SZEMPONT
A Rovatból

Somogyi Zoltán 2025-ről: Magyar Péter tábora nem csökkent, Orbán Viktor a Fideszt tudta valamennyire megerősíteni Magyar Péter mellé

A miniszterelnök újra aktivizálta magát a belpolitikában, ami látszik is a számokon, ugyanakkor a TISZA még mindig nagyjából 10 százalékkal vezet – mondja az elemző. Évértékelő sorozatunk utolsó részében Orbán Viktor és Magyar Péter küzdelme a téma.


2025-ben szinte egész évben dübörgött a hosszúra nyúlt választási kampány. Magyar Péter folytatta országjárását és több nagy, látványos tömegdemonstrációt is tartott, többek között a gyerekvédelem témájában, a Fidesz pedig különböző eszközök sorával próbálkozott: Harcosok Klubját indított, majd Digitális Polgári Köröket, bejelentette az Otthon Startot, egy sor adókedvezményt és a 14. havi nyugdíjat, és folyamatossá tette a „békeharcot”. Emellett a propaganda minden erejével igyekszik meggyőzni az embereket a Tisza nem létező adócsomagjának veszélyeiről. A gazdaságban ugyanakkor a beígért repülőrajt elmaradt, az uniós pénzek továbbra sem érkeznek, az infláció makacsul tartja magát.

Hogyan értékelhető 2025 a Fidesz és a TISZA szempontjából, és levonható-e ebből bármilyen következtetés 2026-ra? Év végi nagyinterjúink utolsó részében Somogyi Zoltán szociológussal, elemzővel beszélgettünk.

— Tavaly is beszélgettünk, és akkor az volt a konklúzió a 2024-es évről, hogy Orbán Viktor alatt összeomlott a belpolitikai talapzat. Kezdjük ezzel: 2025-ben sikerült erre visszakapaszkodnia, újjáépítenie?

— Igen, az év második felétől visszajött a belpolitikába, kézbe vette az irányítást. Nyár közepe óta látjuk, hogy megpróbálja a saját témáit előtérbe hozni, és versenybe állítani Magyar Péter témáival. Orbán megértette, hogy élesebb a politikai verseny annál, hogy megengedhesse magának a könnyed távollétet és ebben neki ne legyen komoly feladata. Ezzel az új energiával pedig a saját szavazói körét is részben újra aktivizálni tudta, összeszedte újra a törzstáborát.

— A kormányfő azt is mondta nagyjából egy éve, hogy 2025-ben „csodás dolgok” jönnek. Emlékezetes volt a „repülőrajtról” szóló ígérete, amit később azzal korrigált, hogy „nagyon hosszú a felszállópálya, tízmillión ülnek a gépen”. Mi az a téma, amivel végül tényleg „nyeregbe kapaszkodott”?

— A miniszterelnök szeretné úgy előadni ezt a történetet, hogy ő és kormánya pilótaként tízmillió magyar embert szállít. Az ellenzék pedig arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a pilóta csak üzemanyaggal tud repülni, azaz a választók ebben a hasonlatban nem az utasok, hanem az üzemanyag azzal, hogy ők fizetik be a kormány által felhasznált adókat. Ez a kétfajta értelmezés jól megmutatja azt a kétfajta politikai felfogást, amely ma versenyez a szavazatokért. Azt se felejtsük, hogy Orbánék az év elején a „jóhírkampánnyal” is próbálkoztak, de ezt a kormány gyorsan elengedte, mert rájött, hogy egy jó hírek nélküli jóhír-kampány csak nevetséges lehet. Azaz, érezték a gazdasági elégedetlenséget a választók részéről.

Az év második felére pedig nemhogy a repülőrajt veszett ki a miniszterelnök szótárából, de odáig jutott, hogy azért nincsen jólét és nincs még minden rendben, mert nem tudott a Fidesz 30 évig kormányozni, csak 15 évig.

Azaz, kell még 15 év és majd akkor Magyarország nagyon gazdag ország lesz. Minezekből világosan látszik a kommunikációs képlet: először egy megnyugtató rövid távú ígéret a repülőrajttal, majd amikor annak lejár a szavatossága, akkor jön a hosszútávú ígéret a még 15 év várakozással. Igen ám, de hosszútáv csak elméletben létezik, a választók azonban rövidebb távú gyakorlati eredményekkel aktivizálhatók. Orbán Viktor ezt pontosan kell, hogy tudja, miközben megértette, hogy a rossz gazdasági helyzet miatt úgy tud csak visszajönni a belpolitikába, ha abban saját eredeti és ki nem cserélhető személyét viszi be. Ezt tette és ezzel megüzente a táborának: itt vagyok, nem hagytam magára az országot, nem hagytalak titeket sem cserben. Orbán magát a béke harcosaként pozícionálja, azt hangsúlyozva, hogy a külpolitikában ő egyedül kellően járatos ehhez, őt ismeri a világ és ő ismeri a világot, amely tulajdonságát szembe tudja állítani Magyar Péterrel.

Közben elindította a kormány a célcsoportokra szabott támogatási programokat is. Ebből a legsikeresebb a 14. havi nyugdíj első „hete”, negyedrésze, ami nagyjából 7–8 százalékos nyugdíjemelésnek felel meg.

De nem nyugdíjemelésként kommunikálta, hanem 14. havi nyugdíjként, ami sokkal jobban hangzó politikai termék. Ugyanígy beszélhetünk az anyák adómentességéről és sok másról, mely jól csomagolt politikai termékek. Ami viszont problémája Orbánnak az az, amit sokan félreértettek az „olló” állítólagos zárulásával,

Magyar Péter tábora ugyanis nem csökkent Inkább az történt, hogy Orbán Viktor a Fideszt tudta valamennyire megerősíteni Magyar Péter mellé.

Azaz az olló egyik szárnya mozdult csak meg. Még mindig úgy néz ki, hogy nagyjából tíz százalékpontos hátrányban van a Fidesz a Tiszához képest. Ez több, mint félmillió szavazó, szavazókörönként átlagban több, mint 5000 ember. Az azért nagy különbség.

— Volt a Harcosok Klubja, amiről már alig esik szó. Helyette itt a Digitális Polgári Körök roadshow, amivel sportcsarnokokat töltenek meg. Mintha a Fidesz is egyre egy one man show lenne, ezzel pedig inkább a Tiszát szokták illetni.

— Pedig a Fidesz mindig is one man show volt.

— És ez volt a gond?

— A gond az volt, hogy Orbán elhagyta a belpolitikát korábban a külpolitikai akciók érdekében. Abban hitt, hogy a sajátjai majd megoldják a belpolitikát, ő már nem kell ehhez. Miközben továbbra is one man show-t csinált az ország irányításából, ezt hívjuk rendeleti kormányzásnak.. Elismerem, Orbán Viktornak számos beszélő arca van, de ezek a beszélő arcok nagyon nem függetlenek Orbántól. Magyar Péter mindeközben próbálja elkerülni, hogy az ő beszélő fejei problémákat okozzanak neki, ezért tiltja a közszerepléseiket. Ettől még Orbán Viktor is egy központosított politikai tömböt hozott létre. Kormányon folyamatosan próbálkoztak azzal is, melyik politikai termék működik igazán. A Harcosok Klubjáról gyorsan letettek, mert úgy érezték, nem kell az embereknek a „harcosság”. Ha ő békepárti politikát akar vinni, rosszul áll hozzá a Harcosok Klubja. Azt mondja, hogy ő hozza el a békét, kitör a háború, ha ő nincs. Ezt a szerepet megtartották, és ráálltak inkább a Digitális Polgári Körökre. Ne felejtsük el: előtte is volt mindenféle próbálkozás. Nyilvánvalóan mérik a saját szervezeteik népszerűségét. Mintha például a Megafon kiment volna a divatból, mert lejáratódott. Emlékezzünk, volt például Nemzeti Ellenállási Mozgalom is, az sincs ma már olyan nagy erővel.

A lényeg: próbálkoznak. Különböző ötleteket, termékeket vezetnek be, ami ezekből nem működik, azt kivezetik.

Úgy működnek, mint bármilyen cég rideg és érzelemmentes marketingosztálya: próba-szerencse alapon építik fel a termékeiket.

— Kormányfőként Orbánnak közben kormányoznia is kell. Tartós az EU-val (ahogy ő mondja: „Brüsszellel”) szembeni konfliktus, és az orosz energiaimport melletti feltétlen kiállás. Ezzel lehet választást nyerni?

— Itt kettősség van. Magyarország Európa közepén lévő ország, ahol az európai tudatnak és értékrendnek elég nagy az elfogadottsága a választók körében. Másrészt ott van a politikai helyzet, ahol a trumpi Egyesült Államok az Európai Uniót riválisnak, nem szövetséges partnernek azonosítja be. A második világháború végétől mindmáig az Egyesült Államok partnere volt az európai közösségnek, majd az Európai Uniónak. Felkészületlenek vagyunk arra a helyzetre, amikor a két egymással szemben álló nagyhatalomnak, Oroszországnak és az Egyesült Államoknak egyszer csak az a közös érdeke, hogy az Európai Uniót, két különböző okból, de gyengítsék. És ebben a konfliktusban szürke és unalmas európai politikus az, aki az EU mellett érvel ahhoz képest, aki EU-tagállami vezetőként uniókritikus politikát folytat. Orbán Viktor ez utóbbi utat választotta, mert így nagy nemzetközi politikusnak tudja megmutatni magát, aki mind az Egyesült Államok, mind Oroszország, mind Kína vezetőjével személyesen jó kapcsolatot ápol.

Számára ilyenkor lényegtelenek az elvesztett uniós támogatások, mert nem az országa relatív gazdagodása számít neki, hanem a saját politikai karrierje – melyeket ideig-óráig sikeresen el tud választani egymástól.

Ebben pedig nagyon fontos neki, hogy egy kicsinek mondható ország vezetőjeként úgy tudjon fellépni, mintha az összes nagyhatalom vezetője a személyes jó barátja lenne.

— Az év végére több külpolitikai ígéret sem jött be: nemcsak a „repülőrajt”, hanem a „védőpajzs” sem. Mintha a nagyhatalmak vezetői mosolyognának, meghallgatnák, utána átlépnének rajta.

— Orbán úgy csomagolja a külpolitikát, mintha az pusztán személyes viszonyrendszerek lennének: attól jó két állam együttműködése, mert a két aktuális vezetője személyesen szimpatizál egymással. Ez amúgy a trumpi politika üzenete is. Csakhogy a trumpi politika mögött mindig ott van az Egyesült Államok összérdeke, legalábbis az, amit a Trump-adminisztráció annak azonosít. Így alakul ki az a helyzet, hogy a „milyen jó barátom Trump” üzenete elegyedik azzal a kérdéssel, hogy, de akkor „ha találkozom vele, miért nem tudok elérni semmit sem.” Persze, a kormányzati kommunikációs pénzek sok mindent kezelni tudnak: Orbán felpakolta az összes megmondó emberét, fizetett bértollnokát és miniszterét a washingtoni repülőre, majd kampányszerűen hetekig mindenki a saját felületén és Orbán Viktor az interjúiban eladta ez egyelőre leginkább nagy semmit, amit ez az út hozott. Mindig lehetnek persze új helyzetek, előállhat új szituáció, de eddig amit Orbán Viktor állított az energiaügyben, az oroszokkal kapcsolatos mentességről, illetve a „védőpajzsról”, arról azt tudjuk, hogy nincs, vagy nem úgy van, ahogy ő azt állította.

A miniszterelnök eddig egy dolgot tudott aláíratni amerikai barátjával, a piros sapkáját.

Milyen barát az ilyen? Egyáltalán barát-e? Ezt az általam felvázolt logikát azonban így nem lehetne eladni Magyarországon. Orbánnak az a politikai érdeke, hogy ha találkozik egy nagy vezetővel, pláne, ha az az Egyesült Államok vezetője, akkor hatalmas lármával eladja, ha mást nem, akkor legalább magát a találkozót.

— Úgy tűnik, Orbán Viktor most is a „béke záloga” szerepet játssza, mint 2022-ben. Azt mondta: 2026-ban ez a háború előtti utolsó választás lehet, amennyiben a magyarok „nem jól választanak”, azaz a „nemzeti kormány” helyett más jön. Eladható ez még egyszer?

— Ha a háborút teszi meg fő politikai kérdésnek, és azt, hogy ezt kell elkerülni, és ő el tudja akkor, ha ő marad a miniszterelnök és ezzel vezetheti tovább az országot, egy regnáló miniszterelnöktől ez sokak számára reális kijelentésnek hathat. A kérdés az, Orbán jól találja-e ki ezzel a számára legjobb témát a választás megnyeréséhez. Szinte korlátlan mennyiségű pénze van a propagandára, ez eddig tízszeres túlerőt jelentett a médiában az ellenzékkel szemben. Azaz a saját politikáját körülbelül tízszer nagyobb intenzitással tudja eladni, mint az ellenzék a sajátját. A tudatformálást könnyen tudja tehát végezni.

Csak az a kérdés, hány olyan választó lesz, akinek ez a háború–béke kérdéspár lesz a legfontosabb politikai probléma, amikor szavaz.

A versenyben ugyanis a két politikai tömb közötti választás legfontosabb kérdése, hogy melyik oldal elmesélt története lesz lényegesebb a választók számára.

— Mintha Orbán Viktor Orwell 1984-e receptjét alkalmazná: „a háború béke, a szabadság szolgaság, a tudatlanság erő”.

— Orwell ebben a könyvben azt írta le, hogy ilyet meg lehet csinálni, és el lehet adni az embereknek. Az 1984 nem egy soha meg nem történő disztópiából táplálkozott, hanem abból a rémségből, amit személyesen is látott. 1948-ban írta a regényt; túl voltunk a második világháborún, és

rájött, hogy a tudat végtelenül formálható, ha megvannak a propagandaeszközök. Ez valós veszély.

Most is azt látjuk, hogy ha nagyon sokszor ismételnek valamit, ha nagyon sok helyről jön elő egy állítás, akkor az működhet, függetlenül mindentől. Ha abból indulunk ki, amit például a Political Capital legfrissebb kutatásának egyik eleme mutatott, mely szerint közel 200 ezer honfitársunk Fidesz-szavazóként azt gondolja, hogy a Fidesz el fogja csalni a választásokat, és így szavaz a pártra, nos ez azért nagyon tanulságos. Azt kell mondanom, elég nagy választói erők állnak rendelkezésre ahhoz, hogy akár olyan politika valósulhasson meg az országban, amely biztosan nem szolgálja a nemzet összérdekét.

— Mielőtt áttérnénk Magyar Péterre, röviden említsük meg Gyurcsány Ferenc távozását, ami szintén 2025 történése volt. Mi maradt utána?

— Maradt egy Demokratikus Koalíció, amely a parlamenti bejutás határán van. Ilyen szempontból egy működő politikai erő. Dobrev Klára nagyon aktívan beleállt, látszik, hogy politizál és küzd azért, hogy a DK benn maradjon a magyar politikában. Sokan gondolták, hogy Gyurcsány csak hátráltatja a DK működését, látszott, hogy nála valami megborult. Sokaknak megmaradt az a videó, amikor bemegy egy magánterületre, két félig hajléktalan ember teljesen lerobbant szállásán azt magyarázza, ha rendet raknak a saját otthonukban, akkor, de csak akkor majd épít nekik ingyen egy másik házat. Úgy tűnt, hogy valaminek itt tényleg vége szakadt. Ilyenkor nem nagyon lehet mást tenni, mint közös erővel véget vetni ennek. Nem nagyon látszott más út. Sokakat ugyan váratlanul ért Gyurcsány távozása, de az előzmények már régen arra mutattak, hogy vagy lelép, vagy ennek a pártnak biztosan vége van.

— Térjünk át Magyar Péterre. Szinte folyamatos országjárása alatt konzekvensen viszi a témáit: egészségügy, oktatás, szegénység, és az állam működésképtelensége. Mintha azzal védené ki a Fidesz háború–béke narratíváját, hogy nem vesz róla tudomást, hanem teljesen másról beszél. Ráadásul a mozgalma egy gyermekvédelmi botrányból indult, ez a téma pedig ismét forróvá vált.

— A gyermekvédelmi ügy olyan téma, ahol már hatalmi szinten is megtörténik a szivárogtatás. Olyan videók jönnek elő, ahol az alapállítás az, hogy akár az ügyészségnek is köze lehet a szivárogtatáshoz. Persze nem tudom, hogy így van-e, de

az látszik: ha egy hatalom gyengül, hirtelen sokan lesznek az ellenzék „segítő barátai”.

Bizonyítani akarják, hogy nem voltak részesei a bomló hatalomnak. Próbálnak mentelmi jogot szerezni maguknak, barátkozni az új politikai erővel, amit sokan a Tiszának gondolnak. Ilyen szempontból várható, hogy újabb és újabb szivárogtatások lesznek.

A gyermekvédelemben ez különösen súlyos. Magyar Péter ebben a történetben jelent meg először a nyilvánosságban.

Történetként is az egyik legerősebb, mert a választók pártállástól függetlenül tudnak együttérzést érezni gyermekbántalmazási ügyekben vagy a gyermekvédelem hiányosságai kapcsán.

Különösen problémás ez egy olyan kormány esetében, amely magát gyermekvédő, családbarát kormányként azonosítja. Ebben a keretben veszélyes, ha újabb és újabb ügyek jönnek elő. És pont az ilyen ügyeknél nem tudni, mikor áll elő egy újabb esemény. A Szőlő utcában is váratlanul, a semmiből jött elő ez a videó. Nem tudhattuk, hogy lesz ilyen. Ha bárkinek a kezében van bármilyen, különösen vizuális bizonyíték, bármikor újra és újra kitörhet az ügy. Elég egy újabb felvétel, ami sokkolja a közönséget. Nem mondhatjuk, hogy ennek valaha vége lenne, mert bármikor előkerülhet valami, ami újra előhozza.

— Mondhatjuk, hogy ez lehet az a banánhéj, amin elcsúszhat a Fidesz terve? Hiszen megint sikerült a fókuszt elvinni a háború–béke, olaj, gáz témákról.

— Az év vége felé már-már úgy látszott, mintha csak Orbán Viktornak lennének témái, és ő uralná a fókuszt. Trumphoz ment, Putyinnal találkozott, különböző osztogatási programokat jelentett be, minden nap adott egy interjút, Magyar Péternek nem igazán volt terepe. Néha előjöttek izgalmas történetei, például a Gajdos László-féle nyíregyházi állatparkos történet. Amikor ugyanott tartott gyűléseket, ahol Orbán Viktor, ott is rá kellett kapaszkodnia Orbán programjára még akkor is, ha ezek kifejezetten okos akciók voltak.

Ehhez képest a Szőlő utca borítja ezt a helyzetet: Magyar végre a saját témáiról beszélhet.

Az ő üzenete ugyanis az, hogy nem működik az ország, sőt olyan szinten nem működik, hogy a gyermekek életét is tönkreteszik benne, és az állam a bántalmazott gyerekekre sem tud felügyelni. Ez lett a téma: egy rosszul működő állam, ami borzalmas eredményeket szül.

Ezt erősítette Pintér Sándor megszólalása is a „nem mi szültük őket”-mondatával. Miközben ez nem is az intézeti gyerekekre vonatkozott, hanem arra a szörnyű helyzetre, hogy több száz csecsemő állami kórházakban ragadt, és nem tudják hova elhelyezni őket. Erre azt mondani, hogy „nem mi szültük őket”, olyan érzéketlenséget mutat, amiről Magyar Péter beszél: az orbáni politika felépített egy korrupt és teljesen érzéketlen államot.

— De bármit mond PintérSándor vagy bárki, amíg az állami médiában ezek nem mennek át, addig azt beszélhetnek, amit akarnak.

— Az állami médián túl ma már sok más kommunikációs eszköz is rendelkezésre áll. Ezek az ügyektehát elérnek a választók nagy részéhez. Lehet a propagandára persze építeni, sok helyen megjelenik a kormányzati álláspont, de azért nem abban a világban élünk, amikor kizárólag csak a kormányzati álláspont jelenhet meg.

— 2024-ben az év háromnegyedét már Magyar Péter uralta, idén pedig a teljes év során jelen volt a politikában. Mondhatjuk, hogy a Fidesz a ciklusa felét egy erős kihívóval harcolva töltötte. A végén egy tavalyi kérdésemet ismétlem meg: történhetnek-e olyan rendkívüli események, hogy a Fidesz esetleges veresége esetén 2026-ban ne legyen hatalomátadás?

— Történhet bármi, a politika sok-sok emberi dologból áll össze. A kérdés az, hogy valaki képes-e egyáltalán arra gondolni, hogy a választók kifejezett akaratával szembenn nem adja át a hatalmat. Juthat-e abba a lelkiállapotba, hogy úgy érzi, neki a hatalom „jár”, és nem kívánja átadni. Ez emberi, nem politikusi tulajdonság. A professzionális politikus ugyanis kárkezelésnél minimalizálni próbálja a kárt, nem maximalizálni. Egy választást ha megnyer egy politikai erő, a győzelme meggyőzően erős, ott nem nagyon tud senki semmit tenni ezzel szemben.

Inkább az a veszélyes kérdés: abban az esetben, ha a Tisza nyeri a választást, hogyan tud majd olyan közjogi helyzetet kialakítani, hogy az ország kormányozható legyen?

Sok pozícióban kétharmaddal korábban kinevezettek ülnek majd sok-sok évig. Kétharmad nélkül nem lehet lecserélni őket, ők nem az új kormány emberei lesznek, és nem biztos, hogy a pozíciójukban az új kormány munkáját segítenék. Itt van például a Költségvetési Tanács. Ha nem tetszik nekik a költségvetés, a köztársasági elnök feloszlathatja a parlamentet. A Tanácsban kétharmaddal kinevezett, fideszesnek tekintett emberek ülnek, és a köztársasági elnök is fideszes, közösen pedig feloszlathatják a parlamentet. Ez így biztosan nem működő kormányzási modell. És akkor majd ebben az esetben ott lehet a politikusi, diplomáciai dilemma: ezt a feszültséget hogyan oldják fel a felek ahhoz, hogy az ország kormányozható maradjon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Hatvanpuszta: A szakértő szerint 18 milliárdot locsolhattak el a beruházásra, de csak 3 milliárdot ér
Csorba Dániel ingatlanszakértő részletezte, hogy a hatvanpusztai birtok bekerülési költsége elérhette a 16-18 milliárd forintot. A befektetői megtérülést figyelembe véve azonban a komplexum piaci értéke csupán a töredéke, 2-3 milliárd forint lehet.


Csorba Dániel ingatlanszakértő egy TikTok-videóban tette közzé a hatvanpusztai birtokkomplexumról készített értékbecslését, azzal az indokkal, hogy „lehet, hogy mostanában el fogják adni, és hogy nekik már ne kelljen”. A szakértő az épületek méreteit az e-közmű térképei alapján határozta meg, amelyeket a Wikipedia adatai is megerősítettek.

Leírása szerint a 13 hektáros területen a bejáratnál négy őrbódé és egy „üvegtigris jellegű” átjáró található. A birtokon van napelempark, „gondolkodó sétány”, két elnyújtott medence, egy könyvtár, egy lovarda, egy kétszintes vendégház, valamint egy szintén kétszintes főépület, ahol szerinte a tulajdonosok lakhatnának. A területen, amelyet Hadházy Ákos is rendszeresen bemutat, leghátul áll egy érintetlen, felújítatlan épület is.

Csorba a bekerülési költségeket is részletezte.

A két főépület esetében:

„Szóval nézzük tételesen, ez itt 1400 négyzetméter kétszer, mert hogy kétszintes, nagyjából két és fél millióval számoltam bekerülési áran. Mi a luxus ingatlanokat kb. ennyiért szoktuk átvenni, illetve a beruházó ennyiért szokta kivitelezni. Én azt gondolom, hogy ezt a nívót itt is tartották. Az annyi tesz, hogy ennek a megépítése 7 milliárdba került.”

A szintén 1400 négyzetméteres lovardát a speciális kialakítások miatt egymillió forintos négyzetméterárral számolva másfél milliárd forintra becsülte, míg a kisebbik, 800 négyzetméteres kétszintes épületet a magasabb, 2,5 milliós négyzetméterárral kétmilliárdra.

A könyvtárra szerinte „sokkal több pénzt locsolhattak el négyzetméterenként, mint a többinél. Ez 400 négyzetméter egyszintes, hatalmas nagy belmagassággal, stukkók, faberakás. Én hárommilliót mondanék rá, de tulajdonképpen nagyjából 1,2 milliárd forint lehetett” – írta.

Az épületek így összesen 11,5 milliárd forintot tesznek ki, de ehhez jön még a 13 hektáros kertrendezés, amelyet a szakértő óvatos, 10 ezer forintos négyzetméterárral számolva is 1,3 milliárdra becsül. A két kilométernyi belső út, a téli kert, az őrbódék és a medencék további mintegy félmilliárdot, míg az állítólagos, 1240 négyzetméteres mélygarázs további 600 millió és 1 milliárd forint közötti összeget jelenthet.

A bútorozásra a luxus kivitelezés miatt a bekerülési költség 20-25 százaléká, azaz 2,5-4 milliárd forintot számolt. Így a teljes projekt bekerülési költsége szerinte 16 és 18 milliárd forint között lehetett.

A szakértő szerint azonban a piaci érték ennek töredéke. Abból indult ki, hogy egy hasonló, exkluzív komplexum optimális, 40 százalékos kihasználtság mellett évente legfeljebb 150-200 millió forint nettó profitot termelhet, miután a bevétel felét elviszi a fenntartás.

„Van egy ingatlanod, amiben 16-18 milliárd forintod áll, és a jelenlegi megtérülés az 1 százalék, és te a tizet keresed. Szóval, hogyha ezt a 10 százalékot keresed, és ezt a 150-200 milliót nézed, akkor inkább közelebb vagyunk a kettő kötőjel maximum 3 milliárd forintos értékhez, annak dacára, ahogy bele lett locsolva 16-18 milliárd forint” – vonta le a következtetést.

„Így megfogalmazható az, hogy minden egyes milliárd, amit belelocsoltak Hatvanpusztába, az ahogy bele lett locsolva, utána már csak 100 milliót ért.”

Csorba Dániel az értékbecslésről:

@csedetiktokEnnyit ér Hatvanpuszta? ????

♬ eredeti hang – Csorba Dániel - Csorba Dániel


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Elhibázott új HÉV-eket venni metrókocsik helyett - állítja a VEKE Vitézy Dávid milliárdos járműbeszerzési terveiről
Dorner Lajos szerint a HÉV-vonalakból metrót kellene csinálni, ennek a mostani tervek ellentmondanak, ahogy nincs értelme a méregdrága emeletes Intercity-knek sem. Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület hiányolja az egyeztetéseket is, állítják, egy szűk kör dönt mindenről.


Vitézy Dávid legalább 35 új InterCity-motorvonatot beszerzését ígéri a frissen megnyílt uniós forrásokból. A közlekedési miniszter szerint ezek az emeletes kocsik körülbelül 200 mai InterCity-személykocsinak megfelelő kapacitást váltanak ki, és 2029-től érkezhetnek meg. A legforgalmasabb utakon állítják majd be az új kocsikat, a Budapest–Debrecen–Nyíregyháza–Miskolc, a Budapest–Szeged és a Budapest–Pécs vonalakon. Megújítják a HÉV-eket is: 42 új, korszerű, akadálymentes és klimatizált motorvonatot vesznek a szentendrei, a csepeli és a ráckevei HÉV vonalára, leváltva a 45-60 éves szerelvényeket. Ezek szintén 2029-re érkezhetnek meg.

Mit jelentenek ezek a változások a vasúton és a HÉV-vonalakon? Megvalósíthatóak-e a közbeszerzések a rendkívül szoros uniós határidőkkel? Erről beszélgettünk Dorner Lajossal, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnökével.

— Mit gondol az eddig elhangzott bejelentésekről?

— Van gond bőven azzal, amit Vitézy Dávid beszerezni szeretne. Nem elég, hogy extrém rövid a határidő, ő még ehhez képest is extrém járműveket akar beszerezni.

— Mi a probléma ezekkel a járművekkel?

— Alapvetően kétfajta járműbeszerzésre hangzott el ígéret. Az egyik az emeletes Intercity motorvonat. Ezek nagyon drága járművek, és leginkább Bécs felé lenne értelmük, az ország bármely más irányába ez egy kis túlzás. De ez a kisebbik probléma. Az RRF-ből lehet Intercity járművet vásárolni, míg a hagyományos uniós forrásokból, mint a Kohéziós Alap, csak városi vagy elővárosi járművet. Tehát az Intercity-megújításra eddig nem volt lehetőség, ezt ki kell használni.

Teljesen jogos, hogy az Intercity-járművekre lövünk, csak éppen a létező legdrágábbra.

A nagyobbik probléma a HÉV-jármű. Ez egy nagyon régi, akut kérdés. Nekünk hosszú évek óta az az alapvéleményünk, ami egyébként a stratégiákban is szerepel, hogy ezekből a vonalakból metrót kell csinálni. Ehhez pedig olyan járművet kell vásárolni, ami alagútban is tud menni. A Vitézy-féle csapat nem így gondolkodik. Ők csak a meglévő HÉV-infrastruktúrán akarják lecserélni a járműveket, amivel rengeteg probléma van.

Amennyiben a miniszter ilyen járműveket vesz, akkor gyakorlatilag az általa is preferált 5-ös metrót dobja ki a kukába.

A HÉV-jármű egyedi dolog, nem nagyon van ilyen a világban. Ezért ha ilyet akarunk venni, mélyen a zsebünkbe kell nyúlni. Közel a kétszeresét kell fizetnünk, mintha metrókocsit vennénk, pedig a két jármű méretei azonosak.

— Ha metrókocsikat vennénk, a pályát nem kellene átalakítani?

— Semmit nem kell átalakítani. Ez egy tévhit. Mi az, hogy metró? Az, amit annak nevezünk. A szó a „Metropolitan Railway”, azaz városi vasút kifejezésből jön. Ha a szentendrei HÉV-et holnaptól 5-ös metrónak neveznénk, az teljes mértékben adekvát lenne.

— A szentendrei HÉV már most is metróként jár alagútban a Margit híd és a Batthyány tér között...

— De ez jogszabályilag nem számít alagútnak, és aki utazik rajta, érzékeli, hogy a járművek nem maximális sebességgel, hanem igencsak lassan mennek. Pontosan azért, mert ezek a járművek a hajtásrendszerük, elsősorban a fékberendezésük miatt nem alkalmasak alagúti üzemre. Ráadásul a szentendrei HÉV végig a Duna-parton megy, ahol nem lakik senki. Három-négy sarokkal beljebb viszont ott vannak a hatalmas tízemeletes épületek. Az ő kiszolgálásukra csuklósbusz-tengert kell alkalmazni, mert a HÉV-re már Békásmegyeren annyian szállnak fel, hogy nem férnének fel rá.

Komoly kapacitásnövelésre lenne szükség, amit a Vitézy-féle járművek nem tudnak, mert egyetlen utassal sem tudnak többet elvinni, mint a mostaniak.

Az egész elképzelés, hogy a HÉV-et a jelenlegi formájában őrizzük meg, ellentmond minden szakmaiságnak.

— A kormány azt is ígérte, hogy fontosnak tartja a részvételiségét. Önöket megkereste Vitézy minisztériuma, vagy önök keresték meg őket? Van párbeszéd?

— Senkivel semmilyen párbeszéd nincsen. Ha finoman akarok fogalmazni, ez egy választási lózung volt a részükről, akarat soha nem volt mögötte. Ahogy az előző kormányok esetében sem volt divat, úgy most sincs. Mi ezer csatornán, mindig mindent megpróbálunk, de nincs igény rá.

Nem vagyunk kitüntetett helyzetben azzal, hogy velünk nem állnak szóba – senkivel nem állnak szóba.

A saját minisztériumi munkatársak sem tudnak semmiről. Ezt egy néhány fős társaság intézi, akiknek teljes titoktartásban kell dolgozniuk, és legfeljebb sajtónyilatkozatokból lehet információhoz jutni. Ez ugyanígy érvényes a képviselőkre vagy az önkormányzatokra is.

— A határidők szűkösek, a tennivaló rengeteg. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy a tervezett fejlesztések beleférnek-e mind időben, mind technikailag a rendelkezésre álló keretekbe?

— A különböző stratégiákban le van fektetve, hogy mit kell csinálni, tehát semmi újat nem kell kitalálni. Az igazán érdekes feladat az, hogy a különböző pénzügyi forrásokhoz, amelyeknek más az elszámolási határidejük és a feltételrendszerük, melyik projektet hova lehet betenni. Van, amelyik elsőre jónak tűnik egy adott helyen, aztán a Bizottságnak mégsem tetszik. Sokszor fordul elő, hogy egyes projektek az egyik pénzügyi alapból átkerülnek a másikba, aztán esetleg vissza. Láttunk már ilyenre is példát, ez egy folyamatos munka. Nem arról van szó, hogy most kell mindenre rácsodálkozni, és azt se felejtsük el, hogy néhány évvel ezelőtt Vitézy Dávid gyakorlatilag ugyanebben a pozícióban végezte ezeket a feladatokat. Ő határozta meg, hogy melyik projektek melyik pénzügyi alaphoz tartozzanak. Ha valaki számára nem ismeretlen a dolog, akkor az pont ő.

— A helyzet most annyiban mindenképpen szoros, hogy a pénzeket nemcsak gyorsan kell elkölteni, de el is kell számolni velük. Így nem biztos, hogy azokat a fejlesztéseket lehet meglépni, amire a legnagyobb szükség van, hanem azokat, amiket most meg lehet. Érez feszültséget a valóban fontos feladatok és a mostani, megkésett indítás miatti lehetőségek között?

— A feladat igazából nem változott, és a politika is mindig beleszólt a szakmai kérdésekbe. Amikkel mi most nem értünk egyet, azokkal a projektekkel az elmúlt időszakban sem értettünk egyet, de a politika valamiért bizonyos projekteket nagyon szeret, másokat meg nagyon utál. Ez már csak egy ilyen műfaj. Ami a gyorsaságot illeti, és ami azonnali intézkedést igényel, az az úgynevezett helyreállítási alap, vagyis az RRF.

Ez igazából közel van az eső után köpönyeg kategóriához, mert a határidők közel vannak, és nehezen teljesíthetőek.

A csomag idén lezárul, és nincs tovább. Ez egy egyszeri, megismételhetetlen lehetőség volt, a Covid miatti mentőcsomagnak címkézték. Az ebben szereplő pénzeket Magyarország eddig nem nagyon tudta felhasználni, szinte semmit sem, egy kisebb előlegtől eltekintve. Itt van egy augusztus 31-i pénzügytechnikai és teljesítési határidő, és egy december 31-i kifizetési véghatáridő. Ide leginkább olyan dolgokat lehet betenni, amik már elkészültek, és csak a számlájuk vár kifizetésre, vagy akár már ki is fizették őket más források terhére, és akkor itt lehet csoportosítgatni. A beszámolók szerint 2,8 milliárd eurónyi ilyen forrást sikerült azonosítani. Tehát a 10,2 milliárdos forrásból 2,8-at le lehetett fedezni régebbi számlákkal.

— Tehát ebből nem lesz új fejlesztés?

— Ez legfeljebb máshol szabadít fel forrást. És akkor ott lehet elkezdeni újra ötletelni a projekteken, mert hosszú évekig még a tervezések is le lettek állítva, nem nagyon van sok minden a fiókban. Ez a legnagyobb probléma. Ha nincsenek tervek, akkor nem nagyon lehet építkezni. Ezért is esett a választás a járművekre, mert ott tervezni nem kell, csak közbeszerezni. Ez egy fokkal egyszerűbb.

Erre csak Magyar Péter szavait tudom használni: a dolog rendkívül kockázatos, de ez az utolsó utáni esély ezeknek a pénzeknek a megszerzésére.

Most gyorsan le kell tenni egy új helyreállítási tervet, amit a Bizottságnak és az Európai Tanácsnak is jóvá kell hagynia. Ha ez megvan, akkor a vasútfejlesztésre elkülönített 1,8 milliárd eurót beteszik egy alapba, amiből vasúti járműveket lehet vásárolni, és ezt augusztus 31-ig ki is fizetik. Na, most jön a problémakör. Ezek a határidők nem mozgathatóak, mert az egész RRF-csomag mögött 27 tagállam közös hitelfelvétele áll. Tehát erre a biztosított pénzügyi keretre kell közbeszerzést kiírni, lefolytatni, szerződést kötni, és ezt a szerződést a Bizottságnak és a Tanácsnak is jóvá kell hagynia, mindezt úgy, hogy december közepétől már senki nem nagyon dolgozik.

Ez azt jelenti, hogy az elkövetkezendő néhány hónapban kell lefolytatni egy olyan vasúti jármű-közbeszerzést, ami az elmúlt évtizedekben inkább másfél évig tartott.

— Van ennek realitása?

— Meg kell próbálni, mást nem lehet mondani. A szakmában mindenki teljes mértékben szkeptikus, pontosan az eddigi közbeszerzési tapasztalatok miatt.

— Az RRF-forrásokon túl vannak más alapok és beruházások is, például pályafejlesztések. Ezekkel mi a helyzet?

— Igen, azokat az operatív programokból lehet finanszírozni, amelyek mögött a Kohéziós Alap és a Regionális Fejlesztési Alap áll. Itt mások a feltételek, elsősorban időben. Ha nem akarjuk ezt az extrém kockázatot felvállalni, akkor az RRF-ből csak standard járművet szabadna venni, az egyedi, bonyolultabb dolgokat pedig a Kohéziós Alapból. Ha csak a kockázatminimalizálást nézzük, akkor is az lenne az értelmes, hogy ezt a HÉV-programot az operatív programokból fizessük, és ne az RRF-ből. Komolyan mondom, nem értem, mi ez a nagy ragaszkodás ehhez, és miért ez az elképesztő méretű kockázatvállalás.

— Áttekintve a helyzetet, mit tart reálisnak? Pár év múlva mire mondhatjuk azt, hogy sikerült megvalósítani a rendelkezésre álló keretből?

— Komoly szakember ilyen találgatásokba nem bocsátkozik, mert nincs a kezünkben sem a bölcsek köve, sem a hatalom, hogy irányítani tudnánk a folyamatokat. Rengeteg mindent kellene vásárolni és fejleszteni, mert ezek a műszaki rendszerek sok esetben elérték az élettartamuk végét.

Sajnos Magyarországon a közösségi közlekedésben általában a maradékelv érvényesült.

Semmiképpen nem lehet azzal vádolni az előző évtizedek vezetéseit, hogy tervszerű gazdálkodást folytattak volna. Nálunk sajnos az a típusú gondolkodás uralkodik, hogy mindent központosítunk, és mindent a régi, szocialista elvek alapján akarunk megoldani. Ez pont az ellentéte annak, ami a felelős és fenntartható gazdálkodás irányába mutatna. Én leginkább az „elkeserítő” szót tudnám erre alkalmazni. Pedig a példát megmutattuk, hogy mit kellene csinálni. Az, hogy a fővárosi közlekedési rendszer még mindig nagyjából intakt és működik, pontosan a BKK-nak köszönhető, mert átalakítottuk a működési és finanszírozási rendjét. Ezt az állami oldal nem követte, nem tekintette követendő példának. Ott az eredmény.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Fekete-Győr András: Hatalmas fideszes hazugság omlott össze az ukrán megállapodással
A politikus Facebook-posztban bírálta a Fidesz eddigi Ukrajna-politikáját. Fekete-Győr szerint a mostani megállapodás bebizonyította, hogy a megoldás évek óta lehetséges lett volna.


Fekete-Győr András egy friss Facebook-posztban reagált a magyar–ukrán megállapodás hírére. A politikus egy retorikai kérdéssel indított: „Ki hitte volna, hogy ha Magyarország kormánya valóban meg akar állapodni Ukrajnával a kárpátaljai magyarok jogairól, akkor ez lehetséges? Hogy ha nem ürügyet keres, hanem ténylegesen tárgyal, akkor eredményt is el tud érni?”

Szerinte ezzel egy újabb hatalmas fideszes hazugság omlott össze.

„Évekig azt hallgattuk Orbánéktól, hogy Ukrajna miatt nincs előrelépés, hogy a kárpátaljai magyarok jogai miatt kell gáncsolni, vétózni és bomlasztani az európai egységet. Most kiderült: a megoldásra évekkel ezelőtt is lett volna lehetőség. Csak Orbánék nem akarták.”

Azt írta, a Fideszt valójában soha nem a kárpátaljai magyarság helyzetének rendezése érdekelte, hanem az, hogy legyen egy „jól használható ürügyük Putyin érdekeinek kiszolgálására”.

A bejegyzés szerint a nemzeti összetartozás ügyét is politikai termékké silányították, amivel addig takaróztak, amíg hasznos volt számukra.

„Végleg bebizonyosodott, hogy Magyarország képes úgy képviselni a saját nemzeti érdekeit, hogy közben nem válik Putyin trójai falovává. Csak olyan kormány kell, amelyik nem az orosz diktátor szemüvegén át nézi a világot, és nem Moszkvából kapja az ukázt” – fogalmazott Fekete-Győr.

Különösen szimbolikusnak nevezte, hogy a megállapodás híre éppen június 4-e, a nemzeti összetartozás napja előtti napon érkezett, ami szerinte világosan megmutatja a különbséget a valódi nemzeti felelősségvállalás és a fideszes „nemzetpolitikai” színjáték között.

Magyar Péter miniszterelnök tegnap jelentette be, hogy egy „teljes körű” kétoldalú megállapodás született Ukrajnával a kárpátaljai magyarok nyelvi, oktatási, kulturális és politikai jogainak bővítéséről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Jámbor András az óbudai korrupciós ügyről: Ezért kellett Magyar Péter a rendszer leváltásához
A korábbi országgyűlési képviselő a korrupciós letartóztatásokra reagált, melyek szerinte Magyar Péter szükségességét igazolják. Jámbor úgy látja, a régi ellenzéket is áthatotta a korrupcióra épülő szívességpolitika.


Jámbor András volt országgyűlési képviselő a Facebookon reagált a legújabb korrupciós botrány fejleményeire. Bejegyzését azzal kezdi, hogy bár az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, és nagyon meglepődött Őrsi Gergely letartóztatásán, de egyetért azzal, hogy „aki a nép szolgájaként elemel a nép pénzéből, az bűnhődjön!”

Szerinte azonban a parkfenntartási és a várhatóan előkerülő közétkeztetési korrupciós ügyek nem csupán a lopásról szólnak. Hanem arról is, hogy

az ellenzék–Fidesz kapcsolatok, céghálók és korrupciós pénzek átjárták a rendszert, és ezek befolyásolták az ellenzéki politikát is.

„Tudom, sokan vannak a régebbi ellenzékből, akik nem értették, miért Magyar Péter kellett az Orbán-rendszer leváltásához. Többek között ezért” - fogalmazott.

Jámbor szerint Magyar Péter működésében nincs jelen a korrupcióra épülő szívességpolitika.

„Nem volt egy kis fékezés, egy kis »inkább más irányba menjünk«, egy kis »adok neked pénzt, hogy máshogyan kampányolj«” – írta.

Jámbor hozzátette, hogy a régi ellenzék politikusainak elsöprő része tisztességes, és példaként említi, hogy a Momentum azonnal fel is függesztette érintett tagjait.

„De pár rohadt alma ugye elég a kosárban...”

A posztban felidézi, hogy erről a jelenségről beszélt már Juhász Péter, Hadházy Ákos, Ruff Bálint, és erről szóltak Magyari Péter cikkei, valamint Kerényi György írása a Szabad Európán.

Jámbor András a bejegyzését azzal zárja, hogy a mostani ügy nem csupán egy korrupciós eljárás, hanem részbeni magyarázat arra is, miként működött az Orbán-rendszer az elmúlt 16 évben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk