SZEMPONT
A Rovatból

Raskó György: Van olyan boltos, aki egy nap alatt 600 ezer forintot veszített az árrésstopon

Tízezres nagyságrendben fognak tönkremenni a vidéki, magyar kisboltok – mondja a szakértő. Raskó György szerint az árrésstop miatt a piac még nagyobb részét szerzik meg a külföldi láncok, de náluk meg megdrágul például a mosópor vagy a vécépapír.


A kormány büszkén jelentette be, hogy 29 termék ára 50 százalékkal is csökkent az árrésstop hatására. A termékek szélesebb körét nézve ennél kisebb az árcsökkenés, de tény, hogy érzékelhető az árrésstop hatása a boltokban. Viszont több áruházlánc is mennyiségi korlátozást vezetett be, a CBA szóvivője pedig arról beszélt, hogy az új rendszer hosszú távon visszafordíthatatlan károkat okoz a kereskedelemben. A kisebb, jellemzően magyar tulajdonú boltok kerültek a legnagyobb bajba.

Mik az első néhány nap tapasztalatai, és meddig tartható fenn ez az intézkedés, ami a kormány eddigi kommunikációja szerint legalább május végéig tart? Raskó György agrárközgazdásszal beszélgettünk.

– Lehet érezni az árrés-stop hatását?

– Igen. Elsősorban a tejtermékeknél volt nagy az árrés, ott látványosan változtak az árak. A zöldségek közül is jó pár, például a paradicsom egyértelműen olcsóbb lett, tehát vannak látható jelei az intézkedésnek.

– Sokan arra panaszkodnak, hogy ebből a 10 százalékból nem tudják kigazdálkodni a rezsit és a költségeiket. Más termékekre szétteríthető ez a veszteség? Látni is erre jeleket?

– Most még nem, egyelőre mindenki csak tanulgatja, hogy körülbelül mire áll be a piac. Egy konkrét pontra, egy nagyjából 300 négyzetméter alapterületű, tehát középkategóriás szupermarketre vannak adataim. Ez a bolt egyébként egy lánc része. Ott

egy nap alatt az árrésstopból adódó veszteség meghaladta a 600 ezer forintot.

Egy ilyen nap még oké, de ez minden nap újratermelődik, ráadásul éppen nem a hétfő az igazán erős nap, pénteken ez felmehet millió fölé is. Gondoljuk végig, hogy csak egy hónap alatt, alsó hangon 15 millió forint veszteséget hoz össze ez a rendelkezés. Ezt rövid ideig lehet finanszírozni, de a rendelet hatálya május 31-én jár le. Ha akkor nem szüntetik meg, akkor olyan elképesztő veszteségek lesznek a magyar élelmiszer-kiskereskedelemben, hogy nagyon sok bolt tönkre fog menni.

– Maradjunk ennél a közepes alapterületű, 300 négyzetméteres boltnál. Ha megpróbálják kompenzálni ezt a veszteséget, reális egy ekkora üzlet árukészletére átterhelni?

– Egy részét lehet, de az egészet biztosan nem.

– Mennyi volt eddig egy ilyen boltnak a tiszta nyeresége? Tehát mivel kell szembeállítani ezt a körülbelül 15 millió forintot?

– Egy ekkora boltnak 1% körüli lehet a nyeresége a forgalom arányában.

– Mekkora forgalomról beszélünk?

– Éves szinten egymilliárd forint körüli forgalomról van szó.

– Ez durván tízmillió forint, amit szembeállítva a tizenöttel, nettó ötmillió forint veszteséget jelent.

– Igen, havonta.

– Tehát mindenképpen áremelkedésnek kell jönnie, ha nem akarják lehúzni a rolót?

– Nem tud mit csinálni. Azt nem veszi figyelembe a kormány, hogy az élelmiszer-kereskedelem nem olyan, mint például a benzin- vagy a gázolaj-kereskedelem, vagy a műszaki cikkek forgalmazása.

Ezekkel a termékekkel foglalkozni kell, hűteni, mélyhűteni kell, a lejáró szavatosságú termékeket a lejárati idő előtt le kell szedni a polcokról és meg kell semmisíteni.

Egy színes tévé ott állhat egy hónapig, akár egy évig is, hozzá se kell nyúlni, de itt nincs mese: ha lejárt a szavatosság, azt el kell távolítani. Vagy például a húspultnál ott kell valakinek állnia egész nap. Annak munkabére van. De nem is sorolom tovább. Az viszont tény, hogy az élelmiszer-kiskereskedelemben a 20% körüli költség a jellemző. Tehát ha 10 százalék a megengedett árrés, az azt jelenti, hogy a másik 10 százalékot elbukta a boltos, és próbál játszani.

A nagy szupermarketek vagy a hipermarketek simán át fogják a veszteséget terhelni például a gumiabroncsra, a háztartási vegyi cikkekre, a vécépapírra, és amire még tudják.

Viszont minél kisebb alapterületű egy bolt, és minél inkább az élelmiszerforgalmazás a jellemző rá, annál rosszabb helyzetben van.

– Mit lehet ez ellen tenni?

– Ez reménytelen. Mondtam korábban, hogy a Lidl és az Aldi lesznek ennek a nyertesei. Ők is csak hosszú távon, rövid távon ők sem, mert most ez nekik is brutális veszteség, de ugyanakkor megszerzik a piacot. A magyar független boltok pedig mennek a levesbe.

– A nagy láncok pedig arra panaszkodnak, hogy a kisboltosok, melyeknek egymilliárd alatti a forgalma, rájöttek, hogy a nagy boltokban most olcsón be tudnak szerezni ilyen cikkeket, és elkezdtek onnan vásárolni nagyobb tételben. Ezért mennyiségi korlátozást vezettek be, illetve áfás számlára nem adnak ki ilyen termékeket.

– Nem lehet olyan hülye egy lánc, hogy a viszonteladók veszteségét ő fizesse ki. Ez teljesen nonszensz gondolkodás. Ilyen nincs, hogy egyes szereplők finanszírozzák más boltok jövedelmét a saját veszteségükből. Ezt lehet játszani, de hosszú távon ez nem működik.

– A kisebb boltok, amelyekre nem vonatkozik ez az árrésszabályozás, kénytelenek árat csökkenteni, vagy eleve, mivel kisebb a rezsijük, olcsóbban tudták eddig is adni ezeket a termékeket?

– Mindent drágábban adtak.

– Akkor viszont hiába kaptak mentességet, ha nem akarnak csődbe menni, nekik is lejjebb kell vinni az árakat, ha azt akarják, hogy náluk is vásároljanak.

– Ebből is látszik, hogy ez egy politikai akció, amelynek semmi köze a gazdasági ésszerűséghez. Ez a propaganda része, semmi másról nincs szó. Választás lesz jövőre, ezért a kormánypropaganda már most sulykolja, hogy lám,

a kormány a sötétben bujkáló, kapzsi kereskedőkkel szemben a nép érdekében lép fel.

Erről szól ez a történet a médián és a propagandán keresztül.

– A kormány szívéhez közel álló CBA üzletlánc szóvivője azt mondta, ha az új rendelkezés hosszú távon fennmarad, visszafordíthatatlan károkat okoz. Úgy látszik, a kedvezményezettnek gondolt üzleteket sem segíti ez az intézkedés.

– Sőt, paradox módon őket sújtja a legjobban.

– Mennyiben?

– A kínált árucikkek száma kevés ahhoz, hogy szét lehessen teríteni az árrést. Ha benne vannak az árrésstopos körben, mert vállalati alapon működnek, az a baj, ha meg függetlenek, akkor az a baj. Tehát mindkét esetben rosszul járnak, mert a kereskedőket, különböző mértékben ugyan, de valójában az sújtja, hogy a kormánynak politikai elképzelései vannak.

Ugyanez történt az árstopnál is, és most az árrés befagyasztásával is a kiskereskedelemmel fizettetik meg az intézkedés árát.

Az is tarthatatlan ötlet, hogy a boltoknak fenn kell tartaniuk a saját márkás és a gyártói márkás termékek arányát. Ez az előírás abból fakad, hogy a saját márkás termékeknél a kisebb árrés mellett is van nyereség. A gyártói márkás termékekre pedig a kereskedők eddig nagyobb árrést tettek, ami az árstop miatt most nem lehetséges, így azt is le kell vinni 10%-ra. Ez viszont akkora veszteséget okozna a kereskedőknek, hogy biztosan inkább a saját márkás termékeik körét bővítenék. Azt pedig biztosan nem fogják megtenni, amit a kormány gondol, hogy majd a kereskedő azt mondja a nyugdíjas Mari néninek:

„Mari néni, ott van a Pick szalámi, azt vigye, ne a márkajelzés nélkülit, mert nekem elő van írva, hogy magának most Pick szalámit kell vásárolnia.”

Ez abszurd lenne, főleg egy olyan országban, ahol a magyar társadalom döntő hányada az olcsóbb terméket keresi.

– Romlandó áruk esetében ez azt jelenti, hogy azokat időnként le kell venni a polcról és ki kell dobni. Tehát ez a rendelkezés még plusz veszteséget is jelent?

– Igen.

– Mi lehet ennek a következménye?

– Ezután még inkább a diszkontláncokba fognak menni vásárolni az emberek. A diszkontláncoknak ez előnyt jelent, mert ott olyan nagy mennyiségű vásárlás történik, hogy emiatt a fajlagos üzemeltetési költségek jóval kisebbek lesznek az eladott termékre vetítve, és így még mindig van nyereségük.

– Mi lesz akkor, ha erre még rájön a nyugdíjasok által visszaigényelhető élelmiszer-áfa rendszere?

– Totális káosz lesz Magyarországon.

– Meddig lehet fenntartani ezt az intézkedést anélkül, hogy visszavonhatatlan, jóvátehetetlen károkat ne szenvedjen a kiskereskedelem?

– Ez láthatóan nem érdekli a kormányt. Az a vélekedés, hogy a multik olyan erősek, hogy a végtelenségig lehet őket fejni, vagy legalábbis a következő országgyűlési választásig mindenképpen. Utána majd meglátjuk, mi történik. Pillanatnyilag ez a politika. A 2022 óta tönkrement, több mint 20 ezer független vegyesbolt, amely élelmiszert forgalmazott, láthatóan nem érdekelte a kormányt.

Most megint tízezres nagyságrendben fognak tönkremenni kisboltok, és ez sem számít.

Most más szempontok láthatóan fontosabbak. Ez abból a filozófiából fakad, hogy Magyarországon a kereskedő a népmesékben is a legutálatosabb alak volt. Miközben az arab országokban a kereskedő tiszteletre méltó ember, Kínában úgyszintén, addig Magyarországon a kereskedő az a gaz, árdrágító, uzsorás, és sorolhatnám tovább. Népmesei szinten ez van beépülve a magyar emberek tudatába.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet
Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt
Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.



Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje
A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.



„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk