prcikk: Szélvédőre ragasztotta a parkolási igazolványt, rabosították | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Szélvédőre ragasztotta a parkolási igazolványt, rabosították

Egy nem mozgássérült parkolóhelyre állt le. Egyedül volt, a gyámhivatalban szeretett volna elintézni valamit.
Prókai Eszter, Abcug - szmo.hu
2017. december 14.



Egy háromgyerekes anyát közel öt órán keresztül tartottak bent az I. kerületi rendőrségen, ujjlenyomatot vettek tőle, lefotózták, elvették a tárgyait, kétszer is kihallgatták. Azért vitték be a rendőrségre, mert a fia nevére szóló mozgáskorlátozott igazolvány az autó szélvédőjére volt ragasztva, sérült fia pedig nem volt vele. Az anyának esélye sem volt parkolójegyet váltani, alighogy kiszállt az autóból, már ott is termett a két rendőr és közölték, hogy megy velük. November elején egy látássérült fiú apukáját rabosították szinte ugyanígy.

Edit (nevét kérésére megváltoztattuk) egy júniusi nap, dél körül leparkolta autóját az első kerületi rendőrséggel szemben, egy nem mozgássérült parkolóhelyre. Egyedül volt, a gyámhivatalban szeretett volna elintézni valamit. Alighogy kiszállt az autójából, pár métert tett, mikor két civilruhás rendőr lépett oda hozzá.

"Ki a rokkant? Maga a rokkant?”

– kérdezték tőle.

Edit szélvédőjére ugyanis ki volt ragasztva a fia nevére szóló mozgáskorlátozott parkolóigazolvány. A 14 éves Bence idegrendszeri és négyvégtagsérült, koraszülöttként jött világra, születése óta fejlesztésre hordják a szülei. A két rendőr azt mondta, hogy ha nincs vele a fia, jogosulatlanul használja az igazolványt, visszaél vele, és fáradjon be velük a rendőrségre. Az szóba sem került, hogy Edit esetleg szándékozott-e parkolójegyet venni, önmagában az, hogy ki volt téve az igazolvány a jogosult jelenléte nélkül, visszaélésnek minősül. A mozgássérült igazolvány jogosulatlan használatával való visszaélés valóban közokirat-hamisítás, a parkolójegy vásárlásának lehetősége azonban fel sem merült a rendőrök részéről.

A rendőrök szerinte úgy álltak hozzá, mintha bedrogozva egy komplett bölcsődét gázolt volna el a zebrán.

“Csalóként kezeltek, végig azt éreztem rajtuk, hogy na, még egy ilyen rohadék, aki visszaél a kártyával, de mi most jól elkaptuk. Szóba sem jöhetett, hogy bármilyen ésszerű magyarázatot adjak rá, miért van kiragasztva állandó jelleggel a szélvédőre a kártya”

– meséli Edit.

Ha meghallgatták volna, akkor elmondta volna, hogy azért ragasztották oda celluxal, mert rendszeresen előfordult, hogy a kártya becsúszott a szélvédő és a motorháztető közé, egyszer annyira, hogy kiszedni sem tudták. Amikor az önkormányzathoz fordultak, hogy másikat kapjanak, azt mondták nekik, hogy ilyet ne csináljanak többször, mert még a végén azt hiszik, hogy üzérkednek a kártyákkal. Ráadásul saját magukon és hasonló cipőben járó családoknál is többször előfordult, hogy ha nincs kiragasztva, akkor a nagy rohanásban sokszor elfelejtik kitenni a műszerfalra a kártyát és többször kellett emiatt a munka- és iskolaidőben a sérült gyerekekkel együtt a parkolócéghez szaladgálni bemutatni az érvényes kártyát.

Bár azt ő is elismeri, hogy a törvények alapján valóban nem lehetne állandóra kiragasztani a kártyát, ez a szabályozás nem igazán életszerű és kicsit sem támogató szemléletű. Ezek a szülők nem csak akkor használják az autójukat a gyerek ügyében, ha éppen a gyereküket viszik valahová, hanem akkor is, amikor a gyerek érdekében, a gyerek ügyében intéznek valamit.

“El kell mennem a gyógyászati segédeszközboltba a nagy fémrácsért (swas), amibe a gyerek lábát tesszük. Nincs velem a Bence, de mégis a sérültsége ügyében, amiatt intézkedem. De ha esetleg az iskolában rosszul lesz és érte kell mennem, akkor is szükségem van az autóra napközben, illetve a különböző különórákra, fejlesztésekre is autóval kell vinni délutánonként, tehát a munkahelyemre is indokolt és szükséges azzal mennem. Ez nem úgy működik, hogy csak akkor van sérült gyerekem, ha éppen velem van”

– teszi hozzá. Szerinte az egész rendszer rosszhiszemű, abból indul ki, hogy biztos mindenki visszaél az ilyen kártyákkal. “Egy kicsit nagyvonalúbb, támogatóbb hozzáállás az ilyen szülőkhöz, ez hiányzik”.

A rendőrségre érve Editet rabosították, elvették minden iratát, a tárcáját, a telefonját, majd leültették egy zárt folyosóra, ahol egy rendőr felügyelete mellett töltötte a következő két órát. Annyit megengedtek neki, hogy odaszóljon a kislánya iskolájába, hogy nem fog odaérni az osztály táncpróbájára.

Két óra múlva szóltak neki, hogy menjen kihallgatásra, a nyomozó akkor már azt mondta Editnek, hogy az ilyen bűncselekményekért két év letöltendőt is kaphat.

A kihallgatás után visszaküldték a priccsre, majd újabb várakozás következett, és újbóli kihallgatás. Ekkor már jöttek a filmekből jól ismert mondatok és jelenetek, mint a

- jogában áll hallgatni

- fogadhat védőügyvédet

- ujjlenyomat-vétel

- azonosító számmal készült fotó.

Editet részletesen kifaggatták arról, hogy reggel a munkahelyéről hova ment, ott pontosan hol és hogy parkolt, személyleírást készítettek róla, megkérdezték, hogy van-e tetoválása, volt-e plasztikai műtétje, elállóak-e a fülei, festve van-e a haja? “Kb. csak arra nem kérdeztek rá, hogy mit ettem reggelire. Mondjuk addigra már kisírtam magam, meg annyira abszurd volt ez az egész, hogy kínomban csak nevettem” – meséli. Összesen négy és fél órát töltött a rendőrségen, a parkolókártyáját – mint bizonyíték – lefoglalták, ezt egyébként csak egy hónap múlva kapta vissza, – addig nem használhatták – úgy, hogy neki kellett az önkormányzatnál intézkednie.

November elején a 444.hu számolt be egy Editéhez kísértetiesen hasonló esetről. Annak a történetnek a főszereplője egy apuka volt, aki egy II. kerületi áruház mélygarázsában, a mozgássérült parkolóban várta családját, köztük látássérült kisfiát is. Az apa a hozzá odalépő civilruhás rendőröknek megmutatta az igazolványt, de mivel fia nem volt jelen, ezért közokirat-hamisítás miatt bevitték. A rendőrségen tőle is ujjlemonyamatot vettek, elmondása szerint úgy kezelték, mint egy bűnözőt, és – akárcsak Editéknél – a fia parkolókártyáját is bevonták.

Az eset után nemsokkal Edit kapott egy telefont, hogy menjen be szembesítésre, itt a két rendőr és ő is ugyanazt mondták el, mint korábban. Edit akkor viszont már rákérdezett, hogy honnan tudta a két rendőr, hogy ő nem vett volna parkolójegyet? Azt a választ kapta, hogy a “magatartása nem ebbe az irányba mutatott”. Az anya ezután még egyszer bement, akkor a nyomozati anyagot kellett aláírnia. Az őt fogadó rendőrnő mind a két találkozón azt mondta neki, hogy a két rendőr túlintézkedte ez az ügyet, kaptak is érte leszúrást felülről, és biztos nem lesz ebből az egészből semmi.

Ennek ellenére pár hét múlva Editnek idézést hozott a postás, amiben az állt, hogy vádat emeltek ellene közokirat-hamisítás miatt. Októberben volt a tárgyalás.

Edit bűnösnek találtatott, és hatvanezer forintos bírságot szabtak ki rá. Az ügyésznő vádbeszédében azt mondta, hogy az utóbbi időben igencsak elharapózódtak az ilyen esetek, Edit úgy érezte, példát akarnak statuálni.

Annak pedig még nem mert utánanézni, hogy ez most azt jelenti-e, hogy priuszos lett.

Megkérdeztük a Budapesti Rendőr-főkapitányságot, hogy szerintük helyesen jártak-e el civilruhás kollégáik, amikor így intézkedtek, és mi indokolja, hogy ilyen esetekben egyből a rendőrségre kell vinni az illetőt. Válaszukban azt írták, hogy a rendőrök intézkedése törvényes, szakszerű, és arányos volt.

“A rendőrség feladatának tekinti a mozgáskorlátozott parkolóhelyek védelmét, hogy az ünnepi bevásárlások közeledtével az arra jogosultak a bevásárlóközpontoknál a számukra kijelölt és fenntartott parkolóhelyeket igénybe vehessék. A mozgássérült parkolási engedély névre szól, és a jogosult használónak a helyszínen jelen kell lennie, de minimum a közelben kell tartózkodnia. Amennyiben a jogosult nem tartózkodik a helyszínen, sem annak közvetlen közelében, illetve annak reális esélye sem merül fel a rendőri intézkedés során, hogy ott megjelenik, akkor felmerül a bűncselekmény gyanúja” – írták.

A címlapi illusztráció forrása: flickr


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vályi István: Ami tegnap Győrben történt, az valóban egy önmerénylet volt
Szerinte Orbán győri megszólalása egy fordulópont volt, ahol „elpattant valami”. Az újságíró úgy véli, hogy a magyar társadalom már nem fél, hanem cselekszik: megszervezi a választási csalások elleni ellenőrzést, a saját független médiáját és pénzt gyűjt azoknak, akiket a hatalom „be akar mocskolni”.
M.M. / Fotó: RTL - szmo.hu
2026. március 28.



Vályi István autós újságíró és influenszer egy Facebook-posztban reagált arra, hogy Orbán Viktor egy győri rendezvényen az ellentüntetőknek azt kiabálta, hogy az ukránok szekerét tolják. Vályi szerint ami Győrben történt, az „valóban egy önmerénylet volt”, amit Orbán Viktor követett el saját magán - utalva erre azokra a pletykákra, hogy a kormány egy önmerénylettel is bepróbálkozna a választás megnyerése érdekében.

Az újságíró összefoglalja, hogy a miniszterelnöki kirohanást több, a kormányt kellemetlenül érintő esemény előzte meg. Véleménye szerint a külügyminiszter „bukott le azzal, hogy Lavrovnak jelent”, és szerinte a hatalom szolgálatába állították az államapparátus olyan szerveit, amelyeknek ezt tiltanák a jogszabályok.

Vályi István azt írja, hogy egy „ingyenélő és a kormánypropagandát telesíró celebről” kiderült, hogy „mondvacsinált státuszban van a Fidesz fizetési listáján” - utalt itt Tóth Gabira. Emellett felemlegeti a Matolcsy-klán és Mészáros Lőrinc körüli gazdasági ügyeket, valamint a vidéki szavazatvásárlásokra utaló híreket is, amelyről pedig A szavazat ára című dokumentumfilm számolt be.

Vályi szerint a kormány mindezekre a problémákra az ukránkártya ismételt elővételével reagál. Azt írja, a kormányzati kommunikáció „zavaros és kaotikus magyarázkodás”, amelyben mindenért Ukrajna és az ukránok a felelősek.

„Ukrán a Tisza (titkosítást feloldották már?), ukrán a két informatikus, tiszás Szabó Bence, ukránok, Ukrajna, árulók és konspirátorok, újságírótól telefonszámot elkérő titkosszolgálatok, saját maguk után kémkedő ukránok 2020 óta, magyarpéter, megint ukránok és Ukrajna, gyarmatosító Ukrajna, EU-ra támadó Ukrajna, NATO-ra támadó Ukrajna, beavatkozó Ukrajna és ukránok (miközben Szíjjártó Lavrovnál pukedlizik egy Pellegrini-találkozó érdekében, belepofázva más ország belügyeibe), mindenki ukrán, aki nincs velük, mindenki áruló és tiszás” – fogalmazott Vályi.

Szerinte a korábbi kommunikációs panelek, mint Soros, Brüsszel vagy a migránsok, teljesen eltűntek, és helyén csak ez a zavaros történet van. Az influenszer szerint a győri esemény egy fordulópont volt, ahol „elpattant valami”.

„Tegnap Győrben már ukrán volt a magyar is. Ukrán és háborúpárti lett az adófizető magyar állampolgár, a fiatal, akit nem sikerült megszólítani és mindenki, akinek a vörös vonalait átlépte az a rendszer, amelyben áldozat lehet az a tízéves kisfiú, amellyel édesanyja halálhírét úgy közli egy intézményvezető, hogy közben a nadrágjában turkál és amelyben ennek az embernek a segítőjét felmentik, amelyben 19 ezer kép és videó gyermekabúzusról 400 ezer forintért kiváltható és amelyben az egészségügyi államtitkár válaszát úgy kezdi, hogy bszdmg. Amelyben felemelt ujjakkal fenyegetnek bírákat, orvosokat és könygázzal fújnak le diákokat, amelyben vergődik a tanár, a mentős, a rendőr és a tűzoltó, a kisebbségi és amely droggal-tüzifával és erőszakkal tartja rettegésben és készteti szavazásra a saját maga által kitermelt mélyszegény társadalmi réteget.”

Vályi István szerint a hatalom képviselői – Lázár János, Szijjártó Péter, majd Orbán Viktor is – felemelt ujjal fenyegették meg a saját népüket. Ezzel szemben úgy véli, „a nemzet és a nép felemelt ujját már látja mindenki”.

„A pszichológiai elszigetelődés, a hatalmi elit megingása, gyors ütemű legitimációvesztés a nemzetközi elszigetelődés és a mindezekkel járó erőszak és erődemonstráció fokozodása mind azok a törvényszerű mechanizmusok, amelyek ezen rendszerek bukásához vezettek és ezen nem segít a világ összes propagandista csicskája és népét eláruló Ephialtészek hada sem. A kiszolgálószemélyzet növekvő gátlástalansága csupán törvényes velejárója a bennük növekvő félelemnek” – írja.

Az újságíró szerint a magyar társadalom már nem fél, hanem cselekszik: megszervezi a választási csalások elleni ellenőrzést, a saját független médiáját és pénzt gyűjt azoknak, akiket a hatalom „be akar mocskolni”. Szerinte a társadalom átlépett egy morális határt, és a lopást, a korrupciót sokan elnézik, de van, amit már nem lehet megmagyarázni.

A posztot azzal a kérdéssel zárja, hogy mi lesz, ha a megfenyített hatósági személyek egyszer elővehetik az aktákat, és felteszi a kérdést a miniszterelnöknek: „Meddig lehet még hazugsággal húzni az időt?”

Tegnap Orbán Viktor a győri országjáró rendezvényén a színpadról azt kiabálta az ellentüntetők egy csoportjának, hogy „az ukránok szekerét toljátok”. A miniszterelnök kihívója, Magyar Péter „összeomlásnak” értékelte a kirohanást, Török Gábor politikai elemző szerint pedig ezzel Orbán lerombolta a saját imázsát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Holnap reggel már ott lesznek a gyámügyesek” – a gyerekekkel zsarolják a családokat a szavazatokért egy megrázó dokumentumfilm szerint
A szavazat ára című dokumentumfilm 60 interjú segítségével vizsgálja, hogy a legszegényebb országrészeken hogyan vásárolják meg a szavazatokat. A filmkészítők célja, hogy minél többen jelentkezzenek őrzőknek, akik a választás napján a helyszínen vigyáznak majd.


A De! Akciócsoport videójáról már írtunk csütörtökön, A szavazat ára című dokumentumfilmet néhány óra alatt 225 ezren látták a YouTube-on. A filmet Tímár Áron, Buczó Csanád és Tompos Ádám készítették, a céljuk, hogy felhívják vele a figyelmet a választási csalásokra.

A filmből kiderül, a szegregált területeken a szavazatvásárlás bevett gyakorlatnak számít. „Itt szegény emberek laknak tényleg. Itt napról napra vannak az emberek. Itt ők megvásárolhatók sajnos” – magyarázta egy helyi lakos. A rendszer olyannyira kiépült, hogy az emberek már elvárják a juttatásokat. „Már várják is, hogy mikor fogják hozni azt az élelmiszercsomagot” – tette hozzá.

Egy volt szervező elmondta, régebben ő is segített a krumpliosztásban, ahol „5 kg volt szavazónként”. Ma már ez másképp működik: „most ugyanez van, csak nem krumpliban, hanem szavazatonként megy egy tízezer forintos”.

A tarifák változóak, ezer, ötezer vagy tízezer forintot adnak, ami sokaknak „az egynapi élelem”.

A módszerek azonban ennél durvábbak is lehetnek. Előfordult, hogy dizájnerdrogért cserébe adták a szavazatot, a függőket pedig könnyen meg tudják venni. „Azt tudják ők is, hogy kik a drogosok ezen a területen” – hangzott el. Egy másik forrás szerint a drogkereskedelmet szándékosan hagyják futni, mert „a választásokra az ilyen településeket, ahol mélyszegénység van, ezek az emberek fogják bevinni”.

A választás napján a dokumentumfilm szerint a mozgósítás olajozottan zajlik.

„Nagyon sok autó áll ott, akit hoznak-visznek, hoznak-visznek. Meg van szervezve, igen” – mesélte egy szemtanú. A szervezők listákkal dolgoznak, a legtöbb embert már kora reggel elviszik szavazni, a későn kelőket délelőtt, és a nap maradék részében már csak a hiányzó embereket "vadásszák le".

A szavazatok leadását többféleképpen is ellenőrzik. Elterjedt a láncszavazás, amikor az első ember kihozza az üres szavazólapot, amire kint ráhúzzák a megfelelő helyre az ikszet, és a következő szavazó már ezt viszi be. Van, akitől nyílt szavazást kérnek, vagyis „nem megy be a fülkébe, hanem az asztalon kell kint szavazni”. Máshol fotót kérnek a leadott voksról, vagy telefonos csörgetéssel jelzik a kint várakozóknak, hogy a szavazat rendben van.

Az is előfordul, hogy írástudatlanságukra hivatkozva „segítők” kísérik be a szavazókat a fülkébe. Egy megszólaló arról számolt be, hogy azt látta, „nem a szavazó húzta az ikszet, hanem az a polgármesterhez közelálló”.

Ahol a pénz nem elég, ott a fenyegetés és a zsarolás lép a helyébe. A polgármestereknek komoly befolyásuk van az emberek életére. A leggyakoribb fenyegetés a közmunka elvesztése. „Ha nem szavaztok a Fideszre, akkor nem lesz közmunka, nem lesz semmi” – idézte fel egy érintett a polgármester szavait.

Ennél is durvább, amikor a gyerekekkel zsarolnak. Egy családnak, amelyik nem akart a megfelelő helyre szavazni, a polgármester megüzente: „Holnap reggel már ott lesznek a gyámügyesek, és elvitetem a gyerekeket”.

Egy másik esetben egy politikai ellenlábas újszülött gyermekét nem adták haza a kórházból, arra hivatkozva, hogy a gyermekjóléti szolgálat szerint „nem hazavihető”. Mint kiderült, az intézkedés jogellenes volt, mivel nem született róla gyámügyi határozat.

Egy asszony sírva mesélte, hogy a gyerekei nem tartják vele a kapcsolatot, mert elveszíthetik a munkájukat. A menyének a munkahelyén meg kellett tagadnia őt. „Könnyezett a szeme, hogy ilyet kellett mondjon” – mondta.

Van olyan település, ahol a helyi polgármester egyben a körzeti orvos, és az emberek attól félnek, hogy ha nem szavaznak rá, „nem írja ki a gyógyszert, nem fogja fogadni”, vagy nem kapják meg a közmunkához szükséges orvosi alkalmassági igazolást.

Az idősotthonokban is gyakori a választási csalás. „A dolgozók töltik ki a szavazólapokat a bent lakó idősek helyett” – állította egy forrás.

Hozzátette, hogy olyan demens betegek nevében is leszavaznak, akik már nem is tudják, mi történik körülöttük. Ha a hozzátartozó nem a megfelelő helyre ikszelne, megfenyegetik, hogy a beteg „olyan állapotban van, hogy ők már nem tudják vállalni”, és kikerül az intézményből.

A rendszer működtetésére elképesztő összegek állnak rendelkezésre. Egy szervező azt állította, nyolc éve 12 millió forintot kapott a munkájáért.

Más források szerint egyetlen választás előtt egy-egy 50 millió forintos csomagot 156 helyre visznek ki, ami összesen közel 8 milliárd forintot jelent.

A pénzeket gyakran helyi alapítványokon keresztül mozgatják, amelyeket a polgármesterekhez vagy az országgyűlési képviselőkhöz köthető emberek vezetnek.

Az országgyűlési képviselők elvárják a polgármesterektől, hogy hozzák a megfelelő szavazati arányt, cserébe pedig pályázati pénzeket ígérnek. „Neki azért kell úgy ugrálni, ahogy ő fütyül, mert máskülönben nincs pályázati pénz” – foglalta össze a helyzetet egy polgármester.

A film egyik kulcsmondata, hogy a vidéki, mélyszegénységben élőket a hatalom mesterségesen tartja ebben az állapotban.

„Meg kell értened: az ő kontrollálásukkal kontrollálnak téged!” - hangzik el.

A film készítői azt remélik, hogy a dokumentumfilmet megnézve minél többen jelentkezzenek „őrzőknek” (ezen az oldalon keresztül), akik április 12-én a helyszínen figyelnek majd a választási csalásokra.

A teljes film

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Ezek nem is csontvázak a szekrényben, hanem egy tömegsír” - A szavazat ára című film megdöbbentette a kommentelőket
Gyerekekek elvételével megzsarolt családok, 5-10 ezer forintért vagy drogért megvásárolt szavazatok, profin megszervezett buszoztató hálózat, fülkébe kísért választók - a szavazatvásárlásokról szóló új dokumentumfilmre nagyon sokan azt írják: erre nincsenek szavak.


A De! Akciócsoport dokumentumfilmjét Tímár Áron, Buczó Csanád és Tompos Ádám készítették. Az volt a céljuk, hogy felhívják vele a figyelmet a szavazatvásárlásra, és hogy minél többen jelentkezzenek „őrzőknek”, akik április 12-én a helyszínen figyelnek majd a választási csalásokra.

A filmkészítők több mint 60 interjút készítettek az ország legszegényebb részein, megvásárolt szavazók, rendőrök, polgármesterek is megszólaltak nekik, néhányan névvel, a többségük a bosszútól tartva név nélkül. A filmből egy jól szervezett, komplett rendszer képe bontakozik ki, amely pénzzel, droggal, fenyegetéssel, zsarolásssal bírja rá a legszegényebbeket, hogy oda szavazzanak, ahová kell. Nehéz rangsorolni, de a legdurvábbak talán azok a történetek, ahol a gyerekek elvételével, a gyámüggyel fenyegetnek családokat, ha nem állnak be a sorba.

A dokumentumfilm nézettsége már közelíti a 300 ezret, és a YouTube-on nagyon sok kommentelő fogalmazza meg felháborosását, ezekből idézünk:

„Ezek nem is csontvázak a szekrényben, hanem egy tömegsír!”

„50 éves vagyok a fél életemet külföldön töltöttem. Ez a film minden illuziómat ledöntötte a hazámmal kapcsolatban. Sírni tudnék azon, ahogy végletekig kihasználnak embereket a hatalom megtartása erdekeben. Ilyen korrupciót es gyalázatosan rohadt rendszert sehol sem hallottam. Ha a kormanyváltás sikerül, rengeteg ember futni fog, de a bűnösöket meg fogjak büntetni felülrol lefelé. Példat kell statuálni, hogy sose törtenhessen ez meg újra!!!! Vérlázító!”

„Ide NEM "szavazatszámlálók" kellenek, hanem konkrét akció soport. Rögzíteni kell mindent, amit csak lehet...”

„Az elmúlt évek egyik legfontosabb videója. "Tudtuk, csak nem sejtettük..."

„Angliából úton haza szavazni”

„Ez borzasztóan nyomasztó, torokszorongató. Én csak Bécsből, de én is hazamegyek szavazni és viszem az első szavazó fiamat is, akit ugyan nem érdekel a politika, de jönnie kell neki is. Ha másért nem, hát azért, hogy pótolja az anyut, szegény ő már nem érte meg. pedig harcias ellenzéki volt ő is mindig.”

„A gyerek még a Cosa Nostránál is tabu volt b...meg!”

„A szegény emberek kontrollálásával kontrollálnak téged... ez ütött.”

„Őszinte szomorúságot és szégyent érzek, hogy a legkiszolgáltatobbak hátán állva fuldoklik az ország.”

„Lenyomorították az országot és a nyomorult tömegeket zsarolva, megvesztegetve veszik a szavazatokat! És mit csinálnak a családokkal?A gyerekekkel fenyegetőznek,a gyerekvédelmi rendszert küldik rájuk? Milyen módszer ez?”

„Alig vártam, hogy hazaérjek délutános műszakból és megnézzem. És most itt ülök, nem térek magamhoz, sejtettem, hogy ez így megy amikor 90-100%- ot kap a fidesz, de ezt látni... Nincsenek szavak. Köszönjük a megszólalóknak, a készítőknek!”

„Sírok, ordítok, szétszakad a szívem-lelkem. Borzasztó, felháborító, undorító! Rendszerváltást!!!”

„Tegnap Szabó Bence százados videója után azt hittem nincs ennél súlyosabb. De van.”

„Amire oly büszkék, hogy ők a "Csendes többség", ugye? Itt a csendes többség, a megvett, a szerencsétlen, a megzsarolt emberek. Eszem megáll....legyen már vége! Köszönjük nektek!”

„Ezt nem lehet könnyek nélkül kibírni...”

A teljes film

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Drogoztak talán? Szerintem drogoztak!” – a mezőőrt küldték A szavazat ára forgatócsoportjára Nyírbogáton
Nyírbogáton a félelem az úr - erre jutottak a szavazatvásárlással foglalkozó dokumentumfilm készítői. Miközben dolgoztak, őket is követni kezdte egy autó, majd kiszállt belőle egy férfi, aki a helyiek szerint a polgármester embere.


Nyírbogát polgármestere a térség fideszes országgyűlési képviselőjének a felesége, egyben ő a helyi háziorvos és üzemorvos is, valamint korábban az idősek otthonát és a helyi futballklubot is ő vezette. Amikor az újságírók korábban erről faggatták, azt mondta, a település rengeteg pénzt spórol meg azzal, hogy ennyi funkciót tölt be.

A szavazat ára című, szavazatvásárlással foglalkozó dokumentumfilm külön fejezetet szentel a településnek, amiben több helyi is megszólal.

„Én nyírbogáti vagyok, és nagyon sokan elmondják, hogy  nem mernek megszólalni, reszketnek” – mondja egyikük,

hozzátéve, hogy az emberek attól tartanak, ha nem a megfelelő helyre szavaznak, nem kapnak orvosi ellátást vagy nem írják fel nekik a gyógyszert. Attól is félnek, ha valaki nem a várakozásoknak megfelelően szavazna, akkor demens beteg hozzátartozójukat kitennék az idősotthonból.

A polgármester nem akart a film készítőinek nyilatkozni, de miután találkoztak vele, a film készítői egyszer csak azt látták, hogy követni kezdi őket egy kocsi.

Egy erdős területen félrehúzódtak, és bevárták a nyomukban érkező autót. A sofőr letekert ablakkal vonta kérdőre őket. „Miért videóz engem? Tetszek magának?”

Mikor azt válaszolták, a természetet videózzák, meglepő válasz érkezett: „Akkor nyalja ki a seggem! A természettel együtt.”

Ezután az autós elhajtott, de csak azért, hogy nem sokkal arrébb megforduljon, és visszatérjen, és ismét letekerje az ablakot. „Megkértem magát valamire. Nem volt elég világos? Ilyen szennyes embereket!”

Amikor rákérdeztek, miért követi őket, a férfi azt válaszolta, a barátja itt lakik, egy juhász. Majd ismét elment.

Ezután a stáb tagjai a helyi informátoruktól kiderítették, hogy az őket követő férfi a polgármester rokona. Egyben a sofőrje, intézője, jobbkeze is.

„Tehát a polgármester ránk küldte az intézőjét?" - kérdezte az egyik alkotó. Az informátor szerint a férfi mezőőr, "meg van egy ilyen csomó humbug munkahelye.”

A település közepén aztán ismét felbukkan a kocsi, és ezúttal ki is száll a sofőr. Az igazolványát maga elé tartva közeledik. „Rendészeti feladatot ellátó személy vagyok” - mondja. Mikor a stáb tagjai megkérdezik, miért zaklatja őket, azt válaszolja, „Én mezőőr vagyok."

„De itt hol a mező?” - kérdezik a falu közepén. Ez azonban nem akasztotta meg. „És akkor ott mit csináltak? Drogoztak talán? Szerintem drogoztak!” - jelentette ki.

Egy helyi riportalanyt pedig épp akkor állítottak meg a rendőrök, amikor a stábbal találkozott volna. Közel három órán keresztül igazoltatták a település legforgalmasabb pontján. Állítása szerint a telefonját sem használhatta. „Úgy engedtek el, hogy  feljött a kisfiam, és azt mondta: anya, elmentek a sajtósok, elmentek az újságírók, és akkor billentett a fejével, na akkor most már mehet” – idézte fel a történteket az asszony, aki ennek ellenére arccal és névvel vállalta a szereplést.

A teljes film

A nyírbogáti rész 35:35-nél kezdődik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk