Így készítsünk egyszerűen természetes kerti árnyékolást aszály ellen
Az ultraibolya sugarak miatt darabjaira hulló, drága műanyag árnyékolókra mutatott természetes alternatívát egy magyar YouTuber. Szerinte az olasznád nemcsak dísznövény, hanem univerzális eszköz a kertben.
A káros, drága és gyorsan széteső műanyag árnyékolók helyett ajánl természetes kerti megoldást az aszály ellen Szebenyi Péter Kond. Az ökotudatos kertészkedésről tartalmat gyártó YouTuber a legújabb videójában azt mutatja be, hogy milyen egyszerűen készülhet árnyékolás kertben termeszthető természetes anyagból, jelen esetben olasznádból.
A száz százalékban lebomló anyag hatalmas értéket képvisel, és nemcsak azért, mert kiváló árnyékolást jelent aszályos időben, hanem mert nem árasztja el a természetet mikroműanyagokkal - mint például a raschel háló, ami az életciklusa végén környezetszennyező hulladékká válik.
Az olasznád univerzális eszköz a kertünk természetességének a megőrzése érdekében - állítja Szebenyi, aki szerint a kertünk, udvarunk megóvására különösen hasznos dísznövényről van szó.
A YouTuber hangsúlyozza, hogy az olasznád nemcsak a megfelelő helyre ültetéssel szolgálhat dekorációs, kíváncsi szomszédokat kitakaró vagy árnyékoló megoldást, hanem az anyagának felhasználásával is. Az olasznád ugyanis kiváló építőanyag különböző fénytörő és támasztó kerti szerkezetek összeállítására. Az alábbi videóban több megoldást is bemutat - érdemes belőle ötleteket gyűjteni:
A káros, drága és gyorsan széteső műanyag árnyékolók helyett ajánl természetes kerti megoldást az aszály ellen Szebenyi Péter Kond. Az ökotudatos kertészkedésről tartalmat gyártó YouTuber a legújabb videójában azt mutatja be, hogy milyen egyszerűen készülhet árnyékolás kertben termeszthető természetes anyagból, jelen esetben olasznádból.
A száz százalékban lebomló anyag hatalmas értéket képvisel, és nemcsak azért, mert kiváló árnyékolást jelent aszályos időben, hanem mert nem árasztja el a természetet mikroműanyagokkal - mint például a raschel háló, ami az életciklusa végén környezetszennyező hulladékká válik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szegedi panelból figyelte a fát, ami felforgatta az életét: most tízezrek követik a 26 éves kertészt, Mészáros Zsoltot
Mészáros Zsolt négyéves volt, amikor rabul ejtette egy fa mozgása. Most úgy érzi, az a küldetése, hogy az emberek élőlénytársként tekintentsenek a fákra.
Egy szegedi panelház kilencedik emeletéről figyelt egy platánfát, ami végül az egész életét meghatározta.
Mészáros Zsolt, a Kertészkedés minden szezonra közösségi oldal 26 éves tartalomgyártója, akit a TikTokon 39 ezren, Facebookon pedig már 45 ezren követnek, egyre többeket tanít a növények nyelvére.
A kertészkedéshez vezető úton nem egy személy, hanem egy fa indította el.
„Nem valaki indított el a kerthez vezető úton, hanem egy platánfa, amit csak A platánfának hívok, ami Szegeden, a Szilléri sugárút csendes udvarán helyezkedik el. Négyévesen fedeztem fel a panellakás kilencedik emeletéről, és rabul ejtett a mozgása a szélben, a hangja”
– emlékezett vissza Mészáros Zsolt, aki az első gyakorlati fortélyokat a nagyszüleitől leste el, amikor egy levágott fűzfaágat gyökereztettek ki és ültettek el.
Bár a kertészeket sokan idősebbnek képzelik, a fiatalember előnyének a nyitottságát tartja. „Nyitott vagyok, és többféle megoldást látok, és kétségtelen, hogy nem ragaszkodom feltétlenül a szokásokhoz” – mondta, majd hozzátette, hogy a tapasztalat terén az idősebb korosztály előnyben van.
„Komolyabb előnyöm nincs az idősebb kollégákkal szemben, hacsak az nem, hogy könnyebben fekszem a hóvirágok elé a videóhoz, mint ők.”
A februárban induló tavaszi szezon kapcsán elárulta, hogy hamarosan induló sorozatában olyan témákról lesz szó, mint a rózsa, a levendula és a málna metszése.
De a gyakori kérdéseket is megválaszolja, például azt, hogy hogy miért sárgulnak tavasszal az örökzöldek.
A kertészetben is léteznek vitás kérdések, ilyen például a téli ültetés.
„Ha lemegy az ásó, akkor nyugodtan ültethetünk, egy fának vagy más szabadban élő növénynek annál jobb, minél hamarabb kikerül a természetes helyére”
– vallja, bár elismeri, sokan a régi idők tapasztalataira hivatkozva ezt nem teszik meg.
Mészáros Zsolt küldetésének a szemléletformálást tartja, szeretné, ha az emberek élőlénytársként tekintenének a fákra.
„Nekem az a célom, hogy bemutassam a fákat, hogy élőlénytársként tekintsünk rájuk, vegyük észre titokzatos, csendes mindennapjaikat. Ha valaki velem nyitja ki az ajtót a természetre, azt hatalmas sikernek tartom.”
A kör pedig bezárult, amikor a gyerekkorát meghatározó fa sorsa a saját kertjében folytatódott. „Annak a platánfának a csemetéjét tavaly szenteste ültettem el a kertembe, így kijelenthetem, hogy a gyermeke nálunk lakik.”
Egy szegedi panelház kilencedik emeletéről figyelt egy platánfát, ami végül az egész életét meghatározta.
Mészáros Zsolt, a Kertészkedés minden szezonra közösségi oldal 26 éves tartalomgyártója, akit a TikTokon 39 ezren, Facebookon pedig már 45 ezren követnek, egyre többeket tanít a növények nyelvére.
Megindult a csendes invázió a magyar kertekben, egyetlen meztelencsiga után 150 utód maradhat
Az inváziós spanyol csupaszcsiga megkezdte tavaszi rajzását Magyarországon. A frissen kelt lárvák azonnali veszélyt jelentenek a zsenge palántákra, napok alatt letarolva az ágyásokat.
Miközben te aludtál, egy csendes, nyálkás hadsereg megkezdte tavaszi offenzíváját a kertedben. Most indul az a néhány kritikus hét, amikor a spanyol csupaszcsigák frissen kikelt, falánk lárvái napok alatt képesek eltüntetni a gondosan nevelt palántákat és a földből épp csak kibújó vetéseket.
A tét nem kicsi: egyetlen petecsomóban akár 150 tojás is lehet, a kelés pedig éppen most, a kora tavaszi enyhüléssel indul be tömegesen.
Ezért kell ma lépni, nem holnap.
A nyár végén és ősszel lerakott, áttelelt petékből éppen most kelnek ki az első, rendkívül éhes generációk. Ezek az apró, alig pár centis egyedek a legveszélyesebbek, mert a zsenge, sérülékeny csírákat és a frissen kiültetett palántákat célozzák, amelyeknek még nincs elegendő erejük egy ilyen támadás kivédésére. A tavaszi első hullám megelőzése nagyságrendekkel könnyebb, mint a nyárra kialakuló, robbanásszerű túlszaporodás kezelése.
Egyetlen kifejlett spanyol csupaszcsiga élete során akár 200–400 tojást is lerakhat, ami magyarázza a nedves, enyhe időjárás esetén tapasztalható populációrobbanásokat.
„Ha településeken nagyméretű, narancssárga vagy barna meztelencsigát találunk, nagy biztonsággal azonosíthatjuk idegenhonos spanyolként” – mondta a 24.hu-nak Turóci Ágnes, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének tudományos segédmunkatársa. A faj tudományos neve Arion vulgaris; a korábban tévesen használt Arion lusitanicus egy másik, Portugáliában őshonos fajt jelöl. Az 1985 körül Magyarországon először Sopronban észlelt inváziós faj mára országosan elterjedt, különösen a csapadékosabb Dunántúlon okozva súlyos károkat.
Az első és leghatékonyabb lépés a mechanikus gyűjtés. Esti szürkület után, zseblámpával felszerelkezve járjuk körbe a kertet, különös tekintettel a nedves, árnyékos részekre.
A hatékonyságot növelhetjük, ha előző este „pihenőhelyeket” – benedvesített deszkalapokat, nagyobb leveleket vagy textildarabokat – helyezünk ki, amelyek alá a csigák előszeretettel húzódnak.
Ezeket kora reggel már csak össze kell gyűjtenünk. A frissen kiültetett palánták esetében a fizikai védelem kulcsfontosságú az első egy-két hétben. A rézszalaggal vagy rézgyűrűvel körbevett ágyások vagy egyedi növények hatékony gátat képezhetnek, mivel a rézzel érintkezve a csigák enyhe elektrokémiai sokkot kapnak. Fontos, hogy a gyűrű teljesen zárt legyen, és a növény levelei ne képezzenek hidat a védelmi vonalon túlra.
Kiegészítő megoldásként a sörös csapdák is működhetnek, de ezeket ne az ágyás közepére, hanem a védendő terület szélére helyezzük,
hogy a befelé igyekvő állományt fogják meg. A csapdákat rendszeresen üríteni és újratölteni kell.
Tartsuk rendben a kertet: a magas fű, a gyomok és a felhalmozott növényi hulladék ideális búvó- és szaporodóhelyet biztosít számukra. A mulcsot és a nagyobb tereptárgyakat időnként mozgassuk át, és semmisítsük meg az alattuk talált fehéres, gyöngyszerű petecsomókat.
Számos népszerű házimódszer a gyakorlatban hatástalan vagy kifejezetten káros. A tojáshéj, a kávézacc vagy a fűrészpor nem képez megbízható akadályt. A legrosszabb ötlet a sóval való közvetlen szórás. „A só ‘iszonyúan kegyetlen’” – nyilatkozta a The Guardiannek dr. Andrew Salisbury, az RHS növényegészségügyi vezetője, hozzátéve, hogy a módszer nemcsak lassú és fájdalmas pusztulást okoz az állatnak, de a talaj szerkezetét és sótartalmát is károsítja, ártva ezzel a növényeknek.
Ha minden kötél szakad, és vegyszeres megoldáshoz kell nyúlni, a vas-foszfát alapú csigaölő szerek jelentenek környezetbarátabb alternatívát
a korábban széles körben használt, de a vadvilágra veszélyesebb metaldehiddel szemben, amelynek kültéri használatát sok helyen már be is tiltották.
Miközben te aludtál, egy csendes, nyálkás hadsereg megkezdte tavaszi offenzíváját a kertedben. Most indul az a néhány kritikus hét, amikor a spanyol csupaszcsigák frissen kikelt, falánk lárvái napok alatt képesek eltüntetni a gondosan nevelt palántákat és a földből épp csak kibújó vetéseket.
A tét nem kicsi: egyetlen petecsomóban akár 150 tojás is lehet, a kelés pedig éppen most, a kora tavaszi enyhüléssel indul be tömegesen.
Ezért kell ma lépni, nem holnap.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Februárban dől el a muskátlid sorsa: egyetlen filléres trükkön múlik a tavaszi virágözön
A legtöbben elrontják a muskátli időzítését, pedig a virágözön kulcsa egy februári lépés. Ha ezt most megteszed, májusra már virágba borul az erkélyed, és még spórolsz is.
Ha most lépsz, májusra virágba borulhat a muskátlid, júniusra pedig színpompás virágözön fogad az erkélyen. A bőséges virágzás nem szerencse kérdése, hanem időzítésé, a kulcsfontosságú időpont pedig most van. A vetéstől az első virágokig ugyanis általában négy-öt hónap telik el, így aki február elején elveti a magokat, még időben van. Aki később kezd hozzá, annak a virágzás is későbbre csúszik, a szezon pedig rövidebb és kevésbé látványos lesz.
A magról nevelt muskátlik erősebbek, ellenállóbbak és gyakran tovább is virágoznak, mint a kertészetekben vett palánták.
Nem utolsó szempont, hogy a mag jóval olcsóbb. A vetés előtt egy 12–24 órás langyos vizes áztatás felgyorsíthatja a csírázást. Használj könnyű, jó vízáteresztő vetőföldet, például tőzeg és perlit keverékét. A magokat csak sekélyen vesd el, majd takard be egy vékony föld- vagy homokréteggel. A csíráztatáshoz világos, meleg helyre van szükség, az ideális hőmérséklet 20–24 Celsius-fok. Nemzetközi kertészeti tapasztalatok is megerősítik, hogy a 21–24 fokos talajhőmérséklet a siker kulcsa. Fény nélkül a palánták megnyúlnak és elgyengülnek. A magok általában 7–15 nap alatt csíráznak ki.
Amikor megjelennek az első levelek, a kis növényeket külön cserepekbe kell tűzdelni, hogy a gyökereik sérülés nélkül fejlődhessenek.
A földjüket tartsd folyamatosan enyhén nedvesen, de soha ne öntözd túl őket, mert a pangó víz rothadáshoz vezet.
Május elején kezdődhet a palánták edzése, vagyis a kinti körülményekhez szoktatás. Napközben vidd ki őket a szabadba, eleinte csak rövid időre, majd napról napra hosszabb ideig, éjszakára pedig hozd vissza őket. A kiültetéssel várd meg a fagyveszély végét.
A néphagyomány szerint a fagyosszentek (május 12–14.) után már biztonságos a kertbe vagy az erkélyládába ültetni a növényeket, ez jellemzően május 15. után esedékes.
A februári vetést tehát a márciusi palántanevelés és tűzdelés követi, majd május elején az edzés, május közepe után pedig a kiültetés. Aki tartja magát az ütemtervhez, júniusra már a virágzó muskátlikban gyönyörködhet.
Via kirsche
Ha most lépsz, májusra virágba borulhat a muskátlid, júniusra pedig színpompás virágözön fogad az erkélyen. A bőséges virágzás nem szerencse kérdése, hanem időzítésé, a kulcsfontosságú időpont pedig most van. A vetéstől az első virágokig ugyanis általában négy-öt hónap telik el, így aki február elején elveti a magokat, még időben van. Aki később kezd hozzá, annak a virágzás is későbbre csúszik, a szezon pedig rövidebb és kevésbé látványos lesz.
A magról nevelt muskátlik erősebbek, ellenállóbbak és gyakran tovább is virágoznak, mint a kertészetekben vett palánták.
Nem utolsó szempont, hogy a mag jóval olcsóbb. A vetés előtt egy 12–24 órás langyos vizes áztatás felgyorsíthatja a csírázást. Használj könnyű, jó vízáteresztő vetőföldet, például tőzeg és perlit keverékét. A magokat csak sekélyen vesd el, majd takard be egy vékony föld- vagy homokréteggel. A csíráztatáshoz világos, meleg helyre van szükség, az ideális hőmérséklet 20–24 Celsius-fok. Nemzetközi kertészeti tapasztalatok is megerősítik, hogy a 21–24 fokos talajhőmérséklet a siker kulcsa. Fény nélkül a palánták megnyúlnak és elgyengülnek. A magok általában 7–15 nap alatt csíráznak ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Biztosan neked is feltűnt már, milyen szép fehérek a szállodai függönyök.
A titok nem az agresszív vegyszerezésben rejlik. A megfelelő szerek használata és a mosási protokoll miatt lesznek gyönyörűek.
A valódi megoldás az oxigénes fehérítő és az optikai fehérítő kombinációja. A legtöbb professzionális mosodában nátrium-perkarbonát alapú, úgynevezett oxigénes fehérítőt alkalmaznak.
Ez vízben oldódva aktív oxigént szabadít fel, amely kíméletesebben bontja le a szerves szennyeződéseket és a beszürkülést okozó lerakódásokat, miközben kevésbé károsítja a textilszálakat.
A másik az optikai fehérítő, ami valójában nem tisztít, hanem a fényt egyfajta trükkel visszaverve kékesebb árnyalatot ad a textilnek.
Az emberi szem a hidegebb tónust fehérebbnek érzékeli, így a függöny vakítóbbnak tűnik.
A profi mosási folyamat gyakran a függöny előáztatással kezdődik, amely során a textíliákból kioldódnak a porból és a légszennyezésből származó mikroszkopikus részecskék, amik a szürkés rétegért felelősek. A legtöbben azt hiszik, a több mosószer tisztább ruhát jelent, pedig pont az ellenkezőjét érik el: a textilszálakon megtapadó maradványok és a kemény vízben kicsapódó ásványi anyagok szürkés réteget képeznek.
Az oxigénes fehérítő önmagában 60 °C körül a leghatékonyabb, ezért ha alacsonyabb hőfokon mosunk, érdemes olyan terméket keresni, amely aktivátort, például TAED-et is tartalmaz, ez már 40 fokon is beindítja a fehérítő folyamatot.
Fontos tudni, hogy az optikai fehérítők pamuton és poliészteren működnek a legjobban.
Fehérjealapú szálakon, mint amilyen a gyapjú vagy a selyem, korlátozott a hatásuk, sőt, el is színezhetik az anyagot.
Otthoni körülmények között is reprodukálható a szállodai hatás, ha néhány alapelvet betartunk – írja a Femcafé.
Először is érdemes a függönyt mosás előtt alaposan kirázni, hogy a laza port eltávolítsuk. Ezután jöhet egy langyos vagy meleg vizes előáztatás oxigénes fehérítő hozzáadásával.
Mindig ellenőrizzük a textil címkéjét: a pamut és poliészter keverékek általában jól reagálnak a 40–60 °C közötti mosásra. Kerüljük a túl sok mosószert, és időnként iktassunk be egy extra öblítési ciklust is.
A szárításnál a természetes fény is segíthet, mivel a nap UV-sugárzása enyhe fehérítő hatással bír.
A környezettudatosság jegyében azért érdemes tudni, hogy az optikai fehérítők lassan bomlanak le a természetben, emiatt az EU ökocímkével ellátott termékei általában kerülik vagy korlátozzák a használatukat.
A tuti recept tehát: kirázás, előáztatás, hőfokhoz igazított fehérítő kiválasztása, pontos mosószer-adagolás, extra öblítés, és ha lehet, szárítás a napon.
Biztosan neked is feltűnt már, milyen szép fehérek a szállodai függönyök.
A titok nem az agresszív vegyszerezésben rejlik. A megfelelő szerek használata és a mosási protokoll miatt lesznek gyönyörűek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
