SZEMPONT
A Rovatból

Somogyi Zoltán: A nyugdíjasok és a nők a fő célcsoportja a Fidesznek, mert náluk erősebbek Magyar Péternél

Ilyen mennyiségű ígéretből arra következtethetünk, hogy eléggé rosszul állhatnak - mondja az elemző az Orbán Viktor évértékelőjén tett bejelentésekről. Ugyanerre utalnak az ott elhangzott fenyegetések is, bár ezek egyelőre inkább csak hangoskodásnak tűnnek.


Orbán Viktor szombati évértékelője óta úgy tűnik, a Fidesz több témában is újra tematizálni tudta a közbeszédet. Azóta is sok szó van a két- és háromgyerekeseknek életük végéig járó szja-mentesség ígéretéről, a nyugdíjasok számára kitalált áfa-visszatérítéséről, vagy épp a Pride esetleges betiltásáról, amivel kapcsolatban szerdán már az hangzott el, hogy beltérben képzelik el a kormánypártok.

Somogyi Zoltán szociológussal beszélgettünk arról, néhány nap távlatából hogy látszik, milyen hatása lehet az évértékelőn bedobott témáknak, mit árulnak el az ott elhangzott ígéretek Orbán Viktor helyzetéről, és mit hozhat mindez a Fidesznek a Tisza Párttal folytatott versenyében.

– Az Orbán-beszéd legnagyobb része inkább az ellenséggel és a harccal foglalkozott.

– És még ígéretek voltak benne, amelyekből világosan kivehető, mely célcsoportoknak miket üzen. Viszont ilyen mennyiségű ígéretből arra következtethetünk, hogy eléggé rosszul állhatnak, nyilván ők is azt mérik. Ezért a nagy ígéretek.

– Miért pont a gyerekes anyákat és a nyugdíjasokat célozta meg Orbán Viktor?

– Azért, mert a nyugdíjasok és a nők a fő célcsoportja a Fidesznek. Ezekben a csoportokban erősebbek Magyar Péternél, és úgy érzik, hogy meg kell erősíteni őket az elkötelezettségükben, és talán további szavazókat is lehet közülük szerezni.

Ez már a választási osztogatásnak, az ígérgetésnek a része.

Könnyen lehet, hogy még bőven lesz választási osztogatás, mert pénzt mindig lehet nyomtatni, csak persze utána újra jön az infláció.

– Megint jön a rekorder infláció?

– Én nem nagyon látom, hogy lenne más lehetőség, mint a későbbi elinflálása annak az ígéretmennyiségnek, amit Orbán Viktor most tesz. Igazából ez a választások után érdekes, de

Orbán számára most a cél az, hogy a választásokig eljusson valahogy. Hogy utána mi lesz, az egy másik dolog.

A költségvetés helyzete abszolút nem teszi lehetővé büntetlenül ezt a fajta pénzosztogatást.

– Pedig győzelmi jelentésnek is tűnhetett, ahogy ezt meghirdette a miniszterelnök.

– De ahogy az előbb mondtam, itt most csak egy a cél, az pedig a választás. Hogy most ez mennyire lesz hatékony, afelől kétségeim vannak. Amúgy pedig én magam prokapitalista ember vagyok, így az ilyen típusú költségvetési osztogatások semmilyen mértékben nem tetszenek.

– A konkrét ígéretek mellett az tűnt a beszéd fő vonulatának, amikor harcról, hadmozdulatokról, birodalomról beszélt.

– Elvileg az Európai Unió tagjaként az Európai Uniónak kellene drukkolnunk, a sikerének, az erősödésének. Innen nézve olyan nagyon győztesként nem tudja kihirdetni magát Orbán Viktor. Semmi jót nem hoz azzal, hogy elpoénkodott az Unió vezetőin, hogy ők most milyen kínban tárgyalhatnak egymással, ami persze viccnek se túl jó, miközben ott van az a felemás érzés, hogy ő miért nincs ehhez az asztalhoz meghívva? Semmilyen sikert nem hordoz magában ez a különállás, legalábbis a magyar nemzetnek nem sokat.

– Szemlátomást ezt győzelmi jelentésként adta elő.

– Hogy most győzelmi jelentést tesz a sajátjainak, az még nem jelenti azt, hogy az ország ezzel egyetért. Ez annak a belső körnek szólt, akik tapsoltak neki.

Ráadásul ez a beszéd minden volt, csak évértékelés nem.

Az évértékelés valami olyan lenne, hogy beszámol az ország állapotáról, és elmondja, hogy ehhez képest milyen intézkedéseket tervez hozni, hogy még jobb legyen. Ez nem történt meg. Az, hogy a sajátjait elszórakoztatta, és együtt nevettek azokon, akik nem lehettek a teremben, még nem jelenti azt, hogy a termen kívül többsége van ennek a politikának.

– Ehhez képest nagyon harcias volt, és úgy tűnt, mint aki ereje teljében van. Bejelentette, hogy be akarja írni az alaptörvénybe, hogy Magyarországon férfiak és nők vannak, és ez még hagyján, de az idei Pride betiltását is kiérthettük egy mondatából.

– Mit kezdünk azzal, hogy az alkotmányba beleírja, hogy két nem van, a férfi és a nő? Mi változik a világban és az országban ettől? Mennyivel lesz általánosan jobb a hangulat?

A Pride betiltását valójában nem mondta ki. Csak lebegtette.

De igazából nem tudjuk még, hogy mit is akarna ezzel kapcsolatban megtenni. Azért olyan általánosan jobb hangulatot, jobb életet ez az intézkedés sem fog hozni.

– Az azért eléggé beszédes volt, hogy a legnagyobb tapsot ez a bejelentése kapta.

– Hát én nem lennék büszke, ha ilyen lenne a közönségem. A legnagyobb tapsot egyébként szerintem a két- és háromgyermekes anyák adómentessége kapta, ahogy emlékszem. Visszatérve azonban a témához,

még azt sem gondolom, hogy a közvélemény-kutatások, megerősítenék a homofób politikát, mert ennél sokkal összetettebb az, amit a magyar emberek gondolnak akár a homoszexualitásról, akár a Pride felvonulásról,

illetve annak politikai jelentőségéről.

– Szóba került még az is, hogy szankcionálnák Magyarországon a civil szervezeteket, amelyek támogatást fogadtak el – megjegyzem, legális és transzparens módon – az Egyesült Államokból, többek között az USAID kormányzati szervezettől. Elküldenek Washingtonba valakit, aki majd elkezdi átvizsgálni az anyagokat. Egyáltalán beengednek bárkit Washingtonba ezekbe az adatbázisokba, hogy „most jöttem Magyarországról, és szeretném megnézni, hogy mi vonatkozik mire, hogyan”?

– Nem tudom, hogy mennyire hozzák ezeket az adatokat nyilvánosságra, ezt majd meglátjuk. Ez az akció nyilván a politikai kommunikáció része, mármint hogy kimegy oda egy ember, és behozza az adatokat. Mivel utazni sem kellene ehhez, minden lekérhető elektronikusan.

Ha olyan jól állna a kormánypárt, akkor nem fenyegetőzne. Nem lenne értelme. Ha valaki jól áll, akkor meg akarja tartani a status quót, és nem kockáztat azzal, hogy fölöslegesen fenyegetőzik.

Itt most a probléma az, hogy rosszul áll. A saját kutatásaik is azt mondhatják, hogy valamit kell csinálni, aktivitást kell felmutatni, erőt kell mutatni, meg kell fenyegetni az ellenfelet, vagy az ellenfél irányába fenyegetéseket kell tenni annak érdekében, hogy minél kevesebben merjenek oda csatlakozni.

– Ezekkel az ígéretekkel vajon hány százalékot tud visszaszerezni a Fidesz?

– Az, hogy hány százalékot, azt itt nem fogjuk tudni megmondani. Az hogy mennyire maradt hiteles a Fidesz politikája, erről sem fogunk tudni itt számot adni. De az, hogy ez a cél, az biztos. Tehát arról van szó, nagyon egyértelműen, hogy ezeket a célcsoportokat próbálja megfogni, és magánál tartani.

Bőven lehet, hogy itt most nem is a szavazótábor növeléséről van szó, hanem egyszerűen csak arról, hogy ne menjen el még több szavazó.

Lehet, hogy erőteljes szavazatelvándorlást mérnek, és meg akarják állítani ezt a folyamatot, ahhoz kell a nagy ígéreteket kell tenni.

– És itt a következő határátlépés: Orbán Viktor eddig mindig azt mondta, hogy Oroszország az agresszor, Ukrajnának joga van megvédeni a területi integritását. Viszont most már Ukrajnáról csak mint egy ilyen nevű területről beszél, egy ütközőállamról, olyan módon, ahogy egy ellenséges államról szokás beszélni, amit most végre legyőztek.

– Szomorú ezt hallani, de ezek az állítások nem újak Orbántól. Valószínűleg a jobboldal korábbi tábora lecserélődött egy újra, mert nem hiszem, hogy mindenki olyan jó kedvvel követte a miniszterelnököt korábbi jobboldaliként egy Putyin-párti, Szovjetunió-nosztalgiát megértő, Nyugattól Kelet felé történő fordulatban. Ez az irány biztosan nem a klasszikus magyar jobboldali tábor iránya.

– Mi van, ha amiről a miniszterelnök beszélt, komolyan gondolja? Ha tüntetéseket tilt be, civil szervezeteket, és azok tagjait üldözi, kitiltja, betiltja, nyomoz ellenük, akkor az már nem az a rendszer, amit eddig ismertünk.

– Azzal egyetértek, hogy ennek a veszélye megvan. Az egy nagy kérdés, hogy meg tudjuk-e védeni az országot egy ilyen kihívással szemben. Annyi talán megnyugtató a dologban, hogy még mindig nem látszódnak a beszédeken túl konkrét lépések. Egyelőre ez inkább csak hangoskodás.

– Magyar Péter is megszólíttatott, mint áruló. A Tisza elnöke viszont nagyon óvatosan reagált. Persze elmondta, hogy ez mennyire gyenge beszéd volt, de például a Pride betiltására, a civil szervezetek vegzálására egyetlen mondatot sem mondott, mintha ezek forró krumplik lennének, amiket jobb nem elkapni.

– Itt két szempontot kell nézni. Először is Magyar Péternek van önálló témája, amit ő akar vinni. Ha reagál Orbán Viktorra, akkor Orbán Viktor témáját emeli tovább, és nem a sajátját. Ezt el akarja kerülni. Illetve minél kevésbé szeretné eltávolítani magától a Fidesz szavazóit. Meg akar hagyni nekik egy olyan lehetőséget, hogy akár átszavazzanak, vagy otthon maradjanak, mert nem tekintik Magyar Pétert súlyos problémának.

Ha választásokat akar nyerni, ezekre a szempontokra is figyelnie kell.

Megjegyezném, hogy pontosan ezekben az emberi jogi kérdésekben és az Orbán által felvetett dolgokban pont annak az ellenzéknek lenne lehetősége, amelyik most 1-2-3 százalékon áll azért, mert nincsen semmilyen témájuk, nem szólalnak meg. Az ilyen ügyekben simán meg lehetne szólalni. Lehetne nagyobb keretezésben például, hogy Orbán Viktor beszédéből kiderült, szíve szerint kilépne az Európai Unióból, de most mi megvédjük az országot, és ezt nem engedjük. Ez lehetne például egy nagy ügye a régi ellenzéknek. Vagy a másik, hogy megvédenék a fenyegetés alatt álló civileket. Azonban úgy tűnik, hogy a régi ellenzéki pártok valamilyen okból olyan bénultak, hogy semmi ilyesmiben nem akarnak részt venni, mintha lemondtak volna arról, hogy bármit is csináljanak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Hadházy Ákos Hatvanpusztáról: Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát
A műemléki védettségű épületegyüttes lerombolása lehet Orbán egyik banánhéja, amin elcsúszhat 2026 után, állítja a független képviselő, akit kedden újabb incidens ért a birtoknál. Arra is gyorsuló ütemben gyűlnek a bizonyítékok, hogy ami ott épül, az nagyon más, mint egy gazdaság.


Hadházy Ákos szép lassan Hatvanpuszta szakértőjévé képezte ki magát. Amit ugyanis a kormányfő majorságnak, édesapja gazdaságának nevez, arról a független képviselő azt állítja, hogy az valójában Orbán Viktor uradalma, kastélya. Minderről a fényképes bizonyítékok mellett, most már hivatalos, földhivatali papírok is vannak: az állítólagos üzemről lakóépületként készült energetikai tanúsítvány.

Hatvanpuszta eredetileg József nádor, Habsburg főherceg mintagazdasága volt, majd fokozatosan romló állaggal állattenyésztés folyt a falak között. A papíron Orbán Győző tulajdonában álló épületegyüttest, mely elvileg műemléki védettség alatt állt,

a tulajdonváltás után földig rombolták, majd újra felépítették, mai építőanyagokkal, technológiával, megváltozott belső kialakítással és funkcióval.

Bár a tulajdonos-építtető az ott dolgozóktól elveszi telefonjaikat, de mégis egyre több olyan fotó kerül ki, melyek a korábbi és mostani drónfelvételekkel egybecsengően egyre inkább megnehezítik Orbán állítását. Ami korábban sejtés volt csak, és szóbeszéd, például a föld alatti hatalmas hűtőkamrák megléte, az mára bizonyított tény. És vajon mikor kerül elő bizonyíték a ma még szintén csak sejtetett szivarszobáról, és moziteremről? Egyáltalán: hogyan kerül egyre több fotó Hadházy Ákoshoz? Erről is kérdeztük a politikust.

– Amióta Hatvanpusztával foglalkozik, egyre könnyebben küldenek Önnek újabbakat. A forrásvédelmet figyelembe véve mennyit tud elárulni arról, hogyan érkeznek Önhöz ezek a képek?

– Például a tüntetés alkalmával is jutott el hozzám kép, amikor valaki személyesen odajött hozzám. Ez csak az első volt, utána továbbiak is érkeztek, amelyeket már ennek hatására küldtek el.

– Korábban ez elképzelhetetlen lett volna?

– Korábban is láttam képeket, sőt videót is bentről, tehát én tudom, hogy mi van ott bent. Csak hát van az, amit én mondok, és van, amikor képekkel tudom alátámasztani. Az utóbbi nyilván sokkal erősebb, bizonyítékként szolgál. A képek persze nem bizonyítanak mindent, például a lakott részek kérdésében. De például azt az információt, hogy egy nagy széfet is beemeltek, egymástól függetlenül többen is állítják. Ez azért mégis hozzátesz valamit ahhoz, hogy el lehessen dönteni: mezőgazdasági épületről van szó, vagy valami másról.

Az információk, amiket közzéteszek, olyanok, amelyeket adott esetben bizonyítani is tudok.

De természetesen vannak olyan dolgok is, amelyeket elmondanak nekem, csak a forrás nem vállalja, hogy ezek nyilvánosságra kerüljenek.

– Tehát ön ennél többet is tud, de a források némelyike nem járul hozzá, hogy ezt nyilvánosságra hozza?

– Igen, ahogy mondtam: láttam olyan videókat, képeket, amelyeket a forrás nem mert átadni. Például az úgynevezett „Tiszti lakban”, ami konkrétan a miniszterelnöki család lakhelye,

egy hatalmas, antiknak tűnő nagy cserépkályha van, illetve olyan intarziás parketta, amit csak a bécsi Burgban lát az ember.

Ezeket el kell hinni, mert a képeket nem kaptam meg, nyilvánosan nem tudom bemutatni. De például az, amiről korábban csak információként beszélhettem, hogy hatalmas hűtőkamrák vannak az egyik épület alatt, ahol több hónapra vagy akár évre is lehet tárolni élelmiszert, most ezekre már van bizonyíték.

– Vannak olyan információk, amelyek megerősítésre várnak még?

– Igen, például az egyik nagy épületben,

amit ők vendégháznak neveznek, és amiről a miniszterelnök azt állítja, hogy mezőgazdasági üzem, ott több szoba van, moziterem, szivarszoba, és hasonlók.

Ezeket egyelőre nem tudom bizonyítani, mert az ezekről készült képeket nem kaptam meg. A széf jelenléte is ilyen: többen, egymástól függetlenül állították, de bizonyítékom egyelőre nincs róla. Viszont arra már tudtam egy nagyon komoly bizonyítékot bemutatni, hogy ez nem üzem, hanem lakóépület: egy honfitársunk hívta fel a figyelmemet arra, hogy nyilvános adatként elérhető az épület energiatanúsítványa, amely szerint az új épület lakóépületként van besorolva.

– Tehát amit eddig Ön állított, azt most papírral is alá tudja támasztani. De azokról a képekről, amelyeket kap, tudja minden kétséget kizáróan állítani, hogy valóban Hatvanpusztán készültek? Hiszen ha látunk egy alagsort páncélajtóval, az akár máshol is lehet.

– Erről láttam videót, amelyen belépnek egy folyosóra, ami ugyanaz a folyosó, amiről aztán képeket kaptam. Így

a videó elején látható külső nézet összeköthető azzal a belső térrel, melyet a publikálható fotókon láthatunk.

– Tehát ez az az eset, amikor egy olyan videóra tud hivatkozni, amit nem tud megosztani, de látott, és így tudja azonosítani a helyszíneket?

– Igen.

– Említette azt is, hogy a dolgozóktól származó információk szerint az egyik boltozott járat kívülről vastag betonnal van megerősítve, míg belül díszes burkolat van. Erről is van bizonyíték?

– Igen, ezt megerősítette egy olyan drónfelvétel, amit magyar fotósok készítettek, amikor fölé repültek. Azokon jól látszik, hogy ezek a járatok valóban vasbetonnal vannak megerősítve.

– Beszéljünk egy kicsit arról, hogyan készülhetnek ezek a képek. Hiszen tudjuk, hogy az ott dolgozóktól elveszik a telefonokat. Vannak, akik kijátszották ezt, becsempésztek készüléket, és kockáztatták a munkájukat?

– Ez nem olyan nehéz. Ha lead egy telefont, de van egy másik (nekem is kettő van), akkor könnyen megoldható. Az egyik forrásom például elmondta, hogy

volt egy régi telefonja, amit csak zenehallgatásra használt, és az nála maradt, azzal készítette a képeket.

Az éberség természetesen csökkenti a lehetőségek számát, de nem zárja ki teljesen.

– Térjünk rá a műemlék-rombolás ügyére. Itt egy nagyon komoly állítást tett: azt mondta, hogy ez lehet Orbán Viktor egyik „banánhéja”. Meg is mutatta, hogy belül itong van, azon vasbeton, és végül apró tégla. Tehát ön szerint egy műemléket gyakorlatilag porig romboltak. Mennyit lehet kapni egy ilyen rombolásért, és hogyan lehet bizonyítani, hogy ki rendelte el?

– Itt nemcsak műemlék-rombolásról van szó, hanem hivatali visszaélésről is. Egyszerűen nem lehetett volna ezt engedélyezni. Végigjártam ezeket a hivatalos utakat, nem volt könnyű, de kaptam válaszokat a kormányhivataltól. Kiderült, hogy megadták az engedélyt. Aki kiadta az engedélyt, az nyilván vádalkuval majd elmondhatja, ki utasította erre. Hadd ne mondjak most konkrét büntetési tételeket, de nagyon súlyos bűncselekményről van szó.

Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát.

Hatvanpuszta ledózerolása körülbelül ugyanilyen súlyú ügy, mivel kiemelt műemléki besorolású épület volt.

– Beszéljünk egy kicsit a politikai vetületéről is. Orbán Viktor mostanában beszél is Hatvanpusztáról az úgynevezett interjúiban.

– Igen, valószínűleg azért, mert érzékeli, hogy ez ügyben mondania kell valamit. Nyilván mérik, hogy ez a téma a fideszes szavazókat is zavarba hozza, ezért reagál rá.

– Csakhogy mindig ugyanazt mondja: hogy ez egy majorság, és az édesapjáé, kérdezzük meg az édesapját. Aztán amikor megkérdezik, ő nem válaszol.

– Lehet, hogy ma már úgy gondolja, okosabb lett volna hallgatni. Ha nem mentünk volna oda több ezer emberrel, talán még jó ötletnek is tűnt volna. A propaganda sok mindent el tud hitetni, de én hálás vagyok annak a több ezer embernek, aki eljött, és segített leleplezni ezt az ordas hazugságot.

– Attól nem tart, hogy a most meghirdetett bejárásokkal idővel elkopik a téma?

– Ezeket közkívánatra hirdettem meg, sokan jelezték, hogy a nyári szünet miatt nem tudtak eljönni. Szívesen megmutatom nekik. Persze minden téma előbb-utóbb „elkopik”, de a rendszer lényege épp az, hogy újabb és újabb ügyekkel feledtessék az előzőeket. Ez a téma viszont azért került újra elő, mert maga a miniszterelnök hozta fel, nyilván azért, mert azt mérik, hogy ez még a fideszeseket is zavarba hozza. Ezért ez ellenzéki feladat: ne hagyjuk elcsendesedni ezt a témát.

Az interjú után nem sokkal a képviselő újra Hatvanpusztán járt, ahol a biztonsági örök két autóval jelentek meg, és le akartak szorítani az útról. Végül az egyik autójuk járt pórul, és felborult. Az incidensről kétszer is posztolt Hadházy Ákos, a Szeretlek Magyarországnak pedig ezt mondta:

– Mit gondol, mi volt a céljuk ezzel? Megfélemlítés? Vagy több?

– Ha ezt parancsra csinálta a biztonsági őr, akkor igen, a megfélemlítés miatt adták a parancsot. Ha önszorgalomból, akkor lehetett mögötte egy megfelelési kényszer a főnöke felé, de persze szimpla gyűlölet is felém.

– Mit tervez? Feljelentést tesz? Későbbiekben folytatja-e a birtok felderítését, akár egyedül is, vagy inkább visz magával több embert?

– Én azt hiszem, már mindent felderítettem, amit lehet. De igen, a cél az, hogy minél többen személyesen meggyőződjenek arról , hogy mi folyik ott. Ezért is ajánlom fel, hogy aki augusztus elején lemaradt, de szeretné saját szemével látni, hogy mi folyik ott, azt egy újabb időpontban elviszem - akár több alkalmat is szervezhetünk. De egyedül biztosan nem megyek vissza oda.

– Mi lehet a teendő egy új kormány számára ezzel az ingatlannal? Vannak, akik a megnyitásáról beszélnek. Mi ennek a realitása?

– A kérdés az, hogy a rendszerváltás választáson történik-e, vagy egy elcsalt választás után egy hibrid forradalommal, esetleg forradalommal, ha az kell. A cél nyilván az, hogy az elkövetők ne élvezhessék ezt a lopást. Hogy az épület sorsa mi lesz, az más kérdés. Például meg lehet vizsgálni azokat a számlákat, amelyek alapján az autópálya-építésekhez követ vásároltak. Ezeknek jogi következményei is lehetnek, hiszen

a miniszterelnök apja 30-40%-os haszonnal adja el a követ, míg más bányák 3-4%-os haszonnal dolgoznak. Ez nyilvánvaló hűtlen kezelés, és innen el lehet jutni a kastélyig is.

– Ön szíve szerint milyen funkcióban látná Hatvanpusztát 2026 után?

– Például nagyon szép hely lenne egy szanatórium számára. Nagyon alkalmas lenne rá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Ha innen is kiszorulnak a legszegényebbek, akkor végképp földönfutóvá válnak” - az Utcából Lakásba Egyesület az önazonossági törvényről
Kistelepülések sora szűrné ezentúl a beköltözőket, például büntetlen előélethez, érettségihez, szakképesítéshez kötnék, hogy valaki ingatlant vehessen náluk. Kovács Vera szerint mindez elsősorban a szegénységben élőket, azokon belül is a romákat sújthatja.


Van ahol érettségihez vagy szakképesítéshez kötnék a betelepülést, máshol a büntetett előéletűeknek tiltanák meg, hogy ingatlant vegyenek, vagy épp néhány tízezer forintot kérnének el, de olyan település is van, ahol minden egyes kívülről érkező ingatlanvásárlót előzetesen meghallgatna a képviselőtestület.

Mindezeket a helyi önazonosság védelméről szóló új törvényre hivatkozva vezetnék be az önkormányzatok, ami a hivatalos indoklás szerint elsősorban azt akadályozná meg, hogy újabb beköltözők tegyék élhetetlenné a már amúgy is túl sűrűn lakott budapesti agglomerációt vagy a Balaton környékét. A szigorításokat eddig azonban olyan települések tervezik bevezetni, mint Taktaharkány, Újlengyel vagy Vámosszabadi. Az Utcáról Lakásba Egyesület alapító-társelnökével, Kovács Verával arról beszélgettünk, milyen hatással lehet mindez a szegénységben élőkre.

– Feltételezhetjük, hogy a jogalkotó nem gondolt minden következményre.

– Feltételezem, hogy nem. De szerintem ez inkább egy gesztus a szélsőjobbnak, lehetőséget adva arra, hogy a települések kirekesszék az általuk nem kívánatosnak tartott beköltözőket, különösen a szegénységben élőket, ezen belül is a roma embereket. Az a gond, hogy azok a települések védekeznek leginkább ezek ellen a családok ellen, amelyeknek már csak ezek a települések lehetnének éppen megfizethetőek. Így csapdahelyzet jön létre: senki nem akar a legelmaradottabb településekre költözni, hiszen azok hátrányos helyzetűek. Oda azok mehetnének, akiknek nincs más lehetőségük.

Ha innen is kiszorulnak a legszegényebbek, akkor végképp földönfutóvá válnak.

Előfordult, hogy roma családok, teljesen függetlenül anyagi helyzetüktől, nem tudtak házat venni egy településen pusztán etnikai hovatartozásuk miatt.

– Felmerül a másik kérdés, hogyan kerülje el egy eleve szegény település a további gettósodást, ami szociálpolitikai szempontból sem kívánatos.

– Igen, de ezt nem kirekesztéssel, hanem felzárkóztatással kell kezelni. Többféle megoldás lehetséges. A már szegregálódott településeken fontos a munkahelyteremtés, a közműfejlesztés, a célok világos meghatározása. Egyes esetekben, például a Miskolc környéki szegregátumoknál az segíthet, ha ezeket a területeket bekapcsolják a város életébe.

Más esetekben viszont kívánatos lehet a szegregátumok megszüntetése, a lakók integrált környezetbe költöztetése, ahol munka, iskola és infrastruktúra is elérhető.

De minden település más: a földrajzi elhelyezkedés, a lakosságszám, a helyi adottságok meghatározzák, hogy hol melyik beavatkozás a leghatékonyabb. A jó programok azok, amelyekben helyi megvalósítók vesznek részt, és a valódi helyi igényekre reagálnak. Valahol a munkahelyteremtés a kulcs, máshol a szegregált lakóterület teljes felszámolása.

– Egy generációk óta mélyszegénységben élő családnál nem elég a költöztetés vagy a munkahelyteremtés. Szükség van szociális beillesztésre, mentorációra is, hogy valódi esélyt kapjanak.

– Valóban, a helyi igényeket ismerő szervezeteknek kellene ezeket megvalósítani szociális munkával. Ez a munka nagyon összetett. Nem gyámkodni kell felettük, hanem a lehetőségeket kell biztosítani számukra, amelyektől akár generációk óta el vannak zárva, és a részvétel módját is segíteni kell. Például

ha egy gyerek úgy nő fel, hogy a szülei sosem dolgoztak bejelentett állásban, csak napszámban, az teljesen kilátástalan helyzetet teremt. Ilyenkor egyszerre kell foglalkozni a szülőkkel és a gyerekekkel: meg kell tanítani, mit jelent rendszeresen munkába járni, havi fizetést kapni, és a tanulás értékét is meg kell mutatni.

Ez nehéz, mert az eredmények sokszor csak a gyerekeknél vagy unokáknál jelentkeznek.

– Megvan-e ehhez az állami vagy önkormányzati intézményrendszer, illetve a megfelelő civil szervezeti háttér?

– A tudás megvan, de az emberi erőforrás nincs. Állami szinten a legnagyobb ilyen program jelenleg a „Felzárkózó kistelepülések”, melynek a fő pályázója a Máltai Szeretetszolgálat. Ez kívülről nem tűnik átütő sikernek, de a kormány és a Máltaiak nem adnak nyilvánosan adatokat. Ugyanakkor számos civil szervezet, például az Igazgyöngy Alapítvány, vagy a Van Helyed Alapítvány, képes több generációval párhuzamosan dolgozni. Bátonyterenye térségében, Bonyhád környékén és másutt is vannak jó gyakorlatok, amelyeket országos szintre lehetne emelni.

– De ez az intézményesítés még nem történt meg.

– Így van. Ezek jellemzően helyi civil kezdeményezések, legfeljebb néhány településen dolgoznak. A Máltai Szeretetszolgálat „jelenlét” típusú programjai a legkiterjedtebbek, de egységes, országos rendszer nincs.


Link másolása
KÖVESS MINKET: