



Török Gábor politológus a Facebook-oldalán elemezte egy Orbán Viktor és Magyar Péter közötti miniszterelnök-jelölti vita esélyeit. Bejegyzését egy friss felmérésre hivatkozva kezdi, amely szerint

a teljes népesség közel 60 százaléka, és még a fideszes szavazók közel 30 százaléka is szeretné, ha lenne ilyen vita a választás előtt.

A politológus szerint azonban ebből nem sok következik, mivel a vita létrejötte alapvetően politikai kalkuláció eredménye. Úgy véli, vitára kötelezni senkit sem lehet, csak a politikai érdek, a költség-haszon számítás dönt.

„Akkor lesz, ha mindkét fél úgy gondolja, számára hasznosabb megtartani, mint elkerülni.

2006-ban, amikor utoljára sor került ilyenre Magyarországon, Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor is ezt gondolhatta - különben nem lett volna vita. Azóta négy parlamenti választásra került már sor, és Orbán Viktor egyszer sem gondolt/kényszerült arra, hogy elfogadja a kihívók kihívását. Politikai érdekei alapján, az az igazság, hiba is lett volna” – írja Török.

Az elemző felidézi a korábbi évek tapasztalatait is, mondván,

a „vita vitáját” 1998-ban, 2002-ben és 2006-ban is volt alkalma megfigyelni, és szerinte mindhárom esetben legalább annyira érdekes volt az „előjáték”, mint maga az előadás.

Példaként említi, hogy 1998-ban a Fidesz próbálta belekényszeríteni Horn Gyulát a vitába, ami végül sikerült is, és akkor a fideszesek mondták, hogy vita nélkül nincs demokratikus választás. 2002-ben már Orbán Viktor volt az, aki nem mondhatott nemet, 2006-ban pedig egy kiélezett versenyben mindkét fél sokat remélt a vitától, de hetekig üzengettek, amíg végül megállapodtak.

Török Gábor szerint két fontos szempont létezik a döntés meghozatalakor:
  • „Aki azt gondolja, hogy vezet, az nyilván nem akar egy vitával kockáztatni. Aki hátrányban van, annak a vita egy jó lehetőség a felzárkózásra, a bizonytalanok meggyőzésére és a másik tábor elbizonytalanítására, hiszen a vita kibeszél a buborékokból, eljut szinte mindenkihez.
  • Aki azt gondolja, hogy a vita elutasítása miatt a választók gyávának fogják gondolni és emiatt a saját szavazói is elbizonytalanodhatnak, az inkább vállalja a vitát. Akinek nem kell ettől tartania, annak nem kell ezzel a szemponttal foglalkoznia. (Különösen, ha van egy jó gondolatmankója arra, miért nem vitázik.)”

A politológus mindebből azt a következtetést vonja le, hogy

vita csak akkor lesz 2026-ban, ha a Fidesz hátrányban érzi magát, és ezért a korábbi négy választással ellentétben mégis akarja a vitát, Magyar Péter pedig egy ilyen helyzetben úgy ítéli meg, hogy számára kockázatosabb lenne elutasítani a korábban általa akart vitát, mint beleállni.

Török állítja, minden más esetben a vita esélye a nullához közelít.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Lefejezéssel fenyegették a gyöngyösi Lázárinfón tüntető egyik roma aktivistát, de állítása szerint hiába ment a rendőrségre feljelentést tenni, elküldték
Az aktivista már 10 éves, autista fiát sem meri kivinni az utcára a félelemtől. Pedig egy ügyvéd szerint a rendőrségnek kötelessége lett volna eljárni az ügyben.


Lefejezéssel fenyegették meg azt a roma aktivistát, aki a gyöngyösi Lázárinfón tüntetett, de amikor hétfőn feljelentést akart tenni, a rendőrségen állítása szerint elküldték – számolt be róla az RTL Híradó. Sikos Katalin a csatornának arról beszélt,

a zaklatások mindennapossá váltak, miután kormánypárti politikusok bűnözőnek nevezték a demonstrálókat.

„Egy buszmegállóban egy idősebb hölgy elém köpött, és elég trágár szavakkal illetett” – mondta Sikos Katalin, aki szerint az elmúlt napokban az ehhez hasonló atrocitások „eléggé gyakoriak” lettek. Úgy érzi, ráégett a bélyeg, amit a kormányoldal ragasztott a tüntetőkre.

„Megkaptam ezt a bélyeget, hogy bűnözőnek kiáltottak ki, holott életemben nem voltam egy napot sem börtönben, soha nem voltam büntetve, és nyilván kihatással van a magánéletemre”

– fogalmazott.

Az aktivista az elmúlt napokban annyi fenyegetést kapott, hogy már csak akkor mer kimenni az utcára, ha muszáj. Főleg azért, mert gyakran 10 éves, súlyosan autista fiával közlekedik, és attól tart, nem tudná megvédeni egy támadás esetén. Elmondása szerint leginkább egy férfi videói ijesztették meg, aki részletesen beszélt arról, hogyan bántaná a hozzá hasonló nőket. Az egyik felvételen a férfi arról beszél, hogy „mindet koporsóba kell tenni. Kitépni a hajukat, levágni a fejüket.”

Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor hétfőn elment a rendőrségre feljelentést tenni, ám onnan állítása szerint elküldték.

„A panaszkezelő irodában a hölgy azt mondta, hogy csak a bíróságon tudok eljárást indítani becsületsértés miatt” – idézte fel a történteket Sikos Katalin.

Az RTL Híradó által megkérdezett Tran Dániel ügyvéd szerint a rendőröknek intézkedniük kellett volna. A jogász elmondta:

„Aki mással szemben erőszakos cselekmény elkövetését helyezi kilátásba, akár szóban, akár írásban, az bűncselekményt követ el, nevezetesen a zaklatás második fordulatos alapesetét.”

A Büntető Törvénykönyv ezt akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntetheti. Az ügyvéd hozzátette, ilyen esetekben a magyar jogszabályok alapján akkor indulhat eljárás, ha a sértett 30 napon belül kifejezetten kéri az elkövető felelősségre vonását. A Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság adatvédelmi okokra hivatkozva nem adott érdemi választ az ügyben.

Lázár János építési és közlekedési miniszter január végén egy balatonalmádi fórumon a magyarországi cigányságot „belső tartalékként” említette, akik szerinte a vonatmosdók takarítására lennének alkalmasak.

A kijelentés országos felháborodást váltott ki, ami után a miniszter bocsánatot kért. A gyöngyösi Lázárinfón feszült hangulatban tiltakoztak a kijelentés ellen, mire a kormányoldal, köztük Orbán Viktor miniszterelnök is arról kezdett beszélni, hogy a Tisza Párt „bűnözőket” és „fizetett provokátorokat” vezényelt a helyszínre.

A Tisza Párt és Magyar Péter visszautasította a vádakat. A kormánypárti narratívának ellentmond az is, hogy

a Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság korábban közölte: a gyöngyösi rendezvényen senkit nem igazoltattak, így rendőrségi adatbázisból sem azonosíthattak „bűnözőket”.

Az ügyben most az a kérdés, hogy Sikos Katalin tesz-e 30 napon belül írásbeli magánindítványt, és a hatóságok a súlyos fenyegetések ellenére indítanak-e nyomozást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Szijjártó lobbizta ki, hogy ne függesszék fel a gödi Samsung gyár működését, haladéktalanul távoznia kell a posztjáról
A politikus szerint a miniszter súlyos rákkeltő anyagok miatt veszélyeztette a dolgozókat és a lakosságot. Még a büntetőjogi felelősségét is felvetette az ügyben.


Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke követi Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter lemondását a gödi Samsung SDI gyárral kapcsolatos ügyek miatt.

Állítása szerint a miniszternek haladéktalanul távoznia kell a posztjáról, mert mindent tudott a gyárban történt mérgezésekről és szennyezésről.

Magyar Péter a Facebookon azt írja,

Szijjártó Péter „lobbizta ki, hogy az üzem működését ne függesszék fel az egészségügyi határértéket többszázszorosan meghaladó szennyezési értékek ellenére”.

Ezzel a politikus szerint a miniszter közvetlenül veszélyeztette a gyárban dolgozó 7500 és a környéken élő több tízezer ember egészségét.

A bejegyzés szerint a kormány pontosan tudott a gyárban történő súlyosan rákkeltő nikkel porszennyezésről és a NMP magzatkárosító anyag csatornarendszerbe és felszíni vizekbe kerüléséről, mégsem tettek semmit. Magyar Péter azt állítja, a miniszter szoros kapcsolatot ápolt a cégvezetéssel:

„Szijjártó Péter havi rendszerességgel reggelizett Yi Hyun Chang elnökkel, a Samsung SDI akkori vezetőjével és a gyárhoz helyezte kormányzati »kapcsolattartónak« (magyarul strómannak), Szabó Lászlót, korábbi miniszter-helyettesét.”

A posztban feltette a kérdést, hogy „mekkora táskákban kapták a pénzt, hogy az üzemet ne kelljen bezárni, vagy hogy percek alatt megkapja a Samsung a környezetvédelmi engedélyeket?” Magyar Péter a bejegyzését azzal zárta, hogy „elég volt!”, majd hozzátette: véleménye szerint

minden politikai vezetőnek felmerül a büntetőjogi felelőssége, aki tudott a szennyezésekről és nem követelte az üzem azonnali bezárását.

Az engedélyezési eljárások során a bíróság 2024 májusában ideiglenesen felfüggesztette, majd 2025 októberében jogerősen megsemmisítette a gyár környezethasználati engedélyét, és új eljárásra kötelezte a hatóságot. Civil szervezetek szerint ez a gyár leállítását kellett volna jelentse, ám a működés leállását nem tapasztalták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk