SZEMPONT

Tálas Péter: Láthatóan nem ugyanolyan a világ kiállása Ukrajna, mint Izrael mellett

Bármennyire is szeretné Zelenszkij, azt a támogatást nem kaphatja meg, amit Izrael megkapott Iránnal szemben. Oroszország mégiscsak atomhatalom, ami behatárolja a Nyugat lehetőségeit. De a technológia átadása még így is sokat segíthet Ukrajnának.

Fischer Gábor, fotó: Getty Images - szmo.hu
2024. április 17.

Nem lett biztonságosabb hely az elmúlt héten sem a világ, sőt. Most történt először meg, hogy Irán nyíltan és felvállaltan izraeli területek ellen intézett támadást, nem is kevés eszközzel, drónok, robotrepülőgépek százait indította el, emellett ballisztikus rakétákkal is támadta a zsidó államot. MindezT válasznak szánta az Irán damaszkuszi konzulátusa elleni rakétatámadására, amellyel megölték a Forradalmi Gárda két tábornokát, ami szintén egy határátlépésnek tekinthető.

Okozhat-e mindez egy általános közel-keleti háborút? És hogyan függ össze az, ami a Közel-Keleten történik azzal, ami Ukrajna földjén? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Tálas Péterrel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs intézetének tudományos főmunkatársával.

– Várható-e itt valamiféle önmérséklet, vagy megállíthatatlanul robognak az események egy nyílt, államok közötti háború felé?

– Én azt gondolom, hogy azért nem kell eltúlozni az eszkalációt. Az első és legfontosabb dolog, hogy maga a közel-keleti konfliktus, illetve jelen esetben a Hamász–Izrael háború eleve egy regionális katonai konfliktus volt. Onnantól kezdve, hogy az iráni proxy szövetségesek, mint a Hezbollah, a jemeni húszik, vagy a szíriai és iraki különböző katonai szervezetek, amelyek támogatják Iránt, vagy Irán érdekeit képviselik, beszálltak ebbe a háborúba. Innentől kezdve ez egy regionális konfliktus. Abban a tekintetben kétségtelenül eszkalálódott a konfliktus, hogy

eddig olyan nem volt, hogy egymás területén támadta volna egymást Izrael és Irán.

Az iráni értelmezés szerint, amit nagyon sokan elfogadnak, arról van szó, hogy ezt az egész eszkalációt Izrael kezdte, amikor a damaszkuszi konzulátus területén, annak a parkolójában megsemmisített embereket, megölt iráni katonákat.

– Ezzel szemben az izraeli narratíva az, hogy Irán áll a helyzet kiéleződése mögött, azokon a bizonyos proxy szervezeteken keresztül.

– Ez kétségtelen. Az nem kérdés, hogy az irániak a proxyjainkon keresztül ott voltak a háborúban. Ezt nem is gondolom, hogy bárki tagadná. De arra eddig nem volt példa, hogy egymás területén támadják egymást. Ettől függetlenül

az iráni támadás egy rendkívül korlátozott, megkoreografált, mondjuk azt, hogy szimbolikus támadás volt, így tekint rá szerintem a teheráni vezetés is, ami vagy két hétig hangsúlyozta, hogy lesz ilyen támadás.

Gyakorlatilag előre értesített, hivatalosan azt mondják, hogy az Amerikai Egyesült Államokat, de gyakorlatilag ezen keresztül a zsidó államot is. Az Egyesült Államok ugyan azt mondja, hogy ilyen értesítést nem kapott, de tény, hogy a támadásról azért tudhatott. Ez az első dolog. A másik, hogy a támadás úgy kezdődött el, hogy több mint 180 drónt indítottak el.

Ezek a drónok hét órát mennek Iránból, hogy elérjék Izrael területét, és ez azt jelenti, hogy hét órája volt felkészülni Izraelnek és szövetségeseinek,

az Egyesült Államoknak, Nagy Britanniának, Szaúdi-Arábiának, hogy kilőhessék ezeket a drónokat, illetve a később kilőtt cirkálórakétákat vagy robotrepülőgépeket, amik utazási sebességgel két óra Izraelig, illetve tulajdonképpen a ballisztikus rakétákat is, amiknek a közlekedési ideje 12 perc. Irán jelképes támadásnak szánta ezt, olyannyira, hogy a Negev-sivatagba, illetve a megszállt Golán területre lőtte ki a rakétáit, illetve ezeket célozta állítólag, és mint ismeretes, nagyon jó aránnyal részben Izrael, részben a szövetségesek megsemmisítették ezeket. Azaz komoly vesztesége nem származott erről Izraelnek.

– Most viszont az irániak azt mondják, ha az izraeliek bármit lépnek, olyan fegyverekkel válaszolnak, amivel percek alatt érnék el Iránt. Eddig soha nem látott fegyverekről beszélnek, amik vagy léteznek vagy nem, persze.

– A ballisztikus rakétáik 12 perc alatt érik el Izraelt. Ennyiben mindenféleképpen igaz az állítás. Ha Irán meg szerette volna terhelni Izrael és a szövetségesei légvédelmét, akkor nem drónokat és robotrepülőgépeket, hanem nagy tömegben ballisztikus rakétát küldött volna, amiből majdnem 3000 van nekik. Tehát én azt gondolom, hogy ezekről lehet szó, az összes többi inkább stratégiai kommunikáció. Azt is hozzá kell tenni, hogy

rögtön a támadást követően, az irániak bejelentették azt is, hogy ők lezártnak tekintik a kérdést.

Nyilvánvaló itt a döntő az lesz, hogy Izrael hogyan válaszol erre. Azt gondolom, meg fogják fontolni, hogy hogyan válaszoljanak. Tudnak válaszolni, de az a kérdés, hogy a válasz tovább eszkalál vagy sem.

Nem kell feltétlenül, hogy olyasmire gondoljunk, hogy Izrael újra iráni területeket támad. Válaszolni úgy is tud, hasonlóképpen, ahogy eddig csinálta, hogy a proxykat támadja,

mondjuk megsemmisít Szíriában, Irakban vagy bárhol máshol, azaz nem iráni területen politikusokat vagy katonai vezetőket. Ráadásul hadd tegyem hozzá, hogy szerintem az, hogy Izraelnek és szövetségeseinek sikerült megakadályozni az iráni támadást, az, hogy a ballisztikus rakétákból is legfeljebb 6-7, maximum 8 ért célba a több mint százból, az önmagában azt is mutatja, hogy mekkora a különbség a két ország fegyverei, technikai eszközei között. Ráadásul nagyon jó alkalom arra, hogy visszaálljon az izraeli társadalom magabiztossága, újra bízzanak saját erejükben, mert ezt az október 7-i Hamász-támadás alaposan megtépázta. Szerintem nem kell feltétlenül attól tartanunk, hogy akár Izrael, akár pedig Irán eszkalálni akarná ezt a helyzetet. Ráadásul izrael egy picit áldozatként is bemutathatja magát, ami azért nagyon fontos, mert a világ nagyjából úgy látja, hogy Izrael a Hamász-támadást alaposan túlreagálta a gázai háborúval.

– Miközben senki sem akar eszkalálni, a dolgok néha önjáróvá is válhatnak, azaz annak nem fenyeget a veszélye, hogy kis lépésekben mégiscsak bekövetkezik egy olyan eszkaláció, amit igazából senki sem akart?

– Minden ilyen döntést emberek hoznak meg. Politikusok, felelős politikusok, ráadásul valószínűleg nem egyedül hozzák meg ezeket a döntéseket. Szerintem Izraelnek megvan a lehetősége arra, sőt a szövetségesei is arra akarják rávenni, hogy ne eszkaláljon tovább, elégedjen meg azzal, hogy nem eszkaláló jellegű választ ad. Azzal is kezdtem, hogy az egész konfliktus a Hamász és Izrael között már eleve egy regionális történet. Tudom, hogy nagyon sokan úgy gondolják, hogy minőségében változna a helyzet, ha egy Irán–Izrael konfliktusra kerülne sor, de nem, az is alapvetően egy regionális konfliktus maradna. Természetesen amennyiben ebbe a konfliktusba beszállna az Egyesült Államok is, az egy másik helyzet lenne. Abban sem vagyok biztos, hogy az izraeliek nem tudják visszafogni magukat.

Az tény, hogy Izraelt támogatták a szövetségesei, de Biden elnök azt mondta, hogy igen, ebben támogatják, de abban nem, hogy tovább eszkaláljon.

Tehát ezt meg kell fontolnia Izraelnek is és az izraeli vezetésnek is, teljesen mindegy, hogy egyébként mit gondolnak. Amerikai támogatás, szövetségesi támogatás nélkül nem hiszem, hogy Izrael hosszú távon ne szenvedne el károkat egy Iránnal történő összecsapás esetén, még akkor is, ha Irán sem gazdaságilag, sem technikailag nincs felkészülve egy nagyobb háborúra.

– Hogyan hat ki mindaz, ami a Közel-Keleten történt az orosz-ukrán konfliktusra?

– Az biztos, hogy ez figyelmeztető jel az oroszoknak. És figyelmeztető jel a Nyugatnak is. Az, hogy a drónokat ilyen simán leszedték, gyakorlatilag azt jelenti, hogy a nyugati technológia képes ezeket a drónokat simán megsemmisíteni.

A döntő kérdés az, hogy ehhez a technológiához vagy valami hasonlóhoz hozzájuttatják-e Ukrajnát vagy sem.

Az a kérdés, hogy ez a felismerés hogyan hat. Többféleképpen hathat, pénteken el fog dőlni, mivel az Egyesült Államok képviselőháza péntek este fog dönteni a segélycsomagokról vagy valamilyen segélycsomagról a bejelentés szerint.

– Zelenszkijnek már szóvá is tette, hogy Ukrajna miért nem kaphat olyan légtérvédelmi támogatást, mint amilyet Izrael kapott a szövetségesektől.

– Azért nem kaphat, mert

abban az esetben azt lehetne mondani, hogy nem Iránnal, hanem egy atomnagyhatalommal kerülne szembe a szövetség, és ezt el akarja mindenki kerülni.

Nyilvánvaló, hogy nem ugyanolyan a világ kiállása Izrael, mint Ukrajna mellett. Miközben megértem Zelenszkij sérelmét, nagyon pontosan kell tudnia neki is, hogy az ukrajnai kérdés nem hat úgy az Egyesült Államokbeli választásokra, mint ahogy egyébként egy közel-keleti, egy izraeli konfliktus hathat.

– Ha Zelenszkij ezzel tisztában volt, miért mondta, amit mondott?

– Zelenszkijnek, mint államelnöknek az egyik legfontosabb feladata az, hogy kikényszerítse az Egyesült Államoktól és a Nyugattól azt a segítséget, amit kaphat. Ennek érdekében természetesen efféle erkölcsi dörgedelmeket is mond, ami azt jelenti, hogy

legyetek szívesek és adjatok nekünk hasonlóképpen védekezésre esélyt.

Azt azért látni kell, hogy az Egyesült Államok érdekeltsége Izraellel szemben egészen más, mint Ukrajnával szemben, vagy inkább úgy mondanám, hogy Izrael gyakorlatilag az Egyesült Államok hivatalos szövetségese. Ugyanezt nem mondanám el Ukrajnáról. Ukrajna esetében természetesen támogatja az ukrán törekvéseket, de semmiféleképpen nem beszélünk szövetségről.

– Viszont ha simán csak a primer politikai vagy biztonságpolitikai érdekeket nézzük, akkor Európa esetében ez egy kicsit fordítva van.

– Az egyik döntő kérdés az, hogy Európa képes lesz-e támogatni Ukrajnát, illetve, hogy Európa akár egyedül is képes lesz-e támogatni Ukrajnát, ha mondjuk az Egyesült Államokban csökken az erre való hajlandóság. Ez az egyik legnagyobb kérdés az ukrán események kapcsán. Szerintem Európa tudná támogatni idővel Ukrajnát teljes egészében is, azzal a megszorítással természetesen, hogy bizonyos eszközöket nem képes adni, amelyek nincsenek a készletében, vagy ami csak az Egyesült Államoknak van. De igen,

itt alapvetően arról van szó, hogy Európának kellene döntően támogatnia Ukrajnát.

Ezt a támogatást el is kezdte, de önállóan erre láthatóan még nem képes. A döntő kérdés az, hogy az európai hadiipar képes-e ezt megtenni. Jelenleg nem képes, de azt látjuk, hogy arrafelé tartanak a folyamatok, képes legyen Európa hosszú távú támogatást adni Ukrajnának, és azt gondolom, néhány éven belül, körülbelül 2025-26-ra eljutunk oda, hogy önállóan is tudja majd támogatni Ukrajnát.

– Ukrajna kitart addig?

– Kitarthat, ha megmarad a támogatásnak egy minimuma. Azért azt látni kell, hogy jelenleg leginkább két dologban van hiány: a lőszerben, illetve emberben. Most az új behívási rendszer vagy sorozási rendszer pótolni tudja Ukrajna emberállományát is. Néhány hónapot ez igénybe fog venni. Ráadásul az akarat is megvan az ukránokban, hogy harcoljanak. Nem állítom azt, hogy sokan nem úgy gondolkodnak, hogy harcoljon más, de látni, hogy összességében

egyelőre nagyon erős a kiállás amellett, hogy igenis győzni akarnak Oroszország felett, vissza akarják szerezni a területüket.

Nem tudom, hogy ez be fog-e következni, én szkeptikus vagyok egyébként e tekintetben. Nem hiszek abban, hogy Ukrajna vissza tudja szerezni az egész területét. De amíg ezzel megbarátkozik az ukrán társadalom, az mindenképpen időbe telik, és ezt ki kell várni. Abban nem hiszek, hogy hirtelen megadja magát Ukrajna. Annál is kevésbé, mert végre elkezdődött Ukrajnában is, hogy hasonlóan az orosz erőkhöz, védelmi vonalakat építenek ki, amit nagyon nehéz áttörni, és amihez jelenleg nincs ereje az orosz erőknek sem. Az oroszok természetesen abban bíznak, hogy fel tudják őrölni az ukrán ellenállást, és kellőképpen kitartóak lehetnek abban, hogy végül is Ukrajna megadja magát. Én egyelőre ezt nem látom ukrán részről, de tény, hogy

hosszú évekig valószínűleg nem tudnak ellenállni az ukránok.

Ezért például nagyon nagy kérdés lesz, hogy a Nyugat hogy dönt abban a kérdésben, hogy a NATO tagság miként érinti, vagy érintheti az ukránokat.

– Vannak, akik azt mondják, hogy ez körülbelül addig tarthat, ameddig az F-16-osok meg nem érkeznek Ukrajnába, mert akkor megváltozhatnak ezek az erőviszonyok. Ez csodafegyver-várás, vagy ennek van realitása is?

– Látni kell, hogy Oroszországnak a mostani taktikája arra irányul, hogy ellehetetlenítse az életet. Azt üzenik ezzel, hogy ha Ukrajna nem lehet a miénk, akkor ne legyen senkié, és legyen belőle egy élhetetlen ország. Ezt akarják ezekkel a bombázásokkal elérni, megtörni az ukrán társadalmat. De ez önmagában nem vezet oda, hogy Ukrajna ne maradhasson meg, legfeljebb rendkívül rossz állapotban fog megmaradni. Inkább az a kérdés, hogy

ha a Nyugat megadja és tartóssá teszi-e azt a támogatást, ami megvédi elsősorban az orosz rakéta és dróntámadásoktól Ukrajnát. Akkor kialakulhat olyan helyzet, hogy az ország mégsem lehetetlenül el.

Izrael és a szövetségesek iráni támadással szembeni akciója azt mutatja, hogy a Nyugat technikailag ezt biztosítani tudja. Tehát képes lenne ennek a biztosítására, és ez nagyon rossz hír Oroszország számára. Mert ez azt jelenti, hogy hiába van nektek nagyon sok rakétátok, meg drónotok, azért nem tudtok akkora kárt tenni. Szerintem ez a kulcskérdése az ukrajnai kitartásnak.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Megrendülten beszélt a HÉV-balesetben elhunyt 14 éves fiú barátnője a tragédia napjáról

A Római fürdőnél történt halálos HÉV-gázolás áldozatának barátnője részletesen beszélt a baleset napjáról. Felidézte, hogy rossz érzése támadt, miután elköszöntek egymástól az edzés előtt.

KULT

Meghalt Madarász Katalin, a magyarnóta királynője

A halálhírt a Dankó Rádió jelentette be, amely 2024-ben életműdíjjal tüntette ki a művésznőt. A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.

BUDAPEST

Fotókon a felújított Citadella, ahol Álmos anyja kalauzolja végig a látogatókat a magyar történelmen

Vasárnapi nyitották meg a felújított erődöt a Gellért-hegyen. A Citadellában egy ingyenesen bejárható közpark, örökmécses és A Szabadság Bástyája című interaktív kiállítás várja a látogatókat.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Szükségállapot és elhalasztott választás a gázvezeték miatt? Nagy Attila Tibor szerint a Fidesz nem merészkedne idáig

A Török Áramlat elleni állítólagos merényletkísérlet után felmerült a szükségállapot lehetősége, de egy elemző szerint ez irreális forgatókönyv. Nagy Attila Tibor az uniós források azonnali felfüggesztésével és kiszámíthatatlan folyamatokkal indokolja, miért nem kockáztatna ekkorát a kormány.

Címlapkép: MTI/EPA/Szerb védelmi minisztérium - szmo.hu
2026. április 06.

A Török Áramlat gázvezeték szerbiai szakasza elleni állítólagos merényletkísérletet az ottani hatalom a maga belpolitikai céljaira igyekszik kihasználni, de a magyarországi választási kampányra is komoly hatással lehet – mondta Nagy Attila Tibor politikai elemző az Ultrahangnak. Az elemző szerint az ügyben egyelőre kizárólag a szerb hatóságok és Aleksandar Vučić elnök információira lehet támaszkodni, aki a történtekkel erőt igyekszik demonstrálni, azt üzenve, hogy „megvédjük az ország biztonságát”.

A magyarországi helyzetet értékelve Nagy Attila Tibor kiemelte, nem lehet elvonatkoztatni a választási kampánytól, a felek közötti bizalmatlanságot pedig jól mutatja, hogy azonnal felvetődött a szükségállapot bevezetésének lehetősége. Bár ez végül nem történt meg, az elemző szerint a forgatókönyv beindította az összeesküvés-elméleteket. „Talán Vučić »jelet adott« Orbánéknak, hogy halasszák el a választást, a parlament kétharmada kihirdeti a szükségállapotot, és így Magyar Péter nem jut hatalomra” – vázolta a felmerült teóriát, ugyanakkor hozzátette, hogy nem látja ennek politikai realitását.

Szerinte egy ilyen lépés óriási kockázatokkal és kiszámíthatatlan folyamatokkal járna.

„Biztos vagyok benne, hogy a Magyarországnak járó, még maradt uniós pénzeket szinte azonnal felfüggesztenék; a hadsereg bevetése tiltakozásokat váltana ki; az események kicsúsznának a politikai rendszer eddigi keretei közül. Nem gondolom, hogy a Fidesz idáig merészkedne” – fogalmazott. Ráadásul Orbán Viktor korábbi nyilatkozatai sem illeszkednek ebbe a képbe, amikor arról beszélt, hogy tudomásul kell venni, ha a másik oldal kap mandátumot. Az elemző szerint a szerb elnök és a magyar miniszterelnök szövetsége táplálja azokat az elméleteket, hogy Vučić segíteni próbál Orbánnak, de úgy véli, az ügy nem a választás elhalasztásáról, hanem a kampány befolyásolásáról szól.

Arra a kérdésre, hogy hamis zászlós műveletről vagy valós fenyegetésről van-e szó, az elemző óvatosan válaszolt, mondván, nincs hozzáférése titkos dokumentumokhoz. Ugyanakkor rendkívül kockázatosnak tartaná a szerb vezetés részéről, ha kiderülne, hogy az egész csak egy kitaláció volt. Állítása szerint, ha az események valósak, ha nem, Orbán Viktor mindenképpen lehetőséget kapott a cselekvésre.

„Ha másra nem, erre bizony jó volt a szerb hatóságok bejelentése: a Fidesz »megnyerte« a húsvét vasárnapot – aztán meglátjuk, mit kezdenek vele” – mondta.

A kormány a bejelentésre reagálva erőt tudott mutatni, és a miniszterelnök összehívhatta a védelmi tanácsot, majd bejelenthette a gázvezeték honvédségi ellenőrzését.

Nagy Attila Tibor szerint a nemzeti minimum elvárható lenne a terror elleni védekezésben, de a bizalomhiányért a Fidesz-kormányt terheli a nagyobb felelősség. Úgy látja, a titkosszolgálatokat Rogán Antal felügyelete alá helyezték, és a kormány többször is felhasználta őket belpolitikai ellenfelek lejáratására, példaként a „guruló dollárok” ügyét és a Magyar Péterhez köthető ukrán kapcsolatokról szóló jelentésrészletet említette. „Innentől a kormány roncsolta a bizalmat: azt akarta bizonyítani, hogy a Tisza Párt ukránokkal, ukrán kémekkel áll kapcsolatban” – jelentette ki, hozzátéve, hogy meggyőző bizonyítékot erre nem látott.

Az elemző szerint a kormány a Tisza Párt lejáratásáért azt is bevállalta, hogy egy 51 perces, összevágott videót tesz közzé egy informatikus , Gundalf meghallgatásáról, ami szerinte szakmailag is aggályos, mert az„akár ellenérdekelt titkosszolgálat is képet alkothat a magyar szolgálatok embereinek kérdezéstechnikájáról, működéséről”.

A kampány hajrájáról szólva Nagy Attila Tibor úgy fogalmazott, a szerbiai bejelentésig úgy tűnt, a Fidesz alól kicsúszott a talaj.

„Az elmúlt két hét rémálom volt a Fidesznek az események uralása szempontjából” – mondta, utalva a nagy nézettséget elérő, kormánykritikus interjúkra.

Szerinte a Tisza Párt és támogatóinak történetmesélése izgalmasabb és átélhetőbb, mint a kormány nehezen befogadható, titkosszolgálati narratívája. Példaként említette a Tavaszi szél című filmet, amit „szakmailag kiváló propaganda-filmnek” tart, amely nagyon hatásosan teszi szimpatikussá Magyar Pétert. A vasárnapi eseményekkel azonban a Fidesz kísérletet tett arra, hogy visszavegye a „nyugodt erő” pozícióját.

A teljes interjú

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Egy anya, a 10 hónapos csecsemője és egy tinédzser halt meg a húsvéti tragédiában

Egy mintegy 30 méter magas fa dőlt rájuk a viharos szélben Németországban. A csoport egy anyaotthonból érkezett a hagyományos húsvéti tojáskeresésre.

KULT

80 éves lett Bródy János: A magyar könnyűzene lírai hangja, aki generációk gondolatait formálta dalaival

Fiatalon mérnöknek készült, de hamar a zene felé fordult. Lázadó, ironikus hangvétele és társadalomkritikus dalszövegei miatt a hatalommal is szembekerült. Idén áprilisban tartja meg a magyar zenei ikon utolsó koncetjét.

SZEMPONT

Több százezer szavazat, ami akár át is billentheti a 2026-os választást a Fidesznek - A szavazat ára alkotóinak új videója

A Fidesz 53 választókerületet lefedő hálózatot épített ki a roma szavazók adatainak összegyűjtésére és mozgósítására - állítja Bod Tamás, a Magyar Narancs újságírója. A számítások szerint legalább 225 ezer választó adatait gyűjthették be.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. április 06.

Egy megbízható, régi ismerőse kereste meg még október első felében, aki „szabódva, kételyekkel teli” adott elő egy történetet – így indult Bod Tamás újságíró szerint az a feltáró munka, ami egy állítólagosan professzionálisan kiépített, a Fidesz legfelsőbb köreiig érő roma szavazatvásárlási hálózatról szól.

Bod A szavazat ára című filmet leforgató DE Akcióközösség új videójában beszélt a roma szavazatvásárló projektről, ami a forrása szerint „már messze nem egy 1.0-s változat”. Míg régebben szerinte az volt a módszer, hogy a szavazók lefotózták a Fideszre leadott voksukat, és kaptak érte pár ezer forintot, a mostani rendszer már merőben más.

Az újságíró szerint a rendszer a kormánypárt legfelsőbb köreiig ér, és a 106 egyéni választókerületből 53-ban, tehát pontosan a felében építették ki.

Bod Tamás azt állítja, mind az 53 érintett választókerület élén van egy roma vezető és egy helyettes, alattuk pedig összesen 68 adatgyűjtő dolgozik. Az előkészületek szerinte tavaly május és augusztus között zajlottak, a munka pedig szeptemberben „élesedett”.

Úgy tudja, a gyűjtőmunka egészen 2025. december 31-ig tartott, a lényege pedig az, hogy a roma emberektől minden, a voksoláshoz szükséges adatot – név, személyigazolványszám, lakcímkártya – begyűjtenek, hogy aztán a választásra mozgósítani tudják őket. Az 53 körzetet az alapján választották ki, hogy ott magasabb a romák aránya, illetve ahol a szoros eredményt a roma szavazatokkal a Fidesz a maga javára billentheti.

Bod belső információkra hivatkozva azt állítja, minden adatgyűjtőnek hetente 60-80 nevet kell „behoznia” adatokkal együtt, amelyeket elmondása szerint Kubatov Gábor emberei ellenőriznek, így hamis adatokat nem lehet leadni.

Az újságíró számításai szerint, ha ezek az információk igazak, akkor a rendszeren keresztül december végéig minimálisan 225 ezer nevet gyűjthettek be.

A beszélgetésben elhangzott, hogy a rendszer szorosan illeszkedik a kisebbségi cigány önkormányzati hálózathoz, amely közel 1300 településen van jelen.

A finanszírozásról Bod Tamás azt mondta, a választókerületi vezetők havi 350 ezer, a helyettesek 300 ezer, az adatgyűjtők pedig 150 ezer forintot kapnak. Szerinte sokan nem meggyőződésből vagy a Fidesz iránti szeretetből csinálják, hanem pusztán megélhetésből. Főinformátoráról elmondta, azért szállt ki a rendszerből és fordult hozzá, mert „egy teljesen nyílt választási csalásban ő nem akart részt venni”.

Bod szerint nem is feltétlenül kell ezekre az emberekre haragudni. „Ők egész egyszerűen a megélhetésükre kell gondolniuk, és a megélhetésükre játszanak, ha most ezt csúnyán mondom, hogy otthon tudnak-e a lurkóknak enni adni vacsorát, ebédet, reggelit.” A műsor másik vendége szerint a rendszerben részt vevő helyi képviselőknek sokszor nincs is más választásuk, mert a nemzetiségi civil pályázatokat csak az tudja lehívni, aki része a rendszernek, enélkül pedig nem tud segíteni a saját közösségén.

Bod Tamás a Magyar Narancsban írta meg a történetet, és csalódottan tapasztalta, hogy a cikk nem kapott nagy sajtóvisszhangot.

„Most én nem akarok viccelődni, de mégis Dorogon volt egy személygépkocsi, elé tettek egy hókotró gépet; annak ötvenszer nagyobb sajtója volt, mint ennek a következő magyar választást lehet, hogy eldöntő roma szavazatvásárlási, voks-visszaélési projektnek” – fogalmazott.

A műsorban elhangzott, hogy a média érdektelensége párhuzamba állítható azzal, ahogy a többségi társadalom is magára hagyja a roma közösséget. „Itt nem az a lényeg, hogy a Fidesz kikényszeríti a szavazatokat, hanem az, hogy te nem voltál ott. Te nem segítetted, nem vetted észre, nem tettél te semmit” – hangzott el.

Az újságíró szerint a projekt legfelső szintű irányításáról Kubatov Gábor döntött, aki nem Sztojka Attila kormánybiztosra, hanem az Országos Roma Önkormányzat vezetéséből 3-4 emberre bízta a koordinációt. Bod szerint „ez gyakorlatilag a Kubatov-lista frissítésének és bővítésének a roma ága, ami egy hatalmas nagy ág”.

Hozzátette, ez csak az egyik, bár talán a legfontosabb ága a Kubatov-listának, amelyet állítása szerint a budai kerületekben is folyamatosan frissítenek. Arra a kérdésre, hogy miért nem kap nagyobb figyelmet egy ilyen, a 2026-os választást potenciálisan eldöntő ügy, Bod az „országismeret hiányával” válaszolt. Szerinte „néha ki kéne lépni fizikailag is, meg szellemi értelemben is a Nagykörúton kívülre, és meglátni, hogy a vidéki tájakon, főleg a perifériás vidéki tájakon milyen kiszolgáltatottság van”.

A beszélgetés során a Tisza Párt is szóba került. Bod elmondta, érdeklődött a pártnál, hogy tudnak-e a rendszerről, és kiderült, van némi ismeretük róla. Ezt követően jelentette be Magyar Péter, hogy öt roma politikust fognak befutó helyre tenni az országos listájukon.

A finanszírozással kapcsolatban Bod Tamás azt mondta, minimum szürke, de inkább fekete pénzekről van szó, ő egy 1,3 milliárdos összegről tud, de szerinte ez mélyen alábecsült. Elmondása szerint a választások előtt közvetlen anyagi „motivációra” is számítani lehet. „Lehet persze krumpli, lehet ajándékcsomag, de lehet egy tíz- vagy egy húszezres” – mondta, példaként említve a 2022-es választást, amikor Békés megyében „táskás emberek” jártak és 10-20 ezer forintokat adtak a szavazatokért.

A rendszer legfelső szintű jóváhagyásáról Bod azt mondta: „Legjobb tudomásom szerint – és az informátoraim azt mondták – erre gyakorlatilag Orbán Viktor az áldását adta, tud róla.” Hozzátette, erről persze semmilyen írásos bizonyíték nem született.

Az újságíró arról is beszélt, hogy a főinformátora, a „koronatanú” végül a megfélemlítés és a megtorlástól való félelem miatt visszakozott, és nem vállalta, hogy akár elváltoztatott külsővel és hanggal is nyilatkozzon. „Itt tartunk ma Magyarországon, hogy a félelem uralkodik, és a félelem megy be mindenhova, és ez sajnos működik” – jelentette ki.

A teljes videó

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT

180 milliós Lidl-bírság egy kifliért, érinthetetlen NER-es cégek - Kitálalt a GVH vezető közgazdásza

Berezvai Zombor, a Gazdasági Versenyhivatal irodavezetője a Partizánnak nyilatkozott a hivatal belső működéséről. Állítása szerint utasították őket, hogy bizonyos vizsgálatokat szüntessenek meg, más esetekben pedig óriásbírságokat kellett kiszabniuk politikai okokból.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. április 07.

A Gazdasági Versenyhivatal belső működéséről és a politikai nyomásról beszélt a Partizánnak Berezvai Zombor, a GVH versenyközgazdasági és Piackutatási Irodájának vezetője. A közgazdász szerint az utóbbi egy évben a korábbi szakmai viták látványosan eltolódtak a politika irányába, ezért vállalta a nyilvános megszólalást annak tudatában is, hogy ezzel – elmondása alapján – megsértheti a hivatal etikai szabályzatát.

Úgy beszélt, hogy a médiaszerepléseket előzetesen engedélyeztetniük kell, most azonban ezt nem tette meg, és számol a következményekkel.

„Valószínűleg holnap kitesznek ezért, vagy legalábbis indul egy etikai eljárás, aminek a vége az lesz, hogy megsértettem a szabályokat, tehát elvesztem ezt a pozíciót és ezt a munkát” - mondta.

Ennek ellenére fontosnak érezte, hogy beszéljen a tapasztaltakról, mert az elmúlt egy évben szerinte a GVH-nál is nagyon eltolódtak a dolgok a politika irányába.„Korábban szakmai érvekkel lehetett hatni arra, hogy egy ágazati vizsgálati jelentésben mi szerepeljen, mostanában erre egyre kisebb az esély.”

Szerinte a kontroll erősödése abban is megjelenik, hogy a kommunikációs vezetés beleír és átír szövegrészeket az ágazati jelentésekben.

Azt mondta, egy konkrét anyagba pozitív értékelés került az árréscsökkentésről, és állítása szerint jelezték feléjük: ezt nem is ildomos bírálni. Úgy fogalmazott, ő közgazdászként amellett érvelt, hogy egy intézkedés esetében nem elég a rövid távú árcsökkenés tényét nézni, a mellékhatásokat is fel kell tárni. „Ha arra köteleznénk a kiskereskedőket, hogy holnaptól mindent ingyen adjanak, az rövid távon mindenkinek jó lenne, de meg kell nézni a káros hatásokat is” - jelentette ki.

Ugyancsak beavatkoztak egy fúziós ügyben, ahol három szereplőből kettő egyesült volna.

Állítása szerint a GVH-ban megkezdett közgazdasági elemzést „felsővezetői utasítással” leállították, és néhány nap múlva az összefonódást jóváhagyták.

A részletekről – például hogy pontosan ki és milyen befolyással bírt – bővebben nem kívánt beszélni, de azt állította, a hivatal belső működésében erős lett az önkorrekciós reflex: sokszor már előre elkerülnek minden olyan megfogalmazást, ami politikailag kényes lehet.

A hivatal eljárásairól szólva példaként hozta fel a Nitrogénművek-ügyet, amelyben szerinte valóban történt jogsértés, ugyanakkor a rekordméretű bírságot nem tartja arányosnak. „Nem “koholt” ügyről beszélünk, de hogy ez a GVH történetének legnagyobb bírsága lett, azt nem tartom reálisnak” - jelentette ki.

„A túlzó bírságolás sokszor olyan cégekkel szemben jelenik meg, akiket a kormányzat nem kedvel.”

Egy másik ügyben a Lidlnél kiszabott büntetést említette.

„A Lidl-t megbírságoltuk 186 millió forintra, mert egy kifliről azt mondta, hogy teljes kiőrlésű, miközben abban csak 30% volt a teljes kiőrlésű liszt.”

Szerinte a a Magyar Élelmiszerkönyvben erre nincs is külön szabály, de a GVH azt mondta, az vonatkozik rá, ami a kenyérre. „Maga az ügy önmagában nem problémás, de hogy ezért 186 millió forint bírságot szabunk ki, majd utána az összes külföldi kiskereskedő ellen elindítunk hasonló eljárást – az szerintem nem egészen fair.”

Aztán ennél is súlyosabb állításokat tett. „Összességében az látszik, hogy azokkal a cégekkel szemben, akiket a kormányzat nem kedvel – leginkább külföldi kiskereskedők, építőipari cégek, bányatársaságok –, indítottunk esetenként olyan ügyeket is, amelyek teljesen megalapozatlanok voltak: találtunk rá valami formális megalapozást, elindítottuk, de már az indítás pillanatában tudtuk, hogy meg lesz szüntetve. Ez nagyon sok erőforrásba kerül, elvonja a kapacitást értelmes ügyektől, miközben adófizetői pénzt égetünk: vizsgálók hónapokig dolgoznak valamin, amiről végül jelentést írunk, hogy miért kell lezárni – holott megindítani sem kellett volna.”

A munkahelyi légkörről azt mondta, sok kiváló szakember dolgozik a GVH-ban, és a gazdaság jelentős részén a hivatal érdemi, szakmai munkát tud végezni. Ugyanakkor szerinte jelen van egy általános politikai nyomás, ami a felső vezetést is érinti, és ez óvatosságra, olykor önkorlátozásra késztet.

„Ott a politikai nyomás, ami belengi az országot: érzik, hogy ha nem ennek megfelelően járnak el, elveszíthetik az állásukat, jövedelmüket, pozíciójukat.”

A kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban kettős mércét érzékel. Úgy látja, míg a kormány árstopjairól, árrésstopjáról vagy védett árakról nem kommunikálhattak kritikusan, addig a főváros taxirendeletének áremelését közleményben bírálták. Szerinte az ilyen ellentmondások azt mutatják, hogy a hivatal az ellenzéki szereplőkkel szemben határozottabban lép fel.

„A kormánnyal szemben nincs fellépés, ellenzéki szereplőkkel szemben erősebb.”

Saját, a hivatalon kívül készült tanulmányai miatt – mondta – többször kapott jelzést a vezetéstől. A népegészségügyi termékadóról (chipsadó) szóló elemzésének médiavisszhangja után például azt kérték tőle, hogy a nyilatkozatait egyeztesse előre. Egy, a benzinárstop hatásait vizsgáló tanulmány összefoglalóját pedig csak úgy tehette közzé, hogy a szakmai profiljából kiveszi a GVH-s munkaviszonyra utalást.

„Az üzemanyagár-sapkáról” szólva azt állította, számításaik szerint rövid távon valóban olcsóbb volt a benzin a beavatkozás idején, de a kivezetés után tartósan magasabb szint alakult ki, mint amennyi a bevezetés nélkül lett volna. Ezt a következtetést úgy fogalmazta meg, hogy a rövid távú nyereség hosszabb távon fogyasztói veszteségbe fordult.

„Az árstop idején olcsóbb volt a benzin, mint amennyi lett volna, de az eltörlése után magasabbra emelkedett a benzin ára, mint ami akkor lett volna, ha be sem vezetik.”

A GVH elnökéről, a nemrég ismét 6 évre kinevezett Rigó Csaba Balázsról kijelentette: személyesen tisztességesnek tartja, és szerinte amiben lehet, szakmai döntéseket hoz. Úgy vélte viszont, hogy a politikai légkör a vezetőt is erősen korlátozza, különösen kényes időszakokban. „Összességében tisztességes és jó embernek tartom. Nem gondolom, hogy lopna, csalna vagy hazudna, de érzem, hogy rajta is ott van a politikai nyomás.”

A hivatal függetlensége kapcsán azt hangsúlyozta, a vezető személye és a közvélemény elvárásai egyaránt meghatározóak: ha nincs társadalmi felháborodás a függetlenséget sértő gyakorlatokra, nő a politikai nyomás.

„A nemzeti versenyhatóságok mozgástere természetesen véges” – tette hozzá –, az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatósága a több tagállamot érintő nagy ügyekben lép fel, így a GVH ilyen esetekben együttműködésre és ügyátadásra kényszerül.

„Ha három részre osztjuk a gazdaságot: van a “neres” rész, ahol nem nagyon tudunk mit tenni; van egy rész, ahol megpróbálunk a kormányzati narratívának megfelelően valamennyire “ellenségesen” fellépni – jogsértéseket találni, magasabb bírságot szabni; és van a harmadik rész, ahol tényleg lehet rendesen versenyt érvényesíteni. Ezekben a kartell- és fogyasztóvédelmi ügyekben a GVH tényleg értéket alkot.”

Vélekedése szerint a politikai befolyásoltságtól való félelem rontja az ország esélyeit a magasabb hozzáadott értékű befektetésekért folyó versenyben.

„A multinacionális cégeknek bizonyos szempontból mindegy, hol van egy lokáció: lehet Varsóban vagy Budapesten. De ha azt látják, hogy a lengyel politika kiszámíthatóbb, kevesebb az adó, kevesebb az állami beavatkozás, nincs árstop, ami megnehezíti a termelők piacra jutását, akkor oda fognak beruházni. Ha pedig azt látják, hogy Magyarország “futottak még” ország, sokféle kockázattal, akkor itt értékesítenek ugyan, de nem ide hozzák a befektetéseiket és a magas hozzáadott értékű munkákat, mert félnek a politikai befolyás kockázataitól” - fogalmazott.

Szerinte ami történik, a magyar vásárlóknak sem jó.

„Rövid távon több lesz a kartell és a visszaélésszerű magatartás, magasabb árakat tapasztalnak a fogyasztók. Hosszú távon – ha visszanézünk 10–15 évre – látszik, hogy Magyarországon lényegében nem volt érdemi termelékenységnövekedés, kisebb volt, mint bárhol máshol az EU-ban. Ennek oka sok esetben a versenyhiány. Ha nincs elég verseny, nincs termelékenységnövekedés, ebből nincs GDP-növekedés, jövedelemnövekedés, elszegényedés következik.”

A hivatal szerepéről úgy fogalmazott: önmagában nem tudja megoldani a gazdaság problémáit, de hozzájárulhat egy versenyképesebb, gazdagabb ország felépítéséhez.

A teljes beszélgetés

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT

Tarjányi Péter: Ha ez valódi támadás, az baj, ha nem az, az még nagyobb

Szerinte a kormánynak kötelessége lenne tájékoztatni a pártok vezetőit a Török Áramlatnál történtekről. Úgy látja, ha ma este 20 óráig nincs érdemi kormányzati tájékoztatás az ellenzék felé, akkor ez nem biztonsági ügy, hanem választási történet.

M.M. / Fotó: Spirit FM/YouTube - szmo.hu
2026. április 06.

Vasárnap a szerb–magyar határ közelében, Magyarkanizsa térségében két fekete hátizsákban nagyjából négy kilogrammnyi robbanóanyagot és az aktiváláshoz szükséges eszközöket találtak. A helyszínt a szerb rendőrség és a hadsereg is biztosította.

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő egy Facebook-posztban sürgeti a kormányt, hogy adjon hivatalos, zárt tájékoztatást a pártvezetőknek a Szerbiában, a Török Áramlat közelében talált robbanóanyagok ügyében. Szerinte ez a válságkezelés első számú tesztje lenne, mert a hatóságoknak már pontosan tudniuk kell, hogy kampányfogásról vagy valódi szabotázskísérletről van-e szó.

„Egy lépés és kiderül, hogy valós támadási kísérlet volt Szerbiában vagy csak kampány zajlik. Sőt az is, ki hol áll ebben az ügyben itthon…”

– írja a szakértő.

Szerinte néhány tíz órával egy ilyen eset után már nem kellene találgatni.

„A helyszíni szemle és az első nyomozati lépések alapján pontosan tudható, mi történt a vezetéknél és volt-e valós támadási szándék. Ez már nem a hírek világa. Ez már szakmai kérdés”

– fogalmaz.

Tarjányi szerint a miniszterelnöknek ilyenkor más a feladata, mint a nyilvános kommunikáció. Úgy véli, a kormányfőnek kötelessége lenne tájékoztatni a pártok vezetőit, akár személyesen, akár egy zárt egyeztetésen. „Mert ilyenkor nem egymás ellen kell politizálni, hanem az országért kell együtt gondolkodni” – fejti ki.

A magyar kormány eddig viszont ezt nem tette meg. Orbán Viktor rendkívüli Védelmi Tanácsot hívott össze, majd a Kiskundorozsmára utazott, ahol bejelentette, a vezeték teljes magyar szakaszát katonai védelem alá helyezik. A miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy az ügy nem a kampányról, hanem az ország energiabiztonságáról szól.

Tarjányi szerint egy zárt körű tájékoztatás lenne az „igazi teszt”, amely láthatóvá tenné, ki mennyire komoly szereplő egy válsághelyzetben. „Nem a szavak számítanak ilyenkor. Hanem az, ki hogyan viselkedik, amikor valódi tét van” – írja.

Tarjányi Péter a posztját azzal zárja, hogy kíváncsian várja, a kormányzat megteszi-e a szerinte nemzetközi protokollnak megfelelő lépést.

„Ha ez valódi támadás, az baj. Ha nem az… az még nagyobb.Ha ma este 20 óráig nincs érdemi kormányzati tájékoztatás az ellenzék felé, akkor ez egyre inkább nem biztonsági ügynek… hanem választási történetnek tűnik.

Így látom…”

- fűzte hozzá a kommentekben Tarjányi.

Az ellenzéki oldalon többen megrendezett akciót emlegettek. Magyar Péter szerint a kormány „hamis zászlós” műveletekkel kelthet félelmet, és feltette a kérdést: ha a veszély valós, a miniszterelnöknek a NATO-hoz kellene fordulnia. Hadházy Ákos független képviselő egyenesen „szánalmas ripacskodásnak” nevezte a kormányzati reakciót.

Szijjártó Péter ezzel szemben orosz, szerb és török kollégáival egyeztetve jutott arra a következtetésre, hogy a kísérlet Ukrajnához köthető.

Az ukrán külügyminisztérium visszautasította a vádat

A szerb Katonai Biztonsági Ügynökség igazgatójának állítása szerint pedig a talált robbanóanyag amerikai gyártmányú volt, bár ezt független forrásból nem erősítették meg.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk