Tanács Zoltán, a TISZA Párt programalkotásért felelős vezetője Facebook-posztban írt arról, hogy a közmédia már a kampány első napján bebizonyította, hogy nem közszolgálati médiumként működik. A politikus felidézte, hogy január 14-én még bejelentették, hogy a kampányidőszakban minden tartalom megfelel a jogszabályoknak és a Közszolgálati Kódexnek, amit „szép ígéretnek” nevezett.
A valóság ezzel szemben szerinte az, hogy a kampány első napján
a békéscsabai fideszes rendezvényről a Kossuth Rádió Facebook-oldala: 23 videót posztolt Orbán Viktor beszédéből (egyes gondolatokat kétszer is), 19 képes posztot tett ki Orbán-idézetekkel és dicsérő kommentárokkal és 4 galériát osztott meg propagandafelvételekkel.
Tanács Zoltán azt állítja, eközben
Magyar Pétertől egyetlen semleges bejegyzés jelent meg, az is csak az aláírásgyűjtés tényéről, a többi posztban pedig fideszes politikusok üzentek neki, vagy a „vereségét” hirdették ki, sőt, kiemelt hír lett egy ellene indult nyomozás is.
Az esti Híradóval kapcsolatban a TISZA Párt politikusa azt írta: „Az első két blokk a kampányindításról szólt. Megszólalók? Fideszes jelöltek és szimpatizánsok. Más nem igazán.”
A posztban kitér a közmédia finanszírozására is, állítása szerint 2025-ben 165 milliárd forint ment a közmédiára közpénzből, 2026-ra pedig 154,7 milliárd forint van betervezve.
Úgy véli, a közmédiától elvárható lenne: a kiegyensúlyozott tájékoztatás, a valós politikai pluralizmus, a kritikus kérdések, az összes politikai szereplő arányos bemutatása.
„Ehhez képest a kampány első napja egyetlen párt üzeneteiről szólt”
– fogalmazott. A politikus szerint nem az a probléma, hogy a Fidesz kampányol, hanem az, hogy az adófizetők pénzéből fenntartott közmédia láthatóan egyetlen politikai szereplő kampányeszközeként működik. Bejegyzésében feltette a kérdést, hogy ha a közmédia nem képes már az első napon megfelelni a saját kiegyensúlyozottsági ígéretének, akkor milyen kampányidőszakra lehet számítani.
Tanács Zoltán szerint „165 milliárd forintból nem szabad ilyen közmédiát fenntartani. Ilyet ennek a töredékéből sem.” Azt is kilátásba helyezte, hogy „a Tisza kormányra kerülése esetén azonnal megszünteti a propagandát, a közmédia műsorszórását pedig mindaddig felfüggeszti, ameddig az objektív hírszolgáltatás feltételei helyre nem állnak.”
A poszt végén a közmédia munkatársaihoz fordult.
„A közmédia minden munkatársától kérem, gondolkozzon el: meddig lehet még részt venni saját honfitársaik becsapásában, félrevezetésében?
A közmédia vezetői konkrétan bűncselekményt követnek el nap mint nap, és ezért felelni fognak. De mindenki más, aki bemondóként, vágóként, bármilyen munkakörben ebben részt vesz, tiszta lelkiismerettel tud hazamenni, a párja, a gyermekei szemébe nézni?” – írta, hozzátéve, hogy van olyan ismerőse, aki már évekkel ezelőtt eljött a közmédiától, mert nem bírta elviselni a politikai nyomást. Posztját azzal a kérdéssel zárta, hogy el kellene gondolkodni, mi a fontosabb: a gerinc vagy a pénztárca.
Tanács Zoltán, a TISZA Párt programalkotásért felelős vezetője Facebook-posztban írt arról, hogy a közmédia már a kampány első napján bebizonyította, hogy nem közszolgálati médiumként működik. A politikus felidézte, hogy január 14-én még bejelentették, hogy a kampányidőszakban minden tartalom megfelel a jogszabályoknak és a Közszolgálati Kódexnek, amit „szép ígéretnek” nevezett.
A valóság ezzel szemben szerinte az, hogy a kampány első napján
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nagy bajban van több százezer magyar, érvényteleníthetik a TAJ-számukat
Friss NAV-adatok szerint több mint 348 ezer embernek van hathavi összeget meghaladó egészségügyi szolgáltatási járuléktartozása. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő emiatt érvényteleníti a TAJ-számukat, amivel elveszítik a térítésmentes állami ellátást.
Több százezer magyar térítésmentes állami egészségügyi ellátása kerülhet veszélybe, miközben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal behajtása is ott lebeg a fejük felett.
Friss, hivatalos adatok szerint 2026 januárjában már több mint 348 ezren halmoztak fel akkora egészségügyi szolgáltatási járuléktartozást, amely meghaladja a hat havi összeget.
Az elmúlt öt évben több mint 782 ezer TAJ-számot érvénytelenítettek emiatt, és bár 781 ezret később visszaállítottak, a számok egy folyamatosan fennálló, tízezreket érintő problémára utalnak, ahol sokaknál a tartozás már több százezer forintra rúg.
A csapdahelyzet azokat érinti, akiknek valamiért megszűnik a biztosítási jogviszonyuk – például elveszítik a munkájukat, befejezik a tanulmányaikat vagy lejár a gyes –, és nem tudnak elhelyezkedni. Ilyenkor fix összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük, de ha erre jövedelem híján nem képesek, nemcsak az ingyenes orvosi ellátástól esnek el, de a NAV adók módjára behajthatja rajtuk a tartozást – írta a 24.hu.
A portál egyik olvasója, akinek kamatokkal együtt már több mint 750 ezer forintos adóssága gyűlt össze, közérdekű adatigényléssel fordult a hatóságokhoz a pontos számokért.
A 2020 júliusában bevezetett szabályozás értelmében ugyanis, akinek a hátraléka meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének hatszorosát, annak a TAJ-számát érvénytelenítik.
A rendszer szigorítása már korábban napirenden volt, egy törvényjavaslat eredetileg már háromhavi tartozás után elvette volna a TAJ-számot, de végül a hat hónapos türelmi idő maradt a törvényben.
A fizetendő összeg közben jelentősen emelkedett: míg 2008-ban havi 4350 forint volt, ma már 12 300 forintot kell havonta befizetnie annak, aki kiesik a biztosítotti körből.
A folyamat magától indul: a NAV előírja a fizetési kötelezettséget, hathavi elmaradásnál pedig jelez a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek, amely érvényteleníti a TAJ-számot. A jogosultság a tartozás rendezését követő NAV-jelzés alapján válhat újra érvényessé.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint 1995 óta összesen 5,45 millió TAJ-számot érvénytelenítettek, de ez a szám a haláleseteket is tartalmazza. A kifejezetten hathavi járuléktartozás miatt érvénytelenített TAJ-számok száma 2021 januárjától több mint 206 ezer volt. A 24.hu által közölt adatok szerint évente 138,5 ezer és 172,9 ezer közötti ilyen érvénytelenítés történt.
A NAV 2026 januári adatai még részletesebb képet adnak a tartozásokról: eszerint több mint 88 ezren voltak, akiknek félmillió forintnál is több adósságuk gyűlt össze.
A legtöbbjüknek, csaknem 117 ezer embernek 150 és 350 ezer forint közötti hátraléka volt, és több mint 52 ezer honfitársunk tartozott 350 és 500 ezer forint közötti összeggel. Egy 150 ezer forintos tartozás már akkor is összejöhetett, ha valaki a tavalyi évben és idén januárban sem fizetett, aki pedig már 2023 óta nem tud fizetni, annak adóssága meghaladhatta az 505 ezer forintot is.
A tartozás következményekkel jár: 10 ezer forintos összeg alatt nem indul NAV-végrehajtás, de 200 ezer forintot nem meghaladó köztartozás esetén már lehetséges az inkasszó és a jövedelemletiltás.
A lakhatást közvetlenül szolgáló lakóingatlan esetében 500 ezer forintot meg nem haladó tartozásnál nincs helye ingatlan-végrehajtásnak.
A járuléktartozás főszabály szerint 4-4,5 év alatt évülhet el. A NAV-nak arról nincs külön statisztikája, hogy az elmúlt öt évben pontosan hány végrehajtás indult kifejezetten ilyen típusú tartozás miatt.
A cikkben szereplő helyzetben két lehetséges rendezési út szerepel: a tartozás rendezése vagy a szociális rászorultság igazolása. Utóbbi esetben a járási hivatalnál lehet kérelmezni a jogosultság megállapítását, ami mentesítheti az érintettet a járulékfizetés alól. Ennek hiányában azonban a tartozás gyorsan nő, és az ellátás elvesztése mellett a NAV-behajtás kockázata is folyamatosan fennáll.
Több százezer magyar térítésmentes állami egészségügyi ellátása kerülhet veszélybe, miközben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal behajtása is ott lebeg a fejük felett.
Friss, hivatalos adatok szerint 2026 januárjában már több mint 348 ezren halmoztak fel akkora egészségügyi szolgáltatási járuléktartozást, amely meghaladja a hat havi összeget.
Az elmúlt öt évben több mint 782 ezer TAJ-számot érvénytelenítettek emiatt, és bár 781 ezret később visszaállítottak, a számok egy folyamatosan fennálló, tízezreket érintő problémára utalnak, ahol sokaknál a tartozás már több százezer forintra rúg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az NKA bizottságának közel fele lemondott, Vidnyánszky Attila is távozik
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója megerősítette, hogy otthagyta a Nemzeti Kulturális Alap bizottságát. Döntésével Baán Lászlót és Both Miklóst és Bús Balázst követte a 17 milliárdos pénzosztási botrány miatt.
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója szombaton megerősítette, hogy már napokkal ezelőtt lemondott a tagságáról. A hírt az ATV Híradója közölte, miután megkeresték a színházigazgatót.
A 11 tagú bizottságból ezzel négyre nőtt a távozók száma. Heten még nem kommunikáltak jövőjükről, köztük Hankó Balázs miniszter.
A lemondási hullámot a bizottsági tagok közül Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója tette leginkább láthatóvá csütörtökön, bár az NKA közleménye szerint Bús Balázs alelnök már április 14-én szóban jelezte távozási szándékát.
Baán szerint a kollégium beszámolója súlyosan hiányos és megtévesztő képet adott a bizottság számára.
Őt követte szombaton Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója, aki szerint a testület szakmai hitelét ásták alá.
„A kialakult helyzetben a Bizottság bizalmával és szakmai hitelével visszaéltek. Ez az, amivel nem tudok közösséget vállalni” – fogalmazott Both, aki azt is elmondta, a bizottság eredetileg egy szakmai feladatokat ellátó testület létrehozásához járult hozzá, nem pedig egy „zárt, minisztériumi szereplőkből álló, utólag jelentősen felduzzasztott forrás felett rendelkező döntési mechanizmusra”.
Amikor a hiányosságok világossá váltak, kollégáival együtt a vitatott kifizetések befagyasztását és teljes iratbetekintést szorgalmazott.
A kormányzati oldal szerint a támogatások szabályos eljárásban, szakmai szempontok alapján születtek. Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, az NKA elnöke szerdán rendkívüli ülést tartatott, ahol javasolta, hogy a támogatottaktól kérjenek be időközi szakmai és pénzügyi beszámolókat.
ATV-interjújában a miniszter arról beszélt, hogy a pénz kiosztása ízlésbeli kérdés, és előnyben részesítették a „hazaszeretet” megjelenítő alkotókat. Azonban több, a finanszírozásokkal kapcsolatos kérdésre nem tudott egyértelmű választ adni.
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója szombaton megerősítette, hogy már napokkal ezelőtt lemondott a tagságáról. A hírt az ATV Híradója közölte, miután megkeresték a színházigazgatót.
A 11 tagú bizottságból ezzel négyre nőtt a távozók száma. Heten még nem kommunikáltak jövőjükről, köztük Hankó Balázs miniszter.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elmegyógyintézetbe kerül a 24.hu főszerkesztőjét brutálisan összeverő férfi
Letartóztatta a bíróság azt a férfit, akit Pető Péter, a 24.hu főszerkesztőjének megtámadásával gyanúsítanak. A kényszerintézkedést az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben hajtják végre.
Letartóztatta a bíróság azt a férfit, akit a 24.hu főszerkesztője, Pető Péter elleni támadással gyanúsítanak. A Fővárosi Főügyészség közleményére hivatkozva a 444.hu azt írja, hogy
a kényszerintézkedést az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben hajtják végre.
Pető Pétert hétfő este, valamivel hét óra után, Budapesten, a 75-ös troli Dózsa György úti megállójában támadta meg egy ismeretlen férfi minden előzmény nélkül.
Az első ütéstől a főszerkesztő a földre került, ahol a támadó tovább rugdosta, miközben ő segítségért és rendőrért kiáltott.
A támadás következtében az újságíró több arccsontja eltört: betört a bal szemüregének fala és eltört a járomíve is, emellett horzsolásokat és hámsérüléseket szenvedett.
A támadó egy idő után abbahagyta a bántalmazást, majd visszatért a közelben hagyott holmijaihoz. Az újságíró ezután a Dráva utca felé indult, ahol járókelők hívtak hozzá mentőt és rendőrt.
A rendőrök később elfogták a feltételezett elkövetőt. Az ügyben a sérülések súlyossága miatt súlyos testi sértés gyanújával indult eljárás, a gyanúsított beszámíthatóságát pedig szakértők vizsgálják.
Letartóztatta a bíróság azt a férfit, akit a 24.hu főszerkesztője, Pető Péter elleni támadással gyanúsítanak. A Fővárosi Főügyészség közleményére hivatkozva a 444.hu azt írja, hogy
a kényszerintézkedést az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben hajtják végre.
Pető Pétert hétfő este, valamivel hét óra után, Budapesten, a 75-ös troli Dózsa György úti megállójában támadta meg egy ismeretlen férfi minden előzmény nélkül.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Azbesztszennyezés: Egész Nyugat-Magyarországot érintheti a szombathelyi polgármester szerint
Nemény András szerint a probléma Kőszegen, több tucat Vas megyei településen, Zala megyében, Sopronban és Székesfehérvár környékén is felmerülhet. Sajnos elképzelhető, hogy az osztrák bányákból érkezett, szennyezett kőzúzalék több településre is eljutott, ugyanis a kormány időközben országos felmérést és a kárelhárítási költségek állami finanszírozását rendelte el.
– jelentette ki Nemény András, Szombathely polgármestere az osztrák bányákból érkezett, azbeszttel szennyezett kőzúzalék ügyében, amelyek bekerülhettek a magyar úthálózatba.
Korábban Kiderült, hogy egyes szombathelyi utak azbeszttel szennyezettek. Azonban polgármester szombaton az RTL Híradónak arról beszélt, hogy a szennyezés jóval túlmutathat a városon.
„Kőszegen nagyon sok út érintett, de húsz-harminc másik Vas megyei településről is tudunk. Az én információm szerint érintett lesz Zala megyei is, sőt már Székesfehérvár környékéről is mondtak érintett eseteket, és Sopronról is tudunk. Tehát egész Nyugat-Magyarország érintett lesz ebben.” – mondta Nemény András.
Az ügy országos jelentőségére utal a csütörtök este megjelent kormányhatározat is. Míg a sajtóhírek szerint a kormány átvállalja a védekezés és kárelhárítás több milliárd forintra becsült költségeit, a
Magyar Közlönyben megjelent határozat országos felmérést, beavatkozási javaslatot, forrásbiztosítást és a felelősségi lánc teljes feltárását írja elő.
Szombathelyen a hatóságok az érintett területeken ideiglenes porcsökkentő intézkedéseket vezettek be. Jelenleg az egyik legvalószínűbb megoldásnak az tűnik, hogy
az érintett felületeket geotextillel lefedik, erre bazaltkavics kerül, később pedig aszfaltréteg zárná le az utakat - mondta a városvezető.
Az ügy április közepén kezdődött. A Vas Vármegyei Kormányhivatal tájékoztatta Szombathely önkormányzatát, hogy a hatósági vizsgálatok határértéket jelentősen meghaladó azbesztszennyezést mutattak ki az Oladi nevű városrész mintegy 12 kilométeres úthálózatán. A gyanú szerint több, határ menti osztrák bányából származó, azbeszttel szennyezett kőzúzalékot használtak fel útalapként, illetve szórtak le utcákon, parkolókban és magánkapubejárókban is.
A hatóságok azonnal ideiglenes intézkedéseket, például locsolást és 10 km/órás sebességkorlátozást vezettek be a kiporzás megakadályozására.
A probléma gyorsan regionális méretűvé vált, miután Kőszegen is erős gyanú merült fel a szennyezésre, ahol a hatóságok szintén vizsgálatot indítottak, azóta pedig már Táplánszentkereszten is intézkedéseket kezdeményeztek.
Az azbeszt okozta egészségügyi kockázat nem elméleti. A belélegzett azbesztrostok akár 20-40 éves lappangási idő után is halálos megbetegedéseket, jellemzően daganatokat okozhatnak.
A kormányhatározat értelmében az illetékes minisztériumoknak fel kell tárniuk a teljes forgalmazási láncot, hogy kiderüljön, pontosan mely cégek és személyek felelősek a kialakult helyzetért. A következő időszak legfontosabb kérdése, hogy az országos felmérés milyen ütemben zajlik majd, és a műszaki beavatkozás mikor kezdődhet el a már ismert és a jövőben azonosított helyszíneken.
– jelentette ki Nemény András, Szombathely polgármestere az osztrák bányákból érkezett, azbeszttel szennyezett kőzúzalék ügyében, amelyek bekerülhettek a magyar úthálózatba.
Korábban Kiderült, hogy egyes szombathelyi utak azbeszttel szennyezettek. Azonban polgármester szombaton az RTL Híradónak arról beszélt, hogy a szennyezés jóval túlmutathat a városon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!