„Szégyent hoztak családjukra” - Trump durván kiosztotta a vámjait megsemmisítő bírókat, de a magyar cégek jól járhatnak
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság pénteken 6–3 arányú döntéssel kimondta, hogy az 1977-es vészhelyzeti gazdasági jogkörökről szóló törvény nem ad felhatalmazást Trumpnak általános vámok kivetésére, így megsemmisíti az erre alapozott vámjait. A többségi véleményt jegyző John Roberts főbíró azzal érvelt, hogy a vámok megállapítása a Kongresszus hatáskörébe tartozik, és egy ilyen súlyú gazdaságpolitikai eszköz bevetéséhez az elnöknek egyértelmű kongresszusi felhatalmazásra lett volna szüksége.
A döntés azonban nem érinti a más jogcímen, például a nemzetbiztonsági indokokkal (Section 232) vagy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra hivatkozva (Section 301) kivetett tarifákat, így az acél- és alumíniumtermékekre vonatkozó különadók érvényben maradnak, akárcsak számos Kínából származó árura vonatkozó különadó.
Trump a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján élesen bírálta a bíróságot. „Ez a nemzet szégyene” – jelentette ki. „Szégyellem magam a bíróság bizonyos tagjai miatt, amiért nem volt bátorságuk megtenni azt, ami hazánk számára helyes” – fogalmazott az elnök.
Dicsérte viszont Brett M. Kavanaugh bírót, aki a többségi döntéssel szemben szavazott. Trump „zseninek” nevezte, és kijelentette, hogy a mellette szavazó két másik bíróval együtt „örömmel meghívják” a jövő heti, az Unió állapotáról szóló beszédére. Amikor az újságírók megkérdezték, hogy a többi bíró is kap-e meghívást, az elnök azt válaszolta, „aligha”, és azt is hozzátette, „őszintén szólva egyáltalán nem érdekel, hogy eljönnek-e.”
A demokraták üdvözölték a döntést. „Ez győzelem minden amerikai fogyasztónak” – nyilatkozta Chuck Schumer, a szenátus demokrata frakciójának vezetője. A republikánus oldalon nem volt egységes az álláspont. Rand Paul szenátor szerint a Legfelsőbb Bíróság „a köztársaság védelmében” lépett. Ezzel szemben Buddy Carter képviselő felháborodásának adott hangot, és a „bírói túlhatalom megnyilvánulásának” nevezte az ítéletet.
Trump a bíróság bírálatán túl konkrét válaszlépéseket is bejelentett. Azt mondta, egy másik, régen használt jogszabályhoz, az 1974-es Kereskedelmi törvény 122. szakaszához nyúl. Erre hivatkozva február 24-én, kedden 10 százalékos ideiglenes vámot vet ki szinte minden beérkező árura. Ez a jogszabály elvben legfeljebb 150 napig érvényes, maximum 15 százalékos ideiglenes vámot engedélyez, amelyet az ország fizetési mérlegének súlyosbodó hiánya esetén lehet alkalmazni.
A Fehér Ház által közzétett lista szerint mentesülnek a teher alól többek között a gyógyszerek és gyógyszeripari hatóanyagok, a személyautók, bizonyos haszongépjárművek és a hozzájuk kapcsolódó alkatrészek jelentős köre, valamint „egyes elektronikai termékek”.
Az Egyesült Államok és Magyarország közötti kétoldalú kereskedelem volumene 2024-ben megközelítette a 18,4 milliárd dollárt, amiből a magyar export az USA irányába mintegy 13,8 milliárd dollárt tett ki. A legfontosabb exportcikkek éppen az autók és járműalkatrészek, a gyógyszerek, valamint a gépek és elektronikai berendezések. Vagyis az új, 10 százalékos pótdíj alóli kivételek listája alapján a magyar export két húzóágazata, az autóipar és a gyógyszeripar fellélegezhet.
Az „egyes elektronikai termékek” kategóriája azonban kevésbé egyértelmű, itt a magyar cégeknek és amerikai partnereiknek tételesen, vámkódok alapján kell ellenőrizniük, hogy termékeik a kivételek közé esnek-e.
A döntés értelmében kérdésessé vált annak a hatalmas összegnek a sorsa, amit az Egyesült Államok a most jogellenesnek ítélt vámokon 2025 eleje óta beszedett.
A bíróság azonban nem döntött arról, hogy ezt az összeget vissza kell-e fizetni. Az ügyet visszaküldték egy alsóbb fokú bírósághoz, hogy ott döntsék el a több mint 300 ezer importőrt érintő visszatérítés sorsát.
„Előírják-e, hogy vissza kell fizetni a vámokat befizető cégeknek? Ha igen, az nagy felfordulást okoz” – mondta Raphael Bostic, az atlantai Federal Reserve Bank elnöke. A visszatérítési folyamat Kavanaugh bíró szerint is „káoszhoz” vezetne.
Ha a bíróság végül jóváhagyja a pénz visszatérítését, az akkor sem nem lesz automatikus. A folyamatot az amerikai importőr cégeknek kell elindítaniuk a vámhatóságnál a vámkezelési eljárás lezárásától számított 180 napon belül, elutasítás esetén pedig a Nemzetközi Kereskedelmi Bírósághoz fordulhatnak majd.
A korábban befizetett, most eltörölt vámokból származó visszatérítésre a magyar cégek akkor számíthatnak, ha szerződésük a vámterhet egyértelműen az amerikai partnerre hárította, és rendelkezett a pénz esetleges megosztásáról is.
„Egyetlen komoly szereplő sem a lehetséges vám-visszatérítésre építi az éves terveit” – hűtötte le a kedélyeket Juan Pellerano-Rendón logisztikai szakértő. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara is arra figyelmeztetett, hogy a cégek „nem számíthatnak egyszerű folyamatra”.
Trump a most megsemmisített vámjait tavaly februárban kezdte kivetni Kínára, Mexikóra és Kanadára, majd áprilisban egy univerzális, 10 százalékos vámot jelentett be szinte minden kereskedelmi partnerre. A lépést azzal indokolta, hogy az 1975 óta tartó kereskedelmi hiány tönkretette az amerikai ipart.
A Washington Post idézi a Yale Budget Lab számításait, amelyek szerint
Eközben az amerikai árukereskedelmi mérleg hiánya tavaly rekordot döntött, elérte az 1,2 billió dollárt. Kisvállalkozások és államok is pert indítottak a vámok ellen, és az alsóbb fokú bíróságok mind nekik adtak igazat, így került az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé.
A gazdasági szereplők nem számítanak arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntése után Trump változtatna eddigi hozzáállásán.
„A Legfelsőbb Bíróság az alkotmányos korlátokról döntött, nem a kereskedelempolitikáról” – magyarázta a helyzetet Carsten Brzeski, az ING Research globális makrogazdasági vezetője a New York Times-nak. Szerinte „Trump vámnapirendje új jogi alapokon, de egy zavaros átmeneti időszakkal együtt tovább él.”
Bár a döntés jogilag lehetőséget teremthetne a vámtárgyalások újranyitására, a legtöbb kereskedelmi partner ettől ódzkodik, tartva az amerikai elnök kiszámíthatatlan reakcióitól. Figyelmeztető jel lehet a többi ország számára, hogy Trump korábban maga is elismerte, a Svájcra kivetett vámot azért emelte 31 százalékról 39 százalékra, mert a svájci elnök „rossz érzést keltett benne”.
Emiatt az elmúlt évben egyre több ország kötött az Egyesült Államokat megkerülő kereskedelmi megállapodást, mint például az Európai Unió a dél-amerikai nemzetekkel vagy Indiával.
„Kína 2025-ben 1,2 billió dolláros globális kereskedelmi többletet könyvelt el, ami minden idők legmagasabb értéke – ez rávilágít arra, hogy a kínai vállalatok sikeresen irányították át exportjukat más piacokra” – mutatott rá Agathe Demarais, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának szakértője.
Bizakodásra adhat okot, hogy a globális gazdaság egyelőre ellenállóbbnak bizonyult Trump vámjaival szemben, mint amire az elemzők számítottak. „A lényeg az, hogy a kereskedelem nem omlott össze” – mondta Neil Shearing, a Capital Economics közgazdásza. Ezt Eswar Prasad, a Cornell Egyetem professzora is megerősítette a New York Times-nak. „A globális gazdaság viszonylag ellenállónak bizonyult” - fogalmazott.
