SZEMPONT
A Rovatból

Raskó György az árstop bővítéséről: közte lehet a tojás és a tejtermékek, mert ezek nálunk világrekord szinten drágultak

Az agrárközgazdász szerint az ársapkák az általános inflációt csak növelni fogják, azonban ha kivezetnék őket, akkor a termékek árai 50-80 százalékkal is emelkedhetnének.


Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádióinterjújában jelentette be, hogy hamarosan újabb termékek árát szabályozzák majd központilag. Erre azért van szükség a miniszterelnök szerint, mert közvetlen összefüggés van a magas energiaárak és a boltban fizetett összegek között. Mint mondta, az élelmiszerinflációt nagyrészt a magas energiaár okozza, vagyis, ha nem lennének uniós szankciók, akkor az áremelkedés mértéke legalább a felére csökkenne.

De vajon tényleg szükség van az árstopos termékek körének bővítésére? Milyen élelmiszereket lenne érdemes ezek közé bevonni? Megoldást jelenthet egyáltalán az inflációra? A kereskedők a bejelentést követően mire számíthatnak? Meddig lehet még fenntartani az árstopokat? Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat Raskó György agrárközgazdásszal.

– Mit gondol, érdemes az árstopot újabb termékkörökkel bővíteni?

– Alapvetően semmire nem kellett volna bevezetni, de ha már így tett a kormány, akkor a kivezetésüket nem tanácsolnám.

– Miért nem ajánlaná?

– Az élelmiszerárak inflációja így is 2,5-szeresen haladja meg az EU-s átlagot. Ha viszont az ársapkás termékeket most kivezetnék, akkor karácsony előtt olyan ugrás jönne, ami a lakosság körében komoly negatív megítéléssel járna.

Az érintett termékek szinte mindegyike 50-80 százalékkal drágulna abban a pillanatban, hogy az ársapka megszűnne.

– A bővülő árstopos termékek mit jelentenek az inflációra nézve?

– Az ársapkák az általános inflációt növelni fogják, hiszen ezeket a veszteségeket a kereskedők át fogják terhelni más termékekre. Ennek velejárója, hogy így a szabadáras cikkek a szükségesnél is nagyobb mértékben fognak drágulni.

– És ha a kereskedők oldalát nézzük?

– Bármilyen élelmiszerről is lesz szó, a külpiacokon minden további nélkül azonnal értékesíthetőek lesznek.

Tehát, például a tojásra bevezetett árstop esetében egy szereplő megteheti majd azt, hogy gond nélkül, az eredeti áron adja el a környező országokban.

Gazdaságilag így a termelőnek nagy gondot nem fog okozni az újabb termékek árának maximalizálása. Ez egyébként szinte minden élelmiszerre és mezőgazdasági nyersanyagra igaz.

A magyar átadási árszint már elérte az európait. Mivel a forint az erősödése ellenére továbbra is nagyon gyenge, a termelőknek az euróban kapott export árbevétele egyfajta olyan tartalék, amivel játszani tudnak, hogy mikor váltják be.

Bukni semmiképpen nem fognak rajta, hiszen a forint átmeneti erősödése annak a spekulációnak a következménye, miszerint ez EU a blokkolt támogatásokat át fogja utalni Magyarországnak.

Az alapok viszont annyira rosszak, hogy a 2023-as évi inflációs ráta már egészen biztosan magasabb lesz mint az idei, így a forint árfolyama 430-450-es tartományba gyengülhet, ha az EU-s támogatások nem érkeznek meg.

– Meddig lehet még fenntartani az árstopokat?

– Az árstopok láthatóan különösebb gondot nem okoznak a „kreatív” kereskedőknek. Akár a csirkemellről vagy a sertéscombról van szó, annyi további helyettesítő termék van, hogy a kínálatot meg tudják termelni. Az ársapkával ellátott termékekből pedig minimális mennyiséget helyeznek ki a polcokra, ezzel a forgalmat azok a termékek jelentik a kereskedőknek, amik szabadárasak.

– Mit gondol, mik tartozhatnak az új termékcsoportba?

– Szerintem közte lesz a tojás és bizonyos tejtermékek, mert más Európai országokat nézve, ezek nálunk világrekord szinten drágultak.

Nincs még egy olyan ország, ahol 20 százaléknál nagyobb volt a tejtermékek drágulása. Átlagban jelenleg ezeknél 60 százalékos áremelkedésről beszélhetünk idehaza, ami a fogyasztóból komoly ellenérzéseket válthat ki. A kormány éppen ezért úgy gondolhatja, hogy a rezsiköltségek emelkedése miatt már így is nagyon feszül az a bizonyos húr, amit nem akar, hogy elszakadjon.

Ezek az intézkedések a lakosságnak szólnak.

Hiszen ők nem számolják végig, hogy ennek a megemelkedett költségeit a kormány a későbbiekben honnan szedi majd le róluk.

Tehát az árstopok körének bővítése politikailag egy kedvező lépés. Biztos vagyok benne, hogy a kormány folyamatosan monitorozza a lakosság reakcióit, és ez alapján dönti el, mik azok a lépések, amivel javíthatja a megítélését.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: csapdába csalták és kellemetlen szituációba tolták Magyar Pétert, amiben nyilván nem tudta megvédeni magát a mágikus dossziétól
Magyar Péter és az ATV harcát elemzi Pottyondy is a legújabb videójában. Szerinte az ügy azért „nem egy olyan rejtély, ami Sherlock Holmes-t kíván”.
FM. Kép: Youtube - szmo.hu
2024. június 11.



Legújabb videójában Pottyondy Edina sem hagyta szó nélkül Magyar Péter és az ATV frissen kirobbant konfliktusát. Miután – Szentkirályi Alexandrára utalva – levezette, hogy Orbán Viktor „a kampány végén azzal vezette le a sok stresszt, hogy emgint kinyírt egy politikusnőt”, hosszasan elemezte Rónai Egon és a TISZA Párt alelnökének hétfő esti összeveszését.

„Vajon mire várt Egon? Hogy együtt majd átnyálazzák és kisilabizálják a piros dossziét a rendelkezésre álló 10 percben? A világ legabszurdabb riportja lett volna”

– mondja Pottyondy. Szerinte két megfejtés lehet itt: az egyik, hogy az ATV dossziéja kamu, a másik pedig, hogy Magyar Péter vádaskodik hazudozva. Hozzáteszi:

„Vannak sms-ek, híváslisták, e-mailek – azért ez nem egy olyan rejtély, ami Sherlock Holmes-t kíván. Derüljön ki, hogy mi történt, mert mindkét verzióból le lehet vonni nagyon fontos következtetéseket.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: csak egyetlen szereplő lehet maradéktalanul elégedett - a Tisza Párt
Az elemző szerint az új magyar politika legérdekesebb inkubátorháza a fővárosi közgyűlés lesz.
Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2024. június 10.



Török Gábor a közösségi oldalán elemezte vasárnapi választási eredményt. Azt írja:

1. A 2010 utáni magyar politikában rendszerhibának látszik a tegnapi EP-választás: a Fidesz 2006 óta nem ért el ilyen rossz eredményt országos választáson, miközben „nemfideszes” párt egyedül indulva 2006 óta nem szerepelt ilyen eredményesen. Új helyzet van, amely minden bizonnyal új utakra viszi, ösztönzi vagy kényszeríti a politikai szereplőket.

2. A választásnak sok kis győztese és vesztese van, de csak egyetlen szereplő lehet maradéktalanul elégedett: a Tisza Párt. A várakozásokat messze meghaladó EP- és fővárosi listás eredmény (EP-választáson párszázezer szavazattal elmaradva, a fővárosban fej-fej mellett állva) a magyar politika Fidesz utáni legerősebb szereplőjévé tette Magyar Péter pártját.

A magyar politikában ezzel a választással új időszámítás kezdődött: a Fidesznek és a 2024 előtti ellenzéknek egyaránt a Tisza jelentette kihívással kell megküzdenie a 2026-ig terjedő időszakban, miközben a Tisza a legerősebb ellenzéki pártként – majdnem egy ligában a Fidesszel - építkezhet tovább

(amely építkezés nehézségeiről már eddig is – okkal - sokat beszéltek és minden bizonnyal most még többet fognak).

3. A Fidesz számára természetesen nem jelent totális kudarcot a mostani választás, de a várakozásokat messze alulmúló (eddigi messze legrosszabb) EP-eredmény (továbbá a 30 százalék alatti fővárosi szavazatarány) és különösen a Tisza példátlan felemelkedése komoly problémákat jelez és egyben okoz is. Különösen úgy, hogy a Fidesz szinte egy parlamenti kampányt folytatott, erőforrásokban és terepmunkában is. A kormány helyzetét nehezíti, hogy a választás után a korábbiaknál valószínűsíthetően szigorúbb költségvetési politikára nyílik csak lehetőség. A Fidesznek azt is át kell gondolnia, hogy vajon

a szokatlanul negatív és egyetlen témára egyszerűsített kampány jó döntés volt-e, és hogy a fővárosi visszaléptetés – amellyel ráadásul nem is saját jelöltjüket, hanem egy ellenzéki párt retorikájában „harmadik utas” politikusát vezethették sikerre (ez majd a szoros eredmény miatt csak később derül ki) - milyen üzenetet küldött a saját szavazóiknak.

4. Az önkormányzati választási eredmények nagyon hasonlítanak az öt évvel ezelőttiekre, még akkor is, ha fontos városok (Baja, Eger, Miskolc, Salgótarján versus Győr, Szolnok, Nagykanizsa) és egy-egy fővárosi kerület (I. versus XII.) gazdát cseréltek, miközben újra bebizonyosodott, hogy a regnáló polgármesterek a helyi választáson nagyon komoly előnnyel indulnak.

5. Az új magyar politika legérdekesebb inkubátorháza a fővárosi közgyűlés lesz (de csak októbertől, addig még sok víz folyik le a Dunán és a Tiszán), ahol olyan – téttel bíró - taktikázások várhatók, amelyekre nagyon régen volt példa idehaza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Erősödött a jobboldal, de „Európa főszabotőre”, Orbán Viktor nem lehet elégedett a Guardian szerint
A brit lap elemzésében azt írta, hogy Orbán hídépítő szerepének a vasárnapi eredmények tükrében már kisebb esélye van.


Orbán Viktor szerette volna megmutatni az, hogyan tudják a nacionalista pártok elfoglalni Brüsszelt, „Európa főszabotőre” azonban nem lehet elégedett - írja a vasárnapi választások eredményét elemezve a Guardian.

A brit liberális lap szerint

a magyar kormányfő a kontinens legradikálisabb kampányát folytatta, amit arra épített, hogy az EU a hibás, és Brüsszelt „liberális ősellensége, a magyar-amerikai filantróp Soros György bűvkörébe vonta”.

„Titokban háborúra készült Oroszországgal Ukrajna miatt. A béke megőrzésének egyetlen módja, ha az európai parlamenti választásokon kormánypártjára, a Fideszre szavaznak” - idézte fel a Guardian. Szerintük Orbán szerette volna úgy átvenni július 1-jétől az unió soros elnöki tisztét, hogy ő lesz az, aki egy platformba tudja szervezni a „kemény jobboldal” pártjait. Ennek érdekében javasolt egyeztetést a francia Nemzeti Összefogás vezetője, Marine Le Pen és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök között.

Ahogy korábban már a Le Point nevű francia lapnak is fogalmazott: „Az európai szuverenista tábor és általában a jobboldal jövője most két nő kezében van.”

A Guardian szerint azonban

ennek a hídépítő szerepnek már kisebb esélye van a vasárnapi választások után.

A Fidesz ugyanis a korábbi 13 helyett most 11 képviselőt küld majd az Európai Parlamentbe, míg az eredmények alapján Le Pen pártja 30, Meloni pártja pedig 24-et.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Bayer Zsolt: Magyar Péter a budi mellett égő csipkebokor, ahová enyhülni járnak a tizennyolc éve szorulásos ellenzékiek
Bayer Zsolt indulatos kirohanásban bizonygatta, hogy most is a Fidesz nyerte a választást. Nem csak Magyarnak szólt be: szerinte a kutyapártos Kovács Gergely „egy drogos agyhalott”.


Két nappal a választások után Bayer Zsolt is értékelte az eredményeket: a fideszes publicista a Magyar Nemzetben a rá jellemző agresszív stílusban bizonygatta, hogy a Fidesz szerinte most is nyert.

„Ha kormánypárt vagy, tizennegyedik éve kormányzol kétharmaddal, és 2006 ősze óta megnyertél már minden választást”, akkor a médiában és az ellenzéki körökben még így is vesztesnek állítanak be

– írja Bayer. Konkrétan két lapot említ publicisztikája különböző pontjain, a 444-et és a HVG-t, de nem idéz ezekből, hogy alátámassza benyomásait. Azt írja viszont:

„Ha a vasárnapi választás parlamenti választás lett volna, ugyanez az eredmény egy ötödik kétharmadot ért volna.”

A publicista még mindig sértődötten kéri számon a nyilvánosságon, hogy a XII. kerületben polgármesternek választott MKKP-s Kovács Gergely, vagy a Magyar Péter-féle TISZA Párt eredményeit – szerinte – „áttörés!” felkiáltással dicsérik.

Bayer szerint Kovács Gergely „egy drogos agyhalott”, Magyar Péter pedig „a budi mellett égő csipkebokor, ahová enyhülni járnak a tizennyolc éve szorulásos ellenzékiek”.

Publicisztikáját azzal zárja, hogy állítja, neki – a sértett hangvétel keltette látszat ellenére – „rendben”, hogy a Fidesz „megtorpanásáról” beszélnek. Abban pedig Bayer biztos, hogy 2026-ban meglesz az ötödik kétharmad.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk