„Részesüljenek az emberek a haszonból, ne garázdálkodhassanak az oligarchák” – vezető közgazdászok vitáztak
Az Egyensúly Intézet gazdasági szakpolitikai javaslatainak közzététele alkalmából két neves közgazdász, Orbán Krisztián, az Oriens alapítója, valamint Zsiday Viktor befektetésialap-kezelő fejtette ki nézeteit arról, hogy milyen lehetőségei vannak a magyar gazdasági növekedésnek.
„Magyarország ma az Európai Unió egyik legszegényebb országa, és jelentős a legmaradása a gazdasági felzárkózás tekintetében a posztkommunista régióban is. Tény, hogy az utóbbi években sokat lefaragtunk a hátrányunkból, de ez csak középszerűségre volt elegendő, és a következő évtized demográfiai trendjeink és a világgazdasági környezet változásának köszönhetően további lecsúszásra számíthatunk. A jelenlegi teljesítményünk még a mostani helyezésünk megtartására sem lesz elegendő” – mondta bevezetőjében Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója, aki úgy látja: egy gazdag országnak több a választási lehetősége, például az újraelosztásban, a fenntartható gazdaságban, a helyi termelők vagy az egészségügy támogatásában. Éppen ezért a gazdaság dinamizálását tekintik az igazi kulcsnak Magyarország jövője szempontjából.
Melyek voltak az elmúlt 30 év leginkább elhibázott gazdaságpolitikai döntései? – tette fel a kérdést Kozák Ákos a két szakértőnek.
Orbán Krisztián
Orbán Krisztián szerint a felzárkózásunknak az egyik legnagyobb kárt az okozta, hogy az 1990-es évek elején nem teremtettük meg „a tulajdon legitimitását.”
Ezért olyan közhangulat alakult ki, hogy
Szerinte ennek tudható be például az, hogy nem álltak ki tömegesen a magánnyugdíj-pénztárak megvédésére, mert nem érezték igazán magukénak. Jó ellenpélda erre, hogy miért nem lehet a mai napig az ingatlanadót bevezetni. A másik szerencsétlen döntés szerinte az volt, ahogy amikor az európai ipari struktúra átalakult, Magyarország elvesztette azon kevés ipari központját, amely képes lett volna valamiféle koncentrációra. Ilyen lehetett volna többek között az orvosi műszergyártás vagy a gyógyszergyártás, de ahelyett, hogy ezeket megerősítették volna, hagyták szétszóródni vagy eladták külföldre.
Zsiday Viktor az egyes országok „determináltságára” hívta fel a figyelmet. Tanulmányokat idézett, amelyek szerint
Azért van remény – mondja, és Széchényire hivatkozott, akit ő „a legnagyobb másolónak” nevezett a külföldön látottak itthoni megvalósítására tett törekvései miatt. Zsiday szerint van lehetőségünk arra, hogy különböző, vélhetően európai országok rendszereiből kimásoljunk egyes jól működő dolgokat. Ugyanakkor ezek bevezetése csak akkor lesz lehetséges, ha kialakul Magyarországon valamiféle közmegegyezés, mert enélkül csak „jobbra-balra fogjuk rángatni a kormányokat.”
Zsiday Viktor
Orbán Krisztián egyetértett abban, hogy valóban nagy egy-egy ország „pályafüggősége”, és ahol sikerül lejönni erről a pályáról, ott az állam és az államot vezető elit diadala. Ez azonban csak hosszú távon sikerülhet, és
Csehországot hozta példának, amely posztkommunista környezetből tudott kiemelkedni, ma van 60-70 olyan cége, amely saját márkával, saját nemzetközi értékesítéssel működik, miközben nekünk 5 ilyen van.
Mi az állam feladata a jó pályára állításban? – hangzott a következő kérdés.
Orbán Krisztián szerint az államnak ki kell alakítania egy fenntartható struktúrát, amelyben a megtermelt eredményeket az ország nem akarja idő előtt szétosztogatni.
A másik feladat a klasszikus gazdaságfejlesztés: ki kell venni belőle azokat torzító hatásokat, amiket az állam beletesz, hogy a vállalkozók felfedezhessék a valódi lehetőségeket, hogy mit lehet jól csinálni Magyarországról egy európai gazdasági térben. Nyomjuk jobban az export felé a támogatott cégeket – mondta Orbán Krisztián.
Úgy vélekedett, hogy akár az oktatást, akár az állami struktúrát nézzük, egy 19.századból maradt rendszerben vagyunk, amelyben föntről mondják meg, hogy mit csináljunk. Holott olyan államra lenne szükségünk, amely csak egy szabályrendszert biztosít, de azt teljes mértékben betartatja.
– javasolta Zsiday Viktor.
Mi van akkor, ha a koronavírus-járvány lecsengésével minden megy ugyanúgy tovább, ahogy eddig?
Zsiday szerint ma Magyarország dél-európai fejlettségi szintű, egy főre jutó GDP-ben utolértük Portugáliát és Görögországot. Az évtized végéig még óriási mennyiségű pénz segítheti a felzárkózást, de utána nemigen látja ennek a folytatását komoly átalakulás nélkül, főleg az államszervezet és az oktatás terén.
Orbán Krisztián a magyar gazdasági háromosztatúságáról beszélt: van egy jól integrálódott külföldi, főleg német tulajdon, van egy „járadékvadász” réteg, amely az állam által szerzett jövedelmeket legálisan vagy illegális megcsapolja, és van a magyar tulajdonú versenypiaci vállalkozó réteg.
Orbán Krisztián úgy gondolja: már rég túl vagyunk azon, hogy minden külföldi tőkebefektetési euróra valóban szükségünk lenne. Mindez egy olyan politikai-társadalmi rendszert tart fenn, amelyben
Zsiday Viktor megjegyezte, hogy az évezredben ez már a harmadik koronavírus-járvány, a SARS-1 és a MERS után, és vélhetően nem az utolsó az előttünk álló évtizedekben. Úgy véli, magát a covidot tudjuk kezelni, amit viszont okozott, az hatalmas változás a gazdaságpolitikában.
2020-21-ben a modern monetáris rendszer megvalósult a fejlett világban. Azokban az országokban, ahol saját deviza van, és olyan jegybankjaik vannak, amelyek kellőképpen együttműködnek az ország vezetésével,
Ez véleménye szerint a következő évtizedre teljesen rá fogja nyomni a bélyegét, emiatt teljesen átalakul a kormányok és a jegybankok viszonya, és ezt a fegyvert, amelyről láttuk, hogy jól működik, a következő recessziók és más nehézségek idején is használni fogják.
Ezt Zsiday ugyanolyan jelentőségű váltásnak tartja, mint az 1980-as évek elején az amerikai Reagan, és a brit Thatcher-kormányzat infláció elleni harcát.
Az Egyensúly Intézet szerint a magyar állam a méretéhez képest rossz teljesítményt nyújt, sokat oszt vissza, és azt is rosszul, nem arra költ, amire kellene, az adórendszer a növekedés ellen hat, az állam torzítja a piaci viszonyokat, a közbeszerzési korrupció peidg büntetőadóként fogja vissza a gazdaságot.
Többek között azt javasolják, hogy erősödjön a digitálisan szolgáltató állam, a szürkezóna visszaszorítása érdekében csökkentsük a készpénz-használatot, csökkentsük a munkát terhelő adókat, az egyedi kormánydöntésen alapuló beruházási támogatások helyett a magyar kkv-szektor fejlődését és a magyar innovációt támogassuk, hogy versenyképes magyar multik jöhessenek létre.
Az Egyensúly Intézet összes javaslata a magyar gazdaság dinamizálására a honlapjukon olvashatók.
