SZEMPONT
A Rovatból

Sok kormánytisztviselő nem hitelképes, 2-3 diplomával is csak nettó 250–300 ezer forintot keres - mondja az 1 milliós otthonteremtési támogatásról a szakszervezet

Azonban azoknak, akik igénybe tudják venni, valóban nagy segítség az új kormányzati lépés Boross Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint.


A kormány új otthontámogatási javaslatot dolgozott ki a közszolgálatban dolgozók lakhatási helyzetének javítására. Évente egymillió forintos támogatást kapnak azok, akik az állami szférában, például az egészségügyben, a rendvédelemben, a honvédségnél, az oktatásban vagy a közigazgatásban dolgoznak. A támogatás lakáshitel-törlesztésre vagy új lakáshitel önrészének kifizetésére fordítható, és összevonható az Otthon Start Hitellel is.

A Bankmonitor elemzése szerint a havi 83.333 forintos állami hozzájárulás fedezheti például egy 17 és félmillió forintos, 3 százalékos kamatozású Otthon Start vagy CSOK Plusz hitel teljes havi törlesztőrészletét, illetve egy 12,3 millió forintos, 6,5 százalékos kamatozású piaci hitelét is, 25 éves futamidő mellett. Ugyanakkor azt Gulyás Gergely is elismerte, hogy jelenleg csak az érintettek 18%-ának van lakáshitele, mindez elsősosorban nekik lehet segítség. Az új bejelentésről Boross Péternét, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnökét kérdeztük.

– A közszolgálatban dolgozóknak egy évi egymillió forintos hiteltámogatást vagy hitelkedvezményt adna a kormány. Mit gondolnak erről?

– Ez egy fontos lépés a kormány részéről. Ez minden hitelképes közszolgálati dolgozó esetében évente egymillió forintig segítheti akár az önerő előteremtését, akár a hitel törlesztését. Igaz, még sok a nyitott kérdés, hiszen a feltételeket a jövő heti, szerdai kormányülésen véglegesítik, és velünk ezt semmilyen módon nem egyeztették. Ettől függetlenül ez egy pozitív lépés. Az is kérdés, hogyan lehet felhasználni az önerőre szánt támogatást, például a régi hitelek törlesztésére is igénybe vehető-e. Emellett nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy

az állam szolgálatában nem csak közszolgálati dolgozók vannak, hanem közszolgáltatási dolgozók is, például a vasúti és közlekedési szektorban, akik szintén állami alkalmazottak. Ők miért nem kapnak ebből a lehetőségből?

Ez is egy jogos kérdés. Fontos továbbá, hogy hányan lesznek egyáltalán hitelképesek. Az MKKSZ által képviselt ágazatokban (kormánytisztviselők, önkormányzati köztisztviselők, szociális, ágazati, kulturális dolgozók) a bérek le vannak szakadva, hosszú ideje alacsonyan tartották őket. A szociális ágazatban például

a diplomás szociális munkás nettó átlagkeresete 297 ezer forint. Kérdés, hogy ez elég-e a bankok által elvárt hitelképességhez?

A bankok jövedelemarányos törlesztési mutatót számolnak: a havi hiteltörlesztőt elosztják a havi nettó jövedelemmel, és megszorozzák százzal. Alacsony jövedelem mellett sokan már most is eladósodtak, ami akadályozhatja a támogatás igénybevételét. Ahogy mondani szokták: az ördög a részletekben rejlik. Ezzel együtt is biztos vagyok abban, hogy aki hitelképes, és igénybe tudja venni ezt a lehetőséget, annak havi bontásban 83 ezer forint támogatás komoly segítséget jelenthet. Ez például fedezheti egy 17,5 millió forintos, 3%-os kamatozású otthonteremtési vagy CSOK+ hitel teljes havi törlesztését. Tehát aki jogosult rá, annak ez mindenképp pozitív lehetőség.

– Kik azok, akik biztosan nem tudják igénybe venni ezt a támogatást? Gondolom, elsősorban a szociális szférára gondol.

– Nem csak rájuk. Hasonlóan nehéz helyzetben vannak az önkormányzati köztisztviselők is, akik most kapnak majd fizetésemelést, de 16 éve 38 650 forintos állami illetményalappal dolgoznak. A nettó összegek alig térnek el a szociális ágazatétól. Magyarország sajnos le van maradva az európai átlagkeresethez képest, a bankoknál pedig nincs kivételezés: aki alacsony jövedelmű vagy eladósodott, nem számít hitelképesnek. Sok kormánytisztviselő 2-3 diplomával is csak nettó 250–300 ezer forintot keres. Ez egyszerűen nem elegendő. A közszolgálatban tartósan alacsony bérek mellett dolgoznak.

Most ugyan kapnak keresetnövelést, részben az MKKSZ sztrájkkövetelésének köszönhetően, részben nyilván a választásokra való felkészülés miatt,

de még mindig messze vannak a tisztességes megélhetést biztosító szinttől. Szerintem az embereket meg kell fizetni: olyan béreket kell adni, amelyekből meg tudják oldani a lakhatásukat, a családjuk fenntartását és a pihenésüket. Ezt persze még a minimálbérnek is biztosítania kellene. A bérfelzárkóztatás nálunk nehéz ügy, de a mostani lépések kezdetnek jók. Folytatni kell őket, és fel kell zárkóztatni a leszakadt jövedelmeket.

– Most azt jelentette be Navracsics Tibor, hogy szeptembertől 15%-kal emelik a kormánytisztviselők bérét. Ez elegendő lesz ahhoz, hogy sikerrel pályázhassanak egy ilyen hitelre?

– Szeptember 15-től jön az első, 15%-os lépés. Ha valaki most 232 ezer forintot keres, mert garantált bérminimumot kap, középfokú végzettséggel, vagy 250–260 ezret, az sajnos még nem elegendő a hitelfelvételhez.

Talán, ha a család jövedelme összeadódik, akkor igen, de sokaknál az sem elég.

A bérfejlesztést azért követeltük, mert a jelenlegi keresetekből nem lehet előrelépni. Ha most kialakul egy magasabb bázis, és jön januárban még egy 15%-os emelés, az már jelenthet valamit. Nem éves szinten 30%, de így is egy jó lépés.

– Ezeknek a százmilliárdoknak talán jobb helyük lenne a bérfelzárkóztatásban...

– Valóban. Elsősorban a bérek rendezésére kellene fordítani ezeket a forrásokat. A lakáspiac támogatása a gazdaságot is élénkíti,

de felveri a lakásárakat, ami tovább nehezíti a hitelképességet.

Az államnak olyan béreket kell biztosítania, amelyekből meg lehet élni, lakhatást lehet biztosítani hitelfelvétel nélkül is. Nem lehet mindent tűzoltással megoldani, tervszerű, átfogó bérfelzárkóztatásra van szükség.

– Akkor is pozitív ez az intézkedés, ha feszültséget okozhat, mert miközben a magasabb jövedelműek igénybe tudják venni a támogatást, az alacsonyabb jövedelműeknek elérhetetlen marad ez a segítség?

– Így van. De ettől még nem mondhatom, hogy ez negatív intézkedés, mert van akinek valóban segít. Ha rajtam múlna, inkább béremelést adnék, méghozzá tartósan, szisztematikusan és egyeztetve. De a kormány másként gondolkodik.

– Mennyi pénzbe kerülne a közszolgálatokban mindenkinek elfogadható szintre emelni a fizetését?

– Ezt nem tudom kiszámolni. Hat-hétszázezer emberről van szó, és nem átlagokban kell gondolkodni, hanem pontos adatok alapján. A kormány feladata, hogy célt tűzzön ki, például egy ciklus alatt öt-hat helyet előrelépni az európai rangsorban, és ehhez ütemtervet készítsen. Nekünk az a dolgunk, hogy a problémákat összegyűjtsük, feltárjuk, javaslatot tegyünk, és nyomást gyakoroljunk. Ezt meg is tettük: leveleztünk,

sztrájkot szerveztünk, új tagokat toboroztunk. Ennek köszönhető a most bejelentett 15%-os keresetnövelés.

Elég-e ez? Nem. De ez is a mi munkánk eredménye.

– A kormány ezt az intézkedést is úgy jelentette be, hogy nem kérte ki az önök véleményét. A részletszabályok kidolgozásánál számítanak az önök javaslataira?

– Nem jellemző, hogy igénybe vennék a szakszervezetek munkáját. Saját elképzeléseiket valósítják meg. Nem ez az egyeztetésre hajlamos kormány.

– Azt is mondta, hogy 2022-ben volt utoljára béremelés a szociális ágazatban, választási évben. Most is választási év lesz. Amikor nincs választási év, nincs előrelépés sem?

– Akkor csupán a minimálbér és a garantált bérminimum szintjén történnek lépések. Átfogó emelés nincs. Hiába követeljük, nem rajtunk múlik.

– Önök hogyan folytatják a munkát?

– Most a szociális területért fogunk kiállni, közös akciókat szervezünk a kollégákkal. Bemutatjuk, hogy a közszolgálatban a szegénység és a luxus egyszerre van jelen. Nem várjuk, hogy a kormány magától bejelentse a szociális ágazat emelési terveit, nyomást fogunk gyakorolni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Alföldi Róbert: Ordítva és felháborodva kikérem magamnak, hogy háborúpártinak és hazaárulónak kiáltanak ki, mert nem rájuk szavazok
A Jászai-díjas színész-rendező szerint a háború támogatójának kiáltják ki őt és még több millió magyar honfitársát. Amiatt, mert nem a Fideszre szavaznak.


A Jászai-díjas színész-rendező, Alföldi Róbert a közösségi oldalán osztotta meg gondolatait az október 23-ai budapesti eseményekről.

„Nézem, hallgatom, persze hogy nézem és hallgatom a mai nap eseményeit.

Október 23-a van, az 1956-os forradalom évfordulója.

Nézem a két tábort, nézem a két tömeget.

Nem érdekel, melyik volt nagyobb,

mindkettő releváns és valóságos.

(Legyünk nagyvonalúak, és hagyjuk most a buszoztatást.)

Elhatároztam, hogy kvázi objektíve ránézek a két táborra, meghallgatom a beszédeket és figyelek,

és nem fognak befolyásolni az indulataim, a fájdalmaim, a reménytelenségem.

Csak figyelek…

…de nem tudok….

…azt hallom, azt hallgatom, azt kell hallgatnom az egyik oldal főszónokától, a tömegben megszólaltatott honfitársaimtól, a kormányon lévő politikustoktól, a kormányhű média - hát tényleg létezhet ilyen egy demokráciában? - képviselőitől, a kultúrában dolgozó, kvázi kollégáimtól, hogy én hazaáruló vagyok és háborúpárti.

Csak azért, mert nem nálunk menetelek, mert nem rájuk szavazok!

Így kimondva, vállalva, hogy egy olyan szégyenteljes bűncselekménnyel vádolnak, amiért nagyon sokszor a történelem során halál járt.

Tehát, hogy hazaáruló vagyok csak azért, mert nem rájuk szavazok, mert elméletben nem velük vonulok.

És

háborúpártinak, a háború támogatójának kiáltanak ki engem és még több millió magyar honfitársamat, csak azért, mert szerintük nem rájuk szavazok, csak azért, mert nem egy olyan Magyarországot képzelek, mint ami most van.

Azt az égbekiáltó, pofátlan, aljas jelzőt aggatják rám, hogy támogatok egy háborút.

Hogy támogatom a gyilkosságokat, a nemi erőszakokat, az emberek megcsonkítását, a gyerekek lebombázását. A pusztítást!

KIKÉREM MAGAMNAK!

NAGYON HANGOSAN,

ORDÍTVA ÉS FELHÁBORODVA, KIKÉREM MAGAMNAK!

Magyar állampolgár vagyok, felnőtt, adófizető állampolgár, aki tisztességesen végzi a munkáját, aki megpróbál lehetőségeihez mértem felelősséget vállalni honfitársaiért, aki egész életében a magyar kultúrát képviselte itthon és külföldön, aki egész életében felelős értelmiségiként próbálta építeni ezt az országot.

A Hazámat.

Akinek egyetlen bűne, hogy nem a Fideszt támogatja.

És ezért hazaáruló és háború párti!

Nagyon nehéz nem káromkodni….

De tényleg KIKÉREM MAGAMNAK!

Aztán hallgatom az esti beszédet, ahol a főszónok arról beszél, hogy nincs ilyen vagy olyan magyar, magyar van, hogy nem az a fontos, hogy kire szavazol, hogy mindegy milyen pártot támogatsz, mert az a fontos, hogy most már végre együtt, egymást szeretve, szépen, kedvesen tényleg kezdjünk már el építeni egy demokráciát.

Hogy egyek vagyunk magyarok, és együtt tudunk csak előre menni.

Teljesen objektíve gondoljuk át, hogy akkor kire is szavazunk jövőre!

Mély főhajtás '56 hőseinek!

2025. október 23.” – írta Alföldi Róbert a Facebookon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Nagyobb bajban vannak, mint gondolták - interjú a Tisza Párt elnökével
Magyar Péter szerint tanulságos volt október 23-a, ami megmutatta, milyen állapotban van a Fidesz mozgósító ereje. Saját rendezvényüket méltóságteljesnek nevezte. Interjúnkban arról is beszélt, hogyan képzelik el a megbékélést.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. október 24.



Nemcsak a Hősök tere telt meg, az Andrássy úton is sokan álltak Magyar Péter október 23-i beszéde alatt. A Tisza Párt elnöke bejelentette, hogy ismét országjárásra indul, még hosszabbra, mint eddig. És azt is, hogy ha győznek, megbékélési törvényt nyújtanak be a parlamentben.

A Tisza Párt elnökével arról beszélgettünk, hogyan értékeli az október 23-i rendezvényüket, mennyire tartja nagy kihívásnak a kistelepüléseken élők meggyőzését, és hogyan képzelik el a megbékélést.

- Ilyenkor szokás értékelni azt, hogy mi történt a mai napon, és már láttam is néhány értékelést. A Híradó.hu-n sokat nem találtam, csak annyit, hogy Orbán Viktor bejelentette, győztek, mert kétszer annyian voltak a Békemeneten, mint a Nemzeti Meneten. A Magyar Nemzetben Deák Dániel arról írt, hogy Magyar Péter csúnyán kudarcot vallott. Mit gondol ezekről?

- Nem szabad, hogy az ember elkövesse azt a hibát, hogy elolvassa a Híradó.hu-t, kivéve, ha stand upot akar nézni. Csodálkozom egyébként, hogy nem számoltak be, hiszen Császár Attila elvtárs ott volt végig a menetünkön, és feltett egy csomó kérdést, néhányra válaszoltunk is.

Szerintem a Nemzeti Menet méltó volt 1956-hoz, méltó volt a forradalmáraink emlékéhez. Én nagyon örülök, hogy rengeteg család volt ott, annak is, hogy tényleg sokan voltak. A TISZA megmutatta, hogyan tud békésen, jókedvűen áradni Budapest belvárosában.

Nagyon köszönöm azoknak, akik eljöttek, akár vidéki kistelepülésről, akár a Kárpát-medence bármely részéről, voltak Felvidékről, Délvidékről, Erdélyből, sőt Kárpátaljáról is, és még az Egyesült Államokból is jöttek honfitársaink, nagyon hálás vagyok nekik. Szerintem mindenki látta, mekkora volt ez a menet, milyen méltóságteljes volt. Ugye nulla forint állami pénz van benne, töredékéből hoztuk ezt össze, mint az állampárt, amely sok milliárd forint adófizetői pénzt elégetett a monumentális, grandiózus - "very big", ahogy Trump elnök szokta mondani - rendezvényükre a Kossuth téren.

Azért csináltak ekkora színpadot, hogy a fél Kossuth teret elfoglalják, és úgy tűnjön, mintha tele lenne a tér.

Féltek attól, hogy nem lesz tele, és hát ez egy jó tanulság volt. Szerintem Kubatov elvtársat nem biztos, hogy megdicsérik ma, mert ha ilyen állapotban van a Fidesz mozgósító ereje, mint amit ma láttunk, hogy fenyegetéssel, zsarolással, ígérgetéssel, ingyenes falubuszokkal, élelmiszercsomaggal ennyit sikerült összehozni, akkor még nagyobb bajban vannak, mint gondolták.

- Út a győzelembe néven új országjárásra indul. Nem tudom, hogy mennyire látta Bedő Dávid videósorozatát, aki elment nagyon szegény településekre, és az látszott, hogy ott még nagyon kemény munkát kell a Tiszának elvégeznie, ha nyerni akarnak.

- Mi is rengeteg ilyen településen voltunk. Jártam az Ormánságban, Borsodi kisfalvakban, nagyon sok kicsi településen. Szerintem kicsit pesszimista volt a képviselő úr néhány összeállítása. Én nem ezt tapasztalom a magyar vidéken, a kis településeken sem.

Én azt tapasztalom, hogy olyan településeken, ahol mondjuk az Európai Parlamenti választáson egy szavazatot kapott a TISZA, ott is óriási érdeklődés van mind kérdésekben, mind javaslatokban, és azt látom, hogy magára hagyták a magyar vidéket.

A munkát nem fogjuk megspórolni, eddig sem spóroltuk meg, mi nem avatarokkal, nem digitális harcosokkal megyünk, hanem valódi hús-vér emberekkel dolgozunk, és velük jutunk el a 3155 településre, úgyhogy nem akarjuk megkerülni ezt a kérdést, és nem is fogjuk. Én mindig arra biztatom a kollégáimat is, a jelöltjeinket is, a szakértőinket is, hogy menjenek ki az emberek közé. Ha van tanulsága az országjárásnak, akkor az az, hogy egy politikus nem lehet túl sokat, csak túl keveset az emberek között.

- Arról is beszélt, hogy benyújtják a Nemzeti Megbékélés törvényt. Hogyan lehet törvénnyel nemzeti megbékélést teremteni?

- Önmagában törvénnyel nem lehet. A törvény mindig egy szimbolikus dolog. Ezt is úgy szeretnénk majd összehozni, hogy lesz egy javaslatunk, amiben mondjuk tíz fontos pont benne lesz, és hagyjuk, hogy az óellenzéki pártok, a Fidesz, vagy akár más politikai erők, vagy társadalmi csoportok is hozzászóljanak. Nem csak erről a 15-20 évről szeretnénk ezt megtenni. Nagyon sok trauma van a magyar társadalomban: holokauszt, Trianon, a németek kitelepítése, felvidéki magyarok betelepítése, '89, a rendszerváltás vesztesei és az utóbbi 15-20 év is. Óriási árokásást hajtott végre ez a két politikai erő, ha mondhatom így finoman és diplomatikusan. Azon versenyeztek, ki tud nagyobb szeletet kiszakítani az országból, ki tud mélyebb árkot ásni magyar és magyar közé. Úgyhogy nagyon sok feladatunk van. A törvény egy szimbolikus dolog lesz, de azt is együtt fogjuk csinálni.

De szeretnénk a traumákat feldolgozni, és szeretnénk valós megbékélést. A rendszerváltás nem törvényekben zajlik le, nem feltétlenül választáson, hanem a lelkekben és a szívekben. Ahhoz pedig az kell, hogy az áldozatok az elkövetők szemébe tudjanak nézni.

Ahhoz az kell, hogy kibeszéljünk dolgokat, hogy kiderüljön, ki volt a bűnös, ki volt az áldozat. Ezt szolgálja például az ügynökakták megnyitása is.

- Medgyessy Péter már kísérletezett egyfajta árokbetemetéssel, az nem hozott nagy eredményt.

- Hát azért, amikor a farkas akar a vegánoknak étrendet javasolni, az nem annyira hiteles. Tehát aki látta és emlékszik a 2002-es választásra, a 23 millió románozásra és egyéb dolgokra, ráadásul Medgyessy Péter érintett volt az ügynökügyekben eléggé vaskosan, tőle nem hangzott ennyire hitelesen. Szerintem, aki látta a mai rendezvényünket, érezte azt, átélte, az pontosan tudja, mire gondolunk. Szerintem a Fidesz szavazók is, ha látták, akkor ők is egy ilyen országban szeretnének élni.

Interjú Magyar Péterrel


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
László Róbert: A miniszterelnök elismerte, hogy a Magyar Péter vezette ellenzéki párt ellépett a Fidesztől, magyarul előnyben van
A Political Capital elemzője szerint a kormányfő üzenete arra utal, hogy nemcsak a meglévő, hanem az elvesztett szavazókat is meg akarják szólítani. Ilyen nyilvános elmozdulásra Orbán Viktor részéről 2010 óta nem volt példa.


Orbán Viktor a Kossuth téren tartott beszédében arról beszélt, hogy „öt hónap múlva döntenünk kell a sorsunkról. (…) De a következő öt hónapban beszélnünk kell a megtévesztett magyarokkal is, egyetlen lélekről sem mondhatunk le, mert minden magyar felelős minden magyarért.” László Róbert választási szakértő szerint ez a kijelentés fontos fordulatot jelez a kormánypárt politikájában.

A Political Capital elemzője a 24.hu-nak azt mondta, a Fidesz még 2024-ben is úgy gondolta, hogy elegendő a saját szavazóit mozgósítania, és nem szükséges új választókat megszólítania. Ehhez képest jelentős változás, hogy most a kormányfő azok felé is nyitna, akik korábban nem a Fideszt támogatták.

Az elemző úgy látja, hogy

Orbán Viktor közvetetten elismerte: a Magyar Péter vezette ellenzéki párt előnybe került. László Róbert szerint ez ellentmond azoknak az adatoknak, amelyeket a kormányközeli intézetek közvélemény-kutatásaikban publikálnak.

A szakértő emlékeztetett arra is, hogy a miniszterelnök a hét elején kiszivárgott zánkai beszédében azt mondta, „nem állnak jól”, vagyis nincsenek elegen. László Róbert szerint ez is azt mutatja, hogy a kormányoldal most már olyan választók megszólítására készül, akik az utóbbi időszakban elfordultak tőlük. Ilyen nyilvános elmozdulásra Orbán Viktor részéről 2010 óta nem volt példa – tette hozzá.

Az elemző szerint ez a helyzet több szempontból is eltér a 2022-es választás előtti időszaktól, amikor az ellenzék nem tudta tartósan meghaladni a Fidesz támogatottságát.

A mostani kampányban viszont a korábban még fideszes, de azóta más pártokhoz pártolt szavazók lehetnek a célkeresztben.

László Róbert nem számít jelentős változásra a kampány stílusában vagy hevességében, de szerinte

elképzelhető, hogy fiataloknak szóló üzenetekkel is megpróbálnak új szavazókat megszólítani.

Úgy fogalmazott, hogy a miniszterelnök egyszerre próbált erőt és magabiztosságot sugározni, miközben arról is beszélt, hogy új választói rétegeket kell elérni. A szakértő szerint ez azért fontos, mert több százezer olyan bizonytalan szavazó is van, akiknek a támogatása döntő lehet, és ők elsősorban az erőt, a magabiztosságot kereshetik a politikai szereplőkben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: Megint közelebb vagyunk valamivel a választásokhoz, és a Tisza nem verte le a lécet sehol
A politikai elemző szerint a Tiszának azt kellett bizonyítania a rendezvénnyel, hogy az utcán is partiban van a kormányoldallal. Erre korábban egyetlen ellenzéki párt sem volt képes.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. október 24.



Török Gábor azzal kezdte a csütörtöki események elemzését, hogy véleménye szerint a politikusi beszédek túlértékeltek a magyar nyilvánosságban. Az emberek jelentős része nem követi őket, sokan csak tudósításokat, rövid részeket hallanak, de a szavazók elsöprő többsége, különösen pedig azok, akik még nem elkötelezettek, alig tudnak ezekről valamit. A politikai elemző szerint éppen ezért

a beszédek konkrét tartalmánál talán fontosabb is a rendezvények utóélete, hogy mit kezdenek velük az egyes táborok, illetve leginkább az az izgalmas, hogy mennyiben segítik érvényesülni azt a stratégiát, amelyet az adott politikai erő éppen követ.

Török szerint a Békemeneten és a Nemzeti Meneten is komoly tömeg vett részt.

„Azt nem lehetett várni, hogy a Fidesznél kevesen lesznek, de azt sem, hogy részvételi rekordot dönt az érdeklődés egy olyan helyzetben, amikor a párt támogatottsága minden kutatás szerint alacsonyabb, mint az 2010 után megszokott volt. Amit láttunk, az szerintem megfelelt a várakozásoknak: sokan voltak, de voltak már többen.

A Tiszának viszont azt kellett bizonyítania a rendezvénnyel, hogy az utcán is partiban van a kormányoldallal, hiszen erre korábban egyetlen ellenzéki párt sem volt képes.

Gondolhatunk bármit a két tömeg arányáról, de abban szerintem nincs vita, hogy ezt a lécet biztos átugrották” – írta az elemző, aki úgy véli: nem az a fontos, hogy melyik beszéd volt jobb. A lényegi kérdés az, hogy ki volt sikeresebb (vagy egyáltalán sikeres) a szavazók megszólításában, ki volt hatásosabb a téren lévő sajátjai körében, és kinek az üzenete talált utat azokhoz, akik még nem tartoznak egyik táborba sem.

„Sok valószínűleg igaz állítás hangzott el, de ezek inkább a szónokok helyzetértékelésére és stratégiájára érvényesek (Orbán Viktor valóban talán először beszélt úgy, mintha tényleg hátrányban látná a Fideszt, Magyar Péter valóban azt mutatta, mintha tényleg vezetne a Tisza), arról azonban keveset tudhatunk, hogy ebből mi és hogyan ment át, hatott azokra, akiknek a szavazata majd áprilisban dönteni fog” – fogalmazott Török.

A politikai elemző szerint egy szempont van csak, amelyben biztosak lehetünk, ez pedig az idő.

„Megint közelebb vagyunk valamivel a választásokhoz, ráadásul úgy, hogy egy kiemelt esemény nem tűnik olyannak, amely jelentős változást, fordulatot hozott volna (ez azért általában elég jól látható azoknak, akik nem szemellenzővel néznek). Nyáron, amikor a két tábor helyzetéről, esélyeiről írtam, azt mondtam, hogy a Tisza számára lehet kockázatosabb a választásokig hátralévő idő. Részben azért, mert ők állnak jobban, részben azért, mert az erőforrásokban, arzenálban óriási a különbség, és leginkább azért, mert nekik kell folyamatosan olyan léceket megugorniuk (jelöltek, program, szervezet, rendezvények stb.), amelyekkel még nincs, nem lehet a Fideszhez hasonló tapasztalatuk” – elemezte a helyzetet Török Gábor.

„A 9-ből eltelt 3 hónap, és egyelőre a Tisza nem verte le a lécet sehol: a csütörtöki erődemonstráción sem.

Tudom, hogy ez nem sok, de mégis ez a legtöbb, amit felelősséggel ezen a ponton ki lehet mondani” – zárult a bejegyzés.


Link másolása
KÖVESS MINKET: