SZEMPONT

Tálas Péter: Láthatóan nem ugyanolyan a világ kiállása Ukrajna, mint Izrael mellett

Bármennyire is szeretné Zelenszkij, azt a támogatást nem kaphatja meg, amit Izrael megkapott Iránnal szemben. Oroszország mégiscsak atomhatalom, ami behatárolja a Nyugat lehetőségeit. De a technológia átadása még így is sokat segíthet Ukrajnának.

Fischer Gábor, fotó: Getty Images - szmo.hu
2024. április 17.

Nem lett biztonságosabb hely az elmúlt héten sem a világ, sőt. Most történt először meg, hogy Irán nyíltan és felvállaltan izraeli területek ellen intézett támadást, nem is kevés eszközzel, drónok, robotrepülőgépek százait indította el, emellett ballisztikus rakétákkal is támadta a zsidó államot. MindezT válasznak szánta az Irán damaszkuszi konzulátusa elleni rakétatámadására, amellyel megölték a Forradalmi Gárda két tábornokát, ami szintén egy határátlépésnek tekinthető.

Okozhat-e mindez egy általános közel-keleti háborút? És hogyan függ össze az, ami a Közel-Keleten történik azzal, ami Ukrajna földjén? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Tálas Péterrel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs intézetének tudományos főmunkatársával.

– Várható-e itt valamiféle önmérséklet, vagy megállíthatatlanul robognak az események egy nyílt, államok közötti háború felé?

– Én azt gondolom, hogy azért nem kell eltúlozni az eszkalációt. Az első és legfontosabb dolog, hogy maga a közel-keleti konfliktus, illetve jelen esetben a Hamász–Izrael háború eleve egy regionális katonai konfliktus volt. Onnantól kezdve, hogy az iráni proxy szövetségesek, mint a Hezbollah, a jemeni húszik, vagy a szíriai és iraki különböző katonai szervezetek, amelyek támogatják Iránt, vagy Irán érdekeit képviselik, beszálltak ebbe a háborúba. Innentől kezdve ez egy regionális konfliktus. Abban a tekintetben kétségtelenül eszkalálódott a konfliktus, hogy

eddig olyan nem volt, hogy egymás területén támadta volna egymást Izrael és Irán.

Az iráni értelmezés szerint, amit nagyon sokan elfogadnak, arról van szó, hogy ezt az egész eszkalációt Izrael kezdte, amikor a damaszkuszi konzulátus területén, annak a parkolójában megsemmisített embereket, megölt iráni katonákat.

– Ezzel szemben az izraeli narratíva az, hogy Irán áll a helyzet kiéleződése mögött, azokon a bizonyos proxy szervezeteken keresztül.

– Ez kétségtelen. Az nem kérdés, hogy az irániak a proxyjainkon keresztül ott voltak a háborúban. Ezt nem is gondolom, hogy bárki tagadná. De arra eddig nem volt példa, hogy egymás területén támadják egymást. Ettől függetlenül

az iráni támadás egy rendkívül korlátozott, megkoreografált, mondjuk azt, hogy szimbolikus támadás volt, így tekint rá szerintem a teheráni vezetés is, ami vagy két hétig hangsúlyozta, hogy lesz ilyen támadás.

Gyakorlatilag előre értesített, hivatalosan azt mondják, hogy az Amerikai Egyesült Államokat, de gyakorlatilag ezen keresztül a zsidó államot is. Az Egyesült Államok ugyan azt mondja, hogy ilyen értesítést nem kapott, de tény, hogy a támadásról azért tudhatott. Ez az első dolog. A másik, hogy a támadás úgy kezdődött el, hogy több mint 180 drónt indítottak el.

Ezek a drónok hét órát mennek Iránból, hogy elérjék Izrael területét, és ez azt jelenti, hogy hét órája volt felkészülni Izraelnek és szövetségeseinek,

az Egyesült Államoknak, Nagy Britanniának, Szaúdi-Arábiának, hogy kilőhessék ezeket a drónokat, illetve a később kilőtt cirkálórakétákat vagy robotrepülőgépeket, amik utazási sebességgel két óra Izraelig, illetve tulajdonképpen a ballisztikus rakétákat is, amiknek a közlekedési ideje 12 perc. Irán jelképes támadásnak szánta ezt, olyannyira, hogy a Negev-sivatagba, illetve a megszállt Golán területre lőtte ki a rakétáit, illetve ezeket célozta állítólag, és mint ismeretes, nagyon jó aránnyal részben Izrael, részben a szövetségesek megsemmisítették ezeket. Azaz komoly vesztesége nem származott erről Izraelnek.

– Most viszont az irániak azt mondják, ha az izraeliek bármit lépnek, olyan fegyverekkel válaszolnak, amivel percek alatt érnék el Iránt. Eddig soha nem látott fegyverekről beszélnek, amik vagy léteznek vagy nem, persze.

– A ballisztikus rakétáik 12 perc alatt érik el Izraelt. Ennyiben mindenféleképpen igaz az állítás. Ha Irán meg szerette volna terhelni Izrael és a szövetségesei légvédelmét, akkor nem drónokat és robotrepülőgépeket, hanem nagy tömegben ballisztikus rakétát küldött volna, amiből majdnem 3000 van nekik. Tehát én azt gondolom, hogy ezekről lehet szó, az összes többi inkább stratégiai kommunikáció. Azt is hozzá kell tenni, hogy

rögtön a támadást követően, az irániak bejelentették azt is, hogy ők lezártnak tekintik a kérdést.

Nyilvánvaló itt a döntő az lesz, hogy Izrael hogyan válaszol erre. Azt gondolom, meg fogják fontolni, hogy hogyan válaszoljanak. Tudnak válaszolni, de az a kérdés, hogy a válasz tovább eszkalál vagy sem.

Nem kell feltétlenül, hogy olyasmire gondoljunk, hogy Izrael újra iráni területeket támad. Válaszolni úgy is tud, hasonlóképpen, ahogy eddig csinálta, hogy a proxykat támadja,

mondjuk megsemmisít Szíriában, Irakban vagy bárhol máshol, azaz nem iráni területen politikusokat vagy katonai vezetőket. Ráadásul hadd tegyem hozzá, hogy szerintem az, hogy Izraelnek és szövetségeseinek sikerült megakadályozni az iráni támadást, az, hogy a ballisztikus rakétákból is legfeljebb 6-7, maximum 8 ért célba a több mint százból, az önmagában azt is mutatja, hogy mekkora a különbség a két ország fegyverei, technikai eszközei között. Ráadásul nagyon jó alkalom arra, hogy visszaálljon az izraeli társadalom magabiztossága, újra bízzanak saját erejükben, mert ezt az október 7-i Hamász-támadás alaposan megtépázta. Szerintem nem kell feltétlenül attól tartanunk, hogy akár Izrael, akár pedig Irán eszkalálni akarná ezt a helyzetet. Ráadásul izrael egy picit áldozatként is bemutathatja magát, ami azért nagyon fontos, mert a világ nagyjából úgy látja, hogy Izrael a Hamász-támadást alaposan túlreagálta a gázai háborúval.

– Miközben senki sem akar eszkalálni, a dolgok néha önjáróvá is válhatnak, azaz annak nem fenyeget a veszélye, hogy kis lépésekben mégiscsak bekövetkezik egy olyan eszkaláció, amit igazából senki sem akart?

– Minden ilyen döntést emberek hoznak meg. Politikusok, felelős politikusok, ráadásul valószínűleg nem egyedül hozzák meg ezeket a döntéseket. Szerintem Izraelnek megvan a lehetősége arra, sőt a szövetségesei is arra akarják rávenni, hogy ne eszkaláljon tovább, elégedjen meg azzal, hogy nem eszkaláló jellegű választ ad. Azzal is kezdtem, hogy az egész konfliktus a Hamász és Izrael között már eleve egy regionális történet. Tudom, hogy nagyon sokan úgy gondolják, hogy minőségében változna a helyzet, ha egy Irán–Izrael konfliktusra kerülne sor, de nem, az is alapvetően egy regionális konfliktus maradna. Természetesen amennyiben ebbe a konfliktusba beszállna az Egyesült Államok is, az egy másik helyzet lenne. Abban sem vagyok biztos, hogy az izraeliek nem tudják visszafogni magukat.

Az tény, hogy Izraelt támogatták a szövetségesei, de Biden elnök azt mondta, hogy igen, ebben támogatják, de abban nem, hogy tovább eszkaláljon.

Tehát ezt meg kell fontolnia Izraelnek is és az izraeli vezetésnek is, teljesen mindegy, hogy egyébként mit gondolnak. Amerikai támogatás, szövetségesi támogatás nélkül nem hiszem, hogy Izrael hosszú távon ne szenvedne el károkat egy Iránnal történő összecsapás esetén, még akkor is, ha Irán sem gazdaságilag, sem technikailag nincs felkészülve egy nagyobb háborúra.

– Hogyan hat ki mindaz, ami a Közel-Keleten történt az orosz-ukrán konfliktusra?

– Az biztos, hogy ez figyelmeztető jel az oroszoknak. És figyelmeztető jel a Nyugatnak is. Az, hogy a drónokat ilyen simán leszedték, gyakorlatilag azt jelenti, hogy a nyugati technológia képes ezeket a drónokat simán megsemmisíteni.

A döntő kérdés az, hogy ehhez a technológiához vagy valami hasonlóhoz hozzájuttatják-e Ukrajnát vagy sem.

Az a kérdés, hogy ez a felismerés hogyan hat. Többféleképpen hathat, pénteken el fog dőlni, mivel az Egyesült Államok képviselőháza péntek este fog dönteni a segélycsomagokról vagy valamilyen segélycsomagról a bejelentés szerint.

– Zelenszkijnek már szóvá is tette, hogy Ukrajna miért nem kaphat olyan légtérvédelmi támogatást, mint amilyet Izrael kapott a szövetségesektől.

– Azért nem kaphat, mert

abban az esetben azt lehetne mondani, hogy nem Iránnal, hanem egy atomnagyhatalommal kerülne szembe a szövetség, és ezt el akarja mindenki kerülni.

Nyilvánvaló, hogy nem ugyanolyan a világ kiállása Izrael, mint Ukrajna mellett. Miközben megértem Zelenszkij sérelmét, nagyon pontosan kell tudnia neki is, hogy az ukrajnai kérdés nem hat úgy az Egyesült Államokbeli választásokra, mint ahogy egyébként egy közel-keleti, egy izraeli konfliktus hathat.

– Ha Zelenszkij ezzel tisztában volt, miért mondta, amit mondott?

– Zelenszkijnek, mint államelnöknek az egyik legfontosabb feladata az, hogy kikényszerítse az Egyesült Államoktól és a Nyugattól azt a segítséget, amit kaphat. Ennek érdekében természetesen efféle erkölcsi dörgedelmeket is mond, ami azt jelenti, hogy

legyetek szívesek és adjatok nekünk hasonlóképpen védekezésre esélyt.

Azt azért látni kell, hogy az Egyesült Államok érdekeltsége Izraellel szemben egészen más, mint Ukrajnával szemben, vagy inkább úgy mondanám, hogy Izrael gyakorlatilag az Egyesült Államok hivatalos szövetségese. Ugyanezt nem mondanám el Ukrajnáról. Ukrajna esetében természetesen támogatja az ukrán törekvéseket, de semmiféleképpen nem beszélünk szövetségről.

– Viszont ha simán csak a primer politikai vagy biztonságpolitikai érdekeket nézzük, akkor Európa esetében ez egy kicsit fordítva van.

– Az egyik döntő kérdés az, hogy Európa képes lesz-e támogatni Ukrajnát, illetve, hogy Európa akár egyedül is képes lesz-e támogatni Ukrajnát, ha mondjuk az Egyesült Államokban csökken az erre való hajlandóság. Ez az egyik legnagyobb kérdés az ukrán események kapcsán. Szerintem Európa tudná támogatni idővel Ukrajnát teljes egészében is, azzal a megszorítással természetesen, hogy bizonyos eszközöket nem képes adni, amelyek nincsenek a készletében, vagy ami csak az Egyesült Államoknak van. De igen,

itt alapvetően arról van szó, hogy Európának kellene döntően támogatnia Ukrajnát.

Ezt a támogatást el is kezdte, de önállóan erre láthatóan még nem képes. A döntő kérdés az, hogy az európai hadiipar képes-e ezt megtenni. Jelenleg nem képes, de azt látjuk, hogy arrafelé tartanak a folyamatok, képes legyen Európa hosszú távú támogatást adni Ukrajnának, és azt gondolom, néhány éven belül, körülbelül 2025-26-ra eljutunk oda, hogy önállóan is tudja majd támogatni Ukrajnát.

– Ukrajna kitart addig?

– Kitarthat, ha megmarad a támogatásnak egy minimuma. Azért azt látni kell, hogy jelenleg leginkább két dologban van hiány: a lőszerben, illetve emberben. Most az új behívási rendszer vagy sorozási rendszer pótolni tudja Ukrajna emberállományát is. Néhány hónapot ez igénybe fog venni. Ráadásul az akarat is megvan az ukránokban, hogy harcoljanak. Nem állítom azt, hogy sokan nem úgy gondolkodnak, hogy harcoljon más, de látni, hogy összességében

egyelőre nagyon erős a kiállás amellett, hogy igenis győzni akarnak Oroszország felett, vissza akarják szerezni a területüket.

Nem tudom, hogy ez be fog-e következni, én szkeptikus vagyok egyébként e tekintetben. Nem hiszek abban, hogy Ukrajna vissza tudja szerezni az egész területét. De amíg ezzel megbarátkozik az ukrán társadalom, az mindenképpen időbe telik, és ezt ki kell várni. Abban nem hiszek, hogy hirtelen megadja magát Ukrajna. Annál is kevésbé, mert végre elkezdődött Ukrajnában is, hogy hasonlóan az orosz erőkhöz, védelmi vonalakat építenek ki, amit nagyon nehéz áttörni, és amihez jelenleg nincs ereje az orosz erőknek sem. Az oroszok természetesen abban bíznak, hogy fel tudják őrölni az ukrán ellenállást, és kellőképpen kitartóak lehetnek abban, hogy végül is Ukrajna megadja magát. Én egyelőre ezt nem látom ukrán részről, de tény, hogy

hosszú évekig valószínűleg nem tudnak ellenállni az ukránok.

Ezért például nagyon nagy kérdés lesz, hogy a Nyugat hogy dönt abban a kérdésben, hogy a NATO tagság miként érinti, vagy érintheti az ukránokat.

– Vannak, akik azt mondják, hogy ez körülbelül addig tarthat, ameddig az F-16-osok meg nem érkeznek Ukrajnába, mert akkor megváltozhatnak ezek az erőviszonyok. Ez csodafegyver-várás, vagy ennek van realitása is?

– Látni kell, hogy Oroszországnak a mostani taktikája arra irányul, hogy ellehetetlenítse az életet. Azt üzenik ezzel, hogy ha Ukrajna nem lehet a miénk, akkor ne legyen senkié, és legyen belőle egy élhetetlen ország. Ezt akarják ezekkel a bombázásokkal elérni, megtörni az ukrán társadalmat. De ez önmagában nem vezet oda, hogy Ukrajna ne maradhasson meg, legfeljebb rendkívül rossz állapotban fog megmaradni. Inkább az a kérdés, hogy

ha a Nyugat megadja és tartóssá teszi-e azt a támogatást, ami megvédi elsősorban az orosz rakéta és dróntámadásoktól Ukrajnát. Akkor kialakulhat olyan helyzet, hogy az ország mégsem lehetetlenül el.

Izrael és a szövetségesek iráni támadással szembeni akciója azt mutatja, hogy a Nyugat technikailag ezt biztosítani tudja. Tehát képes lenne ennek a biztosítására, és ez nagyon rossz hír Oroszország számára. Mert ez azt jelenti, hogy hiába van nektek nagyon sok rakétátok, meg drónotok, azért nem tudtok akkora kárt tenni. Szerintem ez a kulcskérdése az ukrajnai kitartásnak.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Későn ismerték fel egy idős nő halálos infarktusát - Szakmai mulasztás miatt vizsgálják a Szent Imre Kórházat

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ több hibát is talált a 89 éves nő kórházi ellátásában. A hatóság szerint az EKG-vizsgálat elmaradása és a rossz besorolás is szakmai mulasztásnak minősül.

KULT

Két okból is hiába keressük a pedofilbotrányt a Michael Jackson életéről szóló Michaelben, amit ettől függetlenül (vagy épp ezért) imádni fognak a rajongók

A pop királyát alakító Jaafar Jackson elképesztő imitátor! Hiába, egy rokon kellett a sikerhez.

KÉK HÍREK

Letartóztatták azt a két embert, akik munkaerő-kölcsönzéses ügyben üzleti kapcsolatban álltak Orbán Viktor öccsével

A Budai Központi Kerületi Bíróság elrendelte a két gyanúsított letartóztatását, akiket a hét közepén vettek őrizetbe befolyással üzérkedés gyanúja miatt. A vád szerint a gyanúsítottak 17 ezer eurót vettek át egy vállalkozótól sikertelen vízumügyintézésért.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

A Tisza kampányfőnöke megsemmisítette azokat a kompromittáló pendrive-okat, amik fideszes vezetők családját tehették volna tönkre

Tóth Péter szerint a férjek, feleségek, gyerekek nem érdemelték volna meg, hogy ezek a felvételeket felhasználják. A szinte példátlan győzelemet irányító kampányfőnöknek voltak más kikötései is, amikből nem engedett. Először és utoljára beszélt ezekről.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. április 24.

A Partizánnak adott interjút a Tisza Párt kampányfőnöke, Tóth Péter, aki a bevezetőben jelezte, a kampány elején tett ígéretéhez híven ez lesz az első és vélhetően utolsó megszólalása a témában. Tóth a beszélgetés elején leszögezte, nem vállal szerepet a Tisza-kormányban, sőt, a pártban sem fog munkát végezni, a következő hét folyamán leépíti a kampányfőnöki pozícióját is.

„Én egy feladatra szerződtem. Azt gondolom, hogy fontos az, hogy mindenki két lábbal a földön járjon és maradjon, és tudja a saját korlátait és lehetőségeit” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a feladatot elvégezte, és most a családjával szeretne több időt tölteni.

Tóth elmondása szerint 2024 tavaszán, az európai parlamenti választási kampány országjárása során figyelt fel Magyar Péterre. Korábban, bár látta az Andrássy úti tüntetés méretét, még nem érezte átütőnek a jelenséget. Az országjárás során azonban látta a befektetett munkát és azt, hogy a közönség rezonál Magyar mondandójára.

„Én láttam benne azt, a hitet és őszintességet, hogy ő ezt komolyan gondolja, hogy all-in-ben van, hogy szeretné megváltoztatni ennek az országnak a sorsát” – mondta.

A végső elhatározást, hogy segítenie kell, akkor hozta meg, amikor Menczer Tamás, a Fidesz akkori szóvivője egy gyermekotthon előtt konfrontálódott Magyarral. Az, ahogyan Magyar Péter méltósággal kezelte a helyzetet, bizonyította számára a politikus fegyelmét és őszinteségét.

A kampányszakember 2015-ben a veszprémi időközi választáson Kész Zoltán kampányát vezetve már egyszer sikeresen megbontotta a Fidesz kétharmadát. Az ott tanultakat most is alkalmazta, melynek lényege a terepmunka, a hiteles, hivatásuknak élő politikusok és a legális adatbázis-építés a választókkal való közvetlen kapcsolattartás érdekében.

A régi ellenzéki pártokkal azért nem tudott együttműködni, mert mindig ugyanazokat a feltételeket támasztotta, amelyeknek szerinte a pártok vezetői nem akartak megfelelni, mert az számukra személyes kudarccal járt volna. Állítása szerint Márki-Zay Péternek is elmondta 2021-ben, milyen feltételekkel lehet legyőzni a NER-t, de a politikus ezt nem fogadta el. „Kettő nap múlva leült tárgyalni ezekkel a régmúltbeli emberekkel egy asztalhoz is osztozkodni, 7. meg 8. meg 9. frakción. Egy hét múlva el is múlt az a lendület, amit az előválasztáson akkor megnyert sikere hozott” – jelentette ki, hozzátéve, hogy sajnálja az elvesztegetett négy évet.

Amikor Magyar Péter felkérte, egyértelmű feltételt szabott: nem lehet semmilyen együttműködés a korábban parlamentben ülő ellenzéki pártokkal.

„Nekem kicsekkolási lehetőségem van akkor, hogyha a korábban parlamentben ülő ellenzéki pártok tagjai közül bárkivel is bármilyen együttműködés van, tehát közös indulás vagy valaki javára való visszalépés” – idézte fel a vörös vonalát, amit stratégiai és morális kérdésnek is tartott.

Elmondása szerint a döntés előtt a felesége azt kérdezte tőle, hogy fog tudni tükörbe nézni. „Azt mondtam neki, hogy tükörbe nézni azoknak a politikusoknak és baloldali, magukat baloldalinak valló embereknek kell, akik az elmúlt húsz évben egy néhány százalékos pártból először tíz, aztán négy, aztán egy, majd nulla százalékos baloldali pártot csináltak” – válaszolta neki.

Ugyanakkor elismerte, hogy vannak a régi ellenzékben olyanok, akik megértették az idők szavát. Példaként említette Kunhalmi Ágnest, akinek szerinte nagyon nehéz döntés lehetett, hogy nem indul el a választáson, illetve Jámbor Andrást, aki szerinte a nem indulása bejelentésétől kezdve influenszerként és közéleti gondolkodóként is sokat tett a rendszer leváltásáért.

A kampánycsapatba való zökkenőmentes beilleszkedését a „munkaterápiával” magyarázta: annyi feladat volt, hogy nem volt idő a konfliktusokra. „Én folyamatosan azzal vegzáltam őket, hogy akkor csináljuk jól a dolgunkat a kampány során, hogyha pontosan április 12-én este 7 órakor esünk össze és halunk meg” - fogalmazott.

A kampánystábot egy szűk, nyolcfős „agy” alkotta, akik megrendelőként léptek fel az operatív vezetést ellátó Pósfai Gábor és csapata felé, amely a logisztikát, a rendezvényeket és az adatelemzést végezte, míg a vizuális megjelenésért Radnai Márk és csapata felelt.

A Fidesz lejárató kampányával és a titkosszolgálati eszközök bevetésével kapcsolatban Tóth azt mondta, az első perctől számítottak rá. A paranoia eluralkodását azzal kerülték el, hogy hittek az országban és az emberekben. „Egyszerűen hiszek ebben az országban, és akikkel együtt dolgoztunk ebben a kampányban , mindenkin ezt tapasztalom, és ez a hit vitt minket előre” – fogalmazott.

A kampány során állítása szerint hozzájuk is eljutottak kompromittáló anyagok – pendrive-ok, felvételek – fideszes politikusokról, de ezeket nem használták fel.

„Én tartottam vissza, és én végig magamnál tartottam azokat a pendrive-okat, amikkel mások családját tettük volna tönkre. Azok a férjek és feleségek, gyerekek nem érdemlik meg, hogy ki legyenek téve családi, magánjellegű támadásoknak” – mondta, hozzátéve, hogy ezeket az anyagokat megsemmisítették.

Az országjárás helyszíneit adatalapon, egy úgynevezett „vírusterjedési modell” alapján tervezték meg, figyelembe véve a települések méretét, a Tisza-szigetek és önkéntesek számát, sőt olyan apró részleteket is, mint a gyógyszertárak vagy buszmegállók elhelyezkedése.

A Tisza Hang című kiadvány terjesztése óriási feladatot rótt az önkéntes hálózatra, amely szerinte 9-10 alkalommal minden magyar településre eljutott. Ennek eredményeként állítása szerint a községekben a Tisza Párt megfordította az erőviszonyokat: míg 2022-ben a Fidesz 945 ezer, az ellenzék 400 ezer szavazatot kapott, most a Tisza 805 ezer, a Fidesz pedig 755 ezer voksot szerzett ezeken a településeken.

A választás napjára nyolc hónapig készültek. Tóth Péter szerint 19 ezer szavazóköri delegáltjuk volt, a választás napján 3000 önkéntes telefonált a call centerekből, és további 3000 „fürkész” figyelte a kiemelt szavazóköröket a csalások megelőzése érdekében.

„Olyan jelentések érkeztek be hozzánk a választás napján, hogy buszban ülnek emberek, és nem mernek kiszállni, és azt várják, hogy mikor mennek el” – mesélte a visszatartó erő működéséről.

Úgy véli, a Fidesz mozgósítási gépezete, a Kubatov-lista hatékonysága már nem a régi, ezt egy Tolna megyei időközi választás tapasztalatai alapján már korábban is látták.

A kampány költségeiről elmondta, hogy az milliárdos nagyságrendű volt, de biztosan 0 és 5 milliárd forint között maradt. A párt igénybe vette az állami kampánytámogatást, emellett adományokból és мerchandise-termékek eladásából finanszírozták magukat. „Nem tudok oligarchákról a Tisza körül. A Tisza mögött sokkal több, sokkal nagyobb energia állt, mint egy-egy oligarcha” – jelentette ki.

A jelöltek sajtótól való elzárását azzal indokolta, hogy a közvetlen, személyes kapcsolatot a választókkal hatékonyabbnak tartották, mint a médián keresztüli kommunikációt. Szerinte egy interjú 50 ezres elérése eltörpül a 15 ezer kézfogás mellett, amit egy jelölt a választókerületében megtehet.

Úgy látja, a sajtó által feltett kérdések gyakran nem tükrözik az emberek valós, hétköznapi problémáit.

Az esetleges előrehozott önkormányzati választásokkal kapcsolatban azt mondta, a legfontosabb először az önkormányzatok és a kormányzat szerepének tisztázása. Logikusnak tartaná, ha az önkormányzatok új jogköröket kapnának, akkor ehhez új felhatalmazást is kérnének a választóktól, de konkrét tervről nem tud.

Személyes jövőjét illetően elárulta, négy kontinensről kapott már felkérést, hogy tartson előadást a kampányról, de egyelőre a családjával szeretne lenni, és nem tervez közéleti szerepet vállalni. A Válasz Online-nak adott korábbi interjújában magát Magyar Péter legbaloldalibb szövetségesének nevezte. Mostani elvárásairól a Tisza-kormánnyal szemben azt mondta, a legfontosabb a társadalmi különbségek csökkentése.

„Szerintem szimbolikus az, hogy a vagyonadóval mit kezd a kormány” – emelte ki.

A kampány legfontosabb emberi tanulságának a bizalom erejét és azt tartja, hogy „jónak lenni jó”.

A teljes beszélgetés

Kapcsolódó

Az SZDSZ-től Magyar Péterig – Kicsoda Ruff Bálint, a Tisza-kormány Miniszterelnökséget vezető minisztere?

Szerdán derült ki, hogy a Partizán Vétó című műsorának szerkesztő-műsorvezetőjét, Ruff Bálintot kérte fel Magyar Péter a Miniszterelnökség vezetésére. A jogász korábban már dolgozott politikai tanácsadóként és kabinetfőnökként is, most pedig a rendszerváltás megvalósítása lesz a feladata.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Sumorf Bordögök: három zenekart gyúrtak össze a színpadon Tövisházi Ambrus és Tariska Szabolcs 50. születésnapján

Az emblematikus szerzőpáros még a középiskolában ismerkedett meg, majd szinte az egész pályafutásuk összefonódott. Legjobb dalaikat egy közel két és fél órás koncerten játszották el, teltház előtt.

KÉK HÍREK

Váratlanul betoppanó ismerősét késelte meg egy nő Szentendrén, börtönt kér rá az ügyész

Vádat emelt a Pest Vármegyei Főügyészség emberölés kísérlete miatt egy nő ellen. A vádirat szerint a támadó egy vita hevében, ittas állapotban szúrta meg a másik nőt.

KÉK HÍREK

„Az ártatlan testvéremet ne ítéljék el!” - Curtis is ott volt a gyilkossággal vádolt bátyja tárgyalásán

Curtis testvére a Katzenbach-gyilkosság másodrendű vádlottja, az utolsó szó jogán tagadta bűnösségét a Fővárosi Ítélőtáblán. A bíróság május 6-ra halasztotta a jogerős döntést az ügyben, amelyben a férfit első fokon életfogytiglanra ítélték.

SZEMPONT

Ligeti Miklós: A NER-be kiszervezett vagyon visszaszerzését sokkterápia-szerűen kell elindítani

A Transparency International jogi igazgatója szerint már a parlament alakuló ülésén meg kell hozni néhány döntést. Orbán, Rogán vagy Lázár vagyonosodásának vizsgálata a könnyebb feladatok közé tartozik, de nem lesz egycsapásra ezermilliárdos vagyonvisszarendezés.

Fischer Gábor, Címlapkép: MTI/Benko Vivien - szmo.hu
2026. április 24.

Miközben egyes hírek szerint a Tisza Pártnál sorban állnak terhelő információkat tartalmazó pendrive-okkal a kormányzatban dolgozók és a NER-es cégek vezetői, az ügyészség és más hatóságok szinte naponta adnak hírt olyan lépésekről, amikre az elmúlt években hiába várt a közvélemény. A Tisza Párt konkrét jogállamisági és korrupcióellenes vállalásokat tett, és úgy tűnik, Magyar Péter elszánt, hogy ezeket végig is viszi. Ezt jelzi, hogy a Miniszterelnökség élére kiszemelt Ruff Bálint az első és legfontosabb feladatainak egyikeként a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal felállítását nevezte.

De hogyan lehet nekilátni az elszámoltatásnak és a vagyonvisszaszerzésnek egy olyan rendszer után, amely 16 éven át épült? Milyen eszközökkel lehet visszavenni az állami vagyont, és mihez lehet kezdeni a már lezárt, túlárazott közbeszerzésekkel vagy a fenyegetéssel megszerzett cégekkel? Erről beszélgettünk Ligeti Miklóssal, a Transparency International Magyarország jogi igazgatójával.

— A kormánynak nagy felhatalmazása van, hogy visszaszerezze a korrupcióval, túlárazással vagy más módon eltulajdonított közvagyont. De hogyan lehet ezt megtenni? Milyen kategóriái vannak a visszaszerezhető vagyonnak?

— A Transparency International Magyarország szerint nem lehet és nem is szabad különválasztani az állam demokratikus működésének, a jogállam funkcióinak a helyreállítását, és az elszámoltatás, illetve vagyonvisszaszerzés köreit. A kettő egymás nélkül nem megy. Azzal a garnitúrával, amit Magyarország a NER-ből megörököl, most az állami vezetőkre gondolok, nem lehet kibontakozni. Velük nem lehet hitelesen elkezdeni sem a jogállam helyreállítását, sem a bűnök kivizsgálását és a vagyonok visszaszerzését. Olyan nincsen, hogy az a versenyhivatali elnök, közbeszerzési hatósági elnök, az a legfőbb ügyész, az a Kúria-elnök fog majd az élére állni ezeknek a folyamatoknak, aki eddig a dolgát nem tette meg. Aki szándékosan akadályozta, késleltette a vizsgálatok megindítását, vagy egyáltalán nem gondoskodott arról, hogy ezek a vizsgálatok meginduljanak.

Ez egy levitézlett garnitúra, akiktől meg kell válnia az államnak, különben megbicsaklik a folyamat még a rajtpisztoly eldördülését megelőzően.

Természetesen más és más a felelőssége a közrehatásuk ismeretében, arányában az egyes államhatalmi vezetőknek. Más a felelőssége a legfőbb ügyésznek és más az ombudsmannak, más a Gazdasági Versenyhivatal elnökének és más az Állami Számvevőszék elnökének. És pontosan az ÁSZ-elnök az, aki még a leginkább mutatott jogállami működést, hiszen a jegybanki alapítványok dolgainak kipattanása, annak a civil szervezetek és újságírók által széles körben taglalt tényállásnak az államhatalmi megállapítása, ami szerint lopták a pénzt a jegybankban, az mégiscsak tőle származik. De éppen ez az eset mutatja, hogy hogyan akad el egy így meginduló felelősségre vonási folyamat az ügyészségen és a nyomozó hatóságnál. Tehát az alfa, az első lépés az, hogy ettől a garnitúrától meg kell válni. Ehhez megvan a felhatalmazás, és megvan az indok, hiszen ezek a mandátumok, ezek a közjogi tisztségek nem a jogállam védelmében és nem a nemzet érdekében jöttek létre. Ezek a személyek a hatáskörüket nem a magyar emberek érdekében, hanem a NER intézményvédelmében gyakorolták. Tőlük meg kell válni, lehetőség szerint sokkterápia jelleggel, legalább a kulcsfontosságú pozíciókban végre kell hajtani a cserét.

— Ha ez sikerülne, mi lenne a következő lépés?

— Ezt követően, vagy ezzel egy időben, kísérő jelleggel ki kell jelölni a korrupció felszámolásának az alapvonalait. Ennek egyik főiránya a pénzek előremenekülő megfogása.

Nem szabad, hogy a kiépülő jogállamban ugyanolyan fosztogatások történjenek a közvagyonunk kárára, mint a NER-ben.

Tehát amellett, hogy van a visszaszerzendő vagyon, van az a vagyon is, aminek a kiáramlását kell megakadályozni. Például a Balásy Gyula cégeivel kötött közbeszerzési keretmegállapodásokat fel kell számolni. A keretmegállapodás még le nem hívott részét, tehát azt a hányadot, aminek terhére még nem plakátolták ki az országot, azt már nem is kell lehívni. Itt a Közbeszerzési Hatóságnak lenne elsődlegesen dolga, hogy megállapítsa: ezek a keretmegállapodások súlyosan versenykorlátozóak, tehát alapelvi szinten sértik a közbeszerzési törvényt, úgyhogy ennek a konstrukciónak a fenntartása nem indokolt, nem jogszerű. Rögtön százmilliárdos nagyságrendben csökken a kiadás. Hasonló vagyonvisszaszerzési folyamat, amivel vissza lehet szedni az elcsatornázott, kiszervezett állami vagyonokat, és megakadályozni, hogy további gazdagodás történjen ezen a vonalon, a KEKVA-k, azaz a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok ügye. Itt úgy néz ki, van is akarat a gyors megoldásra.

Kétharmados törvénnyel el kell rendelni, hogy nincsenek KEKVA-k, nem kapnak többet MOL-részvények után fizetendő osztalékot, hiszen a MOL és a Richter részvények 25-25%-a egyaránt visszatér az állami vagyonba, ahogy a termőföldek is.

A készpénz is, az ingatlanok, az egyetemek, az egyetemi épületek, tehát a KEKVA-kat is ki kell iktatni.

— Mi a helyzet a magántőkealapokkal?

— A magántőkealapba nem kell közpénz a továbbiakban. Ha ezt a finanszírozási konstrukciót piaci alapon a befektetők maguknak el tudják intézni, akkor lelkük rajta, de állami pénznek nincsen keresnivalója magántőkealapokban. Azt az 1300 milliárdnyi közpénzt, ami már magántőkealapokban van, úgy kell fokozatosan visszaszerezni, hogy ne okozzon nagyobb kárt, mint aminek az elhárítására szolgál. Ne omoljanak össze azok a cégek, amelyekben meghatározó vagy fontos szereplő egy magántőkealap. Egyrészt átláthatóvá kell tenni ezeket, meg kell állapítani, kik a végső haszonhúzók, és meg kell nézni, mennyi az állami hányad emögött.

Az állam nem kivonja a tulajdonát első körben, hanem úgymond megéli a tulajdonosi minőségét.

Úgy viselkedik, mint egy tulajdonos. Nem úgy, mint egy ajándékozó, aki Tiborcz Istvánnak, Garancsi Istvánnak, Hernádi Zsoltnak, Mészáros Lőrincnek, Jászai Gellértnek vagy Jellinek Dánielnek ajándékozza a saját vagyonunkat, hanem mint aki gyakorolja a maga tulajdonosi jogait. Például meghatározó szereplőként, adott esetben többségi tulajdonosként átalakítja a magántőkealap kezelési szabályzatát, az alapkezelő menedzsmentjébe a tulajdoni hányadának megfelelő számú tagot küld, és a magántőkealap által birtokolt céltársaságok menedzsmentjében, sőt, felügyelőbizottságában is képviselteti magát. Tehát állami tulajdonként kezeli azt a vagyont, amit a tőle származó pénzből mások vásároltak, és ennek megfelelően okos döntést hoz a sorsáról. Itt tehát sikerült azonosítani három olyan irányt, ahol a további vagyonkiáramlást meg lehet fékezni, és a már megvalósult vagyonkiáramlás következményeit meg lehet próbálni visszafordítani, a károkat enyhíteni.

És akkor a további ág, a további elvégzendő feladat a már elkövetett bűnöknek a kivizsgálása.

Tehát például a túlárazott közbeszerzések, a Magyar Nemzeti Bank alapítványai, a lélegeztetőgépek, a letelepedési kötvények, a Covid-oltóanyagok...

— Ezek azok a területek, ahol nem törvényhozással, hanem nyomozással lehet csak eredményt elérni?

— Itt már kivizsgálás kell. A közbeszerzések túlárazása a legszerteágazóbb. A Versenyhivatalnak és a Közbeszerzési Hatóságnak elementáris jelentőségű feladatai lennének, hogy a benchmarkokat megállapítsa. Hogy történt-e túlárazás, mert ha igen, az visszatérítendő, az közbeszerzési eljárási törvénysértés, és bűncselekményt valósíthat meg.

— Mi a helyzet egy teljesen lezárt, évekkel ezelőtti üggyel, mint egy 2018-as autópálya-építés? Ha utólag kiderül, hogy túlárazták, visszamenőlegesen behajtható a pénz?

— Nézzük az egyszerűbbet, mert van egy nagyon nagy része ennek, ami még nem úszott el. Ott vannak a 35 éves koncessziók, autópálya is. A gyorsforgalmi úthálózat és a hulladékkezelés terén, vagy ott van a 35 éves kaszinókoncesszió, amiket mind vissza lehet vonni. Ez állami döntés kérdése. Ha egy teljes egészében teljesített szerződésről utólag kell megállapítani a túlárazást, az nyilván nem egyszerű. Ez többféle intézkedés együttállásából fakad, és ebből csak az egyik a nyomozás.

Ha van egy jó, államilag támogatott bejelentővédelmi program, akkor majd elő fognak bújni azok a céges és hatósági dolgozók, akik elmondják, hogyan történt a túlárazás.

És akkor ezt meg lehet csinálni. Azt is, ami az elévülés határán billeg, és azt is, ami még a közelében sincs, mert mondjuk egy lélegeztetőgép-ügy még nem évült el. Egy letelepedési államkötvénynél is elképzelhető, hogy van olyan rész, ami nem. Meg lehet tenni, csak magától nem fog a bizonyíték előkerülni. Tehát itt már összetett intézkedések kellenek. Hogy a jegybanki alapítványokból mi menthető meg, az nagyon kétséges. Nehezen elképzelhető, hogy Matolcsy György, Matolcsy Ádám vagy éppen Tiborcz István egyszer csak hazatérne penitenciát gyakorolni. Ellenkező esetben velük szemben nemzetközi büntetőjogi jogsegélykérelmet kell kibocsátani. És persze bárkivel szemben a távollétében is le lehet folytatni büntetőeljárást, ez a régóta ismert in absencia eljárás. Előzetesen senki nem akarja ezeket a figurákat kivégezni, de ha a felelősségre vonásuknak helye van, és megállapítható a visszaélés, akkor a fellelhető vagyonukra vagyonelkobzást kell elrendelni. És hát vannak egyéb könnyen megvalósítható célok, low-hanging fruitok.

Például Hatvanpusztára el lehet menni, és meg lehet vizsgálni, hogy ott mi történt. A határvadász laktanyába is be lehet sétálni, és ki lehet vizsgálni, hogy ott mi történt. És meg lehet nézni ezeknek a figuráknak, Orbán Viktornak, Lázár Jánosnak, Rogán Antalnak a vagyonosodását, hogy mi van a vagyonnyilatkozatok mögött.

Mi van Lázár János soha nem tisztázott eredetű ingatlanbirodalmával, termőföldjeivel? Vagy Rogán Antal találmányával, ami milliárdossá tette? Szóval nagyon sok egyszerű lépést meg lehet tenni, ami közelebb visz a megoldáshoz. Persze ennél is nagyobb feladat a NER gazdasági holdudvarának versenyre szoktatása. Ott talán az segít, hogy a következő közbeszerzésnél, ahol utat vagy épületet kell létrehozni, egyrészt jól kell kiírni a tendert, és nagyon széles körben kell propagálni. És ha majd nem tesz elég jó ajánlatot a Mészáros Lőrinc-féle cég vagy a Szíjj László-féle cég, és lesz valódi verseny, akkor majd kigolyózódnak. Ennyi. Vagy lesz valódi konkurens akkor, ha a piac tudni fogja, hogy ez már nem az Orbán-rendszer.

— Sok közbeszerzési szereplő csak fővállalkozóként vitte el a pénzt, a munkát pedig alvállalkozók végezték. Ezt ki lehet zárni a jövőben?

— A törvényben is lehet korlátozni, hogy olyan nincsen, hogy valaki a feladatokat százszázalékos mértékben alvállalkozóval végezteti el. Meg lehet határozni, hogy mi az alvállalkozásba bevont segéderőnek a tényleges felső mértéke. Csak olyan szereplő indulhat a közbeszerzésen, aki önmagában is képes, vagy konzorcium esetében a tagok együtt képesek, az adott szolgáltatás vagy munka teljesítésére. És meg lehet határozni, hogy egy vállalkozó mondjuk 50%-os mértékig vonhat be alvállalkozót, a fölött nem.

Ha annyira gyenge, hogy a feladat ötven százalékát sem tudja saját maga teljesíteni, akkor nem kell indulnia közbeszerzésen.

Akkor ő kapacitásbiztosító szervezetként tud indulni, egy nála rátermettebb vállalkozó beszállítójaként. Ez csak elhatározás kérdése, ezt a törvényben is elő lehet írni, ott célszerű is, és ezt a Közbeszerzési Hatóság a saját gyakorlatában is kialakíthatja.

— Hogyan lehet felderíteni azokat az eseteket, amikor egy jól működő vállalkozást fenyegetéssel, hatósági nyomással vettek el a tulajdonosától, miközben papíron érvényes adásvételi szerződés született?

— Ehhez kell valódi bizonyíték, itt nem elég az anekdota. Itt nemcsak a sértettnek kell kiállnia, hogy engem kizsaroltak a cégemből, hanem a hatóságnak is utána kell mennie, ha ebben hatósági szereplők közreműködtek. Ha a hatósági szereplők elkövetőként közreműködtek, akkor őket fel kell tárni. Ehhez kell a jó bejelentővédelem, és ehhez kell az, hogy a hatóságok tényleg végigjárják azokat a vonalakat, amiket mondjuk a sérelmet szenvedett illető állít. Hogy volt egy jó autószerelő-műhelyem, ami ért 100 milliót, de addig szívattak, amíg végül eladtam 40 millióért. Nézzük meg azt az adásvételi szerződést, és tényleg hallgassák meg az embereket, keressék meg a tanúkat, a bizonyítékokat. Ez egy megcsinálható dolog.

— És így visszajuthatnak a cégek a korábbi tulajdonosokhoz?

— Talán ők inkább most már anyagiakban érdekeltek. Lehet, hogy az, akit már kizsaroltak a cégéből és egyszer tönkrement az élete, már nem akar újra autókat fényezni. Ez ugyanolyan, mint a hulladékkoncesszió. Négy-öt éve kiszorítottak vállalkozókat az intézményi hulladékgazdálkodási piacról, akik korábban fémhulladékot, használt sütőolajat vagy építőipari törmeléket kezeltek. Nem biztos, hogy most, ha visszakapnák a lehetőséget, újra be akarnának lépni a piacra.

Nekik állami kártalanítás jár,

hiszen az állam közigazgatási jogkörben, jogalkotással okozott nekik kárt.

— A vélelmezhető vagyonvesztés mekkora hányadát lehet reálisan visszaszerezni?

— Ezt nem lehet összegszerűsíteni. Én legalábbis nem tudom. Az előbb is pontatlanul mondtam, nekik nem állami kártérítés, hanem Mol-tól származó kártérítés járna.

— Nem összegre, hanem arányra vagyok kíváncsi. A tizedét, a felét?

— Az állam a saját jelenlegi eljárásaiban a bűncselekménnyel okozott károknak a 8-10 százalékát tudja visszaszerezni. És ennek a nagy része nem a hatósági munka eredménye, hanem a büntetőeljárásban történő önkéntes teljesítés. Tehát egy jó bejelentővédelem, jó ösztönző- és jutalmazórendszerrel, egy jó együttműködési, vádalkuprogrammal nagyon nagy mértékben növelheti a visszatérítési arányt, mert a vagyon illékony dolog. Azt látszik a jegybanki alapítványok ügyeiben is, hogy ezt nem olyan egyszerű visszaszerezni. A tetemre hívás, az igazságtétel fontos funkció, ennek meg kell történnie, hogy mindaz, ami mögöttünk lesz, remélhetően ne ismétlődhessen meg.

De az a vélelem, hogy itt egy csapásra ezermilliárdos nagyságrendű vagyonvisszarendezések történhetnek, téves lenne.

Amit biztosan vissza lehet szerezni nagyon nagy arányban, az a KEKVA-k vagyona. A magántőkealapoknál ez sokkal áttételesebb folyamat, de ott az állam élhet a tulajdonosi minőségével. Nem biztos, hogy akar ilyen dolgokat tulajdonolni, de legalább nem lehet azt mondani, hogy az állam pénzéből másvalaki gazdagszik. A két nagy infrastrukturális koncesszió (az autópálya és a hulladék), visszavonható. Ott is lehet állami vagyont visszaszerezni. Ezek a nagy arányú sikerrel kecsegtető vagyonvisszaszerzések.

— Ezeket viszonylag gyorsan meg lehet csinálni?

— Ezeket sokkterápiaszerűen kell megcsinálni.

— Akár már őszre?

— A KEKVA-k megszüntetése igazából az alakuló ülésig meg kellene történjen. Tehát már oda be kellene vinni azt a törvényt, ami erről gondoskodik, és akkor átmeneti szabályozással ezt év végéig le kell pörgetni. Mondjuk a letelepedési kötvényekkel kereskedő brókercégek ellopott közvagyona, hát az egy tíz évvel ezelőtti sztori. Abból most mit lehet megtalálni? Ott már azon is boldogok lennénk, ha a felelősöket megneveznénk és a bűnösöket megbüntetnénk.

— Mennyi időt vehet igénybe ez a teljes folyamat?

— Nagyon egyszerűen lehet megfogalmazni, ezt már többször elsütöttem: Rómát sem egy nap alatt építették, és a NER-t sem. Tíz éven át hozták létre, és még az utolsó hat évében is folyamatosan alakítottak rajta. Tehát ez nem fog egy nap alatt megszűnni. Csak azt a közhelyt tudom mondani: minél hamarabb hozzák létre az új kormányt, annál gyorsabb és eredményesebb lesz a folyamat.

— A Forbes-on van egy lista, hogy milyen tempóban viszik ki a vagyont...

— Igen, igen.

— Ezeknek, gondolom, utána lehet nyúlni.

— Ezeknek utána lehet menni. A kérdés az, hogy vissza lehet-e szerezni. De legalább mondjuk Hatvanpusztából nem lesz Százhúszpuszta, meg Száznyolcvanpuszta.

Kapcsolódó

Megszólalt a Bizottság a Magyar Péterrel folytatott tárgyalás után, valódi haladást ígérnek

Az Európai Bizottság magas szintű küldöttsége Budapesten folytatott technikai egyeztetéseket a leendő kormánnyal. A megbeszélések célja az uniós források felszabadításának felgyorsítása volt.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Vádat emeltek Curtis ellen, focimeccsen pofozhatott fel egy nézőt

Nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság a vád. A rapper korábban azt írta, hogy a néző részeg volt, és sértegette a csapatát, amit a sértett tagadott.

KÉK HÍREK

Tragédia Győrben: egy közkedvelt fociedzőt gázoltak halálra biciklizés közben

Halálos közlekedési baleset történt Győr külterületén, az áldozat a megyében ismert és kedvelt Kovács Zsolt. Az edző olyan súlyos sérüléseket szenvedett a gázolás következtében, hogy a helyszínen életét vesztette.

KÉK HÍREK

„Nagyon sajnálja” - mondta a férfi, aki fahusánggal vert agyon két nőt, mert a drogtól azt hitte, elrabolták az unokahúgát

A férfi 2025 tavaszán drog hatása alatt, egy fadoronggal vert agyon két nőt, az ügyészség ezért tényleges életfogytiglant indítványozott.

SZEMPONT

Török Gábor: Az ellenzéki szavazók azt várják, fröccsenjen a vér, ezzel Magyar Péter elfedheti a nehézségeket

A politikai elemző szerint Magyar Péter szándékosan tartja napirenden az elszámoltatás témáját. Török Gábor úgy látja, a látványos konfliktusokkal a Tisza Párt elnöke a háttérben meghozott nehéz gazdasági és szakpolitikai döntéseket fedi el.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. április 23.

A 24.hu Extra Törökülés című műsorában Török Gábor politikai elemző fejtette ki véleményét a kormányváltás utáni helyzetről. Az elemző szerint a jelenlegi politikai klímának van egy komoly paradoxona. Úgy látja, az általános érzet az, hogy „a bab is hús”, vagyis bármit tesz vagy mond Magyar Péter, az a szavazói számára csodálatosnak tűnik. „Tehát látszólag tényleg az a helyzet, hogy most jutalomjáték, mézeshetek vannak” – fogalmazott, de hozzátette, hogy valójában a szavazótábornak nagyon erős és egyértelmű elvárásai vannak.

Török szerint a támogatók számára a lényeg a felelősségre vonás.

„Tényleg tök mindegy, hogy ki a miniszter, tök mindegy, hogy mit mondasz, de a guillotine az kerüljön beüzemelésre” – mondta.

Álláspontja szerint a 16 évnyi Orbán-kormányzás után az ellenzéki szavazók „egy kalapácsot látnak” Magyar Péterben, és azt várják, hogy ez a kalapács lesújtson, „hogy a guillotine üzemeljen, hogy a vér fröccsenjen”. Úgy véli, ez a választói elvárás egybeesik Magyar Péter politikai érdekeivel is.

Bár a következő hónapokban nehéz, megosztó döntések várnak rá, például a személyi kérdések, amelyek a szavazótábort „majd fűrészelni fogják, vagy legalábbis megosztják”, ezeket a konfliktusokat el tudja fedni.

„Őezeket le tudja úgy vezényelni, hogy a színpadra kirakja a guillotine-t, és a paraván mögött pedig viszi ezeket a döntéseket nagyobb figyelem nélkül” – magyarázta az elemző, aki szerint ezzel a stratégiával „az első pár hónap nehézségeit, a költségvetési és szakpolitikai döntéseket el tudja fedni”.

Példaként említette, hogy az új miniszterek alig nyilatkoznak, miközben a figyelem az elszámoltatás körüli konfliktusokra irányul. Török szerint Magyar Péternek nem érdeke, hogy a szakmai elképzelések legyenek a fókuszban, sokkal inkább az, hogy a látványos összecsapásokkal teret nyerjen a kormányzás beindításához és a nehéz döntések meghozatalához. Úgy látja, a választók most a „tűzijátékot” nézik, és közben a háttérben meg lehet hozni a szükséges lépéseket. „Szijjártó Péter ad háromórás Telex-interjút; nem az új miniszterek adnak háromórás interjúkat” - fogalmazott.

A formálódó kormány összetételéről szólva Török Gábor egy harmadik típusú modellt vázolt fel, amely szerinte eltér a korábbi párt- és szakértői kormányoktól. Mivel a Tisza Pártnak nincsenek klasszikus értelemben vett erős emberei, „Magyar Péternek azzal nem kell számolnia, hogy a pártjának erős emberei ülnek be, akik majd belső ellensúlyt fognak képezni”.

Az új politikai elit tagjai ugyan bekerülnek a kormányba, de az elemző szerint a megnevezett jelöltek a heterogén szavazótábor ellenére inkább egy „Fidesz light”-nak felelnek meg előéletüket illetően.

Úgy látja, Ruf Bálint az egyetlen kivétel.

„Talán Ruff Bálint az egyetlen, akinek az előélete a szocialista liberális világba visz, de ha a többieket megnézzük, hát azok sokkal inkább elképzelhetőek lettek volna egy Fidesz-kormányban” – mondta, példaként említve Kármán Andrást és Ruszin-Szendi Romuluszt.

Szerinte ebből az következik, hogy a klasszikus ellenzéki szavazóknak szóló program az elszámoltatás és a „tűzijáték”, miközben a háttérben „alapvetően egy inkább konzervatív kormány kezd körvonalazódni, semmint egy baloldali liberális kormányzás”.

Török Gábor szerint a szavazók egyelőre ebből semmit nem érzékelnek, mert leköti őket a cirkusz és a guillotine. Hosszú távon azonban, amikor a mézesheteknek és a pereknek vége lesz, eljön majd a „ráeszmélés”, és a választók feltehetik a kérdést, hogy ez valóban az ő kormányuk-e.

Úgy véli, a rendszerváltás folyamata ezzel nem zárult le.

„Én azt gondolom, hogy magában a rendszerben benne van egy csomó olyan dolog kódolva, ami nagyon komoly politikai konfliktusokat, törésvonalakat, akár új politikai formációk megszületését vetíti előre a jövőre nézve” – zárta gondolatait, hozzátéve, hogy bár most furcsa erről beszélni, a jövő messze nem dőlt el.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Teljesen átalakul az X-Faktor: egy rekorder tér vissza a mentorok közé

ByeAlex, akinek mentoráltjai korábban zsinórban négy évadot nyertek, visszatér a mentori székbe. Mellé egy teljesen új arc, Solére érkezik, míg Majka és Gáspár Laci maradnak a csapatban.

KÉK HÍREK

Átvágta combartériáját az elektromos fűrésszel és elvérzett egy férfi, aki egyedül újított fel egy lakást Szombathelyen

Egy férfi egy szombathelyi lakásfelújításon dolgozott egyedül, amikor egy elektromos fűrész halálos sebet ejtett rajta. Családja talált rá a holttestére, a rendőrség szerint baleset történt.

KÉK HÍREK

Zavarta a sírása, ezért verte agyon 5 hónapos babájukat egy férfi, arra hivatkozott, dühkezelési gondjai vannak

A gyulai férfi az előkészítő ülésen nem ismerte el bűnösségét. Az ügyészség szerint a vádlott a korábbi kapcsolataiból született gyermekeivel is erőszakos volt.

SZEMPONT

Bencsik András: A Fidesztől valakik valamiért úgy gondolták, hogy a magyar dolgozó nép olyan buta, mint egy pár rendőrcsizma

A demokrata főszerkesztője és kollégái kulisszatitkokat árultak el a kormánypárti sajtó működéséről a választási vereséget értékelve. Szerintük a Fidesz leegyszerűsítő kommunikációt erőltetett az egész jobboldali médiára.

M.M. / Fotó: Demokrata/YouTube - szmo.hu
2026. április 24.

„A Demokratánál próbáltuk kivédeni azt az érzékelhető nyomást a Fidesz részéről, hogy valakik valamiért úgy gondolták, hogy a magyar dolgozó nép olyan buta, mint egy pár rendőrcsizma” – ezzel a hasonlattal írta le a Fidesz kommunikációs stratégiáját Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője a lap podcastjában. A Fidesz-közeli nyilvánosságban azután indult önvizsgálat, hogy a párt a két héttel ezelőtti választáson 16 év után elvesztette a hatalmat.

Bencsik szerint a kormánypártoknál a választókat lenéző, leegyszerűsítő üzeneteket erőltettek.

„Tehát egytagú tőmondatokat kell neki mondani: Innen arra! Arról amarra! Ennél többet nem szabad mondani, mert ostoba, buta nép, ez már nem érti meg. Katasztrofális” – fogalmazott a főszerkesztő.

A publicista úgy látja, a kommunikáció irányítása rossz kezekbe került, és a teljes jobboldali médiára ráerőltették a lebutított üzeneteket.

„Az a szilárd meggyőződésem, hogy idiótákra bízták a kommunikáció irányítását, és ezek az idióták a saját rögeszméjüket próbálták rákényszeríteni”

- mondta Bencsik.

Király Tamás műsorvezető hozzátette, hogy amikor a jobboldali szereplők összetettebb gondolatokkal próbálkoztak, abból gyakran lett baki, példaként Lázár János wc-pucolós mondatát említette.

„Hirtelen meg mindenki elkezdett hosszan sokat beszélni, akkor meg kiderült, hogy nincsenek már felkészülve. Elszoktak attól, hogy összetett, értelmes gondolatokat hibátlanul fogalmazzanak meg”

- foglalta Király.

Bencsik ezután a jobboldali sajtó „öntudatra ébredését” sürgette.

„El kell, hogy jöjjön végre az az idő, hogy mindenki szabadon, a saját feje szerint megpróbálja megfejteni a rejtélyt, hogy mi történt”

– mondta.

Szerinte az első lépés a szabad elemzés, a második pedig a különböző szellemi műhelyek közötti együttműködés, hogy megállapodjanak a legfontosabb problémákról.

A mostani nem az első éles kritikája a választás óta. Április 16-án az Ultrahang műsorában a jobboldali közvélemény-kutatók munkáját „bűncselekménynek” nevezte, amiért hamis győzelmi reményeket keltettek.

A vereség után a jobboldali nyilvánosságban több vita is kirobbant, például cikkünk főszereplőjének öccse, Bencsik Gábor és Bayer Zsolt között.

Bencsik a műsor végén arról is beszélt, hogy a vereség után a jobboldali közösségen belül erősödött az összetartás. „Soha ilyen sokan nem fogták meg a kezemet, csak úgy. Vagy mosolyognak rám, csak úgy. Ez egy üzenet, voltak beszólások is, hogy akik kitartunk elkezdünk egymásnak örülni, kezd létrejönni egy lelki szövetségkötés”.

A teljes beszélgetést itt tudjátok meghallgatni: