hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Polgári engedetlenséget fontolgat egy tanár: marad a digitális oktatásnál, ha nem szerez védettséget az iskolák kinyitásáig

Azzal érvel, hogy ebben az esetben nem a munkát tagadná meg, csak azt, hogy veszélyes körülmények között dolgozzon, és hetekkel az érettségi előtt potenciálisan megfertőzze végzős tanítványait.
Láng Dávid; címkép: MTI/Balogh Zoltán - szmo.hu
2021. március 29.

hirdetés

Mint arról beszámoltunk, a kormány hosszas elutasítás után végül mégis úgy döntött, előreveszik a pedagógusokat, az óvodai és a bölcsődei dolgozókat az oltási rendben, mielőtt újranyitnák az intézményeket. Gulyás Gergely szerint legkorábban április 12-én, vagy egy héttel később nyithatnak az iskolák, ez elsősorban az addig beadott oltások számától függ.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete úgy reagált a hírre, hogy egyrészt örülnek, másrészt aggódnak, mivel szerintük túl későn hozták meg ezt a döntést. Kérdésesnek tartják, a rendelkezésre álló rövid idő alatt képes lesz-e valamennyi oktatásban-nevelésben közvetlenül részt vevő személy beoltására a kormány.

"Ha igen, akkor sem látszik, miért jöhet egyáltalán szóba április 12-e, amikorra minden bizonnyal nem alakulhat még ki a beoltottak immunizáltsága, részleges védettsége sem – hiszen a teljes védelem is jellemzően csak a második oltás beadása után pár héttel alakul ki"

– fogalmaznak nyílt levelükben.

A PDSZ ezért csak a védettség kialakulását követően tartja elfogadhatónak a tantermi oktatásra való visszatérést. Ez pedig a protokoll szerint nem április 12-e, de nem is 19-e, írják.

hirdetés

Mint ismert, a Magyarországon jelenleg használt ötféle oltóanyag közül mindegyikből két dózisra van szükség a teljes védettséghez. Bár már az első adag után hatni kezdenek valamennyire, ez se azonnal történik meg, hanem a nyilvánosan elérhető adatok szerint átlagosan 15-20 nappal később.

A hvg.hu részletesen is kigyűjtötte, melyik típusnál mire lehet számítani.

Eszerint a kínai Sinopharm az első dózis beadása után 14 nappal 79,34 százalékban véd, az orosz Szputnyik V első adagja pedig 21 nap után 91,6 százalékban. A Moderna vakcinája az első dózis után 14 nappal 92,1%-ban hatásos, a Pfizer/BioNTech esetében pedig egy adag után 15 nappal 89-91%-os hatékonyságot mértek. Az AstraZeneca adatai a legrosszabbak: ott ugyanez az arány 22 nap után 76%.

Ebből következik, hogy még április 19-i nyitással számolva is erősen kérdéses, kialakulhat-e mindenkinél legalább egy alapfokú védettség, ha csak április első napjaiban kezdik el oltani a pedagógusokat. Arról nem is beszélve, hogy a teljes immunitáshoz a második adag után is el kell még telnie egy-két hétnek, ami a legideálisabb esetben se jöhet el május előtt (de az AstraZenecánál például három hónappal követi a második dózis az elsőt).

"Az egyetlen felelős válasz a kormány felelőtlenségére"

A fentieket mérlegelte egy budapesti gimnázium tanára is, aki a Facebookon tette közzé gondolatait.

"Ha április 19-éig vagy akármeddig, amikor újranyitnak a sulik, nem leszek védett az oltás(ok)tól, ami(k)ről eddig még sms-t sem kaptam, és ezért nem állok vissza a jelenléti oktatásra, az nem azt jelenti, hogy 'no suli', még ha ennek az országnak a nem pedagóguspárti része örömmel fogja is így értelmezni" – kezdi posztját.

Érvelése szerint ebben az esetben nem megtagadja a munkát, hanem továbbra is vállalja a nehezített pályán azt a többletmunkát, amit a távoktatás jelent, és amit addigra már öt hónapja fog gyűrni.

"Vállalom, mert így látom megvédhetőnek a magam, a tanítványaim, a kollégáim és mindannyiunk családja egészségét, életét. Polgári engedetlenségem kizárólag annak az utasításnak szól, hogy a munkámat mindannyiunkra veszélyes körülmények között végezzem" – fogalmaz, ami alatt például azt érti, hogy két héttel az érettségik tervezett kezdete előtt potenciálisan megfertőzhessék egymást a végzős tanítványaival.

Beszéltünk a poszt szerzőjével – nevezzük Lászlónak –, aki azt mondta, spontán ötlettől vezérelve írta ki magából, nem fogalmazta sokáig, mint egyébként más esetekben szokta. Ehhez képest nagyon meglepte, mennyi reakciót kapott: a több száz lájk mellett igazi pezsgő vita alakult ki a kommentszekcióban, olyan ismerősei is elkezdtek beszélgetni a témáról, akik egyébként nem ismerik egymást.

"Remélem, ebből mozgalom lesz! Az egyetlen felelős válasz a kormány felelőtlenségére" – írta például az egyik hozzászóló, és privát üzenetben is sok bátorítást kapott.

Az iskolák újranyitását László nagyon elhibázottnak tartja, véleménye szerint ezt a tanévet már nem kellene bolygatni: a hátralévő pár hét igazán nem oszt, nem szoroz – pláne az érettségizők esetében –, viszont komoly egészségügyi kockázatot hordoz.

"Ez egyáltalán nem szakmai vagy járványügyi, hanem színtisztán politikai döntés. Nyilván tesztelték a közvéleményt és az jött ki, hogy erős igény van rá, hogy a gyerekeket ne kelljen munkaidőben otthon tartani. Azt viszont nem veszik figyelembe, hogy nagyon sok szülő képviseli a másik oldalt is: ők a kényelmetlenségek ellenére szilárdan állítják, hogy szeptember előtt semmiképp nem engedik újra iskolába a gyerekeiket. Így előállhat egy hibrid helyzet, ami ősszel is volt, amikor az osztály fele élőben követte az órát a tanteremben, a másik fele pedig otthonról digitálisan."

Ezzel az a legfőbb probléma, hogy még a jól felszerelt iskolák közül sincsenek meg mindenhol a technikai feltételei, tehát könnyen előfordulhat, hogy aki nem vállalja be a személyes jelenlétet, még jobban lemarad a tananyagban.

László korábban tartott már úgy is órát (nem Covid, hanem más betegség miatt), hogy az osztály ott volt az iskolában, őt viszont online kapcsolta be egy kollégája. Ebben az volt számára a legrosszabb, hogy egyáltalán nem érezte, mi történik a teremben.

"Egy merev képernyőkép volt előttem, amelyen a 32 diákból mondjuk négynek látszott a füle. A tekintetével senkinek nem találkoztam. Végül egész összeszedetten ledaráltam, amit szerettem volna, visszacsatolásra viszont egyáltalán nem volt mód, tehát fogalmam sincs, mennyi ment át belőle."

Most mégis úgy gondolja, hogy ha hamarabb kinyitják az iskolákat annál, amikorra megnyugtató védettséget szerez, inkább újra ezt az opciót fogja választani. Különösen, hogy a legtöbb tanulmány szerint még a beoltottak is továbbadhatják a vírust, ezért a tanítványait és az ő családjukat továbbra is veszélyeztetheti, amennyiben tudtán kívül hordozó lenne.

Végleges döntést egyelőre nem hozott, elmondása szerint ez attól is függ, hányan csatlakoznak még hozzá. Az iskolája mindenesetre nagyon támogató, az igazgató már a korábbi hullámok idején is a biztonságot helyezte első helyre.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Kétszer beoltva, védettségi igazolvánnyal sem kerülhette el a karantént olvasónk Ferihegyen

Felmerül a kérdés: mire való a védettségi igazolvány, ha arra nem, hogy beutazáskor igazolja az adott személy védettségét?
Címkép: Delta News Hub/Flickr - szmo.hu
2021. április 07.

hirdetés

Egy közép-európai országba utazott pár napra, kétszer beoltva Pfizerrel, védettségi igazolvánnyal, mikor visszatért, mégis csak két negatív vírusteszttel kerülhette volna el a karanténkötelezettséget – számolt be történetéről a Szeretlek Magyarország egyik olvasója.

Kifelé menet semmi probléma nem volt, hazajövet azonban Ferihegyen közölte a honi hatósági személy, hogy a védettségi igazolvány nem számít, ha nincs ezen felül két érvényes negatív vírusteszt is, - amit természetesen saját költségen kell megcsináltatni - akkor karanténba kell menni.

Hozzátette: ekkor már legalább egy hónapja megkapta a második adag vakcinát is.

Az esettel kapcsolatban megkérdeztük a Koronavírus Sajtóközponttól, hogy valóban ez-e a gyakorlat, és ha igen, mi az oka annak, hogy nem elég a védettségi igazolvány felmutatása a beutazáskor, illetve várható-e változás a közeljövőben ebben a tekintetben. Amennyiben válaszolnak, arról is beszámolunk.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Novák Hunor: Ha nem lesz elég jelentkező, valahogy ki fogják kényszeríteni az oltások beadását

Bár Orbán Viktor tagadta, hogy kötelezővé tennék a vakcinát, az ismert gyermekorvos szerint van erre esély, ha a járvány nem hagy alább és nem javul az oltási hajlandóság.
Báthory-Beck Nóra - szmo.hu
2021. április 07.

hirdetés

Kötelező lehet-e a Covid-vakcina, kikényszeríthetik-e a beadását? – erről a többek által felvetett kérdésről beszélt legutóbbi videójában Dr. Novák Hunor, aki a Szeretlek Magyarországnak most részletesen is kifejtette a véleményét.

„Az már most látszik, hogy a védőoltások beadása nem lesz egyszerű történet. De én ezen egyáltalán nem lepődöm meg. Hiszen gyermekgyógyászként látom, hogy az évtizedek óta használt, ezernyi statisztikával bizonyított, több százezer gyermek életét megmentő védőoltásokról is

sokan úgy gondolkodnak, hogy hú, hát nem tudom, hogy az immunrendszerét nem terheli-e meg, nem lesz-e autista, meg meddő, nem változik-e gyíkká, meg hasonló történetek.

Tehát nem, nem lesz ilyen probléma" - fogalmazott a videóban Dr. Novák Hunor, aki azt is hozzáteszi: ha még a régi oltásoknál is ennyi a szkeptikus, akkor nyilvánvalóan az új oltást sem fogják csettintésre beadatni.

A gyerekorvos szerint éppen ezért merülhet fel a koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tétele, amivel kapcsolatban Orbán Viktor április 2-i rádióinterjújában úgy fogalmazott, felnőtteknek nem lehet előírni, ez „nem járható út”, de olyat el tud képzelni, hogy például a gyerekeknek igen.

hirdetés
"Egy biztos, ha rossz lesz az oltási hajlandóság, rengeteg vakcina áll rendelkezésre, nem tudják kinek beadni, és tombol a járvány, akkor valamilyen szinten bizony kötelezővé fogják tenni, vagy ki fogják kényszeríteni a vakcinák beadását"

- mondta Dr. Novák Hunor.

A gyermekgyógyász szerint mindez elsőre sokaknak sokkoló lehet, de hozzáteszi: „ha jobban belegondolunk, Magyarországon most is vannak olyan kötelező védőoltások, amelyek esetében egészen kemény módon kényszerít a magyar állam, konkrétan elveszik az adott ember gyerekét is, ha nem hajlandó beadatni neki a kötelező védőoltást, ezzel régóta együtt élünk rettegés nélkül. Azért a koronavírus-vakcina esetén nem kell ettől rettegni.”

Dr. Novák Hunor elképzelhetőnek tartja, hogy a gyerekek számára kötelező legyen a Covid-oltás valamilyen formában.

„Ha alábbhagy a járvány, akkor erre valószínűleg nem lesz szükség, de ha nem, akkor ugyanúgy, mint az összes többi kötelező védőoltást, ezt is megkaphatják a gyerekek.

Az elmúlt években is volt olyan oltás, amit nemrég tettek kötelezővé, mint például a bárányhimlő ellenit, azt ugyanúgy beillesztették a védőoltási rendbe. Nyilván ez egy plusz oltás, plusz munka, de ha szükséges, akkor abszolút megoldható, ez persze még a jövő zenéje.”

Novák szerint a kötelezővé tétel módjára több opció is szóba jöhet, akár a gyerekek, akár a felnőttek esetében.

„Például, hogy bizonyos munkaköröknél megkövetelik az oltást. Orvosként például kötelező a Hepatitis B elleni oltás Magyarországon, aki nem oltja be magát – nem védett, nem dolgozhat orvosként” – magyarázza Dr. Novák Hunor, aki azt is elképzelhetőnek tartja, hogy más országok miatt kell majd oltatni, mert csak azokat engedik majd be az utazás során, akik védve vannak.

A gyermekorvos azt mondja: a kötelező oltás megszervezése és lebonyolítása kevesebb plusz terhet róna az egészségügyre, mint a rengeteg kórházban kezelt fertőzött ellátása, ezért megérné.

„Annál nagyobb teher nincs az egészségügy számára, mint hogy telítettek az intenzív osztályok és mindenhová vezényelnek orvosokat. Ezért lenne fontos a védőoltások minél széleskörűbb alkalmazása”

- fejti ki.

Arra a kérdésre, hogy szerinte milyen fogadtatása lenne egy ilyen drasztikus lépésnek, azt mondta: szkeptikusok – oltásellenesek mindig lesznek, de ha a járványhelyzet ilyen rossz marad, akkor mindent meg kell tennie a törvényhozónak azért, hogy az oltásokkal az emberek visszakaphassák az életüket, és a korlátozásokat enyhíthessék.

„Világszerte nagy fóbia van a kötelező védőoltásokkal szemben, részben azért, mert nincs kellően benne az alapoktatásban, hogy mi az a védőoltás, hogyan működik egy vakcina. Éppen ezért van nagyon sok abszurd félelem is, hogy megváltoztatja a genetikai állományunkat, meddővé tesz, autisták leszünk és sorolhatnám, plusz ezek mellett ott van, hogy nagyon sokan tűfóbiások. Ha ez a védőoltás egy tabletta formájában lenne bevehető, akkor valószínűleg nem lenne ekkora ellenállás, mert a tablettákat már megszokták az emberek” – mondta Dr. Novák Hunor, aki hozzátette: a védőoltások sokkal ártalmatlanabbak, mint a gyógyszerek, amelyeknek általában több és komolyabb mellékhatásaik vannak, mint a vakcináknak.

A koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tételével kapcsolatban kerestük az operatív törzset is, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak a kérdéseinkre.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Véletlenül rossz napra küldte oltásra a páciensei egy részét a háziorvos, Kunetz Zsombor kiállt mellette

A szakember hosszan sorolja, hogy mi mindent kell manapság egy háziorvosnak és asszisztensének elvégeznie úgy, hogy emellett már alig marad ideje a gyógyításra.
Nyitókép forrása: YouTube - szmo.hu
2021. április 05.

hirdetés

Több portálon megjelentekkel ellentétben a szombati oltónapon nem zárt be korábban a terézvárosi szakrendelő, hanem a háziorvos véletlenül rossz napra, vasárnapra küldte be az oltandók egy részét - közölte a Koronavírus Sajtóközpont hétfőn az MTI-vel. A háziorvos azóta már értesítette a helyes oltási időpontról az érintetteket, akik kedden mehetnek oltásra.

A Koronavírus Sajtóközpont azt írta: a "magyar oltási tempó egyértelműen továbbra is kiemelkedő". Az elmúlt 7 napban a lakosság 4,19 százaléka kapta meg az első vakcinát, ezzel Magyarország elérte a 23,67 százalékos átoltottságot, míg az Európai Unióban ez a szám 12,56 százalék.

Az esetre reagálva dr. Kunetz Zsombor a közösségi oldalán azt írta:

"Igazi szenzáció: az 5004-ből egy háziorvos hibázott.

Az a háziorvos, aki rendszeresen munkaidő után pénteken és hétvégén este kap újabb és újabb utasításokat a tekintetes kormányhivataltól, így sokszor hajnalig dolgozik a hétvégén is.

Az a háziorvos, akinek a normál betegellátás mellett a COVID ellátás is meg kell szerveznie a tekintetes kormányhivatal és a méltóságos népegészségügyi központ helyett.

hirdetés

Az a háziorvos, akinek a COVID gyanú esetén szükséges állami tesztelést is el kell intéznie, majd ennek adatait jelentenie, kezelnie kell.

Az a háziorvos, akinek a COVID adminisztráció alatt képződött adatokat több, egymás mellett létező adatbázisokra is fel kell töltenie, mert ezek az adatbázisokra a XXI. században egymással nem kommunikálnak.

Az a háziorvos, aki a sokszor akár órákon belül is egymásnak ellentmondó kormányhivatali döntéseket próbál meg helyrehozni.

Az a háziorvos, aki a tekintetes kormányhivatal helyett kiértesíti a betegeket, akkor amikor ezek az adatok a naplopók rendelkezésére állnak a tekintetes kormányhivatalon belül is.

Az a háziorvos, aki a tekintetes kormányhivatal sokadszori hibáját kénytelen megmagyarázni az oltásra váróknak, miszerint nem akkor, nem azzal, és nem ott fogja megkapni, ha egyáltalán...

Az a háziorvos, akit a tekintetes kormányhivatal adminisztrátori munkakörbe kényszerít, miközben idejét a legkevésbé sem tudja a munkájának a gyógyításnak szentelni.

Na ez a háziorvos egyszer tévedett.

Csak arra lennék kíváncsi, hogy a tekintetes kormányhivatal rendszeres tévedéseiért, és alkalmatlan döntéseiért ki és mikor fog címlapokon elnézést kérni, ki mikor fogja ennek a következményeit viselni?

u.i.: nem, nem feledkeztem meg a háziorvosok mellett dolgozó asszisztensekről sem, bármely mondatba beilleszthetőek ők is, hiszen szintén emberfeletti munkát végeznek! A címlapon azonban nem ők, hanem a háziorvos szerepel."


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„Kérjük az újságíró elvtársakat, hogy ne provokálják az előadó elvtársakat” – provokátorok tegnap és ma

Az újságírókkal már az „átkosban” is csak a baj volt
Göbölyös N. László - szmo.hu
2021. április 08.

hirdetés

Kérdésekkel provokált az újságíró – ez a szalagcím jelent meg a képernyőn a közhíradóban. Azért mégis, hová jut a világ, ha az újságírók odáig merészkednek, hogy kérdeznek? Az esetről egy 34 évvel ezelőtti történet jutott eszembe.

1987 kora őszén a Magyar Távirati Iroda külpolitikai hírszerkesztőjeként dolgoztam. Három kollégámmal együtt behívót kaptunk a Magyar Néphadseregtől tartalékos tiszti kiképzésre. Tíz napra invitáltak bennünket a balatonaligai pártüdülőbe. Amikor megérkeztünk, akkor tudtuk meg, hogy bennünket és az újságíró szakma számos kiválóságát szánnak a katonai cenzori feladatra háború esetén. Hihetetlen mezőny jött össze: ott volt Mester Ákos és Bölcs István, a 168 óra két alapítója, Sebes György a tv-híradótól, Érdi Sándor és Kepes András a Stúdióból, Déri János a Nulladik típusú találkozásokból, a rádiósok közül Barcs Endre és Sztevanovity Dusán, hogy csak a legismertebbeket említsem.

Naponta 5-6 órában tartottak nekünk előadásokat mindenféle ezredesek, alezredesek, szigorúan elvi alapon. Reménytelenül próbáltak valamiféle, már a magyar médiában is túlhaladott világszemléletet belénk oltani, miközben nemcsak felkészültségük hagyott kívánnivalót maga után, pláne egy ilyen társasággal szemben, hanem bizony időnként olyan egetverő hülyeségeket is mondtak, hogy alig tudtuk megállni röhögés nélkül.

A sokadik napon az egyik „ales” az "Afganisztán körül kialakult helyzetről" beszélt - ez volt a szovjet hivatalos terminológia az országot „baráti segítség” címén megszállók és a később baljós világhírre szert tett Oszama bin Laden és a CIA pénzelte/toborozta iszlamista muzsahedek közötti, nyolcadik éve folyó háborúra. Főtisztünk azt fejtegette, hogy a szovjet elvtársak már régen hazamentek volna Afganisztánból, de az amerikai imperialisták és vazallusaik nem engedik, hogy az afgán szocializmus békében fejlődjön. Mint mindig, ezúttal is lehetett kérdezni. Szegény Déri Jancsi emelkedett szólásra, és már tudtuk, hogy ebből semmi jó nem fog kisülni, mert már a korábbi előadásoknál sem ment a szomszédba valami „disznóságért.” És jött is a kérdés: „Az rendben van, hogy nem tudnak hazamenni, de ki mondta nekik, hogy bemenjenek Afganisztánba?”

„Alesünk” elsápadt, hebegett-habogott valamit, aminek nem volt se füle, se farka. A helyzetet mentendő, a kurzus fő szervezője e szavakkal fordult a hallgatósághoz: „Kérjük az újságíró elvtársakat, hogy ne provokálják az előadó elvtársakat.”

Ez 34 éve történt, a pártállami idők utolsó éveiben, ráadásul „néphadseregi” közegben. Két év múlva megszűnt a pártállam, hamarosan a néphadsereg is, és az újságíró társadalom abba az illúzióba ringatta magát, hogy az új Magyarországon a kérdezés elemi jog lesz, és nem „provokáció” tárgya. Mint sok mindenben, ebben is tévedtünk.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: