Raskó György az árstop bővítéséről: közte lehet a tojás és a tejtermékek, mert ezek nálunk világrekord szinten drágultak
Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádióinterjújában jelentette be, hogy hamarosan újabb termékek árát szabályozzák majd központilag. Erre azért van szükség a miniszterelnök szerint, mert közvetlen összefüggés van a magas energiaárak és a boltban fizetett összegek között. Mint mondta, az élelmiszerinflációt nagyrészt a magas energiaár okozza, vagyis, ha nem lennének uniós szankciók, akkor az áremelkedés mértéke legalább a felére csökkenne.
De vajon tényleg szükség van az árstopos termékek körének bővítésére? Milyen élelmiszereket lenne érdemes ezek közé bevonni? Megoldást jelenthet egyáltalán az inflációra? A kereskedők a bejelentést követően mire számíthatnak? Meddig lehet még fenntartani az árstopokat? Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat Raskó György agrárközgazdásszal.
– Mit gondol, érdemes az árstopot újabb termékkörökkel bővíteni?
– Alapvetően semmire nem kellett volna bevezetni, de ha már így tett a kormány, akkor a kivezetésüket nem tanácsolnám.
– Miért nem ajánlaná?
– Az élelmiszerárak inflációja így is 2,5-szeresen haladja meg az EU-s átlagot. Ha viszont az ársapkás termékeket most kivezetnék, akkor karácsony előtt olyan ugrás jönne, ami a lakosság körében komoly negatív megítéléssel járna.
– A bővülő árstopos termékek mit jelentenek az inflációra nézve?
– Az ársapkák az általános inflációt növelni fogják, hiszen ezeket a veszteségeket a kereskedők át fogják terhelni más termékekre. Ennek velejárója, hogy így a szabadáras cikkek a szükségesnél is nagyobb mértékben fognak drágulni.
– És ha a kereskedők oldalát nézzük?
– Bármilyen élelmiszerről is lesz szó, a külpiacokon minden további nélkül azonnal értékesíthetőek lesznek.
Gazdaságilag így a termelőnek nagy gondot nem fog okozni az újabb termékek árának maximalizálása. Ez egyébként szinte minden élelmiszerre és mezőgazdasági nyersanyagra igaz.
A magyar átadási árszint már elérte az európait. Mivel a forint az erősödése ellenére továbbra is nagyon gyenge, a termelőknek az euróban kapott export árbevétele egyfajta olyan tartalék, amivel játszani tudnak, hogy mikor váltják be.
Bukni semmiképpen nem fognak rajta, hiszen a forint átmeneti erősödése annak a spekulációnak a következménye, miszerint ez EU a blokkolt támogatásokat át fogja utalni Magyarországnak.
– Meddig lehet még fenntartani az árstopokat?
– Az árstopok láthatóan különösebb gondot nem okoznak a „kreatív” kereskedőknek. Akár a csirkemellről vagy a sertéscombról van szó, annyi további helyettesítő termék van, hogy a kínálatot meg tudják termelni. Az ársapkával ellátott termékekből pedig minimális mennyiséget helyeznek ki a polcokra, ezzel a forgalmat azok a termékek jelentik a kereskedőknek, amik szabadárasak.
– Mit gondol, mik tartozhatnak az új termékcsoportba?
Nincs még egy olyan ország, ahol 20 százaléknál nagyobb volt a tejtermékek drágulása. Átlagban jelenleg ezeknél 60 százalékos áremelkedésről beszélhetünk idehaza, ami a fogyasztóból komoly ellenérzéseket válthat ki. A kormány éppen ezért úgy gondolhatja, hogy a rezsiköltségek emelkedése miatt már így is nagyon feszül az a bizonyos húr, amit nem akar, hogy elszakadjon.
Hiszen ők nem számolják végig, hogy ennek a megemelkedett költségeit a kormány a későbbiekben honnan szedi majd le róluk.
Tehát az árstopok körének bővítése politikailag egy kedvező lépés. Biztos vagyok benne, hogy a kormány folyamatosan monitorozza a lakosság reakcióit, és ez alapján dönti el, mik azok a lépések, amivel javíthatja a megítélését.