Szent-Iványi István a Külügyi Intézetről: rettegésben tartották a munkatársakat, Feledy Botond lehet az új vezető
Szent-Iványi István volt külügyi államtitkár szerint menesztették Gladden Pappint a Magyar Külügyi Intézet éléről. A politikus egyúttal súlyos vádakat is megfogalmazott az amerikai vezető intézményvezetési gyakorlatáról. Feledyvel szerinte „végre jó kezekbe kerül az Intézet”.
Szent-Iványi István volt külügyi államtitkár egy ma közzétett bejegyzésben számolt be arról, hogy vezetőváltás történt a Magyar Külügyi Intézet élén. „Na végre!” – kezdte a posztot.
Szerinte „Orbán Anita külügyminiszter bejelentette, hogy a mai nappal megszűnik Gladden Pappin megbízatása a Magyar Külügyi Intézet vezetésére.”
Azt írta, a döntés híre megkönnyebbülést okozott a hazai külpolitikai szakértői körökben. Szent-Iványi szerint a miniszter barátságosan búcsúztatta az amerikai vezetőt, ami szerinte nem volt indokolt Pappin tényleges tevékenysége alapján, a gesztus mögött „inkább diplomáciai megfontolások állhattak”. A volt államtitkár szerint ennek oka, hogy „Pappin jó kapcsolatokkal rendelkezik a MAGA mozgalomban és különösen J.D. Vance alelnökhöz van közeli baráti kapcsolata.” Úgy véli, erre tekintettel kaphatott Pappin nem megérdemelt méltatást. A posztban súlyos állítások is szerepelnek az intézet belső működéséről.
Szent-Iványi azt írja, „az igazság az, hogy [Pappin] egy közeli munkatársával valóságos rémuralmat gyakoroltak az Intézetben.”
Állítása szerint ez a két ember „valóságos politikai komisszárként” irányította a működést, az épületet bekamerázták, és folyamatosan figyelték a munkatársakat, akik ezért csak az udvaron mertek vele szabadon beszélni. Azt is írta, hogy „minden dokumentumot, írásos anyagot, közleményt Google fordítóval ellenőriztek, alaposan belenyúltak, átírtak.” Szent-Iványi szerint „valósággal rettegésben tartották a munkatársakat”, akik kérték a segítségét Pappin eltávolításában. A bejegyzés egy másik, még jobb hírnek nevezi, hogy értesülései szerint új vezetője lehet az intézetnek.
„A városban terjedő értesülések szerint kiváló új vezetője lehet az Intézetnek a jövő héttől Feledy Botond személyében.”
A volt államtitkár méltatta Feledy felkészültségét és elemző készségét. Azzal zárta sorait, hogy ha valóban ő lesz a vezető, „akkor végre jó kezekbe kerül az Intézet”. Gladden Pappin 2023 tavaszán, a Magyar Külügyi Intézet újjászervezésekor került az intézmény élére. A Szent-Iványi által említett bejelentést tevő Orbán Anita idén májusban lett külügyminiszter, így hatáskörébe tartozik a döntés. A távozás időzítését ugyanakkor árnyalja, hogy a Magyar Hang már két hónappal ezelőtt arról írt, hogy Pappin a választásokat követően „csendben lelépett” az intézet éléről. A mostani bejegyzés így vagy a távozás hivatalos megerősítésének napját jelöli, vagy egy új fejleményt a korábbi sajtóértesüléshez képest. Cikkünk megjelenéséig hivatalos kormányzati közlemény a vezetőváltásról nem jelent meg. Pappin kinevezésekor a kormányzat célja az volt, hogy megerősítse kapcsolatait az amerikai konzervatív körökkel, szoros kapcsolatot ápol a Republikánus Párt Trump-féle szárnyával. A kormányközeli sajtó rendszeresen sikerként számolt be nemzetközi szerepléseiről, például a Müncheni Biztonsági Konferencián való fellépéséről.
Szent-Iványi István volt külügyi államtitkár egy ma közzétett bejegyzésben számolt be arról, hogy vezetőváltás történt a Magyar Külügyi Intézet élén. „Na végre!” – kezdte a posztot.
Szerinte „Orbán Anita külügyminiszter bejelentette, hogy a mai nappal megszűnik Gladden Pappin megbízatása a Magyar Külügyi Intézet vezetésére.”
Azt írta, a döntés híre megkönnyebbülést okozott a hazai külpolitikai szakértői körökben. Szent-Iványi szerint a miniszter barátságosan búcsúztatta az amerikai vezetőt, ami szerinte nem volt indokolt Pappin tényleges tevékenysége alapján, a gesztus mögött „inkább diplomáciai megfontolások állhattak”. A volt államtitkár szerint ennek oka, hogy „Pappin jó kapcsolatokkal rendelkezik a MAGA mozgalomban és különösen J.D. Vance alelnökhöz van közeli baráti kapcsolata.” Úgy véli, erre tekintettel kaphatott Pappin nem megérdemelt méltatást. A posztban súlyos állítások is szerepelnek az intézet belső működéséről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fekete-Győr András: Amit most Bóka János és Németh Balázs művel, még a fideszes képmutatás megszokott szintjéhez képest is gyomorforgató
A politikus a közösségi oldalán bírálta Bóka Jánost és Németh Balázst az energiaválsággal kapcsolatos nyilatkozataik miatt. Fekete-Győr szerint a Fidesz 16 évnyi mulasztását próbálják a mindössze három hónapja hivatalban lévő Tisza-kormányra hárítani.
Büntetőjogi felelősségre vonást sürget Fekete-Győr András a Vadhajtások szerkesztői és Bede Zsolt ellen. Állítása szerint a kormánypárti aktivisták egy országos energiaválság közepén a villamosenergia-hálózat tudatos túlterhelésére buzdítják az olvasóikat.
Fekete-Győr András Facebook-posztban fejtette ki véleményét, amelyet azzal a szóval kezdett: „Hányinger.”
Szerinte, „amit most Bóka János és Németh Balázs művel, még a fideszes képmutatás megszokott szintjéhez képest is gyomorforgató.”
A politikus Bóka János és Németh Balázs nemrég tett kijelentéseire reagált. Felidézi, hogy Bóka szerint a Tisza-kormánynak előre kellett volna látnia a helyzetet, Németh Balázs pedig arról ír, hogy Gajdos László vagy Kapitány István miniszter bukik-e bele a válságba.
Fekete-Győr felteszi a kérdést: „Elhiszitek ezt a két cinikus gazembert?”
A poszt szerint a felelősséget éppen azon a Gajdos Lászlón akarják elverni, aki korábban a Nyíregyházi Állatparkot vezette, miközben Fekete-Győr állítása szerint Bóka János miniszterként akadályozta az uniós források beérkezését, Németh Balázs pedig a közmédiában segített elfedni a korábbi kormány mulasztásait.
Azt írja, évek, sőt évtizedek óta látható volt a probléma: „Repedezett a föld, süllyedt a talajvíz, kiszáradtak a kutak és a vizes élőhelyek.” Hozzáteszi,
a szakértők és az állampolgárok is figyelmeztettek, hogy megfelelő vízgazdálkodás és energetikai fejlesztések nélkül katasztrófa lesz.
„Tizenhat évük volt felkészíteni Magyarországot” – írja a Fidesz-kormányzásról, de szerinte ehelyett „szétlopták az országot, hagyták lerohadni a létfontosságú infrastruktúrát”. Felidézi, hogy Orbán Viktor a zöld szemléletű politikusokat a görögdinnyéhez hasonlította: „kívül zöld, belül vörös”, ezzel kinevetve a környezetvédelmi figyelmeztetéseket.
Fekete-Győr szerint most úgy tesznek, „mintha az alig három hónapja hivatalban lévő kormánynak kellett volna néhány hét alatt pótolnia mindazt, amit ők tizenhat éven át elmulasztottak…”
A politikus szerint most „nemzeti összefogásra és felelősségteljes cselekvésre van szükség”, de a válság után elvárja a hatóságoktól, hogy tárják fel a mulasztások felelőseinek körét.
A posztot azzal a követeléssel zárja, hogy a hatóságok mihamarabb vizsgálják meg a Vadhajtások szerkesztőinek és Bede Zsoltnak a büntetőjogi felelősségét a hálózat túlterhelésére való buzdítás miatt.
„A válságot most együtt kell átvészelnünk. Utána viszont minden döntésnek, minden mulasztásnak és minden uszításnak következményekkel kell járnia!” – zárul a bejegyzés.
Büntetőjogi felelősségre vonást sürget Fekete-Győr András a Vadhajtások szerkesztői és Bede Zsolt ellen. Állítása szerint a kormánypárti aktivisták egy országos energiaválság közepén a villamosenergia-hálózat tudatos túlterhelésére buzdítják az olvasóikat.
Fekete-Győr András Facebook-posztban fejtette ki véleményét, amelyet azzal a szóval kezdett: „Hányinger.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A budapesti főtájépítész szerint a paksi atomerőmű nehézségei nem váratlanok, hanem a régóta ismert klímaforgatókönyvek beigazolódásai. Azt írta, a vízmegtartás tervei évek, a megvalósításuk évtizedek alatt készülhet el, miközben az Alföld sivatagosodik.
Bardóczi Sándor budapesti főtájépítész szerint a paksi atomerőmű működési nehézségei a Duna rekordalacsony vízállása miatt nem váratlan események, hanem a klímamodellek által régóta jelzett kockázatok beigazolódásai. A főtájépítész egyúttal hibás iránynak tartja a Duna magyarországi szakaszának vízlépcsőzését, mert az állítása szerint súlyos ökológiai és közművesítési kockázatokkal járna.
„Kiderült, hogy Paks nem tud működni a jó előre jelzett klímaforgatókönyvekben régóta nagy valószínűséggel bekövetkező dunai kisvizekben, miközben hőhullámok, hőkupolák sújtják a felperzselt tájat” – írta.
A főtájépítész elképedve olvassa azokat a nyilatkozatokat, amelyek azonnali terveket és kivitelezést kérnek számon a kormányon az aszály megfékezésére. A kormányt sürgető nyilatkozatokra reagálva úgy fogalmazott: „A magyar közbeszéd egyik legkárosabb, ha nem a legkárosabb jelensége, hogy politikusok elhiszik vagy inkább elhitetik: ilyen rendszereket azonnal meg lehet változtatni, a vízmegtartásra azonnal, egy-két hónap alatt lehet terveket csinálni, és mégis miért nem kivitelezik már ezen a nyáron?” A valóság ezzel szemben az, hogy a tervezés, az engedélyeztetés és a közbeszerzések lebonyolítása évekig tart.
Bardóczi szerint a klímaváltozás hatásai minden eddiginél erőteljesebben jelentkeznek a mezőgazdaságban, az erdőkben, a települési zöldinfrastruktúrában, a vízfolyásoknál és a közműhálózatokon. „A klímaváltozás hatásai minden eddiginél jobban rúgták rá az ajtót a mezőgazdaságra, erdeinkre, települési zöldinfrára, kisvízfolyásainkra, tavainkra, városainkra, épített infrastruktúránkra, vízhálózatunkra, elektromos hálózatunkra” – fogalmazott. A másik legkárosabb jelenségnek a rezsicsökkentést tartja, amely a pazarlást ösztönözte, és azt a látszatot keltette, hogy korlátlanul áll rendelkezésre víz és áram. „A másik legkárosabb jelenség az a politikai termék, amit rezsicsökkentésként vezettek be” – írta.
Felidézte azt a közel 60 éves szakmai javaslatot, amely szerint a folyók menti mélyfekvésű, belvizes területeket ki kellene vonni az intenzív művelésből, és ökológiai kiegyenlítő felületekké (kaszálókká, legelőkké, vizes élőhelyekké) kellene alakítani. Ezek a területek hűtenek, párologtatnak, talajt regenerálnak, és hozzájárulnak a csapadékképződéshez. Az agrártárca ezt a gondolatot még tíz éve is kinevette, a támogatási rendszer pedig ma sem ezt ösztönzi. Ennek következményeként most sivatagosodik az Alföld. „Sivatagosodik a felszántott, eketalp betegséggel küzdő nagy magyar Alföld. Mi tettük tönkre” – áll a posztban.
A főtájépítész szerint a Duna magyarországi vízlépcsőzése nem összehasonlítható az osztrák példával, mivel a két folyószakasz földrajzi adottságai teljesen eltérőek. „Az osztrák Duna szakaszon 100 km-enként 42 m-t lejt a Duna medre, a magyaron 7-8 m-t” – mutatott rá. A magyar szakaszon a duzzasztás óriási gátemelésekkel, közműátépítésekkel és a vízbázisok veszélyeztetésével járna. A Gabcikovo-Nagymaros terv teljes kiépítése szerinte egy „200 éves megtérüléssel járó beruházás lenne”, ami állítása szerint tíz év alatt mocsárrá változtatná a Szentendrei-ágat.
„Tíz év alatt annyira feliszapolná a szentendrei ágat, hogy az mocsárrá változna” – írta, hozzátéve: „Fincsi ugye? Hatás-ellenhatás.”
Alternatívaként a mederszűkítő műveket javasolja, amelyekkel kisebb beavatkozással is lehetne vízszintet emelni és vizet juttatni a mellékágakba. „Medve és Dömös között erre készült is tanulmányterv 2004-ben, ott hét db mederszűkítéssel decimétereket lehetne emelni a folyón” – emlékeztetett.
A posztban kitér az erdőgazdálkodásra, a Balaton beépítésére és a városi zöldfelületek helyzetére is. Szerinte a természetközeli erdőket nem fakitermelő helyként, hanem biodiverzitás-rezervátumként kellene kezelni, a Balatonnál pedig önmérsékletre lenne szükség újabb jachtkikötők és lakóparkok helyett. A városi zöldfelületek szerepét így írja le: „A települési zöld kritikus infrastruktúra”. Hozzátette, hogy aszály idején a fák öntözése életvédelmi kérdés, ilyen időszakban „a pázsitnak nincs létjoga. De a műfűnek sincs.” A fák árnyéka nélkül ugyanis a hőség halálos lehet. „Ha nincsenek fák, akkor árnyék sincs és abba emberek fognak belehalni.”
Bardóczi Sándor azzal zárja gondolatait, hogy a valódi változásokhoz idő kell. „A jó tervek évek, a megvalósítás évtizedek, a fejben átállás több emberöltő.”
Ugyanakkor figyelmeztet, hogy az elpazarolt évtizedek miatt már nincs sok időnk: „Sajnos nincs már nagyon időnk” – írta.
A posztot azzal fejezte be: „De úgy tűnik katasztrófák kellenek ahhoz, hogy elkezdjünk másképpen gondolkodni…”
Bardóczi Sándor budapesti főtájépítész szerint a paksi atomerőmű működési nehézségei a Duna rekordalacsony vízállása miatt nem váratlan események, hanem a klímamodellek által régóta jelzett kockázatok beigazolódásai. A főtájépítész egyúttal hibás iránynak tartja a Duna magyarországi szakaszának vízlépcsőzését, mert az állítása szerint súlyos ökológiai és közművesítési kockázatokkal járna.
„Kiderült, hogy Paks nem tud működni a jó előre jelzett klímaforgatókönyvekben régóta nagy valószínűséggel bekövetkező dunai kisvizekben, miközben hőhullámok, hőkupolák sújtják a felperzselt tájat” – írta.
A főtájépítész elképedve olvassa azokat a nyilatkozatokat, amelyek azonnali terveket és kivitelezést kérnek számon a kormányon az aszály megfékezésére. A kormányt sürgető nyilatkozatokra reagálva úgy fogalmazott: „A magyar közbeszéd egyik legkárosabb, ha nem a legkárosabb jelensége, hogy politikusok elhiszik vagy inkább elhitetik: ilyen rendszereket azonnal meg lehet változtatni, a vízmegtartásra azonnal, egy-két hónap alatt lehet terveket csinálni, és mégis miért nem kivitelezik már ezen a nyáron?” A valóság ezzel szemben az, hogy a tervezés, az engedélyeztetés és a közbeszerzések lebonyolítása évekig tart.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nyilvános felszólítást intézett a Fidesz politikusaihoz Jámbor András, amelyben arra kéri őket, lépjenek fel a saját propagandistáikkal szemben. A politikus szerint a hazudozásnak és a dezinformációnak véget kell vetni, különösen akkor, amikor az ország nehéz helyzetben van.
„Vajon lesz egyetlen fideszes politikus, aki rá mer szólni a saját propagandistáira? Srácok, ezt a hazudozást és dezinformációt most abba kellene hagyni, amikor a haza nehéz helyzetben van!”
Jámbor felszólítása azután érkezett, hogy az elmúlt hetekben megkezdődött a közmédia átalakítása. Július elején az M1 hírcsatorna adását felfüggesztették, a képernyőn pedig egy bocsánatkérő felirat jelent meg. Magyar Péter miniszterelnök akkor történelmi napról beszélt, és közölte, a propaganda sugárzása véget ért, mert a közmédiában „hazudtak éjjel, nappal és minden hullámhosszon”.
A folyamattal párhuzamosan a Fidesz-közeli médiabirodalom is leépülőben van. Június végén érkezett a hír, hogy vége a Megafonnak, a propagandaközpont utolsó munkatársát is elbocsátották, az irodákat pedig felszámolták.
A szervezet egyik legismertebb arca, Deák Dániel elismerte, hogy a jobboldali nyilvánosság korábban egy központi akaratot hajtott végre fegyelmezetten.
Szerinte ennek a hierarchikus rendszernek a választási vereség vetett véget.
Nyilvános felszólítást intézett a Fidesz politikusaihoz Jámbor András, amelyben arra kéri őket, lépjenek fel a saját propagandistáikkal szemben. A politikus szerint a hazudozásnak és a dezinformációnak véget kell vetni, különösen akkor, amikor az ország nehéz helyzetben van.
„Vajon lesz egyetlen fideszes politikus, aki rá mer szólni a saját propagandistáira? Srácok, ezt a hazudozást és dezinformációt most abba kellene hagyni, amikor a haza nehéz helyzetben van!”
Jámbor felszólítása azután érkezett, hogy az elmúlt hetekben megkezdődött a közmédia átalakítása. Július elején az M1 hírcsatorna adását felfüggesztették, a képernyőn pedig egy bocsánatkérő felirat jelent meg. Magyar Péter miniszterelnök akkor történelmi napról beszélt, és közölte, a propaganda sugárzása véget ért, mert a közmédiában „hazudtak éjjel, nappal és minden hullámhosszon”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jámbor András: Míg a kisnyugdíjasoktól spórolást várunk el, a fesztiválokon, koncerteken megy a fényshow
A volt országgyűlési képviselő a szerinte méltánytalan tehermegosztást bírálta az energiaválság idején. Szerinte érdemes lenne az energiába kerülő show-elemekből lejjebb tekerni a zenei rendezvényeken.
Jámbor András a Facebookon közzétett posztjában üdvözölte, hogy a kormány az energiaválság kezelése során a nagyvállalatok áramfogyasztásának visszaszorítását helyezte előtérbe a lakossági korlátozásokkal szemben. A kommunikációs tanácsadó szerint helyes volt a döntés, ugyanakkor ironikusan kommentálta, hogy olyan cégek, mint a Nestlé vagy az akkumulátorgyárak csökkentik a fogyasztásukat.
Szerinte a közösségi összetartozás fontos, és sokaknak jelent sokat, ha a klímájuk lejjebb kapcsolásával úgy érezhetik, tesznek az országért. Hangsúlyozza, helyes lépés volt, „hogy nem az embereken, hanem a cégeken verik le a port. Többek között azokon, akik a klímakatasztrófát okozzák.”
„Pont ezért vicces olvasni, hogy például a globálisan egyik legnagyobb környezetszennyező cég, a Nestlé milyen nagylelkűen hozzájárul a válság kezeléséhez az energiafogyasztás csökkentésével, amit ő maga is okozott”, hozzátéve, hogy az akkugyárak is „tényleg cukik”. Hozzáfűzte azt is: kíváncsian várja, hogy a válsághelyzet elmúltával ezek a cégek hogyan kívánnak érdemben tenni a klímaválság ellen a „borzasztó sok milliárdos – nem forint – profitjukból.”
Szerinte „jogosak azok az elvárások, hogy míg kisnyugdíjasoktól, nehezebb helyzetben lévő, akár középosztálybeli honfitársainktól spórolást várunk el, addig a fesztiválokon, koncerteken megy a fényshow.”
Példaként említi a Fradi-drukkerek transzparensét, amit szintén jogosnak tartott, mivel a Fradi–Vasas meccset előrehozták a villanyfény mellőzése miatt, míg mások szórakozását nem korlátozták.
Leszögezi, nem a rendezvények lemondására van szükség: „nem kell a Majka-koncertet lemondani, és reméljük, mire a Sziget elkezdődik, vége lesz a válságnak”. Ugyanakkor szerinte „érdemes lenne például az energiába kerülő show-elemekből addig is lejjebb tekerni a koncerteken, fesztiválokon.”
Úgy gondolja, a spórolásnak nem kell önmarcangolásnak lennie, és a szolidaritás a legfontosabb, amiből Magyarország eddig „jelesre vizsgázik”.
A kormány a múlt héten kialakult energiaválságra reagálva döntött a nagyfogyasztók korlátozásának előtérbe helyezéséről. A krízishelyzetet a hetek óta tartó extrém hőség és a Duna rekordalacsony vízállása okozta, ami veszélyeztette a Paksi Atomerőmű hűtését.
A termeléskiesés veszélye miatt a kabinet a lakossági ellátás védelmét tűzte ki elsődleges célul, ezért az ipari szereplőket kérték fogyasztásuk csökkentésére, és ahol lehet, a home office elrendelését javasolták az irodaházak terhelésének mérséklése érdekében.
A felhívások nyomán sajtóhírek szerint több vállalat, köztük az Auchan és a Tesco áruházlánc is önkéntes takarékossági intézkedéseket vezetett be.
Címképünkön: Moby (Richard Melville Hall) amerikai dalszerző, énekes, producer, DJ koncertje a Budapest Parkban augusztus 1-jén.
Jámbor András a Facebookon közzétett posztjában üdvözölte, hogy a kormány az energiaválság kezelése során a nagyvállalatok áramfogyasztásának visszaszorítását helyezte előtérbe a lakossági korlátozásokkal szemben. A kommunikációs tanácsadó szerint helyes volt a döntés, ugyanakkor ironikusan kommentálta, hogy olyan cégek, mint a Nestlé vagy az akkumulátorgyárak csökkentik a fogyasztásukat.
Szerinte a közösségi összetartozás fontos, és sokaknak jelent sokat, ha a klímájuk lejjebb kapcsolásával úgy érezhetik, tesznek az országért. Hangsúlyozza, helyes lépés volt, „hogy nem az embereken, hanem a cégeken verik le a port. Többek között azokon, akik a klímakatasztrófát okozzák.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
