Polgári engedetlenséget fontolgat egy tanár: marad a digitális oktatásnál, ha nem szerez védettséget az iskolák kinyitásáig
Mint arról beszámoltunk, a kormány hosszas elutasítás után végül mégis úgy döntött, előreveszik a pedagógusokat, az óvodai és a bölcsődei dolgozókat az oltási rendben, mielőtt újranyitnák az intézményeket. Gulyás Gergely szerint legkorábban április 12-én, vagy egy héttel később nyithatnak az iskolák, ez elsősorban az addig beadott oltások számától függ.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete úgy reagált a hírre, hogy egyrészt örülnek, másrészt aggódnak, mivel szerintük túl későn hozták meg ezt a döntést. Kérdésesnek tartják, a rendelkezésre álló rövid idő alatt képes lesz-e valamennyi oktatásban-nevelésben közvetlenül részt vevő személy beoltására a kormány.
– fogalmaznak nyílt levelükben.
A PDSZ ezért csak a védettség kialakulását követően tartja elfogadhatónak a tantermi oktatásra való visszatérést. Ez pedig a protokoll szerint nem április 12-e, de nem is 19-e, írják.
Mint ismert, a Magyarországon jelenleg használt ötféle oltóanyag közül mindegyikből két dózisra van szükség a teljes védettséghez. Bár már az első adag után hatni kezdenek valamennyire, ez se azonnal történik meg, hanem a nyilvánosan elérhető adatok szerint átlagosan 15-20 nappal később.
A hvg.hu részletesen is kigyűjtötte, melyik típusnál mire lehet számítani.
Ebből következik, hogy még április 19-i nyitással számolva is erősen kérdéses, kialakulhat-e mindenkinél legalább egy alapfokú védettség, ha csak április első napjaiban kezdik el oltani a pedagógusokat. Arról nem is beszélve, hogy a teljes immunitáshoz a második adag után is el kell még telnie egy-két hétnek, ami a legideálisabb esetben se jöhet el május előtt (de az AstraZenecánál például három hónappal követi a második dózis az elsőt).
A fentieket mérlegelte egy budapesti gimnázium tanára is, aki a Facebookon tette közzé gondolatait.
"Ha április 19-éig vagy akármeddig, amikor újranyitnak a sulik, nem leszek védett az oltás(ok)tól, ami(k)ről eddig még sms-t sem kaptam, és ezért nem állok vissza a jelenléti oktatásra, az nem azt jelenti, hogy 'no suli', még ha ennek az országnak a nem pedagóguspárti része örömmel fogja is így értelmezni" – kezdi posztját.
Érvelése szerint ebben az esetben nem megtagadja a munkát, hanem továbbra is vállalja a nehezített pályán azt a többletmunkát, amit a távoktatás jelent, és amit addigra már öt hónapja fog gyűrni.
"Vállalom, mert így látom megvédhetőnek a magam, a tanítványaim, a kollégáim és mindannyiunk családja egészségét, életét. Polgári engedetlenségem kizárólag annak az utasításnak szól, hogy a munkámat mindannyiunkra veszélyes körülmények között végezzem" – fogalmaz, ami alatt például azt érti, hogy két héttel az érettségik tervezett kezdete előtt potenciálisan megfertőzhessék egymást a végzős tanítványaival.
"Remélem, ebből mozgalom lesz! Az egyetlen felelős válasz a kormány felelőtlenségére" – írta például az egyik hozzászóló, és privát üzenetben is sok bátorítást kapott.
Az iskolák újranyitását László nagyon elhibázottnak tartja, véleménye szerint ezt a tanévet már nem kellene bolygatni: a hátralévő pár hét igazán nem oszt, nem szoroz – pláne az érettségizők esetében –, viszont komoly egészségügyi kockázatot hordoz.
"Ez egyáltalán nem szakmai vagy járványügyi, hanem színtisztán politikai döntés. Nyilván tesztelték a közvéleményt és az jött ki, hogy erős igény van rá, hogy a gyerekeket ne kelljen munkaidőben otthon tartani. Azt viszont nem veszik figyelembe, hogy nagyon sok szülő képviseli a másik oldalt is: ők a kényelmetlenségek ellenére szilárdan állítják, hogy szeptember előtt semmiképp nem engedik újra iskolába a gyerekeiket. Így előállhat egy hibrid helyzet, ami ősszel is volt, amikor az osztály fele élőben követte az órát a tanteremben, a másik fele pedig otthonról digitálisan."
Ezzel az a legfőbb probléma, hogy még a jól felszerelt iskolák közül sincsenek meg mindenhol a technikai feltételei, tehát könnyen előfordulhat, hogy aki nem vállalja be a személyes jelenlétet, még jobban lemarad a tananyagban.
László korábban tartott már úgy is órát (nem Covid, hanem más betegség miatt), hogy az osztály ott volt az iskolában, őt viszont online kapcsolta be egy kollégája. Ebben az volt számára a legrosszabb, hogy egyáltalán nem érezte, mi történik a teremben.
Most mégis úgy gondolja, hogy ha hamarabb kinyitják az iskolákat annál, amikorra megnyugtató védettséget szerez, inkább újra ezt az opciót fogja választani. Különösen, hogy a legtöbb tanulmány szerint még a beoltottak is továbbadhatják a vírust, ezért a tanítványait és az ő családjukat továbbra is veszélyeztetheti, amennyiben tudtán kívül hordozó lenne.
Végleges döntést egyelőre nem hozott, elmondása szerint ez attól is függ, hányan csatlakoznak még hozzá. Az iskolája mindenesetre nagyon támogató, az igazgató már a korábbi hullámok idején is a biztonságot helyezte első helyre.