SZEMPONT
A Rovatból

"Azt mondjuk a diákoknak: a világ egy nagy, megismerhető lehetőség, nyissák ki rá érzékelő csápjaikat"

Szakképzés, nyelvtanulás, a munkaerő-piachoz való minél jobb és gyorsabb alkalmazkodás, a világra való nyitottság és naprakészség. Beszélgetés Salusinszky Andrással, a Külkereskedelmi Szakgimnázium igazgatójával.


Ebben teremt új lehetőségeket a néhány hete elindult Külkereskedelmi Szakgimnázium, amelynek alapító-igazgatójával, Salusinszky Andrással beszélgettünk.

-Hogyan született meg a Szakgimnázium ötlete?

-Az ötlet onnan indult, hogy a Studio Italia nyelviskolánk tavaly megvásárolta a nagy múltú KOTK Oktatási Központot, és OKJ-s felnőttképzéseket kezdtünk szervezni. Ehhez a csoporthoz szervesen kapcsolódott egy szakgimnáziumi egység, amely azért nem tudott már tanfolyamokat indítani, mert a fejkvóta állami normatívája magániskolák esetében megszűnt. Szakképzéssel a jelenlegi törvények szerint állami vagy egyházi intézmények foglalkozhatnak. Elkezdtük keresni a megoldást, így jutottunk el novemberben a magyarországi zsidó hitközséghez, amelynek a bölcsődétől az egyetemig mindenféle oktatási egysége van. Úgy gondoltuk, ebbe jól beleillene egy olyan érettségi után szakképzést nyújtó intézmény, amely világi szemléletű lenne, de mégis egyházi fenntartású, jól kiegészítené a Scheiber Sándor iskolából kikerülő diákok képzését, de megoldást kínálna azoknak is, akik nem szeretnének felsőoktatásban tanulni, vagy már ott végeztek és a MAZSIHISZ vállalná ennek a fenntartói szerepét. A MAZSIHISZ vezetői, Heisler András elnök, dr. Kunos Péter ügyvezető, és Ács Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke egyaránt üdvözölték ezt a kezdeményezést, és szabad mandátumot kaptam a megszervezésére.

-Nagyon rövid idejük állt rendelkezésre, hogy az idei tanévben el tudjanak indulni.

-Több akadályt is le kellett küzdenünk. A keretszámokat már kiosztották az 2018-19-es tanévre. Ahhoz, hogy a legnagyobb zsidó hitközség kapjon új keretszámot, kormányrendeletet kellett módosítani. Ezután jöttek a különböző szakhatósági engedélyek. A a pedagógiai programokat illetően, megállapodtunk az iskola három alappillérében: nyelvtanári tapasztalatomból kiindulva olyan oktatási modellben gondolkodtunk, amelyben a nyelvórákhoz hasonlóan sok a csoport- és páros munka; a „fehérgalléros” szakmákra eddig nem jellemző „duális” képzést, a tantermi és a vállalati gyakorlati oktatás egységét építettük ki, hogy minél előbb és minél többször találkozzanak tanulóink a munkaerő-piaccal. Ezekhez megpróbáltunk a zsidó közösséghez tartozó cégeket találni. A struktúra kialakításában szerettünk volna olyan szakmákat kiválasztani, amelyek hagyományosan kötődnek a zsidósághoz, mint a kereskedelem, turisztika, vendéglátóipar és megnéztük, hogy a kormány jegyzékében ezekből mi szerepel és ezekre kértünk keretszámot; a harmadik tartópillér a nyelv fontossága.

Ma a magyar keresőképes lakosság csupán egyharmada beszél idegen nyelvet kommunikációképesen, szemben a kétharmados Európai Uniós átlaggal. Ezért mi egy uniós pályázatnak köszönhetően a tantervi előírásokon felül még egy 120 órás ingyenes nyelvtanfolyamot adunk a hozzánk járóknak.

Végül nagy sikerként könyvelhettük el, hogy bár az engedélyeket csak júliusban kaptuk meg, egy gyors toborzási kampánnyal közel 400 tanulót be tudunk íratni. Az idő szűke miatt olyan helyszínt kellett találni, ahol eddig is iskola működött. Ezért ideiglenesen a Budapesti Vendéglátóipari és Humán Szakképzési Centrum Dobos C. József szakiskolájában, a Huba utcában kaptunk helyet, de reméljük, hogy jövőre már saját iskolánk lesz.

-Az iskola honlapján olvasható „hitvallásból” két gondolatra figyeltem fel: az egyik: „a tanulók kompetenciájának felépítése”, a másik: „az iskola, mint szocializációs műhely”.

-Nekünk az a felelősségünk, és ebben a fenntartóval mélyen egyetértünk, hogy próbáljunk demokratikusan gondolkodó, toleráns, érzékeny, szilárd erkölcsi alapokkal rendelkező tanulókat képezni. Ennek érdekében tartunk „érzékenyítő tréningeket”. Az elsőn a zsidóság kultúrájával, szokásvilágával ismerkedtek. Diákjaink túlnyomó többsége felekezeten kívüli, akik nyitottak más kultúrákra. A továbbiakban szeretnénk őket megismertetni a cigánysággal, a hajléktalanokkal, hogy ismerjék meg az ő világukat. Tapasztalják meg, hogy milyen érzés megkenni egy kenyeret egy hajléktalannak, hogy milyen sorsaik vannak. Nagyon fontosnak tartom, hogy ezek a gyerekek barátok legyenek, ezért is csináljuk e csapatépítőket, hiszen nemcsak osztálytársak, hanem a képzés befejeztével kollégák is lehetnek. Ami a kompetencia-építést illeti: megtanítjuk diákjainkat tanulni. Szerintem a magyar oktatás abban hiányos, hogy miközben önképzésre nyitott embereket kellene formálnia, még mindig nagyon ragaszkodik a lexikális tudás átadásához és ennek számonkéréséhez.

Mi arra igyekszünk megtanítani tanulóinkat, hogy a világ egy nagy, megismerhető lehetőség, nyissák ki rá érzékelő csápjaikat.

Megmutatjuk nekik a tudás forrásait, hogyan értesülhetnek a szakmájukkal kapcsolatos friss hírekről, hogyan követhetik nyomon a Magyarországon gyakran változó jogszabályokat. Ma már ritka, hogy valaki huszonéves korától hatvanig ugyanabban a szakmában dolgozik. Ezért kell úgy képeznünk őket, hogy rugalmasok legyenek, és bizonyos alapkompetenciák birtokában képesek legyenek váltani. Úgy gondolom, hogy Magyarországon azért is van munkaerőhiány, mert nem vagyunk elég mobilisek. Olaszországban, például ha valaki Nápolyban nem talál munkát, felmegy Milánóba dolgozni. Nálunk, amellett, hogy Budapest az abszolút központ, ritka az országon belüli vándorlás. Ha például Kecskeméten vagy Debrecenben nyílik egy gyár, nagyon nehéz máshonnan összekanalazni a munkavállalókat. Másfelől pedig kevesen fogékonyak az élethosszig való tanulásra. Aki tehát képes gyorsan alkalmazkodni a körülményekhez és még nyelvet is tud, az lehet az igazi győztes.

-Ma már egyre kevesebben tudják húszévesen, hogy mi lesz az életpályájuk.

-Én érettségi után a jogi karra jelentkeztem, de rájöttem, hogy nem nekem való. Elhatároztam, hogy bölcsész leszek, de közben járok nyelvórákra, és elvégzek egy utazásszervező OKJ-tanfolyamot. Akkor ez teljesen feleslegesnek tűnt, de tíz évvel később úgy alakult, hogy a nyelvi utaztatások továbbfejlesztése céljából megnyitottuk a Studio Italia utazási irodát, ahol én lettem e tevékenység szakmai vezetője.

Én teljesen normálisnak tartom, hogy valaki húsz évesen nem tudja, hogy mit csináljon. Éppen ezért a diploma csak egy dolog, mellette rendelkezni kell a változtatás képességével.

Nálunk a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy 2020-tól csak legalább középfokú nyelvvizsgával lehet bejutni felsőoktatási intézménybe. Az Oktatási Hivatal adatai szerint jelenleg a mintegy 105 ezer felvételiző 45 %-ának nincsen nyelvvizsgája. Így mi jó alternatívát kínálunk annak, aki a szakma és nyelvtudás mellett dönt, és ezeket később be tudja számítani a felsőoktatásban, akár úgy, hogy bizonyos tárgyakból felmentést kérhet. Nincs ellentmondás a szakképzés és a felsőoktatás között, mi megpróbálunk a kettő között hidat építeni.

-Még informatikus és diplomáciai protokoll szakképzést is lehet választani.

-A műszaki informatika nagyon népszerű, piacképes szakma. A diplomáciai protokoll távlati dolog, mert a klasszikus „külkeres” szakmákat szeretnénk visszahozni, amiket 2012-ben töröltek az OKJ-programból. Külkereskedőkre mindig szükség van, mert az uniós piac sem teljesen „belkereskedelem”, és akkor ott van Kína, vagy egy Brexit utáni Nagy-Britannia.

-Az iskola ingyenessége nagy vívmány, és bár mondják, hogy ennek mindig megvan a veszélye, hogy a tanulók nem veszik annyira komolyan, a program ezt ellensúlyozhatja.

-Én is ebben bízom. Magam is részt vettem a felvételiken, mindenkivel elbeszélgettünk, hogy kiderüljön, miért éppen arra a szakra jelentkeztek, mit tudnak róla. Volt, aki informatikusnak jelentkezett, de végül kiderült, hogy a turisztika érdekli. Igyekeztünk az egyes szakokra csak elszánt és motivált embereket felvenni. Mivel a nappali szakokon 25 év a korhatár és kétéves a képzés, legfeljebb 23 évesek kerülhettek be, az estin viszont volt még 70 éves jelentkezőnk is. Van, aki nyugdíj után szeretne tanulni, van, aki visszatérne a munkaerő-piacra, miután felnevelt három gyereket – mindenféle korcsoport és előtörténet fellelhető közöttük. Velük nehezebb dolgunk lesz, de a különbözőségekben sok erő lehet.

-Egy ilyen iskola vezetése rengeteg energiát emészt fel, és egyben mozgósít. És közben ott van a KOTK és a Studio Italia is egyre szélesedő tevékenységével. Mi az, ami Önt e feladatokban motiválja?

-Sokan kérdezik tőlem, hogyan fér bele mindez az életembe. Csak úgy lehetett ebbe belevágni, hogy nagyon biztos háttércsapatunk van. Másrészt viszont nekem az egész összeáll egy rendszerbe. Jó dolog segíteni az embereknek, szakmát adni, nyelvet tanítani. Harmadszor: szeretek olyan helyen dolgozni, ahol boldog, nyitott emberekkel lehetek együtt.

Szeretnék egy vidámabb és egészségesebb Magyarországot, ahol az emberek szeretik egymást, nincsen gyűlölködés, ahol az, hogy valaki más, inkább érték, mint hátrány.

Tanítsuk meg az embereket arra, hogy ha látunk valakit az utcán elesni, ne menjünk el mellette, hanem legalább kérdezzük meg, hogy tudunk-e segíteni. Ezt az európai értékrendet apámtól Salusinszky Gábortól, a Studio Italia alapító igazgatójától tanultam, aki mindig bátorít és támogat, minden új ötlet a mai napig kettőnk beszélgetéseiből indul.

Nekem a „Külkergimiben” egyelőre egy dolog hiányzik: valami olasz vonal, hogy az olasz-magyar kapcsolatokért is tehessek valamit. A Studio Italiával eddig is csináltunk mobilitás-projekteket, marketing-gyakornokokat vittünk ki Olaszországba, sőt, még egy trieszti idősotthonba is küldtünk ápolókat. Volt, aki kint is maradt családnál dolgozni. Most, hogy az iskolában ennyi tanulónk van, még többeknek kínálhatunk szakmai gyakorlatot külföldön. Nekem szerencsém volt, mert voltam Rómában ösztöndíjjal, és apámnak barátja volt a Bonacci kiadó tulajdonosa, akihez elmehettem szakmai gyakorlatra, Firenzében pedig megtanulhattam, hogyan kell nyelvtanfolyamot szervezni. Jó dolog mindezt átadni…


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Kibasznám a válogatottból az összes mentálisan alkalmatlan sztárt” – Csernus Imre ezzel a feltétellel vállalná el a válogatott felkészítését
A lélekbúvár szerint a sztárjaink mentalitásával van a legnagyobb baj. A nagyképűségük a hajrában kishitűségbe és kapkodásba csapott át, fájó vereség lett a vége.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. november 17.



Csernus Imre pszichiáter egyetlen, kőkemény feltétellel vállalná el a magyar labdarúgó-válogatott mentális felkészítését, miután a csapat drámai körülmények között bukta el a világbajnoki pótselejtezőt Írország ellen. A szakember az Indexnek adott interjújában nem rejtette véka alá a véleményét.

„Egy feltétellel: ha kib*szhatnám a válogatottból a mentálisan alkalmatlan sztárokat. Ha erre ön azt mondja, hogy ezzel lefejeznénk a csapatot, én azt felelem, meglehet, de máskülönben nem vállalnám el.”

Csernus szerint a magyar válogatott nem a 96. percben, hanem már a 40. perc környékén elvesztette a sorsdöntő vb-selejtezőt, amikor 2-1-es vezetésnél Szoboszlai Dominik vezérletével a csapat elkezdett alibifutballt játszani. „Ahelyett, hogy 2–1-es vezetésünk után kinyírtuk volna a padlóra került ellenfelet” – fogalmazott a pszichiáter, aki szerint

a csapat nem győzelemre, hanem a vereség elkerülésére játszott, amivel lényegében feltámasztotta az íreket.

A szakember a játékosok mentális hozzáállását is élesen kritizálta. „Sajnos az a benyomásom, hogy a sztárjainkra jellemző a nagyképűség. És ha szorul a hurok, a nagyképűség egy pillanat alatt átcsap önmaga ellentétébe: kapkodásba, kishitűségbe, kudarckerülésbe.”

Úgy látja, a csapatra ólomsúlyként nehezedett a négy évtizedes sikertelenség terhe és a közvélemény elvárása.

„A játékosokban a megfelelési kényszer görcsösségbe csapott át. Ahelyett, hogy folytatták volna a futballt, amit remekül kezdtek el a meccs elején, inkább már a tizedik, majd a negyvenedik percben hozzáfogtak a visszaszámláláshoz.”

A vasárnapi, Puskás Arénában rendezett mérkőzésen a magyar csapat Lukács Dániel és Varga Barnabás góljaival kétszer is vezetett, mégis Írország nyert 3–2-re Troy Parrott mesterhármasával, aki a győztes gólt a 96. percben szerezte. A vereséggel Magyarország sorozatban tizedik alkalommal maradt le a világbajnokságról, míg Írország pótselejtezőt játszhat.

Csernus a győztes mentalitás hiányát „magyar betegségnek” nevezte, párhuzamot vonva a 2000-es sydney-i olimpia női kézilabda-döntőjével,

ahol a válogatott hatgólos előnyről szenvedett vereséget. Ellenpéldaként hozta fel a portugálokat, akik aznap este 9–1-re kiütötték Örményországot, és a norvégokat, akik 4–1-re verték Olaszországot, jelezve, hogy más nemzetek nem bízzák a véletlenre a sorsdöntő meccseket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Deák Dániel: A Fidesznek nem érdeke támadni a tiszás jelölteket, mert akkor Magyar Péter le tudná cserélni őket
A kormánypárti politikai influenszer arról is írt, hogy a Tisza sok helyen belpesti jelöltekkel akar nyerni vidéki körzetekben. Szerinte többek között ez is bizonyítja, hogy a párt egyértelműen baloldali.


Deák Dániel politikai influenszer a Facebook-oldalán elemezte a Tisza Párt képviselőjelöltjeit. A posztban öt pontban foglalta össze véleményét a jelöltállítás folyamatáról és a jelöltek személyéről.

Az influenszer szerint a jelöltállítás folyamata kapkodó, miután a párt mobilalkalmazása csődöt mondott. Azt állítja, „több száz millió forintért fejlesztettek ukránokkal mobilalkalmazást Magyar Péterék, azon keresztül akarták kiválasztani a jelöltjeiket. Ez az alkalmazás azonban csődöt mondott, kétszázezer tiszás személyes adatai kerültek Ukrajnába.” Deák Dániel szerint Magyar Péter ezért egy honlapon keresztül mutatja be a jelöltjeit, és az „előválasztást” senki sem ellenőrzi, vélhetően már eldőlt, ki hol indul.

Második pontjában Deák arról ír, hogy a Tisza Párt jelöltjei helyben nem beágyazottak, „ejtőernyőztetettek”. Úgy fogalmaz: „Nemzetközi és hazai kutatások is bizonyítják, hogy főként a vidéki körzetekben kiemelten fontos, hogy az adott jelölt helyben beágyazott legyen. Ez a Tiszánál sok esetben nem érvényesül, jó példa erre Nagy Ervin baloldali színész, aki Fejér megye 4-es számú választókörzetében indul, úgy, hogy ugyan Dunaújvárosban született, de életvitelét tekintve ő egy újlipótvárosi baloldali ember. Ez hasonlít a 2022-es ellenzékre, ők is belpesti embereket indítottak el vidéki körzetekben, akik ki is kaptak.”

Az elemző szerint a jelöltek és a program is baloldali. Álláspontja szerint „Eddig, amikor például a genderaktivista Bódis Kriszta kiállt a bevándorlás vagy Nagy Ervin Ukrajna finanszírozása mellett, Magyar Péter azzal védekezett, hogy ők nem a Tisza politikusai, így nem a Tisza álláspontját képviselik. Innentől kezdve azonban ezek a túlságosan is baloldali emberek a Tisza jelöltjei, így amit ők képviselnek, az a Tisza álláspontja is egyben. Innentől kezdve még világosabb lesz, hogy a Tisza valójában egy baloldali párt.”

Deák Dániel úgy véli, a jelöltek „Brüsszelből könnyen irányítható emberek” lesznek, akik szerinte teljesíteni fogják a brüsszeli elvárásokat Ukrajna, a háború, az adóemelések vagy a migráció ügyében. Véleménye szerint ezt a Tisza eddigi politikusai is világossá tették, és felidézi Tarr Zoltán, a párt alelnökének kijelentését, miszerint ha mindent elmondanának a terveikből, abba belebuknának.

Végül Deák Dániel arról ír, hogy a Fidesznek nem érdeke most támadni a jelölteket. Állítása szerint ez értelmetlen lenne, mert így Magyar Péter még le tudná cserélni a népszerűtlen jelölteket. A Fidesznek szerinte majd akkor lesz érdeke rávilágítani a tiszás jelöltek gyenge pontjaira, ha már nem lehet őket lecserélni.

A Tisza Párt eredetileg a Tisza Világ mobilalkalmazáson keresztül tervezte a képviselőjelöltek kiválasztását, azonban a folyamatot később a nemzethangja.hu weboldalra helyezték át. Magyar Péter november 17-én ígérte a körzetenkénti jelölt-jelöltek bemutatását, a végleges névsor bejelentését pedig november 30-ra időzítették. Az alkalmazást érintő adatvédelmi ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) október 7-én hivatalból indított vizsgálatot, miután előbb egy körülbelül 18 ezer, majd egy 200 ezer fős lista is felbukkant az interneten. A hatóság jogellenesnek minősítette a kiszivárgott személyes adatok további közzétételét. Kormányközeli lapok ukrán fejlesztőkről írtak, a vizsgálat tényét pedig a független sajtó is megerősítette.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: A Tisza jelöltlistája legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását
A politológus megjegyezte, hogy általános vélemény szerint ez lesz a Tisza Párt számára a legnehezebben megugorható része a kampánynak. Azt is állítja: most szűnt meg a Tisza egyszemélyes párt lenni.


Kedd délelőtt Török Gábor is reagált arra, hogy hétfő éjjel nyilvánossá vált, kik a Tisza Párt képviselőjelölt-jelöltjei szűk 5 hónappal a 2026-os országgyűlési választás előtt.

A politológus Facebook-oldalán megjegyzi, hogy erről a folyamatról gondolta a legtöbb elemző azt, hogy „a választási kampány egyik legnehezebben megugorható része lesz az ellenzéki párt számára”. Szerinte az elmúlt választási kampányidőszakokhoz képest kuriózumnak számít, hogy „Orbán Viktor a saját hangján (vagyis oldalán) foglalkozott az ellenzéki jelöltekkel, mondván, hogy nincs itt semmi látnivaló, ez a régi baloldal.”

Hozzátette: „Magyar Péter ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a jelöltek átlagemberek, civilek. Ha megnézzük a listát, az első benyomás inkább az utóbbi értelmezéshez áll közelebb,

és legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását: a többség érdemi politikai múlt nélküli embernek látszik, bár nyilván a kormánymédia hamar megtalálja majd az ő értelmezésükhöz fontos szálakat, kapcsolatokat.”

Török arra is kitért, mit tart a legfontosabbnak a jelöltállításban: „A lényeg azonban nem ez, hanem az a tény, hogy ettől a pillanattól kezdve megváltozik a Tisza helyzete: közel háromszáz ember hivatalosan is a párthoz tartozik, erősíti vagy gyengíti a szervezetet. A Tisza ezzel – a nyilvánosság felé is – megszűnt egyszemélyes vagy pár emberes politikai vállalkozásnak lenni, annak minden előnyével és hátrányával.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
A Fidesz teljesen átrajzolta Budapest választókerületi térképét - összegyűjtöttük, ki hová tartozik most
A Tisza választókerületenként közzétette a jelöltjeit, csakhogy sokan nem tudják, most melyik választókerületbe tartoznak, idén ugyanis minden a feje tetejére állt. Segítünk eligazodni.


Tavaly novemberben még csak döbbenten nézték a képviselők a térképeket, hogyan szabdalják fel a körzetüket, júliusra azonban a Nemzeti Választási Iroda közzétette a végleges utcalistát is a főváros új választókerületi beosztásáról. A tavaly december 31-én hatályba lépett törvénymódosítás értelmében Budapesten 18 helyett már csak 16 országgyűlési egyéni választókerület van, miközben az agglomerációt lefedő Pest vármegyében 12-ről 14-re nőtt a számuk.

A változás talán Dél-Pesten a leglátványosabb, ahol tíz év után szétválasztották az eddig egy körzetet alkotó Csepelt és Soroksárt. Az új, 9-es számú körzet központja Csepel lett, de a kerülethez olyan, korábban teljesen máshová tartozó területeket csatoltak, mint a XI. kerületi Budapart, a IX. kerületi ferencvárosi rendezőpályaudvar környéke és Pesterzsébet egy része.

De a belső pesti kerületeket sem kímélte az átrajzolás: a korábban egyben kezelt, erős ellenzéki bázisnak számító VI. és VII. kerületet gyakorlatilag több körzetre bontották, a VIII. és IX. kerületet pedig nagyrészt egybeolvasztották. Újpestet (IV. kerület) egyszerűen kettévágták, részeit pedig két, politikailag teljesen más hangulatú szomszédhoz, a XIII. és a XV. kerülethez csatolták.

A kormányoldal a módosítást a lakosságszám-változások miatti aránytalanságok megszüntetésével indokolta, mivel a törvény legfeljebb 20 százalékos eltérést enged a körzetek lélekszáma között.

„A helyzet egyszerű: Budapest lakosságszáma az elmúlt évtizedben jelentősen lecsökkent, míg a fővárosi agglomerációé nőtt” – áll a Fidesz-frakció közleményében. Független elemzések ugyanakkor úgy látják, hogy a határok ilyen mértékű átszabása és az ellenzéki, illetve kormánypárti szavazóbázisú területek „keverése” egy szoros országos választási eredmény esetén a kormánypártoknak kedvezhet.

A változásokat az érintett politikusok is döbbenten fogadták. „Ma arra ébredtem, hogy hirtelen négy körzet képviselője lettem” – mondta a Telexnek Kunhalmi Ágnes, a XVIII. kerület eddigi MSZP-s képviselője, miután régi körzetét négy új választókerület között osztották szét.

A Tisza hétfő éjjel közzétette, hogy az egyes válaszótkerületekben kik pályáznak az egyéni képviselőjelölti mandátumra. Csakhogy nem könnyű követni, egyáltalán ki hová tartozik. Ebben próbálunk most segíteni.

Melyik terület hová tartozik?

Budapest 1. OEVK (központ: V. kerület)

Mely kerületrészek tartoznak ide: az I. kerület teljes egésze, továbbá az V., VI., VII., XI. és XII. kerület egyes – belső – részei; a körzet átnyúlik a Dunán.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Tanács Zoltán (a Tisza programalkotásért felelős vezetője)

Budapest 2. OEVK (központ: VIII. kerület)

Mely kerületrészek: a VIII. és IX. kerület túlnyomó része, kiegészítve az V. kerület egy részével

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Bódis Kriszta (a Tisza szakértője)

Budapest 3. OEVK (központ: XII. kerület – Hegyvidék)

Mely kerületrészek: a XII. kerület és a XI. kerület egy része összevonva.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Magyar Péter 

Budapest 4. OEVK (központ: II. kerület)

Mely kerületrészek: a II. kerület egésze (a korábbi, III. kerületi átnyúlások megszűnnek)

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 5. OEVK (központ: VI. kerület – Terézváros)

Mely kerületrészek: a VI. kerület nagy része, Erzsébetváros (VII.) belső zónájának kiválása után a körzet a XIII. kerület bizonyos részeivel egészül ki.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 6. OEVK (központ: XIV. kerület – Zugló)

Mely kerületrészek: a XIV. kerület egésze a bázis, ehhez társul Külső‑Erzsébetváros (VII. külső része) és a XV. kerületből (Újpalota) egy kisebb szelet.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Velkey György László (Magyar Péter kabinetfőnöke)

Budapest 7. OEVK (központ: X. kerület – Kőbánya)

Mely kerületrészek: Kőbánya a mag, a körzethez csatlakoznak a szomszédos, kőbányai–zuglói–józsefvárosi határsáv egyes részei (Józsefvárosból is kerül át terület).

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 8. OEVK (központ: XIX. kerület – Kispest)

Mely kerületrészek: a XIX. kerület mellett átkerül ide a József Attila‑lakótelep (IX. ker.), valamint a XVIII. kerületből a Havanna‑, Lakatos‑, Szent Lőrinc‑lakótelep és Liptáktelep.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 9. OEVK (központ: XXI. kerület – Csepel)

Mely kerületrészek: Csepel az alap, ehhez csatolták a XI. kerületi BudaPartot, a IX. kerületi ferencvárosi rendezőpályaudvar környékét és a XX. kerület (Pesterzsébet) Gubacs–Erzsébetfalva részét. Soroksár (XXIII.) leválasztva átkerült a 16. OEVK‑ba

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 10. OEVK (központ: XXII. kerület – Budafok‑Tétény)

Mely kerületrészek: a XXII. kerület nagy része és a XI. kerület délnyugati sávja

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Kulcsár Krisztián (volt MOB‑elnök)

Budapest 11. OEVK (központ: III. kerület – Óbuda)

Mely kerületrészek: Óbuda–Békásmegyer (III.) túlnyomó része kerül ebbe a körzetbe (a korábbi IV–XIII. vegyes körzet helyett).

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 12. OEVK (központ: XIII. kerület)

Mely kerületrészek: a XIII. kerület döntő része; Újpestet (IV.) kettévágták, egyik fele ehhez a körzethez került.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 13. OEVK (központ: XV. kerület – Rákospalota–Pestújhely)

Mely kerületrészek: a XV. kerület bázisterülete, Újpest (IV.) másik fele ehhez a körzethez került

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 14. OEVK (központ: XVI. kerület)

Mely kerületrészek: a XVI. kerület mellett a X. kerület egy sávja, továbbá a XVIII. kerületből Erzsébet‑ és Bélatelep.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 15. OEVK (központ: XVII. kerület – Rákosmente)

Mely kerületrészek: a XVII. kerület egésze (ez az egyetlen budapesti körzet, ahol 2022‑ben a Fidesz nyert; a mostani átrajzolás ezt a körzetet is érinti, de továbbra is rákosmenti központú).

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Porcher Áron (fővárosi képviselő).

Budapest 16. OEVK (központ: XXIII. kerület – Soroksár)

Mely kerületrészek: Soroksár (XXIII.) és Pesterzsébet (XX.) nagy része egy körzetbe került; Kispest felé a 8. OEVK vette át a kapcsolódó részterületeket.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Tarr Zoltán (EP‑képviselő, a párt alelnöke).

Ha cím alapján szeretné ellenőrizni, hogy Ön melyik új OEVK‑ba tartozik, használja az NVI honlapján közzétett (2025. július 3‑án frissített) részletes, utcára lebontott listát és térképet, amit ITT TALÁL


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk