Sok kormánytisztviselő nem hitelképes, 2-3 diplomával is csak nettó 250–300 ezer forintot keres - mondja az 1 milliós otthonteremtési támogatásról a szakszervezet

Az Ügyvédkör által a köztársasági elnöki posztra ajánlott Bárándy Péter szerint az államfőjelölés körül kialakult helyzet miatt már komolyan meggondolandó, hogy elfogadna-e egy hivatalos felkérést. Mint mondta, eredetileg habozás nélkül igent mondott volna. „Amikor az Ügyvédkör először nominált, akkor az lett volna a válaszom, hogy minden további nélkül. Ami azóta történt a köztársasági elnöki jelölés és választás előkészítésével, az a méltatlan szituáció, amit kialakítottak, ez meggondolandóvá teszi az igent most már” – jelentette ki.

Bárándy Péter úgy véli, a miniszterelnök „óellenzéki” minősítése egy erősen vitatható állítás, ami kizáró és diszkriminatív. Úgy látja, Magyar Péter meghatározása nemcsak a korábbi ellenzéki pártokra vonatkozhat, hanem azokra a civil és társadalmi szereplőkre is, akik 2024 márciusa előtt kritizálták a Fidesz-rendszert.

„És ebből az következik, hogy kizárólag azokat fogadja barátsággal, akik ezt a kritikát csak 2024 márciusától kezdődően folytatják, ami nem biztos, hogy helyes, mert akkor csak olyan embereket fogadunk barátsággal, akik vagy addig Fidesz mellett álltak, vagy a Földön kívül tartózkodtak” – fogalmazott. Hozzátette, a minősítés nemcsak rá nézve, hanem a választók széles tömegére nézve is sértő, akik már azelőtt is a Fidesz ellen foglaltak állást. „Ez nagy politikai hiba.”

Az ügyvéd, volt igazságügyi miniszter bírálta az államfőjelölési folyamatot is, felidézve, hogy a miniszterelnök először egy széles körű társadalmi egyeztetés ígéretét tette, majd két-három órával később egyoldalúan döntött a jelölt személyéről. Magyar Péter úgy fogalmazott „én így döntöttem, én fel fogom őt kérni, ami nagyon rossz emlékeimet idézte fel” – mondta Bárándy Péter.

Arra a kérdésre, hogy az ideiglenes köztársasági elnök leválthatja-e a legfőbb ügyészt, Bárándy Péter azt válaszolta, hogy az alaptörvény nem korlátozza a helyettesítő államfő jogkörét. Ugyanakkor etikailag nem tartaná szerencsésnek a lépést. „De ez csak etikai kérdés, nem jogi lehetetlenség. Azért egy ennyire fontos pozícióban ülő ember státuszának megszüntetése egy alapos vizsgálódást és személyes felelősségvállalást feltételez” – fejtette ki. Az ideiglenes államfő jogköreivel kapcsolatban tehát jogi akadályt nem lát, de a döntés súlya miatt megfontoltságot javasol.

Bárándy megerősítette korábbi álláspontját, miszerint a választások eredménye egy „forradalomhoz közeli változást” hozott, ami legitimálja a korábbi rendszer kulcsszereplőinek, vagy ahogy fogalmazott, a „báboknak” az eltávolítását. Szerinte ez nem csupán megengedett, hanem egyenesen kötelező.

„Egy rendszer, amelynek az igazságügy-minisztere azt mondja, hogy nincs olyan fogalom, hogy jogállam, amelyik rendszernek a házelnöke azt mondja, hogy a hatalommegosztás az egy tengeren túli elavult fogalom, arra csak azt lehet mondani, hogy az nem volt jogállam, és a forradalmi leváltásában legitim a bábok leváltása” – érvelt. Egyetlen problémájának azt nevezte, hogy ez nem történt meg azonnal, az első parlamenti üléseken.

A Fidesz és a leváltott Sulyok Tamás azon kijelentéseit, melyek szerint az új államfő nem lesz legitim, Bárándy Péter egy mosollyal intézte el. „Nem érdemel többet” – mondta. A Fidesz bojkottját tehát hiteltelennek tartja.

Az új államfő megbízatásával kapcsolatban kifejtette: a jog nem ismeri az ideiglenes megválasztott köztársasági elnök fogalmát, a mandátum öt évig tart, hacsak egy új alkotmány másként nem rendelkezik. Egy új alkotmány létrehozásának folyamatát hosszadalmasnak tartja.

Bárándy Péter méltatta Polgár Judit döntését, amellyel visszalépett a jelöltségtől. „Nagyon becsülöm azt Polgár Juditban, hogy ezt a méltatlan helyzetet megoldotta. Mert ez méltatlan helyzet volt, és ezt ő oldotta meg” – mondta, hozzátéve, elképzelhetetlennek tartja, hogy a miniszterelnök előzetesen ne egyeztetett volna a sakknagymesterrel a jelölés elfogadásáról.

Végezetül saját lehetséges jelölésével kapcsolatban kijelentette: „Én azt mondom, hogy nagyon erősen kell gondolkodnom egy pozitív válaszon ezután.”

Az Amnesty International bírálta Magyar Péter miniszterelnök eljárását az új köztársasági elnök kiválasztásával kapcsolatban. A jogvédő szervezet hangsúlyozta, hogy nem Polgár Judit személyével van problémájuk, hanem azzal a sietséggel, amivel a kormányfő a jelöltállítási folyamatot kezeli, miközben az alkotmányos keretek 30 napot biztosítanának az érdemi társadalmi vitára.

Úgy látják, „a következő köztársasági elnök kiválasztását nem lenne szabad elkapkodni, Magyar Péter mégis úgy csinál, mintha nem lenne idő és lehetőség érdemi társadalmi vitát tartani a következő államfőről.”

Felidézik, hogy a miniszterelnök szombaton, Sulyok Tamás megbízatásának megszűnését követően még azt ígérte, „nem szivarszobákban” szeretne jelöltet találni, és egyeztetni fog a frakciójával, az ellenzékkel, valamint várja a civilek javaslatait is. Ezzel szemben vasárnap este, miután tizenhat ismert közéleti szereplő Polgár Juditot ajánlotta, a kormányfő már arról írt, hogy másnap felkéri őt a posztra.

Kitértek a korábbi államfőkre is, megjegyezve, hogy „az Orbán-rendszer köztársasági elnökei egypárti politikai bizalmat élveztek, ezért nem tudták kifejezni a nemzet egységét és nem akartak a hatalom ellensúlyaként működni.”

Hozzáteszik, ha egy ilyen folyamat után is Polgár Judit bizonyul a legmegfelelőbbnek, akkor legyen ő az államfő, „de ezzel az átgondolatlan kapkodással őt is nehéz helyzetbe hozza a kormányfő.”

A posztban kiemelik, a cél egy mindenkit képviselő államfő lenne, amihez a megfelelő személy mellett elengedhetetlen, „hogy a ki- és megválasztási folyamat is a lehető legtisztább és legátláthatóbb legyen.” A jelenlegi helyzet „egyelőre nagyon messze van attól.”

„Részben azért is szavaztak annyian a Tiszára, mert elegük lett az Orbán-kormány mindenki más szempontjait félresöprő módszereiből.”

A posztot azzal zárják, hogy „Mi azért dolgozunk, hogy a rendszerváltás ne üres ígéret maradjon”.

Három hónapos hallgatás után adott hosszabb interjút a Médiapiacnak Menczer Tamás, a Fidesz korábbi kommunikációs igazgatója, volt országgyűlési képviselő. A politikus elmondta, a választási vereség után egy értékelő, megértő munkát próbált elvégezni, amelynek során többek között Áder Jánossal és Orbán Viktorral is beszélt.

Az interjú elején Menczer az ATV riporterével, Török Rékával szembeni kirohanásáról beszélt, amikor azt mondta neki, hogy „szégyellje magát”. A politikus szerint véleményét fenntartja, de elsősorban nem a riporterre, hanem Rónai Egonra haragudott. A műsorvezetői döntést súlyos szakmai tévedésnek tartja, amiért egy 20 perces interjúban nem kérdezte meg Magyar Pétert a Tisza-adóról.

Hozzátette, a bírósági ítélet ellenére is tartja a véleményét, mert szerinte nem egy dokumentumról, hanem a Tisza Párt holdudvarához tartozó emberek adótervekről szóló nyilatkozatairól volt szó.

Szerinte az egy „nettó hazugság”, hogy a balliberális újságírók függetlenek és objektívek lennének, míg a kormányoldaliak propagandisták. Úgy véli, ők is politikai munkát végeznek. Arra a kérdésre, hogy akkor miért adtak interjút ezeknek a médiumoknak fideszes politikusok, mint Szijjártó Péter vagy Navracsics Tibor, azt válaszolta, hogy ő is nyilatkozott nekik, mert ezeket a médiumokat is fogyasztják az emberek, Orbán Viktor pedig azért nem, mert ő „azt úgy gondolta”.

Menczer Tamás elmondta, a választási vereség utáni időszakban arra jutott, hogy ő személyesen rendben van, kiegyensúlyozott a magánélete, és belsőleg is stabil.

Ezt Orbán Viktor is megkérdezte tőle, aki a politikus állítása szerint a folytatásra ösztönözte. „Azt is látom és érzékelem a mindennapokban az utcán, a benzinkúton, hogy ez a tábor megérdemli, várja, sőt, elvárja azt, hogy azért valaki időnként jöjjön, aki két egyenes mondatban képes azt mondani, hogy emberek, én rendben vagyok. Minden munkámmal, minden tettemmel, minden szavammal és minden rám bízott forinttal el tudok számolni. Ha szükségetek van rám, én itt vagyok” – fogalmazott.

Ezt azzal magyarázta, hogy a választáson az emberek döntöttek egy másik politikai közösség mellett, és bár a veszélyek szerinte ugyanúgy fennállnak, egy döntés után nem gondolja, hogy minden nap el kellene mondania, hogy jobb lett volna, ha az ő politikai közössége vezeti az országot. Ehelyett a benzinár kérdését hozta fel, mondván, a Tisza-kormány nem csökkentett adót, ahogy ígérte. Szerinte a benzinárról egy olyan ember dönt, „akinek milliárdjai vannak Shell-részvényben”, és mivel Kapitány István nem lép, drágább a benzin, az ő részvényei pedig egyre többet érnek.

Magyar Péter politikai stílusáról és a pécsi konfrontációról is beszélt.

A pécsi gyermekotthon előtti jelenetet, ahol Magyar Péterrel konfrontálódott, utólag is vállalhatónak tartja.

Állítása szerint nem kiabált, trágár szót nem használt, és nem provokálta Magyar Pétert, csupán az igazságot mondta el neki. Azt is hozzátette, hogy a legdurvább, amit mondott, az a „kicsi” szó volt, amit Magyar jellemére és emberi természetére értett. Arra a felvetésre, hogy mit szólna, ha a saját fia lépne fel így egy iskolai zaklatóval szemben, azt válaszolta, bízik benne, hogy a gyermeke „a gyengék és a megtámadottak érdekében mindig fel fog lépni a tisztesség jegyében, és nagyon büszke is leszek rá ezért”.

Azt mondta, őt is zavarták a luxuskiadásokról, például az 50 milliós retikülökről szóló hírek. „Ha lenne is ennyi pénzünk, mint ahogy nincs, nem volt és nem is lesz. Ha lenne is ennyi pénzünk, akkor se vennénk egymilliós topánkát, meg ötvenmilliós retikült, mert a józan észre szemben van” – fogalmazott. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Fideszben sokkal több a tisztességes, a közösségért dolgozó ember, mint a méltatlan figura.

Navracsics Tibor és Ferencz Orsolya kritikáival kapcsolatban óvatosságra intett. „Én mindig óvatos vagyok azokkal, akik egy választási vereség után megokosodnak” – mondta, hozzátéve, hogy bár a kritikáknak van alapjuk, nem tartja relevánsnak a mozgalmukat. A párt jövőjét szerinte továbbra is Orbán Viktorhoz köti.

Úgy véli, a Fidesznek mindenképpen Orbán Viktorral kell folytatnia.

Saját jövőjéről elmondta, hogy Orbán Viktor javaslatára adta vissza a mandátumát, amit nem él meg kudarcként. Jelenleg a Fidesz-frakció munkáját segíti a háttérben, és vannak tervei az őszre. Elismerte, hogy a helyzet egzisztenciálisan megviselte, egy ideig a tartalékaikból éltek. „Nem a családtagjaimnak a legkönnyebb. Ezt sajnálom, őszintén” – mondta, hozzátéve, hogy a politikai szerepvállalása miatt a családtagjainak nehéz állást találniuk.

A TELJES BESZÉLGETÉS

„Az elhamarkodott döntés Judit és a támogatói hitelét is rombolja” – írta hétfőn Kepes András arról, hogy Polgár Juditot jelölik ideiglenes köztársasági elnöknek. Az író-újságíró egyike volt annak a tizenhat közéleti szereplőnek, akik nyílt levélben javasolták a sakknagymestert a posztra, mostani Facebook-posztjában azonban több feltételt is megfogalmazott.

Bár továbbra is tiszta szívvel ajánlja Polgár Juditot, akit gyerekkora óta ismer és akiről könyvet is írt, hangsúlyozta, hogy egy ideiglenes államfőnek is „elsöprő társadalmi támogatottságra van szüksége”, ha hiteles akar maradni.

Hozzátette, megvárta volna, milyen nevek merülnek még fel, mert Polgár mellett más kiváló személyeket is tudna támogatni.

A jelölés hírére a politikai térfél másik oldaláról is érkeztek reakciók.

Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke a széles körű társadalmi egyeztetés hiányát kritizálta, és felvetette, hogy vizsgálni kellene Polgár Judit esetleges kettős állampolgárságát is.

Sulyok Tamás köztársasági elnök szombaton egy videóüzenetben jelentette be, hogy aláírja az Alaptörvény 17. módosítását, ami a saját menesztéséről is rendelkezett. A lépést alkotmányos kényszernek nevezte, de kijelentette: „A demokratikus jogállam ezzel megszűnt.”

A leköszönő elnök helyét ideiglenesen Forsthoffer Ágnes házelnök vette át, az Országgyűlésnek pedig harminc napja van új államfőt választani.

Vasárnap tizenhat neves közéleti szereplő – köztük Rubik Ernő, Kulka János és Mácsai Pál – nyílt levélben javasolta Polgár Juditot a posztra, kiemelve a pártpolitikától való függetlenségét és nemzetközi tekintélyét.

A bejelentés azonban megosztotta a kormányoldal támogatóit is, sokan a gyors döntést és a szélesebb egyeztetés hiányát kritizálták.