HÍREK
A Rovatból

Tanévkezdés: nagy a bizonytalanság az egyetemeken, van, ahol hibrid oktatásra állnának át

Az oktatási államtitkár szerdán az állami tévében azt mondta: arra készülnek, hogy hagyományos keretek között kezdődik a tanév.


A koronavírus-járvány kirobbanásakor bezártak az egyetemek, majd a kollégiumok is. A diákok online oktatásra álltak át. A nyáron csökkenő megbetegedések után még mindig nem tudni, hogy mi vár az egyetemistákra ősztől.

Nagy a bizonytalanság az egyetemeken, kollégiumokban, hogy hagyományos módon kezdődhet-e a tanév szeptemberben.

A budapesti ELTE-n visszatérnének a normál oktatásra, csak a nagy létszámú előadásokat tartanák online. Újra indulhatna a kisebb csoportos oktatás és a gyakorlati képzés az egyetem épületében, de maszkot kötelező lesz viselni. A Corvinuson ugyanakkor még nem döntöttek. A gólyatáborok megtartása is bizonytalan még. Van olyan egyetem, amelyik már lemondta a megszervezését.

Közben a kollégiumok is meghirdették a helyeiket, kérdés, hogy beköltözhetnek-e ténylegesen a diákok. Az oktatási államtitkár szerdán az állami tévében azt mondta: arra készülnek, hogy hagyományos keretek között kezdődik a tanév. Jelenleg úgy készülnek, mintha szeptembertől minden a régi rend szerint működne tovább. Ahol azonban szükséges, ott helyi intézkedéseket fognak bevezetni.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

Az ELTE szerdán azt közölte az MTI-vel, hogy az online órák mellett lesznek olyan kurzusok is, amelyeken személyesen kell részt venniük a hallgatóknak. Ezeken kötelező lesz a maszkviselés és a védőtávolság betartása. Közleményükben azt írták: az egyetem egyes karainak - szervezeti és képzési struktúrájuknak megfelelően - nagy döntési szabadságuk van tanrendjük összeállításában.

Mivel az ELTE nagyon fontosnak tartja diákjai és oktatói védelmét, azok a hallgatók, akik bármilyen okból veszélyeztetettek, kérvényezhetik, hogy tanulmányi kötelezettségeiket kizárólag online teljesíthessék a "hibrid" rendszeren belül is - olvasható.

Szűrni kellene szeptemberben a tanárokat koronavírusra, mivel sok gyerekkel találkoznak - ezt mondta a Semmelweis Egyetem rektora az RTL Híradónak kedden. Náluk elővigyázatosságból a vírus szempontjából nem veszélyes országból érkező dolgozókat is tesztelik és ezt tervezik a hallgatókkal is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Tévedés” – reagált Orbán, amikor szembesítették vele, hogy Moszkva kimaradt az '56-os brüsszelezős beszédéből
A miniszterelnök szerint végig szó volt a szovjetekről, nem érti a kritikát. Brüsszelbe késve ért, Zelenszkijt addigra már elutazott.


Orbán Viktor nyolcórás késéssel csatlakozott az uniós állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozójához, mivel a Békemeneten tartott beszédet október 23-án. A miniszterelnök azt mondta, ekkora rendezvényt még nem látott: „Az nagyon nagy volt, ekkorát még sose láttam”. Azt is hozzátette: „Én csak a saját rendezvényünkről tudok beszámolni, azon voltam ott”.

A beszéd kapcsán reagált arra a felvetésre, hogy nem említette Moszkvát, csak Brüsszelt. „Ez tévedés” – jelentette ki, és hozzátette: „Olvassa el még egyszer. Ott a szovjet birodalom összeomlásáról és a szovjetekről végig beszéltünk.”

A Telex számításai szerint a „Moszkva” szó egyszer sem hangzott el a beszédben, az „orosz” szó mindkét előfordulása az orosz–ukrán háború kontextusában volt, nem 1956-tal kapcsolatosan.

A brüsszeli csúcs kezdetén Robert Fico szlovák miniszterelnök képviselte a magyar álláspontot. Orbán erről így nyilatkozott: „Késő délutántól itt hadakoztam”, előtte pedig Fico „derekasan és becsületesen képviselte a magyar nemzeti érdekeket”. A szlovák kormányfő felolvasta Orbán írásban elküldött álláspontját, amelyben a magyar kormány jelezte: nem támogatja Ukrajna csatlakozási tárgyalásának megkezdését, és semmilyen olyan pénzügyi intézkedést, amely a magyar forrásokat Ukrajnába irányítaná vagy azokat veszélyeztetné.

A tanácskozáson Ukrajnáról is született közös állásfoglalás, amelyet 26 tagállam fogadott el – Magyarország ismét nem csatlakozott ehhez.

Ez már a negyedik alkalom, hogy az ilyen következtetések Orbán részvétele nélkül születtek meg. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is jelen volt Brüsszelben, de mire a magyar miniszterelnök megérkezett, már túl volt a sajtótájékoztatóján, így nem találkoztak.

Orbán a konfliktusról azt mondta: „Oka van a véleménykülönbségeknek, nem alap nélküli a konfliktus.”

Úgy fogalmazott, hogy az ukrán érdek az, hogy minél több országot bevonjanak a háborúba, de Magyarország nem kíván részt venni ebben.

Hozzátette: „szívesen segítünk egy béketárgyalás nyélbe ütésével”, és „a budapesti békecsúcs napirenden van”.

A csúcstalálkozón tárgyaltak arról is, hogy az orosz vagyont felhasználják egy jóvátételi hitel finanszírozására. A döntést decemberre halasztották. Orbán korábban jelezte: „Magyarország soha nem lesz része bármiféle döntésnek, amely más pénzét venné el, az biztos.” Elmondta, hogy egyeztettek az orosz féllel, milyen megtorlásokra lehet számítani, például elkoboznák-e az Oroszországban működő magyar cégek vagyonát.

A csúcs után a miniszterelnök úgy nyilatkozott: „nagyon világos, azt írták – jogi nyelven, de ez azt jelentette –, hogy ellenlépéseket fognak tenni. Az azt jelenti, hogy az Oroszországban lévő vállalati vagyonok” „bajba kerülhetnek”. Kiemelte, hogy „több nagy magyar stratégiai cég is jelen van” ott, és ezt nem akarja kockáztatni.

Az ülésen elfogadtak egy újabb szankciós csomagot is, amiről Orbán úgy nyilatkozott: „Mindent kivettünk belőle, ami rossz volt Magyarországnak.” Bár

a csomag „folytatja a szankciós politikát, amely gyökerében elhibázott”, a miniszterelnök szerint Magyarországot „nem érinti negatívan”.

Orbán arról is beszélt, hogy a háború a magyar gazdaságnak eddig 20 és 30 milliárd euró közötti veszteséget okozott. Nem részletezte, hogy ebből mennyi köthető az uniós szankciókhoz, amelyeket a magyar kormány eddig minden esetben jóváhagyott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Nagy győzelmet aratott a Tisza az online térben október 23-án
Orbán Viktor, majd Magyar Péter ünnepi beszédét élőben közvetítették az interneten. A két politikus hivatalos oldalain elérhető adatok alapján jelentős különbség alakult ki a nézettségek között.


Ahogy lezajlottak az október 23-i rendezvények, máris megkezdődött a szokásos vita arról, melyik politikai oldal tudott több embert utcára vinni. Pontos, megbízható adat azonban nincs arra, hogy a pártok közül ki gyűjtötte össze a nagyobb tömeget, ezért ezt a kérdést nehéz eldönteni. Az online térben viszont összehasonlíthatók a nyilvános számok.

A Fidesz kampánystratégiájának egyik fő eleme az elmúlt időszakban az volt, hogy az interneten is minél nagyobb jelenlétet biztosítson magának.

Ennek részeként több százmillió forintos hirdetési kampányokat indítottak, létrejött a Harcosok Klubja és a digitális polgári körök, valamint rengeteg mesterséges intelligenciával készített videót is használnak.

Orbán Viktor, majd Magyar Péter ünnepi beszédét élőben közvetítették a Facebookon és a YouTube-on. A két politikus hivatalos oldalain elérhető adatok alapján jelentős különbség alakult ki a nézettségek között, mutatott rá a Telex.

Orbán Viktor beszédét YouTube-on 27 ezren, Facebookon 570 ezren nézték. Magyar Péter beszédére ennél jóval többen voltak kíváncsiak: YouTube-on 322 ezren, Facebookon pedig 2,2 millióan követték az élő közvetítést.

Az adatok október 24-én reggel 9:40-es állapotot mutatják.

Orbán Viktor Facebook-oldalán az ünnep napján 19 bejegyzés jelent meg a megemlékezéssel kapcsolatban. Magyar Péternél ez a szám 8 volt. A bejegyzésekre érkezett reakciók száma viszont hasonlóan alakult: Orbán oldalán 609 ezer, Magyar oldalán 613 ezer reakció érkezett péntek reggelig.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Medvegyev: A budapesti békecsúcs lemondása Oroszország elleni háborús cselekmény
A volt orosz államfő szerint az amerikai elnök voltaképp teljesen Európa mellé állt. Ez azt jelenti, hogy ezzel Oroszország ellen foglalt állást.


Dmitrij Medvegyev, Oroszország volt elnöke élesen reagált arra, hogy elmarad a budapesti Trump–Putyin találkozó. A politikus a Telegram-oldalán azt írta:

a békecsúcs lemondását és az új amerikai szankciókat Oroszország elleni háborús cselekménynek tartja.

Bejegyzésében arról is írt, hogy szerinte Donald Trump, az Egyesült Államok volt elnöke „nem mindig harcol aktívan a banderista Kijev oldalán, de ez most már az ő konfliktusa, nem a szenilis Joe Bidené”. Úgy fogalmazott, hogy

Trump „teljes mértékben szolidaritást vállalt az őrült Európával”.

Medvegyev szerint Washington döntései azt mutatják, hogy az Egyesült Államok Oroszország ellensége. Hozzátette: meglátása szerint van „egyértelmű előnye is az amerikai elnök ingájának újabb kilengésében”, mivel így még erőteljesebben lehet támadni Ukrajnát, és „nem kell tekintettel lenni a felesleges tárgyalásokra, és a győzelmet a terepen, nem pedig az íróasztal mögött elérni”.

via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Nagy Feró a Szőlő utcai ügyről: Lányokat futtatott, a lányok is kerestek pénzt, mindenki jól járt, nem?
A zenészt a Békemeneten kérdezték a Szőlő utcai ügy kapcsán, válasza sokakat meglepett. Azóta sem gondolja, hogy vissza kellett volna vonnia a szavait.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. október 24.



Nagy Feró az október 23-i Békemeneten válaszolt egy kérdésre a Szőlő utcai üggyel kapcsolatban, amelyben jelenleg emberkereskedelem és kényszermunka gyanújával nyomoznak. Az Alap nevű TikTok-csatorna megkérdezte a véleményét az ügyről, mire az énekes úgy reagált:

„Ő csak kereste a pénzt ezzel, lányokat futtatott, a lányok is keresnek pénzt, mindenki jól járt, nem?”

A videóban az is hallható, hogy Nagy Feró először nem tartotta problémásnak az esetet. Azt mondta:

„Nem gondolok semmi rosszat, mert nekem személyes barátom Semjén Zsolt. Nem tudom, hogy van-e ilyen botrány egyáltalán.”

Miután a kérdező jelezte, hogy a miniszterelnök-helyettesnek nincs köze az ügyhöz, az énekes így reagált:

„Az hogy valaki ott (…) lányokat futtatott, vagy mi? Ahhoz nekem például mi közöm van?”

A TikTokon megjelent videó után a Telex megkereste Nagy Ferót, hogy utólag hogyan értékeli saját szavait. Azt mondta, hogy szerinte az emberek általában a saját anyagi helyzetükön akarnak javítani, és úgy látja, a volt intézményvezető visszaélt a lehetőséggel, hogy pénzt szerezzen.

Hozzátette, hogy

az ő meglátása szerint nemcsak a férfi, hanem „a lányok is jól járhattak”, mivel szerinte egyelőre nem bizonyított, hogy kényszer hatására dolgoztak volna.

Úgy fogalmazott: „Pálcát nem törünk egy nő felett sem, ha nála van egy értékes dolog, amit ő meg akar osztani másokkal.”

Ugyanakkor kiemelte: „ha például vasláncon tartották” a lányokat, akkor nem önszántukból cselekedtek.

Ahogy korábban írtunk róla, a Szőlő utcai ügyként ismert esetben május végén tartóztatták le Juhász Péter Pált, a Budapesti Javítóintézet korábbi igazgatóját és élettársát. A hatóság szerint több anyagilag és érzelmileg kiszolgáltatott, nagykorú nőt vettek rá prostitúcióra, majd elvették tőlük a bevételt. A férfit ezen kívül több rendbeli közfeladati helyzettel visszaélés, valamint lőfegyverrel visszaélés miatt is meggyanúsították.


Link másolása
KÖVESS MINKET: