hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„A szülésem lutri lett, kutyaszorítóban érzem magam” – így hatott a kismamákra a hálapénz betiltása

Olyan kismamákat és anyukákat kérdeztünk a tapasztalataikról, akik az új, hálapénzt tiltó törvény január 1-i bevezetése óta szültek, vagy még várandósok. Sok a kérdés, nagy a bizonytalanság és a félelem.
Báthory-Beck Nóra, Címkép:Pixabay/illusztráció - szmo.hu
2021. február 24.

hirdetés
" - Néha elhatározom magam ősanyai erővel, hogy márpedig én bemegyek szülni, aztán lesz, ami lesz.

De aztán rámtör a félelem, hogy mi van, ha kifogok valakit, aki bánt, vagy ne adj Isten elront valamit. Két másik gyerekem is van, nem akarok az asztalon maradni."

" - Még nem történt meg, de szeretnék neki pénzt adni. Próbálom úgy megoldani, hogy ne legyen belőle baja.

Én úgy vagyok ezzel a hálapénz dologgal, hogy amíg nincsenek egységes protokollok meg feltételek a kórházakban, addig hagyni kéne ezt a rendszert, hogy az ember választhasson. Csak legális útra kell terelni."

" - Itt inkább a testi-lelki folyamatok a lényegesek, a női szempontok mégis teljesen eltűntek a rendszerből,

attól lesz jó a szülészeti ellátás, ha a sorsom nem azon múlik, hogy mi az irányítószámom."

" - Sajnos vannak olyan orvosok, akik visszaélnek a helyzetükkel amikor ott fekszik a szülő nő teljesen kiszolgáltatva,
ráadásul a járvány és az új szabályok miatt most már tényleg senki nem lehet ott vele, akiben megbízik. Gyakorlatilag azt csinálnak vele és úgy beszélnek vele, ahogy akarnak. Ezt kéne szabályozni előbb, és csak aztán a hálapénzt."

Kismamák és anyukák, akik az elmúlt hónapokban szültek, vagy a következő néhányban fognak.

A 2021. január 1. óta hatályos törvénymódosítás értelmében azonban rájuk már egészen más szabályok vonatkoznak mint azokra, akik még tavaly, vagy korábban adtak életet.

hirdetés
Ha valaki kivételes elbánás, vagy más előny érdekében pénzhez vagy jogtalan előnyhöz juttat valakit, az vesztegető, aki pedig elfogadja, szintén bűnös. Ez vonatkozik az egészségügyben dolgozókra is január 1-től. Az új jogszabály szerint a hálapénzt adó 1, az azt elfogadó egészségügyi dolgozó 3 év szabadságvesztéssel büntethető.

A magyar egészségügy hálapénzzel legjobban „fertőzött” része a szülészeti ellátás volt. Az Ígyszültem.hu 2020 nyarán-őszén 11 ezer magyar nő beszámolóját rögzítette önkéntes alapon, a hálapénzzel kapcsolatban.

A válaszokból sok más mellett kiderült az is, hogy a szülések 68 százalékánál fizetnek, ennek átlagos összege pedig 111 ezer forint.

A szülészetben tehát évente körülbelül 7 milliárd forint fekete pénzt mozog.

Ennek ellenére a korábban a KSH Népességtudományi Kutatóintézet által indított reprezentatív kutatás szerint Magyarországon a várandós nők több mint kétharmada tervezett fogadott orvossal szülni.

A hálapénzmentes magyar egészségügy nemcsak a fogadott orvosos rendszert vezeti ki, de életbe lépett a magánpáciensek közkórházi ellátásának tilalma is, vagyis – papíron – a szülés helyszínénél nem az orvos, hanem a lakcímkártya dönt.

Januárban több kórház szülészete bejelentette, hogy azonnali hatállyal eltörlik az orvosválasztást és nem engedik a már felfogadott orvosoknak és szülésznőknek sem, hogy részt vegyenek a szüléseken.

Rita néhány hete szült egy budapesti kórházban. Ő is, ahogy a cikkben szereplő többi kismama és édesanya azt kérte, hogy ne írjuk le a valódi nevét, mert fél, hogy bajba kerülhetnek azok, akik segítettek neki.

Rita tudta, hogy az új szabály szerint nem szülhet a fogadott orvosával, aki egyébként végigkísérte a terhességét és az előző szülésénél is ott volt. De úgy döntött a szülésznőhöz ragaszkodik.

"Egy olyan barátnőmtől kaptam meg a számát, aki nagyon hálapénz ellenes, és ő is nála szült két gyereket.

Ők semmit nem is adtak a szülésznőnek, ennek ellenére a második gyereket is elvállalta."

Rita azt mondja, a kórházban nagyon sok pozitív élménye volt. Már a szülést megelőzően is.

"Már korábban a vizsgálatok alatt is legalább 4 doktornővel találkoztam, akik körülbelül 30 évesek voltak és azt éreztem, hogy ők alapvetően máshogy állnak a szüléshez, mint a férfi orvosok. Nagyon kedvesek és megértőek voltak."

A szülést végül a negyvenedik héten meg kellett indítani, mert már kevés volt a magzatvíz.

"Szóltam a szülésznőnek, aki bejött a kórházba. Amíg a férjem nem ért be, addig végig ő volt velem, beszélgettünk. Miután megérkezett a férjem, már nem járt a nyakunkra, néha benézett, hogy minden rendben van-e, ez így nekem teljesen megnyugtató volt. Az ügyeletes orvost csak a finishben hívta be. Szerencsém volt, az egyik fiatal doktornőnél szülhettem, nyugodtan, komplikáció nélkül" - meséli az asszony.

Rita nagyon hálás a szülésznőnek. Azt mondja tudja, hogy törvénybe ütközik, de mégis kompenzálni szeretné a fáradozásait.

"Még nem történt meg, de szeretnék neki pénzt adni. Próbálom úgy megoldani, hogy ne legyen belőle baja. Én úgy vagyok ezzel a hálapénz dologgal, hogy amíg nincsenek egységes protokollok meg feltételek a kórházakban, addig hagyni kéne ezt a rendszert, hogy az ember választhasson. Csak legális útra kell terelni – mondja a fiatal anyuka, aki hozzáteszi:

"Valahogy úgy képzelem el, hogy az orvos adjon számlát, fizesse be az adót, és adjon le belőle a kórháznak, ha ott vezeti le a szülést."

Csilla is valami hasonlóban bízik. Ő majd csak júliusban fog szülni, és reménykedik, hogy addig még valami változni fog.

"Az új helyzetnek köszönhetően még nem jutottam dűlőre a helyszínt illetően. Van orvosom, de ő már nem dolgozik a helyi kórházban, ezért egy másik városban tudnék nála szülni, programozott császárral. Viszont én ezzel nem vagyok kibékülve, úgyhogy a B verzió, hogy amikor vajúdni kezdek bemegyek a kórházba és lesz, ami lesz. A szülésem konkrétan lutri lett."

Csilla azt mondja: kutyaszorítóban érzi magát.

"Úgy gondolom, ha van egy problémamentes terhesség - 29 éves vagyok - akkor nem tartom indokoltnak a programozott császárt. Viszont ragaszkodnék az orvosomhoz, akinél előzőleg is szültem és most is hozzá járok gondozásra."

Azt meséli: sokat beszélget környékbeli kismamákkal a terveikről, és próbál információt szerezni néhány más közeli kórházról is.

"Azt hallom, hogy eddig azért mindenhol megoldották így vagy úgy azt, hogy a fogadott orvosok ott legyenek a szülésnél, viszont azt mondják, márciustól ez sokkal szigorúbb lesz.

Sok a rémtörténet is, de ami a legfeltűnőbb, hogy rengeteg dolog a kórháztól és az orvostól függ" - magyarázza Csilla.

Ezt megerősíti Roszik Linda a Másállapotot a szülészetben csoport aktivistája is, aki klinikai szakpszichológusként sok várandós nővel találkozik.

"Semmilyen módon nincs a szakmától elvárva az, hogy a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően végezzék a munkájukat. Pedig létezik szülészeti irányelv már 2019 óta, de sok orvos nem is tud erről.

A nemzetközi irányelvekből tudjuk hány százalékban lenne reális a császár, hány százalékos lehet a gátmetszés. Megtanulható lenne a vízbenszülés kísérése, de fontos a tiszteletteljes kommunikációt is a nőkkel" - mondja Linda, és hozzáteszi:

"Vannak csodálatos szakemberek, de ez rendszerszinten nem elvárás, nincs hozzá képzés."

A pszichológus szerint az irány alapvetően jó, és ma már van amiben jobb a szülő nők helyzete mint 10 éve volt, de ez főként az alulról szerveződő kezdeményezéseknek köszönhető.

Roszik Linda azt mondja, a kismamáknak ijesztő, hogy nem lehet saját orvosuk. De nem feltétlenül lenne az, ha egységes lenne az ellátás és biztosított lenne a méltóságteljes bánásmód.

"Magyarországon a hálpénzt megtiltották, de semmi mást nem változtattak meg, így csak a nők jártak rosszul."

Csilla úgy fogalmaz: a szülése egy lutri lett.

"Néha elhatározom magam ősanyai erővel, hogy márpedig én bemegyek szülni, aztán lesz, ami lesz, de aztán rámtör a félelem. Mi van, ha kifogok valakit, aki bánt, vagy ne adj Isten elront valamit. Két másik gyerekem is van, nem akarok az asztalon maradni"- mondja az aggódó kismama.

Korábban ikerterhessége volt és császározták, most viszont szeretne természetes úton életet adni gyermekének, és úgy érzi, nagyban megbonyolítja a dolgát, ha egy ügyeletes orvossal kell szülnie.

"Nekem biztonságérzetet ad, ha van egy fogadott orvos, aki ismeri a terhességet, és VBAC-re készülök, ami ugye azt jelenti, hogy most természetes úton szeretnék szülni, annak ellenére, hogy korábban császárral szültem. Ezt azonban nem minden kórház és orvos támogatja. Attól is tartok, hogy pont kifogok valakit, aki szerint ez nem jó és már visznek is a műtőbe."

A törvény, ami bünteti az egészségügyi dolgozókat, ha pénzt vagy bármi mást fogadnak el a szolgáltatásért, ami értékesebb mint 8000 forint, január 1-től hatályos. Március 1-ig azonban egy átmeneti állapot van, és az ilyen ügyeket felderítő Nemzeti Védelmi Szolgálat korrupció ellenes csoportja is csak ekkor kezdi meg élesben a munkát.

Addig ugyanis az egészségügyben dolgozóknak nyilatkozniuk kell arról, hogy vállalják-e az egészségügyi szolgálati jogviszonyt vagy vállalkozóként, kizárólag magánpraxisban gyógyítanak majd.

Az már látszik, hogy az új szabályozás miatt a szülészeteken dolgozókra sokkal több munka hárul, eddig ugyanis sok olyan fogadott orvos is vezetett szülést a kórházakban, akik egyébként nem dolgoztak ott.

Januártól azonban már ezeket a szüléseket is az ügyeletes orvosoknak kell levezetniük, de ezért nem kapnak több fizetést.

Korábban a Magyar Orvosi Kamara részéről felmerült egy áthidaló megoldás. Ez egy szerződés lenne, amely az orvos, a kismama és a kórház között köttetne a többletszolgálatásról.

Pénz ugyan nem szerepel benne, de az orvos önként vállalhatná, hogy fogadott orvosként részt vesz a szülésen. Ezzel a javaslattal kapcsolatban azonban az EMMI egyelőre nem válaszolt sem a MOK-nak, sem nekünk.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Dr. Kunetz Zsombor: Aki kínai vakcinát kapott, a második után is védekezzen úgy, mintha nem lenne beoltva

A szakorvos szerint amíg a helyzet nem tisztázódik, a Sinopharmmal oltottakat nem lehet a beoltottak közé számítani. De továbbra is azt javasolja, hogy bármelyik itthon felkínált vakcinát el lehet fogadni.
Fotó: MTI/Mészáros János - szmo.hu
2021. április 11.

hirdetés

Mint azt mi is megírtuk, a kínai betegségvédelmi és megelőzési központ vezetője maga jelentette ki, hogy vakcináik mégsem olyan hatékonyak, ahogy azt eddig állították. Gao Fu szombaton azt mondta: a kínai vakcinák "hatékonysági foka nem túl magas." Az igazgató külön nem tért ki arra, hogy konkrétan mely kínai gyártók vakcináiról beszél - így a Magyarországon használt Sinopharm neve sem hangzott el. Arra viszont igen, hogy jelenleg is hivatalos megfontolás alatt áll a különböző vakcinák mixelésének gondolata, ezáltal növelnék hatékonyságukat.

A hírre Dr. Kunetz Zsombor a közösségi oldalán reagált. Mint írja:

"... a kínai vakcinák tekintetében "nincs túl magas védettségi arány" - ami azt jelenti, hogy a beoltottak között nem lesz nagyon magas arányú azon személyek száma, akik védettek lesznek a fertőzéssel szemben, azaz nem kapják el a vírust. (Hogy ez pontosan mit jelent a megbetegedések súlyosságát tekintve, arra sajnos nincs adat. Éppen ez a probléma ezzel az oltóanyaggal kapcsolatban, hogy ezeket a információkat a fázis III-as vizsgálatuk hiányában nem ismerhetjük.)

... Nagyon fontos azt megérteni, hogy annak ellenére, hogy a kínai vakcina hatékonysága a bejelentés szerint nem olyan erős, mint az egyéb nyugati vakcinák hatékonysága, mégis hasznos lehet.

Egyrészt erre valószínűleg majd más vakcinákkal "rá lehet oltani", vagy hatékonyságát egy harmadik oltással lehet fokozni.

hirdetés
Tehát egyrészt mindenki vegye fel bátran ezt az oltóanyagot is, de amíg nem tisztázódik a helyzet, addig még a második oltóanyag utáni két hét múlva se tekintse magát beoltottnak, továbbra is úgy védekezzen, mintha nem kapott volna oltást. Ezzel szinte biztosan megfelelő védelmet tud biztosítani a saját maga számára.

Másik nagyon fontos tanulság az esetből, hogy

az mindig rossz választás, amikor a politika próbál meg tudományosat játszani úgy, hogy átlép a szakértőkön,

ennek sem most, sem máskor nem szabadna előfordulnia, hiszen a végén így járunk, ha a külügyminiszter kezében van a szakmai döntés.

Harmadik fontos tanulság, hogy

közel sincsen annyi beoltott ember itthon, amiről az állami média tudósít, hiszen a legjobb esetben is a kínai vakcinával oltottakat - amíg a helyzet nem tisztázódik - nem lehet ideszámítani.

Tehát, tessék továbbra is bátran felvenni a felajánlott oltást, akkor is, ha az a kínai!"


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Vámos Miklós lenyikhajozta Demeter Szilárdot, ő azonnal visszavágott neki

A József Attila-díjas író ostobának tartja Demetert, még a nevét sem volt hajlandó kimondani egy interjúban.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. április 11.

hirdetés

Nyikhajnak tartja Vámos Miklós Demeter Szilárdot, szerinte a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója „borzasztó hülyeségeket írt” a Soros Györgyről szóló közelmúltbeli publicisztikában – derül ki abból az interjúból, amelyet a József Attila-díjas író adott Veiszer Alindának. A teljes 70 perces beszélgetést fizetőkapu mögött lehet megnézni, a Telex szemlézett belőle.

Az említett írás novemberben jelent meg az Origón. Demeter Szilárd ebben többek között azt fejtegette, hogy Európa „Soros György gázkamrája”, a „liberárja” hadserege pedig jobban istenít, mint Adolf Hitlert a sajátjai. A felháborodás hatására visszavonta írását, de nem kért bocsánatot miatta.

Vámos elmondta, azért reagált ilyen arrogánsan Demeter publicisztikájára, mert úgy érzi, hogy az ostoba emberek nagyobb bűncselekményekre is képesek.

Akit említettél, az egy nagyon ostoba ember, borzasztó hülyeségeket írt. Ráadásul egy kis nyikhaj, aki nem emlékszik arra, hogy Soros Györgynek óriási szerepe van abban, hogy itt nincs szocializmus. (...) Támogatott mindenkit, élen a Fidesz igen tisztelt politikusaival

- hangsúlyozta Vámos, aki az interjúban kimondani sem volt hajlandó Demeter Szilárd nevét.

hirdetés

A 71 éves író kijelentéseire Demeter a Mandineren válaszolt. Azzal kezdte, hogy ő nem lenne biztos abban, hogy az emberek, (meggyőződéseik, világnézetük, céljaik) nem változhatnak. Mert ha ez így lenne, akkor Vámos Miklósra Kommunista Ifjúsági Szövetség-díjas íróként is hivatkozhatnánk, ugyanis 1983-ban megkapta ezt a díjat.

Márpedig Vámos Miklós több ennél, és éppen azért lett több, mert változott ő is. Ha eleve nem mindentudóként született, akkor okosabb lett. Annyira viszont nem, hogy Závada, Parti Nagy and co. bevegyék maguk közé, hát most törleszkedik. Ez a jelentkezési lap, úgy látszik, személyeskedjünk egyet Demeterrel, oszt’ hátha emiatt megveregetik a vállamat

– írta Demeter Szilárd.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Nyílt levélben állnak ki a tanárok az iskolanyitás miatt aggódó pedagógusok mellett

A jövő hétfőn esedékes általános iskolai és óvodai nyitás ellen tiltakozik a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, de a szülők nagy része szerint is kockázatos ilyen hamar közösségbe engedni a gyerekeket.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. április 13.

hirdetés

Korábban már mi is megírtuk, hogy a középiskolákban május 10-re tűzték ki a jelenléti oktatás kezdetét, míg az óvodákat és általános iskolákat már április 19-én megnyitják.

„Mi, a Kőbányai Szent László Gimnázium alulírott tanárai, dolgozói egyetértünk azokkal a bölcsődei, óvodai és általános iskolai dolgozókkal, akik aggályukat fejezik ki a nevelési és oktatási intézmények április 19-ei nyitásával kapcsolatban.

Osztjuk az egészségügyi szakemberek és érdekvédelmi szervezetek azon véleményét, hogy ezeket az intézményeket csak akkor szabadna kinyitni, amikor ezt a járványügyi adatok – napi fertőzések, halálozások száma – igazolják.

Véleményünk szerint jelen helyzetben ezen intézmények nyitása nemcsak az ott dolgozók és a gyerekek egészségi állapotát veszélyezteti, hanem minden Magyarországon élő embertársunkét is” – olvasható a gimnázium 74 tanára és dolgozója által írt nyílt levelében a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének Facebook-oldalán, amihez várják más kollégák csatlakozását is.

Ugyan a gimnáziumokban még csak egy hónap múlva kezdődik a jelenléti oktatás, az általános iskolák és óvodák már a jövő héten kinyitnak, ami ellen

több szakszervezet és járványügyi szakember, illetve az orvosi kamara is tiltakozik.

hirdetés



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„Hiába oltunk, ha nincs teljes zárás, még jó ideig tömegével halnak majd meg az emberek”

Pártos Balázs nyers és lényegre törő Facebook-posztokkal világít rá arra, mi van valójában a járvány statisztikai adatai mögött. Számításaiból az derül ki, hogy a helyzet közel sem olyan biztató, mint ahogy a kormánykommunikáció sugallja.
Láng Dávid; címkép: MTI/Balogh Zoltán - szmo.hu
2021. április 14.

hirdetés

Pártos Balázs saját bevallása szerint nem csinál mást, csak számol. A hivatalosan elérhető adatokat veszi alapul, ezekből von le következtetéseket, és készít becsléseket a járvány várható alakulásáról. Kíméletlenül őszinte hangvételű posztjait, amelyeket gyakran saját készítésű grafikonokkal és ábrákkal is kiegészít, már közel 5 ezren követik a Facebookon.

– Mit érdemes tudni a szakmai hátteréről?

– Szeretném megkerülni a kérdést, mert szerintem eltereli a lényegről a szót. Rengeteg szakember nyilatkozik, mindenféle iskolai végzettségekkel, rengeteg diplomával. És mit látunk? Hogy egymásnak is ellentmondanak folyamatosan, a saját, korábbi állításaikat meg talán jobb is, ha nem keressük elő... Közben nem szükséges olyan nagyon sok minden ahhoz, hogy lássuk, mi történik, csak az elérhető adatok figyelemmel kísérése, és némi józan ész.

Általában annyit szoktam válaszolni, ha a hátteremről érdeklődnek, hogy magyar állampolgár vagyok. Az én számításaimhoz nem szükséges doktorátus, mindössze a négy alapművelet. És nem attól lesz igaz, hogy én mondom, bárki ugyanerre a következtetésre juthat, aki hajlandó összeadni, kivonni, szorozni és osztani.

Oké, tehát nem kerülhetem meg a kérdést. Több mint 10 évet töltöttem el a felsőoktatásban. Jártam a SOTE-ra, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájára, tanultam matematikát és fizikát. Több sikeres vállalkozásom volt, egyszer a HVG az év 3 legsikeresebb fiatal üzletembere közé választott. Dolgoztam neurológiai klinika intenzív osztályán is ápolóként. Jelenleg energetikával foglalkozom. Korábban nagy ellátórendszereket modelleztem, de már sok éve önkormányzati (inkább kistelepülési) közintézmények energetikai felújításával és megújuló energiával foglalatoskodom.

De ismétlem: ezeknek a lényeghez szerintem nincsen közük. A legkomolyabban mondom, hogy négy alapművelet is elég ahhoz, hogy a fontos nagyságrendeket és irányokat lássuk. Ezért próbálok egyszerű, követhető posztokat írni, nem misztifikálni azt, amit szerintem nem szükséges.

hirdetés

Tavaly tavasszal, a járvány kitörésekor a Magyar Orvosi Kamara informálisan felkért nagyjából 15 másik szakemberrel együtt – volt köztük tüdőgyógyász, intenzíves orvos és járványmodellező is –, hogy segítsük értelmezni a közzétett hivatalos adatokat. Akkor még számítottunk arra, hogy bővebb tájékoztatás is lesz, de amikor nyilvánvalóvá vált, hogy nem fognak több adatot megosztani, hamar ki is fulladt a munka ebben a csoportban. Én viszont némi szünetet követően folytattam a saját oldalamon.

– A járvány valós számai hány nagyságrenddel lehetnek nagyobbak a hivatalosan kommunikáltnál?

– Kezdjük azzal, hogy az összes fertőzött száma, ami például a megyei adatközlés alapjául is szolgál, egyáltalán nem releváns. Akik tavaly november-december előtt fertőződtek meg, már gond nélkül elkaphatják újra a betegséget. Védettség szempontjából azok számítanak, akik az elmúlt szűk fél évben estek át rajta és gyógyultak fel. Számoljunk mondjuk november közepi adatokkal: akkor tartottunk 150 ezer igazolt fertőzöttnél, most 720 ezernél. A halottak számát levonva az jön ki, hogy hivatalosan bő félmillió embernek lehet valamekkora természetes védettsége. A valós adat ennek a három-négyszerese lehet.

Azért gondolom így, mert azokban az országokban, például Szlovákiában, ahol sor került nagymintás tesztelésre, hasonló arány jött ki. Nálunk Merkely Béla kezdetben még húszszoros, majd tízszeres aluldetektálásról beszélt, de még az utóbbi sem lehet igaz, hiszen bő 5 millió védett embernél már lassulnia kellene a járványnak, aminek egyelőre semmi jele nem látszik.

Vagyis a természetes módon védettek száma másfél-kétmillió körül lehet, ehhez adódnak hozzá az oltottak, de leginkább csak azok, akik mindkét dózist megkapták és a második óta is eltelt legalább egy hét. Ők körülbelül egymillióan vannak most, ha megengedőek vagyunk a kínai vakcinával, amivel szemben épp mostanában merültek fel kétségek. Optimista becslés szerint tehát az ország nagyjából harmada lehet védett jelenleg így vagy úgy, de én inkább a negyedét mondanám.

Nagyon keveset tesztelünk, a statisztikákba viszont csak azok a betegek kerülnek be, akiknek a halála előtt sikerült levenni és kiértékelni a mintáját. Ha kevés a hivatalos új fertőzött, nyilván kevesebb lesz a hivatalos kórházban ápolt és lélegeztetett beteg is. Az orvos pedig nem tehet mást, ha meghal valaki, akinek az EESZT rendszer adatai szerint nem volt pozitív tesztje, őt nem jelentheti le covidos áldozatként. Óriási szükség volna egy véletlenszerű, nagymintás tesztelésre, voltaképpen egyedül ennek lenne valódi értelme. Rögtön két tesztet is végezhetnének a résztvevőkön: egy PCR-t az aktív fertőzöttek kiszűrésére, valamint egy antitest-tesztet annak kimutatására, hány ember szervezetében van ellenanyag. Ez a T-sejtes immunitást ugyan nem fogja mutatni, de közelítő becslésre jó. Nagyjából 100 ezer tesztet kellene ellőni rá, 2-3 nap alatt meg lehetne csinálni, utána sokkal tisztábban látnánk.

Pártos Balázs

– Mi a helyzet a halottak számával?

– A 2020-as halálozási számok még nem véglegesek, amikor legutóbb néztem, 143 161 fő volt a hivatalos adat. 2019-ben ugyanez 129 275 fő, a 2015-2019 közötti időszak átlaga pedig 131 357 fő. A többlethalálozás tehát 12-14 ezer fő, míg december végén nagyjából 9500 hivatalos koronavírusos halottnál tartottunk. Ez a januártól decemberig tartó időszakra vonatkozik, de korrektebb márciustól márciusig nézni, mivel előtte nem volt Covid.

Ráadásul év közben -3500 fő volt a halálozás kumuláltan az előző év azonos időszakához képest, tehát a 12-14 ezerhez hozzá kell adni még 3500-at, így tehát ez a végén 17500-nál is több lehet. A tavalyi év ugyanis még mindig nincs lezárva, és ez csak nőni fog már, csökkenni nem, hiszen halálozást nem vonnak vissza.

Még korrektebb lenne csak augusztus közepétől, a második hullám kezdetétől nézni: a 34-53. hetekben 2020-ban összesen 62 681 fő halt meg, 2015-2019 átlagában ezen időszakban ugyanez a szám 48 657 fő, 2019-ben pedig 47 479 fő. A többlethalálozás a 34-53. hetekben tehát 14 024, illetve 15 202 fő, arányaiban 28,8%, illetve 32%. A hivatalos koronavírus-áldozatok száma augusztus közepétől december végéig 8930.

Persze a többletből valószínűleg nem minden esetért a Covid felel, de jó részéért igen. Nagyon sokan halnak meg otthon, a kórházig el se jutva, főleg a falun élők közül, ahol a higiéniai körülmények eleve sokkal rosszabbak, és általában többen élnek összezárva, egy háztartásban. Akik pedig eljutnak a kórházig, azokat gyakran le sem tesztelik, így a hivatalos statisztikákba nem kerülnek be.

Szintén nagyon sok azoknak a halottaknak a száma, akik nem covidBAN, hanem covidDAL, vagy az ellátórendszer egyéb területeiről kapacitáshiány következtében, a járvány miatt, de nem covidban halnak meg. Ez utóbbi szám jövőre és két év múlva is hihetetlenül nagy lesz, mert rengeteg műtétet, egyéb beavatkozást, sőt, újabban már diagnosztikát is halasztanak el… Ez nagyon sok, egyébként elkerülhető, nem direktben Covid-, de a járvány számlájára írható haláleset lesz.

Egy fővárosi temetkezési dolgozó maga kommentelte az egyik posztomhoz, hogy egyre több kórház kapacitáshiány miatt már nem tudja az elhunytakat tárolni, ezért alternatív megoldásokkal igyekszik a temetkezési szakma segíteni. Leírta azt is, hogy az anyakönyvvezetők a halotti kivonatokat néhány régióban a 8 nap (és a kiterjesztett maximum 30 nap) helyett már akár 3 hónapos határidővel adják ki. Az ő krematóriumukban 2019 első három hónapjában 2181, tavaly ugyanebben az időszakban 2347, idén januártól márciusig pedig 2623 hamvasztásra került sor.

– Lát olyan politikust, aki a helyén kezeli a helyzetet?

– Nincs ilyen, vagy ha mégis lenne, akkor nagyon elbújt. Ennek az egyik oka, hogy továbbra is azt hiszik, az oltások előrehaladtával a helyzet magától megoldódik, és meg lehet úszni szigorú, teljes zárás nélkül. Aki pedig tisztában van vele, hogy ez nem igaz, azért nem vállalja fel a véleményét, mert tudja, mennyire népszerűtlen. Tetszik vagy sem, az ország legalább 80 százaléka ebben a kérdésben a kormánnyal ért egyet, tehát nyitáspárti. Korábban a migránsokhoz való hozzáállás is hasonló volt, azok is a Fidesz által képviselt politikát támogatták (tehát hogy migráns ide be ne tegye a lábát), akik amúgy semmilyen más téren nem voltak kormánypártiak.

A járványkezeléssel ugyanez a helyzet: az ország egyszerűen nyitni akar, és mivel a kormány közvélemény-kutatások alapján kormányoz, nyilván ezt a politikát viszik. Kissé cinikusan hozzátehetnénk, hogy voltaképpen ez a demokrácia, hiszen a népakaratot váltják valóra. És az ellenzék se mer szembemenni ezzel, hiszen egy évvel a választások előtt öngyilkosság lenne. Beleállnak a kötelező regisztráció eltörlésébe és hasonló teljesen lényegtelen részletekbe, mert ettől remélnek valamekkora politikai hasznot, de abba már nem mernek beleállni, milyen veszélyekkel jár kinyitni az iskolákat.

– Milyen mutatóknak kellene javulnia ahhoz, hogy felelősségteljesen lehessen nyitni?

– Ehhez először is egy nagyon szigorú teljes zárlatra lenne szükség, legalább 3 hónapig, ha nem tovább. Vuhan tavaly nem volt olyan szinten átfertőzött, mint Magyarország most, mégis bevállalták, ahogy Ausztrália és Új-Zéland is. És mit látunk? Náluk nincs már járvány. Mi – sőt nemcsak mi, az EU-ban szinte mindenki más – persze nem vállaljuk be, mert nem akarjuk teljesen tönkretenni a gazdaságot. Inkább mindent az oltásra teszünk fel, pedig az oltás előrehaladása önmagában nem oldja meg a problémát.

Ez a legjobban akkor mutatkozik meg, ha Izrael és Chile példáját hasonlítjuk össze: Izraelben szigorú zárás előzte meg a tömeges oltási program kezdetét, és most már a korlátozások jelentős részét fel tudták oldani. Chilében nem volt zárás, és most hiába állnak százalékosan a világ élmezőnyében, továbbra is tömegével halnak meg az emberek.

Persze ebbe alighanem az is belejátszik, hogy az izraeliek Pfizerrel oltanak, a chileiek pedig a kevésbé hatékony Sinovackal, de nem ez a kulcs. Előbb le kell nyomni a fertőzöttek számát, és csak utána szabad elkezdeni oltani, mivel aki tünetmentes hordozóként megy az oltópontra, simán továbbadja a vírust, ráadásul ha fertőzöttként kap vakcinát – kivéve az mRNS alapúakat –, a betegség lefolyása is súlyosabb lehet.

– Nálunk viszont aligha fognak újra zárni, inkább a fokozatos nyitást folytatják. Készüljünk fel arra, hogy újra drasztikusan romlani fognak a számok?

– Drasztikusan nem feltétlenül, hiszen mint mondtam, eddig se volt igazi zárás, a szabályokat csak az nem játszotta ki, aki nem akarta. Az iskolanyitás se hoz majd ugrásszerű romlást, de csak azért nem, mert már amúgy is nagy a baj. Szóval az nem reális, hogy a fertőzöttek száma hirtelen a duplájára nő, a halottak számában viszont jöhet egy ugrás, mivel az ellátórendszer egyszerűen nem fogja bírni. Jelentős javulás két hónapon belül teljesen lehetetlen. Persze időszakosan lehetnek pozitív kilengések, tartós viszont leghamarabb akkor jöhet, ha bármilyen módon elérjük a lakosság felének immunitását. Most tartunk 4 millió regisztráltnál, tehát a felnőtt lakosság fele egyelőre nem kívánja beoltatni magát. Még ha hirtelen mind úgy is döntenének, hogy mégis kérik a vakcinát, nyár közepe előtt akkor se kerülne sor mindenkire.

– Több mint egy éve élünk korlátozások között, egyre többen fáradnak bele a szabályok betartásába. Jogosan?

– Akik a mostani szabályokat korlátozásként élik meg, sosem éltek igazi korlátozások között. Amikor Budapest ostromakor jöttek a szovjet tankok, két hétre elbújtál a pincébe, hogy ne lőjenek agyon, poshadt vizet ittál és a sapkádba szartál, az tényleg korlátozás volt. Az, hogy nincs színház, kocsma, szórakozóhely, ehhez képest semmi. Ha kimész az utcára, mit látsz? Tele van emberekkel minden. Egy normális karantén nem így néz ki, most legfeljebb kellemetlen lett az élet.

Elismerem, hogy nagyon kellemetlen, tudom, hogy nehéz. Tudom, hogy sokan azért akarnak nyitást, mert nem kapnak kellő (vagy semmilyen) kormányzati (vagy egyéb) támogatást, és egyszerűen anyagilag nem bírják. Sokan meg azért, mert nem érzik a bajt. Igen, ez egy nagyon nehéz helyzet. A háború nehéz. Ennek ellenére: talán érdemes túlélni.

Ami pedig a további elemzéseket illeti… Nos, nem vagyok biztos benne, hogy folytatom, mert nem vagyok abban sem biztos, hogy érdemes folytatni. Egyrészt azért, mert a kritikus tömeget egyelőre ez valóban nem érdekli, másrészt azért, mert a döntéshozókat semmilyen szinten sem hatja meg (sokkal beszéltem…), harmadrészt meg azért, mert a front kellős közepén már nem modellezgetni kell, hanem kapkodni a fejünket a golyók elől. Lehet, hogy írok még a témában, de jelenleg (2021. április 13-án 17.53-kor) ebben nem vagyok biztos. Sajnos nem állíthatom, hogy szükség van rá, azt viszont igen, hogy most már valami másra lenne szükség.

Az oltási programot folytatni kell, 85-90%-ot be kell oltani. Ha kötelezővé tétellel, akkor úgy. De előtte le kell zárni, mert önmagában csak az oltással… az nem fog működni. Most sem működik.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: