JÖVŐ
A Rovatból

„Részesüljenek az emberek a haszonból, ne garázdálkodhassanak az oligarchák” – vezető közgazdászok vitáztak

Orbán Krisztián és Zsiday Viktor az Egyensúly Intézet gazdasági szakpolitikai javaslatainak bemutatásakor ültek le egy hosszabb beszélgetésre.


Az Egyensúly Intézet gazdasági szakpolitikai javaslatainak közzététele alkalmából két neves közgazdász, Orbán Krisztián, az Oriens alapítója, valamint Zsiday Viktor befektetésialap-kezelő fejtette ki nézeteit arról, hogy milyen lehetőségei vannak a magyar gazdasági növekedésnek.

„Magyarország ma az Európai Unió egyik legszegényebb országa, és jelentős a legmaradása a gazdasági felzárkózás tekintetében a posztkommunista régióban is. Tény, hogy az utóbbi években sokat lefaragtunk a hátrányunkból, de ez csak középszerűségre volt elegendő, és a következő évtized demográfiai trendjeink és a világgazdasági környezet változásának köszönhetően további lecsúszásra számíthatunk. A jelenlegi teljesítményünk még a mostani helyezésünk megtartására sem lesz elegendő” – mondta bevezetőjében Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója, aki úgy látja: egy gazdag országnak több a választási lehetősége, például az újraelosztásban, a fenntartható gazdaságban, a helyi termelők vagy az egészségügy támogatásában. Éppen ezért a gazdaság dinamizálását tekintik az igazi kulcsnak Magyarország jövője szempontjából.

Melyek voltak az elmúlt 30 év leginkább elhibázott gazdaságpolitikai döntései? – tette fel a kérdést Kozák Ákos a két szakértőnek.

Orbán Krisztián

Orbán Krisztián szerint a felzárkózásunknak az egyik legnagyobb kárt az okozta, hogy az 1990-es évek elején nem teremtettük meg „a tulajdon legitimitását.”

Ezért olyan közhangulat alakult ki, hogy

az emberek többsége a kézzel fogható nagy hazai tulajdont alapvetően a lopás valamilyen formájának tekinti.

Szerinte ennek tudható be például az, hogy nem álltak ki tömegesen a magánnyugdíj-pénztárak megvédésére, mert nem érezték igazán magukénak. Jó ellenpélda erre, hogy miért nem lehet a mai napig az ingatlanadót bevezetni. A másik szerencsétlen döntés szerinte az volt, ahogy amikor az európai ipari struktúra átalakult, Magyarország elvesztette azon kevés ipari központját, amely képes lett volna valamiféle koncentrációra. Ilyen lehetett volna többek között az orvosi műszergyártás vagy a gyógyszergyártás, de ahelyett, hogy ezeket megerősítették volna, hagyták szétszóródni vagy eladták külföldre.

Zsiday Viktor az egyes országok „determináltságára” hívta fel a figyelmet. Tanulmányokat idézett, amelyek szerint

sok országban a 100-200 éve kialakult vagyoni, társadalmi, szokásbeli struktúrák máig kihatnak – beleértve a humán tőkét, az intézményrendszert, az emberek egymáshoz való viszonyát – és ez Magyarországra is érvényes.

Azért van remény – mondja, és Széchényire hivatkozott, akit ő „a legnagyobb másolónak” nevezett a külföldön látottak itthoni megvalósítására tett törekvései miatt. Zsiday szerint van lehetőségünk arra, hogy különböző, vélhetően európai országok rendszereiből kimásoljunk egyes jól működő dolgokat. Ugyanakkor ezek bevezetése csak akkor lesz lehetséges, ha kialakul Magyarországon valamiféle közmegegyezés, mert enélkül csak „jobbra-balra fogjuk rángatni a kormányokat.”

Zsiday Viktor

Orbán Krisztián egyetértett abban, hogy valóban nagy egy-egy ország „pályafüggősége”, és ahol sikerül lejönni erről a pályáról, ott az állam és az államot vezető elit diadala. Ez azonban csak hosszú távon sikerülhet, és

a közmegegyezés mellett legalább ennyire fontos az érdekegyesítés. Ez csak akkor jön létre, ha sikerül olyan politikát kialakítani, amelyek mögé az érdekek fel tudnak sorakozni. Meg kell találni, hogy mik a közös érdekek az országon belül, csak arra lehet több évtizedes felzárkózási pályát építeni.

Csehországot hozta példának, amely posztkommunista környezetből tudott kiemelkedni, ma van 60-70 olyan cége, amely saját márkával, saját nemzetközi értékesítéssel működik, miközben nekünk 5 ilyen van.

Mi az állam feladata a jó pályára állításban? – hangzott a következő kérdés.

Orbán Krisztián szerint az államnak ki kell alakítania egy fenntartható struktúrát, amelyben a megtermelt eredményeket az ország nem akarja idő előtt szétosztogatni.

Részesüljenek az emberek a haszonból, ne bántsa az igazságérzetüket a fennálló rendszer, és legyen rend az országban, ne garázdálkodhassanak az oligarchák.

A másik feladat a klasszikus gazdaságfejlesztés: ki kell venni belőle azokat torzító hatásokat, amiket az állam beletesz, hogy a vállalkozók felfedezhessék a valódi lehetőségeket, hogy mit lehet jól csinálni Magyarországról egy európai gazdasági térben. Nyomjuk jobban az export felé a támogatott cégeket – mondta Orbán Krisztián.

Zsiday Viktor egy játszótéri hasonlattal élt: nem az a gyerek lesz kreatívabb, ahol a szülő állandóan beleszól, hogy milyen homokvárat építsen, hanem az, akinek szülei csak arra figyelnek, hogy ne verekedjenek a homokozólapáttal.

Úgy vélekedett, hogy akár az oktatást, akár az állami struktúrát nézzük, egy 19.századból maradt rendszerben vagyunk, amelyben föntről mondják meg, hogy mit csináljunk. Holott olyan államra lenne szükségünk, amely csak egy szabályrendszert biztosít, de azt teljes mértékben betartatja.

Magyarországon az a legnagyobb baj, hogy a szabályok 80%-áról mindenki tudja, hogyan kerülhető meg, korrupcióval vagy más módon. Legyen inkább kevés szabály, de azt mindenkivel tartassuk be.

– javasolta Zsiday Viktor.

Mi van akkor, ha a koronavírus-járvány lecsengésével minden megy ugyanúgy tovább, ahogy eddig?

Zsiday szerint ma Magyarország dél-európai fejlettségi szintű, egy főre jutó GDP-ben utolértük Portugáliát és Görögországot. Az évtized végéig még óriási mennyiségű pénz segítheti a felzárkózást, de utána nemigen látja ennek a folytatását komoly átalakulás nélkül, főleg az államszervezet és az oktatás terén.

Orbán Krisztián a magyar gazdasági háromosztatúságáról beszélt: van egy jól integrálódott külföldi, főleg német tulajdon, van egy „járadékvadász” réteg, amely az állam által szerzett jövedelmeket legálisan vagy illegális megcsapolja, és van a magyar tulajdonú versenypiaci vállalkozó réteg.

Ha minden marad régiben, tovább nő a külföldi tulajdon, tovább nő az EU-pénzeknek köszönhetően a járadékvadászat, és mivel e két részben őrült módon emelkednek a bérek, fokozatosan megfojtják a saját tulajdonú versenypiacot – amiből 2030 után valami remény lehetne.

Orbán Krisztián úgy gondolja: már rég túl vagyunk azon, hogy minden külföldi tőkebefektetési euróra valóban szükségünk lenne. Mindez egy olyan politikai-társadalmi rendszert tart fenn, amelyben

„nem a méheket díjazzuk, hanem a darazsakat”.

Zsiday Viktor megjegyezte, hogy az évezredben ez már a harmadik koronavírus-járvány, a SARS-1 és a MERS után, és vélhetően nem az utolsó az előttünk álló évtizedekben. Úgy véli, magát a covidot tudjuk kezelni, amit viszont okozott, az hatalmas változás a gazdaságpolitikában.

2020-21-ben a modern monetáris rendszer megvalósult a fejlett világban. Azokban az országokban, ahol saját deviza van, és olyan jegybankjaik vannak, amelyek kellőképpen együttműködnek az ország vezetésével,

kiderült, hogy mindenféle korlát nélküli költségvetési támogatással lehet a gazdaságot ösztönözni.

Ez véleménye szerint a következő évtizedre teljesen rá fogja nyomni a bélyegét, emiatt teljesen átalakul a kormányok és a jegybankok viszonya, és ezt a fegyvert, amelyről láttuk, hogy jól működik, a következő recessziók és más nehézségek idején is használni fogják.

Ezt Zsiday ugyanolyan jelentőségű váltásnak tartja, mint az 1980-as évek elején az amerikai Reagan, és a brit Thatcher-kormányzat infláció elleni harcát.

Az Egyensúly Intézet szerint a magyar állam a méretéhez képest rossz teljesítményt nyújt, sokat oszt vissza, és azt is rosszul, nem arra költ, amire kellene, az adórendszer a növekedés ellen hat, az állam torzítja a piaci viszonyokat, a közbeszerzési korrupció peidg büntetőadóként fogja vissza a gazdaságot.

Többek között azt javasolják, hogy erősödjön a digitálisan szolgáltató állam, a szürkezóna visszaszorítása érdekében csökkentsük a készpénz-használatot, csökkentsük a munkát terhelő adókat, az egyedi kormánydöntésen alapuló beruházási támogatások helyett a magyar kkv-szektor fejlődését és a magyar innovációt támogassuk, hogy versenyképes magyar multik jöhessenek létre.

Az Egyensúly Intézet összes javaslata a magyar gazdaság dinamizálására a honlapjukon olvashatók.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
230 millió dollárt spóroltak az MI-vel: 20 nap alatt forgatták le Gal Gadot új filmjét a színészekkel, a többi munkát már a számítógép végzi
A Bitcoin: Killing Satoshi című filmet egy londoni stúdióban vették fel, helyszíni forgatás nélkül. A háttereket és a világítást teljes egészében mesterséges intelligencia hozza létre az utómunka során.


Mindössze 20 nap alatt, egy teljesen üres, „szürke doboz” stúdióban forgatták le Doug Liman új filmjét, a Bitcoin: Killing Satoshi-t, amelynek főszereplői Casey Affleck, Gal Gadot, Pete Davidson és Isla Fisher.

A produkció teljes egészében mesterséges intelligencia által generált hátterekkel készül, amivel a producerek szerint így egy normál esetben 300 millió dolláros költségvetést sikerült 70 millióra lefaragni.

A film egy összeesküvés-thriller, amely a Bitcoin rejtélyes alkotója, Satoshi Nakamoto kilétét kutatja. A cselekmény középpontjában egy újságíró áll, aki azt a vitatott állítást vizsgálja, hogy a valódi Satoshi egy Craig Wright nevű ausztrál üzletember, akit emiatt befolyásos szervezetek akarnak elhallgattatni.

A februári bejelentés - miszerint a filmben nemcsak a háttereket és a világítást hozzák létre mesterséges intelligenciával, de szükség esetén a színészek játékába is belenyúlhatnak - komoly vitát váltott ki a szakmában. A producerek ezért nemrég meghívták a TheWrap stábját a londoni forgatásra, hogy bemutassák a technológiát. Azt állítják, a színészi alakításokhoz nem nyúlnak hozzá, az MI csupán egy utómunka-eszköz, ami a környezetet teremti meg.

Casey Affleck szerint a módszerrel a hangsúly teljes egészében a színészi játékra helyeződött.

„Az egész forgatáson a mi alakításunk volt a fókuszban”

– nyilatkozta a színész.

Az alkotók szerint az eljárás a színházi munkához hasonlít, és jelentősen csökkenti a gyártás ökológiai lábnyomát, mivel nincs utazás és helyszíni építkezés.

Ryan Kavanaugh producer elmondta, a hagyományos forgatás több mint 200 különálló helyszínt igényelt volna. „Rájöttünk, hogy bizonyos MI-eszközökkel le tudjuk törni a költségeket” - közölte. A forgatás egy volt londoni autószalonból átalakított „gray box” stúdióban zajlott, a világítás és a díszlet MI‑vel készült, a színészek valódi jelmezeket viseltek, és az utómunka kb. 30 hét, 55 MI‑művész részvételével - derült ki a The Wrap cikkéből.

Az iparági vita azonban továbbra is éles. Míg a támogatók a költséghatékonyságot és az új kreatív lehetőségeket emelik ki, az ellenzők a filmes szakmák – díszlettervezők, helyszíni világosítók, logisztikai szakemberek – tömeges megszűnésétől tartanak.

A projektet még 2025 augusztusában jelentették be, a forgatás idén márciusban zárult. A rendező, Doug Liman olyan filmeket jegyez, mint A Bourne-rejtély vagy A holnap határa, a forgatókönyvet pedig Nick Schenk írta, aki Clint Eastwood Gran Torinóját és A csempészt is.

A film forgalmazási jogait a május 12. és 20. között zajló cannes-i filmpiacon, a Marché du Film-en értékesítik.

A film történetének pikantériáját adja, hogy a brit Legfelsőbb Bíróság 2024 márciusában kimondta: Dr. Craig Wright bizonyíthatóan nem Satoshi Nakamoto, és nem ő írta a Bitcoin alapító dokumentumát sem.

Via worldofreel.com


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
ENSZ: Súlyosabb a baj, mint valaha, a Föld éghajlata kibillent az egyensúlyából, és jön az El Niño
Az óceánok soha nem látott mértékben melegszenek, a jégsapkák pedig olvadnak. Az ENSZ-főtitkár szerint azonnal le kell állni a fosszilis tüzelőanyagok használatával, miközben a politika más átmenetet gondol.


A Föld éghajlata minden eddiginél jobban kibillent az egyensúlyából, bolygónk ugyanis sokkal több hőenergiát nyel el, mint amennyit ki tud sugározni

– erre figyelmeztetett a Meteorológiai Világnapon (március 22.) az ENSZ meteorológiai szervezete, a Meteorológiai Világszervezet – írta a BBC. A káros folyamatot például az olyan melegítő gázok kibocsátása gyorsítja, mint a szén-dioxid.

A jelentésre reagálva António Guterres ENSZ-főtitkár egy videóüzenetben figyelmeztetett :

"A Föld bolygót a végsőkig feszítik. Minden kulcsfontosságú éghajlati mutató vörösen villog"

– mondta Guterres, aki szerint az országoknak át kellene térniük a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiára, hogy „klímabiztonságot, energiabiztonságot és nemzetbiztonságot” teremtsenek.

A rekordmértékű „energia-egyensúlytalanság” 2025-ben új csúcsra melegítette az óceánokat, és tovább olvasztotta bolygónk jégsapkáját. A légköri szén-dioxid-szint legalább kétmillió éve nem volt ilyen magas.

Celeste Saulo, a WMO főtitkára szerint a folyamatoknak beláthatatlan következményei lesznek:

"Az emberi tevékenységek egyre inkább felborítják a természetes egyensúlyt, és ezekkel a következményekkel évszázadokig, sőt évezredekig együtt kell élnünk"

– mondta a professzor.

A globális jelenségeknek már ma is kézzelfogható hatásai vannak. Az Egyesült Államok délnyugati részén jelenleg rekorddöntő, korai hőhullám tombol, az elmúlt napokban helyenként 40 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A World Weather Attribution csoport tudósai pénteken végzett gyors elemzésükben arra jutottak, hogy mindez „gyakorlatilag lehetetlen” lett volna az ember okozta éghajlatváltozás nélkül.

A kutatók kiemelten figyelik a Csendes-óceánt is. A hosszú távú előrejelzések szerint ugyanis igen valószínű, hogy 2026 második felében kialakulhat egy melegedő El Niño-fázis. Ez a természetes melegedési jelenség a meglévő, az ember okozta hatásra ráerősítve újabb hőmérsékleti rekordokat hozhat.

Ha El Niño-ba váltunk, ismét növekedni fog a globális hőmérséklet, és akár új rekordokat is dönthet

– mondta Dr. John Kennedy a WMO-tól.

A tudományos vélemények mellett élénk politikai vita zajlik arról, milyen ütemben és módon kellene reagálni a helyzetre. Míg az ENSZ és a WMO a fosszilis energiahordozókról a megújulókra történő gyors átállást sürgeti, több nemzetközi szervezet és energiaszektor-szereplő az ellátásbiztonság és a megfizethetőség miatt a fokozatosabb átmenetet tartaná indokoltnak.

Az elmúlt 11 év volt a Föld 11 legmelegebb éve az 1850-ig visszanyúló adatok szerint. Tavaly a globális átlagos léghőmérséklet mintegy 1,43 Celsius-fokkal haladta meg az „iparosodás előtti” idők szintjét. A La Niña nevű természetes időjárási hatás átmeneti lehűtő hatása miatt 2025 nem volt olyan forró, mint 2024, amelyet az ellentétes fázis, az El Niño felerősített, de így is a három legmelegebb év egyike volt a feljegyzések kezdete óta. A Föld gleccserei - a rendelkezésre álló előzetes adatok szerint - 2024/25-ben az öt legrosszabb év egyikét élték meg, miközben a tengeri jég mindkét sarkvidéken tavaly nagy részében rekordközeli vagy rekordszinten alacsony volt. A Föld többletenergiájának több mint 90 százaléka az óceánokat melegíti, ami árt a tengeri élővilágnak, erősebb viharokat okoz és hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Hatalmas lépés a Balaton jövőjéért: 6300 hektáron mentik meg az egykori mocsárvilágot
A bővítés többek között Buzsák, Kéthely és Lengyeltóti külterületeit is érinti a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban. A beavatkozásoktól egy, a klímaváltozásnak jobban ellenálló táj kialakulását várják.


Friss miniszteri rendelet alapján több mint 6300 hektárnyi területet helyeznek országos védelem alá a Balaton déli partján, hogy újraéledhessen a Nagyberek egykori vizes élővilága.

A döntés célja, hogy a térségben megmaradt természeti értékeket hosszú távon megőrizzék, és lehetőség szerint visszaállítsák a táj eredeti vízháztartását.

A rendelet előkészítésének újabb lépéseként ma nyilvánosságra hozták a bővítés természetvédelmi kezelési tervének hivatalos tervezetét is.

A bővítés két fő részből áll: egyrészt mintegy 770 hektárnyi, részben már eddig is érintett terület kerül teljes egészében a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kezelésébe, másrészt több mint 5500 hektár olyan földrészlet is védett státuszt kap, amely eddig nem állt országos oltalom alatt.

Az intézkedés többek között Balatonfenyves, Fonyód, Buzsák, Ordacsehi, Kéthely, Lengyeltóti és Táska külterületeit érinti.

A kijelölt területeken belül különböző természetvédelmi kategóriákat határoztak meg. Egy kisebb, mintegy 16 hektáros rész fokozottan védett besorolást kapott, ahol a legszigorúbb előírások érvényesek. A terület egy része emellett a Natura 2000 hálózathoz is kapcsolódik, ami európai szintű jelentőséget ad a térségnek.

A Balaton déli partján húzódó Nagyberek egykor nádasok, mocsarak, láprétek és nyílt vízfelületek mozaikja volt, de a vízrendezések és a mezőgazdasági hasznosítás miatt mára csak töredékei maradtak fenn.

A most védetté nyilvánított, alacsonyan fekvő, időszakosan vízjárta vidék kiválóan alkalmas a víz visszatartására, ami kulcsfontosságú a táj természetes működésének helyreállításában. A szakemberek szerint a Nagyberek jövője azon múlik, sikerül-e újra közelebb hozni az egykori természetes állapotokat. Ha a tervek megvalósulnak, nemcsak a biológiai sokféleség erősödhet, hanem egy, a klímaváltozás hatásainak jobban ellenálló táj is kialakulhat.

A természetvédelem 2025-ben új lendületet kapott, amikor 42 milliárdos fejlesztés kezdődött a nemzeti parkokban.

Via Sokszínűvidék


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Krasznay Csaba: az AI-vonaton most látszólag nincs fék, kérdőjelezzünk meg nagyjából mindent, amit a képernyőn látunk
A kiberbiztonsági szakértő az AIToday-nek elmagyarázta, hogy az AI hogyan gyorsítja a dezinformációt, aminek ugyanúgy van politikai, mint katonai szerepe. A választás idején a független sajtó adta az ellendózist, de szerinte a magyarok immunrendszere is jól működött.


Krasznay Csaba szerint az AI nem egyszerűen új dezinformációs eszköz, hanem olyan technológia is, amely a kognitív dimenzióban képes felülírni korábbi működési logikákat. Az AIToday.hu-nak adott interjúban felvázolta az orosz módszereket - amelyek száz éve ugyanolyanok, csak az eszköztár változik -, és felvázolta, hogy a NATO hogyan kutatja a jelenséget.

A kiberbiztonsági szakértő hangsúlyozta: az AI azért kiszámíthatatlan, mert nem emberi motivációk szerint működik, így a kimenetei sokszor nehezen érthetők, ami különösen veszélyes a közgondolkodásra is hatással lévő kognitív térben. Az AI-ügynökök sebessége miatt ráadásul nem lehet időben reagálni a terjedő tartalmakra.

A magyar választási kampány környékén látott jelenségekről szintén beszélt, és szóba került a társadalmi immunitás, az edukáció, a platformok felelőssége, valamint az Európai Unió szabályozási kísérlete és a technológia katonai szerepe. Utóbbi nagyon is valós, hiszen az AI már ma megjelenik a célmegjelölésben és az információk gyors feldolgozásában.

— Egy nemrég megosztott bejegyzése szerint a NATO egyik kutatása a kognitív hadviselés fogalmának újradefiniálására tesz kísérletet. Kikre bízta a NATO az információs műveletek kutatását, és pontosan milyen tevékenységeket vizsgáltak?

— Két különböző kutatást is olvastam arról, hogy mennyire különböző szakterületek foglalkoznak az AI-jal, illetve általában a kibertér kihívásaival. Az egyik kutatás a NATO kiberbiztonsággal foglalkozó kiválósági központjától érkezett. Azt kell tudni a NATO kiválósági központokról, hogy ezek ugyan a NATO fenntartásában és finanszírozásban működnek, de kutatóközpontok, tehát nem a NATO mint katonai szervezet véleményét tükrözik. Sokkal inkább egyfajta tudományos bázist szolgáltatnak ahhoz, hogy a tagországok ezek alapján olyan jogi aktusokat, lépéseket, stratégiákat dolgozzanak ki, amelyekből később építkezni tudnak. Ami pedig a konkrét tanulmányt illeti: ukrán tudományos kutatók publikációjáról van szó, akiket masszívan érint a kognitív hadviselés, hiszen az orosz doktrínában régóta benne van, hogy a háborúkat nem feltétlenül és nem kizárólag a csatatéren kell megnyerni, hanem a fejekben is. A kutatás érdekessége, hogy nemcsak az orosz technológiákat és narratívákat tárgyalja, hanem említést tesz a kínai, illetve általában a NATO-s, nyugati megközelítésekről is. Ahhoz pedig, hogy érthetőbb legyen a kognitív hadviselés lényege, érdemes megjegyezni: az információs térben – jelentsen ez bármit is – három dimenzióban szoktak hadat viselni.

Van a fizikai tér: ezek a klasszikus információs rendszerek, hálózatok, minden, ami kézzelfogható. Van a logikai dimenzió, vagyis az adatokból létrejövő információ. És van a kognitív dimenzió, vagyis a gondolatok, amelyek ezekből az információkból erednek.

A tanulmány ennek a harmadik dimenziónak a kiemelésével – nem meglepő módon – azt állítja, hogy van egy régi, klasszikus iránya a kognitív műveleteknek, ami a tömegmédián, tévén, újságokon keresztül történik, és amióta ezek a formátumok léteznek, jelen is van. Emellett jelentek meg az elektronikus átviteli megoldások, mint például a közösségi média, amelyeket masszívan befolyásolnak az emergens kulcstechnológiák.

— Hol húzódik a határ a klasszikus információs műveletek és az AI által felerősített befolyásolási technikák között? Miért súlyosabb az egyik, mint a másik?

— A mesterséges intelligencia tényleg egy olyan jellegű, emergens technológia, ami miatt nagyon sok mindent újra kell gondolni – a kognitív, a fizikai és a logikai dimenzióban egyaránt. Hogy ezt jobban kifejtsem: a mesterséges intelligenciával rengeteg lehetőség és rengeteg probléma is keletkezett. Miért felforgató technológia? Talán a legfontosabb az, hogy kiszámíthatatlan. Ezt úgy értem, hogy egy emberi tevékenységnek van egy jól ismert pszichológiája és motivációja. A mesterséges intelligencia ezzel szemben valószínűségi sorozatokon alapuló döntések halmaza.

Tehát fogalmunk sincs igazán, hogy a sok lehetséges lépés közül a végén miért pont az az eredmény jön ki.

Ez az alapvető problémánk a kognitív dimenzióban, tehát a befolyásolás területén is. Míg egy ember által generált tartalomnál általában tudjuk, miért pont az a végeredmény, egy AI-generált tartalomnál sokszor nem tudjuk, miért az jött ki. Itt szokás példaként említeni a hallucinációt, ami jól ismert jelenség. Nem tudjuk pontosan, hogy hallucináció során miért pont azt mondja a modell, amit mond. Nyilván tudjuk, hogy az eredeti modelleket úgy programozták, hogy megfeleljenek az emberi elvárásoknak, és ne hagyják információ nélkül a kérdezőt – még akkor sem, ha ennek az az ára, hogy az információ téves.

De a hallucinációk egyre kevésbé észrevehetők, és ez szépen, finoman tolja el az emberi gondolkodást. Befolyásolja azt – és nem tudjuk, ennek mi lesz a vége.

Míg mondjuk egy oltásellenes mozgalomnál nagyjából pontosan tudjuk, mi mozgatja őket, milyen érvekkel élnek, és milyen hatásai vannak mindennek; tudjuk azt is, hogyan kell egy ilyen mozgalmat társadalmi szinten elszigetelni a többségtől. Egy mesterséges intelligencia esetében viszont fogalmunk sincs, hogy a neki feltett kérdésekre adott válaszok hogyan fogják alakítani és eltolni a közgondolkodást. Lehet, hogy két ember nem ugyanazt a választ kapja ugyanarra a kérdésre – sőt, akár ugyanaz az ember sem, ha kétszer egymás után teszi fel.

A másik probléma a hihetetlen gyorsaság.

Itt az AI-ügynökök kérdését hoznám fel. Az ügynökök segítségével olyan bámulatos sebességgel lehet elterjeszteni bármit, amire egyszerűen nem tudunk időben reagálni, aminek nem tudunk érdemben gátat szabni. Példának a gerjedés folyamatát hoznám. Mindannyian ismerjük: kell hozzá mikrofon és hangfal. Ha közel visszük őket egymáshoz, gerjedés keletkezik, ami nagyon kellemetlen. Úgy oldjuk meg, hogy lehalkítjuk, vagy eltávolítjuk egymástól az eszközöket. Az AI-ügynökök is így tudnak működni: ha nincsenek kellően kontrollált környezetben, könnyen létrejöhet egy olyan állapot, amit nem tudunk időben „elvágni”, letekerni. Kognitív műveleteknél gondoljunk csak arra, mi történik, ha álhíreket gyártanak – a választások alatt is szóba került, hogy Magyarországon  voltak álprofilokból érkező tartalmak. Mi történik, ha egy sok profillal rendelkező, kifejezetten információs műveletekre kihegyezett informatikai környezetben elszabadul egy AI-ügynök? Milyen bődületes sebességgel tud elterjeszteni igaznak tűnő információkat, amelyeknek tömeges hatásuk lesz?

— Hisz a laikus tömeg nehezen is tudja tetten érni. A magyar választás kampányidőszakában hogyan találkozhattunk ezzel a jelenséggel?

— Én az újságcikkeket olvasom, illetve azokat a kutatókat követem, akik kifejezetten dezinformációval foglalkoznak. Nekem csak benyomásaim vannak, és az a benyomásom, hogy közel sem volt ez annyira profin megszervezve, mint amennyire a technológia lehetővé tette volna. Ilyenkor még működik a társadalom immunrendszere is a dezinformációval szemben. Ez a valóságra vonatkozó megélésünk: elhiszünk dolgokat, vagy nem hiszünk el dolgokat.

A jelenlegi választásnál, úgy gondolom, működött a magyar állampolgárok immunrendszere. Illetve volt egy ellendózis, amit független sajtónak nevezünk, és amely kiemelte ezeket a dolgokat.

Egyébként ez az állam feladata lett volna, de ezt most engedjük el. A lényeg, hogy ez működik. Az AI sebességével, AI által terjesztett tartalmaknál – ahol az ügynök képes reagálni a történésekre, adott esetben gyorsabban és „hitelesebben”, mint valaki, aki a billentyűzet mögött ül – a hírek és információk terjedése nehezebben lesz követhető. Nem mondom, hogy ez megtörtént Magyarországon. Azt sem mondom feltétlenül, hogy ez történni fog. Azt mondom, hogy a technológia – különösen az AI-ügynökök elterjedésével – nagyon hamar olyan helyzetet teremthet körülöttünk, amit akkor és ott nem fogunk tudni érdemben befolyásolni, és ennek súlyos következményei lesznek.

— Milyen szerepe lehet az embernek egy olyan környezetben, ahol a dezinformációs rendszerek már képesek automatizáltan tanulni és finomhangolni az üzeneteiket? Mi itt az indító és mi a fogadó oldal szerepe?

— A legfontosabb talán az, hogy az emberiségnek tanulnia kell. Képben kell lenni azzal, hogy létezik a mesterséges intelligencia mint technológia, és legalább felületesen tudni kell, hogy mire képes. A társadalom széles rétege mostanában találkozott olyan szakkifejezésekkel, mint a deepfake. Ez egy olyan technológia, amire nincs társadalmi immunitásunk, és ezt az immunitást úgy tudjuk megszerezni, ha olyan környezetben találkozunk vele, ami még nem fáj annyira. Ez nem jelenti azt, hogy képesek leszünk biztosan felismerni ezeket a tartalmakat. Mindenféle kutatás – itt Magyarországon is – azt mutatja, hogy minél idősebb valaki, annál nehezebben ismeri fel őket. Ez persze nem jelenti azt, hogy a fiatalok 100%-osan képesek detektálni – csak arányaiban jobban, mint az idősebb generáció. De már az, hogy tudjuk: van ilyen, lehetővé teszi, hogy feltegyük a kérdést: vajon ez valós lehet-e? Ez az egyik oldala. A másik, hogy

az AI-vonaton most látszólag nincsen fék, ami roppant fájdalmas.

Az Európai Unió próbál valamiféle fékeket beépíteni a rendszerbe, de úgy tűnik, hogy ebben több nagyhatalom nem érdekelt. A szabályozás – ez a fajta előrelátás – mindenképpen fontos lenne. Őszintén szólva nem látom jelét annak, hogy az államok kellő gondossággal állnának hozzá a mesterséges intelligencia korlátozásához. A harmadik dolog – és ez az OpenAI-val kapcsolatban is felmerül – a felelősség kérdése. Rögtön az volt az első gondolatom, hogy az OpenAI modelljeire nagyon sokan „rákaptak”, köztük olyanok is, akiknek fogalmuk sem volt arról, mit jelent a biztonságos üzemeltetés. És ahogy a szaksajtóban is olvashattuk, történtek olyan malőrök, amelyekre nem nagyon számítottak. Aztán erre jött rá az Anthropic a Mythos modelljével, amit ki sem engedtek hétköznapi használatra. Ha jól emlékszem, 11 szoftvercég kapta meg a modellt azzal a céllal, hogy sebezhetőségeket, hibákat keressenek benne. Vannak modellek, amelyek biztosan nem valók avatatlan kezek közé. Ha mégis odakerülnek, akkor nagyon komoly felelőssége van azoknak, akiknek a kezében ott vannak ezek a modellek, ezek az ügynökök. A szakma sem 100%-ig biztos abban, hogy mindenki képes lesz kellő gondossággal használni őket.

— Beszéltünk arról, hogy a dezinformáció ellen a megcélzott tömeg edukációjával lehet harcolni, és vannak jogi lehetőségek is. De technológiai oldalról milyen hibáik vannak ezeknek a dezinformációs műveleteknek, amelyeket ki lehetne használni? Ezt találta meg az Anthropic a Mythos-szal?

Krasznay Csaba a teljes egészében az AIToday.hu-n olvasható interjú folytatásában arról beszél, hogy

- miért kulcskérdés a társadalom „immunizálása”, például az oktatási rendszeren keresztül,

- bár az uniós DSA kiváló, a nagy technológiai cégek felett hatékonyabb kontrollra lehet szükség,

- harctéri katonai műveletekben konkrétan mire használják a mesterséges intelligenciát,

- milyen jelentősége van és lehet az AI-nak a geopolitika színpadán,

- mennyire gyorsan terjednek az AI-tartalmak – például deepfake videók –, és hogyan képesek befolyásolni a közhangulatot vagy akár egy választást.

FOLYTATÁS ITT.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk