SZEMPONT
A Rovatból

Tábor Áron: Sokan attól tartanak, ha Grönlandon történne valami erőszakos cselekmény, az az egész NATO-t megbénítaná

Dánia francia, svéd, német és norvég katonákat hívott Grönlandra hadgyakorlatozni, ami egyértelmű üzenet Amerikának. Trump továbbra is azt mondja, így vagy úgy, de megszerzik a szigetet. Ebben is lehetőséget láthat, hogy bekerüljön a történelemkönyvekbe - mondja a szakértő.


Francia, svéd, német és norvég katonák is a Grönlandra indultak indultak. Hivatalosan Operation Arctic Endurance néven futó hadgyakorlaton vesznek részt, ugyanakkor mindez üzenet Trumpnak: kiállnak Dánia mellett. Sok szakértő szerint ha a NATO legerősebb tagállama katonai erővel akarná elragadni egy szövetségesének a területét, ez olyan bénultságot eredményezhet a szövetségben, amit Putyin kihasználhatna keleten.

A katonákat azután indították útnak, hogy Wahingtonban találkozott az amerikai, a dán és a göndlandi külügyminiszter, de az jottányit sem közeledtek, az európaiak világossá tették, hogy együttműködésről igen, területek átadásáról nem lehet szó. Egyelőre abban tudtak megegyezni, hogy egy munkacsoportot alakítanak, a kérdés megvitatására. Trump Grönlanddal kapcsolatos követeléseiről Tábor Áron amerika-szakértővel beszélgettünk.

— Az Egyesült Államok a második világháború után 80 évig, a leghidegebb hidegháborús időkben is megvolt Grönland annektálása nélkül. Miért gondolja Trump hirtelen, hogy a sziget alapvetően fontos az USA biztonságához?

— Grönlandnak a hidegháború alatt is fontos stratégiai lokációja volt. Az Egyesült Államok már a második világháború után rögtön, talán 1946-ban, tett is egy ajánlatot a megvásárlására, de Dánia akkor ezt elutasította.

— Aztán 1949-ben létrejött a NATO.

— Valószínűleg a NATO keretében az lett az értékelés, hogy nincs szükség konkrét fizikai annexióra. Az egész második világháború utáni rendszerben az amerikai hegemónia nem azon az alapon épült fel, hogy az Egyesült Államok direkt területeket szerez meg. Inkább az a rendszer alakult ki, hogy szövetségeseket szerez, akik aztán területeket biztosítanak számára. Nem adják át a szuverenitást, de engedik, hogy az Egyesült Államok például katonai célra használja azokat. 1951-ben Dániával kötöttek egy ilyen megállapodást, ami létrehozta Grönlandon a Thule Légibázist, amit ma már Pituffik Űrbázisnak hívnak.

A megállapodás szerint az Egyesült Államok lényegében korlátlan ideig használhatja ezt a területet.

A hidegháború idején több ezer amerikai katona is állomásozott ott. Jelen pillanatban ez a szám 100-150 főre csökkent, de az amerikai katonai erő továbbra is jelen van. Hogy Trumpnak miért pont most jutott eszébe Grönland, annak több oka lehet. Vannak olyan tendenciák, amik miatt az értéke hirtelen megnőtt. Ilyen a globális felmelegedés, ami miatt korábban nem hajózható útvonalak válnak elérhetővé, és a szigeten feltételezett ásványkincsek, ritkaföldfémek, uránium, földgáz, kőolaj kiaknázása is gazdaságosabbá válhat. Illetve ott van Kína és valamennyire Oroszország is, de főleg Kína befolyásáról beszélnek egyre többet. Trump hivatalos indoklása szerint ha az Egyesült Államok nem biztosítja Grönland biztonságát, az hamarosan kínai vagy orosz befolyás alá kerülhet. Persze arra nincs semmilyen nyilvánosan elérhető információ, hogy Oroszországnak vagy Kínának lennének ilyen tervei. Ráadásul ehhez nem is kellene a szigetet az USA területévé tenni, hiszen

a NATO-szerződés értelmében Grönlandra, Dánia részeként, ugyanúgy érvényes az amerikai katonai védelem.

De úgy tűnik, a venezuelai események hatására Trump felbátorodott, és a „megtehetem, tehát megteszem” elvét hirdeti: mivel az USA rendelkezik az erővel, dominálnia kell az egész nyugati féltekét, és ebbe a környéket is beleérti.

— Lehet, hogy ez az egész csak egy belpolitikai indíttatású kommunikációs hadjárat, amivel Trump a sikertelenségéről és az ICE botrányairól akarja elterelni a figyelmet? Grönland ügyében meg hosszú tárgyalások után megállapodnak további támaszpontok 99 éves használatáról?

— El tudom képzelni, hogy ez lesz a végkifejlett. Bár sokat beszélnek róla, még a Republikánus Párt vezető kongresszusi képviselői sem mondják, hogy Grönlandot katonai erővel el kellene foglalni. Lehetséges, hogy Trump nyomásgyakorlása akadályokba ütközik, és a helyzet deeszkalálódik. Erre utal a tegnapi találkozó is Marco Rubio, J.D. Vance, valamint a dán és a grönlandi külügyminiszterek részvételével, ahol megalapítottak egy munkacsoportot, ami majd sokáig elemzi a helyzetet. Úgy gondolom, Trump személyes megközelítésében tényleg nagy szerepe van a birodalmi nagyságnak. Elég árulkodó volt a New York Timesnak adott interjújában tett megjegyzése, hogy ez tulajdonképpen egy pszichológiai szükséglet az ország számára. Grönland megszerzése lenne az amerikai történelem legnagyobb területnövekedése, felülmúlva a Louisiana-vásárlást és Alaszka megszerzését is.

Trump ebben is lehetőséget láthat, hogy bekerüljön a történelemkönyvekbe.

A belpolitikai szempontok is szerepet játszanak. Az első elnöki ciklusa, főleg a második fele, belpolitikai szempontból elég szenvedős volt. Sok a költségvetési vita, a bevándorláspolitika sem tűnik sikeresnek, és most már arról beszél, hogy az úgynevezett Insurrection Act-et (a felkelésről szóló törvényt) is életbe léptetné, hogy rendet tegyen Minnesotában. Elképzelhető, hogy a külpolitikában próbál nagy sikert felmutatni, de egy friss CNN-felmérés szerint az amerikaiak többsége ezzel sem ért egyet. A külpolitikáját 60% elutasítja, és konkrétan Grönland katonai megszerzését 75% ellenzi. Ez nem azt mutatja, hogy ez egy különösebben támogatott politika lenne.

— Nemcsak Dánia, de más európai szövetségesek is jelezték, hogy el a kezekkel Európától. Grönland ugyan nem része az EU-nak, a NATO-nak igen. Eközben a szigeten létezik egy függetlenségi mozgalom is. Ezt most félretették? Hiszen ha Grönland függetlenné válna, kikerülne a NATO-ból is.

— Érdekes beszámolók vannak arról, hogy Grönland Dániával kötött legutóbbi megállapodásában, amellyel széles körű önrendelkezést kaptak, szerepel egy kitétel, miszerint Grönland népszavazást kérhet a függetlenségről. Jelenleg a grönlandi vezetők ezt valószínűleg nem léptetnék életbe, még ha lenne is támogatottsága. A szigetnek ugyanis nincs önálló katonai ereje, Dánia jelenti a biztonsági garanciát, ráadásul segélyeket és támogatásokat is kap, hogy élvezhessék a skandináv jóléti állam előnyeit, még ha a grönlandiak gyakran másodrendű állampolgárnak is érzik magukat.

A dán és a grönlandi politikai vezetés most együtt sorakozik fel, együtt mentek Washingtonba is, jelezve, hogy ha választani kell, Dániát választják, nem az Egyesült Államokat.

De vannak belső feszültségek. A New York Times írt egy belső megbeszélésről, ahol a grönlandi törvényhozás egyik bizottságának vezetője összeveszett a dán vezetőkkel, mondván, a grönlandiak nem kapnak elég beleszólást a saját sorsukba. Erre válaszul Dánia most látványosabban próbálja bevonni a grönlandi vezetőket a folyamatokba, miután olyan kritikák is elhangzottak, hogy Koppenhága neokolonialista logikával kezeli az ügyet.

— Közben kiderült, hogy nemcsak Dánia, de Svédország, Norvégia, Németország és Franciaország is katonákat küld Grönlandra, hivatalosan gyakorlatozni. A dán külügyminiszter pedig arról beszélt, Grönland Dánián keresztül a NATO tagja is, és az 5. cikkely hatálya alá tartozik, amely kollektív védelmet nyújt, ha támadás érné. Mennyire gyengítheti meg ez a konfliktus a NATO-t?

— Sokan attól tartanak, hogy ha Grönlandon történne valami erőszakos cselekmény, az az egész NATO-t megbénítaná. Még nem volt példa arra, hogy egy NATO-tagállam egy másikkal direkt fegyveres konfliktusba kerüljön, bár a 70-es években Ciprus kapcsán voltak összetűzések Törökország és Görögország között.

Egy ilyen szituációban a NATO-nak fel kellene sorakoznia a megtámadott tag mögött, de mivel a támadó is tag, és a döntéshozatal egyhangú, ez megbénítaná a szervezetet.

Sokan attól tartanak, hogy ha Oroszország egy ilyen helyzetben próbára tenné a NATO védelmét a keleti határon, a szövetség nem tudna aktívan fellépni. Ez nagyon meggyengíthetné a NATO elrettentő erejét. Érdekes, hogy az Oroszország–Ukrajna-ügyben Trumpnak pont ma volt egy olyan megnyilvánulása, amiben megint mintha azt mondta volna, hogy a béke akadálya Zelenszkij, és nem Putyin. Sok ingadozást látunk, de tény, hogy ez a hozzáállás bármikor változhat.

— A felelős döntéshozók, befolyásos politikusok látják ezt a veszélyt? Van párbeszéd arról, hogy egy Grönland elleni akcióval komolyan veszélybe sodorhatják az európai békét?

— Azt hiszem, ezt felismerik. Chris Coons, egy delaware-i demokrata szenátor a közeljövőben egy delegációval Európába, többek között Dániába utazik, hogy megnyugtassa az európai partnereket arról, hogy az amerikai kongresszusban látják ezeket a veszélyeket. Úgy tudom, a delegációban republikánusok is lesznek. A republikánus oldalon sokan valószínűleg attól félnek, hogy ha élesen megszólalnak Trumppal szemben, úgy járnak, mint azok a szenátorok, akik a venezuelai akció kapcsán a kongresszus jóváhagyását kérték a további lépésekhez. Azt az öt republikánus szenátort, aki ezt megszavazta, Trump név szerint kezdte támadni, és ketten azóta már meg is változtatták az álláspontjukat. Ez mutatja, hogy

a republikánus pártból senki nem akarja az arcát és a nevét adni egy olyan politikához, ami szembemegy Trumppal,

miközben valószínűleg sokan látják a veszélyeket és nem akarnak a szövetségesekkel szemben politizálni.

— Pár napja a világsajtó arról írt, hogy órákon belül katonai akció indulhat Irán ellen, ami végül elmaradt. Irán nem Venezuela, egy beavatkozás ott sokkal bonyolultabb lenne. Elképzelhető, hogy Trump mégis belevág?

— A találgatásokat szinte kizárólag Trump egyetlen, meglehetősen eltúlzott bejelentésére alapozták, amiben azt üzente, hogy „Amerika mellettetek áll, segítségetekre siet”. Emellett persze a katonai személyzet mozgásából is lehetett következtetni arra, hogy valamilyen akció megfontolás alatt áll. Aztán viszont jött a fordulat: Trump közölte, hogy az iráni vezetők megnyugtatták, abbahagyják a politikai foglyok kivégzését. Hogy ezt mire alapozza, az persze kérdés. Vannak olyan források, amelyek szerint ez csak elterelés, és a döntés már megszületett egy katonai akcióról. Ahogy a Trump-adminisztráció külpolitikáját látom, ha lesz is valami, az a tavaly nyárihoz hasonló, korlátozott beavatkozás lesz. Nem egy elhúzódó háború, ami az iráni politikai rendszer megdöntésére irányul, hanem célzott csapások a Forradalmi Gárda vagy a nukleáris létesítmények ellen.

Nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy Trump egy olyan katonai akciót kezdene, ami az iráni rendszer megdöntéséhez vezetne.

Persze lehet, hogy a rendszer már annyira instabil, hogy egy külső beavatkozás felgyorsíthatja az összeomlását. De Trump számára ott a kockázat: mi van, ha csinál valamit, de nem lesz eredménye? Akkor vagy eszkalálja a helyzetet, amit elvileg nem akar, vagy visszalép, ami kudarcot jelentene.

— Milyen jó lenne az USA-nak, ha visszatérnének a 70-es évek, amikor Irán még komoly szövetségesük volt a Közel-Keleten. Elképzelhető, hogy ezért tesznek most proaktív lépéseket?

— Igen, másrészt viszont a helyzet hasonló a venezuelaihoz. Az, hogy a vallási vezetést megtörik, ahogy Madurót is sikerült eltávolítani, nem jelenti azt, hogy a helyén egy nyugatos, demokratikus, USA-barát erő jön létre. Lehetséges, hogy különböző iráni nacionalista erők kerülnek hatalomra. Nem vagyok az iráni politika szakértője, de nem gondolnám, hogy egy egyszerű beavatkozással vissza lehetne hozni a 70-es éveket. Az a rendszer is egy autokrácia volt, ami nem véletlenül termelte ki a saját forradalmát. Az iráni politika elég rétegzett. Ott van például a korábbi elnök, Ahmadinezsád, aki annak idején a legharcosabb Amerika- és Izrael-ellenes hangot ütötte meg, de nem tartozik a vallási keményvonalasokhoz, és az utóbbi időben sokszor ellenzékiként, egyfajta populista-nacionalista irányvonalat képviselve jelent meg. Ez egy nagyon komplikált helyzet lenne.

— Beszéljünk az ICE (Bevándorlási és Vámügyi Bűnüldözési Hivatal) botrányos fellépéseiről. Miért van erre szükség? A képeket látva az embernek egy 21. századi disztópia jut eszébe.

— A Trump-féle retorika szerint azért, mert a helyi, például a minnesotai hatóságok nem tudták megfelelően kezelni az illegális bevándorlást, a bevándorlók pedig kijátszották a rendszert. Ennek van valóságalapja, kiderültek például pénzügyi csalások, amibe Tim Walz minnesotai kormányzó is belebukott. De amit Trump ehhez hozzátesz a nemzetbiztonsági kockázatokról, a bűnözés és a bevándorlás összekapcsolásáról, az megalapozatlan. Az amerikai határon, például a reptereken a határőrök lényegében élet és halál urai. Ha egy nem amerikai állampolgárról azt mondják, nem jöhet be, akkor nincs fellebbezés, mehet haza. Most mintha ez a törvények felett álló hatáskör az ICE-nak köszönhetően az ország belsejében is elterjedne.

Van egy szerv, amit a helyi rendőrség vagy az állami vezetés nem tud felügyelni, mert a szövetségi kormány alá tartozik.

Ez nagyon ellentmond annak az amerikai hagyománynak, hogy a szövetségi védelem és adóbeszedés kivételével a legtöbb jogkört állami vagy helyi szinten kell tartani. Ebben az értelemben ezek a fejlemények valóban aggasztóak ezek a fejlemények.

— A legfőképpen az aggasztó, hogy ágyúval lőnek el a verébre, ahogy az állig felfegyverzett alakulatok sétálgatnak a városokban. Vagy tényleg ilyen drámai a bevándorlási helyzet?

— Nem hiszem. De nyilván hozzátartozik a megértéshez az is, hogy az Egyesült Államokban a fegyvertartás jogon miatt eleve minden rendőrség sokkal jobban felfegyverzett, mint az európai megfelelőik. De most inkább tényleg úgy tűnik, hogy ez pusztán erődemonstráció.

Van az embernek egy olyan érzés, hogy valamiféle provokációra várnak,

ami után viszont még inkább indokolt lehet például ezt a bizonyos insurrection act-et életbe léptetni.

— Már két ember is meghalt, akiket az ICE tagjai lőttek le, az első esetről készült videók után elég nagy volt a felháborodás. Nem gondolkoztak el azon, hogy visszavonják az alakulatokat?

— Nem úgy tűnik, hogy a Trump vagy a Trump-kormány ezen gondolkozna. Itt a bíróságoknak lesz még szerepük. Az első incidens, ami Minneapolisban történt, visszafelé sült el politikai értelemben. Még republikánusok is azt mondják, hogy elhibázott volt. Vizsgálatot követelnek, olyan ember is, mint Joe Rogan, akinek fontos szerepe volt Trump győzelmében, mivel Trump, ellentétben Kamala Harris-szel elment Rogan országosan ismert podcastjába. Joe Rogan azt mondta, hogy miközben nem tudhatja, hogy mit élt át ez az ember, aki az ICE ügynökeként ott állt, de teljesen indokolatlannak tűnik a cselekedete, és hogy ez felháborító.

— Trump második ciklusával kapcsolatban többször felmerül a polgárháború emlegetése. Ezzel az ICE-üggyel nem léptek közelebb egy ilyen sötét forgatókönyv felé?

— A 19. századi értelemben nem. Akkor két jól meghatározott terület állt egymással szemben. Persze most is vannak republikánus és demokrata államok, de azokban is mozaikszerűen vannak republikánus és demokrata szavazók. Nincsen két földrajzilag elkülöníthető régió. Viszont, ami felmerült például a Charlie Kirk gyilkosság idején is, hogy

a politikai erőszak az egyre inkább részévé válik az amerikai politika mindennapjainak.

Nyilván ezért lenne arra szükség, hogy minden oldalról ezt mérsékeljék, nyilván ebben a legnagyobb felelőssége az elnöknek van, ahogy ezeket a különféle csoportokat használja, hogy a céljainak megfelelően adott esetben eszkalálja a konfliktusokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Nagy tapasztalatú ügyvéd, Magyar Péter sógora – Kicsoda az új igazságügyi miniszter
Magyar Péter a Tisza Párt jogi igazgatóját, Melléthei-Barna Márton ügyvédet jelöli az igazságügyi tárca élére. A leendő miniszter feladata lesz a jogállamiság helyreállítása és azoknak a jogszabályi kereteknek a megteremtése, amelyek a befagyasztott forrásokhoz vezetnek.


Magyar Péter csütörtökön jelentette be, hogy Melléthei-Barna Mártont, a TISZA jogi vezetőjét kéri fel az Igazságügyi Minisztérium vezetésére. Igazságügyi miniszterként a jogállam és a jogbiztonság helyreállításáért felelne, és feladata lenne az uniós források hazahozatalához szükséges jogszabályi keretek megteremtése is.

Az igazságügyi tárca szerepe azért is kulcsfontosságú a TISZA terveiben, mert a jogállamisági eljárások lezárása és az uniós források megszerzése a párt gazdasági programjának egyik alapfeltétele. Magyar Péter szerint a cél a jogalkotás minőségének helyreállítása, az átláthatóság biztosítása, valamint a megfelelő szakmai és társadalmi egyeztetések lefolytatása lesz.

Magyar Péter szerint az új tárcavezetőnek kell „gondoskodnia a magyar embereknek járó uniós források hazahozatalát lehetővé tevő jogszabályi keretek kialakításáról”.

Melléthei-Barna Márton egyetemista kora óta ismeri Magyar Pétert, évfolyamtársak voltak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán, ahol 2004-ben végzett. Pályafutását egy Washington D.C. környéki civil jogvédő szervezetnél kezdte, majd a Freshfields Bruckhaus Deringernél, később pedig az Oppenheim Ügyvédi Irodánál dolgozott, mielőtt 2020 elején saját irodát alapított.

Már a párt indulásakor csatlakozott Magyar Péterhez, az első tíz belépő tag egyike volt, és a 2024-es pénzügyi beszámoló szerint kétmillió forinttal támogatta a szervezetet. A sajtó már korábban is a legesélyesebb jelöltként tartotta számon a posztra.

Az ügyvédet a kormányközeli média korábban a Freshfields irodánál végzett munkája alapján támadta. Azt próbálták kimutatni róla, hogy „komoly nemzetközi jogász hálózat rajzolódik ki a Tisza Párt mögött, amelynek szálai egészen az ukrán kormányzatig és Soros Györgyig érnek”. Magyar Péter erre úgy reagált, hogy a támadás visszafelé sült el, mivel korábban volt felesége, Varga Judit egykori igazságügyi miniszter is ennél a nemzetközi ügyvédi irodánál dolgozott, és Melléthei-Barna éppen Varga helyét vette át.

Melléthei-Barna ügyvédként több esetben képviselte Magyar Pétert és a Tisza Pártot a kormányközeli médiumok ellen indított perekben. Az irodája képviselte a pártot a Magyar Nemzet és a Ripost ellen is, miután a lapok azt állították, hogy a Tisza adóemelésre készül. A bíróság helyreigazításra kötelezte őket, a Magyar Nemzetnek pedig egy másik ügyben bocsánatot kellett kérnie, amiért kiirtandó poloskának nevezték Magyar Pétert.

A 444.hu a jelölés kapcsán megjegyzi, hogy Melléthei-Barna 2025. szeptembere óta Magyar Péter sógora. Böjthe Péter, a Fővárosi Közgyűlés fideszes tagja a közösségi oldalán azt írta: "Magyar Péter ma bejelentette, hogy a sógora lesz az igazságügyi miniszter. Ugyanis dr. Melléthei-Barna Márton – aki Magyar Péter barátja az egyetem óta – 2025. őszén megházasodott a TISZA párt elnökének húgával, Magyar Anna Ilonával".


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Ha valahol diktatúra van, az a Fidesz” – Áldozatnak tartja Orbán Viktort a párt egyik képviselője
Hajnal-Nagy Gábor jászberényi önkormányzati képviselő egy interjúban beszélt a pártről. Szerinte a helyi kudarcokért egyértelműen a választókerületét elveszítő, de mégis mandátumhoz jutó Pócs János a felelős.
F. O. - Fotó: - szmo.hu
2026. május 01.



Despotikus működést lát a Fideszben, Orbán Viktort viszont bizonyos szempontból áldozatnak tartja Hajnal-Nagy Gábor fideszes önkormányzati képviselő. A jászberényi politikus a Telexnek adott interjúban beszélt arról, hogy a könnyeivel küszködött a legutóbbi testületi ülésen, amikor megtudta, hogy a választókerületét elveszítő Pócs János mégis beülhet a parlamentbe. Hajnal-Nagy szerint ez a döntés megalázó a helyi közösségre nézve. Úgy véli, a Fidesz helyi szintű, 2019 óta tartó folyamatos kétharmados vereségeiért egyértelműen Pócs János a felelős.

A képviselő felidézte, hogy a 2019-es önkormányzati választáson a Fidesz jelöltje mindössze 14 szavazattal kapott ki, amire a párt reakciója a választási eredmény megtámadása volt. „Erről nem kérdeztek meg senkit a helyi Fideszben, hogy mi erről a véleményük. Ez Pócs János egyszemélyes döntése volt” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a fideszes tagoknak lehajtott fejjel kellett végigcsinálniuk a megismételt választás kampányát.

Tehát az, hogy ez az ember, aki ezt elkövette a saját közösségével, az most megint ott ülhet a parlamentben.

Hajnal-Nagy Gábor szerint Pócs János tevékenysége idézte elő azt a helyzetet, amiből azóta sem tud felállni a jászberényi Fidesz. Állítása szerint a helyi Fidesz-tagokkal semmilyen egyeztetés nem történt a döntés előtt, egyszerűen csak megtudták, hogy megtámadták az eredményt. Véleménye szerint a megismételt választáson azért szenvedtek súlyos vereséget, mert az emberek nem fogadják el, ha egy párt nem ismeri el a vereségét.

Úgy látja, Pócs János személyesen „építette fel” a későbbi győztes polgármestert, Budai Lórántot azzal, hogy országgyűlési képviselőként folyamatosan vitába szállt vele, és ezzel a saját szintjére emelte.

A legsúlyosabb lépésnek azt tartja, hogy Pócs kirúgatta Budait a kórházi állásából. „El lett mondva, hogy mártírt fog csinálni belőle. (...) Persze, tudjuk, hogy nem csak egy hiba” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a politikai vélemény miatti elbocsátás óriási hiba volt.

A képviselő elmondta, hogy a 2024-es önkormányzati választáson úgy lett polgármesterjelölt, hogy semmi esélyt nem látott a győzelemre. Mivel a helyi Fideszben senki nem akarta elvállalni a jelöltséget, ő jelentkezett. „Mondom, gyerekek, tudjátok mit, ha nem lesz, akkor szóljatok, elvállalom, tök mindegy, úgyis elvernek minket, mindegy” – idézte fel a döntését.

Szerinte a Fidesznek Jászberényben legalább 10-15 évig nincs esélye a visszatérésre.

A párt belső működéséről rendkívül éles kritikát fogalmazott meg. Szerinte a pártban teljhatalmú választókerületi elnökök uralkodnak, nincsenek megfelelő információs csatornák, a kritikát pedig retorzió követi. Mint mondta, a rendszert a feltétlen hűség tartja össze, aminek ékes példája Pócs János.

Hát, hogyha valahol van diktatúra az országban, akkor az mondjuk a Fidesz.

Annak ellenére, hogy diktatúrának látja a párt belső viszonyait, Hajnal-Nagy Gábor továbbra is tagja a Fidesznek, mert a politikájával alapvetően egyetért. „Szerintem iszonyatosan hatalmas az a teljesítmény, amit Orbán Viktor elért” – mondta, kiemelve, hogy a miniszterelnök megpróbálta visszaépíteni azt, amit a rendszerváltás után „kifosztottak” az országból. A NER gazdasági holdudvarát azonban már más kérdésnek tartja, itt már neki is vannak kérdőjelei.

Orbán Viktorral kapcsolatban meglepő kijelentést tett. „Nem csalódtam benne, hanem sajnálom” – fogalmazott, és a riporter kérdésére, hogy áldozatnak tartja-e a miniszterelnököt, azt válaszolta: „Bizonyos szempontból igen.”

Szerintem rengeteg visszaélést követtek el. És ő ezt nem kontrollálta.

Szerinte Orbán egy globális rendszeren belül próbált politizálni, és csoda, hogy 16 évig hagyták vezetni. Úgy véli, a miniszterelnököt a körülötte kialakult körök sodorták bajba, akik visszaéltek a nevével és a hatalmukkal. Hozzátette, hogy szerinte a rendszer kicsúszott az alapítója kezéből. „Na most, ha egy rendszer elmegy ebbe az irányba, akkor kicsúszik annak a keze közül, aki ezt a rendszert létrehozta.”

A Fidesz háborús kampányát teljes tévútnak tartja, a 2022-es győzelmet pedig egy „kegyelmi pillanatnak”, amit Márki-Zay Péter hibáinak és az ukrán-orosz háború kitörésének köszönhettek.

„Szerintem kaptak négy évet ajándékba, de nagyon el kéne gondolkozni a dolgokon” – mondta. Megérti azokat, akik a Tisza Pártra szavaztak, mert jobb világot akarnak, de szerinte ettől nem lesz rendszerváltás, legfeljebb a NER-nek nevezett szisztéma íródik felül.

A Fidesz megújulási esélyeit sötéten látja. Szerinte a párt Pócs Jánossal biztosan nem tud megújulni, Orbán Viktor nélkül pedig nincs Fidesz. „Na most kérdés az, hogy ezt hogy sikerül majd feloldani ezt a nem is annyira látszólagos ellentmondást, hogy meg kéne újulni, de azzal kéne megújulni, akivel úgy tűnik, hogy nem sikerül megújulni. Nem egyszerű” – vázolta a szerinte csapdahelyzetet.

Saját jövőjével kapcsolatban elmondta, eredetileg ki akart lépni a pártból, ha a Fidesz nyer. „Nem nyert, most így nem érzem annyira elegánsnak, hogy kilépjek, úgyhogy most akkor, ha nem zárnak ki, akkor maradok” – közölte. Kíváncsian várja, hogy a rendszer el tud-e mozdulni egy normálisabb működés irányába, vagy megmarad a „hűbéri szisztéma”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Bemutatjuk a Decathlon volt vezetőjét, Pósfai Gábort, aki az egyik legfontosabb miniszteri posztot kapja a Tisza-kormányban
Magyar Péter csütörtökön jelentette be, hogy Pósfai Gábort, a TISZA Párt megválasztott képviselőjét kéri fel a Belügyminisztérium vezetésére. A közgazdász végzettségű Pósfai korábban a Decathlon magyarországi és ausztriai cégét is vezette.


Magyar Péter csütörtökön újabb két miniszterjelöltet nevezett meg a TISZA Párt leendő kormányába. Bejelentése szerint Pósfai Gábort, a párt operatív vezetőjét kérte fel a Belügyminisztérium vezetésére. A jövendő miniszter tervek szerint a rendvédelem mellett a sportot is felügyelné.

A TISZA Párt elnöke szerint a leendő miniszter a garancia arra, hogy a rendvédelemben lezáruljon az a korszak, amelyben a politikai utasítások felülírták a szakmai szempontokat. Magyar Péter szerint a rendvédelmi dolgozóktól a jövőben azt várják, hogy a munkájukat a legmagasabb színvonalon, kizárólag a szakmai előírásokat és a jogszabályokat betartva végezzék.

A jövőben a sport is a Belügyminisztérium felügyelete alá kerül, ahol a versenysport mellett nagyobb hangsúlyt kapna az utánpótlás-nevelés, a szabadidősport és a fogyatékossággal élők sportja, valamint a források hatékonyabb felhasználása.

Alig vette át képviselői megbízólevelét, máris miniszteri felkérést kapott a TISZA Párt budaörsi központú választókerületét megnyerő Pósfai Gábor. Pósfai a 2026. április 12-i országgyűlési választáson nyerte el a mandátumot a Pest vármegyei 2-es számú választókerületben.

Pósfai Gábor 1982-ben született, a Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett közgazdász diplomát 2005-ben. Budakeszin nőtt fel, jelenleg Budaörsön él. A kétgyermekes politikus angolul, németül, franciául és olaszul is beszél. Életében a sport mindig is központi szerepet játszott: hétéves kora óta versenyszerűen asztaliteniszezik, a Budaörsi Sport Club játékosa és elnökségi tagja, korábban pedig a Magyar Asztalitenisz Szövetség alelnöke is volt.

2025. február 3-án Magyar Péter bejelentette, hogy Pósfai Gábor veszi át a párt operatív működésének vezetését.

Üzleti pályafutását 2005-ben a Decathlonnál kezdte, ahol részlegvezetőként indult, majd több áruház igazgatói pozíciója után 2011-ben a cég magyarországi ügyvezetőjévé nevezték ki. Vezetése alatt a magyarországi áruházak száma tizenkettőről huszonnégyre emelkedett, a cég pedig piacvezetővé vált a sportszerkereskedelmi piacon. 2014-től a horvát és szlovén piacra lépést is ő irányította.

A legnagyobb szakmai kihívást 2018-ban kapta, amikor a francia cégvezetés megbízta a Decathlon ausztriai működésének felépítésével, miután a vállalat korábban kétszer is sikertelenül próbált betörni az osztrák piacra. Az első ausztriai áruházat 2018 augusztusában nyitotta meg Bécs mellett, Vösendorfban, amelyet a Covid-járvány ellenére további egységek követtek. Hat év után, 2024 tavaszán tért vissza Magyarországra.

A politikába 2024 novemberében lépett be, amikor jelentkezett a TISZA Párt „A jövő vezetői” pályázatára. Az operatív igazgatói kinevezését követően azonban családja is a politikai támadások célkeresztjébe került. Magyar Péter nem sokkal a bejelentés után arról beszélt, hogy Pósfai családját és gyerekeit a propaganda zaklatja.

A 2025 végi kétfordulós jelöltkiválasztási folyamat eredményeként Pósfai lett a TISZA jelöltje a budaörsi központú választókerületben. Kampányában a térség fő problémáiként a közlekedési dugókat, a túlterhelt úthálózatot, a tanterem- és pedagógushiányt, az elöregedett közműveket és a helyi vállalkozások finanszírozási nehézségeit nevezte meg.

Pósfai a Decathlon vezetőjeként több társadalmi felelősségvállalási programban is részt vett. A cég ügyvezetőjeként támogatta a Magyar Olimpiai Bizottsággal és az Utanpotlassport.hu-val közösen elindított „A hónap műhelye” programot, amely az utánpótlás-nevelő műhelyeket díjazta. A Decathlon „Sportból a legtöbbet” pályázata révén pedig tíz év alatt 92 alap- és középfokú oktatási intézmény sportlétesítményeinek felújítását segítették.

Képviselőként a döntések előtt az emberek megkérdezését, bevonását és a valódi párbeszédet ígérte.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Van esély elkapni az Egyesült Államok elnökét” – Tarjányi Péter a Trump elleni merényletkísérletet elemezte
A biztonságpolitikai szakértő szerint „kijelenthető az elmúlt 22 hónap 3 támadási eseményei alapján, hogy az elnöki védelmi rendszer rosszul működik az USA-ban”.


A Donald Trump elleni múlt szombati merényletkíséretről több videót is megosztott az amerikai ügyész. Az egyiken az látszik, hogy előző nap bejárja a szállodát, majd a másikon már a fegyveres támadó menekülni próbál az épületből, közben a biztonsági emberek között fut át fegyverrel a kezében.

Az események a Washington Hiltonban tartott Fehér Házi Tudósítók Vacsoráján történtek, ahol a 31 éves Cole Tomas Allen a hatóságok szerint legalább egy lövést adott le. Az elnök sértetlen maradt, a Secret Service egyik tisztjét pedig a golyóálló mellénye védte meg. A gyanúsított egy írást is küldött a családjának, amelyből kiderült, hogy a kormányzat tagjait célozta. Az eset óta Allen ellen az elnök elleni merényletkísérlet miatt vádat emeltek, a hatóságok pedig közölték: nincs bizonyíték arra, hogy a megsérült tisztet baráti tűz érte volna. A támadás után Trump azt nyilatkozta, nem félt, sőt, saját elmondása szerint lassította az ügynökök munkáját, mert kíváncsi volt, mi történik.

A felvételt Tarjányi Péter - író és biztonságpolitikai szakértő a közösségi oldalán elemezte.

A szakértő szerint a Donald Trump elleni támadás során a védelmi rendszer több ponton is hibázott, felmerülhet a „baráti tűz” lehetősége, az elnök pedig a protokollal szembemenve, saját kíváncsisága miatt maradhatott a helyszínen. Tarjányi arra figyelmeztet, a videókon látható hibák miatt újabb támadási kísérlet is várható.

Tarjányi Péter szerint „a merénylő a videók alapján tudatosan készült a támadásra.” Úgy látja, a támadó bejárta a helyszínt és megtervezte a bejutást, de a védelmi zónán belül már rögtönöznie kellett.

A szakértő szerint „maga a behatolás és támadás jól időzített: a védelem külső vonala már a biztosítás végére készül”. Állítása szerint a biztonságiak a rendezvény végéhez közeledve már bontották az ellenőrző kapukat, miközben „a védelem a klasszikus befelé figyelő kör rendszert viszi, nincs kifelé figyelés”.

„A kutyás biztonsági nem detektálja, hogy a kutya bejelez az elkövető feltételezhető felkészülési helyénél, valószínűleg a mosdónál”.

Tarjányi szerint a támadó gyors mozgása meglepte a biztosítókat. „A védelem lassan reagál. Valójában egy rendőr érzékeli a fegyverest, ő lép akcióba és tüzel, a többiek az ő reakciójára mozdulnak”.

A szakértő szerint a lövöldözés során csak a szerencsén múlt, hogy nem sérültek meg többen, és felveti a baráti tűz lehetőségét is, noha a hatóságok ezt cáfolták. „Álláspontom szerint az 1 fő biztonsági NEM az elkövető miatt sérült meg, hanem a videó alapján abszolút benne van a baráti tűz esélye…”

A poszt írója szerint a biztosítók egy része a lövések után visszavonult. „Akik abban az irányba voltak, amerre több lövés becsapódhatott – nem az elkövetőbe –, araszolva eltűntek a mosdó irányába, és feladták a pozíciójukat. Ez első mozgásként a “baráti tűz” miatt érthető, de utána már szánalmas megfutamodás”.

Tarjányi a vezetők kimenekítését is bírálja, mivel szerinte a rádiós kommunikáció alapján a rendszer gyorsan tudta, hogy mi történt.

Úgy fogalmaz, „így végképp érthetetlen az a korábbi videó, ahol az USA alelnökének és elnökének 'menekítésének nevezett bohózata' történik.”

A szakértő a legdurvább hibának azt tartja, hogy az elnök a helyszínen maradhatott. „Az pedig, hogy az USA elnöke – a titkosszolgálat által beismerten – eldönthette, hogy marad egy 'védett' helyiségben a támadás helyszínén az információkat megnézni, mert kíváncsi, abszolút minden védelmi protokollal szembemegy. Agyrém!”

„Kijelenthető az elmúlt 22 hónap 3 támadási eseményei alapján, hogy az elnöki védelmi rendszer rosszul működik az USA-ban.”

Hozzáteszi: „sőt, az is hogy az elnök ebben a témában is 'önjáró'…”

A szakértő komor jóslattal zárja bejegyzését. „Álláspontom szerint lesz próbálkozás újabb támadásra – a videókat elemezve –, mert ha egy szélsőséges megnézi ezeket a képsorokat, úgy fogja értékelni: AHOGY A VÉDELMI RENDSZER MŰKÖDIK MA AZ USA-BAN VAN ESÉLY “ELKAPNI” AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ELNÖKÉT” - írja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk