Rusvai Miklós: A száj és körömfájás vírus az embert is megbetegítheti, a szájban, száj környékén hólyagok jelenhetnek meg
Több mint öt évtized után ismét felütötte a fejét a száj- és körömfájás Magyarországon. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma 2025 márciusának elején azonosította a rendkívül fertőző vírust egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, ahol a 1400 állatot számláló állományban jelentkeztek a betegség klasszikus tünetei. A járvány terjedésének megakadályozása érdekében az országos főállatorvos azonnali intézkedéseket rendelt el, lezárva a telepet, és megkezdve a járványügyi nyomozást.
A száj- és körömfájás súlyos gazdasági következményekkel járhat, hiszen a fertőzött állományokat gyakran teljes egészében felszámolják, és az érintett országokban hosszú hónapokra exporttilalom léphet életbe. Rusvai Miklós virológust kérdeztük a betegség veszélyeiről, terjedéséről és a lehetséges következményekről.
– Nagyon régóta nem hallottunk a száj- és körömfájásról, sőt, generációk egyáltalán nem hallottak róla. Mit kell tudni egyáltalán, mi ez, miért ilyen veszélyes?
– Utoljára 1978-ban volt egy járvány, akkor egyetlen kis állományt érintett, tehát valóban több mint 40, sőt 50 éve nem volt nálunk igazán száj- és körömfájás. Ez egy nagyon ellenálló és nagyon fertőző ragályos vírus, ami az úgynevezett hasított körműeket, vagy párosujjú patásokat, tehát a szarvasmarhát, juhot, kecskét, sertést betegíti meg. Mivel Európa nagyon régóta mentes ettől a betegségtől, ezért
Nemrég, január 9-én Németországban volt egy járványgóc. Előtte pedig 2001-ben Angliában volt egy eset, de tulajdonképpen az utóbbi 40 évben Európa mentes volt ettől a kórtól. Ebben a két országban is az állományok felszámolásával védekeztek, Angliában például több millió állatot kellett leölni: borjút, kecskét, szarvasmarhát, sertést vegyesen. Az volt az utolsó nagy járvány Európában.
– Hogyan kerülhetett be a vírus erre a telepre?
– Ez az úgynevezett járványtani nyomozás következő lépése. Az itt kimutatott vírust genetikailag elemezni kell, és meg kell állapítani, hogy hol volt utoljára ennek a vírusnak rokona, amelynek ez a leszármazottja lehet. Lehet például, hogy a németországi januári járványgócból került ide valahogy, de az is lehet, hogy véletlenül hurcolták be valahonnan. Tudjuk, hogy ebben a nagybajcsi gazdaságban külföldi vendégmunkások dolgoznak, és mivel ez a vírus rendkívül ellenálló, a húsban, húskészítményben, fagyasztott húsban is túlél, tehát
Ha valaki esetleg ilyet hozott be az országba, elfogyasztotta, akkor a kezéről, az ételmaradékról bekerülhetett a gazdaságba, és ott fertőzhette az állományt. Még egyelőre nyomozás kérdése, hogy honnan került be a vírus.
– Tehát ez nemcsak állatról állatra terjed, hanem ember közvetítésével is, úgy, hogy az embert nem betegíti meg?
– De, az embert is megbetegíti, csak nagyon enyhe formában, tehát a szájban, száj környékén, esetleg a kézen ugyanolyan hólyagok jelenhetnek meg, mint a szarvasmarhán. Mivel a fejlett országok mentesek – tehát Japán, Tajvan, Kína, az Egyesült Államok, Kanada, Nyugat-Európa –, ezért fertőzött országokból oda nem mehet ki sem élő állat, sem hús, tej, kolbász, szalámi, tehát ami sertésből, marhából készül, és nem hőkezelt termék, az nem mehet ki. A tej pasztőrözése elpusztítja a vírust, de például a tejtermékekben, sajtban, nem hőkezelt tejtermékekben, joghurtban, kefirben túlélhet, ezért ezekből az országokból minimum három hónapra leállítják az exportot más országokba. Emiatt
de a három hónapos megfigyelés alatt, ha újra felüti valahol a fejét egy másik gazdaságban, akkor újraindul a három hónap.
– Értem, tehát eltarthat akár fél évig, évig is egy ilyen exporttilalom?
– Akármeddig, amíg ismét jelentkezik valahol a betegség.
Ez egy zárt telep, tehát onnan nem történt élőállat-eladás, és nem történt élőállat-bevitel sem, tehát a tejjel kerülhetett volna ki, de mivel úgy tudom, hogy ott helyben pasztőrözik a tejet, ezért valószínű, hogy erre sem került sor. Ezt a telepet pedig teljes egészében felszámolták, az összes állatot leölték és megsemmisítették.
– Az ott dolgozók ilyenkor egy időre megfigyelés vagy vesztegzár alá kerülnek?
– Így van. Ez tart még, és nem tudom, hogy mennyi ideig vonatkozik a megfigyelési zárlat, de biztos, hogy egy jó darabig még ott az ajtón: se ki, se be, egy lélek se. Itt nagyon súlyos karantén- és járványvédelmi szabályok lépnek életbe.
– A minap még a miniszterelnököt sem engedték be ebbe a telepre.
– Ez így van, és ez így volt helyes.
– Hogyha beengedték volna, akkor ott kellett volna maradnia a telepen?
– Így van. Lehet, hogy sokan örültek volna ennek.
