SZEMPONT
A Rovatból

Simkó Edit: „Üss, vagy fuss, de ne tűrd tétlenül!”

Simkó Edit többdiplomás pedagógus január elején beadta felmondását. Elhagyja a pedagógusi pályát azért, hogy reményei szerint egyszer visszatérhessen.


A polgári engedetlenségi mozgalom egyik legismertebb arca Simkó Edit magyar szakos tanár, aki februárban egyedüliként kezdett polgári engedetlenségbe az általános iskolában, ahol tanít. Azóta számos tüntetésen felszólalt, két hete pedig felmondott, tiltakozva a Pintér Sándor féle új teljesítményértékelési rendszer ellen, ami számára az utolsó csepp volt a pohárban. Elvekről, morálról, értékrendről beszélgettünk, és arról, mivégre is a harc.

– Sokan megírták, hogy beadta a felmondását.

– Úgy adtam be, hogy ha teljesülnek azok a feltételek, amiket kértünk, akkor hajlandó vagyok visszavonni. Persze, ha a hatalom ki akar rúgni, bátran tegye meg. De addig is van egy felmondási idő, így a nyolcadik osztályomat elvihetem a felvételiig. Most lesz az írásbeli, és utána szóbelik következnek. Sem a nyolcadikosaimat nem hagyom cserben, sem a kollégáimra nem akarok plusz terhet róni, mert nem győzik már így se. Mostantól, amíg ki nem telik az időm, rendesen dolgozom. Az országos sztrájkot természetesen szervezem és csinálom, mert a tömeges demonstrációkba be kell állni, hogy minél többen legyünk.

Egyre többen mernek beleállni, most már vidéken is. Talán csak átütjük azt az ingerküszöböt, és rájönnek odafönn ezek az urizáló, hozzá nem értő gonosz dilettánsok, hogy baj van. Amit csinálnak, az az ország jövőjének elrablása.

– Úgy gondolja, hogy rájönnek?

– Bízom benne. De megmondom mi az én félelmem. Az, hogy Magyarországból egy uradalmat akarnak csinálni. Ha a világra nézünk, nem is több Magyarország egy uradalomnál, a méreteit tekintve. Az emberek jobbágyságban tartásához az kell, hogy buták legyenek, és tanulatlanok. Efelé igyekeznek. Tudjuk is egyébként a statisztikákból, hogy a Fideszre szavazók és a tanultság viszonya fordítottan arányos. Minél tanulatlanabb valaki, annál nagyobb eséllyel fog Fidesz-szavazóként szerepelni a listájukon. Annál inkább az ő hívük. Tehát lesz egy ilyen provincia, amit szerintem ki akarnak vezetni az EU-ból. Ettől is nagyon tartok egyébként, hogy a kompországunk keleti irányba megy el. Tehát lesz itt egy provincia, ahol lesz jobbágyság is, és ők urizálhatnak tovább, mert annyit ez a jobbágyság mindig ki fog tudni termelni, hogy ők azért úri módon eléldegéljenek. Most derült ki, hogy egyedül a minisztereink keresnek európai színvonalon.

– A beadott felmondása egy gesztus. Ér valamit?

– Igen. Ez a békés ellenállás. Elmondom, mire gondolok.

Még nyáron, amikor a katás tüntetések voltak, és a hídról pakoltak le minket a rendőrök, úgy búcsúztam el tőlük, hogy addig jó, amíg én vagyok itt. Mert ha azok jönnek, akik borogatnak, mert éheznek, sokkal nehezebb lesz a helyzetük.

Mi aranyosan elcsacsogunk, meg letessékelnek, remekül elszórakozunk. Szelídek vagyunk. Ha azonban megérkeznek az éhségtüntetők, akkor nagyobb baj lesz. De én nem örülnék neki, ha megérkeznének.

– Miért?

– Mert az éhségtüntetők már reménytelenek. Fejvesztetten dúlnak, harcolnak. Ők általában egyszerűbb emberek. Olyankor már nehezen lehet irányítani a tömeget. És a radikális változásból könnyen lehet egy újabb diktátor. Viszont a békés ellenállás az tartós. Tehát az, hogy nem csinálom, nem dolgozom, otthagyom. Ha így dől meg a hatalom, sokkal nagyobb eséllyel mozdul el demokratikus irányba egy ország, ellentétben az erőszakos változásokkal.

– Akkor ezek szerint nálunk kellene a legstabilabb demokráciának lenni, hiszen a magyar átmenet 1989-ben példásan békés volt.

– Igen, igen, de ott elbénázták. A Kádár-rendszer legmélyére estünk vissza. Rettentő jól szórakozom, de tényleg röhögök, mikor komcsiznak. Tehát annyira vicces, hogy azok komcsiznak, akik pontosan ezt a kádári komcsi érát akarják vissza, annak is a legelejét, tehát a legrosszabb részét. Nem azt, amikor már aránylag szabadon lehetett létezni.

– Tehát a békés ellenállásba vetett hite miatt csinálta végig ezt az egészet?

– Két oka van, hogy miért csinálom. Az egyik, hogy nagyon remélem, jönnek velem a kollégák. A másik az, hogy már szakmailag kényszerítenének szakmaiatlan helyzetekbe. Nem vagyok rá hajlandó. Nem vagyok az a buszvezető, akinek azt mondják, hogy na, vidd ezt a csoportot A-ból B-be, a kerekek kopottak, csöpög az olaj, bármikor belobbanhat és felgyulladhat, és én azt mondom, hogy jó, viszem. Nem, nem viszem. Nem vállalom azt, hogy egy csomó ember az áldozata lesz ennek.

Nagyon fontos, hogy nem fogok ebbe beleroppanni. Én egy több diplomás, értelmiségi ember vagyok, ráadásul alkotó ember. Az identitásomnak nagyon fontos része az, hogy tanár vagyok. Ezt szerettem a legjobban a diplomáim közül. Nem is véletlen, hogy ide tértem vissza. Középiskolában kezdtem, aztán voltam pszichológus, mindenfélét csináltam, de ide tértem vissza, és ezt csinálom, mert ezt szeretem. De el tudom engedni, ha azt akarják, hogy olyan körülmények között csináljam, amikor már nem öröm többé.

– Jancsó Miklós egyszer azt mondta, hogy a filmrendezés az a gazdag gyerekek hobbija. Félreértés ne essék, de ezek szerint az ön személyes bátorsága azért innen is leledzik, hogy van B, meg C-terve is egzisztenciálisan.

– Körülnéztem, és most komolyan azon gondolkodom, hogy olyan munkát fogok végezni, amihez nem kell a diplomám. Nem gazdagítom vele az államot. Azt sem tartom kizártnak, hogy nem szellemi munkát fogok végezni, hanem olyat, amit letudok nyolc órában. Azért, hogy ne az agyam fáradjon el, hogy közben gondolkozni tudjak azon, amit majd munka után alkotni akarok. Tehát nem úgy van B tervem, hogy biztos az egzisztenciám. Valószínűleg meg kell húzni majd jócskán magam, de meg fogom tenni, mert tudom, hogy miért teszem. Van, amikor az ember ezeket bevállalja.

– De hogyan kövesse az ön példáját egy tanár, ha mondjuk visszafizetendő lakáshitele van, amit minden hónapban fizetnie kell?

– Ez a legegyszerűbb! Bárhol dolgozik, egy pedagógus, sokkal többet fog keresni.

Bemegy egy szalagsor mellé pakolni, már többet keres. Hirdetnek raktárosi állásokat a környéken. Tényleg megnéztem. Alapból százezer forinttal többet kínálnak a jelenlegi fizetésemnél. És ez csak a kezdőfizetés.

Tehát, ha valakinek az a baja, hogy a részleteket fizetni kell, akkor azonnal váltson, és menjen dolgozni valahova, fizesse vissza a részleteit. Ha sokan elmegyünk, akkor hamarosan kénytelenek lesznek változtatni, és akkor mehetünk vissza tanítani. Ezt kell látni, hogy ez egy oda-vissza ható folyamat, ha bele mernek állni.

– Eszembe jutott Sándor Mária, a fekete ruhás nővér. Ő nagyon egyedül maradt, amikor előre rohant. Más a helyzet most?

– Az ő személyes története valóban nagyon tragikus volt, de én nem olyan vagyok, amilyen ő. Lehet, hogy abban hasonlítunk, hogy ő is ki mert állni, de én nem vagyok egyedül. Nagyon sok pedagógus van ebben a mozgolódásban. Amikor azokat az azóta klasszikussá vált fenyegető leveleket hozták a tankerből, külső programon voltam diákokkal. A Hunyadi téren volt egy rendezvény fiataloknak, és utánam jött három vezető beosztású ember, hogy átadhassák a fenyegető levelet. Válaszoltam rá. Ketten elmentünk a tankerbe, és elvittük a választ, hogy iktassák.

Utána százak mentek a tankerületekbe. Így növekszik a mozgalom, az ellenállás.

Tehát egyre többen vagyunk.

– És elegen látják, hogy mi történik?

– Brunhilde Pomselnek van egy emlékirata, a Goebbels titkárnője voltam. Ott őszintén leírja, hogyan tudta a valóságot nem észrevéve kiszolgálni azt az egész undorító, ordas hazugságokkal és aljas gyilkosságokkal teli náci rendszert. Tehát, hogy hogyan tud egy amúgy jó lelkű, jó szándékú ember kollaboránssá válni. Megdöbbentő, hogy mennyire vak tud lenni az ember a saját élethelyzeteire.

Szerintem most is van egy ilyen vakság nagyon sok emberben.

Nem néz ki, nem lép hátrébb, hanem csak benne van taposómalomban. Nem áll meg néha elgondolkodni és összegezni, hogy honnan indultam, hol tartok, mert ugye ez a rendszer apránként darabol.

– Mikor kell elmenni?

– Ez egy nagyon komplex kérdés. Október 23-án, a tüntetés után a lányomékkal beültünk egy sörözőbe beszélgetni egy jót. És ott mondták, hogy a 30-as fiatalok körében nagyon erősen ott van a gondolat, hogy el kell menni, mert Orbán vakószínűleg ki akarja vezetni az EU-ból az országot. Azt mondtam nekik, ha népszavazásra bocsátanak egy ilyen kérdést, akkor azonnal menjenek ki és kintről szavazzanak. Mert az már azt jelenti, hogy megmérték a közvélemény-kutatóikkal, és tudják, hogy nekik kedvező eredmény várható. Ha pedig kiléptetnek minket az EU-ból, másnap lehull a vasfüggöny. Tehát, hogy akkor menjenek.

Erre visszakérdeztek, és akkor most nem értenek engem, mit harcolok. És azt mondtam, hogy most üss vagy fuss, ez van. És mind a két magatartás elfogadható. Egy nem. Az, hogy csöndben csinálod. Hogy csak húzod az igát, nem szólsz semmit.

Ez volt Hitlernek is a titka, a közönyösök. Mert egyébként vannak jó dolgai a diktatúrának. Infantilizál, tehát a felelősséget leveszi rólunk, azt lehet majd mondani adott esetben, és mondták is, sokszor, hogy parancsra tettem, hát ez volt a feladat.

Tehát lehet menekülni, na de legyen már a morál is mögöttünk, és a felnőtt felelősségünk, hogy mi az, ami az én morális értékrendem szerint nem megengedhető. És az én morális értékrendem szerint nem megengedhető, hogy az ország így leépíti az oktatását, az egészségügyét, hogy így becsüli meg a szakembereit. Az ápolóktól kezdve a tanárokon át a pedagógiát segítő dolgozókon keresztül, a tűzoltóig, a rendőrig. Merthogy ők sem élnek ám sokkal jobban. Néha, hogyha nagyon sok időm van, elolvasom, amit írnak rám, mocskolódó messenger üzeneteket. És ha valamelyikben nemcsak alpári stílusban hőbörög az illető, hanem van benne gondolat, mondjuk a keserűsége, hogy ő ennyiből él és eltartja a gyerekét, akkor válaszolok neki. Hogy ne rám haragudjon, mert nem egymás ellen vagyunk mi, megnyomorított csoportok. Arra haragudjunk már, aki ezt teszi velünk. És érdekes módon mindig megtalálom velük a közös pontot, és akkor elkezdenek gondolkodni. Nekem már ennyi elég. Mert nem tudok valakit teljesen megfordítani, de elgondolkodtatni talán igen, hiszen pedagógus vagyok. Úgyhogy ezt tudom erre mondani. Nem tudom, hogy menni kell-e, de el tudom fogadni, ha valaki menni akar. Üss vagy fuss, csak ne tűrd tétlenül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
37 órás utat tettek meg, a fél világot körberepülték az amerikai B-2-es lopakodó bombázók, hogy megsemmisítsék Irán legjobban őrzött nukleáris létesítményeit
Először vetették be a GBU-57 bunkerromboló bombákat, de hogy mekkora sikerrel jártak, egyelőre nem tudni. A támadás előtt nem sokkal a műholdak egy hosszú teherautókonvojt mutattak a legfontosabb iráni nukleáris létesítmény bejárata előtt, ami azt jelzi, az irániak valamire készültek.


Az amerikai hadsereg hat B-2-es lopakodó bombázója Missouri államból indult útnak, és közel 37 órát tettek meg megállás nélkül, hogy csapást mérjenek Irán legfontosabb nukleáris létesítményeire. Az amerikai tisztviselők elmondása szerint a bombázók 12 darab, egyenként 13 600 kilogrammos bunkerromboló bombát dobtak le a Fordóban található föld alatti létesítményre, miközben tengeralattjárókról 30 Tomahawk rakétát indítottak a Natanz és az Iszfahán ellen közelében található célpontok ellen.

Élesben először vetették be a GBU-57 Massive Ordnance Penetratort, az Egyesült Államok egyik legnagyobb és legpusztítóbb nem nukleáris bunkerromboló bombáját.

A fegyver akár 61 méter mélyre is képes behatolni a megerősített föld alatti létesítményekbe, például a betonbunkerbe vagy egy hegy gyomrába, mielőtt felrobban. Mivel a fordói urándúsító létesítmény a hírszerzés szerint ennél is mélyebben volt, egymás után több bombát is ledobtak, így minden egyes robbantással egyre mélyebbre fúródhatott a következő bomba.

Az ENSZ nukleáris megfigyelő szervezete közölte, hogy az amerikai támadás után nem észlelt növekedést a három iráni nukleáris létesítmény környezetében a sugárzási szintben, de hozzátették, hogy tovább vizsgálják a helyzetet.

Hogy az amerikaiak milyen sikerrel jártak, azt egyelőre nem tudni, bár Donald Trump azt mondta, a létesítmények „teljesen és maradéktalanul megsemmisültek”.

Fordóban az irániak több ezer modern centrifugát halmoztak fel, amelyek kulcsszerepet játszanak abban, hogy elérjék a fegyverminőségű, 90 százalékos vagy annál magasabb urándúsítottságot. 2023 márciusában a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség bejelentette, hogy a létesítményben 83,7 százalékos tisztaságú uránt találtak. Ugyanakkor az amerikai hírszerzés információi szerint Irán legfőbb vallási vezetője egyelőre nem adta ki a parancsot egy atombomba elkészítésére. Az Egyesült Államokban még a republikánusokat is megosztotta a beavatkozás ötlete, amit Izrael az elmúlt napokban egyre inkább sürgetett. A fordói létesítmény elpusztításához ugyanis kizárólag az amerikaiaknak volt megfelelő erősségű bombájuk, illetve olyan repülőjük, amely a fegyvert célba juttathatja. Trump kezdetben megpróbálta tárgyalásokra bírni az irániakat, de később már lehetségesnek nevezte a támadást, igaz, arról beszélt, hogy két hetet vár a döntéssel.

A szombat éjszakai bombázás így váratlanul érhette Iránt.

Trump teljes sikerről szóló beszámolójával kapcsolatban azonban kérdéseket vet fel, hogy a Maxar Technologies nevű műholdtechnológiai vállalat az amerikai csapásokat megelőző három napban szokatlan tevékenységet figyelt meg Fordónál. A műholdképek tanulsága szerint június 19-én az irániak 16 teherautót, valamint buldózereket sorakoztattak fel a bejáratként szolgáló alagutak előtt. Másnap ezek északnyugat felé elhagyták a telephelyet. A londoni Open Source Centre elemzése szerint elképzelhető, hogy Irán esetleg egy csapásra készítette fel a létesítményt.

Emellett az iráni Atomenergia Szervezet vezetője, Mohammad Eslami június 12-én arról beszélt, hogy van egy új létesítményük is, amely „teljesen elkészült, és biztonságos, sebezhetetlen helyen található.”

Eslami szerint „amint a centrifugák telepítése és üzembe helyezése befejeződik, megkezdődik a dúsítás.” A nyugati hírszerző szolgálatok egyelőre nem erősítették meg Eslami állításait. David Albright biztonságpolitikai szakértő a New York Times-nak azt mondta, az új létesítmény valószínűleg Natanz-tól délre, a Kuh-e Kolang Gaz La nevű hegy alatt található, amely közel 1600 méterrel van a tengerszint felett – így majdnem 800 méterrel magasabb, mint a Fordót rejtő hegy. Az irániak oda a legújabb centrifugákat akarták telepíteni, amellyel három hónapon belül elegendő nagy tisztaságú uránt tudnának előállítani 19 nukleáris fegyverhez. Kérdés, hogy a projekttel meddig jutottak.

Az amerikai támadás után az irániak bejelentették, hogy válaszcsapásokra készülnek. A Forradalmi Gárda korábbi főparancsnoka, Mohszen Rezaei tábornok, aki tagja Irán Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsának, néhány órával a támadás előtt az állami televízióban figyelmeztetett: ha Trump belép a háborúba, Irán csapást mér a térségben található amerikai katonai bázisokra, tengeri aknákat robbant fel a Perzsa-öbölben, és lépéseket tesz a Hormuzi-szoros lezárására.

Utóbbival Irán súlyos károkat okozhat a globális energiaellátásban. A Hormuzi-szoroson keresztük ugyanis naponta körülbelül 20 millió hordó nyersolaj és olajtermék halad át.

A tankerhajók egy nagyjából tíz kilométer széles folyosót használnak, ami nem sokkal szélesebb, mint a Balaton. Itt jut át a világon felhasznált cseppfolyós gáz harmada, és az olaj negyede.

A folyosót amerikai hadihajók védik, de az elaknásítását csak nehezen tudnák megakadályozni. Amerikának közben arra is fel kell készülnie, hogy közvetlen támadás érheti a térségben állomásozó 40 ezer katonáját. Az általuk használt bázisok mind az iráni rakéták hatósugarában vannak.

Iránnak ugyanakkor nagyon meg kell fontolnia, hogyan válaszol. Ha megtorolja az Egyesült Államok akcióhát, egy nagy háborút kockáztat, amely akár a rezsim összeomlásához is vezethet. Ha viszont semmit sem tesz, akkor oda a tekintélye. A legyengült haderejű, nukláris fejlesztések nélkül maradt ország érdekérvényesítő képessége a töredékére csökkenhet a térségben.

De sokat kockáztat Donald Trump is. Választási ígéretei ellenére egy újabb háborúba vezette Amerikát, aminek a következményeit egyelőre nehéz felmérni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Molnár Áron Novák Katalinnak: Az mennyire inkorrekt, hogy a kegyelmi botrány eltussolása után a mai napig havi 6 millió forintot kapsz az adófizetői forintjainkból?
A volt köztársasági elnök temesvári szereplése után a színész kemény kérdéseket tett fel videóüzenetben. A kegyelmi ügy is újra előkerült.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. június 19.



A temesvári értelmiségi kör kedd esti rendezvényén szokatlanul nagy érdeklődés övezte a meghívott vendéget, Novák Katalint. A volt köztársasági elnök először beszélt nyilvánosan közéleti kérdésekről és saját államfői időszakáról azóta, hogy tavaly februárban lemondott tisztségéről.

Az elmúlt időszakot így jellemezte: „Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem egy pokoli másfél év van mögöttem.” Amikor arról kérdezték a beszélgetés során, hogy mi volt a legnehezebb feladat a hivatali ideje alatt, ironikusan úgy fogalmazott: a kegyelmi jog gyakorlása.

A beszélgetés után a 444 stábja próbált kérdéseket feltenni neki az utcán, ám Novák nem adott konkrét válaszokat.

A felvétel nyomán Molnár Áron, a noÁr mozgalom alapítója saját videóban szólította meg a volt államfőt, vette észre a 24.hu. Ebben több kérdést is feltett Novák Katalinnak:

„Biztos pokoli volt látni, ahogy elvették a tanárok sztrájkjogát. Ahogy a diákokat beidézték a rendőrségre, mert kiálltak a szabad oktatásért. Pokoli lehetett látni, ahogy a kórházakban állnak le a műtétek. Hogy a külögyminisztérium élén Szijjártó Péterrel hogyan próbálja eltussolni, hogy orosz hekkerek feltörték a szervereket. És pokoli lehetett látni a NER gazdagodását, miközben Magyarország az EU legszegényebb országává vált. Erre gondoltál, ugye?”

A színész a kegyelmi ügyet is szóba hozta, amely végül Novák lemondásához vezetett.

„Azért nekünk, magyaroknak lenne kérdésünk: kinek a kérésére, unszolására adtál kegyelmet egy pedofil segítőjének, K. Endrének?” – tette fel a kérdést.

Molnár reagált arra is, hogy Novák a 444-es újságírót inkorrektnek nevezte:

„Az inkorrektséget én sem szeretem. Az mennyire inkorrekt, hogy miután eltussoltátok a kegyelmi botrányt, mai napig havi 6 millió forintot kapsz az adófizetői forintjainkból?”

Végül Varga Judit nevét is megemlítette, aki asztalosként képzeli el a jövőjét, és arra utalt, hogy szerinte Nováknak is érdemes lenne más útra lépnie.

„Követhetnéd barátnéd, Varga Judit példáját, és választhatnál rendes szakmát. Asztalosként készíthetnétek közös asztalt, ahová leültök közösen, szembenéztek a bűneitekkel, és közösen számot adtok róla. Az asztalhoz fát az erdőből tudtok szerezni. Tudod, melyik erdőből…” – fogalmazott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor a Pride betiltásáról: Amikor a hatalom a rendőrségen keresztül jogászkodik, annak általában nincs jó vége
A politikai elemző szerint rossz vége lehet annak, ha a hatalom tiltások mögé bújik. Két képpel is üzent: az egyiken Orbán emlékei, a másikon a Pride-ot tiltó határozat szerepel.
F. O. - szmo.hu
2025. június 19.



Török Gábor politikai elemző a Facebookon reagált a rendőrség döntésére, amely betiltotta a Budapest Pride-ot. Bejegyzésében azt írta: „Egy pillanatra sem keverném össze, említeném egy lapon a Fidesz megalakítását és a Pride megtartását. Csak annyit jegyeznék meg, hogy amikor egy hatalom – a rendőrségen keresztül – elkezd jogászkodni és tiltani, az általában nem szokott nagyon sikeres lenni.”

A poszthoz két képet is csatolt. Az egyiken Debreczeni József Orbán Viktorról szóló könyvének egy oldala látható. A szövegben

a miniszterelnök arról ír, hogy a Fidesz megalapítása után a rendőrség kihallgatásra vitte, miután ifjúsági szervezetüket illegálisnak minősítették, holott az „alkotmányos alapokon áll”.

A másik képen a Budapesti Rendőr-főkapitányság csütörtöki határozatának egy részlete olvasható, amelyben betiltják a Pride-ot.

Korábban Karácsony Gergely főpolgármester jelentette be, hogy a főváros a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal közösen rendezné meg az eseményt, amelynek hivatalos neve Budapest Büszkeség lenne. Bár a videó címében Karácsony is Pride-ként említette a rendezvényt, a rendőrségnek írt levelében azt írta, ez „nem Pride”. Kiemelte: „célja pusztán az, hogy a nemzet fővárosa szabad”, valamint azt is, hogy „sem kamionok, sem táncosok nem lesznek, a szexualitás semmilyen formában nem fog megjelenni”.

A BRFK közölte, hogy a bejelentést a gyülekezési törvény alapján bírálják el. A csütörtöki határozatban a rendőrség végül betiltotta a rendezvényt.

Karácsony Gergely szerint a döntés értelmezhetetlen, mivel a rendőrség egy nem létező gyűlésről hozott tiltó határozatot.

(via hvg.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter: A világháború előszobájába léptünk
A szakértő úgy látja, a Közel-Keleten már nem a tárgyalóasztaloknál, hanem fegyverekkel dől el a jövő. Európa szerinte csak figyel, de viselni fogja a következményeket.
F. O. - szmo.hu
2025. június 22.



„Igazam lett...Amerika kilépett az árnyékból. A Közel-Kelet pedig belépett a nyílt háború korába” - írta Facebook-oldalán Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő arra reagálva, hogy Amerika vasárnap hajnalban iráni nukleáris létesítményeket bombázott.

„Az Egyesült Államok ma hajnalban közvetlen csapást mért Iránra, Izraellel összehangoltan, három nukleáris létesítményt támadva. Ezzel Amerika nem csak szövetséges, hanem hadviselő fél lett – egy olyan térségben, ahol eddig a háttérből irányított. Ez a lépés végleg felrobbantja a diplomáciai illúziókat, mert a Közel-Kelet újrarendeződése most már nem tárgyalóasztaloknál, hanem célkeresztekben, harc közben zajlik...”

- fogalmazott a szakértő, hozzátéve, hogy Irán válasza csak idő kérdése, és „nem egyenesen érkezik majd, hanem rakéták, drónok, kibertámadások és proxy-hadseregek formájában Libanonban, Irakban, Jemenben és bárhol a bolygón az USA és Izrael ellen”.

A szakértő kiemelte, hogy a Hormuzi-szoros a hajnal óta ismét a világ egyik legveszélyesebb tengeri útvonala lett.

„Mindeközben: Moszkva elégedetten figyeli a NATO figyelmének szétszóródását, és az olajár emelkedését, Peking vélhetően kihasználja az új helyzetet és vizsgálja, hogyan oszthatja újra globális rendet. És itt jön az, amit fontos megérteni!!! Ez nem három különálló konfliktus. Ez egyetlen stratégiai válságlánc. Ukrajna honvédő háborúja Oroszország ellen. Irán most már nyílt háborúban áll az USA-val és Izraellel. És ugyan Tajvanban még nincs háború, de a kínai fenyegetés nőni fog és emiatt USA-nak már ott is jelen kell lennie...” - írta a szakértő, aki megjegyezte: „Washingtonnak most három térségben kell egyszerre figyelnie, döntenie, erőt mutatnia. És ilyen történelmi nyomás alatt kevés államnak sikerült mindig jól dönteni büntetlenül”.

„Az olaj ára már emelkedik. A migráció új hullámát most nem háborúk, hanem rendszerek összeomlása indíthatja el.

A térség nem a béke, hanem a túlélés logikája szerint mozdul” - tette hozzá.

„És mi, itt Európában? Megint csak figyelünk. A globális játékban nézők vagyunk – de az árát mi is megfizetjük majd. Történelmi ponton vagyunk. És ez még csak a kezdet… NEM VILÁGHÁBORÚ MÉG, DE ANNAK ELŐSZOBÁJÁBA LÉPTÜNK… A Kelet tömb (Oroszország, Kína, Irán, Észak-Korea, Belorusszia) egyre nyíltabban áll szemben a Nyugattal...”

- zárta a szakértő.


Link másolása
KÖVESS MINKET: