prcikk:
Elszálltak a megélhetési költségek: sokkal több pénz kell a gondtalan élethez, és a lakosság harmada egy váratlan kiadást sem bírna ki | szmo.hu
Elszálltak a megélhetési költségek: sokkal több pénz kell a gondtalan élethez, és a lakosság harmada egy váratlan kiadást sem bírna ki
Az Egyensúly Intézet friss kutatása szerint már 700 ezer forint kell havonta a gondtalan élethez. Eközben 1,3 millió embernek a fűtés és a hús is luxus.
A lakosság közel harmada nem tudna kifizetni egy százezer forintos váratlan kiadást, miközben a mindennapi megélhetéshez szükséges összegek egy év alatt jelentősen nőttek. A szegénység nem csupán egyéni probléma, hanem az egész országot érinti, hiszen a nélkülözés csökkenti a termelékenységet, apasztja az adóbevételeket és visszafogja a vásárlóképes keresletet.
Bár némileg javult a magyarok életszínvonala, a lakosság 45 százaléka még mindig havi 300 ezer forintnál kevesebb bevételből él – derül ki az Egyensúly Intézet reprezentatív szegénységkutatásából. A képet árnyalja, hogy 2024-ben még a lakosság 56 százaléka tartozott ebbe a kategóriába.
A felmérés szerint, amely egy 1000 fős, 18 éven felüliekből álló mintán alapult, a magyarok 44 százaléka 300 és 500 ezer forint közötti jövedelemből gazdálkodik, míg az átlagos megélhetési szint feletti bevételhez a lakosság mindössze 11 százaléka jut hozzá.
A leglátványosabb változás a megélhetéshez szükséges költségeknél látható: 2024-ben még elég volt 250 ezer forint a szűkös mindennapi megélhetéshez, ez decemberre 300 ezer forintra emelkedett. Az átlagos megélhetéshez szükséges összeg 400 ezerről 500 ezer forintra, a gondtalan élethez szükséges jövedelem pedig 600 ezerről 700 ezer forintra nőtt.
A lakosság 47 százaléka szembesül legalább egy alapvető anyagi nehézséggel, azaz nem tudja fedezni az összes olyan kiadást, mint a fűtésszámla, a rendszeres húsfogyasztás vagy egy nagyobb váratlan költség. Nagyjából 800 ezren élnek súlyos anyagi nélkülözésben, ami azt jelenti, hogy mindhárom említett területen hiányt szenvednek.
Összesen 1,3 millió olyan magyar van, akinek egyszerre jelent gondot a fűtés és a rendszeres húsfogyasztás finanszírozása.
A téli fűtés terén a magyarok 69 százaléka biztos abban, hogy lesz elég pénze felfűteni az otthonát. 25 százalék eseti nehézségekre számít, a válaszadók 2 százalékának viszont biztosan nem lesz elég forrása a lakás melegen tartására. A helyzet sokat javult a 2022-es energiaválsághoz képest, amikor a megkérdezettek 39 százaléka küzdött eseti nehézségekkel, 12 százalék pedig egyenesen lehetetlennek tartotta a fűtést.
A kutatás szerint a lakosság 72 százalékának lesz annyi pénze a következő három hónapban, hogy legalább minden második nap húst vagy halat ehessen, 23 százaléknak viszont nem mindig lesz rá lehetősége. Ezen a téren is látványos javulás következett be 2022-höz képest, amikor csupán a lakosság 43 százaléka engedhette ezt meg magának.
A válaszadók 29 százaléka nem tudna kifizetni egy 100 ezer forintos hirtelen jött kiadást, ami javulás a 2024-es 32 százalékhoz képest.
A felmérés szerint további 35 százalék számára gondot okozna, de még meg tudná oldani saját erőből, 33 százalék pedig gond nélkül ki tudná fizetni a százezres összeget. Ezt a képet árnyalja, hogy 2022 óta a 100 ezer forint reálértéke jelentősen csökkent: a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján egy automata mosógép átlagosan 120 ezer forint helyett már 160 ezer forintba, egy átlagos porszívó pedig 29 ezer forint helyett 38 ezer forintba kerül.
A nehézségek ellenére a magyarok jóval optimistábban látják a pénzügyi jövőjüket. Míg 2024-ben csak 6 százalékuk bízott a fizetésük érdemi növekedésében a következő három hónapban, decemberre ez az arány 14 százalékra nőtt.
A megkérdezettek 66 százaléka a bevételei változatlanságára számít, és 14 százalékuk számol kevesebb bevétellel. Ez jelentős javulás 2022-höz képest, amikor a lakosság több mint negyede (26 százaléka) a bevételei csökkenését vetítette előre. Az optimizmust az elmúlt évek gazdasági folyamatai táplálják: az infláció 2024 elején tartósan egy számjegyűre mérséklődött, a reálbérek pedig tavaly ismét növekedésnek indultak.
A lakosság közel harmada nem tudna kifizetni egy százezer forintos váratlan kiadást, miközben a mindennapi megélhetéshez szükséges összegek egy év alatt jelentősen nőttek. A szegénység nem csupán egyéni probléma, hanem az egész országot érinti, hiszen a nélkülözés csökkenti a termelékenységet, apasztja az adóbevételeket és visszafogja a vásárlóképes keresletet.
Bár némileg javult a magyarok életszínvonala, a lakosság 45 százaléka még mindig havi 300 ezer forintnál kevesebb bevételből él – derül ki az Egyensúly Intézet reprezentatív szegénységkutatásából. A képet árnyalja, hogy 2024-ben még a lakosság 56 százaléka tartozott ebbe a kategóriába.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Nem kell kizárni, az unió fog kilépni belőlünk. Magyarország pedig itt marad egy keleti, egy orosz gyarmatként Európa közepén
Magyar Péter beszélt Szijjártó Péter külügyminiszter Lavrovval valón telefonjairól is,. „Ez a magyar és az európai érdekek nyílt elárulása. Ezt a büntető törvénykönyv úgy hívja, hogy hazaárulás” – mondta.
Magyar Péter Nyíregyházán tartott politikai gyűlést, ahol a kormányt nemcsak kormányzásképtelenséggel és korrupcióval vádolta, hanem hazaárulással is. Szerinte a kabinet az országot az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává tette, de a közelmúltban az is kiderült, hogy el is árulták a hazát. Úgy fogalmazott, Orbán Viktor Kádár János után a második magyar vezető, aki behívja az oroszokat.
„A GRU, az orosz katonai titkosszolgálat ügynökei diplomáciai fedésben, az már önmagában hazaárulás” – jelentette ki. Hozzátette, a magyar egy szabadságszerető nép, és nem hagyják, hogy egy regnáló miniszterelnök elárulja a hazáját. A tömeg erre skandálásba kezdett: „Ruszkik haza!”.
Magyar Péter beszélt Szijjártó Péter külügyminiszter szerepéről is, aki állítása szerint az Európai Unió legérzékenyebb megbeszéléseiről, egy orosz-ukrán háború idején „forró dróton tájékoztatta” Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, és rajta keresztül Vlagyimir Putyint. „Az a magyar és az európai érdekek nyílt elárulása. Ezt a büntető törvénykönyv úgy hívja, hogy hazaárulás” – mondta, hozzátéve, hogy a Btk. szerint a hivatalos eljárásban elkövetett hazaárulásért életfogytig tartó szabadságvesztés jár. A politikus szerint a kormány politikája nem hiba, hanem bűn, utalva a mélyszegénységben élő gyerekek és a nyugaton élő magyarok számára, valamint az egészségügy helyzetére.
Szerinte Orbán Viktor nem Magyarország, nem az EU és nem a NATO, hanem egy harmadik ország érdekeit képviseli. Figyelmeztetett, hogy ha ez így megy tovább, a miniszterelnök vagy kivezeti az országot az Unióból, vagy az uniós pénzeknek és a tagságnak is búcsút lehet mondani.
„Nem kell kizárni ehhez egy országot, tulajdonképpen az unió fog kilépni belőlünk. Magyarország pedig itt marad egy keleti, egy orosz gyarmatként Európa közepén”
– vázolta fel a jövőképet.
Magyar Péter szerint ha az Orbán-kormány marad, az Európai Unióba integrált magyar gazdaság még inkább összeomlik. Állítása szerint a kormány két hónap alatt összehozta a teljes évre tervezett költségvetési hiány felét. Úgy véli, ha maradnak, összeomlik a forint, elszabadul az infláció, és a fiatalok elhagyják az országot.
„Ha ez a kormány, ez az áruló, dilettáns kormány marad, akkor soha nem látott kivándorlás lesz Magyarországon”
– fogalmazott. Kitért az egészségügy helyzetére is, mondván, a kormány 2010 óta tízezer kórházi ágyat és 225 osztályt szüntetett meg, és most újabb 38 vidéki kiskórház bezárását tervezik.
A politikus szerint az április 12-i választás tétje az ország sorsa.
„A Fidesz ma az árulás és a biztos bukás jelképe. A kórházak bezárása, a nyugdíjkassza összeomlása, a káosz és a teljes bizonytalanság”
– mondta. Felidézte Gulyás Gergely miniszter szavait, aki egy újságírói kérdésre, hogy a kormány beszállna-e egy iráni háborúba, azt válaszolta: „megfontoljuk”. Magyar Péter szerint ez, és a honvédelmi miniszter kitérő válasza is azt mutatja, hogy a kormány nem a békét szolgálja. Úgy látja, a Fidesz kampánya összeomlott, ezért a kormányfő külföldi segítséget hív. „Először keletre megy, orosz ügynököket hív be, elárulja Moszkva felé Magyarországot és Európát. Mindenki gondolja és látja, hogy azért jönnek ide vezetők, hogy az iráni háborúban való magyar részvétellel tárgyaljanak” – állította. A tömeg erre azt kezdte skandálni, hogy „Nem akarunk háborút!”.
A Tisza Párt alelnöke kifejtette, miért van szükségük kétharmados felhatalmazásra. Szerinte nem egy „Fidesz 2-t” akarnak, hanem a rendszerváltáshoz van szükségük alkotmányozó többségre. „A hazánk óriási bajban van, kedves honfitársaim, és a nagy bajok jó és erős megoldásokat kívánnak” – indokolta. Állítása szerint a Fidesz 16 év alatt elfoglalta a teljes magyar államot, és túszul ejtette az országot.
„Ez a maffia, ez a három-négyezer tagból álló politikai bűnözői maffia behálózza az egész országot. Ezt a maffiát, ezt a pókhálót legegyszerűbben, leggyorsabban, legfájdalommentesebben, egy kétharmados felhatalmazással lehet lebontani”
– jelentette ki.
Részletezte, hogy kétharmados győzelem esetén kiket távolítanának el pozíciójukból. Elsőként Sulyok Tamás köztársasági elnököt említette, aki szerinte megbukott a próbán, mert nem állt ki a bántalmazott gyerekek és a kirabolt ország mellett. Eltávolítanák Varga Zs. Andrást, a Kúria elnökét is, aki Magyar szerint soha nem dolgozott bíróként. Leváltanák az Országos Bírósági Hivatal elnökét, valamint Polt Péter legfőbb ügyészt is. „Én magam személyesen is találkoztam a legfőbb ügyésszel, és meggyőződtem arról, hogy ő nem a nyomozóhatóságok érdekeit képviseli, hanem a maffia által elkövetett bűncselekmények eltusolását, a nyomozások elhúzását, vagy éppen ellehetetlenítését” – mondta. A listán szerepelt még az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal és a Médiatanács elnöke is.
Magyar Péter beszélt a kormányváltás utáni terveikről is, mint a miniszterelnöki ciklusok korlátozása maximum kettőben, a fékek és ellensúlyok rendszerének visszaépítése, valamint egy nemzeti vagyon visszaszerzéséért felelős hivatal létrehozása. Köszönetet mondott azoknak az ellenzéki pártoknak, amelyek visszaléptek az indulástól, ugyanakkor élesen kritizálta az általa „szatelitpártoknak” nevezett formációkat. „A magyar emberek április 12-én, alig 20 nap múlva, nemcsak az állampárt felett mondanak majd ítéletet, hanem ezen álellenzéki, szatellitellenzéki pártok fölött is” – üzente nekik.
A Tisza Párt alelnöke szerint a Fidesz kampánya „földbe állt”, és az országjárásuk csupán egy „Temuról rendelt” másolata a Tisza Párt rendezvényeinek. Kitért a Magyar Nemzeti Bank felújítására is, amely szerinte 50 milliárd helyett 105 milliárd forintba került. „Orbán Viktor haverja, kérem szépen 30 millióért arany budit csináltatott magának” – mondta, majd sorolta a további luxuskiadásokat: aranyszínű szappanadagolók, intim hulladékgyűjtők és vécépapírtartók milliókért.
„Ha ez a 105 milliárd forint valódi célokra ment volna, akkor több mint ezer magyar település kaphatott volna 100-100 millió forintot útfelújításra, egészségügyi fejlesztésre, munkahelyteremtésre” – tette hozzá.
Beszédében megemlítette, hogy az utóbbi napokban fizikai fenyegetések is érték a Tisza Párt aktivistáit és őt magát is. Egyik fórumukon egy férfi késsel fenyegette a jelenlévőket, őt pedig Nagykanizsán próbálták megtámadni. „Én azt tudom mondani, hogy mi nem félünk. Nekünk nincs mitől félni. Nem nekünk van félnivalónk, hogy pontos legyek” – zárta gondolatait, mielőtt bemutatta a helyi jelölteket.
Magyar Péter Nyíregyházán tartott politikai gyűlést, ahol a kormányt nemcsak kormányzásképtelenséggel és korrupcióval vádolta, hanem hazaárulással is. Szerinte a kabinet az országot az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává tette, de a közelmúltban az is kiderült, hogy el is árulták a hazát. Úgy fogalmazott, Orbán Viktor Kádár János után a második magyar vezető, aki behívja az oroszokat.
„A GRU, az orosz katonai titkosszolgálat ügynökei diplomáciai fedésben, az már önmagában hazaárulás” – jelentette ki. Hozzátette, a magyar egy szabadságszerető nép, és nem hagyják, hogy egy regnáló miniszterelnök elárulja a hazáját. A tömeg erre skandálásba kezdett: „Ruszkik haza!”.
Magyar Péter beszélt Szijjártó Péter külügyminiszter szerepéről is, aki állítása szerint az Európai Unió legérzékenyebb megbeszéléseiről, egy orosz-ukrán háború idején „forró dróton tájékoztatta” Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, és rajta keresztül Vlagyimir Putyint. „Az a magyar és az európai érdekek nyílt elárulása. Ezt a büntető törvénykönyv úgy hívja, hogy hazaárulás” – mondta, hozzátéve, hogy a Btk. szerint a hivatalos eljárásban elkövetett hazaárulásért életfogytig tartó szabadságvesztés jár. A politikus szerint a kormány politikája nem hiba, hanem bűn, utalva a mélyszegénységben élő gyerekek és a nyugaton élő magyarok számára, valamint az egészségügy helyzetére.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
21 Kutatóközpont: Továbbra is vezet a Tisza Párt, sokan mégis a Fideszt tartják a választás esélyesének
A friss felmérés szerint a Tisza Párt 38 százalékos, a Fidesz 36 százalékos győzelmi várakozással áll. A szoros eredmény azt mutatja, a pártpreferencia-előny még nem jelent biztos győzelmet.
A választók 38 százaléka szerint a Tisza Párt, 36 százaléka szerint pedig a Fidesz nyeri meg az április 12-i országgyűlési választást. A 21 Kutatóközpont március eleji felméréséből, amit a 24.hu megrendelésére készítettek, ma derültek ki a győzelmi várakozásokra vonatkozó adatok.
Ezek a számok jóval szorosabb versenyt mutatnak, mint a felmérés már korábban bemutatott pártpreferencia-adata,
amely szerint a Tisza Párt 38-30-ra vezet a Fidesz előtt. A megkérdezettek 26 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni arra a kérdésre, hogy ki lesz a választás győztese.
A Tisza szavazóinak 86 százaléka bízik pártja győzelmében, és csupán 3 százalékuk gondolja úgy, hogy a Fidesz fog nyerni.
A kormánypártok oldalán még nagyobb a magabiztosság: a Fidesz-szavazók 90 százaléka számít sikerre. A kisebb pártok szavazói, illetve a pártnélküliek is a Fideszt tartják esélyesebbnek.
A felmérésben azt is megkérdezték, hogy a válaszadó szerint az ismerősei többsége kire fog szavazni. Itt már egyértelműbb volt az eredmény:
a teljes népesség 43 százaléka válaszolta azt, hogy az ismerőseinek többsége a Tiszát támogatja, és csak 24 százalék mondta azt, hogy ismerősei inkább fideszesek.
A Tisza Párt szavazóinak 91 százaléka szerint az ismerősei többsége is tiszás. A kormánypárti szavazóknál kétharmaduk véli úgy, hogy az ismerőseinek többsége fideszes, ám a negyedük nem tudott vagy nem akart erre válaszolni, 7 százalék pedig azt tapasztalta, hogy az ismerősi körében a tiszások vannak többségben.
A két mutató közötti különbség arra utalhat, hogy a választók egy része a rendszer logikája és a mozgósítási képességek alapján a Fideszt még szoros versenyben is esélyesebbnek látja a végső győzelemre.
A felmérés hibrid adatfelvétellel, 1200 fős mintán készült március elején, a hibahatára ±3 százalékpont.
A választók 38 százaléka szerint a Tisza Párt, 36 százaléka szerint pedig a Fidesz nyeri meg az április 12-i országgyűlési választást. A 21 Kutatóközpont március eleji felméréséből, amit a 24.hu megrendelésére készítettek, ma derültek ki a győzelmi várakozásokra vonatkozó adatok.
Ezek a számok jóval szorosabb versenyt mutatnak, mint a felmérés már korábban bemutatott pártpreferencia-adata,
amely szerint a Tisza Párt 38-30-ra vezet a Fidesz előtt. A megkérdezettek 26 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni arra a kérdésre, hogy ki lesz a választás győztese.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter a nyíregyházi drónfelvételekről: Orbán Viktor a saját rendeletét sem tartja be és ehhez a rendőrséget használta fel
A Tisza Párt elnöke szerint a kormány a rendőrséget használta fel egy hamis drónfotó elkészítésére a hétfői nyíregyházi gyűlésről. Az ügyben hivatali visszaélés gyanúja merült fel.
Hivatali visszaéléssel vádolja Magyar Péter a kormányt, miután szerinte Orbán Viktor a rendőrséget használta fel arra, hogy a Tisza Párt hétfő esti, nyíregyházi kampánygyűléséről egy, a valósnál jóval kisebb tömeget mutató drónfelvételt készíttessen. A Tisza Párt elnöke szerint mindezt a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében érvényben lévő, a háborús veszélyhelyzet miatt elrendelt katonai légtérzár ellenére tették.
A Tisza Párt hétfő esti rendezvényén a közvetítések és a helyszíni beszámolók szerint is nagy tömeg gyűlt össze az Országzászló téren. Gajdos László, a párt helyi jelöltje úgy fogalmazott, „ennyien még soha nem voltak az Országzászló téren, mint hétfő este”. Ezzel szemben Orbán Viktor közösségi oldalán egy olyan légi fotó jelent meg, amelyen alig látszottak résztvevők az eseményen.
Magyar Péter kedden további részleteket ígért, és közleményében részletesen kifejtette a vádjait.
„Orbán Viktor miniszterelnök egész Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére katonai légtérzárat rendelt el. Majd feltölt az oldalára egy olyan drónképet, amit a nyíregyházi rendezvényünk előtt készíttetett.
A saját rendeletét sem tartja be és ehhez a rendőrséget használta fel. Ez hivatali visszaélés. A gazdák nem permetezhetnek, a miniszterelnök pedig utasítja a rendőrséget, hogy készítsenek neki egy kamu fotót a TISZA rendezvényéről” – áll a közleményben.
A drónrepülési tilalmat február végén vezették be a teljes vármegyére, az ukrán határ közelségére és a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva.
A korlátozás a mezőgazdasági munkákat is érinti, a helyi gazdálkodók ugyanis még permeteződrónokat sem használhatnak a tilalom miatt.
Hivatali visszaéléssel vádolja Magyar Péter a kormányt, miután szerinte Orbán Viktor a rendőrséget használta fel arra, hogy a Tisza Párt hétfő esti, nyíregyházi kampánygyűléséről egy, a valósnál jóval kisebb tömeget mutató drónfelvételt készíttessen. A Tisza Párt elnöke szerint mindezt a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében érvényben lévő, a háborús veszélyhelyzet miatt elrendelt katonai légtérzár ellenére tették.
A Tisza Párt hétfő esti rendezvényén a közvetítések és a helyszíni beszámolók szerint is nagy tömeg gyűlt össze az Országzászló téren. Gajdos László, a párt helyi jelöltje úgy fogalmazott, „ennyien még soha nem voltak az Országzászló téren, mint hétfő este”. Ezzel szemben Orbán Viktor közösségi oldalán egy olyan légi fotó jelent meg, amelyen alig látszottak résztvevők az eseményen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Választás 2026: Több mint 78 ezer magyar tűnt el a postás elől, te is köztük lehetsz
A Nemzeti Választási Irodához csaknem 80 ezer választási értesítő érkezett vissza kézbesíthetetlenül. Az érintetteknek a szavazás előtti csütörtökig kell bejelenteniük a lakcímváltozást.
Az országgyűlési választás kitűzéséről szóló értesítők több mint egy százaléka, összesen több mint 78 ezer darab érkezett vissza a Nemzeti Választási Irodához – közölte a hivatal az MTI-vel. Az ok, hogy a Magyar Posta a központi névjegyzékben szereplő címen nem találta a választópolgárt.
Az iroda február 20-ig küldte ki a névre szóló küldeményeket a mintegy 7,6 millió, magyarországi lakcímmel rendelkező választónak.
Az értesítőben szerepel, hogy a címzett melyik választókerülethez tartozik, és hol adhatja le a voksát. A levél azonban csupán tájékoztató jellegű, a szavazáshoz nem szükséges bemutatni. A részvételhez idén már elég egy érvényes személyazonosító igazolványt, útlevelet vagy jogosítványt vinni, és a korábbi választásokkal ellentétben már lakcímkártyát sem fognak kérni a szavazókörben.
A kézbesítetlenül visszaküldött értesítők hátterében vélhetően az áll, hogy a választó időközben elköltözött, de ezt nem jelentette be a hatóságoknál.
Azok a választók, akiknek a levele visszakerült az irodához, a névjegyzék zárásáig, vagyis a szavazás előtti csütörtökön 16 óráig tehetik meg a lakcímváltozással kapcsolatos bejelentésüket.
Az országgyűlési választás kitűzéséről szóló értesítők több mint egy százaléka, összesen több mint 78 ezer darab érkezett vissza a Nemzeti Választási Irodához – közölte a hivatal az MTI-vel. Az ok, hogy a Magyar Posta a központi névjegyzékben szereplő címen nem találta a választópolgárt.
Az iroda február 20-ig küldte ki a névre szóló küldeményeket a mintegy 7,6 millió, magyarországi lakcímmel rendelkező választónak.
Az értesítőben szerepel, hogy a címzett melyik választókerülethez tartozik, és hol adhatja le a voksát. A levél azonban csupán tájékoztató jellegű, a szavazáshoz nem szükséges bemutatni. A részvételhez idén már elég egy érvényes személyazonosító igazolványt, útlevelet vagy jogosítványt vinni, és a korábbi választásokkal ellentétben már lakcímkártyát sem fognak kérni a szavazókörben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
