„Valami rosszat mondtam? – egy újabb hangfelvételen Szijjártó azt is megkérdezte az oroszoktól, mivel indokolja a magyar érdekeket az EU-ban
A VSquare oknyomozó portál a külügyminiszter és orosz tisztségviselők közötti újabb beszélgetések leiratait és hangfelvételeit hozta nyilvánosságra. Ezek tanúsága szerint Szijjártó az orosz energiaügyi miniszterhelyettestől kért érveket az uniós szankciók gyengítéséhez.
Megerősített telefonbeszélgetések leiratai és hangfelvételei szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendszeresen egyeztetett orosz kollégájával, Szergej Lavrovval és más orosz tisztségviselőkkel, hogy szankciókkal sújtott személyeket és cégeket vegyenek le az uniós listáról – írja a VSquare oknyomozó portál, amely nyilvánosságra is hozta ezeknek a beszélgetéseknek a leiratait.
Ezek tanúsága szerint Szijjártó uniós szankciós csomagok „visszavonásán” is dolgozhatott, és bizalmas információkat oszthatott meg az EU belső tárgyalásairól.
A tényfeltáró újságírói konzorcium által megszerzett anyagok szerint 2024. augusztus 30-án Szergej Lavrov mindössze egy órával azután hívta fel Szijjártót, hogy a külügyminiszter Szentpétervárról Budapestre érkezett. Az orosz külügyminiszter azzal kezdte a beszélgetést, hogy tájékoztatta Szijjártót arról, hogy a látogatása után az orosz média felkapta a kijelentéseit.
„Valami rosszat mondtam?” – kérdezett vissza Szijjártó, mire Lavrov megnyugtatta, hogy nem erről van szó, „csak azt mondták, hogy pragmatikusan küzdesz a hazád érdekeiért.”
Ezután elmondta, azért kereste őt, hogy emlékeztesse az Aliser Uszmanov orosz oligarcha nővérével, Gulbahor Iszmailovával kapcsolatos ígéretére.
„Nézd, Aliser kérésére hívlak, és csak emlékeztetni akart, hogy ígértél valamit a nővérével kapcsolatban” – mondta az orosz külügyminiszter. Szijjártó megerősítette, hogy dolgoznak az ügyön. „A helyzet a következő: a szlovákokkal együtt javaslatot nyújtunk be az Európai Uniónak, hogy vegyék le őt a listáról. Jövő héten benyújtjuk, és mivel indul az új felülvizsgálati időszak, napirendre is kerül, és mindent meg fogunk tenni, hogy lekerüljön” – válaszolta a magyar miniszter. Hét hónappal később Iszmailovát valóban levették az EU szankciós listájáról.
Egy másik, Pavel Szorokin orosz energiaügyi miniszterhelyettessel folytatott beszélgetésben Szijjártó az EU 18. szankciós csomagjáról beszélt a cikk szerint. Azt mondta, mindent megtesz annak „visszavonásáért”, és arról számolt be, hogy egy 128 entitást tartalmazó listáról már sikerült 72-t levennie.
A magyar külügyminiszter a beszélgetés során érveket is kért az orosz féltől, hogy mivel tudná alátámasztani a magyar érdekeket a további enyhítésekhez.
„Ha [Szorokin munkatársai] tudnak segíteni azonosítani a Magyarországra gyakorolt közvetlen és negatív hatásokat, nagyon hálás lennék, mert ha ilyesmit fel tudok mutatni, az teljesen más lehetőséget adna nekem” – fogalmazott a portál szerint Szijjártó, aki konkrét bankok, köztük a Saint Petersburg Bank és egy, a paksi projekthez köthető pénzintézet listáról való levételéről is beszélt.
Gabrielius Landsbergis volt litván külügyminiszter a VSquare-nek megerősítette egy, a leiratokban szereplő vita valódiságát, és egy hírszerzési párhuzamot vont.
„Úgy tűnik, hogy Putyinnak mindvégig, és még most is, van egy beépített embere minden európai és NATO-s hivatalos ülésen. Minden nemzedéknek megvan a maga Kim Philbyje.”
A mostani tényfeltáró cikkben megjelentek összhangban állnak a közelmúltban megjelent hírekkel. A Washington Post arról cikkezett, hogy európai biztonsági források szerint Szijjártó Péter évek óta informálhatta Szergej Lavrovot az uniós ülések szüneteiben. A Politico ezután arról írt, hogy az EU korlátozza a bizalmas információk áramlását Magyarország felé, a vezetők pedig egyre többször egyeztetnek szűkebb, zárt körben.
A magyar kormány elutasította ezeket a vádakat. Szijjártó Péter elismerte a Lavrovval való rendszeres kommunikációt, de ezt azzal indokolta, hogy a magyar érdekek képviseletéhez elengedhetetlen a párbeszéd a partnerekkel.
Megerősített telefonbeszélgetések leiratai és hangfelvételei szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendszeresen egyeztetett orosz kollégájával, Szergej Lavrovval és más orosz tisztségviselőkkel, hogy szankciókkal sújtott személyeket és cégeket vegyenek le az uniós listáról – írja a VSquare oknyomozó portál, amely nyilvánosságra is hozta ezeknek a beszélgetéseknek a leiratait.
Ezek tanúsága szerint Szijjártó uniós szankciós csomagok „visszavonásán” is dolgozhatott, és bizalmas információkat oszthatott meg az EU belső tárgyalásairól.
A tényfeltáró újságírói konzorcium által megszerzett anyagok szerint 2024. augusztus 30-án Szergej Lavrov mindössze egy órával azután hívta fel Szijjártót, hogy a külügyminiszter Szentpétervárról Budapestre érkezett. Az orosz külügyminiszter azzal kezdte a beszélgetést, hogy tájékoztatta Szijjártót arról, hogy a látogatása után az orosz média felkapta a kijelentéseit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Laczó Adrienn: Tízezrek állása kerülhet veszélybe, ha Mészáros Lőrinc cégei bedőlnek, okosan kell csinálni
A vagyonvisszaszerzés kapcsán Laczó Adrienn a Mészáros Lőrinc-féle cégbirodalom felszámolásának nemzetgazdasági kockázataira figyelmeztetett. Szerinte a hirtelen pénzkivonás a vállalatok összeomlásához és több tízezer munkahely megszűnéséhez vezethetne, de lesz idő felkészülni, mert ezek hosszú eljárások.
Laczó Adrienn ügyvéd a Kontroll.hu-nak adott interjúban beszélt a Magyar Péter kampányában ígért „Orbán-bábok” eltávolításáról, ami szerinte jó úton halad. Az ügyvédnő, akit egy civil kezdeményezés köztársasági elnöknek javasolt, a beszélgetés elején tisztázta a jelölésével kapcsolatos félreértéseket. „Nem ezt mondtam. Azt mondtam, hogy ha érkezne felkérés, azt fontolóra venném. De nem érkezett felkérés” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a jogi feltételeknek – 35. életév betöltése, büntetlen előélet – egyébként megfelel.
Az új államfő megválasztásának folyamatáról szólva kifejtette, hogy a jelenlegi 30 napos határidő nem tesz lehetővé széles körű társadalmi egyeztetést, de a Tisza Párt láthatóan figyel arra, hogy a jelölt ne kötődjön sem korábbi pártokhoz, sem közvetlenül hozzájuk. Laczó Adrienn szerint a jelenlegi, gyenge hatáskörű köztársasági elnöki poszt esetében nincs sok értelme a közvetlen választásnak. Úgy véli, ha egy új alkotmány bevezetné a közvetlen elnökválasztást, azzal párhuzamosan a jogköröket is bővíteni kellene.
Szerinte egy ilyen erős, a parlamenti ciklustól eltérő időben választott elnök „egyfajta lakmuszpapír is lehet mondjuk egy félidőben”, ami megfontolásra késztethetné a mindenkori kormányt.
A legfőbb ügyész múlt szerdai lemondásával kapcsolatban elmondta, büszke arra, hogy az ő ügyvédi irodája fordult hivatalosan az ideiglenes államfőhöz, hivatalvesztési eljárás megindítását kérve Nagy Gábor Bálinttal szemben. Elismerte, hogy a miniszterelnök parlamenti felszólalása valószínűleg nagyobb súllyal esett latba, de úgy gondolja, a beadványuk is számított. „A lemondó nyilatkozatában azért odaszúrt nekünk is egyet-kettőt, ezért gondolom, hogy olvasta” – jegyezte meg.
Laczó szerint a lemondással a volt legfőbb ügyész elkerülte, hogy hivatalvesztéssel, „csúfosan leváltsák”, és így ügyészként a rendszerben maradhat, méghozzá a Legfőbb Ügyészség főosztályvezetői státuszában.
Az Aranykonvoj-ügy kapcsán kifejtette, reméli, hogy a legfőbb ügyész távozásával megszűnik az a személyi akadály, ami eddig gátolta a mélyebb nyomozást. Álláspontja szerint az egész intézkedéssorozat megalapozatlan volt. „Ezt nemcsak utólag látjuk, hanem ezt azok, akik a döntéseket hozták, az elején látniuk kellett, hogy semmilyen alap nincsen a pénzszállítmánynak a feltartóztatására és ezeknek az állampolgároknak a lefogására” – mondta.
„Hát én gondolom egyébként, hogy el kellene, hogy nem csak miniszterig, a volt miniszterelnökig kellene, hogy elérjen.”
„Mert napnál világosabb, hiszen az ő saját aznap reggeli nyilatkozatából tudjuk, hogy tudott erről az akcióról, készült rá, és hogyha számomra világos, hogy ez alaptalan, akkor számára is világos kellett, hogy legyen” – fogalmazott.
A parlament előtt lévő, vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló törvényjavaslatról Laczó Adrienn elmondta, hogy a hivatal a vártnál jóval erősebb, tényleges nyomozati és vádemelési jogkörrel is rendelkezne, lényegében speciális ügyészségként működne. A létrehozását politikai döntésnek és a választási kampány egyik legfontosabb ígéretének tartja, aminek legitimitását az ügyészi szervezettel szembeni általános bizalmatlanság adja.
A vagyonvisszaszerzés kapcsán azonban felhívta a figyelmet a gazdasági kockázatokra is. Példaként Mészáros Lőrinc cégbirodalmát említette, ahol tízezrek dolgoznak.
„Ha most hirtelen onnan így kiszivattyúzzuk azt a rengeteg pénzt, ami oda beömlött, mert azt mondjuk, hogy ez nem legálisan történt, akkor az a cégbirodalom összeomlik, azért az nemzetgazdaságilag is problémát fog jelenteni” – figyelmeztetett.
Épp ezért okosan kell csinálni, bár mivel egy ilyen büntetőeljárás hosszú ideig tart, ezt a problémát nem három hónap alatt kell majd megoldani.
Laczó szerint az elején fontos a gyorsaság, mert ha a vagyont vissza akarjuk szerezni, akkor azt időben el kellene kapni. Utána már azért lesz egy kis idő arra, hogy tisztességesen megalapozzák a gyanúsítást és a vádat.
„Azt semmiképp nem szeretném látni, hogy most lóhalálában nekiállnak többé-kevésbé megalapozatlan vádakat összebarkácsolni, amik aztán bedőlnek a bíróságon. Annál rosszabbat nem tehetünk a társadalom igazságérzetének, mintha azt látják, hogy ezek a mindenki által ismert esetek a végén felmentésekkel zárulnak.” - fogalmazott.
Szerinte a gyanúsítottaknak nem lesz érdeke, hogy segítsék az eljárásgyorsását, kivéve ha valamilyen egyességet kötnek velük. „Azt gondolom, hogy ezekben az ügyekben például a Vagyonvisszaszerzési Hivatal bőven fog élni ezzel az eszközzel, egyidejüleg elvárja, hogy a vagyon vissza is kerüljön.”
„Ez nem büntetlenséget jelent, csak enyhébb büntetéseket, amiért megéri ezeknek az embereknek segíteni és feltárni azoknak a szerepét, akik a papírokban nem látszanak”
Az Alkotmánybíróság átalakulásával kapcsolatban kifejtette, hogy a hamarosan távozó hat-hét bíróval komoly átrendeződés várható. Szerinte azonban a személycseréknél is fontosabb lenne, hogy a testület visszakapja azokat a jogköröket, amelyeket a Fidesz-éra alatt elvettek tőle, különösen a normakontroll szélesebb körű kezdeményezésének lehetőségét.
„Ha újra lenne lehetőség szélesebb körben kezdeményezni az Alkotmánybíróság eljárását, az nyilván őket is lépéskényszerbe hozná” – állította.
Az igazságszolgáltatás egészének reformját hosszadalmas és összetett folyamatnak látja. Véleménye szerint a rendszer alapjaiban rossz, „bele van kódolva a kontraszelekció” és egy „elképesztően nehézkes, bürokrata, hivatalnok szemléletet” vár el a bíróktól.
A Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének elmozdításával kapcsolatban szkeptikus. Szerinte a kormány által választott megoldás, miszerint a bírói testületnek kell kezdeményeznie a visszahívást, kockázatos.
„Hogyha van egy ilyen kezdeményezés, és elbukik, akkor onnantól kezdve ő mondhatja, hogy hát kérem szépen, a bírák utólag megadták a jóváhagyást, akarnak engem.”
Úgy véli, a bíróságok vezetőinek kérdése nem a bírák magánügye, hanem az egész társadalomé.
A teljes beszélgetés
Laczó Adrienn ügyvéd a Kontroll.hu-nak adott interjúban beszélt a Magyar Péter kampányában ígért „Orbán-bábok” eltávolításáról, ami szerinte jó úton halad. Az ügyvédnő, akit egy civil kezdeményezés köztársasági elnöknek javasolt, a beszélgetés elején tisztázta a jelölésével kapcsolatos félreértéseket. „Nem ezt mondtam. Azt mondtam, hogy ha érkezne felkérés, azt fontolóra venném. De nem érkezett felkérés” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a jogi feltételeknek – 35. életév betöltése, büntetlen előélet – egyébként megfelel.
Az új államfő megválasztásának folyamatáról szólva kifejtette, hogy a jelenlegi 30 napos határidő nem tesz lehetővé széles körű társadalmi egyeztetést, de a Tisza Párt láthatóan figyel arra, hogy a jelölt ne kötődjön sem korábbi pártokhoz, sem közvetlenül hozzájuk. Laczó Adrienn szerint a jelenlegi, gyenge hatáskörű köztársasági elnöki poszt esetében nincs sok értelme a közvetlen választásnak. Úgy véli, ha egy új alkotmány bevezetné a közvetlen elnökválasztást, azzal párhuzamosan a jogköröket is bővíteni kellene.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Németh Zsolték próbálják lebeszélni Orbán Viktort az oroszbarát politikáról
Németh Zsolt fideszes képviselő egy interjúban ismerte el, hogy a párton belül egy atlantista szárny próbálja meggyőzni Orbán Viktort az irányváltásról. A politikus szerint az oroszbarát politika sok szavazót a Tisza Párt felé terelt.
Németh Zsoltot, a Fidesz polgári-atlantista szárnyának egyik legismertebb politikusát Tusványoson kérdezte a 444.hu a párt oroszbarát politikájának jövőjéről.
A képviselő a lapnak megerősítette, hogy a Fideszen belül egy csoport megpróbálja meggyőzni Orbán Viktort egy atlantista félfordulatról, mert szerinte vissza kell venni az oroszbarátságból, és javítani kell a kapcsolatokat az Európai Unióval és Ukrajnával. Arra, hogy jöhet-e ilyen irányváltás Orbántól, röviden így reagált:
„Megpróbáljuk meggyőzni.”
Azt is elmondta, hogy nem győzködik a pártelnököt, hanem képviselik az álláspontjukat. Szerinte differenciált álláspontra van szükség az EU-val kapcsolatban, és
úgy látja, a választáson sok embert a Tisza Párt irányába hajtott az „Európa vagy Oroszország” típusú beállítás.
„Bár Európát másként közelítjük meg, mint adott esetben a Tisza Párt, európai elkötelezettségűek vagyunk. Ez viszont nem jött át. Az elkövetkezendő időszak fontos feladata, hogy hiteles legyen az európai elkötelezettségünk” – jelentette ki a politikus.
Németh Zsolt szerint nem feltétlenül Orbán Viktoron múlik majd az új, európai elkötelezettségű álláspont bizonyítása. Úgy véli, a frakciónak nagyon fontos szerepe van ebben a folyamatban. „Olyan időszak előtt állunk, amikor a párt megújulása kiterjed majd a szakpolitikai részletekre is, és ebbe a folyamatba kell majd ezt a kérdést is beleilleszteni” – tette hozzá.
Arra a felvetésre, hogy a párt más szereplői lépnének-e az atlantista irányba akár a párt ellenében is, ha Orbán Viktor nem lehet meggyőzni, azt felelte, hogy
„Nem. Azt hiszem, őt meg lehet győzni. Bízom benne, hogy adott esetben ebben a kérdésben is meg tudunk majd egyezni” – mondta.
A meggyőzésben résztvevőket nem akarta megnevezni, de állítása szerint a Fidesznek van egy olyan arculata, ami összhangban van az európai elkötelezettséggel, és szerinte Orbán Viktornak is voltak már erre utaló kijelentései.
Egy esetleges pártszakadás lehetőségét nem tartja reálisnak.
Ha mégis maradna az oroszbarát vonal, a képviselő szerint „a geopolitikai, külpolitikai kérdések alapos elemzése és szakmai alapon történő újrafogalmazása az elkövetkezendő időszakban a megújulási folyamat szerves része lesz.”
Németh Zsoltot, a Fidesz polgári-atlantista szárnyának egyik legismertebb politikusát Tusványoson kérdezte a 444.hu a párt oroszbarát politikájának jövőjéről.
A képviselő a lapnak megerősítette, hogy a Fideszen belül egy csoport megpróbálja meggyőzni Orbán Viktort egy atlantista félfordulatról, mert szerinte vissza kell venni az oroszbarátságból, és javítani kell a kapcsolatokat az Európai Unióval és Ukrajnával. Arra, hogy jöhet-e ilyen irányváltás Orbántól, röviden így reagált:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor Forsthoffer és Sulyok találkozásáról: Itt egy példa a girondista Tiszára
A politikai elemző Forsthoffer Ágnes ideiglenes államfői kommunikációját értékelte a Facebookon. Szerinte a a Tisza alelnökének visszafogott stílusa élesen elüt Magyar Péter Sulyok Tamással kapcsolatos megszólalásaitól.
Ahogy arról beszámoltunk, Forsthoffer Ágnes csütörtökön a Sándor-palotában egyeztetett Dr. Sulyok Tamás volt köztársasági elnökkel az államfői feladatok folytatásáról. Az új, ideiglenes köztársasági elnök ugyanis fontosnak tartotta a személyes találkozót és a gondolatok megosztását.
Beszámolója végén azt üzente: „Elnök úrnak minden jót kívánok! Rendben megy minden tovább”.
Ezt a Facebook-posztotelemezte Török Gábor politológus. Szerinte Forsthoffer Ágnes ideiglenes államfői kommunikációja, amely a nyugodt, intézményes működést hangsúlyozza, éles kontrasztban áll Magyar Péter Sulyok Tamással kapcsolatos megszólalásaival. Egy francia forradalmi párhuzammal a házelnök stílusát „girondistának” nevezte.
„Bár ez most csak kommunikáció és stílus, nem tartalmi különbség, de azért itt egy példa a girondista (értsd: visszafogottabb, intézményesebb, kevésbé forradalmi hangvételű, a politikai konfliktusok kezelésében mérsékeltebb stílusú) Tiszára. Szereposztás vagy különbség, majd kiderül.”
Az elemző egy zárójeles megjegyzésben hozzáteszi, hogy „nyilván a történeti párhuzamnak mindig vannak korlátai: „A jakobinusok és a girondisták között nem pusztán stílusbeli különbség volt, hanem eltérő politikai és alkotmányos elképzelések is. Azaz analitikus metaforáról van szó, nem történeti megfeleltetésről.”
Ahogy arról beszámoltunk, Forsthoffer Ágnes csütörtökön a Sándor-palotában egyeztetett Dr. Sulyok Tamás volt köztársasági elnökkel az államfői feladatok folytatásáról. Az új, ideiglenes köztársasági elnök ugyanis fontosnak tartotta a személyes találkozót és a gondolatok megosztását.
Beszámolója végén azt üzente: „Elnök úrnak minden jót kívánok! Rendben megy minden tovább”.
Ezt a Facebook-posztotelemezte Török Gábor politológus. Szerinte Forsthoffer Ágnes ideiglenes államfői kommunikációja, amely a nyugodt, intézményes működést hangsúlyozza, éles kontrasztban áll Magyar Péter Sulyok Tamással kapcsolatos megszólalásaival. Egy francia forradalmi párhuzammal a házelnök stílusát „girondistának” nevezte.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotógaléria: Kiderültek a felvételi ponthatárok - Így várták az eredményeket a fiatalok az ELTE buliján
Csütörtök este 8 órakor a felvi.hu oldalon és SMS-ben is közzétették a felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Az elmúlt 15 év rekordját jelentő jelentkezői létszám miatt a legnépszerűbb szakokon idén is magas pontszám kellett a bejutáshoz.
Csütörtök este 8 órakor véget ért a várakozás, és több mint 140 ezer fiatal sorsa dőlt el, amikor kihirdették a felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Az elmúlt 15 év rekordját jelentő jelentkezői létszám miatt az izgalom óriási volt, a diákok pedig országszerte Pont Ott Partikon várták az eredményeket.
A hivatalos döntések este 8 órától váltak elérhetővé a felvi.hu oldalon, az E-felvételi személyre szabott felületén, illetve sokan SMS-ben kaptak előzetes értesítést.
A ponthatárok alakulását idén is a jelentkezők száma és ponteloszlása, valamint a meghirdetett férőhelyek száma határozta meg. A maximálisan elérhető 500 pontot továbbra is három részből számolták: 200 pontot a középiskolai tanulmányi eredmények, 200 pontot a két kötelező érettségi tárgy eredménye, legfeljebb 100 pontot pedig intézményi pontként lehetett szerezni például emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért vagy versenyeredményekért.
A népszerűségi versenyt idén is a gazdálkodás és menedzsment szak vezette, ahová csaknem kétszer annyian jelentkeztek, mint a második helyezett kereskedelem és marketingre.
A harmadik legkeresettebb a pszichológia volt, de a top szakok között szerepelt a nemzetközi gazdálkodás, a mérnökinformatikus, az ápolás és betegellátás, az általános orvos és a jogász képzés is.
Az egyetemek rangsorát továbbra is toronymagasan az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezeti, a második és harmadik helyre együttesen jelentkeztek annyian, mint az ELTE-re.
A legnépszerűbb intézmények között van még a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, amely két helyet ugrott előre a listán.
A ponthatárváró bulik, vagyis a Pont Ott Partik országos hagyománya a közös izgalomból és stresszből nőtt ki, ahol a fiatalok együtt élhetik át a sorsdöntő pillanatokat.
Az eseményeken a diákok együtt örülhetnek, vagy éppen vigasztalhatják egymást, ha valakinek nem sikerült bejutnia a vágyott egyetemre vagy főiskolára. Képeink az ELTE fővárosi buliján készültek.
Csütörtök este 8 órakor véget ért a várakozás, és több mint 140 ezer fiatal sorsa dőlt el, amikor kihirdették a felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Az elmúlt 15 év rekordját jelentő jelentkezői létszám miatt az izgalom óriási volt, a diákok pedig országszerte Pont Ott Partikon várták az eredményeket.
A hivatalos döntések este 8 órától váltak elérhetővé a felvi.hu oldalon, az E-felvételi személyre szabott felületén, illetve sokan SMS-ben kaptak előzetes értesítést.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
