SZEMPONT
A Rovatból

Somogyi Zoltán: A nyugdíjasok és a nők a fő célcsoportja a Fidesznek, mert náluk erősebbek Magyar Péternél

Ilyen mennyiségű ígéretből arra következtethetünk, hogy eléggé rosszul állhatnak - mondja az elemző az Orbán Viktor évértékelőjén tett bejelentésekről. Ugyanerre utalnak az ott elhangzott fenyegetések is, bár ezek egyelőre inkább csak hangoskodásnak tűnnek.


Orbán Viktor szombati évértékelője óta úgy tűnik, a Fidesz több témában is újra tematizálni tudta a közbeszédet. Azóta is sok szó van a két- és háromgyerekeseknek életük végéig járó szja-mentesség ígéretéről, a nyugdíjasok számára kitalált áfa-visszatérítéséről, vagy épp a Pride esetleges betiltásáról, amivel kapcsolatban szerdán már az hangzott el, hogy beltérben képzelik el a kormánypártok.

Somogyi Zoltán szociológussal beszélgettünk arról, néhány nap távlatából hogy látszik, milyen hatása lehet az évértékelőn bedobott témáknak, mit árulnak el az ott elhangzott ígéretek Orbán Viktor helyzetéről, és mit hozhat mindez a Fidesznek a Tisza Párttal folytatott versenyében.

– Az Orbán-beszéd legnagyobb része inkább az ellenséggel és a harccal foglalkozott.

– És még ígéretek voltak benne, amelyekből világosan kivehető, mely célcsoportoknak miket üzen. Viszont ilyen mennyiségű ígéretből arra következtethetünk, hogy eléggé rosszul állhatnak, nyilván ők is azt mérik. Ezért a nagy ígéretek.

– Miért pont a gyerekes anyákat és a nyugdíjasokat célozta meg Orbán Viktor?

– Azért, mert a nyugdíjasok és a nők a fő célcsoportja a Fidesznek. Ezekben a csoportokban erősebbek Magyar Péternél, és úgy érzik, hogy meg kell erősíteni őket az elkötelezettségükben, és talán további szavazókat is lehet közülük szerezni.

Ez már a választási osztogatásnak, az ígérgetésnek a része.

Könnyen lehet, hogy még bőven lesz választási osztogatás, mert pénzt mindig lehet nyomtatni, csak persze utána újra jön az infláció.

– Megint jön a rekorder infláció?

– Én nem nagyon látom, hogy lenne más lehetőség, mint a későbbi elinflálása annak az ígéretmennyiségnek, amit Orbán Viktor most tesz. Igazából ez a választások után érdekes, de

Orbán számára most a cél az, hogy a választásokig eljusson valahogy. Hogy utána mi lesz, az egy másik dolog.

A költségvetés helyzete abszolút nem teszi lehetővé büntetlenül ezt a fajta pénzosztogatást.

– Pedig győzelmi jelentésnek is tűnhetett, ahogy ezt meghirdette a miniszterelnök.

– De ahogy az előbb mondtam, itt most csak egy a cél, az pedig a választás. Hogy most ez mennyire lesz hatékony, afelől kétségeim vannak. Amúgy pedig én magam prokapitalista ember vagyok, így az ilyen típusú költségvetési osztogatások semmilyen mértékben nem tetszenek.

– A konkrét ígéretek mellett az tűnt a beszéd fő vonulatának, amikor harcról, hadmozdulatokról, birodalomról beszélt.

– Elvileg az Európai Unió tagjaként az Európai Uniónak kellene drukkolnunk, a sikerének, az erősödésének. Innen nézve olyan nagyon győztesként nem tudja kihirdetni magát Orbán Viktor. Semmi jót nem hoz azzal, hogy elpoénkodott az Unió vezetőin, hogy ők most milyen kínban tárgyalhatnak egymással, ami persze viccnek se túl jó, miközben ott van az a felemás érzés, hogy ő miért nincs ehhez az asztalhoz meghívva? Semmilyen sikert nem hordoz magában ez a különállás, legalábbis a magyar nemzetnek nem sokat.

– Szemlátomást ezt győzelmi jelentésként adta elő.

– Hogy most győzelmi jelentést tesz a sajátjainak, az még nem jelenti azt, hogy az ország ezzel egyetért. Ez annak a belső körnek szólt, akik tapsoltak neki.

Ráadásul ez a beszéd minden volt, csak évértékelés nem.

Az évértékelés valami olyan lenne, hogy beszámol az ország állapotáról, és elmondja, hogy ehhez képest milyen intézkedéseket tervez hozni, hogy még jobb legyen. Ez nem történt meg. Az, hogy a sajátjait elszórakoztatta, és együtt nevettek azokon, akik nem lehettek a teremben, még nem jelenti azt, hogy a termen kívül többsége van ennek a politikának.

– Ehhez képest nagyon harcias volt, és úgy tűnt, mint aki ereje teljében van. Bejelentette, hogy be akarja írni az alaptörvénybe, hogy Magyarországon férfiak és nők vannak, és ez még hagyján, de az idei Pride betiltását is kiérthettük egy mondatából.

– Mit kezdünk azzal, hogy az alkotmányba beleírja, hogy két nem van, a férfi és a nő? Mi változik a világban és az országban ettől? Mennyivel lesz általánosan jobb a hangulat?

A Pride betiltását valójában nem mondta ki. Csak lebegtette.

De igazából nem tudjuk még, hogy mit is akarna ezzel kapcsolatban megtenni. Azért olyan általánosan jobb hangulatot, jobb életet ez az intézkedés sem fog hozni.

– Az azért eléggé beszédes volt, hogy a legnagyobb tapsot ez a bejelentése kapta.

– Hát én nem lennék büszke, ha ilyen lenne a közönségem. A legnagyobb tapsot egyébként szerintem a két- és háromgyermekes anyák adómentessége kapta, ahogy emlékszem. Visszatérve azonban a témához,

még azt sem gondolom, hogy a közvélemény-kutatások, megerősítenék a homofób politikát, mert ennél sokkal összetettebb az, amit a magyar emberek gondolnak akár a homoszexualitásról, akár a Pride felvonulásról,

illetve annak politikai jelentőségéről.

– Szóba került még az is, hogy szankcionálnák Magyarországon a civil szervezeteket, amelyek támogatást fogadtak el – megjegyzem, legális és transzparens módon – az Egyesült Államokból, többek között az USAID kormányzati szervezettől. Elküldenek Washingtonba valakit, aki majd elkezdi átvizsgálni az anyagokat. Egyáltalán beengednek bárkit Washingtonba ezekbe az adatbázisokba, hogy „most jöttem Magyarországról, és szeretném megnézni, hogy mi vonatkozik mire, hogyan”?

– Nem tudom, hogy mennyire hozzák ezeket az adatokat nyilvánosságra, ezt majd meglátjuk. Ez az akció nyilván a politikai kommunikáció része, mármint hogy kimegy oda egy ember, és behozza az adatokat. Mivel utazni sem kellene ehhez, minden lekérhető elektronikusan.

Ha olyan jól állna a kormánypárt, akkor nem fenyegetőzne. Nem lenne értelme. Ha valaki jól áll, akkor meg akarja tartani a status quót, és nem kockáztat azzal, hogy fölöslegesen fenyegetőzik.

Itt most a probléma az, hogy rosszul áll. A saját kutatásaik is azt mondhatják, hogy valamit kell csinálni, aktivitást kell felmutatni, erőt kell mutatni, meg kell fenyegetni az ellenfelet, vagy az ellenfél irányába fenyegetéseket kell tenni annak érdekében, hogy minél kevesebben merjenek oda csatlakozni.

– Ezekkel az ígéretekkel vajon hány százalékot tud visszaszerezni a Fidesz?

– Az, hogy hány százalékot, azt itt nem fogjuk tudni megmondani. Az hogy mennyire maradt hiteles a Fidesz politikája, erről sem fogunk tudni itt számot adni. De az, hogy ez a cél, az biztos. Tehát arról van szó, nagyon egyértelműen, hogy ezeket a célcsoportokat próbálja megfogni, és magánál tartani.

Bőven lehet, hogy itt most nem is a szavazótábor növeléséről van szó, hanem egyszerűen csak arról, hogy ne menjen el még több szavazó.

Lehet, hogy erőteljes szavazatelvándorlást mérnek, és meg akarják állítani ezt a folyamatot, ahhoz kell a nagy ígéreteket kell tenni.

– És itt a következő határátlépés: Orbán Viktor eddig mindig azt mondta, hogy Oroszország az agresszor, Ukrajnának joga van megvédeni a területi integritását. Viszont most már Ukrajnáról csak mint egy ilyen nevű területről beszél, egy ütközőállamról, olyan módon, ahogy egy ellenséges államról szokás beszélni, amit most végre legyőztek.

– Szomorú ezt hallani, de ezek az állítások nem újak Orbántól. Valószínűleg a jobboldal korábbi tábora lecserélődött egy újra, mert nem hiszem, hogy mindenki olyan jó kedvvel követte a miniszterelnököt korábbi jobboldaliként egy Putyin-párti, Szovjetunió-nosztalgiát megértő, Nyugattól Kelet felé történő fordulatban. Ez az irány biztosan nem a klasszikus magyar jobboldali tábor iránya.

– Mi van, ha amiről a miniszterelnök beszélt, komolyan gondolja? Ha tüntetéseket tilt be, civil szervezeteket, és azok tagjait üldözi, kitiltja, betiltja, nyomoz ellenük, akkor az már nem az a rendszer, amit eddig ismertünk.

– Azzal egyetértek, hogy ennek a veszélye megvan. Az egy nagy kérdés, hogy meg tudjuk-e védeni az országot egy ilyen kihívással szemben. Annyi talán megnyugtató a dologban, hogy még mindig nem látszódnak a beszédeken túl konkrét lépések. Egyelőre ez inkább csak hangoskodás.

– Magyar Péter is megszólíttatott, mint áruló. A Tisza elnöke viszont nagyon óvatosan reagált. Persze elmondta, hogy ez mennyire gyenge beszéd volt, de például a Pride betiltására, a civil szervezetek vegzálására egyetlen mondatot sem mondott, mintha ezek forró krumplik lennének, amiket jobb nem elkapni.

– Itt két szempontot kell nézni. Először is Magyar Péternek van önálló témája, amit ő akar vinni. Ha reagál Orbán Viktorra, akkor Orbán Viktor témáját emeli tovább, és nem a sajátját. Ezt el akarja kerülni. Illetve minél kevésbé szeretné eltávolítani magától a Fidesz szavazóit. Meg akar hagyni nekik egy olyan lehetőséget, hogy akár átszavazzanak, vagy otthon maradjanak, mert nem tekintik Magyar Pétert súlyos problémának.

Ha választásokat akar nyerni, ezekre a szempontokra is figyelnie kell.

Megjegyezném, hogy pontosan ezekben az emberi jogi kérdésekben és az Orbán által felvetett dolgokban pont annak az ellenzéknek lenne lehetősége, amelyik most 1-2-3 százalékon áll azért, mert nincsen semmilyen témájuk, nem szólalnak meg. Az ilyen ügyekben simán meg lehetne szólalni. Lehetne nagyobb keretezésben például, hogy Orbán Viktor beszédéből kiderült, szíve szerint kilépne az Európai Unióból, de most mi megvédjük az országot, és ezt nem engedjük. Ez lehetne például egy nagy ügye a régi ellenzéknek. Vagy a másik, hogy megvédenék a fenyegetés alatt álló civileket. Azonban úgy tűnik, hogy a régi ellenzéki pártok valamilyen okból olyan bénultak, hogy semmi ilyesmiben nem akarnak részt venni, mintha lemondtak volna arról, hogy bármit is csináljanak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Jámbor András: Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában
A kommunikációs szakember nyíltan bírálta Hajdú Gábor kinevezését az M1 Híradó főszerkesztői pozíciójára. Szerinte elfogadhatatlan, hogy egy Mészáros Lőrinchez köthető szakember kapjon kulcspozíciót a köztévé új híradójában.
DKA - szmo.hu
2026. augusztus 04.



Jámbor András a Facebookon reagált arra a hírre, hogy Hajdú Gábor lesz a közmédia híradójának új főszerkesztője. Ahogy megírtuk, Hajdú korábban a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Groupnál dolgozott kommunikációs szakemberként, és kommunikációs specialista is volt a Mészáros-csoportnál.

„Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában!”

– jelentette ki a jelenleg Pikó András józsefvárosi polgármester tanácsadójaként dolgozó Jámbor.

Bár hozzáteszi, nem gondolja, hogy senki, aki valaha kapcsolatba került a Fidesszel, ne kaphatna fontos pozíciót, de szerinte „az talán egy kicsit erős”, hogy Mészáros Lőrinc cégének egy nemrég még aktív kommunikációs szakembere kerüljön a köztévé híradójának élére. A képviselő felidézi korábbi álláspontját, miszerint azok, akik például 2015-ben szálltak ki a Fidesz-propagandából és utána független sajtót csináltak, megérdemlik a megbocsátást. Hajdú Gáborral kapcsolatban azonban máshogy vélekedik:

„Nem hiszem, hogy egy olyan embernek kéne ezt a fontos posztot megkapnia, aki vígan keresett és jól élt a korrupt oligarchák kiszolgálásából, miközben a kollégáit támadta, megalázta és ellehetetleníteni akarta a rendszer. Nem láttunk ettől a Hajdútól egyetlen mondatot sem arról, mit gondol a közmédiát propagandaszócsőként használó előző rendszerről. Amely rendszerben az őt alkalmazó cégeket is kiszolgálta a közmédia.”

Megjegyzi, hogy nem véletlenül nem ír posztot minden fideszes kötődésű emberről, aki feltűnik az új rendszerben, de szerinte ez annyira kirívó eset, hogy meg kellett szólalnia. Szerinte lenne kikből válogatni, és több nevet is említ, akik megérdemelnék a feladatot: „Bakos Piroskától Krizsó Szilviáig számtalan olyan volt MTVA-s van, aki még baloldalinak sem mondható, mégis jól végezte anno a munkáját”. Hozzáteszi még Benyó Rita és Mészáros Antónia nevét is.

A kommunikációs szakember elismeri, hogy politikailag nehéz a helyzet, mivel „a Tisza nem szólhat bele ebbe a kinevezésbe, ha komolyan gondoljuk a független közmédiát”. Ennek ellenére úgy véli, jó lenne „egy erkölcsi határvonalat húzni, hogy legalább az előző rendszer legegyértelműbb kiszolgálói ne kerülhessenek pozícióba”.

Bejegyzése végén Jámbor megjegyezte, hogy „Magyar Péter a kinevezésről szóló Telex-cikk alatt azt kommentelte: »Nem hinném«”, amivel arra utalhatottt, hogy szerinte vissza fogják vonni a kinevezést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Panyi Szabolcs: A Külügyi Intézetnél súlyos nemzetbiztonsági aggályok merültek fel az Orbán-korszakban - döbbenetes dolgokat állít
Az újságíró szerint a Külügyi Intézet korábbi amerikai vezetőjének nemzetbiztonsági átvilágítását az Orbán-kormányból siettették. Azt is állítja, Orbán Balázs politikai felügyelete mellett orosz lehallgató-berendezések közelébe költöztették az Orbán Viktornak anyagokat készítő intézményt.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró annak kapcsán mesélte el korábbi értesüléseit, hogy új vezetők kerültek a Magyar Külügyi Intézet élére. Szerinte a váltás komoly nemzetbiztonsági aggályok után történt.

Panyi Szabolcs szerint „kiváló magyar külpolitikai szakértők, Feledy Botond és András Rácz kerültek a Magyar Külügyi Intézet élére”.

Panyi azt írta,

„Mindegyik jelző fontos, ugyanis az intézet előző vezetője, Gladden Pappin se magyar nem volt, se külpolitikai szakértő – annál inkább JD Vance amerikai alelnök egyik közeli ismerőse, illetve Orbán Balázs bizalmasa.”

Szerinte Pappin irányítása alatt „az intézet vezetése – az orbáni propagandamédia saját állítása szerint – a korábbiaknál több minősített információhoz, vagyis magyar államtitokhoz férhetett hozzá.”

A posztban egy korábban nem publikált információt is közölt, miszerint „egy magas rangú magyar titkosszolga azt is elárulta nekem, hogy Pappin nemzetbiztonsági átvilágítása úgy zajlott, hogy az Orbán-kormányból letelefonáltak az Alkotmányvédelmi Hivatalnak: gyorsan le kell zavarni az ellenőrzését és meg kell adni neki az engedélyt” - állítja.

Panyi megjegyezte, „Mindez azokban az években történt, amikor ugyanez az Orbán-kormány független újságírókat és civil szervezeteket amerikai ügynöközött.”

Az újságíró szerint más nemzetbiztonsági aggályok is felmerültek. Állítása szerint az intézet Orbán Balázs politikai felügyelete alatt a Bajza utcába költözött, az orosz nagykövetséggel szemközti épületbe. „Az orosz diplomáciai épületek pedig más orosz külképviseletekhez hasonlóan jelfelderítési (SIGINT) csomópontok is, tele megfigyelő- és lehallgató berendezésekkel.”

Mivel az intézet egyes munkatársai közvetlenül Orbán Viktornak készítettek anyagokat, ezért „ha valaki őket megfigyelte-lehallgatta, azzal közvetlen rálátásuk lehetett a legfelső döntéshozatalra.” A poszt szerint az orosz fenyegetés nem csak elméleti volt: Magyarország a választás után csendben kiutasította Artur Sushkovot, az orosz külső hírszerzés fedett tisztjét, aki állítása szerint információit részben a Külügyi Intézethez fűződő kapcsolatain keresztül szerezte.

„Egyik hírigénye például nem más volt, mint a Külügyi Intézet belső wifihálózatának jelszava, annak megszerzése.”

Az intézet az akkori cikkére annyit ismert el, hogy Sushkovról a jelenléti ívek alapján be tudták azonosítani, hogy részt vett két rendezvényükön. Panyi szerint az orosz és amerikai befolyás mellett „Kína irányába is komoly kitettsége lett az intézmények”. Úgy zárta bejegyzését:

„Feledy Botond és Rácz András előtt nagyon komoly kihívások állnak tehát”.

Szent-Iványi István volt külügyi államtitkár már pénteken arról beszélt, hogy menesztették Gladden Pappint az intézet éléről. A volt diplomata akkor súlyos vádakat fogalmazott meg, azt állítva, hogy Pappin és helyettese „rettegésben tartották” a munkatársakat. Szent-Iványi már ekkor megnevezte Feledy Botondot mint lehetséges új vezetőt, akivel szerinte „végre jó kezekbe kerül az Intézet”. A személyi döntés egy nagyobb szervezeti átalakítás része, miután Orbán Anita külügyminiszter május 11-én bejelentette, hogy a korábban a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó intézmény visszakerül a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet
Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk