HÍREK
A Rovatból

Kormányinfó: íme a legfontosabb bejelentések

„Kisebb fennakadások eddig is voltak az üzemanyag-ellátásban, de általánosságban mindenki tudott tankolni” – mondta Gulyás Gergely.


A héten már lehozta a kormányközeli Világgazdaság, hogy szombaton kormányülés lesz, amin az is téma lehet, hogy az árstopokról is dönt az Orbán-kormány, emellett arról is szó lehet, hogy milyen jogszabályokat mutatna fel az uniónak a kabinet.

A ma reggeli meghívó szerint 13 órakor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő tartja a Kormányinfót a Miniszterelnöki Kabinetirodában. A Kormányinfót itt követhetitek élőben:

Az iskolákban 20 fok is lehet

A szombati ülésen a kormány előtt van egy javaslat, ami arról szól, hogy az általános iskolában legalább 20 fok legyen télen, míg a 18 fok csak középiskolára legyen érvényes. Erről a kormány még ma dönteni fog, de Gulyás szerint valószínűsíthető, hogy elfogadják a javaslatot. Gulyás azt is elismerte, hogy a kormány is ugyanannyival fizet többet a közszolgáltatásokért, mint a többi önkormányzat, bár utóbbinak kevesebb forrás áll a rendelkezésére. Szerinte a legfontosabb, hogy mindenki spóroljon, amennyit csak tud, utána majd megvizsgálják kell-e segítséget nyújtani az önkormányzatoknak.

"Kisebb fennakadások eddig is voltak az üzemanyag-ellátásban, de általánosságban mindenki tudott tankolni" - mondta Gulyás annak kapcsán, hogy okozhat-e fennakadásokat az árstop a benzinmennyiségét illetően. A benzinárstopot egyébként a MOL érdemének titulálta.

Szóba kerültek még a kórházfelújítások is. Gulyás szerint a kormánynak erre van egy kész programja, ami a beruházási stop "áldozatává" vált. A dél-budai szuperkórház tervei hamarosan elkészülhetnek, ami eredetileg 2023-ban indult volna el. Gulyás hozzátette, hogy "semmiről nem mondtunk le, semmit nem töröltünk".

Nagy Márton kérdésre azt is kifejtette, hogy a KKV-k támogatása kezdetben 3 hónapra szól majd. Ezt követően a hatását vizsgálva döntenek majd a folytatásáról.

Benyújtják a törvényjavaslatokat a kondicionalitási eljárás miatt

Gulyás kifejtette, hogy nyáron kemény tárgyalások zajlottak az Európai Bizottsággal a kondicionalitási eljárásról. A miniszter szerint mostanra nyitott kérdések nem maradtak, így jövő héten a kormány benyújtja Bizottság által kért törvényeket a magyar Országgyűlésnek. Ezek novembertől léphetnek majd érvénybe, további tájékoztatást pedig Navracsics Tibor ad majd vasárnap.

Munkahelyvédelmi programon is ügyködik a kormány

A kormány azt kérte a KKV-któl, hogy 2023 végéig őrizzék meg a foglalkoztatottaik minimum 90 százalét. további két program is terítéken volt a szombati kormányülésen: A Gyármentő-program, ami az energiaintenzív gyárak energiahatékonysági beruházását támogatná. Új munkahelyvédelmi program pedig a megugró energiaárak következtében végbemenő tömeges elbocsátásokat akadályozná meg.

Energiaintenzív és feldolgozóipari támogatás indul

Energiaintenzív támogatást szavazott meg a kormány a kis- és középvállalkozásoknak, ami érvényes lesz minden olyan vállalatra, aminek az energiaköltsége elérte 2021-ben a nettó 3 százalékot - tette hozzá Nagy Márton.

De feldolgozóipari kis- és középvállalkozásokat is támogatni fogják két fronton október 1-jétől. A működési költség és beruházási költségnél is igyekeznek majd segíteni, viszont ezért cserébe azt kérik, hogy őrizzék meg a munkahelyeket.

"Az elmúlt hónapok ijedtsége után azt látjuk, hogy összességében többen férnek bele a meghatározott átlagmennyiségbe, mint amennyien korábban gondolták" - tért ki Gulyás a rezsicsökkentésre. Bár a kormány mindent megtesz az árstopok és a rezsitámogatások fenntartása érdekében, ha az energetikai szankciók kivezetéséről döntene az Európai Unió, már másnap felére csökkenne a gáz és olaj ára. A szombati ülésen a kis- és középvállalkozásokat segítő csomagról is döntött a kormány.

Marad a benzin- és élelmiszerárstop

A rendkívüli helyzetre való tekintettel a benzin- és élelmiszerárstop meghosszabbítják, míg a december 31-én lejáró kamatstopot legalább fél évvel meghosszabbítja a kormány, közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Ez azt jelenti, hogy a magyar családok számára továbbra is vannak olyan alapvető élelmiszerek, melyek a válság előtti áron lesznek elérhetőek.

Gulyás Gergely azzal kezdte, hogy a kormány ma egész napos üléseket tart, a legfontosabb döntéseket igyekeztek délig meghozni. Ezekről fognak ma beszélni, rendhagyó módon Nagy Márton miniszterelnöki megbízottal kiegészülve.

Az árstopok komoly kárt okoztak a gazdaságban, cukorból és tejből hiány van, az infláció 20 százalék közelében az Eurostat szerint, a benzinkutakon sok helyen nincs vagy korlátosan kapható a benzin.

Bár a témákat nem közölték, a miniszterelnök Facebook-posztban nemrég mégis távpontot adhatott. ebben azt írta:

"Az elhibázott brüsszeli szankciók fojtogatják Európa gazdaságát. Mindent megteszünk, hogy kezeljük az európai energiaválság következményeit."

Ebből már lehet következtetni, hogy az energiaárakról lehet majd szó a kormányülésen és a Kormányinfón is. Az viszont továbbra is kérdés, hogy ezen belül a lakossági fogyasztás, az önkormányzatok rezsiszámlái vagy az ársapkák szóba kerülnek-e.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
Itt lehet élőben nézni a pápaválasztás eseményeit – mutatjuk azt is, mikor érdemes a kéményt figyelni
A Vatican News csatornája élőben közvetíti az eseményeket, de nem szállhat fel bármikor a fehér füst. A 267. pápa megválasztása akár hosszabban is elhúzódhat.


Ahogy arról korábban írtunk, szerdán megkezdődik a pápaválasztás folyamata. A bíborosok délután fél ötkor vonulnak be a Sixtus-kápolnába, ezért az első füst este hét óra előtt biztosan nem száll fel – ezt Matteo Bruni szentszéki szóvivő közölte hétfőn.

Az eseményeket élőben lehet nézni a Vatican News YouTube-csatornáján – ahol már szerda délután megkezdődött az élő közvetítés, de ekkor természetesen még csak lézengő-gyülekező embereket lehet látni a Szent Péter téren.

A Magyar Kurir katolikus hírpotál közzétette azokat az időpontokat is, amikor a pápát megválasztó lehetséges fehér füst megjelenhet a Sixtus-kápolna kéményéből. Mint írják: Az első nap este a konklávé eredményét jelző fehér vagy fekete füst várhatóan 19.00 és 19.30 óra között száll fel. A további napokon, ha a délelőtti ülés első fordulójában megválasztják az új pápát, várhatóan 10.00 és 10.30 óra között (fehér füst); ha nem, a második forduló eredményéről 11.30 és 12.00 óra között (fehér vagy fekete füst) adnak jelzést. Ha a délutáni ülés első fordulójában megszületik a döntés, várhatóan 17.30 és 18.00 óra között (fehér füst); ha nem, a második forduló eredményéről 19.00 és 19.30 óra között (fekete vagy fehér füst) adnak jelzést.

Ez a portál táblázatában így néz ki:

A megválasztott szentatya, Ferenc utódja a történelem 267. római katolikus pápája lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Biden kiakadt: „Mi a fene folyik itt?” – Trumpot és Putyint is kiosztotta az egykori elnök
Joe Biden először szólalt meg hivatalos távozása óta, és nem finomkodott. A volt elnök Trump terveit őrültnek, Putyin politikáját veszélyesnek nevezte.


Joe Biden a BBC-nek adta első interjúját, amióta elhagyta a Fehér Házat. Az egykori amerikai elnök többek között Donald Trumpról, Vlagyimir Putyinról, Ukrajnáról és a demokrácia jövőjéről is beszélt.

Biden szerint a demokrácia fenntartása minden pénzt megér, és a demokratikus országok szövetségének erősítése a lehető legbiztonságosabb befektetés. Úgy fogalmazott, nem érti, hogy a jelenlegi amerikai kormányzat miért nem képes ezt megérteni.

Donald Trump ukrajnai rendezési stratégiáját, amely területi engedményeket kínálna Oroszországnak a háború lezárása érdekében, Biden a „modernkori lekenyerezés” megfelelőjének nevezte. Az appeasement kifejezés a második világháború előtti brit politikát idézi, amikor Neville Chamberlain miniszterelnök területeket engedett át Hitlernek a háború elkerülése reményében.

Biden azt mondta, Vlagyimir Putyin úgy gondolja, hogy Ukrajna „az orosz anyaország része”, ezért Oroszország történelmi jogot formálhat rá. Szerinte az orosz elnök „újra létre akarja hozni a Varsói Szerződést, és nem tudja elviselni azt a tényt, hogy a Szovjetunió összeomlott”.

Kijelentette: nem érti, hogy gondolhatják egyesek, hogy ha „egy diktátornak, egy huligánnak” megengedik, hogy olyan területeket vegyen el, amelyek nem az övéi, akkor majd megelégszik.

Hozzátette: attól tart, hogy az Oroszországgal határos NATO-országok is erre a következtetésre juthatnak.

A volt elnök szerint az Egyesült Államok jelenlegi béketerve, amely elismerné a Krím annexióját és befagyasztaná a mostani területi viszonyokat, szintén egy „modernkori lekenyerezés” Putyin felé.

Biden arról is beszélt, hogy szerinte Európa el fogja veszíteni a bizalmát az Egyesült Államokkal kapcsolatban. Szerinte az európai vezetők máris felteszik a kérdést, hogy lehet-e még bízni Amerikában és az amerikai vezető szerepben.

Trump terveiről is szó esett, például arról, hogy visszaszerezné a Panama-csatornát, megszerezné Grönlandot, és Kanadát „51. államként” csatolná az Egyesült Államokhoz. Biden ezt így kommentálta

„Mi a fene folyik itt? Melyik elnök beszélt így valaha? Mi nem ilyenek vagyunk.”

Hozzátette: az Egyesült Államok „nem ez”, hanem a demokráciáról, a szabadságról, a lehetőségekről szól, nem pedig arról, hogy másoktól területeket ragad el.

Az Ovális Irodában történt szóváltásról, amely Trump és Volodimir Zelenszkij között zajlott, Biden azt mondta, ami ott történt, az nem volt méltó Amerikához.

A volt elnök arra is reagált, hogy sokak szerint a Biden-kormányzat csak annyi támogatást adott Ukrajnának, ami az ellenálláshoz volt elég, de nem a háború megnyeréséhez. Biden ezzel szemben azt állította, hogy az ő elnöksége alatt az Egyesült Államok mindent megadott Ukrajnának ahhoz, hogy megőrizhesse függetlenségét.

Arra a kérdésre, hogy félti-e Trumptól az amerikai demokráciát, Biden azt mondta: jelenleg kevésbé aggódik emiatt, mint korábban, mert érzése szerint a Republikánus Párt is kezd ráébredni arra, „hogy ki is Donald Trump”.

Donald Trump a múlt héten győzelemként beszélt a hivatalban eltöltött első 100 napjáról. Biden erre csak annyit mondott: „Ezt majd a történelem megítéli. Nem látok semmi olyat, ami diadalmas volt.” Egy chicagói konferencián úgy fogalmazott, lélegzetelállító, hogy Trumpék mennyi pusztítást végeztek kevesebb mint száz nap alatt.

(via MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Nemsokára a patikusok is felírhatnak majd gyógyszert bizonyos betegségekre
Egyre több feladatot bíznának a gyógyszerészekre, mert túlterheltek az orvosok. Akár antibiotikumot is adhatnának enyhébb betegségekre – már készül a pilotprogram.


A gyógyszerészek szerepe jelentősen kibővülhet a közeljövőben, derült ki a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének szerdai konferenciáján. A tervek szerint bizonyos enyhébb betegségek – például torokfájás, nem szövődményes húgyúti fertőzés vagy enyhe arcüreggyulladás – esetén a patikusok is felírhatnának vényköteles gyógyszert, írja az Economx.

Ez a pharmacy first nevű program mintájára történne, amely már működik az Egyesült Királyságban. A hazai szakemberek készen állnak arra, hogy kidolgozzák ennek részleteit, és ha minden a tervek szerint alakul,

akár 1–2 éven belül elindulhat a pilotprojekt Magyarországon.

El Koulali Zakariás országos tisztifőgyógyszerész arra hívta fel a figyelmet, hogy évente 110 millió alkalommal találkozik páciens és gyógyszerész itthon – ezt a lehetőséget szerinte sokkal jobban ki kellene használni. Úgy véli, a jövő gyógyszertárainak kulcsszerepe lesz a digitalizációban, a személyre szabott tanácsadásban és a prevencióban is.

A szakember azt is elmondta, hogy az idősek gyógyszerszedési szokásai komoly odafigyelést igényelnek.

A 65 év felettiek 30–40 százaléka legalább ötféle gyógyszert szed, sőt, hat százalékuk naponta akár tízfélét is bevesz.

Emellett az idősek tíz százaléka nem megfelelően szedi be az előírt készítményeket, így terápiás menedzsmentre is szükség van.

Elhangzott az is, hogy az antibiotikum-rezisztencia egyre nagyobb problémát jelent: évente 33 ezer ember hal meg az Európai Unióban olyan fertőzések miatt, amelyeket antibiotikumoknak ellenálló baktériumok okoznak. Magyarországon évente 7,5 millió doboz antibiotikumot váltanak ki a betegek, ezek támogatása 4,5 milliárd forintba kerül az államnak, ugyanennyi költséget pedig a lakosság visel.

A gyógyszerkiadások egyre növekszenek:

2023-ban átlépték az ezer milliárd forintot, és a becslések szerint 2050-re akár kétezer milliárdra is emelkedhetnek.

A konferencián Bidló Judit, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős helyettes államtitkára is felszólalt. Kiemelte, hogy 2024-ben újra növekedett a gyógyszertárak száma hazánkban, különösen a fiókgyógyszertáraké. Létrejött egy gyógyszerészeti munkacsoport is a minisztérium égisze alatt, amely a patikákat érintő kihívásokra keres megoldást.

A gyógyszertárak azonban munkaerőhiánnyal is küzdenek, és az árrés kérdését is rendezni kell.

Egy bemutatott kutatás szerint a magyar lakosság az alapellátás után leginkább a gyógyszerészekben bízik meg. Ugyanakkor maguk a gyógyszerészek már kevésbé elégedettek: mindössze negyedük nyilatkozott úgy, hogy teljes mértékben elégedett a munkájával. A szakemberek szerint fontos lenne a gyógyszerelés áttekintésének lehetősége, a tanácsadás, a vis maior gyógyszerfelírás, illetve az, hogy akut betegségek esetén is írhassanak fel gyógyszert.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Videón, ahogy bezárták a Sixtus-kápolnát, és elkezdődött a pápaválasztás
A bíborosok letették az esküt, a kamerák kivonultak, és elhangzott a „mindenki kifelé” felszólítás. Innentől teljes titokban zajlik a pápa megválasztása.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. május 07.



Szerdán este nem sokkal este hat óra előtt megkezdődött a konklávé a Vatikánban. A bíborosok már letették az esküt, ezzel hivatalosan is elindult az új pápa megválasztásának folyamata.

Diego Ravelli, a pápai liturgikus szertartások mestere a szertartás egyik kulcspontján kimondta: „extra omnes”, vagyis „mindenki kifelé”.

Ez a jelzés arra szolgál, hogy mostantól csak azok maradhatnak a teremben, akik részt vesznek a választásban.

A külső résztvevők távoztak, majd a pápai ceremóniamester bezárta az ajtókat. Ezzel hivatalosan is kezdetét vette a konklávé.

A Vatikán kamerái ezután elhagyták a kápolnát, a világ pedig most már csak kívülről figyelheti az eseményeket.

A „konklávé” szó a latin „cum clave” kifejezésből ered, ami azt jelenti: kulccsal bezárva.

A Sixtus-kápolna kapujának bezárását itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET: