SZEMPONT
A Rovatból

„Szégyent hoztak családjukra” - Trump durván kiosztotta a vámjait megsemmisítő bírókat, de a magyar cégek jól járhatnak

Miután az amerikai Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette Trump vámtarifáinak többségét, az amerikai elnök máris új, 10%-os vámot jelentett be. De a gyógyszerek és a személyautók mentesülnek ez alól, ami kedvezhet a magyar gyártóknak.


Az amerikai Legfelsőbb Bíróság pénteken 6–3 arányú döntéssel kimondta, hogy az 1977-es vészhelyzeti gazdasági jogkörökről szóló törvény nem ad felhatalmazást Trumpnak általános vámok kivetésére, így megsemmisíti az erre alapozott vámjait. A többségi véleményt jegyző John Roberts főbíró azzal érvelt, hogy a vámok megállapítása a Kongresszus hatáskörébe tartozik, és egy ilyen súlyú gazdaságpolitikai eszköz bevetéséhez az elnöknek egyértelmű kongresszusi felhatalmazásra lett volna szüksége.

A döntés azonban nem érinti a más jogcímen, például a nemzetbiztonsági indokokkal (Section 232) vagy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra hivatkozva (Section 301) kivetett tarifákat, így az acél- és alumíniumtermékekre vonatkozó különadók érvényben maradnak, akárcsak számos Kínából származó árura vonatkozó különadó.

Trump a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján élesen bírálta a bíróságot. „Ez a nemzet szégyene” – jelentette ki. „Szégyellem magam a bíróság bizonyos tagjai miatt, amiért nem volt bátorságuk megtenni azt, ami hazánk számára helyes” – fogalmazott az elnök.

Szerinte Neil M. Gorsuch és Amy Coney Barrett bírók, akiket első ciklusa alatt ő jelölt, „szégyent hoztak családjukra”, mert a többség oldalára álltak.

Dicsérte viszont Brett M. Kavanaugh bírót, aki a többségi döntéssel szemben szavazott. Trump „zseninek” nevezte, és kijelentette, hogy a mellette szavazó két másik bíróval együtt „örömmel meghívják” a jövő heti, az Unió állapotáról szóló beszédére. Amikor az újságírók megkérdezték, hogy a többi bíró is kap-e meghívást, az elnök azt válaszolta, „aligha”, és azt is hozzátette, „őszintén szólva egyáltalán nem érdekel, hogy eljönnek-e.”

A demokraták üdvözölték a döntést. „Ez győzelem minden amerikai fogyasztónak” – nyilatkozta Chuck Schumer, a szenátus demokrata frakciójának vezetője. A republikánus oldalon nem volt egységes az álláspont. Rand Paul szenátor szerint a Legfelsőbb Bíróság „a köztársaság védelmében” lépett. Ezzel szemben Buddy Carter képviselő felháborodásának adott hangot, és a „bírói túlhatalom megnyilvánulásának” nevezte az ítéletet.

Trump a bíróság bírálatán túl konkrét válaszlépéseket is bejelentett. Azt mondta, egy másik, régen használt jogszabályhoz, az 1974-es Kereskedelmi törvény 122. szakaszához nyúl. Erre hivatkozva február 24-én, kedden 10 százalékos ideiglenes vámot vet ki szinte minden beérkező árura. Ez a jogszabály elvben legfeljebb 150 napig érvényes, maximum 15 százalékos ideiglenes vámot engedélyez, amelyet az ország fizetési mérlegének súlyosbodó hiánya esetén lehet alkalmazni.

Az új pótdíj alól azonban számos termékkör felmentést kap, ami kulcsfontosságú lehet a magyar gazdaság számára.

A Fehér Ház által közzétett lista szerint mentesülnek a teher alól többek között a gyógyszerek és gyógyszeripari hatóanyagok, a személyautók, bizonyos haszongépjárművek és a hozzájuk kapcsolódó alkatrészek jelentős köre, valamint „egyes elektronikai termékek”.

Az Egyesült Államok és Magyarország közötti kétoldalú kereskedelem volumene 2024-ben megközelítette a 18,4 milliárd dollárt, amiből a magyar export az USA irányába mintegy 13,8 milliárd dollárt tett ki. A legfontosabb exportcikkek éppen az autók és járműalkatrészek, a gyógyszerek, valamint a gépek és elektronikai berendezések. Vagyis az új, 10 százalékos pótdíj alóli kivételek listája alapján a magyar export két húzóágazata, az autóipar és a gyógyszeripar fellélegezhet.

Az „egyes elektronikai termékek” kategóriája azonban kevésbé egyértelmű, itt a magyar cégeknek és amerikai partnereiknek tételesen, vámkódok alapján kell ellenőrizniük, hogy termékeik a kivételek közé esnek-e.

A döntés értelmében kérdésessé vált annak a hatalmas összegnek a sorsa, amit az Egyesült Államok a most jogellenesnek ítélt vámokon 2025 eleje óta beszedett.

Becslések szerint a potenciális visszatérítés összege elérheti 133,5 milliárd dollárt, vagyis nagyjából 42.700 milliárd forintot.

A bíróság azonban nem döntött arról, hogy ezt az összeget vissza kell-e fizetni. Az ügyet visszaküldték egy alsóbb fokú bírósághoz, hogy ott döntsék el a több mint 300 ezer importőrt érintő visszatérítés sorsát.

„Előírják-e, hogy vissza kell fizetni a vámokat befizető cégeknek? Ha igen, az nagy felfordulást okoz” – mondta Raphael Bostic, az atlantai Federal Reserve Bank elnöke. A visszatérítési folyamat Kavanaugh bíró szerint is „káoszhoz” vezetne.

Ha a bíróság végül jóváhagyja a pénz visszatérítését, az akkor sem nem lesz automatikus. A folyamatot az amerikai importőr cégeknek kell elindítaniuk a vámhatóságnál a vámkezelési eljárás lezárásától számított 180 napon belül, elutasítás esetén pedig a Nemzetközi Kereskedelmi Bírósághoz fordulhatnak majd.

A korábban befizetett, most eltörölt vámokból származó visszatérítésre a magyar cégek akkor számíthatnak, ha szerződésük a vámterhet egyértelműen az amerikai partnerre hárította, és rendelkezett a pénz esetleges megosztásáról is.

A cégek mindenesetre nem számolnak gyors pénzesővel.

„Egyetlen komoly szereplő sem a lehetséges vám-visszatérítésre építi az éves terveit” – hűtötte le a kedélyeket Juan Pellerano-Rendón logisztikai szakértő. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara is arra figyelmeztetett, hogy a cégek „nem számíthatnak egyszerű folyamatra”.

Trump a most megsemmisített vámjait tavaly februárban kezdte kivetni Kínára, Mexikóra és Kanadára, majd áprilisban egy univerzális, 10 százalékos vámot jelentett be szinte minden kereskedelmi partnerre. A lépést azzal indokolta, hogy az 1975 óta tartó kereskedelmi hiány tönkretette az amerikai ipart.

A Washington Post idézi a Yale Budget Lab számításait, amelyek szerint

a vámok miatt az átlagos amerikai vámszint a nagy gazdasági világválság óta nem látott magasságba, 17 százalékra emelkedett.

Eközben az amerikai árukereskedelmi mérleg hiánya tavaly rekordot döntött, elérte az 1,2 billió dollárt. Kisvállalkozások és államok is pert indítottak a vámok ellen, és az alsóbb fokú bíróságok mind nekik adtak igazat, így került az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé.

A gazdasági szereplők nem számítanak arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntése után Trump változtatna eddigi hozzáállásán.

„A Legfelsőbb Bíróság az alkotmányos korlátokról döntött, nem a kereskedelempolitikáról” – magyarázta a helyzetet Carsten Brzeski, az ING Research globális makrogazdasági vezetője a New York Times-nak. Szerinte „Trump vámnapirendje új jogi alapokon, de egy zavaros átmeneti időszakkal együtt tovább él.”

Bár a döntés jogilag lehetőséget teremthetne a vámtárgyalások újranyitására, a legtöbb kereskedelmi partner ettől ódzkodik, tartva az amerikai elnök kiszámíthatatlan reakcióitól. Figyelmeztető jel lehet a többi ország számára, hogy Trump korábban maga is elismerte, a Svájcra kivetett vámot azért emelte 31 százalékról 39 százalékra, mert a svájci elnök „rossz érzést keltett benne”.

Ezzel együtt a világkereskedelem még zűrösebb időszak elé néz, pedig a Trump által bevezetett vámok már eddig is jelentősen átrendezték a helyzetet.

Emiatt az elmúlt évben egyre több ország kötött az Egyesült Államokat megkerülő kereskedelmi megállapodást, mint például az Európai Unió a dél-amerikai nemzetekkel vagy Indiával.

„Kína 2025-ben 1,2 billió dolláros globális kereskedelmi többletet könyvelt el, ami minden idők legmagasabb értéke – ez rávilágít arra, hogy a kínai vállalatok sikeresen irányították át exportjukat más piacokra” – mutatott rá Agathe Demarais, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának szakértője.

Bizakodásra adhat okot, hogy a globális gazdaság egyelőre ellenállóbbnak bizonyult Trump vámjaival szemben, mint amire az elemzők számítottak. „A lényeg az, hogy a kereskedelem nem omlott össze” – mondta Neil Shearing, a Capital Economics közgazdásza. Ezt Eswar Prasad, a Cornell Egyetem professzora is megerősítette a New York Times-nak. „A globális gazdaság viszonylag ellenállónak bizonyult” - fogalmazott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Orbán szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást
Pottyondy Edina új videójában arról beszél, hogy Orbánék egy hónap alatt jutottak olyan mélyre, mint Gyurcsányék két év alatt. Szerinte az ország most olyan lelkes, mint „Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján”, de figyelmeztet, hogy az „orbáni zsírpárnák” könnyen visszatérhetnek.


Pottyondy azzal kezdi új videóját, hogy az új kormányzat három hét alatt megállapodott Ukrajnával a magyar kisebbségi jogok biztosításáról, amivel szerinte többet értek el, „mint Orbán Viktor az elmúlt tíz évben”. Két magyarázatot vázol fel: Magyar Péter már most befolyásosabb szereplő a nemzetközi politikában, vagy „Orbán Viktor mindig is köpött a kárpátaljai magyarokra”.

Szerinte

„Az ország most olyan lelkes, mint Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján. Megvan az elhatározás, ez volt a kormányváltás. És hogyha lesz elszámoltatás, meg arányos választási rendszer, akkor megszabadul a magyar társadalom a rá nehezedő kilóktól, vagy inkább tonnáktól.”

Pottyondy szerint a „jojó-effektus” és az „orbáni zsírpárnák” visszatérésének elkerüléséhez életmódváltás szükséges, egy olyan Magyarország, ahol a vállalkozók szótárából kikerülnek az „okosba”; és a „hasitasi nem kér számlát” kifejezések, és ahol nem a korrupt vezetőkre mondják elismerően, hogy

„ejj milyen ügyes ez a zsivány”.

A NER egyik „legsötétebb” rendelkezésének nevezi azt a szabályozást, amely megtiltotta a gyermekotthonoknak, hogy adományt fogadjanak el, és amit Magyar Péterék nemrég eltöröltek.

Az óbudai korrupciós botrányról, melyben az előző héten Fideszes, MSZP-s, DK-s és Momentumos politikusokat tartóztattak le, azt mondja:

Orbán Viktor távozott az ország éléről, „a rendőrség meg az ügyészség pedig eddig érinthetetlennek gondolt embereket talál meg. Milyen furcsa egybeesés. Biztos csak véletlen” - jegyzi meg szarkasztikusan.

Orbán egyébként szerinte „átváltott margitszigeti szatír üzemmódba, az ideje nagy részében rejtőzködik, de néha-néha felbukkan és a frászt hozza az emberre”, és

„szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást” a migráns áradattal szemben.

Pottyondy emlékeztet: a Fidesz egy 2024-ben elfogadott uniós jogszabály ellen tiltakozott, és a négy hete hivatalban lévő Magyar Pétert támadta.

Kitér a „szívecske-gate” néven elhíresült esetre is. A Fidesz tüntetését pedig így értékeli:

„Hát úgy belehergelték magukat az ellenzéki létérzésbe, hogy a kormányalakítás után egy hónappal már ott tartanak, ahova Gyurcsány Ferenc körülbelül két év után jutott el. Vagy le. Volt itt terror, diktatúra, AVH, sztálinozás, nemzethalál, minden.”

Pottyondy szerint a Fidesz kommunikációja egy az egyben átvette a 16 évvel ezelőtti ellenzéki mondásokat, hirtelen fontos lett számukra a jogállam, a civil szervezetek és a demokrácia.

Szerinte „ezt az eszelősen görcsös identitászavart látva felértékelődik az ellenzék elmúlt 16 évének roncsderbije”.

A Fidesz ellenzéki szerepéhez képest az előző ellenzék „maga volt a Forma-1. Huth vergődő Gergőhöz képest az ajtónak rohanó Kunhalmi Ágnes egy Niki Lauda”.

Az Integritás Hatóság elnökének interjúját is kommentálja, aki arról beszélt, hogy az előző kormány miniszterei 2024 tavaszán arra kérték, ne végezze a dolgát, és miután ezt megtagadta, koncepciós ügyekkel, házkutatásokkal és a felesége fenyegetésével próbálták megtörni.

Felteszi a költői kérdést, hogy mennyire hihető, hogy hogy az állami vezetők száz- és ezermilliárdos vagyongyarapodása mellett egyedül a hatóság elnökénél „nem nézték el, hogy elbugázik néhány tízmilliót”.

Végül megemlíti Deák Dániel távozását a Megafontól

„Milyen izgalmas lenne kézbe venni a péniszszakértő őszinte önvallomását” aminek szerinte a „faszhegyező” remek cím lehetne.

Jókívánságát fejezte ki Tordai-Lejkó Gábor bajorországi magyar főkonzul házasságkötése alkalmából „hogy a Fidesz bukása után” egy hónappal végre összeköthette az életét a „jóképű bajor legénnyel”.

Pottyondy Edina új videója:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Sajnos nem veled nevetünk” – Jámbor András szerint a Micimackó-ügybe belebukó Németh Balázs a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését produkálta
A korábbi országgyűlési képviselő Facebook-posztban bírálta Németh Balázs fideszes képviselőt a parlamenti felszólalása miatt. Németh egy Pottyondy Edina-idézetet értett félre, amiért Tanács Zoltán miniszter magyarázta el neki a Micimackót.


Jámbor András egy friss Facebook-posztban reagált arra a parlamenti jelenetre, amelyben Németh Balázs fideszes képviselő félreértelmezett egy irodalmi idézetet. A bejegyzés szerint a képviselő ezzel kommentálta „saját és egyben a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését”.

Jámbor úgy véli, most jött rá, mi a szerepe a fideszes politikusnak.

„Ő egy nevettető. Bús napokon, amikor aggódunk, hogy jön-e a béremelés, mi lesz a devizás törvény valójában, le tudjuk-e hívni az EU-s pénzeket, börtönbe kerülnek-e a Fidesz rendszer bűnösei — a közelben élőknek jön Balázs, és jókedvet csempész a napjukba.”

Jámbor ironikusan köszönetet mond a délutánért, és további posztokat kér az ügyben, de csak „lefekvési idő után, mert a gyerekek megijedtek az előbb, hogy az apjuk miért röhög visítva ilyen hangosan percekig”.

A bejegyzést azzal a megjegyzéssel zárja: „sajnos nem veled nevetünk”.

A fideszes képviselő kedden, a gyűlöletkeltő politikai reklámokról szóló parlamenti vitában idézett Pottyondy Edina egyik videójából. A „leeső farok” kifejezést gyűlöletkeltő tartalomnak minősítette, mire a teremben derültség támadt. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter magyarázta el Némethnek, hogy a mondat valójában A. A. Milne klasszikus meséjére, a Micimackó egyik karakterére, Füles elveszett farkára utal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor szerint ez volt a Fidesz egyik legnagyobb hibája Magyar Péterrel szemben a kampányban
A politikai elemző úgy véli, Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője megmutatta, hogy másfajta stratégiát is követhetett volna a Fidesz arra, hogy a Tisza Párt elnökét támadja. A korábbi kormánypárt azonban más taktikát választott, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.
DKA - szmo.hu
2026. június 09.



Török Gábor politikai elemző Facebook-posztban elemezte röviden a Fidesz–KDNP Magyar Péterrel szembeni kommunikációs stratégiáját. Ennek propóját az adta, hogy Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a parlament keddi ülésén ismét arra emlékeztette Magyart, hogy korábban a Fidesz oldalán állt.

„16 évből 14 évig Ön velünk volt, Ön is fideszes volt – mondja most már nem először Rétvári Bence a parlamentben Magyar Péternek. Érdekes lett volna, ha ezt a stratégiát alkalmazza a Fidesz-KDNP 2024 után az új politikai szereplővel szemben” – jegyezte meg a politikai elemző.

A Fidesz ehelyett a folyamatos baloldalizást választotta, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

Ugyanis ez a stratégia sokat segített abban, hogy Magyar Péter hiteles szereplővé, egyfajta „kalapáccsá” válhatott az ellenzéki szavazók számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Itt a törvény, ami felszámolja az MCC-t és több tucat alapítványt – kiderült, hogy veszi vissza az állam a sok százmilliárdos vagyont
Kedd este benyújtották azt a törvénycsomagot, amely megszünteti a Mathias Corvinus Collegiumot és több más, nem felsőoktatási közérdekű alapítványt, börtönnel bünteti a valótlan vagyonnyilatkozatokat, újraírja a közbeszerzési szabályokat. A cél az uniós források felszabadítása.


A kormány kedd este benyújtotta azt a T/174-es törvényjavaslatot, amely egyszerre teszi bűncselekménnyé a hamis vagyonnyilatkozatot, visszavezeti az állami vagyont a nem felsőoktatási közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokból (KEKVA-k) 2026. augusztus 31-ig, és érdemi jogkörökkel ruházza fel az Integritás Hatóságot. A lépések célja az uniós források felszabadítása.

A csomag politikailag legfontosabb eleme a KEKVA-rendszer átalakítása. A javaslat szerint a felsőoktatáson kívüli közérdekű alapítványokat megszüntetik, az állam által juttatott vagyon és annak hozamai pedig visszaszállnak az államra. A folyamatot egy „elszámolási biztos” vezényli le.

A javaslat szerint augusztus 31-i határidővel megszüntetik a nem felsőoktatási közérdekű alapítványokat, köztük olyan ismert szervezeteket, mint a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, a MOL – Új Európa Alapítvány vagy a Batthyány Lajos Alapítvány.

A felsőoktatási KEKVA-k megmaradnak, de az alapítói jogokat a kormány gyakorolja, a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok mandátumát pedig a tervezet szerint korlátozzák, kinevezésüket pedig szigorúbb feltételekhez kötik. A javaslat külön rendelkezik a Fudan-projektet kezelő Tudás-Tér Alapítvány megszüntetésének előkészítéséről is, szintén augusztus 31-i céldátummal.

Teljesen átalakul a vagyonnyilatkozati rendszer is. A dokumentumokat digitálisan kell benyújtani az Országgyűlés webes felületén, ahol azok kereshetően és nyilvánosan elérhetők lesznek, a családtagok adatai kivételével.

A Büntető Törvénykönyv új tényállással bővül: aki elmulasztja a nyilatkozattételt, egy évig, aki pedig valótlan adatot közöl vagy elhallgat valamit, akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható.

A javaslat érdemi jogkörökkel ruházza fel az Integritás Hatóságot is. A szervezet a köztársasági elnöktől az önkormányzati képviselőkön és párttisztségviselőkön át a bírókig és ügyészekig a legszélesebb körben vizsgálhatja majd a vagyonnyilatkozatokat. A hatóság célhoz kötötten hozzáférhet állami nyilvántartásokhoz, beleértve az adó-, bank- és üzleti titkokat is, kezdeményezésére pedig a Közbeszerzési Döntőbizottságnak kötelező lesz felfüggesztenie egy eljárást.

A közbeszerzéseknél bevezetik az „átlátható gazdasági szereplő” fogalmát, és a tényleges tulajdonos mélyvizsgálata után kizáró ok lesz, ha egy cég nem felel meg ennek.

Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer dokumentumai regisztráció nélkül is elérhetővé válnak. A koncessziós eljárásoknál csak kivételes, objektív piacszerkezeti indokkal lesz tartható egyajánlatos tender. A szerződésekbe kötelező lesz korrupcióellenes feltételeket foglalni, amelyek kiterjednek az alvállalkozói lánc átláthatóságára is.

Az átláthatóságot növeli, hogy a Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén kéthavonta, minden páros hónap 28-ig közzétételi kötelezettsége lesz többek között az állami tulajdonú vállalatoknak és a megmaradó KEKVA-knak is. Nyilvánossá válik a szerződéskötés dátuma és a beszállítói lánc is, az adatokat pedig minimum 10 évig elérhetővé kell tenni. A törvény hatályon kívül helyezi az információszabadságról szóló törvény azon passzusát, amelyre hivatkozva az adatigényléseket „új adat előállításának” minősítve utasították el.

A zártkörű befektetési alapoknál pontosan definiálják a tényleges tulajdonos fogalmát, a nyilvántartási adatokhoz pedig „jogos érdek” alapján újságírók, civil szervezetek és kutatók is hozzáférhetnek.

A vagyonnyilatkozati szigorítás a politikai és közjogi élet szinte minden szereplőjét érinti a köztársasági elnöktől a kormánytagokon, országgyűlési és önkormányzati képviselőkön át az Alkotmánybíróság, a bíróságok, az ügyészség, az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank vezetőiig.

A törvénycsomag alapján augusztus 31-ig szűnnek meg a nem felsőoktatási KEKVA-k és veszik vissza az állami vagyont, az  alapítványi elszámolások és záró beszámolók benyújtásának határideje pedig október 31-ie lesz.

A kormány azzal érvel, hogy ezek a lépések elengedhetetlenek az uniós források felszabadításához és a korrupció elleni küzdelemhez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk